Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.01.22.
Botrány az egészségügyben a mai videónk témája! Jó szórakozást kívánunk! 👊😉
2025. január 23., csütörtök
FIZESS HA ÉLNI AKARSZ❗🆘
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.01.22.
Botrány az egészségügyben a mai videónk témája! Jó szórakozást kívánunk! 👊😉
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.01.22.
Botrány az egészségügyben a mai videónk témája! Jó szórakozást kívánunk! 👊😉
"BÜNTETÉSBŐL IS KÜLDHETTÉK A VIDÉKI MENTŐDOLGOZÓKAT BUDAPESTRE"
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.01.23.
A vidéki mentődolgozók Budapesti beosztásának rendszeresítése egy már 10 éve létező gyakorlatot tesz hivatalossá – véli Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének az elnöke.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, két-három havonta kell majd a fővárosban szolgálatot teljesíteniük a vidéki állomásokon dolgozó ápolóknak és gépkocsivezetőknek. A döntést a megnövekedett esetszámmal és az egyenetlen terheléssel indokolják. Korábban is előfordult már, hogy vidéki egységek segítettek a sürgősségi ellátásban, de most minden vidéki mentőállomáson dolgozó ápolót és gépkocsivezetőt bevonnak.
„Ebben semmi újdonság nincs, eddig is jártak fel a vidéki mentődolgozók az ország minden pontjáról, és teljesítettek szolgálatot Budapesten, csak eddig egy részük előre tervezett beosztás szerint, más részük ad hoc, eseti felrendelésekkel, amelyek egyre sűrűbben jelentkeztek. Most próbálják ezt rendszerformába önteni, mert tarthatatlan a helyzet. Ez egy tűzoltás” – mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének az elnöke. Hozzátette, annyi az újdonság benne, hogy ígéretet tettek arra, hogy ez rendszerré válik, de magát a módszert több mint 10 éve alkalmazzák.
Megjegyezte, mivel kényelmetlenséggel jár együtt vidékről a fővárosba ingázni, a rendszeresítés előtt a vidéki mentődolgozókat nevelőcélzattal, büntetésből is küldték Budapestre dolgozni.
A mentőszolgálattal kapcsolatban kritikus véleményének is hangot adott. Eddig a vidékről felrángatott dolgozók szállásolásáról, eszközeiről 10 éven keresztül nem gondoskodtak, mindenki úgy oldotta meg, ahogy tudta, a rendszer bevezetését ebben a tekintetben közel sem tartja olyan nagyszerűnek, mint azt Győrfi Pál igyekezett bemutatni.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.01.23.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, két-három havonta kell majd a fővárosban szolgálatot teljesíteniük a vidéki állomásokon dolgozó ápolóknak és gépkocsivezetőknek. A döntést a megnövekedett esetszámmal és az egyenetlen terheléssel indokolják. Korábban is előfordult már, hogy vidéki egységek segítettek a sürgősségi ellátásban, de most minden vidéki mentőállomáson dolgozó ápolót és gépkocsivezetőt bevonnak.
„Ebben semmi újdonság nincs, eddig is jártak fel a vidéki mentődolgozók az ország minden pontjáról, és teljesítettek szolgálatot Budapesten, csak eddig egy részük előre tervezett beosztás szerint, más részük ad hoc, eseti felrendelésekkel, amelyek egyre sűrűbben jelentkeztek. Most próbálják ezt rendszerformába önteni, mert tarthatatlan a helyzet. Ez egy tűzoltás” – mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének az elnöke. Hozzátette, annyi az újdonság benne, hogy ígéretet tettek arra, hogy ez rendszerré válik, de magát a módszert több mint 10 éve alkalmazzák.
Megjegyezte, mivel kényelmetlenséggel jár együtt vidékről a fővárosba ingázni, a rendszeresítés előtt a vidéki mentődolgozókat nevelőcélzattal, büntetésből is küldték Budapestre dolgozni.
A mentőszolgálattal kapcsolatban kritikus véleményének is hangot adott. Eddig a vidékről felrángatott dolgozók szállásolásáról, eszközeiről 10 éven keresztül nem gondoskodtak, mindenki úgy oldotta meg, ahogy tudta, a rendszer bevezetését ebben a tekintetben közel sem tartja olyan nagyszerűnek, mint azt Győrfi Pál igyekezett bemutatni.
VIRÁG BARNABÁS MNB-ALELNÖK: NAGY MEGLEPETÉSEK JÖHETNEK 2025-BEN | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.01.22.
Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.01.22.
Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.
„BUDAPEST A KÖVETKEZŐ ÉVTIZED VÉGÉRE POTEMKIN-VÁROSSÁ DEGRADÁLÓDHAT” – INTERJÚ EGY VOLT ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKEMBERREL
SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA
2025.01.21.
„Nagyon sok olyan részlet van egy ország múltjában, amit semmi mással nem lehet megmutatni, csak a védett történelmi épületekkel. Ezek teljes vagy részleges megsemmisítése, bontása a nemzet egészének okozott kár. Különösen fájó, ha az épület egyedi vagy területi védelem alatt állt” – fogalmazott egy, a Szabad Európának nyilatkozó örökségvédelmi szakember.
Évek óta rendszeresen megjelennek botrányos műemlékvédelmi ügyek a nyilvánosságban (például itt, itt és itt). A Partizán műsorában néhány hete a nyilvánosság elé álló örökségvédelmi szakember, Bátonyi Péter a területért felelős állami vezetők feljelentésével igyekezett nyomatékosítani, hogy a szabályok mindenkire vonatoznak. A feljelentéssel érintett minisztérium ellenfeljelentéssel válaszolt a nyilvánosan is megfogalmazott vádakra.
Közben az örökségvédelmi szakma gyakorlóit tömörítő Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) szolidaritási nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy rendszeresen gazdasági és magánérdekek írják felül hazánkban a kulturális örökség sértetlen és hiteles megőrzésének közérdekű szempontját.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tagjai az ügy kipattanása nyomán nyílt levélben erősítették meg a „rendszeresen tapasztalt műemlékrombolásokat”. Az ügyről kérdeztük egy szakértő forrásunkat, aki az esetleges retorzióktól tartva neve elhallgatását kérte.
Ön korábban egy, a műemlékvédelemmel kapcsolatos háttérbeszélgetésünk során úgy fogalmazott, hogy országpusztítás az, ami ma sok esetben Magyarországon az épített örökséggel történik. Mire utalt?
Kós Károly Az országépítő című könyvének már a címe is sugallja: ha egy közösséget fel lehet építeni, akkor szét is lehet zúzni. Az országpusztítás kifejezéssel arra kívántam figyelmeztetni, hogy milyen feszítő ellentmondás rejlik abban, ahogy egy több mint ezer esztendőt megélt nép tagjai egyéni érdekeiket követve készen állnak arra, hogy elpusztítsák saját közös értékeiket és a nemzet azok által őrzött emlékezetét. Kérdés, vajon mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Ha nem, akkor mind bűnösök vagyunk, csak a személyes közrehatás mértéke lehet kérdéses. A felelőtlenség okozta bűnöktől pedig csak úgy lehet megszabadulni, ha szembenézünk velük...
Szerző: HORN GABRIELLA
2025.01.21.
Évek óta rendszeresen megjelennek botrányos műemlékvédelmi ügyek a nyilvánosságban (például itt, itt és itt). A Partizán műsorában néhány hete a nyilvánosság elé álló örökségvédelmi szakember, Bátonyi Péter a területért felelős állami vezetők feljelentésével igyekezett nyomatékosítani, hogy a szabályok mindenkire vonatoznak. A feljelentéssel érintett minisztérium ellenfeljelentéssel válaszolt a nyilvánosan is megfogalmazott vádakra.
Közben az örökségvédelmi szakma gyakorlóit tömörítő Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) szolidaritási nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy rendszeresen gazdasági és magánérdekek írják felül hazánkban a kulturális örökség sértetlen és hiteles megőrzésének közérdekű szempontját.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tagjai az ügy kipattanása nyomán nyílt levélben erősítették meg a „rendszeresen tapasztalt műemlékrombolásokat”. Az ügyről kérdeztük egy szakértő forrásunkat, aki az esetleges retorzióktól tartva neve elhallgatását kérte.
Ön korábban egy, a műemlékvédelemmel kapcsolatos háttérbeszélgetésünk során úgy fogalmazott, hogy országpusztítás az, ami ma sok esetben Magyarországon az épített örökséggel történik. Mire utalt?
Kós Károly Az országépítő című könyvének már a címe is sugallja: ha egy közösséget fel lehet építeni, akkor szét is lehet zúzni. Az országpusztítás kifejezéssel arra kívántam figyelmeztetni, hogy milyen feszítő ellentmondás rejlik abban, ahogy egy több mint ezer esztendőt megélt nép tagjai egyéni érdekeiket követve készen állnak arra, hogy elpusztítsák saját közös értékeiket és a nemzet azok által őrzött emlékezetét. Kérdés, vajon mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Ha nem, akkor mind bűnösök vagyunk, csak a személyes közrehatás mértéke lehet kérdéses. A felelőtlenség okozta bűnöktől pedig csak úgy lehet megszabadulni, ha szembenézünk velük...
AHOGY MI A VÍZZEL JÁTSZUNK, AMERIKA ÚGY JÁTSZIK A TŰZZEL – A LOS ANGELES-I KATASZTRÓFA VALÓDI OKAI
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.23.
Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
A január 7-én fellobbant, legalább 27 halálos áldozatot követelő Los Angeles-i tűzvész az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. Ráadásul még nincs is vége: cikkünk írásakor újabb evakuálásokról, ismét felcsapó lángokról jönnek a hírek. A pusztítás szinte felfoghatatlan. Porig égett városrészekről láthattunk képeket már hetekkel ezelőtt is, ahol csak az elpusztult házak kéményei maradtak állva. Mintha atombombát dobtak volna a nyugati világ egyik legjelentősebb városára.
A tűz egyszerre öt helyen tombolt a Los Angeles körüli hegyekben, és a beépített területekre betörve a legnagyobb pusztítást Pacific Palisades, Malibu illetve Altadena külvárosokban végezte. Az elpusztult épületek száma több mint 12 ezer, a katasztrófa tetőpontján körülbelül 200 ezer embert kellett evakuálni. Bár Dél-Kaliforniában a természeti adottságok miatt rendszeresek a tűzvészek, a mostani katasztrófa léptéke minden korábbit felülmúl.
Ebben a cikkben azokról a kulturális értékekről lesz szó, amelyek odavesztek a tűzvészben, vagy éppen megmenekültek. Hiszen Los Angeles – bár ezt talán kevesebben tudják, mint hogy itt laknak a sztárok – nagyon jelentős modern építészeti örökséggel rendelkezik. Érdemes azonban egy rövid kitérőt tenni azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezettek ehhez a súlyos katasztrófához.
Még bőven tombolt ugyanis a tűzvész, amikor már megjelentek az ellentétes magyarázatok, mégpedig a szokásos progresszív-konzervatív frontvonal mentén elrendeződve. Az egyik oldalon a klímakatasztrófa újabb bizonyítékát látták a minden korábbinál nagyobb tűvészben, a másik oldalról pedig Kalifornia demokrata kormányzóját, Gavin Newsomot és Los Angeles ugyancsak demokrata polgármesterét, Karen Basst hibáztatták. Az előbbi azért, mert állítólag egy kisméretű, ritka folyami hal védelmében megakadályozta, hogy új víztározókat építsenek Los Angeles körül, a másikat azért, mert megvágta a városi tűzoltóság költségvetését, és progresszív tűzoltóparancsnokot nevezett ki, aki a fenntarthatóság és a sokszínűség erősítését nevezte meg céljai között. (Ugyanezen tűzoltóparancsnok egyébként szintén a polgármestert hibáztatta a pénzügyi megszorítások miatt.)
Demokrata oldalról tehát az ember okozta klímaváltozás, republikánus oldalról a túlzásba vitt környezetvédelem és a liberalizmus lett megnevezve fő okként.
Nem kérdés, hogy Los Angeles nem volt felkészülve a tűzvészre. A legsúlyosabb példának a Santa Ynez-víztározó esete látszik, amiről kiderült: február óta üresen állt, mivel burkolata megsérült, leeresztették, és a javítással közel egy év alatt is képtelenek voltak végezni – az elhúzódó közbeszerzési procedúra miatt. Ezzel kapcsolatban Gavin Newsom kormányzó vizsgálatot rendelt el.
Az valóban nem normális állapot, hogy csontszárazon áll egy 450 millió literes víztározó, és közben a városi tűzoltók nem találnak vizet az oltáshoz az utcai tűzcsapokban, mivel annyira lecsökkent a nyomás, hogy a magasabban fekvő városrészekben alig volt a rendszerben víz. Ugyanakkor a sokat látott tűzoltók azt is elmondták: az idei katasztrófa olyan rendkívüli időjárási viszonyok között bontakozott ki, hogy érdemben alig tudtak volna többet tenni ellene, ha több vizük lett volna az oltáshoz. Ebben a két döntő tényező a hónapok óta tartó rendkívüli szárazság és a tűz idején különösen erős Santa Ana-szél volt...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.23.
Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
A január 7-én fellobbant, legalább 27 halálos áldozatot követelő Los Angeles-i tűzvész az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. Ráadásul még nincs is vége: cikkünk írásakor újabb evakuálásokról, ismét felcsapó lángokról jönnek a hírek. A pusztítás szinte felfoghatatlan. Porig égett városrészekről láthattunk képeket már hetekkel ezelőtt is, ahol csak az elpusztult házak kéményei maradtak állva. Mintha atombombát dobtak volna a nyugati világ egyik legjelentősebb városára.
A tűz egyszerre öt helyen tombolt a Los Angeles körüli hegyekben, és a beépített területekre betörve a legnagyobb pusztítást Pacific Palisades, Malibu illetve Altadena külvárosokban végezte. Az elpusztult épületek száma több mint 12 ezer, a katasztrófa tetőpontján körülbelül 200 ezer embert kellett evakuálni. Bár Dél-Kaliforniában a természeti adottságok miatt rendszeresek a tűzvészek, a mostani katasztrófa léptéke minden korábbit felülmúl.
Ebben a cikkben azokról a kulturális értékekről lesz szó, amelyek odavesztek a tűzvészben, vagy éppen megmenekültek. Hiszen Los Angeles – bár ezt talán kevesebben tudják, mint hogy itt laknak a sztárok – nagyon jelentős modern építészeti örökséggel rendelkezik. Érdemes azonban egy rövid kitérőt tenni azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezettek ehhez a súlyos katasztrófához.
Még bőven tombolt ugyanis a tűzvész, amikor már megjelentek az ellentétes magyarázatok, mégpedig a szokásos progresszív-konzervatív frontvonal mentén elrendeződve. Az egyik oldalon a klímakatasztrófa újabb bizonyítékát látták a minden korábbinál nagyobb tűvészben, a másik oldalról pedig Kalifornia demokrata kormányzóját, Gavin Newsomot és Los Angeles ugyancsak demokrata polgármesterét, Karen Basst hibáztatták. Az előbbi azért, mert állítólag egy kisméretű, ritka folyami hal védelmében megakadályozta, hogy új víztározókat építsenek Los Angeles körül, a másikat azért, mert megvágta a városi tűzoltóság költségvetését, és progresszív tűzoltóparancsnokot nevezett ki, aki a fenntarthatóság és a sokszínűség erősítését nevezte meg céljai között. (Ugyanezen tűzoltóparancsnok egyébként szintén a polgármestert hibáztatta a pénzügyi megszorítások miatt.)
Demokrata oldalról tehát az ember okozta klímaváltozás, republikánus oldalról a túlzásba vitt környezetvédelem és a liberalizmus lett megnevezve fő okként.
Nem kérdés, hogy Los Angeles nem volt felkészülve a tűzvészre. A legsúlyosabb példának a Santa Ynez-víztározó esete látszik, amiről kiderült: február óta üresen állt, mivel burkolata megsérült, leeresztették, és a javítással közel egy év alatt is képtelenek voltak végezni – az elhúzódó közbeszerzési procedúra miatt. Ezzel kapcsolatban Gavin Newsom kormányzó vizsgálatot rendelt el.
Az valóban nem normális állapot, hogy csontszárazon áll egy 450 millió literes víztározó, és közben a városi tűzoltók nem találnak vizet az oltáshoz az utcai tűzcsapokban, mivel annyira lecsökkent a nyomás, hogy a magasabban fekvő városrészekben alig volt a rendszerben víz. Ugyanakkor a sokat látott tűzoltók azt is elmondták: az idei katasztrófa olyan rendkívüli időjárási viszonyok között bontakozott ki, hogy érdemben alig tudtak volna többet tenni ellene, ha több vizük lett volna az oltáshoz. Ebben a két döntő tényező a hónapok óta tartó rendkívüli szárazság és a tűz idején különösen erős Santa Ana-szél volt...
GYŐRI GÁBOR |ELON MUSKNAK VIGYÁZNIA KELL, NEHOGY TRUMP AZT ÉREZZE, HOGY A TECHMOGULNÁL VAN A HATALOM
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.01.22.
A Reggeli személy 2025 január 22-i adásában Para-Kovács Imre vendége Győri Gábor, Amerika-szakértő, a Policy Solutions vezető elemzője.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.01.22.
A Reggeli személy 2025 január 22-i adásában Para-Kovács Imre vendége Győri Gábor, Amerika-szakértő, a Policy Solutions vezető elemzője.
„A HELYZET, NINCS JOBB SZÓ RÁ, MEGALÁZÓ” – KÜSZKÖDIK AZ ORSZÁG LEGFONTOSABB EGYETEME
TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.01.23.
„Tarthatatlanná váltak az ELTE-n a fizetések. A nettó fizetésem lényegesen kevesebb, mint ezer euró, és ez – különösen, ha figyelembe vesszük a hazai és térségbeli más egyetemeken adott fizetéseket – már túllép egy lélektani határt. A helyzet, nincs jobb szó rá, megalázó” – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) egyik oktatója.
A lapunknak nyilatkozó oktató azon a karon tanít, ami a HVG 2025-ös rangsora szerint a legjobb egyetemi kar lett az országban, és azon az egyetemen, ahova tavaly a legtöbb diák adta be a jelentkezését. Ráadásul az ELTE végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények között a U.S. News & World Report 2024. augusztusi globális rangsorában is. Az eredményeket látva talán sokaknak meglepő lehet, hogy az ELTE-n oktatók bérminimuma 2023 óta nem emelkedett, és
jelenleg többet keres egy középiskolában tanító pedagógusgyakornok, mint egy ELTE-n oktató adjunktus.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem mellett az utolsó állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény lesz, miután a Budapesti Műszaki Egyetem szenátusa decemberben megszavazta az előterjesztést, ami felhatalmazza a rektort, hogy tárgyaljon az állammal az egyetem modellváltásáról.
Az ELTE-n az oktatók siralmas bérhelyzete mellett nagy probléma, hogy kevés az utánpótlás, csökkentették az állami ösztöndíjas helyek számát, és az intézmény vezetésének egyenlőtlen versenyben kell hívogató perspektívát kínálnia a hallgatóknak.
A lapunknak nyilatkozó oktatók szerint az ELTE jövője nem a fenntartóváltástól oldódna meg, hanem az évek óta követelt azonnali béremeléstől. Az viszont kérdés, hogy a béremelés mennyiben függ a fenntartóváltástól. Mindenesetre abban forrásaink egyetértettek, hogy a mostani helyzet hosszú távon fenntarthatatlan, és az egész tudományos élet utánpótlását veszélyezteti...
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.01.23.
A lapunknak nyilatkozó oktató azon a karon tanít, ami a HVG 2025-ös rangsora szerint a legjobb egyetemi kar lett az országban, és azon az egyetemen, ahova tavaly a legtöbb diák adta be a jelentkezését. Ráadásul az ELTE végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények között a U.S. News & World Report 2024. augusztusi globális rangsorában is. Az eredményeket látva talán sokaknak meglepő lehet, hogy az ELTE-n oktatók bérminimuma 2023 óta nem emelkedett, és
jelenleg többet keres egy középiskolában tanító pedagógusgyakornok, mint egy ELTE-n oktató adjunktus.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem mellett az utolsó állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény lesz, miután a Budapesti Műszaki Egyetem szenátusa decemberben megszavazta az előterjesztést, ami felhatalmazza a rektort, hogy tárgyaljon az állammal az egyetem modellváltásáról.
Az ELTE-n az oktatók siralmas bérhelyzete mellett nagy probléma, hogy kevés az utánpótlás, csökkentették az állami ösztöndíjas helyek számát, és az intézmény vezetésének egyenlőtlen versenyben kell hívogató perspektívát kínálnia a hallgatóknak.
A lapunknak nyilatkozó oktatók szerint az ELTE jövője nem a fenntartóváltástól oldódna meg, hanem az évek óta követelt azonnali béremeléstől. Az viszont kérdés, hogy a béremelés mennyiben függ a fenntartóváltástól. Mindenesetre abban forrásaink egyetértettek, hogy a mostani helyzet hosszú távon fenntarthatatlan, és az egész tudományos élet utánpótlását veszélyezteti...
MINTHA PÁLINKÁT INNA A GYEREK: ÁRTALMASABBAK A KÜTYÜK A LEGKISEBBEKRE, MINT HITTÜK
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.01.23.
A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában dolgoztuk fel a modern kor egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, és az abból következő fejlődési problémákat. A HetiVálaszban most folytatjuk a témát Kopcsó Krisztinával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársával és Pogány Ákossal, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusával, az Alfa Generáció Labor kutatójával. Vendégeink egyértelművé teszik: kétéves kor alatt a telefon és a tévé is tabu kellene, hogy legyen, és utána is nagyon óvatosan szabad adagolni ezeket a felületeket.
Részletek a műsorból:
A Kopcsó Krisztina, Ökrös Fruzsina és Boros Julianna által jegyezett tanulmányból reprezentatív minta alapján derül ki, mennyit tévéznek és telefonoznak vagy tableteznek a mai magyar másfél éves gyerekek. Milyen számok jöttek ki?
Kopcsó Krisztina: Ha egybevonjuk a tévét, a mobilon történő videónézést és az aktív kütyüzést, akkor durván a másfél éves gyerekek fele minden egyes nap használja ezeket. Ez döbbenetesen magas arány. Az átlag képernyőidejük 86 perc, de hangsúlyozni kell, hogy ebben benne van mindenki, tehát az is, aki nulla percet képernyőzik. Hogyha leszűkítjük a 49 százalékra, aki mindennap képernyőzik, akkor azt látjuk, hogy náluk már kettő óra az átlagidő. Tehát van a gyerekeknek egy része, aki minden egyes nap és elég sokat „kütyüzik”.
Pogány Ákosék az ELTE Alfa Generáció Laborjában hasonló trendet látnak?
Pogány Ákos: Mi elsősorban óvodás korban kezdtünk foglalkozni az alfa generációval, és a társas készségeket, kognitív készségeket kezdtük kutatni. Az egyik eredmény pont az volt, hogy egyre korábbra tolódik a telefonozás, a képernyőhasználat kezdete a gyerekeknél, ezt már a 2020-as tanulmányunkban kimutattuk. […] A koronavírus-járvány hatására mindenképpen növekedett a kütyühasználat, órákban kimutatható mértékkel. Azt látjuk, hogy bizony nem áll vissza a régi szokás. Hogyha egyszer az eszközhasználat fölugrott, onnan nagyon nehéz visszamenni arra az alapállapotra, amelyben előtte voltunk.
Milyen egyértelmű, vagyis egzakt kutatási eredményekkel leírható káros hatásai vannak a telefonnal altatásnak, a kütyü előtti etetésnek és a többi hasonló tevékenységnek?
Pogány Ákos: Nézzünk egy példát. Ott a kütyü a kezemben, a gyerek hisztizik, és én odaadom neki. Mi történik? Megnyugszik. És akkor én szülőként azt gondolom, hogy de jó, találtam egy hatékony módszert, elhallgatott. Szokták is „digitális cumiként” emlegetni ezt a módszert. Pedig mi történt valójában? A mi kutatásunk szerint elvettünk a gyerektől egy lehetőséget, hogy az önkontroll képességét fejlessze magában. Mert ezeknek az interakcióknak, fejlődési fázisoknak mindig megvan a maga funkciója. Az a hiszti nem véletlenül van ott: a gyerek még nem érett arra, hogy megértse azt, hogy a helyzetben én hogyan tudom asszertíven megoldani az érdekérvényesítést. […] Viszont erre a képernyős megnyugtatásra nagyon könnyű rászokni, és egy idő után megfordul a dolog: már azért hisztizik, ha nem kapja meg. Lesz egy ördögi kör, amiből már nagyon nehéz kitörni. Függőség alakul ki. […] Fontos, hogy nem démonizálni szeretnénk ezeket az eszközöket, mert együtt fogunk élni velük, de meg kell érteni, hogy nem mindegy, hogy egy kisgyerek a fejlődése során mikor és milyen formában találkozik ezekkel az ingerekkel.
Kopcsó Krisztina: Vannak folyamatban lévő vizsgálataink, például a nyelvfejlődésre vonatkozóan, és az eredmény az, hogy rosszabb kommunikációs készségeik lesznek azoknak a gyerekeknek háromévesen, akik sokat médiáznak. […] A célszerű az lenne, hogyha – ahogy mondjuk egy tudatos családba próbálják kerülni a cukorfogyasztást – kétéves korig egyáltalán nem képernyőznének a gyereknek. Ez a nemzetközi ajánlás is. Mert bizonyított, hogy nyelvi fejlődési következményei lehetnek, társas érzelmi fejlődési következményei lehetnek, a túlzott képernyőidő következménye lehet az elhízás, az alvásproblémák is.
Kopcsó Krisztináék tanulmányából kiderül, hogy nagyon sok édesanya házimunkavégzés közben ülteti telefon elé a gyerekét, más szülők arra hivatkoznak, hogy muszáj nekik valahogy tíz perc csend, és erre egy tableten betett Youtube-videó a leggyorsabb megoldás.
Pogány Ákos: Nagyon sok mindent lehet mondani, hogy miért pont most jön elő ez a probléma, és ez igazából továbbmutat azon, amiről most beszélgetünk. Mert ebben benne van a társadalmi atomizáció, az individualizmus, az egoizmus – a modern társadalmak tünetei. Teljesen meg lehet érteni, hogy miért történik, ami történik. A „kell egy kis szünet”, a „kell egy kis nyugi” mondásokat is meg lehet érteni, de be kell látni, hogy ennek ára lesz. A kedvenc példám, hogy a pálinkás kenyérről is leszokott a társadalom – pedig, ugye, sokáig divat volt azzal nyugtatni a gyerekeket. Csak az alkoholizmust ma már értjük, tudjuk, hogy az agyra milyen hatása van. A képernyővel kapcsolatban – mely friss hatás – még nem tartunk ott, hogy felfogjuk, ennek milyen súlya van, mik a veszélyei.
Fel van egyáltalán készülve egy 1,5 vagy 3 éves emberi agy arra a hatásra, amit egy villogó képernyő jelent?
Pogány Ákos: A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik. Tehát nem, nem vagyunk felkészülve ezekre az eszközökre.
Kopcsó Krisztina: Amerikai trendekből látszik, hogy az elmúlt 15 évben a gyerekek képernyőideje nem változott sokat, de az, hogy a tartalmakat honnan veszik, az igen. Tehát most már Youtube-ot és online videókat néznek, ami viszont sokkal kevésbé kontrollálható. Korábban adott volt egy gyerekcsatorna, és akkor azon remélhetőleg gyerektartalmak mentek – most a gyerek meg azt nézi, ami feldob neki kapcsolódó tartalomként a Youtube.
Kopcsó Krisztináék kutatásából úgy tűnik, hogy ez az egész elég erőteljesen egy szegénységprobléma is: az 1,5 évesek képernyőhasználati átlagát a magyarországi szegényebb- és válságrégiók húzzák fel, ahol ez is egy súlyosbító tényező sok más baj – iskoláztatás, munkanélküliség, szociális krízisek – mellett.
Kopcsó Krisztina: Abszolút. A fő kutatási érdeklődésem is ez: azt látjuk, hogy társadalmi, szociáldemográfiai szempontból aki hátrányosabb helyzetű, az többet képernyőzik, és nekik rosszabbak is a fejlődési kimeneteik.
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.01.23.
A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában dolgoztuk fel a modern kor egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, és az abból következő fejlődési problémákat. A HetiVálaszban most folytatjuk a témát Kopcsó Krisztinával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársával és Pogány Ákossal, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusával, az Alfa Generáció Labor kutatójával. Vendégeink egyértelművé teszik: kétéves kor alatt a telefon és a tévé is tabu kellene, hogy legyen, és utána is nagyon óvatosan szabad adagolni ezeket a felületeket.
Részletek a műsorból:
A Kopcsó Krisztina, Ökrös Fruzsina és Boros Julianna által jegyezett tanulmányból reprezentatív minta alapján derül ki, mennyit tévéznek és telefonoznak vagy tableteznek a mai magyar másfél éves gyerekek. Milyen számok jöttek ki?
Kopcsó Krisztina: Ha egybevonjuk a tévét, a mobilon történő videónézést és az aktív kütyüzést, akkor durván a másfél éves gyerekek fele minden egyes nap használja ezeket. Ez döbbenetesen magas arány. Az átlag képernyőidejük 86 perc, de hangsúlyozni kell, hogy ebben benne van mindenki, tehát az is, aki nulla percet képernyőzik. Hogyha leszűkítjük a 49 százalékra, aki mindennap képernyőzik, akkor azt látjuk, hogy náluk már kettő óra az átlagidő. Tehát van a gyerekeknek egy része, aki minden egyes nap és elég sokat „kütyüzik”.
Pogány Ákosék az ELTE Alfa Generáció Laborjában hasonló trendet látnak?
Pogány Ákos: Mi elsősorban óvodás korban kezdtünk foglalkozni az alfa generációval, és a társas készségeket, kognitív készségeket kezdtük kutatni. Az egyik eredmény pont az volt, hogy egyre korábbra tolódik a telefonozás, a képernyőhasználat kezdete a gyerekeknél, ezt már a 2020-as tanulmányunkban kimutattuk. […] A koronavírus-járvány hatására mindenképpen növekedett a kütyühasználat, órákban kimutatható mértékkel. Azt látjuk, hogy bizony nem áll vissza a régi szokás. Hogyha egyszer az eszközhasználat fölugrott, onnan nagyon nehéz visszamenni arra az alapállapotra, amelyben előtte voltunk.
Milyen egyértelmű, vagyis egzakt kutatási eredményekkel leírható káros hatásai vannak a telefonnal altatásnak, a kütyü előtti etetésnek és a többi hasonló tevékenységnek?
Pogány Ákos: Nézzünk egy példát. Ott a kütyü a kezemben, a gyerek hisztizik, és én odaadom neki. Mi történik? Megnyugszik. És akkor én szülőként azt gondolom, hogy de jó, találtam egy hatékony módszert, elhallgatott. Szokták is „digitális cumiként” emlegetni ezt a módszert. Pedig mi történt valójában? A mi kutatásunk szerint elvettünk a gyerektől egy lehetőséget, hogy az önkontroll képességét fejlessze magában. Mert ezeknek az interakcióknak, fejlődési fázisoknak mindig megvan a maga funkciója. Az a hiszti nem véletlenül van ott: a gyerek még nem érett arra, hogy megértse azt, hogy a helyzetben én hogyan tudom asszertíven megoldani az érdekérvényesítést. […] Viszont erre a képernyős megnyugtatásra nagyon könnyű rászokni, és egy idő után megfordul a dolog: már azért hisztizik, ha nem kapja meg. Lesz egy ördögi kör, amiből már nagyon nehéz kitörni. Függőség alakul ki. […] Fontos, hogy nem démonizálni szeretnénk ezeket az eszközöket, mert együtt fogunk élni velük, de meg kell érteni, hogy nem mindegy, hogy egy kisgyerek a fejlődése során mikor és milyen formában találkozik ezekkel az ingerekkel.
Kopcsó Krisztina: Vannak folyamatban lévő vizsgálataink, például a nyelvfejlődésre vonatkozóan, és az eredmény az, hogy rosszabb kommunikációs készségeik lesznek azoknak a gyerekeknek háromévesen, akik sokat médiáznak. […] A célszerű az lenne, hogyha – ahogy mondjuk egy tudatos családba próbálják kerülni a cukorfogyasztást – kétéves korig egyáltalán nem képernyőznének a gyereknek. Ez a nemzetközi ajánlás is. Mert bizonyított, hogy nyelvi fejlődési következményei lehetnek, társas érzelmi fejlődési következményei lehetnek, a túlzott képernyőidő következménye lehet az elhízás, az alvásproblémák is.
Kopcsó Krisztináék tanulmányából kiderül, hogy nagyon sok édesanya házimunkavégzés közben ülteti telefon elé a gyerekét, más szülők arra hivatkoznak, hogy muszáj nekik valahogy tíz perc csend, és erre egy tableten betett Youtube-videó a leggyorsabb megoldás.
Pogány Ákos: Nagyon sok mindent lehet mondani, hogy miért pont most jön elő ez a probléma, és ez igazából továbbmutat azon, amiről most beszélgetünk. Mert ebben benne van a társadalmi atomizáció, az individualizmus, az egoizmus – a modern társadalmak tünetei. Teljesen meg lehet érteni, hogy miért történik, ami történik. A „kell egy kis szünet”, a „kell egy kis nyugi” mondásokat is meg lehet érteni, de be kell látni, hogy ennek ára lesz. A kedvenc példám, hogy a pálinkás kenyérről is leszokott a társadalom – pedig, ugye, sokáig divat volt azzal nyugtatni a gyerekeket. Csak az alkoholizmust ma már értjük, tudjuk, hogy az agyra milyen hatása van. A képernyővel kapcsolatban – mely friss hatás – még nem tartunk ott, hogy felfogjuk, ennek milyen súlya van, mik a veszélyei.
Fel van egyáltalán készülve egy 1,5 vagy 3 éves emberi agy arra a hatásra, amit egy villogó képernyő jelent?
Pogány Ákos: A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik. Tehát nem, nem vagyunk felkészülve ezekre az eszközökre.
Kopcsó Krisztina: Amerikai trendekből látszik, hogy az elmúlt 15 évben a gyerekek képernyőideje nem változott sokat, de az, hogy a tartalmakat honnan veszik, az igen. Tehát most már Youtube-ot és online videókat néznek, ami viszont sokkal kevésbé kontrollálható. Korábban adott volt egy gyerekcsatorna, és akkor azon remélhetőleg gyerektartalmak mentek – most a gyerek meg azt nézi, ami feldob neki kapcsolódó tartalomként a Youtube.
Kopcsó Krisztináék kutatásából úgy tűnik, hogy ez az egész elég erőteljesen egy szegénységprobléma is: az 1,5 évesek képernyőhasználati átlagát a magyarországi szegényebb- és válságrégiók húzzák fel, ahol ez is egy súlyosbító tényező sok más baj – iskoláztatás, munkanélküliség, szociális krízisek – mellett.
Kopcsó Krisztina: Abszolút. A fő kutatási érdeklődésem is ez: azt látjuk, hogy társadalmi, szociáldemográfiai szempontból aki hátrányosabb helyzetű, az többet képernyőzik, és nekik rosszabbak is a fejlődési kimeneteik.
Lásd még:
MÁR ORSZÁGSZERTE TÖBB MINT 240 ISKOLÁT ÉRINT A BOMBARIADÓ
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL, MAROSI ADRIENN
2025.01.23.
Az épületeket evakuálták. Lapunk értesülései szerint volt olyan iskola, ahova reggel már eleve be sem engedték a diákokat.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Csütörtök reggel több budapesti és vidéki iskolában is bombariadó volt, a bent tartózkodóknak ezért el kellett hagyniuk az épületeket. Lapunk értesülései szerint volt olyan iskola, ahova reggel már eleve be sem engedték a diákokat. A rendőrség is a helyszíneken tartózkodik. Meg nem erősített információk szerint az intézmények e-mailben kaptak bombafenyegetést. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, ha kapunk tájékoztatást, frissítjük cikkünket.
Lapunknak egy szülő azt nyilatkozta, az osztályfőnök értesítette őket e-mailben a bombariadóról és arról, hogy haza kell vinni a gyerekeket. Egy másik szülő azt mondta, gimnazista lánya telefonon szólt neki, hogy hazaküldték őket, nem sokkal később azonban újra hívta: mégsem mennek haza, átküldték őket egy másik épületbe.
Egy X. kerületi iskola igazgatója lapunknak azt mondta,
A rendőrség legfrissebb közlése szerint a jelenlegi adatok alapján
Valamennyi intézménynél rendőri jelenlétet biztosítanak. Az eddig átvizsgált épületekben a kutatás során robbanószert, vagy robbantásra alkalmas eszközt nem találtak. Az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.
A rendőrség az iskoláknak küldött fenyegető levél szövegét is közzétette:...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL, MAROSI ADRIENN
2025.01.23.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Csütörtök reggel több budapesti és vidéki iskolában is bombariadó volt, a bent tartózkodóknak ezért el kellett hagyniuk az épületeket. Lapunk értesülései szerint volt olyan iskola, ahova reggel már eleve be sem engedték a diákokat. A rendőrség is a helyszíneken tartózkodik. Meg nem erősített információk szerint az intézmények e-mailben kaptak bombafenyegetést. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, ha kapunk tájékoztatást, frissítjük cikkünket.
Lapunknak egy szülő azt nyilatkozta, az osztályfőnök értesítette őket e-mailben a bombariadóról és arról, hogy haza kell vinni a gyerekeket. Egy másik szülő azt mondta, gimnazista lánya telefonon szólt neki, hogy hazaküldték őket, nem sokkal később azonban újra hívta: mégsem mennek haza, átküldték őket egy másik épületbe.
Egy X. kerületi iskola igazgatója lapunknak azt mondta,
a protokoll ilyen esetben rendszerint az, ha a diákokat átmenetileg el tudják helyezni egy közeli intézményben, ahol nincs riadó, akkor ezt teszik.
A rendőrség legfrissebb közlése szerint a jelenlegi adatok alapján
a fenyegetéssel országszerte több mint 240 iskola érintett.
Valamennyi intézménynél rendőri jelenlétet biztosítanak. Az eddig átvizsgált épületekben a kutatás során robbanószert, vagy robbantásra alkalmas eszközt nem találtak. Az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.
A rendőrség az iskoláknak küldött fenyegető levél szövegét is közzétette:...
A HAZAI TITKOSSZOLGÁLATOK HIVATALOSAN NEM KÉRHETIK A ROGÁN-ELLENES AMERIKAI BIZONYÍTÉKOK KIADÁSÁT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.01.23.
Az amerikai hatóságok nem kötelesek kiadni a bizonyítékokat az olyan ügyekben, mint amilyen Rogán Antalé is, legfeljebb mérlegelhetik a kérést – reagált Radványi Miklós arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén elhangzott: a magyar titkosszolgálatok ezt kérték amerikai partnerüktől. Arról nem is szólva, hogy ez nem is a titkosszolgálatokra tartozik, hanem az amerikai Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó főosztályára – mutatott rá az Amerikában élő konzervatív közíró, aki hat éve indította el azt a folyamatot, amely Rogán Antal amerikai szankcionálásához vezetett a Globális Magnitsky törvény keretében. Azt is cáfolta, hogy a kormány kérheti Rogán levételét a szankciós listáról – arra ugyanis csak neki személyesen vagy – jogi, esetleg civil – megbízottja útján van lehetősége.
„A magyar fél kérte amerikai partnerétől, hogy ha rendelkezésére áll olyan információ, amely a döntést alátámasztja, akkor azt adja át, de ilyet az amerikai fél nem tudott átadni” – mondta a Telexnek Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület múlt heti ülése után. A képviselők arról kaptak tájékoztatást, hogy a hazai titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok illetékes szerveivel Rogán Antal ügyében. A lépés jogszerűségét a magyar hatóságok sem vitatják – mondta az ülésen elhangzottak alapján.
De vajon normális-e, hogy a titkosszolgálatok kutakodnak hivatalosan Rogán szankcionálása ügyében az amerikaiaknál? Radványi Miklóst kérdeztük, aki nem csak azért van képben a témában, mert ő volt az, aki a reagani elveket valló washingtoni Frontiers of Freedom Intézet alelnökeként – immár hat éve – összeállította, aláírta és benyújtotta az amerikai igazságügyi tárca vezetőjének és a pénzügyminiszternek azt a beadványt, amely az emberi jogok megsértőit, korrupciót és pénzmosást végrehajtó szereplőire lesújtó Global Magnitsky törvényre hivatkozva, javasolta Orbán Viktor és több családtagja, valamint munkatársa – így Rogán Antal – szankcionálását. Rogán esetében ez most meg is történt, nem csak kitiltották az Egyesült Államokból, hanem lefoglalással sújtották minden az USA-ban, illetve amerikai pénzintézetekben fellelhető vagyonát, pénzeszközeit, és megtiltották a vele való üzletelést...
Szerző: NVZS
2025.01.23.
Az amerikai hatóságok nem kötelesek kiadni a bizonyítékokat az olyan ügyekben, mint amilyen Rogán Antalé is, legfeljebb mérlegelhetik a kérést – reagált Radványi Miklós arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén elhangzott: a magyar titkosszolgálatok ezt kérték amerikai partnerüktől. Arról nem is szólva, hogy ez nem is a titkosszolgálatokra tartozik, hanem az amerikai Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó főosztályára – mutatott rá az Amerikában élő konzervatív közíró, aki hat éve indította el azt a folyamatot, amely Rogán Antal amerikai szankcionálásához vezetett a Globális Magnitsky törvény keretében. Azt is cáfolta, hogy a kormány kérheti Rogán levételét a szankciós listáról – arra ugyanis csak neki személyesen vagy – jogi, esetleg civil – megbízottja útján van lehetősége.
„A magyar fél kérte amerikai partnerétől, hogy ha rendelkezésére áll olyan információ, amely a döntést alátámasztja, akkor azt adja át, de ilyet az amerikai fél nem tudott átadni” – mondta a Telexnek Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület múlt heti ülése után. A képviselők arról kaptak tájékoztatást, hogy a hazai titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok illetékes szerveivel Rogán Antal ügyében. A lépés jogszerűségét a magyar hatóságok sem vitatják – mondta az ülésen elhangzottak alapján.
De vajon normális-e, hogy a titkosszolgálatok kutakodnak hivatalosan Rogán szankcionálása ügyében az amerikaiaknál? Radványi Miklóst kérdeztük, aki nem csak azért van képben a témában, mert ő volt az, aki a reagani elveket valló washingtoni Frontiers of Freedom Intézet alelnökeként – immár hat éve – összeállította, aláírta és benyújtotta az amerikai igazságügyi tárca vezetőjének és a pénzügyminiszternek azt a beadványt, amely az emberi jogok megsértőit, korrupciót és pénzmosást végrehajtó szereplőire lesújtó Global Magnitsky törvényre hivatkozva, javasolta Orbán Viktor és több családtagja, valamint munkatársa – így Rogán Antal – szankcionálását. Rogán esetében ez most meg is történt, nem csak kitiltották az Egyesült Államokból, hanem lefoglalással sújtották minden az USA-ban, illetve amerikai pénzintézetekben fellelhető vagyonát, pénzeszközeit, és megtiltották a vele való üzletelést...
ORBÁN JÓ HÍREI, RÁKOSRENDEZŐ ELŐVÁSÁRLÓI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.23.
Orbán gáncsolná a oroszok elleni szankciókat, erre Trump szankciókkal fenyegeti meg az oroszokat. A fiatalságnak nehéz, a magyar gazdaságnak még nehezebb. Hirtelen mindenkinek Rákosrendező kell. Itt a 444 napindító hírlevele.
Jó reggelt, óvatosan az ónos esővel! Ez itt a 444 napindító hírlevele, de vannak másféle hírleveleink is.
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.23.
Ezt a reggelit általában négy nagy cikkel szoktuk kezdeni:
- Szenzációs bejelentést tett Orbán Viktor, de túl szerény volt, hiszen még hét hasonlóan szuper ajándéka van a nemzetnek
2025. január 22., szerda
BÁNTALMAZÁSOK A KATOLIKUS EGYHÁZBAN: ELŐBB-UTÓBB MAGYARORSZÁGRA IS BEFUT A VARSÓI GYORS
VÁLASZ ONLINE
Szerző: GÖRFÖL TIBOR
2025.01.21.
A Válasz Online szeptember óta a korábbiaknál is kiemeltebb figyelmet fordít az egyházi (főként szexuális) bántalmazási ügyekre. Most Görföl Tibor teológus, a Vigília főszerkesztője – és nem mellékesen: a katolikus gyermekvédelem segítésére létrejött Gyerekasztal Munkacsoport tagja – azonosítja tíz pontban, miért olyan nehéz szembenéznie az egyháznak saját papjai tetteivel, egyúttal megállapítja azt is: a magyar egyház csupán a folyamat kezdetén tart. Nagyjából ott, ahol a lengyelek tartottak 2017 környékén. Vélemény – stabil tényalapon.
Előbb-utóbb mindig megérkezik a varsói gyors Magyarországra, melegítettük fel a régi közhelyet tavaly januárban egy budapesti konferencia néhány lengyel résztvevőjével. Hogy mit hoz majd a vonat, arról többféle elképzelés megfogalmazódott, de egyikünk sem számított arra, hogy legelőször a katolikus egyházban elkövetett bántalmazások jelensége fog a lengyel viszonyokhoz hasonlóan leképződni nálunk. Az első bántalmazási esetek napvilágra kerülése után a hivatalos lengyel katolicizmus képviselői hallgatásba burkolóztak, esetleg elszigeteltnek és kivételszerűnek minősítették a történteket, vagy éppen a Nyugatra mutogattak, arra hivatkozva, hogy a jelenség valójában nem a Közép- és Kelet-Európában működő egyházak ügye. Aztán 2019-ben, miután a lengyel egyház elkészítette első bántalmazási jelentését az 1958 és 2020 közötti évekről, Wojciech Polak gnieznói érsek, lengyel prímás így fogalmazott: „Az áldozatok mérhetetlen szenvedése fájdalmat és szégyent kelt bennünk. Korábban azt hittük, hogy Lengyelország vallásos sziget a beteg világ tengerén. Ma szégyennel tölt el, hogy nem tudtuk, miként kellene reagálnunk a bántalmazásokra.”
A szembenézés és a feldolgozás feladata természetszerűleg nem könnyű. Egy olyan intézményben, amely az igazság letéteményesének és az erkölcs őrének tartja magát, sokkoló hatása van, ha az emberi méltóságot és az elemi erkölcsöt sárba tipró tettekre derül fény. Az elmúlt nagyjából negyven év távlatában viszonylag pontosan nyomon követhető, hogy az egyes országokban milyen feltárási folyamatok zajlottak, kezdve Írországtól az Egyesült Államokon, Franciaországon és Németországon át Spanyolországig, Lengyelországig, Ausztráliáig és Portugáliáig. Tanulságos látni, hogy milyen megállapítások és javaslatok születtek a különböző bizottságok tevékenysége nyomán. Csak két példát említek a különbségekre...
Szerző: GÖRFÖL TIBOR
2025.01.21.
Előbb-utóbb mindig megérkezik a varsói gyors Magyarországra, melegítettük fel a régi közhelyet tavaly januárban egy budapesti konferencia néhány lengyel résztvevőjével. Hogy mit hoz majd a vonat, arról többféle elképzelés megfogalmazódott, de egyikünk sem számított arra, hogy legelőször a katolikus egyházban elkövetett bántalmazások jelensége fog a lengyel viszonyokhoz hasonlóan leképződni nálunk. Az első bántalmazási esetek napvilágra kerülése után a hivatalos lengyel katolicizmus képviselői hallgatásba burkolóztak, esetleg elszigeteltnek és kivételszerűnek minősítették a történteket, vagy éppen a Nyugatra mutogattak, arra hivatkozva, hogy a jelenség valójában nem a Közép- és Kelet-Európában működő egyházak ügye. Aztán 2019-ben, miután a lengyel egyház elkészítette első bántalmazási jelentését az 1958 és 2020 közötti évekről, Wojciech Polak gnieznói érsek, lengyel prímás így fogalmazott: „Az áldozatok mérhetetlen szenvedése fájdalmat és szégyent kelt bennünk. Korábban azt hittük, hogy Lengyelország vallásos sziget a beteg világ tengerén. Ma szégyennel tölt el, hogy nem tudtuk, miként kellene reagálnunk a bántalmazásokra.”
A szembenézés és a feldolgozás feladata természetszerűleg nem könnyű. Egy olyan intézményben, amely az igazság letéteményesének és az erkölcs őrének tartja magát, sokkoló hatása van, ha az emberi méltóságot és az elemi erkölcsöt sárba tipró tettekre derül fény. Az elmúlt nagyjából negyven év távlatában viszonylag pontosan nyomon követhető, hogy az egyes országokban milyen feltárási folyamatok zajlottak, kezdve Írországtól az Egyesült Államokon, Franciaországon és Németországon át Spanyolországig, Lengyelországig, Ausztráliáig és Portugáliáig. Tanulságos látni, hogy milyen megállapítások és javaslatok születtek a különböző bizottságok tevékenysége nyomán. Csak két példát említek a különbségekre...
„SZERINTEM ITT NAGY KOPPANÁS LESZ” – AZ UTCA EMBERE TRUMPRÓL, ORBÁN VIKTORRÓL ÉS MAJKA ÚJ DALÁRÓL
AZ UTCA EMBERE / KLASSZIS
Szerző: KLASSZIS
2025.01.22.
Mit gondol a járókelő arról, hogy hogyan hat ránk Donald Trump új elnöksége, miért nem volt ott Orbán Viktor a beiktatási ceremóniáján, és hogy miért most jelent meg Majka új, rendszerkritikus száma? A videóban kiderülnek a válaszok.
0:00 Intró
Szerző: KLASSZIS
2025.01.22.
Mit gondol a járókelő arról, hogy hogyan hat ránk Donald Trump új elnöksége, miért nem volt ott Orbán Viktor a beiktatási ceremóniáján, és hogy miért most jelent meg Majka új, rendszerkritikus száma? A videóban kiderülnek a válaszok.
0:00 Intró
0:28 Donald Trumpot újraválasztották, hogyan hathat ez hazánkra?
4:11 Orbán Viktor nem vett részt a beiktatáson, ön szerint miért?
9:30 Megjegyzések
11:42 Befejezés, Iratkozzon fel
DÁP 👁️ ÉPÜL A DIGITÁLIS ÁLLAMPÁRT
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.22.
A Digitális Állampárt kiépítését szolgálja a Digitális Állampolgárság Program? Dehogy, mondja a kormány. Pedig Kínában már működik a totális megfigyelő állam. Azonban Magyarországon még nem, bár hogy megfigyelnek bennünket, az a Pegazus botrány óta nyilvánvaló.
De hogy a totális megfigyelés kiépüljön ahhoz még sokat kell dolgozni. És hát dolgoznak is a fiúk. A mi feladatunk csak annyi, hogy regisztráljunk a DÁP-ba. Azonban nincs okod izgulni, hiszen Rogán megígérte, nem él vissza az adatainkkal.
Itt találod a videóban említett videót a kínai megfigyelő államról: 
• Exposing China's Digital Dystopian Di...
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.22.
A Digitális Állampárt kiépítését szolgálja a Digitális Állampolgárság Program? Dehogy, mondja a kormány. Pedig Kínában már működik a totális megfigyelő állam. Azonban Magyarországon még nem, bár hogy megfigyelnek bennünket, az a Pegazus botrány óta nyilvánvaló.
De hogy a totális megfigyelés kiépüljön ahhoz még sokat kell dolgozni. És hát dolgoznak is a fiúk. A mi feladatunk csak annyi, hogy regisztráljunk a DÁP-ba. Azonban nincs okod izgulni, hiszen Rogán megígérte, nem él vissza az adatainkkal.
Itt találod a videóban említett videót a kínai megfigyelő államról:
• Exposing China's Digital Dystopian Di... -----------
00:00 Beköszönés
01:07 Kína és a totális megfigyelés
08:37 Orbánék sem ma kezdték
13:55 Digitális Állampolgársági Program
20:59 Kötelező vagy kötelező?
28:28 Te megteheted?
HOLODA: A GÁZVEZETÉK ELZÁRÁSÁN CSODÁLKOZÓK ELHITTÉK, HOGY AZ UKRÁNOKAT IS JOBBAN ÉRDEKLI A PÉNZ
SZABAD EURÓPA / OPCIÓ
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.01.22.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint nem gátolná Magyarország GDP-jének növekedését, ha leválnánk az orosz gázról. Csakhogy mi annyira nem váltunk le, hogy bár az ukrán tranzitvezetéken a szállítás befejeződött, a hosszú távú gázszállítási szerződés szerinti, évi 4,5 milliárd köbméter helyett tavaly 7 milliárd köbméter orosz gázt vettünk. A piacon dráguló gázzal mennyire járunk jól? Ellátásról, piacról, Európáról, de még a hőmérsékletről is beszélünk a földgázhelyzet kapcsán Holoda Attila energetikai szakemberrel.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.01.22.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint nem gátolná Magyarország GDP-jének növekedését, ha leválnánk az orosz gázról. Csakhogy mi annyira nem váltunk le, hogy bár az ukrán tranzitvezetéken a szállítás befejeződött, a hosszú távú gázszállítási szerződés szerinti, évi 4,5 milliárd köbméter helyett tavaly 7 milliárd köbméter orosz gázt vettünk. A piacon dráguló gázzal mennyire járunk jól? Ellátásról, piacról, Európáról, de még a hőmérsékletről is beszélünk a földgázhelyzet kapcsán Holoda Attila energetikai szakemberrel.
00:00 Nem is kéne orosz gáz
01:25 A pénzt kell emögött keresni, mindig a pénzt
06:00 Az ukrán tranzitgáz és a nagy szlovák rácsodálkozás
11:25 Miért hipnotikus hatású, ha megmozdul a gáz ára?
20:30 “Ha el akarod adni a gázt, hozd ide!”
26:32 Az ár-diverzifikálás-biztonság szentháromsága
37:00 Jön a hideg, de lesz elég gáz a tárolókban
2025. január 21., kedd
15 ROSSZ DÖNTÉS, AMIK MIATT CSÓRÓ MARADSZ!
BANKMONITOR
Szerző: BANKMONITOR
2025.01.18.
Miért maradunk csórók, és milyen hibák akadályoznak minket a pénzügyi sikerben? A videóban a Reddit "Kiszámoló" aloldalán felvetett legérdekesebb hozzászólásokból szemezgetünk, és megvizsgáljuk, mennyi igazság rejlik a közösség véleményében. Beszélünk a pénzügyi tudatosságról, káros szokásokról, impulzusvásárlásokról, és még sok másról. Csatlakozz hozzánk, ha szeretnéd jobban érteni, hogyan kerülheted el ezeket a gyakori hibákat!
Bevezetés - 00:00
Szerző: BANKMONITOR
2025.01.18.
Miért maradunk csórók, és milyen hibák akadályoznak minket a pénzügyi sikerben? A videóban a Reddit "Kiszámoló" aloldalán felvetett legérdekesebb hozzászólásokból szemezgetünk, és megvizsgáljuk, mennyi igazság rejlik a közösség véleményében. Beszélünk a pénzügyi tudatosságról, káros szokásokról, impulzusvásárlásokról, és még sok másról. Csatlakozz hozzánk, ha szeretnéd jobban érteni, hogyan kerülheted el ezeket a gyakori hibákat!
Bevezetés - 00:00
LÁSZLÓ RÓBERT A FÜLKÉBEN: EGY ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁS A GYENGESÉG BEISMERÉSE VOLNA A FIDESZNEK
FÜLKE PODCAST / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG FÜLKE PODCAST
2025.01.21.
Eltörölhetik az egyéni választókerületeket, játszhatnak a listaállítási feltételekkel, vagy akár a bejutási küszöbbel is – László Róbert, a Political Capital választási szakértője illúziónak tartja, hogy a kormánypárt ne nyúlhatna egy évvel a 2026-os országgyűlési választások előtt a törvényhez. Kacskovics Mihály Béla a szakértőt a Fülke legújabb adásában kérdezte a félprezidenciális rendszerről szóló pletykákról és a tolnai időközi választásról is.
Tartalom:
Szerző: HVG FÜLKE PODCAST
2025.01.21.
Eltörölhetik az egyéni választókerületeket, játszhatnak a listaállítási feltételekkel, vagy akár a bejutási küszöbbel is – László Róbert, a Political Capital választási szakértője illúziónak tartja, hogy a kormánypárt ne nyúlhatna egy évvel a 2026-os országgyűlési választások előtt a törvényhez. Kacskovics Mihály Béla a szakértőt a Fülke legújabb adásában kérdezte a félprezidenciális rendszerről szóló pletykákról és a tolnai időközi választásról is.
Tartalom:
00:00 Intro
01:20 Tolna 2: Volt tétje? Ha igen, mi?
08:56 Előrehozott választások: kijön 14 milliárdból? Mi szüksége erre a Fidesznek? Miért állt bele Magyar Péter?
17:24 Rutinszerű törvénypiszkálás: hol és miért nyúlhat bele ismét a kormány a választási törvénybe? – Bővebben az egyéni választókerületek eltörléséről
22:12 Bővebben a győzteskompenzációról
28:23 Bővebben az egyéni választókerületek átszabásáról – ismét
35:45 Bővebben a listaállítás feltételeiről és a választási küszöbről
43:03 Az orbáni hatalommegosztás paradoxona: a félprezidenciális rendszer
TÚLÉLHETI-E AZ EURÓPAI UNIÓ A TRUMPIZMUS JÁRVÁNYÁT? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.21.
A hírekben tegnap már szerepelt, de talán érdemes bővebben is beszámolni arról, hogy Szájer Józsefnek a közéletbe való visszatéréséről közöl terjedelmes cikket a Politico, és kiemeli, hogy Orbán követője, szoros szövetségese - saját állítása szerint – ezzel meg akarja mutatni, hogy ő több, mint az a karikatúrafigura, aminek beállították.
A négy évvel ezelőtt történtekről azt mondta a portálnak: a botrány elkerülésére a legjobb módszernek az ablakon át történő menekülés látszott arról a helyszínről, amelyet a belga sajtó meztelen férfiaknak a járványügyi összejöveteli tilalom idején tartott kábítószeres orgiájaként jellemzett. Hangsúlyozta, hogy a partin semmilyen bűncselekmény nem történt, és hogy felmentették őt a kábítószer birtoklásának gyanúja alól, így csupán 250 euró bírságot kellett fizetnie a COVID-rendezvénytilalom megsértése miatt.
A Fidesz társalapítója a skandalum nyomán eltűnt a reflektorfényből, most azonban visszatért. A politikai pályafutásáról szóló könyv nemrég jelent meg, ő pedig új szerepben mutatkozik, a Szabad Európáért Intézet elnevezésű elemző műhely – think tank – vezetőjeként. Az intézetet a Politico úgy minősíti, mint Orbán jobboldali, puha hatalmi intézményhálózatának a részét.
Szájer – írja a portál – elismerte, hogy léteznek homofób érzelmek saját politikai közösségében, de leszögezte, hogy mindenki a saját szavaiért felelős. Azt is hozzátette, hogy sok ponton nem ért egyet a Fidesszel, de a kulcskérdésekben, mint például az ukrajnai háború magyar megítélésében, vagy az Európai Néppárttal történt szakítást illetően ma is Orbán mögött áll. Ugyanez a helyzet az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel, amit a bírálók LMBTQ+-ellenesnek tartanak, mert korlátozza az átfogó szexuális nevelést, az LMBT-életformát a pedofíliával azonosítja, akadályozza az LMBTQ+-párok általi örökbefogadást, és korlátozza a média-, illetve reklámtartalmakat.
Szájer több ízben leszögezte, hogy személyes érintettsége okán nem kommentál LMBTQ+-ügyeket, a Politicónak azonban azt mondta: Magyarországon senkinek a magánéleti szabadságát nem korlátozza semmilyen jogszabály. „Ha a sajtószabadságra nézve az a legnagyobb gond, hogy befóliáznak könyveket, vagy hogy csak este 10 óra után lehet vetíteni olyan filmet, amelyekben melegek csókja látható, akkor egészen jól állunk” – vélekedett.
Szájer a négy év hallgatás alatt is tanácsokkal látta el politikai közösségét, és megőrizte jó viszonyát a Fidesz vezetőivel. Miután előzőleg három évtizeden át reflektorfényben volt, a kényszerű szünetet elmondása szerint „purgatóriumként” élte meg. Most, hogy Orbán szívesen látja a visszatérését, az a terve, hogy felvázolja Európa autonómián alapuló koncepcióját, kidolgozza az EU-országok átfogó szuverenitásindexét, és megfogalmazza a nemzetek jogainak a chartáját. „A föderalisták nem sajátíthatják ki maguknak az Európa-pártiságot” – mondja. Szerinte ma a brüsszeli fősodorban a föderalizmus az egyetlen álláspont, holott lehet új Európát teremteni a nemzetekre alapozva is, és ők részesei kívánnak lenni az ezzel kapcsolatos intellektuális pezsgésnek.
Túlélheti-e az Európai Unió a trumpizmus járványát? – teszi fel a drámai hangütésű kérdést a brüsszeli Bruegel Intézet honlapján közölt közös írásában Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry, a neves elemző műhely két vezető kutatója. Meglátásuk szerint a trumpizmus létében áshatja alá az európai integrációt, ha az EU-országok kormányai nem mutatnak szilárdságot, és nem védik meg az unió jogra alapozott rendszerét. Felhívják a figyelmet arra, hogy Trump szövetségese, Elon Musk az általa tulajdonolt X platform – korábban nevén: Twitter – algoritmusa segítségével nyíltan igyekszik befolyásolni az európai választások kimenetelét, hogy Trump megváltoztatja a nemzetközi kapcsolatok normáit, amikor Grönland és a Panama-csatorna amerikai kézbe vételéről beszél, hogy a most hivatalba lépett amerikai elnök gyengíteni próbálja a globális intézményeket – a párizsi klímaegyezményből való kihátrálással, a szabályokon alapuló kereskedelmet aláásó vámok kivetésével -, valamint hogy megváltoztatja az elvárható nagyvállalati magatartás normáit – amikor a Meta vagy az Amazon Trump-híveket nevez ki igazgató tanácsába.
Mindez kihívást jelent a fékeken és ellensúlyokon, a politika és az üzlet szétválasztásán, a jogállamiságon alapuló európai demokráciák számára, de egyben létében fenyegeti magát az Európai Uniót is – írják a Bruegel kutatói. Kiemelik, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jogállamiságot és a végrehajtói hatalom fölötti ellenőrzés lehetőségét erodálta, hanem Trump úgynevezett tranzakció-szemléletét is alkalmazta az EU-ban: nevezetesen vétójogával élve akadályozta megállapodások létrejöttét, például Ukrajna támogatása tekintetében. Ha ez a magatartás elterjed az európai mini-Trumpok körében, akkor az egy bizonyos ponton meg fogja bénítani az EU döntéshozatalát – figyelmeztet Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry. Mint hozzáteszik, Orbán már eddig is több különalkut kötött Oroszországgal és Kínával, ami aláásta az EU egységét. Trump további kétoldalú alkukat kezdeményezhet majd, hogy mintegy lehámozza az unióról az egyes EU-tagállamokat.
Hogyan védekezhet az EU? A Bruegel kutatói szerint a legfontosabb a jogállam melletti kiállás. A védelmi költségvetés Trump által követelt emelését pedig úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagországok olyan kormányközi megállapodást kötnének a védelmi beszerzések ügyében, amelyből kihagyják Magyarországot – az esetleges vétó kizárása végett -, ugyanakkor bevonják az Egyesült Királyságot és Norvégiát.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.21.
A négy évvel ezelőtt történtekről azt mondta a portálnak: a botrány elkerülésére a legjobb módszernek az ablakon át történő menekülés látszott arról a helyszínről, amelyet a belga sajtó meztelen férfiaknak a járványügyi összejöveteli tilalom idején tartott kábítószeres orgiájaként jellemzett. Hangsúlyozta, hogy a partin semmilyen bűncselekmény nem történt, és hogy felmentették őt a kábítószer birtoklásának gyanúja alól, így csupán 250 euró bírságot kellett fizetnie a COVID-rendezvénytilalom megsértése miatt.
A Fidesz társalapítója a skandalum nyomán eltűnt a reflektorfényből, most azonban visszatért. A politikai pályafutásáról szóló könyv nemrég jelent meg, ő pedig új szerepben mutatkozik, a Szabad Európáért Intézet elnevezésű elemző műhely – think tank – vezetőjeként. Az intézetet a Politico úgy minősíti, mint Orbán jobboldali, puha hatalmi intézményhálózatának a részét.
Szájer – írja a portál – elismerte, hogy léteznek homofób érzelmek saját politikai közösségében, de leszögezte, hogy mindenki a saját szavaiért felelős. Azt is hozzátette, hogy sok ponton nem ért egyet a Fidesszel, de a kulcskérdésekben, mint például az ukrajnai háború magyar megítélésében, vagy az Európai Néppárttal történt szakítást illetően ma is Orbán mögött áll. Ugyanez a helyzet az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel, amit a bírálók LMBTQ+-ellenesnek tartanak, mert korlátozza az átfogó szexuális nevelést, az LMBT-életformát a pedofíliával azonosítja, akadályozza az LMBTQ+-párok általi örökbefogadást, és korlátozza a média-, illetve reklámtartalmakat.
Szájer több ízben leszögezte, hogy személyes érintettsége okán nem kommentál LMBTQ+-ügyeket, a Politicónak azonban azt mondta: Magyarországon senkinek a magánéleti szabadságát nem korlátozza semmilyen jogszabály. „Ha a sajtószabadságra nézve az a legnagyobb gond, hogy befóliáznak könyveket, vagy hogy csak este 10 óra után lehet vetíteni olyan filmet, amelyekben melegek csókja látható, akkor egészen jól állunk” – vélekedett.
Szájer a négy év hallgatás alatt is tanácsokkal látta el politikai közösségét, és megőrizte jó viszonyát a Fidesz vezetőivel. Miután előzőleg három évtizeden át reflektorfényben volt, a kényszerű szünetet elmondása szerint „purgatóriumként” élte meg. Most, hogy Orbán szívesen látja a visszatérését, az a terve, hogy felvázolja Európa autonómián alapuló koncepcióját, kidolgozza az EU-országok átfogó szuverenitásindexét, és megfogalmazza a nemzetek jogainak a chartáját. „A föderalisták nem sajátíthatják ki maguknak az Európa-pártiságot” – mondja. Szerinte ma a brüsszeli fősodorban a föderalizmus az egyetlen álláspont, holott lehet új Európát teremteni a nemzetekre alapozva is, és ők részesei kívánnak lenni az ezzel kapcsolatos intellektuális pezsgésnek.
Túlélheti-e az Európai Unió a trumpizmus járványát? – teszi fel a drámai hangütésű kérdést a brüsszeli Bruegel Intézet honlapján közölt közös írásában Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry, a neves elemző műhely két vezető kutatója. Meglátásuk szerint a trumpizmus létében áshatja alá az európai integrációt, ha az EU-országok kormányai nem mutatnak szilárdságot, és nem védik meg az unió jogra alapozott rendszerét. Felhívják a figyelmet arra, hogy Trump szövetségese, Elon Musk az általa tulajdonolt X platform – korábban nevén: Twitter – algoritmusa segítségével nyíltan igyekszik befolyásolni az európai választások kimenetelét, hogy Trump megváltoztatja a nemzetközi kapcsolatok normáit, amikor Grönland és a Panama-csatorna amerikai kézbe vételéről beszél, hogy a most hivatalba lépett amerikai elnök gyengíteni próbálja a globális intézményeket – a párizsi klímaegyezményből való kihátrálással, a szabályokon alapuló kereskedelmet aláásó vámok kivetésével -, valamint hogy megváltoztatja az elvárható nagyvállalati magatartás normáit – amikor a Meta vagy az Amazon Trump-híveket nevez ki igazgató tanácsába.
Mindez kihívást jelent a fékeken és ellensúlyokon, a politika és az üzlet szétválasztásán, a jogállamiságon alapuló európai demokráciák számára, de egyben létében fenyegeti magát az Európai Uniót is – írják a Bruegel kutatói. Kiemelik, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jogállamiságot és a végrehajtói hatalom fölötti ellenőrzés lehetőségét erodálta, hanem Trump úgynevezett tranzakció-szemléletét is alkalmazta az EU-ban: nevezetesen vétójogával élve akadályozta megállapodások létrejöttét, például Ukrajna támogatása tekintetében. Ha ez a magatartás elterjed az európai mini-Trumpok körében, akkor az egy bizonyos ponton meg fogja bénítani az EU döntéshozatalát – figyelmeztet Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry. Mint hozzáteszik, Orbán már eddig is több különalkut kötött Oroszországgal és Kínával, ami aláásta az EU egységét. Trump további kétoldalú alkukat kezdeményezhet majd, hogy mintegy lehámozza az unióról az egyes EU-tagállamokat.
Hogyan védekezhet az EU? A Bruegel kutatói szerint a legfontosabb a jogállam melletti kiállás. A védelmi költségvetés Trump által követelt emelését pedig úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagországok olyan kormányközi megállapodást kötnének a védelmi beszerzések ügyében, amelyből kihagyják Magyarországot – az esetleges vétó kizárása végett -, ugyanakkor bevonják az Egyesült Királyságot és Norvégiát.
LISTÁK, 🐛LÁRVÁK,🐛KIRGIZEK - ORBÁNNAK IGAZA VAN | ZSALUS ELEMEZ
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.01.21.
🏷️Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtja a boszniai Szerb Köztársaság „destabilizáló szereplőit és pénzügyi támogatóit”, köztük Milorad Dodik elnököt, Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesét.
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.01.21.
🏷️Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtja a boszniai Szerb Köztársaság „destabilizáló szereplőit és pénzügyi támogatóit”, köztük Milorad Dodik elnököt, Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesét.
🏷️A magyar állam 34 millió dollárral emeli meg a Magyar–Kirgiz Alapot -írja a hvg
🏷️Megvan a kormány válasza az uniós gigabírságra és a fizetési felszólításra -közli a szebb napokat látott Világgazdaság
🏷️Lárvák és kukacok vannak az ivóvízben
SZÁGULD AZ INGATLANPIAC, TE MEG SZÍVATOD MAGAD 🫣 (AKÁR ELADÓ, AKÁR VEVŐ VAGY)
MLINÁRIK MÁRTON
Szerző: MLINÁRIK MÁRTON
2025.01.06.
2025, száguldó ingatlanárak... Legalábbis mindenki erre számít.
Szerző: MLINÁRIK MÁRTON
2025.01.06.
2025, száguldó ingatlanárak... Legalábbis mindenki erre számít.
A vevők nyilván nem nagyon újongnak a hír hallatán... De ha most van itt az ideje vásárolni, akkor nincs mit tenni, fel kell venni a versenyt a befektetőkkel, spekulánsokkal, nepperekkel és a kínai aranyvízumos, jüan-nal kitömött zsebű vásárlókkal. És bizony sokszor nincs idő megfelelően átgondolni a dolgokat, ezért sok a hibalehetőség.
Az eladók pedig azt hiszik, hogy legalábbis aranyból vagy gyémántból épült a ház alapja, és olyan árat írnak ki, hogy minden józan vevő leesik a székről, mikor meglátja. De pont ez a túlárazás lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy végül mégis ár alatt kényszerülnek eladni az ingatlant.
Ebben a videóban végig vesszük, hogy mik azok a hibák, amiket egy száguldó ingatlanpiacon elkövetnek az eladók és a vevők.
Az eladók pedig azt hiszik, hogy legalábbis aranyból vagy gyémántból épült a ház alapja, és olyan árat írnak ki, hogy minden józan vevő leesik a székről, mikor meglátja. De pont ez a túlárazás lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy végül mégis ár alatt kényszerülnek eladni az ingatlant.
Ebben a videóban végig vesszük, hogy mik azok a hibák, amiket egy száguldó ingatlanpiacon elkövetnek az eladók és a vevők.
GONOSZ HÁTTÉRHATALOM, TÖKÖS SZABADSÁG-SZOBOR ÉS KUNG FU PANDA: BEIKTATTÁK TRUMPOT
444.HU
Szerző: 444.HU
2025.01.21.
Megnéztük hogy néz ki a magyar Trump-váró buli, ahol többek között fellépett Bayer Zsolt, Szilágyi Ákos és Huth Gergely is, aki nem csak annak örült, hogy végre lubickolhat a liberális könnyekben, de a háttérhatalom létezéséről is beszélt.
Szerző: 444.HU
2025.01.21.
Megnéztük hogy néz ki a magyar Trump-váró buli, ahol többek között fellépett Bayer Zsolt, Szilágyi Ákos és Huth Gergely is, aki nem csak annak örült, hogy végre lubickolhat a liberális könnyekben, de a háttérhatalom létezéséről is beszélt.
DURVUL A BELÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR ORVOSI KAMARA VITÁJA
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2025.01.21.
Pedig a kormányzat saját hivatalai is rendre igazolják, hogy vannak finanszírozási nehézségek a közfinanszírozott egészségügyben.
Politikai hangulatkeltéssel vádolta meg közleményében a Belügyminisztérium a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), miután a köztestület saját honlapján terjedelmes írásban részletezte hogyan lehetetleníti el a betegellátást a finanszírozás szűkössége. A MOK válaszul honlapján bejelentette: kampányt indít az egészségügyi ellátás jobbításáért. Mint írták:
A tárca szerint viszont valótlan, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Állítják: „Ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul.” A Belügyminisztérium azt is írta: nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja.
Lapunk hétfőn egyebek mellett arról érdeklődött a tárcától: Vizsgálták-e, hogy a várólista programokra biztosított többletpénz miért maradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) "pénztárcájában”? Mi volt az oka annak, hogy az intézmények nem éltek a többlet műtétek lehetőségével? Hogyan győződtek meg arról, hogy "ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul"? A válaszra még várunk...
Szerző: DANÓ ANNA
2025.01.21.
Politikai hangulatkeltéssel vádolta meg közleményében a Belügyminisztérium a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), miután a köztestület saját honlapján terjedelmes írásban részletezte hogyan lehetetleníti el a betegellátást a finanszírozás szűkössége. A MOK válaszul honlapján bejelentette: kampányt indít az egészségügyi ellátás jobbításáért. Mint írták:
a költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága.
A tárca szerint viszont valótlan, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Állítják: „Ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul.” A Belügyminisztérium azt is írta: nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja.
Lapunk hétfőn egyebek mellett arról érdeklődött a tárcától: Vizsgálták-e, hogy a várólista programokra biztosított többletpénz miért maradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) "pénztárcájában”? Mi volt az oka annak, hogy az intézmények nem éltek a többlet műtétek lehetőségével? Hogyan győződtek meg arról, hogy "ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul"? A válaszra még várunk...
AZ ORVOSOK KIÉGÉSÉNEK MAI VALÓSÁGA MAGYARORSZÁGON
ORVOSOK LAPJA / MOK
Szerzők: Dr. Balog Beatrice, Dr. Palotai Gabriella, Dr. Szijjártó László, Dr. Ádám Szilvia
2025.01.08.
Munkacsoportunkról
A MOK Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetében 2021-ben Burnout Munkacsoportot alakítottunk azzal a céllal, hogy felmérjük a vármegye orvosainak körében a kiégést, informáljuk őketaz eredményekről és a prevenciós lehetőségekről, valamint az adatok ismeretében felhívjuk a kollégák és az egészségügyi ágazat döntéshozóinak figyelmét a magyar egészségügyben egyre növekvő kiégésre, annak káros hatásaira, ezzel ösztönözve egy komplex burnoutstratégia kidolgozását. A team erőssége, hogy bár mindannyian az egészségügyi szektorban tevékenykedünk, a kiégést más-más szakmai oldalról közelítjük meg.
Burnout az orvosok körében
Freudenberger a kiégést a deperszonalizáció, az emocionális kimerültség és a teljesítménycsökkenés triászával írta le. A kiégés rizikófaktorai többek közt az ügyeleti munkavégzés; a magas munkaóraszám; a hektikus munkakörnyezet; a kontrollvesztés érzése; a magas munkahelyi elvárás; a szakmai vezető, felettes támogató attitűdjének hiánya; az egyéni és munkahelyi értékrend ütközése; a társas támogatás hiánya; az akut helyzetek, érzelmileg megterhelő szituációk miatt tartós stressz.
Az orvosok kiégésének aktualitása ma megkérdőjelezhetetlen és növekvő problémát jelent világszerte, amit a Covid19-pandémia akcelerált. A nemzetközi adatok az orvosok körében 43–80 százalék kiégésprevalenciát írnak le, a rezidensek körében 40–80 százalék, vagyis már fiatal orvosok körében (sőt orvostanhallgatók közt) is jelentős a probléma.
A hétköznapokban azonban mégis keveset beszélünk a kiégésről. Beszél a kiégés helyettünk: insomnia, fásultság, PPI a táskában, hypertonia már fiatal korban, agresszív mondatok betegek, kollégák felé, csökkent empátiakészség, a szakmai fejlődés megrekedése, munkahelyváltások, magánéleti problémák, a beteg compliance-csökkenése, alacsonyabb betegelégedettség, műhibák, pályaelhagyás stb...
Szerzők: Dr. Balog Beatrice, Dr. Palotai Gabriella, Dr. Szijjártó László, Dr. Ádám Szilvia
2025.01.08.
A MOK Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetében 2021-ben Burnout Munkacsoportot alakítottunk azzal a céllal, hogy felmérjük a vármegye orvosainak körében a kiégést, informáljuk őketaz eredményekről és a prevenciós lehetőségekről, valamint az adatok ismeretében felhívjuk a kollégák és az egészségügyi ágazat döntéshozóinak figyelmét a magyar egészségügyben egyre növekvő kiégésre, annak káros hatásaira, ezzel ösztönözve egy komplex burnoutstratégia kidolgozását. A team erőssége, hogy bár mindannyian az egészségügyi szektorban tevékenykedünk, a kiégést más-más szakmai oldalról közelítjük meg.
Burnout az orvosok körében
Freudenberger a kiégést a deperszonalizáció, az emocionális kimerültség és a teljesítménycsökkenés triászával írta le. A kiégés rizikófaktorai többek közt az ügyeleti munkavégzés; a magas munkaóraszám; a hektikus munkakörnyezet; a kontrollvesztés érzése; a magas munkahelyi elvárás; a szakmai vezető, felettes támogató attitűdjének hiánya; az egyéni és munkahelyi értékrend ütközése; a társas támogatás hiánya; az akut helyzetek, érzelmileg megterhelő szituációk miatt tartós stressz.
Az orvosok kiégésének aktualitása ma megkérdőjelezhetetlen és növekvő problémát jelent világszerte, amit a Covid19-pandémia akcelerált. A nemzetközi adatok az orvosok körében 43–80 százalék kiégésprevalenciát írnak le, a rezidensek körében 40–80 százalék, vagyis már fiatal orvosok körében (sőt orvostanhallgatók közt) is jelentős a probléma.
A hétköznapokban azonban mégis keveset beszélünk a kiégésről. Beszél a kiégés helyettünk: insomnia, fásultság, PPI a táskában, hypertonia már fiatal korban, agresszív mondatok betegek, kollégák felé, csökkent empátiakészség, a szakmai fejlődés megrekedése, munkahelyváltások, magánéleti problémák, a beteg compliance-csökkenése, alacsonyabb betegelégedettség, műhibák, pályaelhagyás stb...
ORBÁN ÉS TRUMP KAPCSOLATA EGY OLYAN FEKETE DOBOZ, AMIBE HAMAROSAN BELENÉZHETÜNK
TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.01.21.
„Rogán Antal pozícióját soha nem látott mértékben megerősítették a magyar politikában és a magyar kormányban. Én ebből annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát” – így értékelte legutóbbi rádióinterjújában Orbán Viktor azt, hogy az egyik legfontosabb miniszterét Washington szankciós listára tette. A kormányfő minderről néhány nappal azelőtt beszélt, hogy Joe Bident Donald Trump váltja az elnöki székben.
Orbán politikájára jellemző, hogy a kívülről érkező támadások esetén nem lecseréli, hanem megvédi az embereit. Így volt ez Orbán Balázs esetében is, akinek 1956-ról tett kijelentését a miniszterelnök is hibának tartotta, mégsem nyúlt a politikai igazgatójához. Igaz, ő éppen most, a Trump-adminisztráció felállásával bizonyíthatja majd a fontosságát, miután az elmúlt években ő is szerepet játszott a Fidesz amerikai kapcsolatépítéseiben.
Bár Rogán ügyét nem kapta fel érdemben az ellenzék és még a rendszer kritikusai közül is sokan megkésett, adott esetben politikailag kontraproduktív lépésnek tartották, van annak nemzetbiztonsági-diplomáciai vetülete, hogy az egyik legerősebb kormánytag az amerikaiak feketelistáján szerepel. Ezért nagyon is számít, hogy az új washingtoni adminisztráció hogyan áll majd a kérdéshez, ahogy az is, mennyire gyorsan kerül pont az ügy végére.
Amíg fent van a listán, még jobban felbátorodhatnak azok az államok, amelyek vezetői nem értenek egyet Orbán oroszpolitikájával, sőt veszélyesnek tartják. A régióban ez leginkább Románia és Lengyelország.
Az amerikai szankcionálást ezek az államok akár dekódolhatják úgy is, hogy kilövési engedély van érvényben a magyar politikai vezetés ellen. Ennek már érzékelhető jelei is vannak: a parlament nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi ülésén elhangzottak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy a régió néhány szereplője Trump és Orbán közeledésének akadályozásában érdekelt, és ehhez titkosszolgálati eszközöket is bevetnek. Ha ez tényleg így van, és nem csak valamiféle paranoia szüleménye, az súlyos próbatétel elé állíthatja a kormányt 14 hónappal az országgyűlési választás előtt.
Ha figyelmesen követtük Orbán politikai igazgatója, Orbán Balázs megnyilvánulásait, akkor láthattuk: a kormányzat azt reméli, Trumppal új és a kormány számára jobb időszak következik. Mégpedig azért, mert szerintük az új amerikai adminisztráció egyszerűen el fogja fogadni Magyarország különutas politikáját, azt, hogy Orbánék egyenlő távolságot szeretnének tartani a nagyhatalmaktól, legyen szó az Oroszországhoz vagy éppen a Kínához fűződő kapcsolatokról...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.01.21.
Orbán politikájára jellemző, hogy a kívülről érkező támadások esetén nem lecseréli, hanem megvédi az embereit. Így volt ez Orbán Balázs esetében is, akinek 1956-ról tett kijelentését a miniszterelnök is hibának tartotta, mégsem nyúlt a politikai igazgatójához. Igaz, ő éppen most, a Trump-adminisztráció felállásával bizonyíthatja majd a fontosságát, miután az elmúlt években ő is szerepet játszott a Fidesz amerikai kapcsolatépítéseiben.
Bár Rogán ügyét nem kapta fel érdemben az ellenzék és még a rendszer kritikusai közül is sokan megkésett, adott esetben politikailag kontraproduktív lépésnek tartották, van annak nemzetbiztonsági-diplomáciai vetülete, hogy az egyik legerősebb kormánytag az amerikaiak feketelistáján szerepel. Ezért nagyon is számít, hogy az új washingtoni adminisztráció hogyan áll majd a kérdéshez, ahogy az is, mennyire gyorsan kerül pont az ügy végére.
Amíg fent van a listán, még jobban felbátorodhatnak azok az államok, amelyek vezetői nem értenek egyet Orbán oroszpolitikájával, sőt veszélyesnek tartják. A régióban ez leginkább Románia és Lengyelország.
Az amerikai szankcionálást ezek az államok akár dekódolhatják úgy is, hogy kilövési engedély van érvényben a magyar politikai vezetés ellen. Ennek már érzékelhető jelei is vannak: a parlament nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi ülésén elhangzottak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy a régió néhány szereplője Trump és Orbán közeledésének akadályozásában érdekelt, és ehhez titkosszolgálati eszközöket is bevetnek. Ha ez tényleg így van, és nem csak valamiféle paranoia szüleménye, az súlyos próbatétel elé állíthatja a kormányt 14 hónappal az országgyűlési választás előtt.
Ha figyelmesen követtük Orbán politikai igazgatója, Orbán Balázs megnyilvánulásait, akkor láthattuk: a kormányzat azt reméli, Trumppal új és a kormány számára jobb időszak következik. Mégpedig azért, mert szerintük az új amerikai adminisztráció egyszerűen el fogja fogadni Magyarország különutas politikáját, azt, hogy Orbánék egyenlő távolságot szeretnének tartani a nagyhatalmaktól, legyen szó az Oroszországhoz vagy éppen a Kínához fűződő kapcsolatokról...
AZ ORBÁN SZTORI MAJKA MÓDRA: NEM CSURRAN, CSEPPEN HANEM ÖMLIK | MIT SZÓL EHHEZ TÓNI PROPAGANDÁJA?
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.01.21.
Bindzsisztán miniszterelnöke igazságszérumot kapott. A “Csurran, cseppen” videó farvizén ha ha. A főbb szerepekben: Azahriah, Magyar Péter, Gyurcsány, Trump, Tom Cruise.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.01.21.
Bindzsisztán miniszterelnöke igazságszérumot kapott. A “Csurran, cseppen” videó farvizén ha ha. A főbb szerepekben: Azahriah, Magyar Péter, Gyurcsány, Trump, Tom Cruise.
TRUMP BELEKEZDETT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.01.21.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Aligha akadhat ma fontosabb hír, minthogy magyar idő szerint hétfő délután-este beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének, és amíg itt éjszaka volt, meg is születtek az első rendeletei. Mindjárt végig is megyünk mindenen, ami történt, de előbb egy emlékeztető: többféle hírlevelünk is akad, itt lehet közöttük válogatni...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.01.21.
ELADTÁK RÁKOSRENDEZŐT AZ ARABOKNAK, 500 MÉTER MAGAS FELHŐKARCOLÓ JÖHET
VALASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.20.
Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.
Nem jó érzés, hogy igazunk lett: amikor pont egy évvel ezelőtt először írtunk részletesen a Rákos-Dubajnak nevezett óriásberuházás tervéről, volt két állításunk:
▸ A vételár nem túl magas, nettó 50,9 milliárd forint, és ezt is három részletben, 2039-ig kell az Eagle Hills-nek megfizetnie. Cserébe a környezeti kármentesítés és a hulladékok elszállításának a gondját rátolták az ingatlanfejlesztőre, noha korábban volt szó arról, hogy ezt a MÁV végzi el.
Lásd még:
G7.HU: Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.20.
Nem jó érzés, hogy igazunk lett: amikor pont egy évvel ezelőtt először írtunk részletesen a Rákos-Dubajnak nevezett óriásberuházás tervéről, volt két állításunk:
- a projekt kormányzati kommunikációja világosan hordozza azt az üzenetet, hogy ez a beruházás megállíthatatlan; bármiféle ígéret érdemi társadalmi vitáról, a fővárossal és a kerületekkel folytatott egyeztetésről csak puszta szemfényvesztés lehet;
- az akkori hírekben szereplő 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány.
Mindkét állításunk igaznak bizonyult, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye alapján január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményből kiderül néhány lényeges információ:
▸ Rákosrendező területéből az állam végül 85 hektár vasútüzemhez nem szükséges területet adott el az arab fejlesztőnek.
Mindkét állításunk igaznak bizonyult, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye alapján január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményből kiderül néhány lényeges információ:
▸ Rákosrendező területéből az állam végül 85 hektár vasútüzemhez nem szükséges területet adott el az arab fejlesztőnek.
▸ A vételár nem túl magas, nettó 50,9 milliárd forint, és ezt is három részletben, 2039-ig kell az Eagle Hills-nek megfizetnie. Cserébe a környezeti kármentesítés és a hulladékok elszállításának a gondját rátolták az ingatlanfejlesztőre, noha korábban volt szó arról, hogy ezt a MÁV végzi el.
▸ A minisztérium közleménye szerint a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők; vagyis a főváros tiltakozása ellenére Budapest léptékétől, hagyományos beépítésétől teljesen idegen, dubaji jellegű fejlesztés várható.
▸ Korábban a főváros „csak” 240 méter magas tornyokra készített látványvizsgálatot, de a Hősök tere látképét már ezek is döntően befolyásolnák. Összehasonlításként: a Mol Campus 143 méter magas.
▸ Az új városrészt hivatalosan nem Rákos-Dubajnak fogják hívni, hanem Grand Budapestnek.
▸ Az emirátusi fejlesztő a második vételárrészletet akkor utalja át, ha az állam minden jogi akadályt eltakarított a projekt útjából, vagyis megtörtént az építési szabályozás átírása és a kiemelt projektté nyilvánítás.
▸ A harmadik részletet pedig akkor fizeti ki, ha az állam végrehajtja a fejlesztéshez szükséges közcélú beruházásokat, vagyis egy új közúti felüljáró építését a Szegedi útnál, a vasúti infrastruktúra felújítását, az M1 metróvonal meghosszabbítását és a sínek befedését annak érdekében, hogy azokra parkot építsenek...
Lásd még:
G7.HU: Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre
VITÉZY DÁVID: MEGTÖRTÉNT, AMITŐL TARTOTTUNK: A MAGYAR ÁLLAM RÁKOSRENDEZŐ TELJES TERÜLETÉT ÁTADTA AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK URALKODÓJA ÁLTAL KIJELÖLT BEFEKTETŐNEK
FACEBOOK
Szerző: VITÉZY DÁVID
2025.01.20.
Megtörtént, amitől tartottunk: a magyar állam Rákosrendező teljes területét átadta az Egyesült Arab Emírségek uralkodója által kijelölt befektetőnek.
Szerző: VITÉZY DÁVID
2025.01.20.
Így kerül bármiféle közérdekű előírás és városfejlesztési garancia nélkül magánkézbe a főváros fejlesztésének aranytartaléka. Budapest végkiárusítását felpörgette a kormány: Rákosrendező eladva, következnek a pályaudvarok és a fejlesztési területeik.
Verseny nincs, a vételár nem ismert, kármentesítés és takarítás Lázár János sokszori ígérete ellenére végül eddig nem volt. De ami ennél is nagyobb baj: a beruházó azt épít a területre, amit akar, hisz a Parlament által elfogadott törvény egyből nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá is nyilvánította a területet. Gyakorlatilag egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten - ennyit a sokat emlegetett szuverenitásról.
Volt rá ígéret, hogy se nemzetközi megállapodás, végképp értékesítés nem lesz, amíg a tervek nem ismertek és az önkormányzatokkal a szükséges egyeztetések nem történtek meg.
Természetesen Lázár János ebben sem mondott igazat.
Ha valakit érdekel részletesebben, mi a baj ezzel, nézze meg a vitát a decemberi közgyűlésről - link kommentben.
KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK: ÉRTELMETLEN STRESSZ, ÉLETRE SZÓLÓ SIKER VAGY KUDARC
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.21.
Szombaton eddigi életük legnagyobb feladatával kellett megbirkózniuk azoknak a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulóknak, akik valamelyik gimnáziumban szeretnének ősztől továbbtanulni. Az Oktatási Hivatal központi írásbeli vizsgát rendelt el magyarból és matematikából, 10–10 feladatot kellett megoldani a jelentkezőknek 45–45 perc alatt, közte néhány perces szünettel, hogy fejben „át tudjanak kapcsolni” a következő tesztre. Mindkét tárgyból 50-50 pontot lehetett szerezni, de tavaly a három korosztály átlaga egyik tárgyból sem érte el a 40 pontot. „Semmi meglepetés nincsen abban, hogy a magyar diákok tanulási teljesítménye ilyen eredményeket mutat. A 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv, de egyik rendszerátalakító intézkedés sem a megoldás jó működés, a minőség felé vezető úton, ráadásul a diákok és a pedagógusok is túl vannak terhelve” – állapította meg a Hírklikknek Ercse Kriszta, oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.
Véleménye szerint okos dolog egy ilyen stressznek kitenni a 10-14 éves gyerekeket?
Ezt a kérdést minden esztendőben feltesszük. Minden évben megkérdezzük a szülőket, néha a diákokat is, de hiába írjuk le szinte valamennyien – oktatási szakértők, gyerekpszichológusok –, hogy ez egy teljesen felesleges vizsga, ráadásul egy káros traumának is kitesszük a gyerekeket. Magam sem tudom, hogy mi szól mellette, erre még nem sikerült rájönnöm. Nem tudok mit kezdeni azokkal az érvekkel sem, amelyeket a kormányzati szervek felsorolnak. „Valahogy mérni kell, hogy a legjobbak kerüljenek be”, mondják, de ez cseppet sem szakmai érv, semmi köze a pedagógia és neveléstudomány által elérhető korszerű gondolkodási keretekhez.
Egy-egy iskolatípus váltásakor nem tartja szükségesnek a jelentkezők felkészültségének felmérését?
Azt elfogadom, hogy valamilyen módon meg kell mérni, jó, ha képet kapunk a gyerekek tudásszintjéről, már csak azért is, hogy a középiskolában nagyjából közel azonos tudásszinttel kerüljenek egy-egy osztályba a diákok. De a dolog ennél összetettebb. Semmi értelme egy ilyen stresszes vizsgának, csak néhány napos fejfájást okoz a családokban. Akik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hová, melyik iskolába menjen tovább a csemetéjük, azoknál komoly traumát kiválthat a gyerekekben is, a szülőkben is a felkészülés egész folyamata. Magam is ismerek olyan szülőket, akiknek a gyerek felvételije hetekig tartó pánikbetegséget okozott. Mi szükség van erre? Ráadásul a kutatások igazolják, pontosan tudjuk, hogy egy mérés nem mérés, semmit nem árul el a gyerek valódi tudásáról, készségeiről, képességeiről. Számos külső és belső körülmény befolyásolhatja a gyermek aznapi teljesítményét, amelyekre nincs ráhatásunk. Nahalka István több tanulmányában megpróbálta már érthető módon leírni, hogy ennek a korai felvételi eljárásnak nincs értelme, annyira megbízhatatlan a végeredmény, cserébe óriási a tét, legalábbis ott és akkor annak látszik. Azon az egy vizsgán életre szólóan eldőlhet valakinek a sorsa, ha a gyereknek éppen rossz napja van, de számos más olyasmi is befolyásolhatja a pillanatnyi teljesítményét, ami fölött nincs kontrollunk...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.21.
Véleménye szerint okos dolog egy ilyen stressznek kitenni a 10-14 éves gyerekeket?
Ezt a kérdést minden esztendőben feltesszük. Minden évben megkérdezzük a szülőket, néha a diákokat is, de hiába írjuk le szinte valamennyien – oktatási szakértők, gyerekpszichológusok –, hogy ez egy teljesen felesleges vizsga, ráadásul egy káros traumának is kitesszük a gyerekeket. Magam sem tudom, hogy mi szól mellette, erre még nem sikerült rájönnöm. Nem tudok mit kezdeni azokkal az érvekkel sem, amelyeket a kormányzati szervek felsorolnak. „Valahogy mérni kell, hogy a legjobbak kerüljenek be”, mondják, de ez cseppet sem szakmai érv, semmi köze a pedagógia és neveléstudomány által elérhető korszerű gondolkodási keretekhez.
Egy-egy iskolatípus váltásakor nem tartja szükségesnek a jelentkezők felkészültségének felmérését?
Azt elfogadom, hogy valamilyen módon meg kell mérni, jó, ha képet kapunk a gyerekek tudásszintjéről, már csak azért is, hogy a középiskolában nagyjából közel azonos tudásszinttel kerüljenek egy-egy osztályba a diákok. De a dolog ennél összetettebb. Semmi értelme egy ilyen stresszes vizsgának, csak néhány napos fejfájást okoz a családokban. Akik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hová, melyik iskolába menjen tovább a csemetéjük, azoknál komoly traumát kiválthat a gyerekekben is, a szülőkben is a felkészülés egész folyamata. Magam is ismerek olyan szülőket, akiknek a gyerek felvételije hetekig tartó pánikbetegséget okozott. Mi szükség van erre? Ráadásul a kutatások igazolják, pontosan tudjuk, hogy egy mérés nem mérés, semmit nem árul el a gyerek valódi tudásáról, készségeiről, képességeiről. Számos külső és belső körülmény befolyásolhatja a gyermek aznapi teljesítményét, amelyekre nincs ráhatásunk. Nahalka István több tanulmányában megpróbálta már érthető módon leírni, hogy ennek a korai felvételi eljárásnak nincs értelme, annyira megbízhatatlan a végeredmény, cserébe óriási a tét, legalábbis ott és akkor annak látszik. Azon az egy vizsgán életre szólóan eldőlhet valakinek a sorsa, ha a gyereknek éppen rossz napja van, de számos más olyasmi is befolyásolhatja a pillanatnyi teljesítményét, ami fölött nincs kontrollunk...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)