KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.01.07.
A keresztény nacionalizmus Trump egyik leghatalmasabb fegyvere - írja Katherine Stewart a New York Timesban, a washingtoni Capitolium egy évvel ezelőtti ostromának szentelt írásában. Kifejti, hogy az esemény, amely a polgárháború óta az amerikai alkotmányos rendszer megdöntésére irányuló legkomolyabb kísérlet volt, nem történhetett volna meg az amerikai keresztény nacionalista mozgalom befolyása nélkül.
Egy évvel a Capitolium ostroma után már meglehetősen világosan lehet látni, milyen szerepet játszott a közösségi és a jobboldali média annak az állításnak a megalapozásában, hogy a választásokat elcsalták. A hitre alapozott üzenetek szerepét azonban még nem térképezték fel eléggé - véli Katherine Stewart a New York Timesban. Felhívja a figyelmet arra, hogy sok szavazó számára a lelkipásztor, az egyházi közösség, a vallásos média az egyik legmegbízhatóbb tájékozódási forrásnak számít. Keresztény nacionalista vezetők országos szervezetek és kezdeményezések egész hálózatát alakították ki ennek a befolyásnak a kiaknázására. Az volt az ismételten hangoztatott üzenetük, hogy a külső információforrásoknak nem lehet hitelt adni, és ezzel igyekeztek információs buborékban tartani közönségüket, ami az első számú előfeltétele volt annak, hogy Trump terjeszthesse az állításait.
A puccskísérlethez arra is szükség volt, hogy fenntartsák az üldözöttség érzetét. „Ma a keresztény nacionalizmus azzal a meggyőződéssel kezdődik, hogy a konzervatív keresztények a legelnyomottabb csoportot képezik az amerikai társadalomban. A mozgalom vezetői részéről visszatérően hallani olyasmiket, hogy zsarnokság ellen vívnak harcot, és hogy hamarosan be fogják tiltani a bibliát”. Azt a meggyőződést is elhintették a célközönségben, hogy az Egyesült Államok kormányzatának a legitimációját egy bizonyos vallási és kulturális örökség adja, és nem a demokratikus keretrendszer. A 2021. január 6-ikai támadás vezetői hazafiaknak mondták magukat, de ez a vérhez, földhöz és valláshoz való kötődést jelentette - olvasható a cikkben.
Katherine Stewart azt is kiemeli, hogy egy évtizeddel ezelőtt a legtöbb republikánus párti vezető még távol tartotta magát a teokratikus szélsőségesség mozgalmaitól, például az úgynevezett Hét Hegy uralmát hirdetők retorikájától. Ma viszont olyan országos szervezetek, mint a Hit és Szabadság Koalíciója közös műhelybeszélgetésekre és imareggelikre hozza össze a prominens republikánus vezetőket és a vallási aktivisták körében található adományozókat.
A moszkvai Izvesztyija beszámol arról, hogy az orosz dominanciájú Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete - KBSZSZ - levélben értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát a kazahsztáni békefenntartó műveletnek nevezett katonai akcióról. A KBSZSZ közölte azt is: a résztvevő egységeknek akkor van felhatalmazásuk a fegyverhasználatra, ha „fegyveres banditák” részéről támadás éri őket.
Stanislav Zas, a KBSZSZ főtitkára szerint a békefenntartó erők elsősorban objektumvédelmet látnak el, az utcai demonstrációk feloszlatásával nem foglalkoznak, az a helyi rendfenntartó erők dolga. Az Izvsztyija beszámolójából kitűnik, hogy oroszok és örmények mellett fehérorosz katonák - köztük a vityebszki légideszantosok - is részt vesznek a műveletben.
A külföldi katonai beavatkozáshoz vezető folyamatról, az egyre súlyosabbá vált erőszakcselekményekről beszámolva az orosz lap azt írja: Almatiban radikálisok fosztogattak, és lövöldözés is volt a kazah hadsereg és a tiltakozók között. Hivatalos közlés szerint 18-an haltak meg a biztonsági szervek soraiból, közülük kettőt lefejeztek. A kazah egészségügyi minisztérium azt jelentette, hogy az összecsapásokban eddig több mint ezren sérültek meg, közülük 400 személyt kellett kórházba szállítani, 62-nek az állapota igényel intenzív ellátást. A minisztérium szerint a lázadók orvosokra is rátámadnak, eddig 10 orvos sérült meg.
Az Izvesztyija a Kabar24 elnevezésű kazah tévécsatorna ma hajnali közlésére hivatkozva azt is írja, hogy a kazah belügyminisztérium tájékoztatása értelmében az ország rendvédelmi szervei őrizetbe vettek háromezer "lázadót", a hivatalos megfogalmazás szerint megsemmisítettek 26 fegyveres "bűnözőt", 18 további "bűnöző" pedig megsérült.
Az orosz nyelvű, de a moszkvai hatalomtól független, Lettországban bejegyzett Meduza hírportál szerint kétséges a jogszerűsége a most megkezdett kazahsztáni műveletnek, amely egyébként a csaknem húsz éve létező, hat volt szovjet tagköztársaságból álló KBSZSZ első közös katonai akciója. Mégpedig azért kétséges, mert a szervezet alapokmánya nem szól arról - igaz, ennek megfelelően kifejezetten nem is tiltja -, hogy külső agresszió hiányában is lehetséges legyen a közös katonai fellépés. Eddig a tagországok mindig tartózkodtak attól, hogy gyorsreagálású katonai akcióra szánják el magukat olyankor, amikor valamelyik tagállamban válságos helyzet állt elő, de kívülről nem érte agresszió az országot - írta a Meduza hírportál...
ITT OLVASHATÓ
