Szerző: Rezeda
2024.01.07.
A pedagógusok szakszervezete és a pedagógusok is úgy tesznek, az, hogy Pintér minisztériuma, tágabban a komplett kormány, még bővebben a Fidesz, és legvégül maga Orbán atyaúristen hazudik, valami nóvum lenne. Olyan dolog, ami szokatlan. Pedig tudják, illetve mindenki tudja – csak akkor fáj neki, amikor őt magát éri, hozza hátrányos helyzetbe -, a hazugság, a valóság eltagadása vagy elferdítése, a sunyiság és mellébeszélés a rendszer alapeleme. A NER voltaképp erre épül, Orbán hatalma ebből ered.
Ez a genezise. Voltaképp ott dőlt el minden, amikor Orbán hazazavarta a már rég úton lévő ruszkikat, és senki nem állította le, mondta az ő képibe egyben a társadalom figyelmét is felhívva rá, hogy ez a handabandázó Soros-tanítvány nem mond igazat. Ott kezdték a kígyót melengetni a keblükön, aki mára a nyakukra tekeredett, tehát csodálkozni nem volna min. És mégis, most, mint valami nóvum állapítódik meg a lehangoló tény: „Felháborító, hogy a tárgyalások során a szemünkbe hazudtak”.
Mindig hazudnak, csak olykor lebuknak. Emlékezhetünk a jóságos nagymama képibe bújt nyunyó nénire, aki, amikor valami igazság kiderült arról, hogyan is kezeli ő a járványt, beosztottjait megrótta egy napvilágra véletlenül került e-mailben, hogy nincsen erre valamilyen jobb szövegük. És ez még az enyhébb változat, de ez is hordozza a nagyvezír filozófiáját, hogy senki ne azt figyelje, amit mond, hanem azt, amit csinál. Hát, figyeljük, és elborzadunk tőle, csak a pedagógusok viselkednek úgy, mintha ez újdonság volna.
Viszont, ha régebben még lányos zavarukban tagadni akarták, hogy voltaképp azt hazudnak, amit csak akarnak, most már arról is van papír, hogy ezt jogszerűen – legalábbis szerintük – teszik. Mert nem csak a párt, hanem a csatolmányai is ilyenek. Hadházy Ákos tette fel a kérdést a fideszes Médiatanácsnak, milyen jogon hazudik a fideszes közmédia, és miért nem tesznek ellene valamit, amire azt a választ kapta: „A szerkesztés módja, mikéntje kizárólag a médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának körébe tartozik”.
Sőt, ha mást is mondanának, mint a Fidesz, az maga volna a világvége, mert, ha nem a párt által előírt valótlanságot adnák elő kizárólag, hanem a másik oldal is megszólalna vagy megszólalhatna, akkor az „sértené a szerkesztői szabadságot” – így a Médiatanács indoklása, ami azt jelenti szabad fordításban, a hazugság a szabadság, az igazság a rabság. És máris ott vagyunk – pedig nem is oda indultunk – Orwell 1984-énél. „A háború: béke. A szabadság: szolgaság. A tudatlanság: erő.”
Sajnálatos, viszont így igaz, hogy ez a NER működésének alapja. Voltaképp a lopás az egyetlen igazság és kézzel fogható valóság, minden más pedig illékony mese. Hogy a pedagógusok – illetve a szakszervezetük mennyire dedós módon naiv, azt a ráismerésük másik eleme tartalmazza: hogy a kormány felrúgta a megállapodást, erkölcstelennek és etikátlannak tartják, a rendszer “kicsinyes bosszúkra” is lehetőséget ad az intézményvezetőknek, tankerületi igazgatóknak. – Minden tiszteletünk mellett: tényleg? és jé.
Mintha nem erről lett volna szó már a kezdetek óta. Mintha a pedagógusok lennének az első társadalmi csoport, akivel kicsesztek, és a saját képükre formálják azt, miközben mindenki tátott szájjal figyel, és hallgat. Mellesleg, most egy csöppet túlnézve a hazugságon, az sem tűnik fel, hogy ez az egész pedagógus-értékelés, és fizetéscsökkentéssel fenyegetés sem a munka minőségéről, hanem a lojalitásról szól? Azaz, nem azért kellene csodálkozni, hogy jé, kevesebbet kereshetünk, hanem, hogy nahát, minket ledarálnak.
Ahogyan teszik azt mindennel és mindenkivel, aki nem az ő hazugságaikat fújja, és ezen a ponton el is jutunk a Szuverenitásvédelmi Hivatalig megint, amelynek a feladata ez. Mindenkit fenyegetni és félelemben tartani, aki másképpen gondolkodik, és ennek hangot is ad, vagy akar adni. És itt már túl is jutunk a hazugságon, mert csak egy igaz lesz, a Fidesz-mantra és az Orbán szózatok, a valóság mint olyan pedig eltűnik, ha el nem tűnt már most is. Néhány cafatkája itt-ott megvan, de ezeket is elfújja majd a tavaszi szél.
