FEKETE-GYŐR: ORBÁN VIKTOR NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT

FACEBOOK

Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2020.09.21.

Oké, szóval lenne itt egy feladat. Orbán Viktor mai cikkéből úgy tűnik, nemhogy a megoldást nem tudja, de még a feladatot sem érti.

Van egy ország, történetesen Magyarország, amely az év első felében elkerülte a legrosszabbat a járvány során. Nem kellett végigélnünk hasonló tragédiákat, mint mondjuk tavasszal az olaszoknak – vagy most az amerikaiaknak. De a járvány visszajött, itt van, és emberek tömegesen fertőződnek meg benne. A mai mérleg: három halott magyar ember.

Talán joggal várnánk, hogy ebben az esetben a kormány nem össze-vissza kezd kapkodni, hanem cselekszik. Nem tervez szuperkupa-döntőt húszezer emberrel. A miniszterelnök nem hisztériázik a farkasbőrbe bújt, a magyarok gyermekeinek lelkével táplálkozó liberálisokról, hanem cselekszik.

Megpróbálja például megakadályozni, hogy több százezer magyar középosztálybeli család szegénységbe süllyedjen. Európa minden országában hosszabb ideig támogatja az állam az álláskeresést, mint nálunk. Európa minden országában tömeges teszteléssel próbálják csökkenteni a megbetegedések számát, kivéve nálunk. Ezt kellene tennünk: támogatni a munka nélkül maradtakat, a kisvállalkozásokat, a katásokat, az orvosokat és ápolókat, az önkénteseket. És őszintén kellene beszélni.

A sorosozás az nem véd meg sem a betegségtől, sem a munkanéküliségtől. Mára világos, hogy Orbán Viktor sem fog. Neki sorosozásra, liberálisozásra futja. Ezt találta ki védekezésül. Mármint értjük: ő önmagát védi, hogy saját béna kapkodását, kudarcos kormányzását, politikai impotenciáját a liberális világösszeesküvésre kenhesse.

Csakhogy amíg ezt egy alufóliasisakos holdkóros csinálja, az senkinek nem árt. Ha egy ország miniszterelnöke egy világjárvány idején, az bizony óriási veszély. Nemzetbiztonsági kockázat

ITT OLVASHATÓ

A TRÓNBA KAPASZKODÓ RÉMÜLT KISEMBER NYÜSZÍTÉSÉRŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.21.

...Ennek az országnak egy olyan miniszterelnök jutott, aki liberális korszakában a konzervatívokat gyűlölte veszettül, majd amikor úgy látta, üzletileg sokkal kifizetődőbb kereszténynek és konzervatívnak lenni, akkor a liberálisokat kezdte el gyűlölni. Mostanra valószínűleg rájött, hogy egyáltalán nincs bebetonozva a hatalomba, simán megbukhat 2022-ben, ha a rendszer nem tud annyit csalni, amivel kompenzálni lehetne az ellenzéki összefogást. Miután nem buta, csak aljas, nyilván azt is tudja, hogy egy komoly egészségügyi és ezzel párhuzamosan egy gazdasági válságot csak olyan kormány képes túlélni, amelyik nagyon jól teszi a dolgát az ország érdekében, az ő kormánya esetében erről szó sem volt eddig, most pedig már idő nincs arra, hogy módosítson a dolgokon.

Nem maradt más lehetőség, mint a nyílt szembefordulás az ország lakóinak legalább a felével szemben. A választásig valószínűleg sokkal több, mint felével. Ha polgárháború kell a győzelemhez, ám legyen polgárháború, az sem túl nagy ár. Főként, hogy most sem ő fizeti azt az árat, hanem reményei szerint majd a hívei, a rajongói, a lekötelezettjei. Azok majd kilovagolnak érte a csatatérre.

Egy haszna volt annak, hogy végigolvastam ezt a beteges szózuhatagot. Már tudom, honnan származott az Alapjogokért Központ korcs kampánya a vicsorgó Molotov-koktél dobálókkal, a haslövésre váró katonákkal és az egész háborús uszítással együtt. Készüljetek.

ITT OLVASHATÓ

KÉRI LÁSZLÓ: ORBÁN RÁJÖTT, HOGY MEGBUKIK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.21.

„Ez az írás Orbán harci riadója, amelynek a végén lepleződik le a miniszterelnök valódi célja! Tehát csak az érti meg igazán Orbán Viktor mai írását, amely a Magyar Nemzetnek nevezett propaganda kiadványban jelent meg, aki a végéig elolvassa a szöveget! – ad értelmezési útmutatót a miniszterelnök ma megjelent esszéjéhez Kéri László. A politológus szerint, a miniszterelnök rájött, hogy megbukott, illetve meg fog bukni 2022-ben!

Ezért fújt jajveszékelve riadót a vezér, amely élet-halál harcról, döntő ütközetről, hadrendbe állt ellenzékről zagyvál. A bukás előszele egyébként nemcsak az ellenzéki összefogás miatt érintette meg a miniszterelnököt, hanem azért is, mert mára világossá vált, hogy a kormány nem készült fel a vírusjárvány második hullámára. Ezért tartalmatlan szövegével Orbán Viktor azt szeretné elérni, hogy ne arra figyeljenek, amit felkészülés címén művelt itt az elmúlt hetekben, hanem amit össze-vissza beszél. Ennyire telik ma Orbán Viktornak.

Kéri László szerint, Orbán mondatait nem érdemes értelmezni, mert semmi értelme nincs annak, hogy a 2022-es választás választási stratégiája ennyi: „Gyurcsány Ferenc ifjúsági szervezete a Momentum, dollármilliárdos szponzora pedig Soros György.” Továbbá: A Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással rendelkező közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront”. Ez a szöveg Bayer Zsolt színvonalán fogalmazódott...

ITT OLVASHATÓ

KÓDOLT KÓDOLATLANSÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA

Szerzők: FAZEKAS CSABA–GÁBOR GYÖRGY–VÖRÖS KATA
2020.09.18.

...2010-ben a „szavazófülkékben végbement forradalom” után, a hatalom totális (kétharmados) birtokában a nemzetépítés és a gyűlöletpolitika fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ez a hangsúlyeltolódás érhető tetten a politikai retorikában, ahol mind sűrűbben jelennek meg a militáns szavakkal párhuzamosan a nemzet, a haza, a kereszténység fogalmai mint a kulturális térfoglalásnak, az oktatásban jelentkező indoktrinációnak, az ún. „közmédia” pártos elkötelezettségének, valamint a kormánypártivá tett sajtó folyamatos ellenségképzésének ideológiai alapjai és generátorai. Jól érzékelhető módon a magyar társadalom Overton-ablaka a rendszerváltáshoz képest annyira eltolódott, hogy azok a kijelentések, amelyek akkor a többség számára elfogadhatatlanok voltak, s kifejezetten szélsőjobboldali személyekhez vagy sajtótermékekhez kötődtek – Csurka kisebbségdefinícióját alkalmazza Vajner Attila az egykori szélsőjobboldali Hunnia folyóiratban: „Ennek mintegy 5%-os (ötszázezres) törpe kisebbségnek teljesen idegen a magyar nemzeti gondolat és a magyar ember” –, ma a mindennapi politikai megnyilatkozások elengedhetetlen részét, mi több, a hétköznapi diskurzusok egyre elfogadottabbá váló szegmensét képezik.

Majd öt éve tette folyamatos sulykolással és ismétléssel mindennapjaink részévé a politikai hatalom Soros György nevét és – Goebbels propaganda plakátjai mintájára – arcképét mint nemzetét megtagadó, nemzetrontó ellenséget, s a neve mellé az évek során különböző jelzőket és szavakat illesztettek: Soros-terv, Soros Birodalom, Soros-ügynök, sorosbérenc stb. Egyes magyar politikusok – Szentmihályi Szabó Péteréhez hasonló gondolatfutamokban – Sorost a Sátánhoz hasonlítják, miként az antijudaista hagyományban a zsidókat, s míg egykor a keresztvíz, a mai diskurzusban a rózsafüzér jelenthet megoldást a gonosz ellen: „Soros és elvtársai fel akarják számolni a nemzetek önállóságát és értékeit, felhígítva a keresztény szellemiségű Európát (...) a rózsafüzér a legerősebb fegyver a gonosz ellen... Ezt Soros György is meg fogja tapasztalni.” (Aradszki András)

Orbán Viktor miniszterelnök 2018. március 15-i szereplése újabb fordulópont volt a kódolt nyelvezetben, miután ünnepi beszédében nyíltan megkülönböztette a „mi” és „ők” csoportját, régről ismert tulajdonságokkal, sztereotípiákkal erősen kontúrozva azokat: „Egyik oldalon mi, a nemzeti érzelmű milliók, a másik oldalon a világpolgár elit... Nemzeti és demokratikus erők az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon. Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki”. A nemzeti-keresztény kultúrából kinőtt csoport feje, maga Orbán Viktor, a küldetéstudattal megáldott vezér, aki – mint maga mondta – kis o-val a nemzet országát, és nagy O-val az Isten Országát építi, zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, mégis retorikájával a XX. század legsötétebb időszakát idézi fel. Az elmúlt években többször is a magyarról mint emberfajtáról értekezett, különböző jelzőkkel illette ezt a különleges fajtát, továbbá gyakran használt fordulatai közé tartozik az „egy vérből valók vagyunk” kifejezés, amely ismételten a ’30-as évek reminiszcenciája, nem hiába választotta Victor Klemperer a Harmadik Birodalom nyelvéről írt tanulmányának mottójául Franz Rosenzweig mondatát: „a nyelv több mint a vér”.

A hatalom legitimálta, következésképp elfogadhatóvá tette a megkülönböztetést, s ez hol burkoltabban, hol nyíltabban, de minden esetben könnyedén dekódolható módon jelenik meg. A Fidesz politikai nyelve a hatalommal nem rendelkező, partikuláris csoportok helyébe lépve alkot összeesküvés-elméleteket, Soros birodalmáról, valamint saját állandó áldozati szerepéről stb. Ezt a nyelvet és attitűdöt akarva vagy akaratlanul is magukévá teszik az emberek, hiszen napjainkban szinte már mindenhol ezzel találkozhatnak. Vidnyánszky nyilatkozatához visszatérve, az általa konstruált valóságában is helyet kapnak ezek az argumentumok, hiszen a Kossuth Rádiónak adott interjújában az SZFE-t illetően egyenesen arról beszél, hogy „nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör”.

A bűnbakképzés a magyar politikai kultúra lényegévé vált, s most ennek a hatását és jellegzetes megnyilatkozását hallhattuk Vindnyászky tévés szereplésében is visszaköszönni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak sorából kiemelte Karsai Györgyöt, megnevezte mint az egyetem szellemiségét megtestesítő személyt, aki sem befogadni, sem értelmezni nem képes a politikai hatalom által hangoztatott és a Vidnyánszky által messzemenően magáénak vallott értékeket.

A Vidnyányszky gondolkodásában és értékvilágában reinkarnálódó egykori „keresztény-nemzeti” gondolatra az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 1941-ben a szegedi egyetem rektoraként a következőképpen reflektált: „Az, hogy magyar és keresztény, azt élni kell és nem kiabálni, mert hangoztatásuk által nemcsak tartalmukat vesztik, de hibás tartalmat is kapnak és a magyar nem a hazaszeretetet, hanem a mások gyűlöletét, a keresztény pedig a faji és vallási türelmetlenség színét kapja.”

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ SZFE DIÁKJAI OMBUSDMANHOZ FORDULNAK AZ ÚJ KURATÓRIUM EGYOLDALÚ LÉPÉSEI MIATT

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.09.

Az oktatási ombudsmanhoz és az alapvető jogok biztosához fordulnának a diákok az SZFE közalapítványának nemrég kinevezett, új kuratóriuma által tervezett, egyoldalú szabályzatmódosítás és lépések miatt, közölték az egyetemet elfoglaló hallgatók mai, a magyar dráma napján tartott sajtótájékoztatóján a Vas utcában.

A diákok képviselői a koratórium egyoldalú Alapító okirat- és SzMR-módosításaira reagáltak ily módon. Ebben Vidnyánszkyék olyan lehetőséget teremtettek az oktatók és hallgatók megkérdezése nélkül saját maguknak, amely elvben biztosítaná, hogy közvetlenül és minden szinten bele tudnának szólni az egyetem mindennapos munkájába, életébe. Az is tegnap derült ki, hogy noha a Vidnyánszky elnökölte, új, kormányhű testület szeptember 1. óta ígérgeti a tárgyalásos rendezés lehetőségét az őket el nem fogadó SZFE-s polgároknak, az új módosításokat megkérdezésük nélkül már augusztus 24-én ellátta kézjegyével.

Előbb az oktatók reagáltak erre a lépésre egy vasárnapi közleményben, amelyben leszögezik, jogi úton keresik majd igazságukat a kuratóriummal szemben. A diákok pedig ma ehhez hozzátették, az oktatási ombudsman szakvéleményét is kikérik Vidnyánszky Attilék lépésével szemben.

„Alkotmányos és törvényben biztosított jogaink ökényes elvétele oktatási alapjogainkat sérti, ami csorbítja nem csak a mi, hanem az utánunk következő generációk számára is az egyetemi autonómiát.”

-indokolta a lépést az immár tanköztársaságban működő diákok lépését képviselőjük. Hozzátette, a fenntartó Innovációs- és Technológiai Minisztérium vezetőjéhez, Palkovics Lászlóhoz eddig panaszaikkal hiába fordultak, azért bázisdemokratikus úton a diákok közössége úgy döntött, a parlamenti ombudsmanokhoz fordul és kéri őket, utasítsák Palkovicsot, hogy biztosítsa folytatólagos beleszólási jogukat egyetemük ügyeinek intézésébe, tehát tegye semmissé a kuratórium által eszközölt alapszabály-változásokat...

ITT OLVASHATÓ

A NER MŰKÖDTETI AZ EGYIK LEGNAGYOBB HAZAI PORNÓMEGOSZTÓT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.09.21.

Kormányzati médiaholdingba tagozása óta először alakították át az Origót, de az ország harmadik legnagyobb portálja az „Újat mutatunk” szlogennel hirdetett ráncfelvarrás után egy valamiben régit mutat: videómegosztója és bulvárhírei ugyanúgy tele vannak explicit tartalmakkal, mintha a „keresztény-nemzeti” tulajdonosváltás meg sem történt volna. A New Wave Media Group Kft. által üzemeltetett Videa 82 ezer pornóvideót tárol, az Origo-címlapon a direkt kormányzati üzeneteket egy-két görgetés választja el a 18+ anyagoktól. Az alábbi gyűjtésből kiderül: más hatalomközeli médiumok is hasonló gyakorlattal működnek. Mindeközben a frissen indult Pesti TV vezető arcai „Verd márki” és „Bazd márki” néven népszerűsítik konzervatív sajtómissziójukat...

ITT OLVASHATÓ

PARANOIÁS, AHOGY AZ ÚJSÁGÍRÓK UTÁN SZAGLÁSZIK KÜLFÖLDÖN A KORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.21.

„Hajmeresztő, felháborító, ilyet csak az önmagukban bizonytalan diktatúrák csinálnak, amelyek vezetői félnek és védekeznek” – kommentálta megkeresésünkre Balázs Péter korábbi külügyminiszter a Telex.hu értesülését, miszerint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium információkat gyűjtött be (legalábbis erre szólította fel a külképviseleteket) a magyar újságírók külföldi szakmai útjairól. „A külképviseletek dolga az újságírók segítése, de ez nem az, ez konfrontatív és paranoiás üldözési mániás dolog” – szögezte le.

„Tájékoztatás kérése magyar újságírók szakmai látogatásairól a fogadó országban” tárggyal írt levelet idén júniusban Magyar József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára az Európai Unióban található magyar nagykövetségeknek – tudta meg a Telex.hu, amely megszerezte az egyik ilyen levelet. Ebben Magyar arról érdeklődött, hogy a nagykövetségek tudomása szerint a fogadó ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, voltak-e ilyen látogatások. Amennyiben igen – folytatta a levél – mikor történtek az utazások, „milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”. A történettel kapcsolatban eljuttatott kérdésekre a tárca csupán annyit reagált: „A KKM – feladatából is adódóan – mindent megtesz a magyar belügyekbe történő külföldi beavatkozások ellen, az ilyen támadások mögött a tapasztalatok szerint általában Soros-szervezetek állnak.”

Nyomják Krahácsot...

ITT OLVASHATÓ

CSALÁDI PÓTLÉK: SIESSENEK A TOVÁBBTANULÓK SZÜLEI AZ IGÉNYLÉSSEL! - CSAK KÉT HÓNAPOT LEHET VISSZAMENŐLEGESEN IGÉNYELNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.21.

Érettségi után nem jár családi pótlék, de a továbbtanulók beleszámítanak az eltartottak számába. Így magasabb összeg jár a testvérekre. Ezt a tanulói jogviszony igazolásával lehet igényelni, de csak 2 hónapra visszamenőleg. Aki szeptember végéig lép, júliustól kaphatja a több pénzt.

A családi pótlék összege 2009 óta változatlan, amit az éves átlagos inflációval számolva eddig 33 százalékkal kellett volna megemelni ahhoz, hogy 2020-ra megőrizze az értékét. De nem csak az értékvesztés jelent gondot a családoknak, hanem az is, hogy érettségi után már nem jár ez az összeg sem a továbbtanuló gyerek után. Az utolsó folyósítást júniusban kapják a szülők.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak a testvérek után. A szakképzésben továbbtanulók után pedig annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. (Korábbi cikkünket részletes számításokkal itt találja.)...

ITT OLVASHATÓ

AMI BELEÉG AZ EMBERBE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.09.20.

A héten azt kérdezte valaki, aki mást gondolt erről az egészről, amíg bele nem nézett egy kicsit a munkánkba, hogy miért csinálom? Mi tart itt, ebben a problémában?

Ezt a kérdést már többször megkaptam, meg is van rá a válaszom, hogy kihívás, meg meg akarom oldani, stb. De aztán elgondolkodtam, vajon nem tudom jobban kibontani magamban, hogy tényleg mi tart itt? A kínkeservesen elért sikerek? Az biztosan nem…mert mindig az izgat, ami nem sikerül. A folyamatosan előforduló csalódások, kudarcok? Abból meg nem lehet hosszú távra építkezni. Akkor vajon mi?

Talán az, hogy már vissza tudok nézni ezekre az évekre, amit ebben a munkában töltöttem, és az látszik, hogy van íve az egésznek. Ez biztosan tényező ebben. Hogy jól emlékszem az elejére, és ahhoz képest már nagyon sok minden változott. De azt hiszem, fogva tartanak azok a történetek is, melyeket a tehetetlenség érzésével éltem meg.

Mert azok beleégtek az agyamba, az emlékeimbe, átértékelték bennem a viszonyulásokat, és összeszorítva tartják ma is a lelkemet. Furcsa érzés ez, mert nem szívesen emlékszem vissza rájuk, nem idézem fel magamban túl gyakran, mégis ott vannak, valahol a háttérben, és épp annyira hatnak, hogy a bizakodás, a pozitív gondolkodás mögött ébren tartsák a dühömet. Pont annyira, hogy mindig érezzem, nem, ezt nem lehet hagyni, tenni kell valamit, hogy ne így legyen.

Ezeknek a sosem nyugton hagyó képeknek a zöme a gyerekekhez kötődik. Leginkább a mérhetetlen nyomorúsághoz. Hozzájuk például, akikhez 11 éve karácsony előtt mentem. Kis csomaggal, akkor még csak a gyerekeknek. Lábbal is segítenem kellett a madzaggal záruló ajtót, hogy bemehessek. A sötéthez nehezen szokott a szemem. Bent is hideg volt. Aztán megláttam őket…a sötétben, a dunyha alól kivillanó szemeket. Hárman néztek, három apró gyerek, alig-ruhában, az agyonkoszlott ágynemű alatt. A folytatás már nincs meg ilyen erővel, az örömük, amiben bontogatták a szaloncukrot. Csak a kép, ahogy az ablakon beszűrődő fényben megláttam a körvonalukat, ahogy ott kirajzolódtak, a három kis fej…és a szemek.

Vagy a halmozottan fogyatékos gyerek, akit egy kis, üres szobában tartottak, kicsi volt, meztelen, és csomókban tépte a haját, miközben nézett rám, és artikulálatlan hangokat adott. “Nem tűri meg magán a ruhát…” mondták, látva elképedésemet, amiben lehet, volt is igazság, de a látványától sosem tudtam szabadulni. Mert ez így nem élet, akkor sem, ha halmozottan fogyatékos valaki.

És tudom, sosem fogom elfelejteni a lányt, aki 11 volt, mikor kiemelték a családból. Amikor mentem, rohantam, utána a lakásotthonba, és ott az ölemben zokogott, ölelve, kétségbeesetten, olyan megtapasztalások után, amit egy gyereknek, lánynak, asszonynak sosem szabadna átélnie. A tehetetlenséget talán sosem éreztem annyira, mint akkor. Mert tudtam, végignéztem a folyamatot, de nem bírtam annyira hatni, hogy ne történhessen meg. Gyűlöltem mindent, a világot, a családját, a tehetetlen intézményrendszert, magamat is. Még ma sem bírok indulat nélkül visszagondolni rá.

Vagy a másikra, akinek a kis combja lilára volt verve. Az apja tette. Vagy rá, aki öngyilkos akart lenni, csak, hogy elmeneküljön otthonról. Arra, aki azért hisztizett, mert nem akart hazamenni a kórházból. Mert ott jó volt. Évekig emlegette, hogy mennyire szeretne visszamenni. Aki az iskolában mutatta meg a szíjjal vert lábát. Vagy őt, akit hazakísértem, és láttam, ahogy nekiment a nagy testvéreinek, mert mire hazament, megették az ebédjét, ami az övé volt, amit neki, mint iskolásnak adtak, ingyen, a szünidőben.

Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban. Vagy épp abban a családban, amiben már azt hitted, sínen van minden, és nem fordulhat ilyesmi elő. Jönnek az újabb aggódások, tehetetlenségek, dühök, kiabál bennem, hogy menj, csinálj valamit, mert nem, nem lehet, hogy újra megtörténjen. És megtörténik. Ordítok, hogy megint nem tudom megakadályozni. Mert megint mindenki kivár, “szóbeszédre” nem lehet lépni, bizonyíték kell, és mire bizonyíték van, már visszafordíthatatlan a történet.

Pedig a megérzésekre, a szóbeszédre is oda kellene figyelni. Mert feltűnik a kislánnyal furcsán viselkedő apa. Vagy az asszony, akinek minden mozdulatából ordít, hogy bántalmazó kapcsolatban él, nem néz a szemembe, nem meri már azt sem, a gyereke felé nyúlok, hogy megsimogassam, erre a kis kezét az arca elé kapja… Mert náluk mindenki fél. Csak az apa nem. Bizonyítsd be, állj ki érte, értük, mert ők már nem mernek, nem mernek semmit, csak némán tűrni, belerokkanni, egy életre.

A felnőtteket sem jó hallgatni. A gyerekkorban elszenvedett traumáikról beszélnek. Nem borzonganak bele, természetesen, néha fanyar mosollyal sorolják a különböző eszközökkel kapott veréseket, vagy, hogy adták el őket másnak, mint egy állatot, hogy éheztek, gondoskodtak a kisebb testvérekről, mert senki nem volt, aki segített volna rajtuk. Felnőttek már, de örökre magukba építették a gyermekkorban elszenvedett sérüléseiket, melyek meghatározzák az ő viszonyulásaikat is, a párjukhoz, gyerekeikhez, élethez. Ha meghallgatjuk őket, kezdjük érteni, miért olyan a gyerekük, amilyen.

Azt hiszem, ezek a tehetetlenségek tartanak itt, ebben a munkában. Mert nem bírom látni, elviselni, ezeknek a dolgoknak az eleve elrendeltségét. Hogy gyerekek élnek fizikai és mentális nélkülözésben, és ki vannak téve mindenben azoknak a felnőtteknek, akik ugyanolyan gyerekek voltak mint ők, ugyanúgy éltek, és ugyanazokat szenvedték el.

Valamikor meg kell ezt a kört törni. A bűnöző családban bűnöző lesz a gyerek is. A prostituált gyereke is az anyja sorsát ismétli. A sokgyerekes anya is a saját mintáját adja. Arról is, hogy a családon belüli erőszak természetes. El kell viselni.

A kivételek ritkák.

A gyerekek nem tehetnek semmiről. Ártatlanok, akiket a körülményeik, a körülöttük levők tesznek olyanná, amilyenek lesznek. Mert az emberi gonoszság is átörökítődik. A gyűlölet, a másik kiröhögése, megalázása, gúnyolása, meglopása, megverése, kisajátítása, tárgyként kezelése. Ezt pontosan látom, mert ennyi év után már sokan felnőttek azokban a családokban, ahol nem bírtunk eléget hatni. Mert mi, civilként nem voltunk elegek.

Mi csak egy vagyunk, a velük foglalkozó intézményrendszer mellett. Biztos vagyok azonban abban, hogy együtt sikeresebben vehetjük fel a harcot. Erre vannak már példák a munkánkban. De sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség. És egy másféle szemléletű munkakultúrára. Amiben nem ügyeket kezelünk, hanem az ügyeket mindig újratermelő okokkal foglalkozunk.

ITT OLVASHATÓ

VÉGET VETHET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMA ORBÁN HATALMÁNAK?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.21.

Hosszú elemzést közöl a Reuters arról, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt várható gazdasági visszaesés hozhatja-e Orbán Viktor vereségét 2022-ben. A cikk az autóiparban jelentkező visszaesést, beruházások elmaradását hozza fel példának arra, hogy a kormány állandó hivatkozási alapja, a gazdasági teljesítmény most nem lesz olyan erős, mint az elmúlt választásokon. Szijjártó Péter külügyminiszter az EU Today beszámolója szerint azt mondta, a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek zsarolják az európai embereket. A CBS közli, hogy Donald Trump egy kampányfilmjében magyar mozdonyszerelő üzemben készült kép is felbukkan annak illusztrálására, hogy a republikánusok szerint az elnök ellenfele, Joe Biden nem tudja megvédeni a munkahelyeket. Csernyánszky Judit lapszemléje...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KALTENBACH JENŐ: AMI MAGYARORSZÁGON VAN, AZ KATASZTRÓFA, EURÓPA SZÉGYENE

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.09.21.

Csütörtökön közel 260 000 begyűjtött nemzeti konzultációs ívet vitt a miniszterelnök rezidenciájához Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A helyszínen megtartott demonstráción utóbbi kijelentette, hogy az MTVA székházához október 23-án 100 000 embert vár, akikkel tán megrengetnék ők a világot, de a kormányt mindenképpen. Kaltenbach Jenő volt ombudsmant, egyetemi oktatót, az állam- és jogtudományok kandidátusát kérdeztük, véleménye szerint, lehet-e legalább egy „kis októberi forradalom” 23-án.

– Ön is azon kevesek közé tartozik, akik viszonylag függetlenül tudták megőrizni a személyüket és a hivatásukat az elmúlt 30 évben, viszont láttak már jónéhány karón varjút. Miként látja az ország jelen helyzetében, megvalósulhat-e Hadházy képviselő régen vágyott utópiája és összegyűlhet-e 100 000 ember magyar kormányt dönteni?

– Jómagam nem hiszek abban, hogy az Orbán-rezsimet ilyen ténykedésekkel meg lehetne dönteni. Nem hiszem, hogy mindezzel sokat törődnének. Még ha olyasmi is történne, mint hajdan az internetadóval, legfeljebb visszalépnek egy kicsit – nem kardinális kérdés. Egy ilyen, az Ön által említett példával az egész rezsim léte forogna kockán, amelynek megingatását szerintem ilyen tüntetésekkel nem lehet elérni. Azt legfeljebb egy hatalmas tüntetési hullámmal együttjáró országos sztrájkkal, útlezárásokkal stb. lehetne érdemben befolyásolni. Véleményem szerint, a polgári engedetlenség súlyosabb formáival lehetne csak bármilyen eredményre jutni, de őszintén szólva, én úgy látom, hogy Orbánék eléggé megingathatatlanul ülnek a nyeregben, amiből az engedetlenségi akciók vajmi kevéssé billentik ki...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: TRUMP ORBÁNI REZSIMET CSINÁLNA AMERIKÁBAN, A BAYERN EDZŐJE MEG NEM ÉRTI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.21.

Az Egyesült Államok elnöke újraválasztásáért kampányol, miközben álcsúcsig süllyed a nacionalizmusban.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

A vezető német konzervatív lap is úgy értesült, hogy Lengyelország is felzárkózott Magyarország mellé, és a két kormány három napja bejelentette: megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági segélyterv jóváhagyását, ha a többi tag ragaszkodik a jogállami mechanizmus életbe léptetéséhez. Budapest és Varsó kitart amellett: a júliusi az EU-csúcstalálkozón született egyezség nem arra vonatkozik, hogy vonják meg a támogatásokat, egy kormány módszeresen megsérti a demokratikus játékszabályokat.

Szerintük az állam- és kormányfők azt kívánták megakadályozni, hogy korrupció legyen az uniós pénzek felhasználása körül, és hogy érdekütközés léphessen fel. Eszközként pedig Budapesti és Varsó azt találta ki, hogy nem szavatolja az önrészt az unió kölcsönfelvételéhez, anélkül azonban nem lehet kihúzni a csávából a vírus miatt súlyos helyzetbe került államokat. Így azonban dugába dőlne az egész koncepciót, miközben főként az olaszok és a spanyolok nagy bajban vannak.

A németek az EU soros elnökeként azt akarták volna, hogy még ebben hónapban hangolják össze a tagállamok, illetve az Európai Parlament elképzeléseit a gazdasági csomag, illetve a következő hosszú távú költségvetés kapcsán, de ez immár illúziónak bizonyult. Márpedig az idő sürget, hiszen januártól elvileg mindkét tervezetnek hatályba kellene lépnie. Az EP és a legtöbb tagállam kitart amellett, hogy legyen jogállami feltételrendszer, azaz anyagi szankciókkal sújtsák a közösségi jogot semmibe vevő rezsimeket.

Daily Telegraph

A magyar kormány megtörte az unió egységét és a 27-ek közül egyedül akarja, hogy a korábbi brit nemzetközi kereskedelmi minisztert válasszák a Világkereskedelmi Szervezet élére. Hogy a többiek kit favorizálnak, az az eljárási szabályok miatt nem került nyilvánosságra, de az biztos, hogy nem Liam Foxot. Magyarország viszont éppen mellette tette le a garast, miután konzultált Boris Johnsonnal, amint azt Szíjjártó Péter közölte. A lap úgy tudja ugyanakkor, hogy bár a politikus a többkörös szavazási procedúra során bekerült a legjobb öt közé, ám továbbra is a „futottak még”-kategóriát képviseli. A legjobb kilátásai egy nigériai származású szakembernek vannak.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

Az unió illetékes biztosa bízik abban, hogy sikerült rávenni Magyarországot és Lengyelországot az új menedékpolitika elfogadására. A reformelképzeléseket a Bizottság szerdán hozza nyilvánosságra, de Ylva Johansson előre bocsátotta, hogy immár nem elegendő az alkalmi vagy önkéntes szolidaritás. Úgy fogalmazott, hogy nem kell dramatizálni migrációs politikát, bár egyes menekültek rettenetes helyzetben vannak. Ám pragmatikus megoldást kell találni, ami azt jelenti, hogy egyetlen kormány se húzhassa ki magát, ha egy másik tag nehéz helyzetbe kerül a bevándorlók újabb rohama miatt.

De nem volna kötelező átvenni a menedékkérőket. A szolidaritásnak része volna, hogy a kvótákból nem kérő államok például segíthetnének azok hazazsuppolásában, akik nem kapnak menedéket. Idekapcsolódik, hogy a német belügyi tárca vezetője szerint még az idén okvetlenül politikai egyetértésre kell jutni. Bár Seehofer megjegyezte: az esélyeket rontja, ha Németország erkölcsi alapokon megpróbál nyomást gyakorolni a szomszédos államokra. Úgy hogy Berlinnek partnerként és nem Európa gyámjaként kell fellépnie – jegyezte meg.

Washington Post

A vezércikk rámutat, hogy Trump semmibe veszi a jogot és alatta megsemmisül a fékek és ellensúlyok rendszere. Az elnök azt bizonyította, hogy a hiedelemmel ellentétben mennyire törékeny az alkotmányos rend, ha olyasvalaki áll a kormányrúdnál, aki nem tiszteli a jogállamot. Nem nőtt fel a feladatához, inkább arra jött rá, miként tud hatékonyan visszaélni hatalmával. Ha marad, az jóvátehetetlen károkat okoz a demokráciának.

Az USA mindenkori első emberének kötelessége, hogy tisztességesen és semlegesen éljen jogkörével. Ám Trump számára a hivatal eszköz, amivel jutalmazza követőinek hűségét, bünteti az ellenséget, mindenki mást pedig riogat, hogy álljon be szépen a sorba. Az elemzés példák sokaságát hozza a szomorú összegzés alátámasztására. Úgy hogy immár leginkább már csak a Kongresszus tudna ellenállni, ám a republikánusok behódoltak Trumpnak, ahelyett, hogy az Alkotmányhoz lennének hűségesek. De hát a politikus megpróbált kirúgni, illetve megfélemlíteni mindenkit, aki a törvénytelenség útjába állt volna.

És úgy tűnik, hogy egyre gátlástalanabb. Az amerikaiaknak sokáig azt tanították, hogy az ország politikai rendszerében hatékonyan működnek a demokratikus intézmények. Ám az eltelt években riasztó módon felszínre került az igazság, mármint hogy a fékek és ellensúlyok csak akkor szuperálnak jól, ha jó indulatú az elnök. Ha nem az, akkor meglepően kevés eszköz kínálkozik, amivel meg lehet akadályozni, hogy ne használja tisztességtelenül óriási hatalmát. Márpedig Trump el van szánva, hogy saját céljaira veti be felhatalmazását és lassan, de biztosan bedarál minden korlátot. Úgy hogy nem tudni, mennyi akadály maradna számára további négy év után.

Guardian

Trump nyíltan a nacionalista mítoszokat nyomatja, de a demokraták is nyakig merülnek a túláradó hazafiságba. Erre hívja fel a figyelmet Cas Mudde, a populizmus és a szélsőségek szakértője, a Georgia-i Egyetem professzora. Felidézi, hogy az elnök a minap már azzal vádolta a liberálisokat: átmossák az amerikai ifjúság agyát. Egyben jelezte, hogy bizottságot kíván felállítani a hazafias oktatás elősegítésére, ami magában foglalja az Amerika-barát tananyagot, hogy a diákok megismerhessék az igazságot a nemzet nagyszerű történelméről.

De hát itt egy szélsőjobbos politikusról van szó és ideológiájának szerves részét képezi a soviniszta nacionalizmus. Az USA esetében az a különleges, hogy a hazafiság, sőt az elfogult hazafiság a politika mindkét nagy táborára jellemző. Biden is a zászlójára tűzte.

Az amerikai politikusok, de a polgárok is előszeretettel hangoztatják, hogy övék a világ legrégebbi és legnagyobb demokráciája. A szerző itt azonban emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a rasszizmus és a faji kirekesztés talaján jött létre. A demokratikus rendszernek ma is vannak olyan hiányosságai, amelyeket Európában már rég kiküszöböltek. Pl. nem lehet elnök az, aki a szavazatok számát tekintve alulmarad a választáson. Vagy ahogyan a tengerentúlon politikai okokból átrajzolták a választó körzetek határait, ahhoz képest az orbáni Magyarország kismiska.

A demokraták úgy érzik: állandóan bizonyítaniuk kell, hogy szeretik Amerikát, mert a jobboldali sajtó, illetve tábor folyton azzal vádolja a baloldalt, hogy az nem hazafias, sőt, áruló. A paradox az, hogy a lakosság sokkal reálisabban látja a helyzetet, mint a vezetői. Még a republikánus hívek többsége sem gondolja, hogy az USA mindenben a többi ország fölött állna. A demokratáknak az a dolguk, hogy az Egyesült Államok végre kezdje beváltani ígéretét és propagandáját. Ehhez azonban teljes átalakulás szükséges, ami kiterjed a legfőbb kulturális, gazdasági és politikai intézményekre.

Úgy hogy ha a jelenlegi ellenzék tényleg naggyá akarja tenni Amerikát, akkor meg kell mondania az amerikaiaknak, hogy ország nem a világ legragyogóbb országa és soha nem is volt az.

Die Presse

Timothy Snyder szerint, ha novemberben Trump győz, akkor a helyzet Amerikában nagyon hasonlít majd ahhoz, ami Magyarországon és Törökországban van. A tengerentúli történész, a totalitarianizmus szakértője azonban nem gondolja, hogy az elnök győzni fog. Mint mondja, ezt alighanem a politikus is tudja, ezért próbálja meg már most manipulálni az eredményt.

Hozzátette, nagy veszélyes, ha bárki úgy állítja be, hogy Trump egy bohóc és éppen ezért nem kell tőle tartani. Hiszen Mussolini is paprikajancsi volt, Hitler pedig színész, aki a nyilvános fellépések előtt elpróbálta a szerepét. Ám most az USÁ-ban olyan választás következik, amelynek a kimenetelét a Fehér Ház jelenlegi gazdája kétségbe vonja. Ezt már előre be is jelentette. Nem az a célja, hogy nyerjen, hanem zűrzavart keltsen. A válságot azután arra igyekszik kihasználni, hogy hatalmon maradhasson. Ám itt az a tét, milyen rendszer lesz az Egyesült Államokban.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud. Ám az európaiaknak nem lenne könnyebb dolga akkor sem, ha Biden lesz a befutó, mert ő is azt hangoztatja, hogy Amerika mindenekelőtt, csak lightosabb formában. Mindenesetre az öreg kontinens azt várja tőle, hogy ismét a központba állítja az Egyesült Államok szövetségi rendszerét, nem szidja a partnereket, nem keresi velük folyamatosan a vitát, nem adja át magát szűklátókörű nacionalizmusnak és a nemzetközi diplomáciát részesíti előnyben.

Ám a demokrata politikus nem tud és nem is akar visszatérni a korábbi status quóhoz. Szóval nem lesz megint minden egy csapásra újra jó, bár azért a klíma mindenképpen hatalmasat javulna. De az új elnök is napirenden tartaná a védelmi kiadások és a kereskedelmi többlet kérdését. És mert határozottabb politikát folytatna Oroszországgal szemben, amiből persze hiányozna Putyin dicsőítése, aligha kerülne ad acta az Északi Áramlat 2 sorsa.

Viszont ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára komoly lehetőségként merülne fel, hogy lehúzza a rolót. A német kereszténydemokrata Norbert Röttgen, aki kancellár akar lenni, azt jósolja, hogy az elnök újabb négy éve, csak még inkább kiélezné az eddigi helyzetet. Beleértve a Kínával szembeni konfrontációt, Németország megbüntetését, az unió meggyengítésének szándékát, Amerika további kivonulását a nemzetközi színtérről. Továbbá felerősödne az a hajlam, hogy Washington a viszályok kapcsán igyekszik még több olajat önteni a tűzre.

Azaz még több konfliktusra kell felkészülni a világban és a transz-atlanti kapcsolatokban is, ami azt vetíti előre: közeleg a vég.

Financial Times

A beloruszok nem hagyják magukat megfélemlíteni, nem érdekli őket, hogy a hatalom páncélozott járműveket és vízágyukat vezényelt ki Minszkban, mint ahogy szembeszállnak a tömeges letartóztatásokkal is. Immár hetedik hete tízezrek tiltakoznak a diktátor távozását és új választások kiírását követelve. A karhatalom és a hadsereg fekete ruhába öltözött emberei rengeteg tüntetőt megvertek, amint arról a közösségi médiában nyilvánosságra hozott filmfelvételek tanúskodnak.

A megmozdulások az egész országra kiterjednek, ilyen méretű demonstrációk nem voltak a Szovjetunió felbomlása óta. Ám Lukasenko a brutális erőszaknak, az őrizetbe vételeknek, illetve az ellenzéki vezetők kiutasításának, valamint Putyin támogatásának köszönhetően őrzi hatalmát. Az uniós külügyminiszterek ma tanácskoznak arról, hogy miként reagáljon az EU. Még mindig húzódik, hogy pontosan milyen szankciókat hozzanak.

Akiket a korábbi megmozdulásokról vittek be, azok arról számoltak be, hogy odabent megkínozták őket. A katonaság, a rendőrség és a biztonsági szolgálat támogatása alapvető a diktátor uralma számára. Az ellenzék, hogy megrendítse a fegyveres erők tagjainak hűségét, a vasárnapi tömegfelvonulás előtt nyilvánosságra hozta ezer rendőr személyi adatait. Egyben arra figyelmeztetett, hogy folytatja az akciót, ha a kormány nem vet véget a letartóztatásoknak.

Frankfurter Rundschau

A Bayern edzője nem érti, miért kell a Szuper Kupa döntőjét Budapesten megtartani, amikor Magyarországot a német virológiai központ a járvány miatt kockázatos övezetnek minősítette. Hansi Flick azonban egyúttal utalt arra, hogy a döntést az UEFA hozta meg, úgy hogy a csapatnak ezek után nincs más választása, csak a győzelemre összpontosít. Az egykori bajor aranycsapat tagja, Rumenigge a klub elnökeként úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi szövetség lépni kívánt a normális viszonyok helyreállítása felé, azaz hogy legyenek nézők, ez vezette a határozat meghozatalakor.

Az egyesületnek felkínált 3000 jegyből a bajor szurkolók 2100-at vettek meg, hogy a helyszínen kövessék a csütörtök esti meccset. Már ha nem betegek. A jelentkezők számára ma és holnap ingyenes tesztet végeznek a müncheni arénában. A visszatérés után pedig a bajor főváros repülőterén ismét megvizsgáltathatják magukat. Rumenigge szerint mindenképpen ki akarják szűrni mindazokat, akik esetleg megfertőződnek Magyarországon. (Mint emlékezetes, a Sevilla-drukkerek a 3 ezres kontingensből 2500-at visszamondtak – a szerk.)

ITT OLVASHATÓ

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.21.

A Magyar Nemzet online már tegnap rohadt büszke volt, hogy a mai printben írást közöl egyenesen Orbán Viktor tollából, amely az őszi politikai évadot köszönti. Ennél fontosabb dolga nincs, minden flottul megy az országban, süt a nap, a gyerekek az udvaron játszanak. Egy pöccentést nem érne meg az egész, ismerjük már a manust kívül-belül. Irritáló figura, és voltaképp az is lényegtelen, miket irkál, sőt, a Magyar Nemzet nem a Kossuth, a Magyar Nemzetet meg nem veszik. Ezt a nyomdaipari terméket úgy nagyjából az ott dolgozók családtagjai olvassák, vagy ők is almát csomagolnak bele inkább, mert jön a tél meg a hó. Vagy nem.

Megtudhattuk egyébként az izgatott előzetesből, arról lesz szó a fogalmazásban, hogy a kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma újra a liberálisok jelentik, miközben folyamatos támadás alatt állnak legfontosabb értékeink, mint például a nemzet, a család és a vallási hagyományok. Jé, nem gondoltam volna, bár, ha visszaemlékszem, tegnap is megettem két ministránst, három keresztény kisdedet és nyolc nagycsaládot reggelire, de az utolsó összeszerelő jómunkás apuka egy kicsit inas volt. Ismerjük a fideszisták valóságát is a matyóhímzéses alsógatyájukkal, velőspacallal, turullal, puskaporszaggal és szenteltvízzel együtt.

Szól majd az ellenzékről is, örvendezett a Magyar Nemzet online, és kiragadott a míves gondolatok közül egyet, ami miatt voltaképp most nekem írnom kell, ami viszont nem az én választásom, hanem mindenféle közlési kényszereké. S most, hogy ezt is tisztába tettük, hallgassuk – olvassuk – a kedves vezető szavait, amelyek ezek: „A magyar ellenzék olyan, mint a kolbász, be van töltve és meg van darálva.” – Nem kell hozzá különösebben érzékeny lélek, hogy észrevegyük ebből azt a lenéző, lesajnáló, megvető attitűdöt, amivel az ellenzék, s azon túl természetesen az ővelük szimpatizáló milliók iránt viseltetik ez a mi tahónk. Mintha a seggéből rángatta volna ki őket.

Ebben az egy mondatban benne van az egész rendszer. Ez a zsarnokság maga, és bizonyság arra, hogy Orbán Viktor immár valami másik dimenzióba képzeli magát, elemelkedve mintegy az alantas tömegektől lebeg valahol ég és föld között, míg hozzá nem segítjük, hogy érje őt is a gravitáció kicsit. Csak egészen kicsit. Ez a nívó egyébként a libernyákok nívója is, ami megnyilvánulásokkal a kedves vezető kijelöli a helyét kis társadalmunkban, és besorolja magát a söpredék közé, akiknek az élén kivont karddal menetel a nagybüdös nihilbe. Csak épp sodorja magával az egész országot, amely így is már olyan sötét, hogy valami nagy-nagy tüzet kellene rakni a közepén...

ITT OLVASHATÓ

A SZABADSÁGNAK INKÁBB POLITIKÁRA, MINT DOKTRÍNÁRA VAN SZÜKSÉGE

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.09.19.

...végül inkább az egyének együttműködő közösségein múlik a szabadság és az önkéntesség érvényesítése, annyiban a közösségeknek ezeket megelőző közös gyakorlaton kell alapulniuk egyrészt a szabadság legitimálása, másrészt a stabilitása érdekében. (Most tehát nem beszélek arról, hogy a politikai közösségek túlnyomó része -- alkalmazkodva az antropológiai realitásokhoz -- nem a szabadság és az önkéntesség kiterjesztésére jön létre, inkább olyan egyéb értékek és célok mentén működik, amelyeket e közösség -- értelemszerűen legitim módon -- akár a tagjai személyes javai és jószágai ellenében is képvisel. Sokkal fontosabb és legitimáló erejű a tradeoffokkal tisztában lenni egy közösség értékrendszerében, mint -- főleg a radikálisan felfogott -- szabadság hiányával támadni egy életformát. De az előbbi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy reflexív politikai társadalomról és demokráciáról lehessen beszélni.)

A szabadság és az önkéntesség meghatározásához messze nem elég az a lapidáris elv, hogy senki ne okozzon kárt mások szabadságában (vagy ennek megfelelői): erre -- érthetően -- nem lehet alapozni komplex társadalmak működését. Nem véletlenül vallanak kudarcot sorban a szabadság és a demokrácia exportálására tett kísérletek (Magyarországtól Szírián át Malájziáig), amelyek mögött nincs preegzisztens befogadó kultúra, illetve romlik a fejlett demokráciáknak a szabadság érvényre jutattására irányuló képessége, ha a szabadság (és az önkéntesség) mögül kimosódik a polity (a politikai társadalom, a nagyobb közösség, a nemzet) méltányos működésébe vetett hit. Márpedig ehhez a hithez sokkal több kell, mint a piaci logika mégoly kiegyensúlyozott működése (nem beszélve a piac tényleges tapasztalatáról). A szabadság mindenekelőtt olyan speciális, közösségi kultúrát kíván, ami vagy van, vagy nincs meg, és ez utóbbi esetben nagyon kis eséllyel hozható létre. A szabadságnak (és az önkéntességnek) ezért kevésbé filozófiára, mint politikára: egy konkrét gyakorlat értő gondozására, esetleg lassú, megfontolt kulturális beágyazására van szüksége. (Nem mellesleg nem emlékszem olyan szabadság- és általában gyakorlati filozófiára, aminek több haszna, mint kára lett volna egy nép életében.)

Szabad társadalmakat létrehozni sokkal bonyolultabb (és persze határoltabb eredménnyel járó) feladat, mint az a szabadságot az önkéntességgel és (helytelenül, naívan) a piaci interakciókkal modellező libertárius felfogásban áll. Ahhoz, hogy szabadon éljünk, a szabadság és az önkéntesség támasztékaira van szükség, amelyek általában olyan robusztus kulturális, gyakorlati (erkölcsi, intézményes) normák, amelyekről adott esetben csak kerülő úton látható be, hogy a szabadságot szolgálják -- és gyakran a közvetlenül beláthatóan önkéntes választások ellen lépnek fel. A konzervatív belátás sokkal bonyolultabb egy nagyobb -- szabad -- közösség működésével kapcsolatban, minthogy ennek leírását a szabadság konstruktivista-preskriptív blikkfangjaira szűkíthetné. Tulajdonképpen annak örül a leginkább, ha leírni se tudja ezt, nemhogy előírni a tartalmait.

ITT OLVASHATÓ

TISZTESSÉGTELEN ÉS EMBERTELEN AZ SZFE ELLENI HADJÁRAT – DE VAJON JOGSZERŰ?

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZUZSA
2020.09.19.

Novák Eszter, a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönő rektorhelyettese szerint az egyetem „modellváltásának” folyamatából három dolog biztosan hiányzott: „a szakértelem, a tisztesség és az emberség.” Hozzáteszem: a jogszerűség is.

Persze attól függ, hogy mit értünk jogszerűségen. Vajon az Alaptörvényre pusztán írott malasztként tekintünk, vagy annak sorait komolyan vesszük. Utóbbi esetben ugyanis érdemes elolvasni az ide illő X. cikkét:

"Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát."

És most jön a lényeg:

"a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza."

Az, ugye, már közismert, hogy egyetlen törvény sem mondhat ellent az Alaptörvénynek. Persze az ellentmondást sokszor nem is az alacsonyabb szintű jogszabályban, hanem annak gyakorlati végrehajtásában, a „való világban” észleljük.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény preambuluma (bevezetője) igazán megfelel az Alaptörvény szellemének. De azért azt javaslom, az SZFE körüli események ismeretében nagyon ne hatódjanak meg, amikor e magasztos szavakat olvassák. Lássák közben lelki szemeik előtt a már szimbólummá vált piros-fehér csíkos kordonszalagot. Íme, az idézet:

„az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelőssége tudatában, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal, s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatás szabályozására” alkotta meg ezt a törvényt.

Bár Bencsik András a Hír Tv-ben már megfejtette nekünk a színművészetis diákok tiltakozásának lélektani okait: vagyis manipulálhatók, füveznek, és szeretik az egyéb élvezeti szereket is. Én sajnos nem vagyok ilyen jó vulgárpszichológus. A tiltakozás okait sokkal inkább egyes – ráadásul a Fidesz-parlament által alkotott – törvényekben látom, pontosabban a törvény azon paragrafusaiban, amelyeket a hatalom most gyakorlatilag semmibe vesz...

ITT OLVASHATÓ

TÜRELEM, TISZTELET, NAGYVONALÚSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: bircanyeerow
2020.09.20.

Edgar cikkéhez szerettem volna hozzászólni, aztán írás közben valahogy kinőtte a hozzászólás méretet.

Sajnos Magyarországon az emberekhez tisztelettel és alázattal való hozzáállásnak nincs kultúrája. És úgy általában is ez a két dolog nagyon hiányzik a mindennapokból. Értem én, hogy érvényesülni és boldogulni kell az életben, de miért nem lehet a win-win helyzetekre törekedni? Miért kell mindenáron a másikat alárendelt szerepbe kényszeríteni? Attól senki nem lesz több, még ha azt is gondolja.

Néha elég lenne csak egészen picit engedni, hogy mindenkinek jó legyen, de nem. Csak azért is ragaszkodunk a saját (vélt) igazunkhoz.

Ez megint csak a vitakultúra teljes hiányát mutatja. Nem vagyunk képesek tisztelettel és türelemmel meghallgatni a másikat, vagy amennyiben esetleg mégis meghallgatjuk, el sem gondolkodunk rajta, csak lesöpörjük az ellenvéleményt a virtuális vitaasztalról.

Pedig a normális menete a dolgoknak az lenne, ha a vitapartner mond valamit, azt mi meghallgatjuk, elgondolkodunk rajta, végiggondoljuk, hogy az ő álláspontja vagy annak egy része miként egyeztethető össze a miénkkel, aztán közöljük, hogy milyen eredményre jutottunk. Természetesen utána ezt joggal elvárhatjuk tőle is. És ez megy mindaddig, amíg egy mindkét fél számára előnyös megállapodás nem születik. Sajnos az esetek többségében csak a kevésbé rossz megoldásokat keresik a felek, pedig ugyanannyi energiával meg lehetne találni az optimálisat is, amikor mindenki elégedetten áll fel az asztaltól, nem pedig kevésbé csalódottan...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - MERKEL KIAKADT, MERT MEGINT MAGÁRA HAGYTÁK NÉMETORSZÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.20.

Spiegel

A német belügyi tárca vezetője arra figyelmeztetett, hogy hosszabb távon az összes európai országnak részt kell vállalnia a menekültkérdés megoldásában, mert ha nem – fűzte hozzá Seehofer, akkor Berlin tud másként is beszélni és elgondolkodik az anyagi következményeken. A politikust, aki 5 éve, a menekültválság csúcsán még Orbán Viktorral értett egyet és a határok lezárását szorgalmazta, ezúttal teljes mértékben osztja Merkel véleményét, hogy ti. segíteni kell a görögországi menekülttábort elpusztító tűz után a többszörösen is földönfutóvá lett embereken. Úgy fogalmazott, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca és ne is álmodjon más vonatkozásban segítségről az, aki nem hajlandó közreműködni a migrációs politikában.

Németország hosszas habozás után úgy határozott, hogy átvesz jó 400 családot, azaz 1553 olyan menedékkérőt, aki már megkapta a státuszt. Azért csupán ennyit a 13 ezer érintettből, mert ezúttal nem szeretne egyedül lépni. Csakhogy a többi kormánynak nem akaródzik csatlakozni a német példához. Az osztrák miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondta, ami külön felháborította Seehofert. A bajor politikus ugyanakkor utalt arra, hogy amelyik tag nem szeretne menekülteket befogadni, az másként is eleget tehet a kötelező szolidaritásnak. A végső eszköz azonban mindenképpen az, hogy legyen végre állandó mechanizmus a migránsok elosztására.

Szemtanúk szerint az általában mindig nyugodt és megfontolt Merkel ezúttal teljesen kijött a sodrából, amikor megtudta, hogy Németországot megint magára hagyták a többiek. A franciák még csak nem is válaszoltak, amikor Berlin megkereste őket, hogy csinálni kellene valamit a leszboszi menekültekkel. De hát a bevándorlás rettenetesen kényes téma, hozzá képest sétagalopp tető alá hozni egy pénzügyi megállapodást.

A kancellár azért dühös, mert újból bebizonyosodik, hogy az unió képtelen egyről a kettőre jutni ezen a fontos területen, neki pedig már csak egy éve maradt, hogy bizonyítsa: az unió igenis egységes és képes közösen eljárni. De hát a többiek közül jó páran megint csak abban bíznak, mint 5 éve: amikor nagy baj van, majd a németek elviszik a balhét.

A déliek azon vannak, hogy a többiek könnyítsék meg a terheiket. Az északi államok szokás szerint arisztokratikusan tartózkodóak. A visegrádiak, ezúttal Ausztriával kiegészülve, továbbra sem kérnek a kötelező elosztásból. Egyébiránt a napokban a belügyekért felelős uniós biztos is megpendítette, hogy szó lehet a szolidaritás más formáiról is, mert a Bizottság tudja, hogy Magyarország és a többiek ebben a kérdésben hajthatatlanok. 

Die Presse

Erősödik az Ausztriára nehezedő migrációs nyomás. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, amikor ismertette az éves jelentést az embercsempészetről, illetve az emberkereskedelemről. Nehammer ezt azzal illusztrálta, hogy az utóbbi két hónapban csaknem 4400 illegális bevándorlót fogtak meg, ami 20 %-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva. A legtöbben a tiroli Kustein környékén kerültek a hatóságok kezére, utána Innsbruck, majd a magyar határ közelében lévő Bruck an der Leitha térsége következik.

A legtöbben Olaszország és Magyarország felől lépték át jogellenesen a határt. A zömük afgán, szír, iraki és albán. A csempészek jó része szír, osztrák, török, szerb és afgán. Az elmúlt évben 242-en buktak le közülük, ami 8,5 % haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Külön kategória, amikor prostitúció céljára szállítják át az embereket a határon. Az áldozatok az esetek túlnyomó részében románok, magyarok és bolgárok voltak.

Az embercsempészet visszaszorítására Ausztria július óta kísérletképpen drónokat vet be a többi közt a magyar határon. Jelenleg 40 ilyen repülő alkalmatosság figyeli a magasból az eseményeket, de számukat növelni kívánják, miután mind több migráns próbál meg átjutni. 

Deutsche Welle

Vannak rezsimek, ahol szó szerint megmérgeznek ellenzékieket, hogy elnémítsák őket, híveiket pedig megfélemlítsék. Másutt viszont a hazugságok és a hatalom jogsértései végezhetnek alattomban a demokráciával. Az ilyesfajta métely az egyes emberekre nézve nem halálos, ám lopakodva lerombolja a társadalmi együttélés alapjait. Pl. amikor Trump még a legújabb erdőtűzzel szembesülve is kétségbe vonja a tudományos bizonyítékokat az éghajlatváltozásról. Vagyis a populista politika mérgező, mert a jogállam mindig arra épül, hogy mindenki elismeri a valóságot és arról ésszerű vita folyik. A nézetek ütközéséből rendezett eljárás keretében kötelező döntések lesznek, gyakran fájdalmas kompromisszumok formájában.

A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné válik az álláspontok szembeállítása. A tények helyébe a vélemény lép. De ha ez sem elég, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyják a törvényeket és megállapodásokat. Lásd, hogy Johnson felmondaná az EU-val kötött kilépési szerződést, semmibe venné a jogot. Vagyis a populizmus egész társadalmakat tesz tönkre, legyen szó az USÁ-ról, Nagy-Britanniáról, Lengyelországról vagy Magyarországról. Ugyanakkor ezek az országok ily módon közelebb jutnak ahhoz a modellhez, amelyben szó szerint megmérgeznek ellenzékieket.

Washington Post

A vezércikk újabb hazugságával szembesíti az amerikai elnököt, miután Trump kampánygyűléseken folyton a mellét döngeti, hogy irányításával az Egyesült Államok visszaszerezte nemzetközi tekintélyét, ám a legújabb közvélemény kutatás éppen az ellenkezőjét tanúsítja. A Pew Intézet 13 vezető demokráciában szondázta a közvéleményt és azt tapasztalta, hogy mélybe zuhant az ország presztízse, az elnökével együtt. De oly mértékben, hogy javulás akkor is csak hosszabb távon várható, ha Biden nyeri a választást.

A független Pew 20 éve rendszeren elvégzi ezt a felmérést, de ilyen siralmas képet még sosem kapott a britek, franciák, kanadaiak, japánok, ausztrálok, hollandok és svédek közlése alapján. Az emberek valamivel több mint 50 %-a egyedül Dél-Koreában vélekedett kedvezően az USÁ-ról. A medián érték azonban 34 % volt, míg 2016-ban még 57-72 %-ot mértek ezekben az országokban.

Az egyik ok a vírusválság elfuserált kezelése, de sokkal inkább Trump maga. Az ő népszerűsége 16 %-ra zuhant, és még Putyint, illetve a kínai államfőt is többre becsülik nála, 23, illetve 19 %-kal. Obama 4 éve 68-93 %-ig jutott. Nem meglepő emellett, hogy jelenleg Merkel vezeti a listát. Ugyanakkor Amerika semmi jóra nem számíthat, ha az elnök hivatalában marad, sőt.

ITT OLVASHATÓ

EZ TÖRTÉNT: A PÉCSI PROFESSZOR ELMONDTA, MIRE SZÁMÍTHATUNK A KÖVETKEZŐ HETEKBEN

HVG / TECH
Szerző: hvg.hu
2020.09.20.

Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit.

Foszfint találtak a Vénusz légkörében, ez az élet jelenlétére is utalhat

Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található.

Jakab Ferenc: A következő hetekben nagyon meg fog emelkedni a halálesetek száma

A Pécsi Tudományegyetem kutatója szerint a lakosságra vetített számok alapján Magyarországon Európához képest brutálisan tombol a járvány.

Valami különösre bukkantak a NASA grönlandi felvételein, Elon Muskkal nézetnék meg

Egy lelkes ufóhívő a Google Earth-öt használva furcsa objektumra lett figyelmes Grönland nehezen megközelíthető részén. A szkeptikusok nem hisznek neki.

Négy új készüléket is bemutatott az Apple, olcsóbb modelleket is

One less thing. Steve Jobs ikonikussá vált mondatát kifordítva így foglalható össze az Apple kedd esti bemutatója, ahol új órák és új táblagépek is előkerültek – csak éppen a menetrend szerint szeptemberben érkező iPhone nem. Cserébe az Apple Watch-ból és az iPadből is van olcsóbb újdonság is.

Tényleg elpusztíthatja a szájvíz a koronavírust, csakhogy volna itt egy fontos "de"

A koronavírus-járvány kapcsán korábban az is elkezdett terjedni, hogy a szájvíz használata meggyógyíthatja a fertőzött beteget. Egy csapat tudós ennek is utánajárt.

ITT OLVASHATÓ

A KÉTNYELVŰ ISKOLA ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.09.19.

...Lássuk, melyek az ilyen sulik előnyei és hátrányai!

Előnyök

Egynyelvű szülőknek is lehet többnyelvű gyermeke

Az egyik nagy előny, hogy ha a szülők nem is kétnyelvűek, a gyermekük azzá válhat. Ne feledjük, az, hogy valaki beszél egy idegen nyelvet, nem jelenti azt, hogy meg is tudja azt tanítani a gyerekének. Az iskolában viszont napi szinten lesz kitéve a szükséges nyelvi környezetnek.

Két nyelven tanulás

A két tanítási nyelvű iskolákban (nem meglepő módon) két nyelven tanítanak, amiből az következik, hogy a gyerekek két nyelven beszélnek és (ami talán még fontosabb) gondolkoznak.

Írni is megtanulnak

Az első és legfontosabb kérdés, ami egy kétnyelvű gyerek esetében felmerül, természetesen a kommunikáció. A kéttannyelvű iskolák esetében azonban nagyon fontos, hogy helyesen írni is mindkét nyelven megtanul a gyerek.

Adott nyelven gondolkodás

Ha már itt tartunk, érdemes még két mondatban kicsit kibontani ennek előnyeit. Ugyanis egy nyelv elsajátításának folyamata akkor ér el megfelelő szintet, amikor már a gondolkodás is az adott nyelven megy, azaz nem “lefordítjuk” az anyanyelvünkről a mondanivalónkat, hanem eleve azon a nyelven fogalmazunk.

A kéttannyelvű iskolákban ezt viszonylag gyorsan el lehet érni, az írás, olvasás mellett a problémamegoldás is két nyelven zajlik.

Hátrányok

A tanulás ára

A legtöbb két tannyelvű iskola vagy nemzetközi vagy magán, ami egyet jelent azzal, hogy bizony megterheli a pénztárcát.

Tanárhiány

Sajnos magasan képzett tanárból komoly hiány van. Ez főleg azokban az országokban és iskolákban lehet probléma, ahol már azzal is állást lehet kapni tanárként, ha valaki anyanyelvi szinten beszél egy nyelvet.

Kéttannyelvű iskolában tanítani nagyon más, mint egynyelvűben, más képességeket követel, nem feltétlenül elég az, ha valaki tökéletesen bír egy nyelvet. Más a módszertan, másként kell átadni a tudást.

Az iskolák főleg nagyvárosokban vannak

Érthető okokból a kéttannyelvű iskolák negy része nagyvárosokban van (Magyarországon egyébként a 80-as évek végén kifejezetten ügyeltek arra, hogy kisvárosokban is legyenek ilyen sulik, így például Pásztón volt az egyik francia).

A két tanítási nyelvű oktatásnak következetesnek kell lennie

Sajnos nem minden iskola kínál kiegyensúlyozott színvonalat mindkét nyelven. Sokban van egy domináns és egy második nyelv. Ahhoz, hogy egy gyerek valóban kétnyelvű oktatásban részesüljön annak minden előnyével együtt, a tanítás színvonalának éveken át következetesen magasnak kell lennie. Ezt pedig nem minden intézmény képes megugrani.

Összességében a kétnyelvű oktatás (és tanulás) elképesztően nagy előnyökkel szolgál, amit érdemes kihasználni annak, akinek módja van rá...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ TITKOS TERVE A POLGÁRI MAGYARORSZÁG LÉTREHOZÁSÁRA

MAGYAR HANG
Szerző: PÁPAY GYÖRGY
2020.09.20.

Máig emlékezetes, milyen nagy port kavart pár évvel ezelőtt G. Fodor Gábor szíves közlése, amely szerint a polgári Magyarország csak politikai termék volt a Fidesz számára. Ennek bizonyára nem kizárólag az lehetett az oka, hogy a kormányközeli politológus mintegy írásba adta, amit addigra már sokan gondoltak az egykori jobbközép pártról. A megszólalás által keltett érzelmi hullámok jelentős részben valószínűleg annak voltak betudhatók, hogy az így búcsúztatott polgári Magyarország az utóbbi évek legrokonszenvesebb politikai eszméi közé tartozott.

Persze az, hogy pontosan mit is takar a polgári Magyarország, már 1998 és 2002 között sem volt teljesen egyértelmű. De máig kitartó hívei számára egy olyan ország megteremtésének igényét jelentette, ahol egyre kevesebben szorulnak rá az állami gondoskodásra, és egyre szélesebb rétegek képesek megállni a saját lábukon, illetve a maguk erejéből boldogulni. A polgári Magyarország a független, autonóm polgárok országa, akik a haza dicsőségére maguk szabnak irányt az életüknek, mivel nincsenek kiszolgáltatva a mindenkori hatalom kénye-kedvének.

2010 után kiderült, hogy az újból kormányra került Fidesz már nem a polgári Magyarország megteremtésében érdekelt, hanem éppen azt a Magyarországot igyekszik konzerválni, amelynek ellenpontjaként ez az eszme létrejött. Az alkotmányozó többséget szerzett párt dermesztő céltudatossággal építette le a központi hatalom korlátait, számolta fel a helyi autonómiákat és tette a politika lekötelezettjeivé a gazdasági élet szereplőit. Orbán Viktor kezében még azok az eszközök is a visszájukra fordultak, amelyek egy öngondoskodásra képes társadalom kialakulását segíthették volna elő...

ITT OLVASHATÓ

Fejétől bűzlik a hal – Magyar Hang-ajánló

IGAZI MAGYAR LÉLEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.09.20.

Egyik ismerősöm tette ki a Facebookra egy hithű hazafi hozzászólását:

"Miért kell folyton kifigurázni az igaz magyarlelkű embereket? Vessetek rám követ, de ha csak annyi kellene egy Erdély visszaszerzéséért indított háborúhoz, hogy Orbán miniszterelnök úr székletéből fogyasztanom kell, hát istenemre megtenném hazámért és a magyar nép miniszterelnökéért."

Láttam én már sok furcsaságot életemben, de ez azért felülmúlja az összes eddigit. Hogyan jut el valaki a gondolkodásában idáig, hogy ezt képes legyen kiadni magából? Miféle eszmerendszer az, ahol az igaz magyar lélek legfőbb ismérve, hogy akár még ezt is megtenné a hazájáért és a magyar nép miniszterelnökéért? Nem mintha feltételezném, hogy létezik ilyen elvárás a hazafiakkal szemben, de maga a felajánlás túlontúl beszédes. Arra utal, hogy az Alapjogokért Központ által elvetett magok nagyon is termékeny talajra hullottak, még akkor is, ha most egyre azt próbálják magyarázni, hogy a plakátjaik nem is uszítóak, csak az ellenzék magyaráz bele azokba mindenféle nem létező ártó tartalmat. A hívek pontosan értik az üzenetet és szemlátomást egyet is értenek vele. Elvégre száz év eltelt a trianoni békediktátum óta, megbűnhődtünk már kellőképpen, ideje felülvizsgálni az akkori döntést és begyógyítani a sebeket.

Ez a folytonos trianonozás különösen az utóbbi években vesztette értelmét, mióta a határok az uniónak köszönhetően átjárhatóak, semmi nem akadályozza a környező országokba való utazást, sőt, aki akar, át is költözhet egyikből a másikba, munkát vállalhat, vállalkozása lehet külhonban, egyszer elmondhatnák, mit szeretnének ezen kívül? Az elcsatolt területeken élők számára ugyanúgy adott ez a lehetőség, most már ráadásul magyar állampolgárok is lehetnek. Az erdélyiektől olyat nem hallani, hogy Magyarországhoz vágynak csatolódni, ők autonómiát szeretnének, ami azért más. Vajon ha elnyernék az autonómiát, azzal beérnék végre az itteni magyarok? Vagy az se felelne meg?

Egy másik helyen valaki azt szögezte le, ha nem lett volna Trianon, ma Magyarország Európa egyik vezető hatalma lenne. Először is jó lenne végre tudomásul venni, hogy Trianon mégiscsak volt, ráadásul előzményei is voltak, okkal csattant az az ostor, és nagyon nagy szerepük volt benne az akkori nagyhatalmi elképzeléseinknek. Megtörtént más népekkel is, hogy ideig-óráig rossz politikát folytattak, a vesztes oldalra kerültek, de képesek voltak tanulni belőle. Sokat tudnának mesélni erről a németek, franciák, japánok például. Érdemes lenne alaposan elemezni azt a nagy igazságot, mely szerint az igazán ostoba mindig ugyanazt a hibát követi el, mégis más eredményt vár...

ITT OLVASHATÓ

DRAGOMÁN GYÖRGY: A FÉNYES JÖVŐ

QUBIT
Szerző: DRAGOMÁN GYÖRGY
2020.

A fényes jövő Dragomán György sci-fi sorozata a Qubiten.

ITT OLVASHATÓ

A KATASZTROFÁLIS IDŐJÁRÁSRA MUTOGAT AZ AGRÁRKAMARA, A GYÜMÖLCSDRÁGULÁS VALÓDI OKÁRÓL AZONBAN SZÓ SEM ESIK

NÉPSZAVA
Szerző: MTI-Népszava
2020.09.19.

...A Népszava a héten számolt be arról, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, de a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb. A termelők azt állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, a kereskedők pedig azzal hárítanak, hogy ők is magas áron kapják a felvásárlóktól.

Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója lapunknak azt nyilatkozta, hogy a dráguláshoz kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. Elmondása szerint a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, emellett a növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket. 

A szaktanácsadó szerint azonban még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben. Úgy látja, hogy bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. 

A nyugat-európai fogyasztói kosarakban egyébként átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja.

ITT OLVASHATÓ