2023. október 25., szerda

VIKTOR A TIKTOKON ÉS A VÁPVÁPVÁPSUVÁP

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.10.25.


„A fiatal korosztályban sajnos a Fidesz népszerűsége radikálisan kevesebb. És ha megnézzük a korfa változását, egyáltalán nem biztos, hogy ez a kétharmad 10-20 éves távlatban fenntartható. Most kéne észbe kapni. Ezért pofázok. Szeretném a fiatalokat visszahozni, ne bízzuk már el magunkat!” Így beszélt nemrég az ősfideszes filmrendező, Pesty László a Telexnek adott interjújában.

Az egyhuzamban tizenhárom éve hatalmon lévő Fidesznél időről időre felmerül, hogy a fiatalok nem annyira bírják őket, és inkább az idősebb korosztály az ő bázisuk. A Medián például pár hónappal ezelőtt csak 14 százalékra mérte a kormánypártot a 18–29 évesek körében, még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk is megelőzte őket. Az eredmény azért is érdekes, mert 2020-ban a Medián a 30 év alatti korosztályban még 34 százalékos támogatottságot mért a kormánypártnak. Ha ez valóban így van, akkor ez azt jelentené, hogy a Fidesz támogatottsága közel két-három év alatt nagyjából megfeleződött a fiatalok körében.

A vészharangokat azért még nem kell megkongatniuk, a Fidesz nem engedi csak úgy el a fiatalokat, sőt, hosszú évek óta tudatosan építkezik, hogy szavazókat szerezzen közülük, és utánpótlást is kineveljen.

Ha nem is vezetnek, de stabilak

„Olyan van, hogy hullámzik a támogatottság. A törzs maga idősödik, ezzel együtt a Fidesz továbbra is a legtudatosabb abban, hogy a fiatalokkal kapcsolatot építsen. Feltételezhető egy visszaszorulás, azt viszont nem lehet mondani, hogy a támogatottság összeomlóban vagy lejtmenetben van, ez egyfajta csodavárás, messiásvárás” – mondta erről Oross Dániel, az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport ifjúságpolitikai kutatója, aki egy-egy felmérésből semmiképp sem vonna le messzemenő következtetéseket.

Oross szerint a fiatalok mindig az újat várják, az egyetemisták például kimondottan protest hozzáállást vesznek fel, náluk általában az épp aktuális ellenzéki párt a sláger. Ilyen volt annak idején a még nemzeti radikális vonalon mozgó Jobbik, vagy 2019-ben a Momentum.

Az első hely tehát mindig változhat, de a Fidesz nagyon stabilan mindig ott van az egyetemisták által választott pártok között, mondta a kutató. De ezért a párt tesz is, Orbánék tudatosan építik a kapcsolatot a fiatalabbak világával...


KÉK FIDESZ-SZIMULÁTOR, AVAGY LETESZTELTÜK A DK APPLIKÁCIÓJÁT, AMITŐL BIZTOSAN BUKIK A RENDSZER

HVG
Szerző: NAGY IVÁN LÁSZLÓ
2023.10.24.


Képzeljen el egy egész estés nemzeti konzultációt – na, pont ilyen a DK rendszerváltó applikációja. Az ellenzék névlegesen legerősebb pártja a politikai pótcselekvés eddigi egyik leglátványosabb elemét hozta világra, aminek ténylegesen hasznos elemeit beárnyékolja, hogy túl akarja harsogni a Fidesz gyurcsányozását hasonló stílusú orbánozással.

Ezen a ponton nehéz mást elképzelni, mint hogy az ellenzéki pártok versenyeznek egymással abban, hogy ki tud nagyobb hülyeséget csinálni ahelyett, hogy politizálna.

A Momentum hosszú hónapok óta remekel olyan akciókkal, mint hogy

- üres pénztárcákat raknak kormánytagok elé,

- Orbán arcképével ragasztják tele a miniszterelnök budapesti házát (???),

- vagy éppen lebontják a Karmelita-kordont Orbán távollétében csak úgy, megszokásból,

de ellenzéki kooperáció, kommunikáció és stratégia hiányában megsüvegelendő pótcselekvés Ungár Péter podcastja és a Jobbik és az MSZP létezése is.

Megint ott tartunk egyébként, ahol nagyjából két évvel ezelőtt voltunk: a kanyarban van a kőkemény kampány kezdete, az ellenzék pedig elvonulva gyúrja a semmit, aminek a vesztese ismét a társadalom, győztese pedig a Fidesz és az életben maradó ellenzéki politikusok lesznek.

7 hónappal a választások előtt az ellenzéki érzelmű embereknek ötlete sincs arról, hogy mire szavazhatnak júniusban.

Most úgy fest, ha önkormányzati szinten muszáj is együttműködni (várjuk ki a végét azért), országos politikában elveszett az összefogás eszménye, nagyon leegyszerűsítve egyfajta lengyel modell van kiépülőben egy nagyobb és pár kisebb ellenzéki erővel.

Az legalábbis biztos, hogy a DK erre apellál, hiszen másról sem szólt a politikájuk az elmúlt másfél évben, minthogy ők az utolsók közt az elsők a legerősebb ellenzéki erő, akik ennek rendje és módja szerint szívták fel a többi párt politikusait és mentek bele bármilyen játszmába önkormányzati szinten, még akkor is, ha az az ellenzéki célokkal szembement, de a pártét szolgálta...

IVÁNYI GÁBOR: ELKERÜLHETETLEN NÉHÁNY INTÉZMÉNY FENNTARTÓ-VÁLTÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.10.25.


Iványi Gábor nagyra értékeli, hogy egyházuk intézményeiért fantasztikus társadalmi összefogás indult az utóbbi hetekben. A lekész szerint ez megerősíti bennük a reményt – írja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). helyzetéről szóló levelében. Úgy gondolják, az „Adj egy órát az életedből!” elnevezésű demonstráció erejének is köszönhető, hogy az MVM a megadott határidő lejártával nem szüntette meg intézményeikben az áram- és gázszolgáltatást. Ugyanakkor elkerülhetetlennek tartja, hogy néhány intézményük más fenntartóhoz kerüljön.


Az „Adj egy órát az életedből!” tüntetést – amelyet sokan a helyszínen követnek, több ezren pedig az élő közvetítéseken keresztül – a jövő héten is folytatni fogják, hiszen a kikapcsolás veszélye egyelőre nem hárult el. Iványi Gábor fontosnak tartja, hogy azon a 17 településen, ahol az intézményeiket működtetik, a legtöbb esetben együttérzést és támogatást tapasztalnak mind a lakosság, mind a településvezetők részéről. Mindeddig a budaörsi, a szegedi, az orosházi, Budapesten pedig a Fővárosi Önkormányzaton kívül a III., a VII., a VIII. és a XVIII. kerületi önkormányzat biztosította őket egyszeri vagy folyamatos támogatási szándékáról. A lelkész szerint „a mellettünk történő bátor kiállás arról is tanúskodik, hogy óvodáink, iskoláink, népkonyháink, megkerülhetetlen szerepet töltenek be számos falu és város életében, működésünk, jelenlétünk nélkülözhetetlen. Van olyan oktatási intézményünk, ahol látunk reményt a helyi önkormányzattal való szorosabb együttműködésre, amely lehetővé teheti a folyamatos működtetést a helyzet rendeződéséig.

Hasonlóképpen szociális intézményeinknél is küszöbön áll pozitív lépés, ugyanígy fővárosi vagy önkormányzati segítséggel tovább működhetnek ezek a munkahelyek. Ebben a pillanatban ezt még nem tudjuk minden helyszínünkön megvalósítani, de változatlanul gyűjtjük a felajánlásokat, és így ezekből jelentősebb részt juttathatunk a máshonnan támogatást nem remélő intézményeinkben dolgozó munkatársainknak...

’56 KRÉTÁN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.25.


Az egyetlen kérdés momentán az, illendő dolog-e a társadalom arcába köpni. Ez nagy dilemma újságíróként, amit szépemlékű Bálint György vetett fel megfontolásra, és küzdünk vele azóta is. Ugyanez előkerül, ha politikus az ember, illetve annak nevezi magát, miközben egy maffia tagja. Vannak azonban látszatok, amelyekre adni kellene, bizonyos szabályok és megszokások, amiket nem kéne áthágni. Olyan ez, mint az irodalom, amelynek műveléséhez Füst Milán ad hasznos tanácsokat, mégpedig azt, hogy az írásban, a mű felépítésében lehet hazudni.

Egészen elképesztő történeteket lehet előadni, amelyeknek a valósághoz semmi köze nincsen, a siker egyetlen receptje, hogy az ember legyen következetes, azaz, a legapróbb hazugságelem is illeszkedjék a nagy építménybe, mert ha egy is kilóg belőle, tehát, ha az íróember a káprázat megalkotásában a legkisebb hibát is véti, azonmód zuhan össze az egész építmény, és lehet kidobni a mesét a francba (lásd F. M.: Látomás és indulat a művészetben). Viszont nem esztétikaórát tartunk, hanem tükröt társadalmunk elé, ezért fordulunk most máshová.

Kocsis Mátéhoz éppen, aki kitartó aljasságával a Fidesz egyik erős, ha ez nem, akkor a leghangosabb emberévé nőtte ki magát az eltelt undorító évek alatt, akinek mindenről van mondanivalója, illetve, ha nincs, akkor is beszél. Ilyenkor leginkább az úgynevezett baloldal – amelybe delíriuma szerint beletartozik Sorostól Gyurcsányon át a komplett Brüsszel – kedves édesanyját szidja nagy erővel, illetve, mint arra is volt példa, az aranyhalai sanyarú sorsa felett siránkozik, amivel egycsapásra teszi komolytalanná magát, de mégis itt van.

’56, amióta a Fidesz megpróbálja kiforgatni, mint valami rossz kesztyűt, kényes téma, ugyanakkor megkerülhetetlen, hiszen Orbán Nagy Imre köpönyegéből bújt elő. Hogy azóta mivé lett, most már teljesen érdektelen, mindezzel csak arra a kényszerre szerettem volna utalni, hogy ’56-tal kapcsolatban meg kell szólalni. Mindegy, mekkora ökörséget, mert az senkit nem érdekel már, de a sorból kimaradni nem lehet, mert akkor elveszhetnék a fontosemberség nimbusza és hamis ideája, amit mindenáron meg kell őrizni.

Akkor is, ha amúgy vastagon teszek az egész ’56-os történetre, nemzeti ünnepre és mindenre a világon, mert engemet illékony szarházi organizmusként csak egy érdekel, hogy jól éljek, s bármi áron, illetve jól is érezzem magamat. Szintén bármi áron. No most, lehet ezt, csak nem kellene úgy előadni az életet, hogy a szívem a nemzetért dobog, érette dolgozom csakis, a nemzeti ünnepen a hülye pátosz eltölti a lelkemet, etc. és a többi, miközben pedig Krétán süttetem a nyamvadt valagamat a hasonszőrű cimboráimmal.

Hosszú előkészítés után itt hozzuk elő Kocsis Máté nagy lebukását, ami az: miközben október 23-án a Facebookon olyan posztot közölt, hogy ő a Kossuth téren volna fennkölten ünnepelni, ám ehelyett pont akkor kapták lencsevégre Krétán Bayer meg Kálomista társaságában. Éppen úgy, mint amikor Petiminiszter bukott le a jachton, aki szintén dolgozós képekkel etette a nagyérdeműt, miközben a lábait áztatta az Adrián. Mindenki oda utazik és akkor, amikor akar, viszont nem kellene hazudozni, mert ez lesz a vége.

Illetve semmilyen vége nem lesz következmények nélküli országunkban. Kocsis is, Szijjártó is röhög a markába, miközben éppen azt az alapszabályt szegték, meg, hogy nem köpünk a társadalom arcába. Kitetszik azonban, hogy az említett urak és kollégáik a Fideszben meg a KDNP-ben mást sem csinálnak, köpnek, más megközelítésből szarnak mindenre, mert az a meggyőződésük, úgy szocializálódtak, hogy azt csinálnak, amit csak akarnak. És rá kell jönnünk, hogy valóban így van, ilyenné tették az országot, valahai hazánkat.

Két dolog érdekes még Kocsis eme akciója kapcsán. Az egyik a pitiáner porbafingóságát mutatja, mert és ugyanis, amikor kiderült a hazugsága, hogy nem ott van, ahová hazudja magát, a hazaútra még baseball sapkát és napszemüveget öltött, hogy újólag fel ne ismerjék, ami már maga lenne a kabaré, de nevetni ezen mindezek után már egyáltalán nincsen kedvünk. A másik pedig, hogy nem is ő volt, ő nem tehet semmiről, mert a munkatársai voltak ilyen meggondolatlanok, hogy elsütötték a bekészített panelt.

Ez pedig arra enged következtetni, hogy ez így megy. Betáraznak mindenféle megszólalásokat meg kurvaanyázásokat, és azokat egy bizonyos ütemterv szerint kieregetik, mint valami jóféle szellentést, bele a hívek pofájába. Mintha azt Kocsis mondta volna nagy komolyan, miközben a fene sem tudja, merre jár vagy mit csinál éppen. Szórakozgat a köztől kapott pénzen azt a képzetet keltve, hogy értük dolgozik, holott mint most kiderült, ez egyáltalán nincsen így. Amit a nyáj lát és tapasztal, az csak káprázat, árnyképek a falon.

S ha most visszatérünk Füst Milán esztétikájához, akkor arra kell jutnunk, megtörtént az első karcolás Kocsis Máté hazugságokból épített meséjén, és tényleg azonmód és azonnal omlott össze az egész. De az élet nem irodalom, mert míg abban bekövetkezik a büntetés, ebben egyáltalán nem, és Kocsis ezután is úgy áll előttünk – mert hagyjuk -, mint akinek a szíve egyfolytában érettünk dobog, éjt nappallá téve dolgozik szintén a javunkat akarva, holott az már régen a zsebében van. Viszont újólag kiderült, hogy szaralak. És ennyi elég is.

A KÖVETKEZMÉNYEKKEL TELI ORSZÁG - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.10.25.


Jó reggelt, eső van, eső lesz, sötét októberi reggelre érkezik a 444 aktuális napindító levele. Szokás szerint négy cikkünket ajánljuk külön is:

Következményekkel teli ország

Rendkívüli felmondással elbocsátották az oktatót, aki felhívta a figyelmet, hogy egy vizsgán kivételeztek egy hallgatóval a Corvinus Egyetemen. Az egyetem aztán cinikus közleménnyel reagált a hírre: „a Corvinus egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz” – közölték.

Közben a BME-t is egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy beleterelik az alapítványi működésbe: az egyetem oktatója, Szakadát István a modellváltás körüli vitákról, érvekről és ellenérvekről, az egyetem polgárainak félelmeiről beszélgettünk.

1956 ma

Kedden persze még a hétfői, október 23-ai megemlékezések is bőven adtak témát: videóriportunkban a fővárosi önkormányzat és a civil szervezetek, illetve a Mi Hazánk által szervezett esemény résztvevőit kérdeztük, de ott voltunk, amikor Bohár Dániel influenszer megérkezett beszédet (?!) tartani Bicskére, és kérdeztük Karácsony Gergelyt is, aki elmondta, hogy szerinte nem lesz szükség főpolgármester-jelölti előválasztásra, mert nem gondolja, hogy van olyan ellenzéki párt, mely veszélyeztetné az ellenzék budapesti győzelmét. Szerinte aki szembejön, az kiiratkozik az ellenzékből.

Különösen emlékezetesen sikerült az ünnepnap Kocsis Máté számára: a Fidesz frakcióvezetője oldalára még úgy posztolt, mintha maga is részt vett volna az állami ünnepségen, hogy aztán kiderüljön, épp Krétán járt Bayer Zsoltékkal.

Pénzek

Meglepő keddi lépés volt Matolcsyéktól, hogy 12,25%-ra csökkent a jegybanki alapkamat, az MNB alelnöke pedig utána arról beszélt, hogy a monetáris politika új szakaszába lépett, az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé tette, hogy csökkentsék a kamatot.

Keddi hír volt, hogy a NER alá felvásárolt Vodafone 15,4 százalékkal emeli a tarifáit, hogy újabb hatvan fiókot zár be országszerte a Mészáros-féle szuperbank, és hogy Mészáros Lőrinc hatalmas probléma a világ leggazdagabb magyarja szerint.

Hír volt még itthonról, hogy

tovább nő az MTVA költségvetése, minden fillér jó helyre megy persze,

767 forintot számláztak az átlag felett fogyasztóknak, pedig csak 128 forintért jött az orosz gáz,

a magyar kormány arra kéri a strasbourgi bíróságot, nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét,

- Menczer Tamás szerint a német kancellár és a francia elnök is számtalanszor tárgyalt Putyinnal a háború kezdete óta, pedig nem,


- és hogy fradisták rángattak ki szerb szurkolókat egy taxiból, most felfüggesztett börtönt kaphatnak.

Valamint írtunk arról is, hogy Trump valamiért azt gondolta, Orbán Törökország vezetője.

Milák

A legjobb magyar úszónak elment a kedve az úszástól. Erre egy rossz szava sem lehet senkinek. De ebben a rendszerben, ami az élsportot a Rákosi-korszakhoz hasonlóan kezeli, van még miről beszélni.

Parkolás

Egy októberi reggelen sok újlipótvárosi arra ébredt, hogy matricát ragasztottak szabálytalanul parkoló autója szélvédőjére. A járda a gyalogosoké csoport első akciójának lesz folytatása Pesten és Budán is. A rázós helyzeteket igyekeztek elkerülni, de levélben önbíráskodással és rongálással vádolták őket.

A háború és a világ

Azonnali tűzszünetre szólított fel az ENSZ-főtitkár, az izraeli kormányban is a lemondását követelik, miközben az UNICEF is tűzszünetet követel, mert már több mint kétezer gyerek halt meg Gázában. Keddi hír volt, hogy Szíriából is lőttek Izraelre, a hadsereg megtorlást ígért, és hogy Izraelben eddig nem látott felvételeket mutattak be újságíróknak a Hamász által elkövetett terrortámadásokról.

És hír volt még a nap folyamán, hogy

- az új szlovák környezetvédelmi miniszterjelölt ugyan nem tagadja a klímaváltozást, de a természetvédelemből azért nem csinálna fétist,


Belgium átmenetileg betiltaná az Ozempicet, mert nincs elég, Ausztriában többen az utánzata miatt kerülhettek kórházba,

- egy szolgálaton kívüli pilóta menet közben próbálta leállítani egy gép hajtóműveit az Egyesült Államokban,

- és hogy túl fehér lett Dwayne Johnson viaszszobra Párizsban, frissíteni kell.

2023. október 24., kedd

TEMPÓSAN BŐVÜLNEK A NER VAGYONLERAKÓI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.10.20.


Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.


A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.

Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.

Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.

Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan* hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.

Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)

Magántőkealapok és a NER


Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.

48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.

Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg 

a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett...

TIZENÉVESEK MUTOGATJÁK A LUXUSÉLETÜKET A YOUTUBE-ON, MÍG ÉN EGY PANELLAKÁST BÉRELEK HÁROM MÁSIK EMBERREL

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2023.10.23.


- Az 1995 és 2010 között született generáció pénzhez való kapcsolatát nagyban befolyásolják nemcsak a mostani, de az elmúlt évek, évtizedek válságai is. Gondoljunk csak 2008-ra, mikor családok milliói kerültek a csőd szélére, vagy a koronavírus-járványra, melynek során nemcsak az életterünk szűkült, de a pénzszerzési lehetőségeink is.

- A megkérdezett társadalomkutató szerint a pénzügyek miatti szorongásra az influenszerek is rátesznek egy lapáttal, akik az Instagramon nem mutatnak mást, mint a csillogó életüket, míg a legtöbben a lakótelepi albérletük árát próbálják kigazdálkodni másodállásukból.

- Mivel a saját lakás és az autóvásárlás egyre irreálisabb cél, ezért lemondanak róla, és a mindennapokból próbálják kihozni a legtöbbet.

- Ahogy a fiatalok pénzhez való viszonya is más, mint a szüleiké, nagyszüleiké, úgy a munkahelyválasztásban is más szempontok dominálnak náluk. Nem feltétlen hajlandók túlórázni sem, részben azért, mert fontos nekik, hogy a magánéletükre is jusson elég idő.

- Ha nem állunk olyan jól anyagilag, mint az Instagram-celebek, az hatással lehet az önbizalmunkra is, ezért nehezebben megy az ismerkedés is. Hisz azt gondolhatjuk, ha nem tudjuk megengedni maguknak a luxuséletét, akkor már nem is kellünk senkinek.

Barna alig múlt 20, de már azon aggódik, miből fog házat venni. A pedagógusnak készülő Dani pedig lehet inkább az üzleti világban fog elhelyezkedni, mert az jobban a fizet. A pénz mindenkit foglalkoztat, pláne azokat a húszas éveiben járó fiatalokat, akik szeretnének önállósodni, és megteremteni a saját egzisztenciájukat. De mindezt miből? Hiába dolgoznak több munkahelyen, a szorongás nem oldódik. Pláne akkor, ha a közösségi médiában csak azt látják, hogy a luxuskocsi és a hipermodern lakás a minimum...


DR. MÁTÉ GÁBOR: IDENTITÁSOK FOGLYAI VAGYUNK

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2023.10.22.


- Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos és addiktológus, a függőségek és stresszbetegségek kutatója, orvosi bestsellerek szerzője.

- Önzővé, magányossá és beteggé tesz bennünket a kapitalista szellem.

- Az áldozati szerep felmentést ad a felelősség terhe alól.

- Traumáinkat hajlamosak vagyunk másokon megtorolni.

- Fiatal zsidóként cionista volt, ma úgy látja: a palesztinok több évtizednyi elnyomása hozzájárult a féktelen erőszak elszabadulásához.

444: Világhírű orvosnak és írónak számított már 2020-ban is, amikor a koronavírus idején először interjúztunk, az elmúlt években aztán valóságos világsztár lett. Folyamatosan tart előadásokat Európában és Amerikában, a leghíresebb podcasterek állnak sorba az ügynökénél; nemrég Harry herceggel interjúzott, a napokban pedig Novak Djokovic és alapítványának vendége volt Belgrádban. Hogy éli meg ezt személyesen?


MG: Hiszek mindabban, amivel az elmúlt évtizedekben foglalkoztam, és amiről az előadásaim során beszélni szoktam. Abban is hiszek, hogy fontos az embereknek, amiről beszélek. Ilyen értelemben nem lep meg a siker, sem a népszerűség, és egyfajta önbizalmat is kölcsönöz a szereplésekhez. Személyesen valóban kicsit hihetetlen és furcsa. A munkásságom, azt gondolom, megérdemli ezt a figyelmet, ettől még számomra szokatlan.

444: Egy sor különböző, bár szorosan összefüggő, társadalmi jelenségről publikált, többek közt a figyelemzavarról, a függőségek pszichológiájáról, a pszichoszomatikus betegségekről; de a nyilvánosságban leginkább a kisgyermekkori traumák érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásának kutatójaként lett ismert. Mi az oka annak, hogy az önismereti folyamatok az elmúlt nyolc-tíz évben ennyire elkezdték foglalkoztatni az embereket?

MG: A világ változik, az emberek egyre nagyobb és számosabb stresszhatásoknak vannak kitéve. Ez nem járvány, nem valami genetikus úton terjedő betegség. A modern globalista-kapitalista rendszer hatásai és mellékhatásai egyre nagyobb súllyal nehezednek rá az emberekre.

Jó, hogy felhoztad az figyelemzavart, mert eszembe jutott egy szemléletes példa. Az első könyvem, az ADHD-ról szóló Scattered Minds (Szétszórt Elmék) 1999-ben jelent meg. Akkoriban egy magyar kiadóhoz is eljutott a kézirat, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy hát erre itt nincs szükség. Mosolyogtam magamban, meglátjuk, pár év múlva is így gondolják-e.

A Scattered Minds idén – 24 év után – ismét bestseller lett Amerikában, és Magyarországon is már sok tízezer példányban kelt el. Amiben nincs semmi meglepő, és nem azért mondom ezt, mert micsoda csodálatos könyv ez – bár tényleg nem rossz...

BÖDŐCS TIBOR: DIÓHÉJBAN

YOUTUBE / VIDEÓ
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2023.10.24



Részlet Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című könyvéből. 

A könyv megrendelhető itt: https://bit.ly/Bodocs_Tibor_Primszamo... 

Máté Gábor, Udvaros Dorottya 
Rendező: Zsigmond Dániel 
Animációs rendező: Klement Csaba 
Animáció: Csutorás Márton, Klement Csaba 
VFX: Besenyői Ádám 
Kamera: Szőke János, Bíró Attila 
Hangkeverés és sfx: Rajnai Gábor 
Hangfelvétel: Szabó Miklós 





A FÜGGETLENSÉGÜNKBŐL EGY SZÓ SEM IGAZ / KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL – BOD PÉTER ÁKOS

ATV / INDEX
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2023.10.19.



Mértékadó és mértéktartó közgazdász professzor, akadémikus, volt MNB-elnök és miniszter: mit gondol a politikai és gazdasági függetlenségről, a kínai és az orosz kapcsolatról, az euróról, a 2030-as ígéretekről, a családtámogatásokról és a vendégmunkásokról? 

Az index.hu és az ATV közös podcastjában kiderül, vendégünk mit gondol a jegybank és a kormány vitájáról, Orbán Viktor pekingi tárgyalásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről.


MAGYARORSZÁGON 8 MILLIÓ TANULT EMBER GAZDAGABB NEMZETI ÖRÖKSÉGET ÁPOLHATNA, MINT 12 MILLIÓ ANALFABÉTA

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2023.10.22.


Jordán Ferenc biológus, a Pármai Egyetem kutatója Az ember vége, a természet esélye címmel írt könyvet, amelyben kellemetlen témákat feszeget. Hogyan jutott el az emberiség oda, hogy miközben leuralja a természetet, a saját túlélését is veszélyezteti – kérdezi. Az ökológiai rendszerek működését érzékletes példákkal felvázoló kutató a tabudöngetéstől sem fél. Bár elképzelhetetlennek tűnik, szerinte vissza kellene vonulnunk a természetből, és ennek az egyik útja az emberiség létszámának csökkenése is lehet.


A könyvet elolvasva az az érzésem támadt, hogy bár alapvetően ismeretterjesztő szándékú, egy részben indulatból írt publicisztika. Igazából milyen szándékból írta a könyvet?

A könyv valamilyen értelemben segélykiáltás. Alapvető célja, hogy felrázza az olvasót, nehogy beleunjon a környezeti problémákba és feladja. Nagy kihívások előtt állunk, ezeket meg kell oldani, nem múlhat el ez a „divat”. Vannak benne személyes elemek, érzelmek és erős megfogalmazások. Azt látom, hogy mindenhol dübörög a zöld kommunikáció: bankok, cégek, egyetemek, intézmények kínjukban próbálnak zöldülni, de sokszor mindez pusztán önámítás és önbecsapás. A zöldítések nagy része kommunikációs trükk, vagy még az sem. Az ember kutatóként azt érzi, hogy ilyen helyzetben meg kell szólalni. Meg kell próbálni rendbe rakni a dolgokat. Kicsit provokatív, csipkelődő stílusban azoknak akarok segíteni, elmagyarázni az ökológia lényegét, akik nem is igazán zöld beállítottságúak. Amikor olyan fogalmakról beszélünk, mint biodiverzitás, invázió, alkalmazkodás vagy fenntarthatóság, akkor nem árt érteni ezeket, legalább valamilyen konyhanyelven. Főleg azt, hogy miért aggódnak az ökológusok, mit szajkóznak évtizedek óta. Ha van benne egy kis indulat, az nem baj. Elszomorító azt látni, micsoda energiákat és pénzt akarunk mozgósítani, miközben ennek nagy része megy a kukába, csak látszattevékenység. A kutatók pedig mondanák, hogy mit csináljunk, de őket még mindig alig hallgatja meg valaki...


MIKLÓS GYÖRGY: PROVOKÁCIÓNAK IS FELFOGHATJUK, HOGY A BELÜGYMINISZTER FOGLALKOZIK AZ OKTATÁSSAL

KLIKK TV / HÍRKLIKK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.10.24.


Nagyon heterogén társaság a szülőké, de alapvető probléma, hogy kezdenek elfogyni a pedagógusok, itt már nem válik szét, hogy mi a szülők vagy a pedagógusok problémája – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Miklós György, a Szülői Hang vezetője arról, hogy felmérést készítettek a pedagógusokat érintő legégetőbb kérdésekről. Hozzátette, kiválasztották a státusztörvény kritikus pontjait, például a pedagógushiányt, hogy nem szakképzett pedagógus tartja az órákat, hogy a pedagógusok áthelyezhetők, hogy teljesítményalapú bérezés van, és hogy fegyelmi is kapható.

„A többség, kétharmad ellenzi ezeket, de ha összességében tesszük fel a kérdést, akkor már elfogadóbbak az álláspontok. Van, aki azt mondja, hogy egyes részleteivel nem tud egyetérteni, mert az káros, de összességében meg van vele elégedve” - fogalmazott Miklós György, aki jelezte, hogy a felmérésben a párthovatartozás is benne van, de „a Fidesz és nem-Fidesz között akkora törés van az adatokban, mintha két külön univerzumban élnénk.”

Mint mondta, fontos tudatosítani a civil oldalon is, hogy a fideszes szavazók sem követik egy az egyben a saját kormányukat, van sok kérdés, amiben nagyon erős Fidesz-szavazói ellenérzések vannak, ilyen például, hogy a pedagógusbéremelést az uniós támogatásokhoz kötik, de 40 százalékos az elégedetlenség a fideszes szavazókon belül azzal is, hogy a belügyminiszter az oktatásért is felelős miniszter. „Ez a szakmaiatlanság szimbóluma, provokációnak is fel lehet fogni".

TIPRÓDÁSOK...SOSEM GONDOLTAM, HOGY IDÁIG JUTUNK

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.10.24.


A tipródások állandósulása

Figyelem magam is, a környezetemet és a híreket is, és egyre rosszabb érzések kerítenek hatalmukba.

Valamiféle elkeseredett távolságtartás lett bennem az egész politikától, miközben feszít az érzés, hogy tenni kellene valamit. De arra nincs válaszom, hogy mit. Csak azt érzem, hogy ugyanazokban a körökben mondom el ugyanazokat, ugyanazok erősítenek meg, erősítjük meg egymást, emlegetve a társadalmi igazságtalanságot…. de ez nem hoz változást. Sem érvekben, sem tömegesedésben.

Egyre többen fordulnak félre, zárulnak be, és egyre kevésbé zaklatják fel az embereket az újabb és újabb korrupciós ügyek, az oktatási-vagy egészségügyi anomáliák, a nyilvánvaló csúsztatások, a külpolitikai szerepvállalások…. olyan, mintha hozzászoknánk. „Őrület…”-mondom gyakran, vagy „sosem gondoltam, hogy idáig jutunk”, stb. De ez mind lassan kiüresedik. Kiüresedik a haragom, felőrli a tehetetlenség.

Miközben nem akarok mást, csak egy szabadabb, társadalmilag igazságosabb világot. Ahol nem kell elviselni, hogy kettészakad a társadalom, ahol nem természetesek a hatalmas sportberuházások, melyek nem hoztak változást, sem az akkumulátorgyárak megállathatatlan terjeszkedése, sem a minőségi élet reményéből is kizárt családok tömege. Nem természetes, hogy az állami szolgáltatások, mint az oktatás, vagy az egészségügy egyre inkább növelik a társadalmi szakadékot. És ahol nincs kisajátítva a kultúra egy adott érték mentén.

És én, aki egész életében mindig büszkén volt jelen a nemzeti ünnepek megemlékezésein, egy ideje nem érzem azt, amit korábban. Szinte szégyellem magam ezért… de már nem akarom sem meghallgatni a politikával átitatott ünnepi beszédeket, sem elolvasni a cikkeket arról, hogyan kúsznak be ezek az iskolákba is, akár eseményeken, akár indirekt módon. Oda, ahol nem a befolyásolás, hanem a szabad döntésekre nevelés alapvetés volt.

Próbálom magamban erősíteni a munkám céljára összpontosítást, kizárva amit tudok, de naponta szembesülök vele, hogy nem tudok kizárni semmit, mert mindent meghatároz, mindent befolyásol a politika. Próbálom a szakmaisággal túlélni, de a lelkem összetörik, mert látom, ahogy ez már nem fontos tétel. Vagy mégis? Találok kapaszkodókat, réseket…de vajon ezek mentén megtalálom azt, amit keresek? És vajon ez elég? Megelégedhetünk azzal, hogy tesszük a dolgunkat tovább, amennyire ezek a keretek engedik? Vagy feszüljünk neki a kereteknek, kockáztatva, hogy a rendszer eltipor minket is, mint mást?

Sokan mondják, hogy igen, ez a megoldás. De ki tudja biztosra, hogy így lesz-e? Ha mégsem, mi lesz azokkal a családokkal, akik az évek során bennünk reménykedve kapaszkodnak belénk? Van-e jogom ezt kockáztatni?

A tipródások állandósultak bennem, és egyre nagyobb erőfeszítésembe telik, hogy ne szokjak hozzá ehhez az egészhez. Hogy ne zárjam be magam én is, mint más. Hogy az legyen bennem az erősebb, hogy mit akarok. És ne csak addig jussak, hogy mit nem akarok. Mert ma ez növekszik, ennek a tömege, nap, mint nap. Bár az is lehet, ez a természetes. A változás pedig csak azután következhet.

Jó lenne értenem jobban. Magam is, és a világot is. Talán akkor könnyebben túlélném.

LAKNER: ORBÁNÉK INKÁBB AZ ISKOLAI ÜNNEPSÉGRE JELLEMZŐ FEGYELMET RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.10.24.


A miniszterelnök apparátusa úgy ítélte meg, hogy célszerűbb olyan környezetet biztosítani ünnepi beszédéhez, ahol csak a rajongók lehetnek jelen, nincsenek tiltakozók, kérdezősködők. Ilyen helyzetben Orbánt valóban a nemzet ünnepelt vezetőjeként lehet láttatni – véli Lakner Zoltán politológus.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a nyilvánosságot kizárva, a lezárt veszprémi várban mondott ünnepi beszédet Orbán Viktor.

"Óva intek attól mindenkit, hogy azt gondolja, Orbán Viktor a Budapest utcáin hömpölygő forradalmi tömegektől menekülne el. Ilyenek ugyanis nincsenek. Arra tudok gondolni, hogy bizonyos értelemben közelebb megy a választóihoz" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Hozzátette, a Fidesz súlypontja vidéken van. Hangsúlyozta is a miniszterelnök, hogy nem csak Budapestből áll az ország, és ez kifejezetten rokonszenves lehet a fideszes szavazókon kívül sokak számára.

Megjegyezte, Orbán elzárkózása inkább afféle brand management, a miniszterelnök apparátusa úgy ítélte meg, hogy célszerűbb olyan környezetet biztosítani, ahol iskolai ünnepségre jellemző fegyelem van, és ahol csak a rajongók lehetnek jelen, nincsenek tiltakozók, kérdezősködők. Ilyen helyzetben Orbánt valóban a nemzet ünnepelt vezetőjeként lehet láttatni, és annak is minimális az esélye, hogy a résztvevők közt valakiben felmerülhet kétely a miniszterelnök megítélésével kapcsolatban. 

A beszéd tartalmával kapcsolatban Lakner elmondta, a szöveg struktúráját érdemes nézni: nem változott semmi, a külső ellenségtől Orbán Viktor az egyetlen, aki meg tudja az országot védeni, bárki is legyen az.

ITT HALLGATHATÓ MEG

BELEBUKHAT-E NETANJAHU IZRAEL ÉS A HAMÁSZ HÁBORÚJÁBA?

24.HU
Szerző: ZSIROS EGON
2023.10.24.


Bár a Hamász vérengzése egységbe kovácsolta a számos konfliktussal sújtott izraeli politikai vezetést, idő kérdése, hogy napirendre kerüljön a biztonságpolitikai mulasztás ténye és a miniszterelnök felelősségének kérdése. Mindez alapjaiban rendezheti át az izraeli politika erőviszonyait. Elemzésünkben azt tárgyaljuk, hogy Izrael és a Hamász háborúja milyen belpolitikai következményekkel járhat, illetve mi lehet az izraeli politikatörténet legnagyobb túlélőjének, Benjamin Netanjahunak a sorsa.


Október 7-én példátlan terrortámadás érte Izraelt. A világ egyik legfejlettebb hadseregének és legnevesebb hírszerzésének kudarca sokkolta a nemzetközi nyilvánosságot. A fiaskó megidézte az 1973-as jom kippuri háborút, amikor is Izraelt váratlan támadás érte a szomszédos arab országok részéről – ez akkor Golda Meir miniszterelnök lemondásához vezetett.

A mostani támadás után a közvélemény az izraeli hadsereg és a titkosszolgálatok mulasztását tényként kezeli. Azonban fontos tisztázni, hogy a jelen helyzetben mit tekinthetünk mulasztásnak. Elsőként fontos megemlíteni, hogy az Izraelt érő fenyegetések mindennaposak, így csak az állandó mozgósítás jelenthetne biztonsági garanciát. Ez fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lenne, így a titkosszolgálatok elsődleges felelőssége, hogy az érkező információkat kielemezzék és a biztonsági kockázatukhoz mérten súlyozzák...

SIMÁN LEHET, HOGY CSAK JÖVŐRE ÉRNEK IDE AZ UNIÓS PÉNZEK

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.10.24.


Az elmúlt hetekben felvetődött, hogy Magyarország hosszú politikai vita után megkaphatja az Európai Uniótól a neki járó pénzek egy részét.

Mivel az uniós kifizetésekkel kapcsolatos ügyek mindig rendkívül bonyolultak, érdemes átvenni, pontosan hogyan is állnak most ezek az ügyek, melyek azok a pénzek, amelyeket már megkaptunk, melyek azok, amelyeket megkaphatunk, és melyekért 
folyhat még hosszú vita.

Magyarország jelenleg négy forrásból kaphat pénzeket, és ebből háromból már kapott is.

Az első az előző hétéves költségvetési ciklus. Az EU költségvetését hétévente fogadják el, ezt a büdzsét osztják le évekre. Van a rendszerben kis természetes csúszás, így a 2020-ig tartó ciklus legutolsó kifizetései csak 2025 közepére érkezhetnek meg. Ebből a hétéves ciklusból már bőven kilencven százalék feletti forrást hívtunk le...

ORBÁN - PUTYIN HOME VIDEO; IZRAEL VAGY PALESZTINA?

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.10.24.



Orbán - Putyin home video; Izrael vagy Palesztina?

OKTÓBER 23, ORBÁN-PUTYIN TALÁLKOZÓ, MÉSZÁROS DÍSZPOLGÁR LETT, NEM LÉPHETEK FEL❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
202310.24.



Október 23, Orbán-Putyin találkozó, Mészáros díszpolgár lett, Nem léphetek fel❗

ORBÁN VIKTOR BESZÉDE VESZPRÉMBEN - 56-RA EMLÉKEZTEK AZ OROSZPÁRTIAK

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.10.23.



Orbán Viktor Veszprémben emlékezett 56-ra anélkül, hogy akár csak egyszer is kimondta volna, hogy oroszok.

A PIS KAMPÁNYÁT AZ ORBÁN STÍLUSÚ GYŰLÖLETKELTÉSRE HANGOLTA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.10.24.


A PiS kudarcának alapvető oka, hogy a kormány elvesztette kapcsolatát a lengyel társadalommal, hatalmas volt a szakadék a realitás és a kormánypropaganda között. A kampányt az Orbán stílusú gyűlöletkeltésre hangolták – véli Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatója.


Miért nem volt képes a lengyel kormánypárt – ellentétben a magyarral – mozgósítani a híveit a parlamenti választással egybekapcsolt népszavazás révén? Ezt a kérdést elemzi Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatója, egy uniós támogatásból működő portálon megjelent cikkében. A www.authlib.eu (AuthLIB) portál az európai autoriter törekvések és az azokra adható liberális válaszok témakörével foglalkozó, az EU Horizont programja keretében több európai egyetem részvételével megvalósuló kutatási projekt publikációs felülete.

Zgut-Przybylska felidézi, hogy a Jog és Igazságosság – a PiS – 2015-ös hatalomra kerülése után Jaroslaw Kaczynski deklaráltan igyekezett másolni a Fidesz példáját, és ennek jegyében a legutóbbi parlamenti választást összekapcsolták egy négykérdéses referendummal, ahol azonban a kérdések nem valódi alternatívákról szóltak, hanem a kormány populista narratívájához igazodtak. Így például az egyik azt tudakolta, akarják-e a lengyelek, hogy az EU több ezer közel-keleti, illetve afrikai illegális migráns befogadására kényszerítse az országot, egy másik pedig azt, hogy egyetértenének-e az állami javak külföldieknek történő eladásával, ami stratégiai fontosságú szektoroktól fosztaná meg a nemzetgazdaságot. A PiS próbálkozása azonban balul sült el: míg a parlamenti választás részvételi aránya több mint 74 százalékos volt, a referendumé csupán 40.

A kudarc alapvető okát az elemző abban látja, hogy a kormány elvesztette kapcsolatát a lengyel társadalommal, hatalmas volt a szakadék a realitás és a kormánypropaganda között. A kampányt az Orbán stílusú gyűlöletkeltésre hangolták, ám a választóknak csupán 7 százaléka aggódik a migráció miatt – a gazdaság állapota miatt viszont 28 százalék. Miközben a PiS azt állította, hogy Donald Tusk eladná az állami vállalatokat, az Orlen benzinkútjain az emberek nem tudtak tankolni – és a lengyel óriáscégből kormányzati felügyelet mellett történetesen részesedést adnak el a szaúdi Aramcónak és a magyar Molnak.

Szintén népszavazási kérdés volt az abortusz témája, és abban az ellenzék pozitív hangú, befogadó szemléletű kampányt folytatott, hangsúlyt helyezve arra, hogy a munkaerőpiacra visszatérni kívánó fiatal anyák több gyermeknevelési támogatást kapjanak.

Zgut-Przybylska Edit két fő különbséget lát a magyar és a lengyel helyzet között. Az egyik, hogy a PiS még nem tudta olyan mértékben kiterjeszteni autokrata hatalmát a közélet fölött, mint ahogyan az 2010 óta Magyarországon megtörtént. A másik, hogy a lengyel ellenzék három nagy blokkba szerveződhetett, és ezek megoszthatták egymással a mozgósítást. Az egyik leszűrhető tanulság – írja a szerző –, hogy a populizmus ellen nem lehet ellenkező előjelű populizmussal küzdeni, a mérgező polarizáció és gyűlöletkeltés helyett befogadó jellegű üzenetekre van szükség.

Gazdasági érdekek vs. biztonságpolitika


Az utóbbi években gazdasági kérdések is fokozatosan megjelentek a biztonságpolitika problémái között, és eljött az ideje az új, gazdaságbiztonsági szempontokat is követő államgépezet megteremtésének – ezt az üzenetet hirdeti a Foreign Affairsben megjelent közös tanulmányában Henry Farrell és Abraham Newman, nem kis részben Jake Sullivannek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának áprilisban elhangzott egyik beszéde alapján. Eszerint a korábbi évtizedek feltétlen rajongása a szabadpiac iránt gyengítette az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Figyelmen kívül hagyták a liberalizálás időszakában kialakult gazdasági függőségeket, ami veszélyekkel jár: sérülékenynek mutatkozik az ellátási lánc a gyógyászati felszerelések, a félvezetők és a döntő fontosságú ásványok tekintetében. Ugyanez a folyamat Európában bizonytalanná tette az energiaellátást. Az ilyen függőségek gazdasági vagy geopolitikai befolyásszerzésre használhatók. Sullivan azt is elismerte, hogy a gazdasági liberalizálás nem teremtett békét: a piac varázserejébe vetett, leegyszerűsített hit kiüresítette az amerikai ipart, és Kína, mint versenytárs felemelkedéséhez vezetett. Farrell és Newman hangsúlyozza, hogy a hadügyek és a terrorizmus mellett most már biztonsági kérdésként kell kezelni az élelmezésbiztonságot, az energiahiányt, az inflációt és a klímaváltozást is.

Szerintük az EU sem tudja elkerülni, hogy a növekvő gazdaságbiztonsági fenyegetésekre közös kereskedelempolitikával válaszoljon, ami adott esetben külső államok büntetését jelenti. Az Unió az Egyesült Államoknál bizonytalankodóbb, amikor ilyen eszközök alkalmazása kerül szóba, de az amerikai szerzőpáros szerint csaknem bizonyos, hogy Európa is rákényszerül majd kényszerítő módszerekre. Így például – jegyzik meg – talán megváltoztatják az EU alapszerződését, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben egyes olyan lator tagállamok, mint Magyarország, megvétózzanak kollektív szankciós döntéseket. Ajánlatos felfigyelni erre a jelzőre. A rogue state – lator állam – kifejezést az amerikaiak korábban inkább olyan országokra használták, mint Észak-Korea, vagy éppen a Szaddám Huszein vezette egykori Irak.

A Fidesz-hívek immár EU-ellenesebbek, mint az összes többi párt

Végül röviden arról, hogy a bécsi Die Presse szerint meghozta a gyümölcsét az Orbán Viktor által évek óta folytatott Brüsszel-ellenes vádaskodó kampány: a Fidesz-hívek immár EU-ellenesebbek, mint az összes többi párt, beleértve a jobboldali radikálisokat is. A lap a Policy Solutions felmérésére hivatkozva arról számol be, hogy miközben a Mi Hazánk választóinak 22 százaléka pártolná az Unióból való kilépést, a Fidesz-táborban ez az arány 28 százalékra nőtt.

VÉGRE ELMONDHATNÁ MÁR NEKI VALAKI, HOGY MA IS BUTASÁGOT MONDOTT AZ ÜNNEPI BESZÉDÉBEN

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.23.


Van ez az ember, aki rendre épp most jön a templomból, vagy épp most megy a templomba, az egész élete egy nagy jövés-menés, igaz, lehet, hogy nem is onnan jön, csak úgy mondja, s lehet, hogy nem is oda megy, azt is csak úgy mondja, ám akár így, akár úgy, jövet vagy menet, végre elmondhatná már neki valaki, hogy ma is butaságot mondott az ünnepi beszédében, s ha tényleg azt akarja, hogy elhiggyük neki ezt a sok templomból ki, templomba be való jövést-menést, meg azt, hogy amott rendeltetésszerűen szokta tölteni az idejét, akkor tanulja meg végre, hogy magyarnak lehet születni, férfinak vagy nőnek lehet születni, de kereszténynek nem lehet születni. Keresztény felfogás szerint ugyanis csak pogánynak lehet születni, s a keresztség (baptismus) szentsége (sákramentum) alatt, amely az első és legfontosabb szentség, megszabadulván a bűnöktől, Isten gyermekeként születik újjá az ember.
Hacsak nem gondolja magáról, hogy ő Jézus előfutára, Keresztelő János. Ám ha igen, akkor nincs mese, teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet kell viselnie, tápláléka kizárólag sáska és erdei méz lehet (Mt 3,4) és gyakran kéne böjtölnie (Mt 11,18).
Ez persze még mind vállalható. De a vége nem sült el jól.

„VAN RÁ ESÉLY, HOGY MAGYARORSZÁG KILÉP AZ EU-BÓL” – A VILÁG LEGGAZDAGABB MAGYARJA TRUMPRÓL, HÁBORÚRÓL ÉS AZ ÁRSAPKÁKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.10.24


Thomas Peterffy, azaz Péterffy Tamás okos kis számítógépes programjaival forradalmasította a tőzsdei kereskedést, ezzel ő lett globalizált világunk létrehozásának egyik ismeretlen főszereplője. A Válasz Online hosszú ideje próbálta becserkészni a világ egyik leggazdagabb emberét, aki egyben a leggazdagabb magyar a világon. Végül sikerült: egy órán át beszélgethettünk a „szabad társadalmak” és a „szabad piacok” rendíthetetlen hívével. Thomas Peterffy szerint most Ukrajnában nem ugyanaz zajlik, mint 1956-ban Magyarországon, és mielőbbi békét sürget. Megértően beszél arról, hogy hazánk állítólag az energiakiszolgáltatottság miatt törekszik jó viszonyra Moszkvával, bár szerinte egyre kevesebben hiszik ezt el, mert Európában másutt megszüntették az orosz függőséget. A republikánusok nagy adományozója, de Ron DeSantis floridai kormányzótól támogatását egy személyes találkozót követően megszakította, mert a politikus nem volt hajlandó visszavonni az abortuszt szigorító törvényjavaslatát. Péterffy szerint végül nem Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István állami hátszéllel zajló gazdagodása pedig árt Magyarországnak. Nagyinterjú...

SZÖRNYŰ FERTŐZÉSEKBEN HALNAK MEG KÓRHÁZI BETEGEK EZREI. A KORMÁNY SEGÍTSÉG HELYETT AZON DOLGOZIK, HOGY ELTITKOLJA EZT

TELEX / DIREKT36
Szerző: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2023.10.24.


Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésről számolnak be a kórházak, de a valóságban még ennél is rosszabb a helyzet. A kormány és a hatóságok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, de a Direkt36-nak sikerült kiderítenie eddig eltitkolt részleteket.

Semmelweis Projekt, I. rész.

„Ha itt maradok, meg fogok halni” – mondta Bálint a menyasszonyának, Mariannának 2015-ben egy nyári napon, miközben hetek óta teljesen legyengülve szenvedett megállíthatatlan hasmenéssel a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház belgyógyászatán.

Az akkor harmincas éveiben járó, sportos, egy cég középvezetőjeként dolgozó férfi egy műtétből lábadozott, amikor elkapta a kórházakban gyakran terjedő clostridium difficile nevű fertőzést. Az alkoholos fertőtlenítőszernek is ellenálló kórokozó gyorsan tud terjedni a kórtermekben fekvő, gyakran pelenkás, magatehetetlen betegek között – elég hozzá egy elmulasztott kézmosás, egy rosszul fertőtlenített kilincs vagy egy ki nem takarított vécé.

Bálintot végül Marianna személyes erőfeszítéseinek és közbenjárásának köszönhetően sikerült meggyógyítani egy másik kórházban, de így is súlyos következményei voltak számára a fertőzéses betegségnek. Az életéből 8 hónap esett ki, 40 kilót fogyott, és három sérve is kialakult.

Bálint egyike annak a több ezer embernek, akiknek az elmúlt években felesleges szenvedést és akár halálos szövődményeket okoztak olyan fertőzések, amelyeket éppen ott kaptak el, ahová gyógyulni mentek: a kórházban.

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről még nincs elérhető adat.

Ezek a számok azonban nem fedik teljesen a valós helyzetet. Egy részletes európai vizsgálat 2017-ben arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka (csaknem minden 25. ember) fertőzést kap. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.

Miközben a probléma nyilvánvaló, a kormány és az állami szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a megoldására. Sőt, mindent elkövetnek azért, hogy eltitkolják a betegek és valójában még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy mely kórházakban kellene különösen odafigyelni a fertőzések visszaszorítására.

A Direkt36 ugyanakkor egy egyéves nyomozás során számos új részletet feltárt a kórházi fertőzésekről. A most induló, Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozatunk és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilmünk főbb megállapításai a következők:

- a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;

- szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”;

- bebizonyítjuk, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;

- szakemberek segítségével készítettünk és közzéteszünk egy Magyarországon 
egyedülállóan részletes, néhány évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;

- több – a rangsorunkban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatjuk, mi áll a háttérben;

- európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését.

Ehhez a nyomozáshoz Miskolctól Mohácsig, Bécstől Szarajevóig utaztunk, több mint 30 interjút és háttérbeszélgetést készítettünk, sok száz oldalnyi szakmai anyagot böngésztünk át. Több tízezer sornyi, korábban eltitkolt adathoz jutottunk a kórházi fertőzésekről, amelyeket – az állam, egész pontosan a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyett – több hónapos munkával kezelhetővé tettünk és elemeztünk...


FÜTTYÖK ÉS TÁNCOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.24.


T
iszteletlen velünk Brüsszel. Nem szeret minket, nemzeti ünnepünket pedig semmibe veszi, amely amúgy is arról szól a Fidesz összes megszólalójának (Orbántól a portásig) szájából, hogy Brüsszel menjen a francba. Nos, ezen a ponton engedtessék meg utalnunk arra, hogy az ünnep előtt egy nappal tette közzé Navracsics elvtárs az N+1-ik örömködését arról, miszerint most már aztán biztosan jön az pénz Brüsszelből. Viszont nem fog.

Amikor azzal kezdtük, hogy ez a meghatározatlan entitás, ez a Brüsszel nem hajlandó szeretni minket, pedig mennyire megérdemelnénk, akkor arra gondoltunk, hogy nem átallottak a mi nagy nemzeti ünnepünkön megnyilvánulni arról, hogy pénz az nem lesz még jó darabig. Mert amit Magyarország ennek érdekében tesz (összefoglaló néven jogállam), az édeskevés. Pedig Magyarország nagyon igyekszik, de Orbán mégsem vezényelhet maga ellen rendszerváltást.

Ezek az időbeli egybeesések, hogy négy EP pártcsoport tán pont abban a percben, amikor Veszprémben – amiről majd később picinyt – Orbán épp Brüsszelt emlegette, mint valami rossz kávéházat, ami neki a hajtókájáig sem ér, nos, tán éppen akkor mondták a pártcsoportok, hogy az, ami van kevés, azaz, több kell. Hogy belehelyezkedjünk a Fidesz ünnepi szónokainak szóhasználatába, ez a bizonytalan állagú Brüsszel újabb táncot vezényelt a Fidesznek.

Szijjártó Péter, aki ezúttal nem Moszkvából jelentkezett be valami különös ok miatt, hanem a Külügyminisztérium nemzeti színűre föstött (fény) épületét applikálta a Facebook-oldalára, s csak annyit írt hozzá kiegészítésül: „Mi, magyarok soha nem táncolunk úgy, ahogyan mások fütyülnek”. Szép idea, csak épp Szijjártó és a Fidesz szájából hamis, de mit is várhatnánk, ha nem ezt. Valamit mondani kellett, viszont még ez sem saját kútfőből ered.

Most érünk el ugyanis Orbánhoz Veszprémbe, ahol ő a kordonjai mögött játszotta el az erős embert megint. Ennek minéműségéről tegnap elmélkedtünk, ma azt nézzük meg, mit mondott a válogatott közönség előtt. Ugyanazt, mint Szijjártó, csak azt nem tudjuk, ki mondta előbb ezt a táncolást és fütyölést, nehogy aztán később ebből sértődés vagy összeveszés legyen. Amúgy Orbán hagymázaival teljes részleteiben nem törődünk, mert minek, annyit nem ér.

Hanem ez a tánc, ez a fütty, ez már delikát az ismert előzmények, Orbán egész nyüves élete, s most legújabban Peking és Putyin miatt, hogy egészen nehéz volt elképzelni, mindezek után hogyan képes ’56-ról valamit is mondani, ha már mérvadót évek óta nem lehet remélni tőle. Ami van, az a történelem átírása az orrunk előtt, ami pár év múlva és egy új nemzedéknek teljesen más lesz, mint amit ismertünk, sőt, amit ensorsunkkal megtapasztaltunk.

Maga Orbán egyébként szintet lépett azzal, hogy ezt a Brüsszelt most már nem, mint valami főgonoszt, gyarmatosítót vagy a mimagyarok eltipróját emlegette. Azt már rég megszoktuk, hogy az ellenzékről, az ellenzékre szavazókról úgy nyilvánul meg, mintha a valagából rángatta volna elő őket. Lám, mire nem jó a légmentesen záró kordon. Most azonban már ez a Brüsszel is lenézett, lesajnált valami lett, mint már évtizede mibelőlünk...

ITT OLVASHATÓ