Szerző: 444.HU
2022.10.06.
Történelmi időkben lettünk Európa magányos csillaga, és emögött egyetlen ember politikai intuíciója áll...
Az Oxfordon tanuló Farkas András a Reutersnak abszurdnak, és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány semmibe veszi a tanárok követeléseit. A cikk felsorolja az Orbán előtt tornyosuló gondokat: a gazdasági növekedés lelassulását, ami recesszióba fordul jövőre, a kétszámjegyű inflációt, a forint fokozatos értékvesztését. Eközben a kormány azzal hitegeti a pedagógusokat, hogy béremelés csak akkor lesz, ha erre Brüsszel forrást biztosít. Erre – írja a Reuters - Kövér László házelnök ráerősített az egyik kormánypárti tv-ben, hogy a sztrájk nem segít a bajok megoldásában, és hogy a béremelés amúgy sem függ az oktatás színvonalától.
A kínai központi állami hírügynökség, a Xinhua Szijjártó Péter Facebook-bejegyzése alapján felsorolja, hogy milyen kivételeket küzdött ki magának a magyar kormány a nyolcadik szankciós csomag elfogadásakor. A magyar külügyminiszter sikerként könyvelte el, hogy kivételt kap a csővezetékes szállítási mód. Szijjártó diadalittas mondatai azt is jelzik, hogy minden akadály elhárult Paks2 megépítése elől. Legalábbis szankciók nem fenyegetik a beruházást, a Gazprom elkezdheti a munkát.
A cikk megjegyzi, hogy a magyar kormány általában sikeres volt az eddigi szankciók megtorpedózásában.
Az EU Reporter a magyar parlament által elfogadott 17 törvényről ír, amelyek teljesítéséhez kötik a visszatartott uniós források folyósítását. Kiemeli ezek közül azt, amely lehetőséget teremt a korrupciós ügyek bírói felülvizsgálatára abban az esetben, ha a rendőrség vagy az ügyészség megszünteti vagy megtagadja a nyomozást. A magyar kormánynak szüksége van a GDP 5%-át kitevő uniós támogatásokra. Ezúttal azonban mindössze 7,5 milliárd euró visszaszerzéséről van szó.
Johannes Hahn költségvetési uniós biztos szerint a pénz beszél, és a döntéshozókat feltehetően meggyőzik a magyar kormányzati ígéretek afelől, hogy valós változásokra lehet számítani, de egyelőre nem szabtak meg határidőt ezek teljesítésére.
Többen arra kérték Hahn biztost, hogy ne hagyja, hogy Orbán ennyivel megússza, ehelyett sokkal közelebbről kellene vizsgálni ezeket a reformintézkedéseket. Mert Orbán azzal védekezik, hogy ez a volt kommunista ország a maga 10 millióslakosával nem sokkal korruptabb, mint bármelyik más uniós ország. Csakhogy az OLAF, az Unió korrupcióellenes hivatala szerint az uniós pénzek 4%-a illetéktelen zsebekbe vándorol, ezzel az EU 27 országa közül a magyar legkorruptabb a 2015-19 közötti időszakot számítva. A Reuters szerint a pénzek rendszeresen Orbán családjához és barátai zsebébe vándorolnak. A Bank of America szerint november közepére megállapodás születhet a helyreállítási alapokról, és a pénzszűkében lévő kormány nem kockáztathatja meg, hogy nem állapodik meg az EU-val.
Az Euraktiv a brüsszeli parlamenti vitából kiemelte azokat a uniós képviselői aggodalmakat, amelyek szerint ezek a reformok csak papíron léteznek majd, aligha váltják valóra őket. Óva intették Johannes Hahn biztos, hogy bedőljön a hangzatos ígéreteknek. A jogállami normakövetés ugyanis megkövetelné az ügyészség és hivatalai függetlenné válását, márpedig az elfogadott törvények között ilyet nem találni. Nagyon nem mindegy, miként él az EB és az ET a maga eszközeivel, mert ha eljátssza a lehetőséget, az a jövőben minden tagországra nézve következményekkel járhat a jogállami norma meghatározásakor.
„Válság van, ezt mi is érezzük, főleg onnan, hogy az elmúlt hetekben látványosan nőtt a sor a Klauzál téren. Néhány héttel ezelőtt még 220-230 sorszámot adtunk ki, most vasárnap elértük a kritikus 300-as számot. Korábban is ennyit főztünk, de akkor hajléktalanszállókra is tudtunk ételt szállítani, ezt most már nem engedhetjük meg magunknak. Egyre többen, egyre éhesebben, egyre rosszabb körülmények közül érkeznek hozzánk. Ha valamikor, hát most szükségünk van rátok, a támogatóinkra”
Thomas Friedman a The New York Timesban azt írta, ameddig Vlagyimir Putyin marad hatalmon, addig a Nyugatnak egy gigantikus orosz Észak-Koreával kell együtt élnie, egy paranoid, dühöngő, elszigetelt állammal, amely atomfegyverek ezreivel rendelkezik. Lendvai szerint a tartalékosok mozgósítása és több mint 260 ezer fiatal tömeges menekülése, aminek a hátterében az ukrán fél katonai sikerei állnak, azt mutatja, hogy a február 24-én elindított „speciális katonai művelet” a Putyin-rezsim létért folytatott küzdelmévé vált. Az ukránok harci szellemét alábecsülő agresszorral folytatott birkózásban központi szerepet játszik az, hogy mennyire szavahihető a Nyugat kiállása Ukrajna mellett.
A kelet-, illetve közép-európai térség egyes országainak a hozzáállását sorra véve Lendvai figyelemre méltónak nevezi a lengyelek és a baltiak segítőkészségét és szolidaritását, valamint méltatja a velük együtt közös nyilatkozatot kiadó Szlovákia, Csehország, Románia, Észak-Macedónia és Montenegró államfőjét. „Az, hogy a listáról hiányzik Novák Katalin magyar elnök aláírása, jól jelképezi annak az Orbán Viktornak az oroszbarát irányvonalát, aki követeli a szankciók eltörlését, és mindent megtesz az EU egységének az aláásása érdekében”. Orbán azonban nincs egyedül – jegyzi meg, és szintén oroszbarátnak nevezi Rumen Radev bolgár és Zoran Milanović horvát elnököt. Nem szabad szerinte alábecsülni Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik boszniai szerb vezető szerepét sem a balkáni politikában – utóbbi néhány nappal a boszniai választások előtt szolidaritási látogatást tett Putyinnál.
A Der Standardban azt írja, meg kell várni, hogy kiválik-e a szankciópártiak sorából az új olasz kormány, illetve, hogy a német vezetés, azon belül mindenekelőtt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár – ellentétben a szilárdnak mutatkozó zöldpárti koalíciós partnerrel -, a nukleáris eszkalációs spiráltól való félelmében a fegyverszállításokat illetően „önmérsékletet” kezd-e gyakorolni, miként azt a Der Spiegel vezércikkben követelte.
A Le Monde közzétette Iratxe Garcíának, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetőjének, valamint Sylvie Guillaume-nak, a frakció tagjának, a szociális és környezetvédő baloldal delegációvezetőjének a közös felhívását, amelyet az Európai Parlament két másik politikai csoportjához, a jobbközép néppárti és a centrista-liberális Megújítás-frakcióhoz intéztek: ha ez a két politikai család az európai projekt centrumában akar maradni, akkor együtt kell működniük a szociáldemokratákkal a nacionalista és idegengyűlölő szélsőjobboldallal szemben, vissza kell térniük a szélsőjobb karanténba zárásának a politikájához.
A két baloldali politikus szerint demokráciában senki sem fogadna el egy hirtelen államcsínyt, de vannak olyanok az Unióban, akik normálisként tudomásul veszik a demokratikus rendszer, a hatalmi ágak szétválasztása, illetve a sajtószabadság napról napra történő lerontását. „Ezt látjuk Lengyelországban és Magyarországon, és ez hamarosan megtörténhet Olaszországban vagy Svédországban is” – írják, utalva e két utóbbi országban tartott parlamenti választásra, amelyek nyomán a szélsőjobboldal Olaszországban kormányzati, Svédországban pedig kormányzattámogatói szerephez jutott.
A két szociáldemokrata politikus bírálja azt a jelenséget, hogy hagyományos domináns pártok szélesre tárják az ajtót a populista szélsőjobboldali pártok előtt. Autokrata vezetőknek és rasszista ideológiáknak nem szabad teret engedni Európában, és a demokráciához nem elegendőek a működő intézmények, hanem szükség van a demokrácia szellemére, a pluralizmus és a különbözőség mély tiszteletére is.
Ami a Magyarországgal szembeni uniós eljárás ügyét illeti, az EUObserver beszámol arról, hogy európai parlamenti képviselők bírálták az Európai Bizottságot, mert úgy ítélik meg, hogy az hajlandó kibúvót biztosítani a több milliárd eurós támogatás befagyasztása alól. Johannes Hahn, a költségvetési ügyekben illetékes EU-biztos – annak nyomán, hogy Magyarországon kulcsfontosságúnak tartott törvényeket fogadtak el a zárlat feloldása érdekében – azt mondta, hogy a dolgok jó irányba haladnak. A brüsszeli Bizottság – írja az EUObserver – a hosszú ideje húzódó jogállamisági kötélhúzás közepette utalt arra: hajlandó lehet több időt adni Magyarországnak, hogy az bebizonyítsa, hatékony korrupcióellenes intézkedéseket hozott.