2021. október 3., vasárnap

A CSOK MEZTELEN VALÓSÁGA: KIDERÜLT, MIRE MENNEK EL A SÚLYOS MILLIÓK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.10.03.


A három gyermekre CSOK-ot igénylő családok 82 százaléka már az igényléskor rendelkezett három gyermekkel, a két gyermekre CSOK-ot igénylők 43 százaléka pedig két gyermekkel – állapítja meg egy friss tanulmány, amely többek között e családtámogatási forma gyermekvállalásra gyakorolt hatását kutatja. A nagycsaládosok 58 százaléka, a nem nagycsaládosoknak pedig 47 százaléka vásárolt használt ingatlant. Az összes igénylő négyötöde saját bevallása szerint a támogatás igénybevételekor nem rendelkezett lakóingatlannal a kutatásban, amely megismétli egy 2019-es tanulmány megállapítását: a CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg nagyobb részét.


Mennyire segítette az előzetes gyermekvállalást és az ingatlanszerzést a Családi Otthonteremetési Kedvezmény (CSOK) 2016 és 2020 között? – erre ad választ a legfrissebb Hitelintézeti Szemlében megjelent közös tanulmányában két jegybanki szerző, Plöchl Kata és Obádovics Csilla. Egyetlen banknál támogatásban részesült összesen 625 (köztük 391 hitelfelvevő) háztartás anonim adatai alapján folytatták le vizsgálatukat Nyugat-Magyarország, Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország régióra. Lényegében tehát az ország gazdagabb felére vonatkozóan, így nem tekinthetők országosan reprezentatívnak az eredmények, de így sok érdekes következtetés vonható le belőlük.tékben...

KARÁCSONY GERGELY NEM LÉP VISSZA AZ ELŐVÁLASZTÁSON ÉS KORMÁNYZATI SZEREPET KÍNÁL ELLENFELEINEK

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2021.10.03.


Vasárnap délelőtt egy kampányeseményen értékelte az előválasztás első fordulóját Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és az MSZP, a Párbeszéd, valamint az LMP közös miniszterelnök-jelöltje. Az eseményről a Mérce is a helyszínen tudósított, élő közvetítésünk itt nézhető vissza.

Az Európa Hajón tartott kampányrendezvényen a főpolgármesteren kívül beszédet mondott Vajda Zoltán és Tordai Bence is, akik az MSZP-Párbeszéd szövetség jelöltjeiként diadalmaskodtak az előválasztáson, valamint az egykori MNB-elnök, Bod Péter Ákos is, aki a Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom tagja. A Karácsonyt támogató felszólalók hangsúlyozták, hogy szerintük egyedül a párbeszédes politikus képes legyőzni Orbán Viktort, mivel előválasztás első fordulóját a Demokratikus Koalíció jelöltjeként 34 százalékos eredménnyel megnyerő Dobrev Klára túlságosan megosztó személyiség, aki csak a saját lelkes táborát képes megszólítani.

Ezt követően lépett színpadra Karácsony Gergely, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lezajlott Magyarország első előválasztása és bölcsnek értékelte az előválasztáson résztvevők azon döntését, hogy nem támogatták azokat a jelölteket, akiknek nevéhez az elmúlt időszakban komoly botrányok tapadtak.

Saját eredményét úgy értékelte, hogy míg az ellenzéki szavazók egyharmada egy olyan politikát támogat, amely „büszkén vállalja a folytonosságot a 2010 előtti demokráciával” addig a választók kétharmada azok mellet a jelöltek mellett tette le a voksát, akik „válaszokat akarnak adni azokra a problémákra is, amelyek a 2010-es Fidesz-győzelemhez vezettek”.

Szerinte ezeknek az elmúlt 30 év egészével szemben kritikus választóknak szövetséget kell építeniük a választás második fordulójára, utalván arra, hogy amennyiben Dobrev Klárával szemben több ellenzéki jelölt is indulna, az a DK-s jelölt győzelmét eredményezné, ami a kormánypártoknak kedvezne.

Karácsony Gergely három célt jelölt ki ennek a szövetségnek a részére: kormányváltás, rendszerváltás és jó kormányzás. A kormányváltáshoz szerinte elengedhetetlen a saját személye, mivel a többi jelölt nem képes összetartani azt a sokszínű ellenzéki tábort, amely összefogott a Fidesz leváltására...

SODRÓ ELIZA, SZÍNÉSZ / A FRIDERIKUSZ PODCAST 22. ADÁSA

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.09.25.



Sodró Eliza a fiatal színésznemzedék egyik legfigyelemreméltóbb képviselője. Megannyi színdarabban játszik egyszerre, de a televíziózás is kezdi felfedezni a maga számára. Nemcsak érett színészi játéka teszi megkülönböztethetővé, hanem közéleti aktivitása is, ugyanis szokatlan egy harmincéves színésztől, hogy nyilvánosan is kiáll meggyőződése mellett, szolidaritást vállal társaiért, ha úgy hozza az élet, és még akkor sem hajlandó befogni a száját, ha mindezek esetleg a kényszerű pályamódosítás veszélyét is hordozzák. De Sodró Eliza személyisége és gondolkodása is igen sokszínű, és például amilyen differenciáltan képes kifejezni magát, az egyenesen lenyűgöző! Friderikusz Sándor egyik kedvence lesz a Podcast soron következő vendége...


VILÁGTALÁLKOZÓ - POTTYONDY EDINA ÉS BEZERÉDI ZOLTÁN (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2021.10.02.



A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol mindig két teljesen eltérő értékrendű, habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két olyan karaktert, akik nem biztos, hogy nélkülünk találkoztak volna. Nem vitaműsorra készülünk, hanem három ember jóízű beszélgetésére. 

A műsor a Klubrádióban hallható minden szombaton 12 órától. Készítők: Warholik Zoltán, Rózsahegyi Gábor

DEMOKRÁCIA-E MAGYARORSZÁG? A KORMÁNYPÁRTIAK SZERINT EGYRE INKÁBB, AZ ELLENZÉKIEK SZERINT EGYRE KEVÉSBÉ

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.10.02.


Magyarországon a demokráciával való elégedettség átlaga körülbelül az európai átlag alatt van kicsivel. Ez olyan országok körébe helyez minket, mint Spanyolország, Ciprus vagy Franciaország. Tehát egyfelől látjuk, hogy a középmezőnyben vagyunk, viszont az elégedettség szórása tekintetében abszolút élmezőnybe tartozunk. Vagyis arról van szó, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók közötti különbség tekintetében nagyon magas különbség mutatkozik. Csak Szerbiában tapasztaltunk ennél magasabb szórást – mondta Oross Dániel a G7 Podcast e heti adásában.

Őszintén szólva bennünket is meglepett, hogy itt ilyen nagy eltéréseket találunk, tehát hogy ennyire eltér egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazónak a gondolkodása Magyarországon az összes többi vizsgált országhoz képest. Összességében nem annyira kedvezőtlen a demokrácia érzékelése Magyarországon, csak éppen azt látjuk – és talán ez nem túlzó kifejezés -, hogy teljesen más világban él egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó. Félreértés ne essék, természetesen egy kormánypárti szavazó más európai országban is jobb, kedvezőbb véleménnyel van a demokrácia működéséről, csak ez az óriási szakadék nem látszik a többi ország esetében, mint ami nálunk van – tette hozzá ehhez Szabó Andrea...

NEKIK AZ MOST A LÉNYEG: ORBÁN AD, AZ ELLENZÉK MEG NEM IS ÍGÉR!

KOMMENTÁLOM BLOG
Szerző: egyujvilag
2021.10.02.


...Alig egy esztendeje 2.5 milliárd EUR hitelt vett fel az ország. A "beruházási - soha meg nem térülő beruházásra -" hiteleket most ne is nézzük. Most szeptemberben pártunk és kormányunk ismét vett fel 4,45 milliárd EUR hitelt a pénzpiacokon. Ez utóbiból 2.86 milliárd korábbi hitelek refinanszírozására (értsd: törlesztések kifizetésére) megy el. Vagyis: nincs szabad forrás a hiteleink törlesztésére, ahhoz újabb kölcsönt kell igénybe venni. Olyan ez mint az egyszeri ember gazdálkodása: nem tudja fizetni a 3 évre felvett 100 ezres törlesztőjü 3 milliós kölcsönt, hát vesz fel 7 évre 4 milliót. Igaz, az első esetben 600 ezer kamatot fizetett volna, a másodikban meg 2 milliót, de a törlesztője lecsökken 25 ezerrel. Hurrá, adóságcsökkentés!

De visszatérve az államkasszára: már a hitel felvételekor elhangzott, hogy annak egy része nyugdíjra megy majd. Vagyis nincs is pénz se a prémiumra, sem pedig a 13. havira. Pontosan ugyanazt csinálja az Orbán kormány, mint tette azt a Gyurcsány kabinet: ha jótékonykodik, azt hitelből teszi. Az pedig hogy a hitel az EU-s támogatással (ami majd csak jön, ha jön) megvalósuló fejlesztésekre kell: Lárifári! A 600 milliárdba kerülő SZJA visszatérítésnek is meg lesz az ára, megfizetik azt a gyermektelenek, meg akik már felneveltek 2-3-4 gyermeket. 12 ezres családi pótlékkal, vagy még anélkül. Na igen: miért nem a Fidesz éra alatt szültek!
De az emberek ezt az egészet le se... Nekik az most a lényeg: Orbán ad, az ellenzéki libsik meg még csak nem is ígérnek! Hogy Viktor a jövőnkből ad, az a csak a holnapot látó magyar választópolgárnak mindegy. Az, hogy ezt a hitelt vissza is kell majd fizetni, az is.

Viktor meg röhög a markába:

Ha az ellenzék győzne, akkor már most sarokba van szorítva, juttatásokon nem tud majd emelni, mert a pénzügyminiszter is a templom egeréhez megy kölcsönért (még neki is több lesz mint az országnak). És Viktor majd nyugodtan mondja: Látjátok feleim szümtükkel: én adtam, a rohadt libsik meg elvesznek!

És ha a Fidesz nyer? Orbán híveinek a vezértől a szar is jóízű, neki el fogják hinni, hogy sajna most ez van, ezt kell szeretni. Nem jut most már a hitelekből nyugdíjprémiumra, mert az kell a Fudanra, a Belgrád Budapest vasútra, meg még pár tíz úri passzióra.

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: BALJÓS JÖVŐ

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.10.02.


"Az inflációs nyomás nem fog csökkenni, a szakmunkát végzők kivándorlása belátható időn belül nem fog megoldódni, sőt, és a forint folyamatosan romlik" sorolta a problémákat Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt főmunkatársa. Hozzátette: "mindezeket tetézi a választási időszak, és az már most látszik, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy hatalomban maradjon".


HAT ELMÉLET, AMI RÁVILÁGÍT A DEMOKRATIKUS VISSZACSÚSZÁS OKAIRA MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: SZALAI BARNA
2021.10.01.


A demokráciát nem binárisan kell elképzelni, tehát úgy, hogy egy ország vagy demokratikus, vagy nem, hanem skaláris formában: vannak demokratikusabb és kevésbe demokratikus országok. Olyan ez, mint egy vonalzó, amelynek a jobb végén a legdemokratikusabb forma, a liberális demokrácia foglal helyet, azaz olyan rendszer, amely a tiszta és szabad választásokon felül biztosítja az egyén, a szólás szabadságát és a jogállamiságot. A vonalzó bal végén helyezkedik el a zárt autokrácia, a legkevésbé demokratikusabb forma, ahol nincs választás, vagy annak semmi befolyása a fennálló rezsim sorsára. A svédországi székhelyű, 2014-ben alapított Varieties of Democracy Institute (V-Dem) felosztása szerint a két végpont között található még két kategória: az egyik a versengő demokrácia (electoral democracy), ahol a szólásszabadság, valamint a tiszta és szabad választások biztosítottak, de a jogállamiság már nem; a másik a versengő autokrácia (electoral autocracy), ahol bár még vannak választások, és azok befolyásolhatják a politikát, de már nem tiszták, nem szabadok, és a szólásszabadság is korlátozott. A demokratikus visszacsúszás tehát nem más, mint jobbról balra irányuló mozgás ezen a képzeletbeli vonalzón. Erre jó példa Magyarország, amely a V-Dem mutatói szerint 2010-től kezdődően fokozatosan csúszott vissza a liberális demokráciából a versengő autokráciába...

SZARVASBŐGŐ URAK

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.10.03.


Be kell látnom, hogy mostanság sokat veszítettem, komoly élményeket hagytam ki. Tegnap például elmulasztottam kilátogatni a Nemzeti Vágtára, melyet a Vadászati és Természeti Világkiállítás keretein belül rendeznek, így kénytelenek voltak nélkülem megtartani. Sőt, ma is nélkülem zajlanak a futamok. Ráadásul kihagyom a szarvasbőgő Európa-bajnokságot is.

Tudom, hogy mélyen hazafiatlan dolog ez részemről, ott kéne nekem is bőgnöm a többiekkel együtt, sőt, kötelessége volna ez mindannyiunknak, de ez egy ilyen közömbös, léha kor. Illetve hát már jóval korábban kellett volna elkezdenünk bőgni szarvas módjára, mert ez már az EB, erre el kell ám jutni kisebb előbőgő megmérettetéseken, ez már a finálé, az ezen való részvételt ki kellett volna érdemelni még időben. Lehetne népsport, tömegsport Magyarországon a szarvasbőgés, lehetnénk nagyhatalom ebben a sportágban, de lám, minket nem érdekel a nemzet felemelkedése, ha bőgünk, mondhatni privát módon tesszük, nem sportszerű keretek között, mint bármelyik közönséges marha.

Rendben van, de hát létezik egyáltalán ilyen sport? Az nem dönt el semmit, hogy én eddig nem hallottam róla (pedig néhány éven keresztül sportújságíró is voltam), az csak engem minősít. Lehet, hogy én nem érdeklődtem kellőképpen, tőlem függetlenül viszont ilyen tényleg van. Sőt, ez a mai rangos sportesemény már a huszonkettedik Európa-bajnokság a sportág történetében, de meg is adjuk a módját. A rendezvény műsorvezetője Stohl András, a versenyt Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója nyitja meg, a díjakat pedig Kovács Zoltán kormánybiztos adja át.

A bajnokság fontosságát mutatja, hogy nem kisebb sajtóorgánum írt róla külön hírt, mint a CÖF hírportálja, a 2022 Plusz, amit rajtam kívül szerintem csak azok olvasnak, akik írják, ők is csak muszájból. De egész tisztességesen bemutatják a sportágat, idézzük is őket!

AZ INGYEN PÉNZ ÁRA A KORRUPCIÓ

G7
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2021.10.03.


A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.


Már elég régen – az 50-es évek végén – felvetették közgazdászok azt az elméleti lehetőséget, hogy a nemzetközi segélyeknek nemcsak kedvező hatásuk van a fogadó ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére, hanem igencsak számolni kell e segélyek negatív hatásaival is. Elsők között a magyar származású Peter Thomas Bauer hívta fel erre a lehetőségre a figyelmet.* A kormányzatoknak juttatott nemzetközi segélyek nemhogy javítják, hanem éppen ellenkezőleg, rontják a fogadó országok versenyképességét, miközben igencsak negatívan tudnak hatni a demokrácia intézményeire:

- közvetve a fogadó ország egyébként korrupt hatalmi rendszerét, hatalmi elitjét támogatják, betonozzák be a hatalomba;

- a kormányzó elit a támogatásokat az újraválasztásának finanszírozására, az elnyomás intézményeinek kiépítésére használja;

- a segélyek gazdaságilag soha meg nem térülő presztízsberuházásokat eredményeznek;

- egészségtelen gazdasági szerkezetet hoznak létre.

A donor országok ekkor valójában nem a magánkezdeményezést, nem a szabadpiacot támogatják, hanem a korrupt kormányokat. A nemzetközi segélyek ingyen pénzként ösztönzik a járadékvadászatot, táplálják a korrupciót: olajat öntenek a tűzre. Eközben a donor országok, nemzetközi szervezetek által kialakított szabályok, intézményi reformokat előíró követelmények – amelyek a fenti negatív hatások meggátolására szolgálnának – kevéssé lehetnek hatékonyak. A fogadó országok kormányai ugyanis mindig képesek „megvezetni” a donor országok kormányait, például formálisan teljesíteni egy-egy számukra előírt követelményt, reformlépést, miközben voltaképpen csak arra törekednek, hogy továbbra is működjön a pénzfolyam: megkapják a külföldi segélyt, a kormányzó elit kliensei között szétosztható ingyen pénzt...

BÉKESI LÁSZLÓ: AZ ORBÁN-REZSIMET KÉTSZER KELL MEGBUKTATNI (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.10.03.


„Ha az előzetes felmérések arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi szabályok mellett , Orbánék veszítenek, én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nem hosszabbítaná meg a veszélyhelyzetet úgy, hogy felfüggeszt minden eddigi demokratikus jogot, többek között elhalasztja a választást. De azt sem zárom ki, hogy még a választások előtt mobilizálja a hozzá közel álló szélsőséges csoportokat” – nyilatkozta a Hírklikknek Békesi László egykori pénzügyminiszter, közgazdász. Azt is elmondta, ahhoz, hogy nyugalom legyen az országban, kétszer kell megbuktatni az Orbán-rezsimet.


– Orbán Viktornál hagytuk abba a beszélgetésünket, folytassuk tehát vele. Szó esett már róla, hogy többek között azért is vesz fel hiteleket, bocsát ki kötvényeket, hogy teljesíteni tudja a választási ígéreteit. Ezt a kilátásba helyezett temérdek pénzt elbírja a magyar költségvetés?

– Ahogy már az előző részben is utaltam rá, ez a mesterséges kereslet-növelés, amit az orbáni gazdaságpolitika minden jövedelem-kibocsátási ágon csúcsra járat – tehát olcsó, lényegében korlátlan hitelezés a monetáris politika eszközeivel, túlköltekező államháztartás a fiskális politika által és erőteljes jövedelem-növelés a jövedelem- és szociálpolitika keretei között –, nem tartható, mert olyan mértékben növeli a költségvetés hiányát és turbózza fel az államadósságot, teszi tartóssá a magas inflációs nyomást, aminek terhei és következményei fenntarthatatlanná teszik a dinamikus növekedést, illetve aláássák a gazdaság további fejlődését. A válasz tehát az, hogy a magyar gazdaság erőforrásai és teljesítő képessége ilyen mértékű választási költekezést nem engednek meg...

AZ AFGÁN TIZENEGY

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.10.02.


Ígértem volt, hogy csak akkor foglalkozom Afganisztán ügyeivel, ha nyomós okom lesz rá, de most akad: kérem tisztelettel, bejelenthetjük, hogy megszületett a tálib rendszer médiatörvénye. Olyan szép és tökéletes, hogy megeszem a Baradar turbánját, ha marad a meghozatala után akár csak sajtóra nyomokban is hasonlító valami Afganisztánban.

Bölcs és tanult emberek a tálibok, kiváltképpen alkalmasak törvényhozásra, ez abból is látszik, hogy tudják: törvényt úgy kell hozni, hogy mindig legyen rajta kiskapu. A diktatorikus államnak az olyan törvény a legjobb, ami csak kiskapuból áll, homályosan van megfogalmazva, általánosságokat tartalmaz és gyakorlatilag bármire vonatkozhat.

Ebben a magyar honatyák és honanyák is kiválóak, elég, ha a „gyermekvédelmi” törvényre gondolunk, aminek az alkalmazását eleven ember nem érti, a hatályát főleg nem, a rossz nyelvek szerint már három alkotmánybíró beleőszült az értelmezésébe, a negyedik meg egyenesen a gumiszobában dühöng – de bizony mondom néktek, feleim, a magyar törvényhozók a saruszíját sem oldhatnák meg a tálib médiajogászoknak. Ez a törvény olyan homályos, hogy bárkit fel lehet kötni belőle kifolyólag, de tán még azt is, aki se írni, se olvasni nem tud.

Jelezném, hogy három fő forrást használok a törvény ismertetéséhez, a Human Rights Watch, a Nemzetközi Újságírószövetség és a Riporterek Határok Nélkül dokumentumait (főleg ez utóbbiból dolgozom), ugyanis jóllehet pár napja szétosztották már azt a bizonyos tizenegy szabályt, ami a törvény lényege és ami az afgán sajtó működését szabályozza, egészen pontosan Qari Mohammad Yousuf Ahmadi, a kabuli Kormányzati Média- és Tájékoztatási Központ (GMIC) ideiglenes igazgatója osztotta szét, csak éppen sehol és senki nem publikálta őket közvetlenül, így a nemzetközi szervezetekhez kijutott példányokból kell dokumentálódnunk. Így legalább – mintegy mellesleg – értesülünk az afgán kollégák borzalmas sorsáról is. Akkor lássuk...

A NAGY CSALÁD - JOBBOLDALI SEREGSZEMLE A BUDAPESTI DEMOGRÁFIAI CSÚCSON

MAGYAR NARANCS
Szerző: FAZEKAS ZSUZSANNA
2021.09.29.


Negyedik alkalommal tartott demográfiai csúcsot a kormány. Az abortuszelleneseket, homofóbokat és bevándorláselleneseket felvonultató rendezvény a valós problémák helyett sokkal inkább a kulturális és ideológiai harcról szólt.


„El kell érni, hogy akinek gyereke van, jobban éljen, mint az, aki nem vállal gyereket” – mondta múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A Fidesz évek óta abba csomagolja a szélsőséges gondolatokat, hogy csupán a családokat, a gyerekeket, a szülők jogait védi, és hogy minden intézkedésével a „családokat” akarja megerősíteni. Ugyanebben az interjúban a kormányfő azt is kijelentette, „elfogadhatatlan a számunkra, hogy egy hiányzó magyar gyerek helyett idehozunk valakit Afrika belsejéből”, a melegeknek pedig azt üzente, hogy „elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon”.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN AZ EURÓPAI UNIÓBAN EGY OLDALÁGI ROKON, AKI 5 PERCENKÉNT ELCSESZ VALAMIT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.03.


Klaus Johannis a németországi Aachenben tartott beszédet, ahol átvette az idei Európa-díjat. A kitüntetést Magyarországról idáig Horn Gyula és Konrád György érdemelte ki.

Süddeutsche Zeitung

Klaus Johannis azt mondta Orbán Viktorról, hogy minden családban van olyan oldalági rokon, aki öt percenként elcsesz valamit. A melléfogások ügyében elég nyíltan kell beszélni vele, túlzás volna ezért kihajítani Magyarországot az EU-ból. A román elnök Aachenben tartott beszédet, ahol átvette az idei Európa-díjat, amelyet Magyarországról idáig Horn Gyula és Konrád György érdemelt ki.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a politikus már jó ideje nincs jó véleménnyel a magyar kormányfőről. Olyannyira nem, hogy tavaly tavasszal olyan kijelentésre ragadtatta magát, amit a romániai magyar kisebbség sértőnek talált, sőt, a román Diszkrimináció-ellenes Tanács megdorgálta érte az államfőt.

A mostani elismerést ugyanakkor azért ítélték neki oda, mert „hidat épít a Kelet és Nyugat között”. A bíráló bizottság a döntéssel egy olyan kelet-európai előtt kívánt tisztelegni, aki más mint Orbán vagy Kaczynski, a magyar, illetve lengyel erős ember. Aki keményen kiáll az olyan elvekért, int a jogállam, a demokrácia és emberi jogok. A ceremónián részt vett a szlovák elnökasszony is, aki azt hangsúlyozta, hogy a társadalmak semmiféle türelmet nem tanúsíthatnak az intoleranciával szemben.

Maga az ünnepelt ugyanakkor előadásában szóvá tette, hogy országa még mindig nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, azaz másodrendű tagnak számít. Pedig az unió erejét nem adja – emelte ki -, hogy koncentrikus körökből áll, vagy hogy egyes csoportjai eltérő sebességgel haladnak.

Kurier

A Budapesten járt EP-delegáció osztrák tagját megdöbbentette, hogy a hatalom képviselői, illetve Fidesz-közeli újságírók időnként milyen agresszivitással fogadták őket. A szociáldemokrata Bettina Vollath közölte, hogy ez vonatkozik Orbán Viktorra is, aki elutasította, hogy találkozzon a hétfős delegációval, amely a három nap során a jogállam, az alapjogok helyzetét igyekezett felmérni. Ideértve a sajtó és a tudomány szabadságát, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartását.

A politikus úgy összegezte tapasztalatait, hogy Magyarországon egyre rosszabb állapotban van a jogállamiság. A hatalom mind kevésbé hajlandó a párbeszédre, szabad média gyakorlatilag már nem létezik. A tömegtájékoztatást megszállta az állam, kritikus újságírókat hallgatnak le, a független szerkesztőségek munkatársait nem hívják meg a sajtótájékoztatókra, nem engedik be őket bizonyos eseményekre, illetve ha bejutnak is, kérdéseket nem tehetnek fel.

De ugyanilyen aggasztó, hogy szakmányban születnek az új törvények, ám így nem lehet alaposan megvitatni a javaslatokat, már ha egyáltalán megtárgyalják a benyújtott tervezeteket. Ez pedig alaposan kihat a jogalkotás minőségére. Az osztrák politikus ugyanakkor helyesli, hogy a Bizottság lefékezte a koronaalap folyósítását az Orbán-kormánynak. Itt már okvetlenül szankciókra van szükség, az udvariaskodás a továbbiakban semmire sem jó, nyomást kell gyakorolni – mutatott rá.

Spiegel

A lap szerint Lengyelországban nagyon afelé tartanak a dolgok, hogy az Alkotmánybíróság 4 nap múlva kimondja a nemzeti jog elsőbbségét az uniós szabályokkal szemben. Erre abból következtet a tudósítás, hogy a csütörtökön tartott nyilvános meghallgatáson a bírák, akik egytől-egyig a PiS kinevezettjei, nem is igen próbálták eltitkolni a véleményüket. Olyanokat mondtak, hogy az EU gusztustalan. Vagyis az ellentétek egyre inkább kultúrharc formáját öltik. Miközben Varsó igyekszik elkerülni a viszony kiélezését, hiszen milliárdokat veszíthet rajta, ha Brüsszel visszatartja az újjáépítési csomag vonatkozó részét, illetve befagyasztja a költségvetési utalásokat.

A mostani jogvitában igazából az a tét, miként vélekedik Lengyelország a liberális sokszínűségről, és az alkotmánybírák személyeskedő, illetve agresszív megnyilatkozásaiból az derült ki, hogy az ítélet gyakorlatilag már megvan, illetve hogy a Jog és Igazságosság a hatalmas uniós támogatások dacára az országot áldozatnak tekinti. A nyilvános eseményen az ellenvéleményeket meg sem hallgatták, letorkollták azt, aki ellentmondott volna a hivatalos nézeteknek. Volt olyan bíró, aki elfogultsággal vádolta meg az Európai Bíróságot, továbbá hogy az bele akarja ütni az orrát a lengyel belügyekbe.

A bizottság ugyanakkor már azt provokációnak tekinti, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére egyáltalán felmerült a nemzeti jogrend primátusa. Ha a taláros testület a PiS álláspontjára helyezkedik, akkor a hatalom gyakorlatilag kivezeti az országot az EU-ból.

Independent

Az Európai Ügyészség vezetője ismét keményen nekiment a szlovén kormányfőnek, amiért az továbbra sem hajlandó kinevezni a két nemzeti képviselőt a június óta működő testületbe. Codruta-Kövesi szerint Szlovénia ily módon fekete lyukként működik és akadályozza a korrupció elleni küzdelmet, hiszen az uniós vádhatóság nem tud utánajárni a szlovén földön felmerült gyanús eseteknek. Ideértve az uniós alapok körüli visszaéléseket.

A román szakember szerint Jansa ily módon akadályozza az EPPO működését és súlyos precedenst teremt. Az államfő arra hivatkozik ugyanakkor, hogy a szlovén ügyészség csupán két jelöltet terjesztett elő, pedig úgy lett volna sportszerű, hogy több név közül lehet választani. Egyébiránt szerinte a hazai vádhatóság igencsak lassan jár el a csalások és korrupciós ügyek felderítésében. A Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható. Különben jelenleg Ljubljana tölti be az EU soros elnöki tisztét.

Washington Post

A vezércikk úgy foglal állást, hogy a belorusz államfő fegyverként veti be két szomszédja ellen a migránsokat, ám ezt az EU nem hagyhatja annyiban. Az egyetlen megoldás azonban csak az, hogy a diktátornak távoznia kell. Az elemzés rákos szövetnek minősíti a politikust, miután az elcsalta a választásokat, majd a tiltakozók közül százakat vetett börtönbe. Később eltéríttetett egy utasszállító gépet, hogy elfogjon egy ellenzékit, most pedig a migránsokkal igyekszik zsarolni Litvániát és Lengyelországot.

Azaz nem csupán a saját nemzetére nézve jelent fenyegetést, hanem exportálja a gengszterséget. Hiszen az illegális migránsok belorusz utazási irodák közreműködésével szervezetten érkeznek Minszkbe, és most már nem csupán Irakból, hanem Bagdadon át Afrikából és Afganisztánból is. Hotelekben szállásolják el őket, majd onnan az út a lengyel és a litván határra vezet. Naponta kb. 500 emberről van szó, akik közül a határtérségben már többen meghaltak a kihűléstől, illetve a kimerültségtől, hiszen a két unió tagállam nem engedi be őket. A senki földjén bolyonganak, reménytelenül. És ez így megy augusztus óta.

Amit az unió idáig tett válaszként az nem elegendő, mert Lukasenko törvénytelenül van hatalmon és elítélendő módszereket alkalmaz. Itt az idő, hogy menjen.

Le Monde

A dán bevándorlásügyi miniszter kifejtette, hogy annak idején hiba volt megbírálni Orbán Viktort, amiért sietve kerítést húzott a szerb határon, mert ez nagyon is józan lépés volt, tekintve a migránsok ellenőrizetlen bevándorlását. A politikusnak, aki amúgy egy etióp bevándorló gyermeke, nem ez az első nagy feltűnést keltő húzása. Az utóbbi hónapokban pl. az illetékes hatóságok az ő követelésére függesztették fel több száz szír menekült tartózkodási engedélyét.

A koppenhágai szociáldemokrata kormány két éve azzal a jelszóval került hatalomra, hogy egyetlen menedékkérőt sem kíván beereszteni. (Tavaly azonban ezzel együtt 1515-en megkapták az engedélyt.) Most pedig 15 kilométernyi szögesdrótot küldött Litvániának, hogy az le tudja zárni a belorusz határt. Igaz, a határ 500 kilométer hossza húzódik, tehát a gesztus meglehetősen jelképes. Viszont maga szögesdrót nagyon hasonlít arra, amelyet a magyar-szerb határon kifeszítettek: pengéi halálos sérüléseket okozhatnak.

Daily Telegraph

Az erősen konzervatív lap a Hitler-Chamberlain-paktum tapasztalatai alapján arra figyelmeztet, hogy nem szabad Kínához törleszkedni. Mint megállapítja, általában olyan országok csodálják a diktatúrákat, amelyek az egykori nemzeti nagyság elvesztésén búsongnak. Úgy látják, hogy az ilyen rendszerek dinamikusabbak, határozottabbak. Emellett a megbékítés hívei szerint ezek a rezsimek a népet képviselik, holott épp a népet nem engedik megszólalni.

Jó 70 éve tartó uralma alatt a Kínai Kommunista Párt valószínűleg több embert gyilkolt meg, illetve éheztetett halálra, mint bármely más kormány a történelem során. Teng Hsziao-ping ugyan nyitott a világra, de reformjait mára tökéletesen eltörölték. A nacionalista Hszi minden gyalázata ellenére azonban a nyugaton sokan azt kérdezik, hogy nem szabad együttműködni egy ekkora országgal, amely így jön felfelé?

Nos, ha megnézzük, hogy mi történt Hong Konggal, az ujgurokkal, a kínai hírszerzés miként szivárog be vállalatokhoz, egyetemekre, hogyan terjeszti a hivatalos propagandát, terjeszkedik katonai erővel, továbbá hogy mennyire titkolózik a koronajárvány eredete ügyében, akkor a válasz az, hogy a megbékítés csak még jobban felbátorítja az adott országot. Úgy látja ugyanis, hogy a másik oldal gyenge.

Persze a mostani kísértés még sokkal nagyobb, mint a náci Németország vagy a Szovjetunió esetében volt, hiszen sokkal több pénz forog kockán. Ezt azonban Peking is pontosan tudja.

LANG GYÖRGYI: ANNYIRA NAGY A KAKI, HOGY BEFEDI MINDENKINEK A FEJÉT

24.HU
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2021.10.03.


Lang Györgyi szklerózis multiplexben szenved, bár a szenved nem túl pontos szó az esetében, mert mindenen – értsd: mindenen – képes nevetni. Betegségét szklerának becézi, saját magát pedig nyominak. Talán már ennyiből is kiderül, hogy nem feltétlen híve a politikai korrektségnek. De nemcsak erről beszélgettünk a PA-DÖ-DŐ énekesnőjével: szóba került Galla Miklós és Szlávik doktor is, ja, meg a savlekötők. PC-mentes interjú...


ZOLTÁN GÁBOR AZ ÖTÖSBEN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: TÍMÁR ÁGNES
2021.10.02.


A pénteki Ötösben Gálvölgyi János vendége Zoltán Gábor író volt, majd a műsor második órájában Bóta Gábor színházkritikai rovatát hallották, valamint Ámon Heni gasztroblogger ajánlott különleges őszi recepteket.


Zoltán Gábort a legtöbben oknyomozó könyvei kapcsán ismerik, az interjúból azonban kiderült, hogy eredetileg rendező szakon végzett. Néhány évadon keresztül kőszínházakban gyakorolta tanult szakmáját. Hozzátette, talán azért nem maradt meg a pályán, mert őt a kísérleti színház érdekelte inkább. Elmondta, azt is a saját bőrén kellett tapasztalnia, és nem a főiskolán „értesítették” róla, hogy a friss diplomásokat a színházakban nem feltétlenül fogadják tárt karokkal.

Zoltán Gábort korán, 18 éves vették fel a Színművészetire. Habár akkor már jelen volt az irodalom az életében, írni nem volt alkalma a tanulmányai mellett. A rádiózásra azonban kerített időt. A műsorban elmondta, nagy hatással voltak rá az ott készült rádiójátékok. Így kezdődött az újabb pályafutása. Valamint az írás is újra helyet kapott Zoltán Gábor életében. Szabadidejében novellákat írt, és a barátai pozitív véleményén túl a szakma is hamar felfedezte: jelentős irodalmi folyóiratokban publikálhatta műveit, és díjakat kapott többre.

Az interjúban természetesen szóba került Zoltán Gábor Orgia című műve, illetve annak „folytatása” is. A szerző mesélt arról, milyen nehezen szánta rá magát ennek a témának a kutatására, és magának a könyvnek a megírására. Végül a történelmi adatokon túl inkább a személyes vonatkozásokra fókuszált, és ennek nyomán született meg a kötet.

A POLITIKAI VÉRSZOMJ ÉS AZ ÓVATOS ÁTMENET KÖZTI VITA DÖNTI MAJD EL A MINISZTERELNÖKI ELŐVÁLASZTÁST

444.HU / PODCAST
Szerzők: Sarkadi Zsolt, Magyari Péter, Csurgó Dénes, Miklósi Gábor
2021.10.02.


Vége az ellenzéki előválasztást első fordulójának, sosem látott ellenzéki összefogás és kemény munka eredményeként a választók kiválasztották azt a 106 jelöltet, akik egyedül állnak majd ki a választókerületükben a Fidesz jelöltjével szemben jövő áprilisban. A miniszterelnök-jelöltségért viszont még tovább folyik a verseny, amelyben egyelőre Dobrev Klára vezet meggyőző, de nem ledolgozhatatlan fölénnyel, Karácsony Gergely és a meglepetés befutó Márki-Zay Péter előtt.

A 444 podcastjának mai adásában a 444 három újságírójával, Magyari Péterrel, Miklósi Gáborral és Sarkadi Zsolttal beszélgetünk az előválasztás eredményeiről. Azért is velük, mert ők készítettek interjút az előválasztás előtt a három legesélyesebbnek tűnő miniszterelnökjelölt-jelölttel, akik közül Jakab Péter végül nem jutott tovább a második fordulóba.

Az adásban beszélünk arról, mekkora sikert vagy kudarcot jelent a jelölteknek az első forduló, milyen következtetéseket lehet levonni az eredményekből a pártok és a választók viselkedésére nézve és milyen nagyon komoly elvi és közjogi viták várhatók a három versenyben maradt jelölt között arról, hogy mit kezdenének egy esetleges kormányváltás után az Orbán-rendszerrel. És arról is szó esik, hogy miért frusztráló miniszterelnök-jelöltekkel interjúzni a kampány hajrájában.

A Dobrev Klárával készült interjúnkat itt, a Karácsonnyal készültet itt, a Jakab Péterrel készültet itt találjátok. A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

EURÓPA MÉGIS AZ ÉLEN?

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2021.10.02.


Az Unió az Európai Gazdasági Térség országaival együtt – a vásárlóerő-paritást mérve – mindkét nagy riválisát megelőzi. A populisták „Brüsszelt” a gazdasági teljesítménye miatt is bírálják, pedig úgy tűnik, hogy az egységes piac valahogy mégis csak működik.


A járvány első évében, 2020-ban egymást érték a rossz hírek. Európát is sokan leírták. Tény, hogy az országok gazdasági erejét mutató nominális GDP-rangsorban az Egyesült Államok áll az élen és utána szoros másodikként Kína következik. Németország „csak” negyedik, a franciáknak és az olaszoknak pedig a hetedik, illetve nyolcadik hellyel kell beérniük. Ha azonban a megtermelt GDP mellett a vásárlóerő-paritást is nézzük (az összehasonlított nagyrégiókban például egyhavi átlagfizetésért hány darab hamburger vásárolható), akkor a fenti sorrend megváltozik. Az Eurostat statisztikáit nem pártpolitikusok írják, így az adatok megbízhatóságában nincs okunk kételkedni. Az Unió az Európai Gazdasági Térség országaival együtt – a vásárlóerő-paritást mérve – mindkét nagy riválisát megelőzi. A populisták „Brüsszelt” a gazdasági teljesítménye miatt is bírálják, pedig úgy tűnik, hogy az egységes piac valahogy mégis csak működik. 

A járványhelyzet továbbra is bizonytalan, de az IMF szakértői bizakodóak. Júliusi előrejelzésük szerint a világgazdaság a 2020-as csökkenés után az idén – az előző évhez viszonyítva – akár 6 százalékponttal is nőhet. Az USA gazdasága tavaly 3,5 százalékot zsugorodott, de 2021-ben már 7 százalékkal bővülhet, s ugyanez a szám az euróövezetben nagyjából 4-5 százalék körül lehet. A kínai GDP már az idén túlszárnyalta (mintegy 8,1 százalékkal) a tavalyi évet, de a „gazdasági csoda” országából egy ideje meglehetősen ellentmondásos hírek érkeznek...

DÜBÖRGÉS A HÍDON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.03.


Szeretem azokat a meghitt pillanatokat, amikor a kedves vezető bölcsessége, mérhetetlen tudása, szerénysége és józansága irányt mutat nyamvadt életünknek. Ahogyan szétterül a lapokon, kiviláglik a monitoron a drótokban való száguldozást követően. Amikor megszólal tehát az őt körülvevő világról a saját szűrőjén át, a sajtóorgánumok pediglen egymást tapodva, tülekedve mintegy közlik a kedves vezető tudatát okulásunkra és gyarapodásunkra. Mint ahogyan tegnap is. Vagy minden nap reggeltől estélig.

Pedig teljesen érdektelen, s nem csak amiatt, mert mint ránk kacsintva annak idején beavatott a titokba, hogy ne azt nézzük, amit mond, hanem, amit csinál, hanem, mert – és ezt elfogulatlanul állapíthatjuk meg érzelemmentesen – oltári baromságokat bír beszélni. Szeretem továbbá azokat a perceket is, amelyekben elibénk tárul a kedves vezető baráti országok baráti lapjainak adott interjúja, mert ezek azok, amelyekben korlátokat nem ismer, ezek felérnek egy pénteki rádiós szózattal.

Tegnap megtudhattuk a Lidové Noviny című baráti orgánumban kifejtett bölcsességei velejét, olyan délelőtt tíz óra tájban borította el a híroldalakat mindaz, ami Orbán agyából a Babis melletti kampányolás közben kiömlött. Mégpedig a vezérmotívum, amelyre mind az azt követő következmények föl voltak fűzve, akárha acsarkodó kutya lánca, és azzal a logikai súllyal is. „Úgy érezzük, hogy a tényleges gazdasági teljesítményünkhöz és súlyunkhoz képest a mi befolyásunk az uniós döntésekre aránytalanul kicsi. Ezt meg kell változtatni.”

No most, épp előttem van egy kördiagram, amelyen kies hazánk súlyát mutatja az EU gazdaságában. Nem igazán látszik, mert annyira vékonyka szegény. Nem csoda, a 0,8 (azaz nulla egész nyolc tized) százalék, ami a részesedésünk az uniós GDP-ből, nehezen ábrázolható, ilyen karcsú vonal nincsen is. Hogy Orbán milyen súlyokra gondolt, amikor erről ábrándozott, momentán nem tudható, reméljük, nem a gyomrában elterülő velős pacaléra, mert az indoknak kevés. De a 0,8 százalék is...

„EZ MOST ÉLETRE-HALÁLRA MEGY” – KATÓ BÉLA ERDÉLYI REFORMÁTUS PÜSPÖK AZ ELLENE INDÍTOTT ROMÁN ÜGYÉSZSÉGI VIZSGÁLATRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.09.28.


Büntetőeljárást kezdeményezett a román ügyészség a zilahi Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében két magyar református püspök ellen. Egyikük, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerületet vezető Kató Béla a Válasz Online-nak elmondja: abszurd vád, hogy hamisított dokumentumokkal próbálták visszaszerezni az államosítás idején elvett ingatlant. Az eljárás régóta zajló folyamatba illeszkedik: akármilyen színű román kormány is van hatalmon, megpróbálja leállítani, sőt visszafordítani a magyar egyházi javak restitúcióját. „Úgy nem maradunk meg magyarnak, hogy népdalt éneklünk a mezőn” – mondja a püspök, amikor a budapesti kormányzat által tízmilliárdokkal finanszírozott intézményfejlesztési programról kérdezzük. Kató Béla arról is beszél, hogyan segíti az Európai Unió a magyar nemzetegyesítést...

BEVÉTEL NÉLKÜLI CÉG IS KAPOTT TÍZMILLIÓKAT A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS SZERVEZŐITŐL

HÍRKLIKK
Szerző: Zutyu
2021.10.03.


Nagyon sok szervezet kapott kisebb-nagyobb összeget, hogy a gyatra látogatottságú vadászati kiállítás nézőszámát kísérő rendezvényekkel feltornázhassák. Gyűjtésünk szerint a legtöbb pénzt a Négyesfogathajtó Európa Bajnokságra osztották tovább, erre az eseményre több mint 800 millió forintot kapott a lovassport szövetség, de sok tízmillió jutott a Magyar Bocus D’or Akadémiának is és fura mód egy olyan céggel is népszerűsítették a vadgasztronómiát, amelynek honlapja sincs.


Évek óta viták tárgyát képezi az ezekben a napokban zajló vadászati kiállítást, mert nagyon sok közpénz megy el rá és mégis aránylag kevesen kíváncsiak rá, de megrendezzük, mert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkárnak a vadászat a hobbija. A rendezvény megnyitása óta viták tárgya, elegen kíváncsiak-e az eseményre. Már a rendezvény harmadik napján azt közölték, 700 ezren vettek részt az eseményen és a kísérő programokon. Valamennyire nyomon követhető, ezekre milyen támogatásokat adott az Egy a természettel Nonprofit Kft., amely az eseményt szervezi.

A cég feladata volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezése is, de nem pontosan tudható, milyen szerepe volt a Ferenc pápa látogatásával záruló esemény megrendezésében. Annyi biztos mindenesetre, hogy a kongresszus általános titkárságának 1 milliárd 40 millió forintos támogatást nyújtottak.

A vadászati kiállítás kapcsán, aprópénz-esőben részesülhettek a hazai állami erdőgazdaságok, a néhány millió forintokért cserébe helyi programokat kellett szervezni. De sok múzeum is kapott a támogatásokból. A mostanában zajló vadászati kiállítás nézőszámaiba beleszámíthat a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019-ben megrendezett „Acél és szív” című időszaki fegyverkiállítás, amire 90 forint híján 20 milliós támogatást nyújtottak. Vagy ideszámítják például a Helikon Múzeumban szintén 2019-ben megrendezett vadászati kiállítást is, amire „csak" 13 milliót költöttek.

A legnagyobb támogatásban a kísérő rendezvények közül a szeptemberben a Kincsem Parkban megrendezett Négyesfogathajtó Európa Bajnokság kapta: a Magyar Lovassport Szövetség két ütemben, összesen 885 millió forintot kapott. Hogy a fogathajtásnak pontosan mégis mi köze a vadászati kiállításhoz, nem lehet tudni, de azért látogatószám növelésre jól használható az esemény. Az ellenzéki elhajlással nehezen vádolható Nemzeti Sport írt is az eseményről, s bár a szervezést dicsérte, a magyarok teljesítményével nem volt elégedett. „Véget ért a 2021-es budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokság a Kincsem Parkban. A rendezés kiemelkedő volt, a magyar fogathajtók teljesítménye elmaradt az előzetesen elvárttól, de a hangulatra így sem lehetett panasz” – írta a sportlap.

Egy kissé bizarr kísérő eseménye is van Semjén Zsolt kedvenc rendezvényének, méghozzá a 12. Preparátor Európa Bajnokság. Ennek az eseménynek a megszervezését egy magáncégre, a First Class Trophy Hungary Kft-re bízták, a társaság 158 millióért szervezheti meg a preparátorok európai seregszemléjét...


2021. október 2., szombat

RÁADÁS: RAKTÁRKONVERT - 30Y

YOUTUBE
Szerző: 30Y
2020.10.03.



30Y - Raktárkoncert 2020.10.03.

Dalok:

00:00 - Kezdés 
00:14 - Szívemhez szorítom 
04:26 - Teremtős 
08:09 - Puhatalpú lányok 
11:56 - Nevemre veszlek 
14:58 - Fürdőzők a Balatonnál 
17:59 - Gyáva 
21:33 - Ha igaz 
25:37 - Öltöztetnéd megint 
28:54 - Egypár 
30:37 - Úgyis mindegy 
33:33 - Ahol a semmit találod 
37:15 - A lélek ára 
39:52 - Újra él 
43:53 - Ahogy elképzeltem 
47:09 - Az aki mondja 
49:27 - Semmi szédítő magasság 
53:02 - Városember 
57:28 - Vége

JÖVŐRE IS JÓL JÖN AZ ELLENZÉKNEK A MOST FELÉPÍTETT KAMPÁNYGÉPEZET | ELŐVÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉRTÉKELŐ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.01.



Hogyan néz ki egy kampány belülről? Hogyan lehet urnához vinni a választókat? Az országos ismertség vagy a helyi beágyazottság a fontosabb? Mitől teljesít valaki jobban az online szavazáson? Civilnek vagy pártjelöltnek előnyösebb lenni? Milyen akadályokat kell leküzdeni egy erősen fideszes választókerületben? A Partizán előválasztási eredményértékelőjének második részében egyéni képviselőjelöltek és a kampányukban részt vevő aktivisták, kampányfőnökök válaszolják meg ezeket a kérdéseket. Vendégeink: - Hadházy Ákos és kampányfőnöke; - Schwarcz-Kiefer Patrik, az erősen Fidesz felé hajló mohácsi választókerület jobbikos jelöltje, és kampánymunkatársa; - Csordás Anett országgyűlési képviselőjelölt és kampányfőnöke; - Jámbor András, a józsefvárosi-ferencvárosi körzet előválasztási győztese, és az őt indító Szikra Mozgalom elnökségi tagja; - Tordai Bence és kampányfőnöke...


BOD PÉTER ÁKOS: A FIDESZ TART A KÖZVÉLEMÉNY ÍTÉLETÉTŐL ÉS MOST VOKSVÉTEL ZAJLIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.01.


Amikor a Fidesz-kormánynak volt választási lehetősége a hosszú távú gazdasági racionalitás és a rövid távú politikai haszonszerzés között, egy példát nem tudunk mondani arra, hogy az előzőt választotta. Ez egy politikai kormány, amelyik a saját mítoszát is szétpukkasztja a voksokért, „legalább a költségvetést rendben tartották”. Pedig bárhogy nézi is az ember, kilóg a lóláb: amit most folytat, az egy politikai motivációjú költekezés választás előtt. Bod Péter Ákos közgazdásszal, az MNB korábbi elnökével jártunk utána a Fidesz újabban feltámadt adakozó kedvének. Ami kiderült, választási célból most voksvétel zajlik.


– Számolatlanul osztja a pénzt a kormány, nyugdíjprémiumra kétszáz milliárdot fognak kifizetni, 600 milliárd forint idén befizetett adót kapnak jövőre vissza a gyermekes családok, de a nyugdíjasok is megkapják februárban a 13. havi nyugdíjat, félhavi alapbérüket a fegyveres dolgozók, felemelték a minimálbért. Mi a véleménye erről a pénzosztogatásról?

– Látszik, hogy érzik a politikai alternatíva reális esélyét, veszélyét. 2010-ben nem volt szükség jelentős jóléti ígérgetésekre, 2014-ben sem, akkor kitalálták csodafegyvernek a rezsicsökkentést, ami magyarul árbefagyasztás. Ez láthatatlanul elkeni a terheket a költségvetésen keresztül, de nem kerül nagyon sokba. 2018-ban is volt valamennyi, de nem volt olyan sok. Úgy látszik, 2021-ben úgy döntött a legfelsőbb politikai vezetés, hogy „kostet was kostet”, kerül, amibe kerül...

PAKS2 NEM KAPOTT LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYT, A NYÍREGYHÁZI STADIONHOZ NEM KELL PARKOLÓ

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.10.01.


444: Breaking: Nem kapta meg Paks 2 a létesítési engedélyt, hiánypótlást kér az atomenergiai hivatal


Rövid, ám annál jelentősebb közleményt adott ki honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtott be kérelmet az új atomerőművi blokkok létesítésére. Ettől számítva az OAH-nak 12 hónapja volt arra, hogy lefolytassa a létesítési engedélyezési eljárást. Ezt a határidőt a törvényi kereteknek megfelelően három hónappal meghosszabbították. Most pedig az OAH bejelentette, hogy hiánypótlást rendel el. Az engedélyezési eljárás lényege igazolni, hogy a nukleáris blokkok megfelelnek majd a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági elvárásoknak és előírásoknak.

Hvg.hu: A nyíregyházi stadionhoz egyáltalán nem kell parkolóhely

Kedd este arról tettek közzé kormányrendeletet, hogy a Velencei tónál épülő kajak-kenu akadémiánál az előírtnál jóval kevesebb parkolóhelyet és mellékhelyiséget kell építeni. Egy nappal később a nyíregyházi stadionnal kapcsolatban (hivatalos neve „a labdarúgó-sportlétesítmény fejlesztése és kapcsolódó közműfejlesztés”) mondta ki a kormány, hogy nem kell hozzá parkolóhely. A Magyar Közlönynek ugyanebben a szerda este megjelent 178. számában hasonló kivételeket állapítottak meg 17 honvédelmi sportközpontra, a Dunaharaszti külterületén épülő logisztikai és szolgáltató központra, Vác belterületén „raktározás, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásra”, valamint Mátészalkán egy orvosi vizsgálókesztyűk gyártására szolgáló üzemcsarnokra.

Mfor: Végelszámolják a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén milliárdokat szakító céget

A magyar kormány lélegeztetőgép-bizniszének egyik legnagyobb nyertese volt a Fourcardinal Kft., amely 17 milliárd forintos beszerzést bonyolított, most azonban jogutód nélküli megszűnés mellett döntöttek. A cégtől összesen ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a kormány összesen 17 milliárd forintért, tehát darabonként 17 millió forintért. A cég értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt.

Forbes: Ezek a cégek pályáznak a 35 éves autópálya-koncesszióra

A Forbes.hu információ szerint hivatalosan is lezárult részvételi szakasz, amelyen a következő társaságok jutottak túl: az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux), a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, a szintén Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt., az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta), és a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű, 1989-es alapítású cég, tavalyi árbevétele csaknem 26 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek és konzorciumok kaptak meghívást a hamarosan induló, második ajánlattételi szakaszra. A lap információi szerint más cégek nem is jelentkeztek be az ajánlattételi szakaszban.

Blikk: Sztriptízbárt üzemeltetett a DK-s képviselő – részletek

„Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok” – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A „nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre” potom ezer forintért lehet jegyet váltani. A klubot üzemeltető Alba Autómosó Kft. ügyvezetője egészen idén júniusig a DK helyi politikusa, Ráczné Földi Judit volt, akinek a neve nemrég egy offshore cég kapcsán is előkerült.


UNIÓS TÉNYFELTÁRÓ DELEGÁCIÓ: ROMLIK A JOGÁLLAMISÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON, NEM ÁTLÁTHATÓ A KÖZPÉNZEK ELKÖLTÉSE

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2021.10.01.


Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket.


Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.

A Zöldek francia képviselője vezette azt a tényfeltáró küldöttséget, amit az EP állampolgári jogi bizottsága küldött Magyarországra. A delegáció szerdán érkezett meg Budapestre, Delbos-Corfield elmondása szerint pedig találkoztak többek között kormánytagokkal, újságírókkal, civil szervezetekkel, kutatókkal, művészekkel, bírókkal és ellenzéki politikusokkal is.

Az EP-képviselő péntek délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a látogatásról eredetileg 2019-ben döntöttek, és 2020 márciusában utaztak volna Magyarországra, a koronavírus-járvány miatt viszont csak most volt erre lehetőségük. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai és a szélesebb jogállami környezet.

Judith Sargentini 2018-as jelentése után ugyanis egy hetes cikkelyes eljárás kezdődött el a magyar kormány ellen: a riport szerint fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit. Az EP-delegáció szerint viszont az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet, erről idén júliusban – a melegellenes magyar „pedofiltörvény” miatt – egy állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament...


SZABAD SZEMMEL - EP-DELEGÁCIÓ VEZETŐ: A DOLGOK NAGYON AFELÉ MUTATNAK, HOGY A PEGASUST MAGA A KORMÁNY HASZNÁLTA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.02.


A képviselők több tucatnyi emberrel találkoztak, köztük olyan újságírókkal, akiknek a telefonját lehallgatták az izraeli kémprogrammal. Lapszemle.


AP

Az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége három nap után úgy távozik Magyarországról, hogy aggályai egy cseppet sem oszlottak el. Pedig azok már legalább három éve fennállnak. Erről az összpárti delegáció vezetője, a Parlament magyar jelentéstevője számolt be a tapasztalatokat összegző sajtótájékoztatón. A francia zöld Delbos-Corfield elmesélte, hogy az Alkotmánybíróságon, illetve a Kúrián elfordult: egyszerűen nem válaszoltak a kérdéseikre, sőt a Legfelsőbb Bíróságon kétszer is megfenyegették őket, hogy bajba kerülhetnek az igazságszolgáltatás megsértése miatt. Teljesen egyértelmű volt az ellenséges hozzáállás a vendéglátók részéről.

A képviselők több tucatnyi emberrel találkoztak, köztük olyan újságírókkal, akiknek a telefonját lehallgatták az izraeli kémprogrammal. A küldöttség vezetője úgy fogalmazott: a dolgok nagyon afelé mutatnak, hogy az eszközt maga a kormány használta, függetlenül attól, hogy az ügyről nem hajlandó semmit sem elárulni. Így a történtek nagyon nyugtalanítják Strasbourgot. Merthogy a szoftvert a jelek szerint más tagállamokban is bevetették, de ott nem a hatalom legfelső berkei álltak mögötte.

A vendégek egyébként a bíróságok függetlenségéről, a sajtó sokszínűségéről, az alapvető jogokról, a tudomány és oktatás szabadságáról, a demokratikus intézmények működéséről igyekeztek tájékozódni, éspedig a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás keretében. Az EP 3 éve azért kezdett vizsgálatot Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy az megszegi a közösség alapértékeit.

FT

Uniós illetékesek megerősítették, hogy már a hónap vége előtt megindulhat az eljárás Magyarország és Lengyelország ellen az ez évtől érvényes jogállami mechanizmus alapján. Ám még hónapokig eltarthat, amíg a folyamat eljut odáig, hogy ténylegesen visszatartsanak a két kormánynak szánt pénzekből. De a fejlemény mindenképpen azt jelzi, hogy a Bizottság komolyan gondolja a dolgot, így élesedik a vita a két tagállammal. Rajtuk kívül azonban mások is vannak a célkeresztben.

Brüsszelben egyelőre a színfalak mögött megy az egyeztetés arról, pontosan mikor és miként élesítsék be a szankciós rendszert, a végső döntés még nem született meg ebben a politikailag igencsak kényes kérdésben. Egyes források szerint azonban az első lépések heteken belül megtörténhetnek, mivel az Európai Parlament afelé tereli Von der Leyent, hogy az ne habozzon tovább. Strasbourg még ebben a hónapban jelentést vár a dolgok állásáról.

Az új mechanizmusban az a jó, hogy kétharmaddal jóvá lehet hagyni, azaz a Fidesz és a PiS aligha képes megtorpedózni. Jourová alelnök úgy nyilatkozott, hogy el vannak szánva: bevetik a módszert, ahol szükség van rá.

Politico

A hírportál szerint a Bizottság áthidaló megoldást javasol Lengyelországnak a jogállami vitában, mert azt szeretné, hogy Varsó – bizonyos kikötések teljesítése esetén - megkaphassa az újjáépítési alapból neki szánt csaknem 24 milliárd eurót, de egyúttal beindul az új jogállami mechanizmus is. A lényeg, hogy Brüsszel már akár heteken belül felszabadítja az első részt, a teljes összeg 13-át, de cserében a PiS-nek vállalnia kell, hogy előre megszabott menetrend alapján visszaállítja a demokratikus normákat, főként az igazságszolgáltatásban.

A követelés az, hogy szüntesse be működését a bíróságok megregulázására létesített Fegyelmi Tanács, úgy, ahogyan azt az Európai Bíróság kimondta. Jourová azt közölte: nem a lengyel népet kívánják megbüntetni, a helyzet nem az unió hibájából, hanem belpolitikai okokból állt elő. De arról is beszámolt, hogy már nagyon előkészítették a jogállami mechanizmus alkalmazását, így élni kívánnak fele. Úgy fogalmazott: a vonat nagy sebességgel halad, és már nem lehet megállítani. A jelentés úgy saccolja, hogy addig már valószínűleg alig három hét van hátra, mert nem akarják bevárni vele az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának e hó 25-én esedékes ülését.

Hasonló a terv különben Magyarországgal kapcsolatban, csak ott az EU elsősorban a korrupció kiszűrésére vár egyértelmű biztosítékokat.

Politico

A site úgy értékeli, hogy a Bizottság pénzügyi olajágat ajánl a lengyeleknek, mert von der Leyen kutyaszorítóban van, hogy mitévő is legyen az egyre ellenségesebb varsói kormánnyal. Ha ugyanis nagyon bekeményít, akkor az jóvátehetetlenül ártana az EU megítélésének lengyel földön. Még az is belefér, hogy az ország kiválik a szervezetből. Bár Jourová ugyanakkor emlékeztetett arra hogy a lakosság legalább fele támogatja a tagságot, és ezt ő mindig szem előtt tartja.

A Politico ugyanakkor szintén úgy értesült, hogy már a jövő hónapban beindulhat a jogállami mechanizmus, mert az Európai Parlament türelmetlenkedik. Ám a kompromisszumos tervet még bőven kisiklattathatja, hogy a lengyel Alkotmánybíróság elvileg 5 nap múlva állást foglal az ügyben: felülírja-e a nemzeti jog a közösségi szabályokat.

Yahoo/Reuters

Hírek szerint az EU a jövő hónapban jóváhagyhatja a gazdasági segélycsomag felhasználására benyújtott magyar és lengyel nemzeti tervet, de csak akkor, ha a két kormány vállalja, hogy a továbbiakban tiszteletben tartja a jogállamot. A folyamat éppen azért akadt el, mert a Bizottság úgy látja, hogy mindkét hatalom aláássa az igazságszolgáltatás szuverenitását, korlátozza a sajtót, a civil szervezetek működését, de a magyaroknál gondok vannak a korrupció miatt is.

Ezeket az aggályokat belefoglalták az uniós éves országjelentésébe, de amíg az érintettek nem orvosolják a bajokat, addig nem kaphatnak pénzt a járvány utáni gazdasági kilábalást célzó alapból. Ahhoz ugyanis feltételül szabták, hogy az érintett országok az eddiginél jobban tartsák tiszteletben a hatalmi ágak megosztását. Emellett az is cél volt, hogy Brüsszel gátolja meg a közösségi források elsikkasztását.

A milliárdok létfontosságúak az erősen euroszkeptikus lengyel koalíció számára, mivel két év múlva jön a választás, de ugyanez érvényes Orbán Viktorra, aki már jövő áprilisban kénytelen megmérettetni magát a szavazóurnáknál.

Süddeutsche Zeitung

A liberális újság Dobrev Klárának adja a legtöbb esélyt, hogy az autokrata Orbán Viktor kihívója legyen. A DK jelöltje nem várt különbséggel lett első a próbaválasztáson, a voksok harmadával. Ám továbbra is sok minden bizonytalan az ellenzék stratégiája körül. Úgy hogy most a szétlövés következik, de a kampány nem lehet túl agresszív, mert a hat párt jelszava az: közösen fellépni, közösen győzni.

Márpedig aki netán túlságosan is nekimegy saját szövetséges-vetélytársának, és alulmarad a 2. menetben, az kiteszi magát annak, hogy nem hiszik el róla: őszintén támogatja addigi riválisát, akinek a Fidesszel kell majd megküzdenie. Dobrev az EP alelnöke, ismerős számára a vita, de a brutális támadásokhoz nincs hozzászokva. Meggyőződéses európai és politikai profi. Ugyanakkor a kedvenc ellenfél Orbán, valamint a hatalom közeli média számára. Időről időre gyűlöletteli cikkek célpontja, amióta csak összeállt az ellenzék.

De nem csupán vetélytárs, hanem annak a Gyurcsány Ferencnek a felesége, aki az ősellenséget testesíti meg a Fidesz számára. A politikust úgy állítja be az ellenoldal, hogy az ellenzék titkos vezére és csak azért tolja előtérbe az asszonyt, hogy rajta keresztül irányítson.

Dobrevnek ugyanakkor felhánytorgatják azt is, hogy Apró Antal volt a nagyapja. Ilyen háttér előtt döbbenetes, hogy ilyen sok voksot kapott. Orbán ugyanakkor pont az előválasztás legérdekesebb pontján jelentett be adókedvezményeket és nyugdíjemelést. Ő így száll be a kampányba. Viszont a pénteki rádióbeszélgetésben egy szóval sem említette az ellenzéki szavazás eredményét, és Dobrevet, mint lehetséges vetélytársat.

Der Standard

A Budapestről keltezett tudósítás azt írja az előválasztás után, hogy alakul az egységes ellenzék Orbán ellen, miután igen sokan éltek a lehetőséggel, hogy kinyilvánítsák véleményüket a jó egy hét alatt. A Political Capital úgy értékelte, hogy a hat párt kitört a buborékból, ahová a miniszterelnök zárta. Most olyanokat is elértek, akik nem a törzsszavazóikat jelentik. Olyan tömegeket, akiket a hatalom igyekszik elzárni minden információtól, aminek nem a kormányzat irányítása alatt álló sajtó a forrása. Ezek a rétegek idáig el sem tudták képzelni, hogy vannak jelentős politikai erők a Fideszen kívül is.

Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Karácsony több embert tud megszólítani, mint Dobrev, mert utóbbi férje az őszödi beszéd nyomán továbbra is megosztó személyiségnek számít. Ezáltal kétséges, hogy felesége mennyire tudná Orbánt térdre kényszeríteni. Ugyanakkor a budapesti főpolgármester csak akkor győzhet a 2. fordulóban, ha Márki-Zay segít neki. Így most minden figyelem az utóbbira irányul.

FAZ

A konzervatív lap azt tartja az előválasztás legnagyobb meglepetésének, hogy már az első fordulóban érzékeny vereséget szenvedett a jobboldali-nemzeti Jobbik. Hiszen jó 10 éve vezeti a népszerűségi listát az ellenzéki oldalon, a baloldalon viszont a DK most helyet cserélt az MSZP-vel, amely ezúttal igen gyengén szerepelt. Gyurcsány tábora igen elkötelezett, ám a politikus megítélése fölöttébb vegyes más pártok hívei körében. Ezáltal az ellenzéki stratégák most törhetik a fejüket, hogy ez mennyiben befolyásolja Dobrev esélyeit. Annál is inkább, mert férje vörös posztónak számít a Fidesz szemében.

Bloomberg

Miután a pénzügyi világ megrökönyödött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank váratlanul visszafogta a kamatemelés lendületét, az MNB alelnöke bejelentette, hogy az alapkamat még jó ideig nőni fog. Így az valószínűleg átnyúlik a jövő évre is, emellett pedig – árulta el Virág Barnabás - az intézmény fokozottan támaszkodni kíván swap-ügyletekre, hogy korlátozza a forint likviditását. Arról is beszélt, hogy az alapkamat ezentúl 0,15 százalékkal megy feljebb, holott a szakma arra számított, hogy marad az eredeti, 0,3 százalékos ütem. Pont a váltás miatt esett vissza a forint árfolyama.

Virág ugyanakkor azt is elmondta egy varsói tanácskozás apropóján, hogy szerinte a fizetőeszköz jegyzésében mutatkozó ingadozást nem szabad túlbecsülni.

Die Welt

Ahhoz képest, hogy igencsak fagyos a lengyel-német viszony, Varsó váratlanul meleg hangon gratulált a német választások győztesének, bár lehet, hogy csak nem mérte fel, mi várható a kétoldalú kapcsolatokban, ha Scholz vezetésével alakul meg az új koalíció. Pedig az SPD eleve nem örvend túlzottan nagy népszerűségnek a PiS köreiben. Ezzel együtt a telefonbeszélgetést a lengyel külügyminiszter kezdeményezte. Ily módon úgy lehet értelmezni, hogy a lengyel fél együttműködésre törekszik az új hatalommal.

A hangulatot azonban évek óta rombolják olyan témák, mint a lengyel jogállam leépülése, valamint az Északi Áramlat 2 megépülése. Ráadásul ha a zöldek megbízottja kerül a német diplomácia élére, ő biztos karakteresebben kiáll a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint a sajtószabadság mellett, mint az elődje. Továbbá várhatóan sürgetni fogja a lengyel energiaellátás 70 %-át fedező szénerőművek fokozatos bezárást.

Varsóban sokkal jobb a készülő szövetség 3. tagjának, a liberálisoknak a megítélése, bár egyáltalán nem biztos, hogy az FDP simán túllép a politikai véleménykülönbségeken.