2024. február 1., csütörtök

EPRES ATTILA: MÍG NEM VERIK BE A KIRAKATOT MACSKAKŐVEL, ADDIG SEMMI SEM FOG VÁLTOZNI

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezetők:
2024.01.31.



Ha egy társadalom azt látja, hogy mindig mindent meg lehet úszni, ha van munkája, van kenyere, és nagyjából megél, akkor azt hiszi, hogy ez jó így, és nem vágyik a szabadságra – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Epres Attila Jászai Mari-díjas színész. – A legnagyobb emberi bűn a gyávaság, és Magyarország évtizedek óta a gyávaság bűnét hordozza magán – fogalmazott az egyik legismertebb szinkronhang, aki szerint addig nem lesz változás, „amíg valaki nem fogja meg a macskakövet, és nem veri be a kirakatba, és nem lesznek még több ezren, akik ugyanezt teszik”. Epres Attila a NER fenntartásáért nem csak a Fideszt hibáztatja. – Hibásak vagyunk mind. Az egész ellenzék egy gyáva, haszonleső, gazember banda – mondta a színész, aki a borderline személyiségzavarhoz hasonlította Magyarország mentális állapotát.

- Milyen szabálytalanságok előzték meg a Nemzeti Színház novemberi súlyos balesetét? 
- Miért tűr el mindent a magyar társadalom, és miért kell szégyellnie magát az értelmiségnek? 
- Miért nem lehetne ma leforgatni a Szomszédokat? 
- Mi a baj a magyar szinkronnal? 
- Miért nem szabad hallgatni a daganatos betegségekről?


Lásd még:





UNGVÁRY KRISZTIÁN „BAYER ZSOLT ENNEK A RENDSZERNEK AZ IGAZI ARCA ÉS KULTURÁLIS SZÍNVONALA”

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.01.31.



A "Magyar Közöny" adásában néhány adalék ahhoz hogy mivel miért fogalkozom.

NAGYAPÁK ÉS FIÚK? - KARSAI LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.01.30.



Dési János vendége Karsai László történész
professzor volt a 2024. január 30-i Reggeli személyben.

KELL-E FÉLNÜNK AZ OROSZOKTÓL? - HÁT ÍGY SZ. BÍRÓ ZOLTÁNNAL

HÁT ÍGY - GYURCSÁNY PODCAST
Műsorvezető: GYURCSÁNY FERENC
2024.01.31.



Hiába tart lassan két éve Oroszország véres háborúja Ukrajnában, a mai napig nagyon keveset beszélünk arról, mi késztette valójában Putyint egy független ország lerohanására? 

Mennyiben következik a háború a birodalmi ösztönök létezéséből? Mi volt az a fordulópont, amikor Putyin a Nyugat megbízható partneréből egy, a saját hatalmához két kézzel ragaszkodó diktátor lett? Milyen teóriával magyarázható a mai magyar miniszterelnök egyébként megmagyarázhatatlan oroszbarát viselkedése? 

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Hát Így podcast aktuális része Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő segítségével. Tarts velünk, ha érdekelnek a válaszok!




ORBÁN ÚJABB POTENCIÁLIS SZÖVETSÉGESE LETT EGYIK NAPRÓL A MÁSIK SOROSISTA ÁRULÓ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.02.01.


Jó reggelt! És különösen jó reggelt azon felebarátunknak, akinek eszébe jutott végre beváltani a novemberben kisorsolt, kétmilliárdos lottónyereményét!




Megtörik-e Orbánt?

Orbán decemberi vétója miatt ma újra összeülnek az - emiatt elég zabos - uniós állam- és kormányfők, hogy egyhangúlag döntsenek a költségvetés kiegészítéséről. A csomagnak azonban része az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás is, amit Orbán ellenez. Zárt körben nemrég mást mondott arról, hogy miért ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, mint ami a nyilvános álláspontja, de attól a kiszivárgott részletek ismeretében is óvakodnék, hogy őszinteséggel vádoljam meg a miniszterelnököt.Orbán tegnap este már a Brüsszelben tüntető gazdák traktorai mellől tartott kampánybeszédet

Különös közjáték

Váratlan zavaró tényező is szerepet játszik az olasz-magyar kapcsolatokban, pont most, ebben a kritikus helyzetben. Olasz lapok szerint ugyanis a Kitörés Napján történt utcai támadások szervezésével vádolt szélsőbaloldali olasz aktivistát „elfogadhatatlan körülmények között” tartják fogva. Az ügy már odáig fajult, hogy Meloni először felhívta Orbánt, majd tegnap este személyesen is tárgyalt a két miniszterelnök az MTI-n közzétett képek tanúsága szerint.

Az országos börtönparancsnok amúgy hazugságnak tartja, hogy patkányok, poloskák lepik el az antifasiszták zárkáit, a Megafon pedig már azt harsogja, hogy „Meloni is a sorosista lobbi bűvöletébe esett”.

Politikusok pénzügyei

A vagyonnyilatkozati rendszernek évtizedes hiányosságai voltak, de legalább pár napra kellemetlen helyzetbe hozhatott figyelmetlen képviselőket. A további fideszes lazításoknak köszönhetően most már ennek is szinte nulla az esélye.

Mindenesetre papíron jelentősen csökkentek Orbán Viktor megtakarításai, pedig a fizetése nem kicsit nőtt, és saját bevallása szerint Rogán már 1,3 milliárd forintot markolt fel egy találmányból.

Mindenki más pénzügyei


A tavalyi infláció tovább él: a K&H és a Fundamenta is 17,6 százalékos díjemelést jelentett be, pénteken 600 forint fölé megy a benzin litere, közben a tanárok többségének bérét csak a fokozatához tartozó minimumösszeggel emelték, és tavaly 10 milliárd forintot csaltak ki kiberbűnözők a magyaroktól.

És amire van pénz: gyakorlatilag felmondhatatlan megállapodást kötött a kormány a rákosrendezői mini-Dubajról, de írtunk a csigafeldolgozóról is, amely kapott 7,5 milliárdot az államtól, Seszták exminiszter felavatta, aztán két év múlva bedőlt.

Akkupara

A keddi káoszba fulladt sóskúti tájékoztató után szerdán Tárnokon tartottak nyugodtabb hangulatú lakossági fórumot a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozóról, ahol a polgármesterek megpróbáltak a többségében élesen kritikus lakosok és civilcsoportok kérdéseire is válaszolni.

Az ellenzéki politizálás mint extrém sport

Borisz Nagyezsgyin szinte a semmiből jött, de miután felsorakozott mögötte az igazi ellenzék, a népszerűsége kilőtt. Úgy néz ki, ő maga is kezdi komolyan venni a harcot, a kérdés az, hogy mikor és hogyan állítja meg a hatalom, és hogy ez milyen következményekkel járhat a mai Oroszországban.Három elnökjelölt-aspiráns adta le a támogató aláírásokat az orosz választási bizottságnak

Dolgos kezek

Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához. Ha 15-25 százalékos elvándorlási aránnyal számolunk a csatlakozásuk utáni 20 évben, nagyságrendileg 4,5-7,5 millió aktív korú munkavállaló érkezhet majd innen Nyugat-Európába - olvasható a Qubiton.

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

2024. január 31., szerda

EGY PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUS TÖBBET FOG KERESNI, MINT EGY 20 ÉVE A PÁLYÁN LEVŐ EGYETEMI OKTATÓ

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2024.01.31.


- A közoktatásban dolgozó pedagógusok béremelésével az eddiginél is méltatlanabb helyzetbe kerülnek az állami egyetemi oktatók, akik egy részének még a 300 ezer nettót sem éri el a fizetése.

- Hiába kongatják évek óta a vészharangot, a felsőoktatási bértábla 2018 óta nem változott, az egyetemi karoknak pedig nincs pénzük saját hatáskörben emelni a béreket.

- Rengeteg egyetemi oktató vállal másodállást, vagy ösztöndíjakkal, pályázatokkal igyekszik kiegészíteni a bérét, de folyamatos a létbizonytalanság és a bérfeszültség.

„Egy gyakornok besorolású, kezdő tanár bruttó 528 ezer forintot fog keresni, ami nettóban 351,1 ezer forintot jelent. Tehát ad absurdum az is elképzelhető, hogy ha én a héten leállamvizsgáztatok valakit, és ő februártól elkezd tanítani egy középiskolában, akkor többet fog keresni, mint én doktorival, habilitációval, 20 év felsőoktatási gyakorlattal, 5-6 idegen nyelv ismeretével” - mondja a 444-nek az ELTE BTK egyik neve elhallgatását kérő habilitált docense.

A még állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók évek óta kongatják a vészharangot, hogy megalázóan alacsony a fizetésük. Ezt az amúgy is meglévő bérfeszültséget most tovább növeli a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének valószínűsíthető emelése, aminek köszönhetően még egy pályakezdő pedagógus is többet kereshet, mint az egyetemi ranglétra közepén álló oktatók.
Bértábla

A kormányrendelet szerint a közoktatásban dolgozók bére 32 százalékkal emelkedik majd, mégpedig így:

- A pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben bruttó 528 800 forint.

- Pedagógus I. kategóriában a havi illetmény alsó határa 410 ezer forintról bruttó 538 ezer forintra nő.

- Pedagógus II. kategóriában 430 ezer forintról bruttó 555 ezer forintra.

- Mesterpedagógus kategóriában a havi illetmény alsó határa 520 ezer forintról bruttó 630 ezer forintra nő.

- A kutatótanárok esetében 640 ezer forintról bruttó 750 ezer forintra.

Ehhez képest nézzük az állami fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozó bértáblát. Az egyetemen dolgozó oktatók bére két elemből tevődik össze: egyrészt a törvény által is szabályozott alapbérből, másrészt pedig illetményekből, amelyekről az egyetem saját hatáskörében dönt. Ezek az illetmények nemcsak oktatási intézményenként változnak, de karokon belül is. 

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának bértáblája jelenleg így néz ki:

1. Tanársegéd I.TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 221 760
MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 83 600
GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 74 640
LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181
BRUTTÓ ÖSSZESEN: 381 181
NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 253 486

2. Tanársegéd II.TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 221 760
MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 54 000
GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 104 240
LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181
BRUTTÓ ÖSSZESEN: 381 181
NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 253 486

3. Adjunktus I.
TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 277 200
MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 94 000
GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 48 800
LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181
BRUTTÓ ÖSSZESEN: 421 181
NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 280 085


4. Adjunktus II.TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 277 200
MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 123 600
GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 19 200
LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181
BRUTTÓ ÖSSZESEN: 421 181
NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 280 085

5. DocensTÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 388 080
MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 116 400
GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 20
LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181
BRUTTÓ ÖSSZESEN: 505 681
NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 336 883


A ranglétra legfelső fokán álló professzorok bére mintegy bruttó 710 ezer forint, amely körülbelül egy nettó 544 ezres alapbért és 166 ezer forintos illetménykiegészítést jelent. Ebben az összegben benne van egy 40 ezer forintos tanszékvezetői pótlék is. Fontos megjegyezni, hogy ezek az ELTE Bölcsészettudományi Karának bérei, de nagyon hasonló a helyzet a Természettudományi Karon (TTK) és a Tanító- és Óvóképző Karon (TÓK).

Ezek a számok abból a szempontból is érdekesek, hogy a kormány 2024-ben azt a célt tűzte ki, hogy a pedagógusok bére elérje a diplomás átlagbér 71,8 százalékát. Az állami egyetemeken dolgozó oktatók bére viszont nemhogy a 2024-es diplomás átlagbért, a bruttó 936 513 forintot nem éri el, de a docensekig bezárva még a kormány által elérni kívánt pedagógus átlagbért, a bruttó 672 416 forintot sem. A privatizált egyetemeken mindenképpen többet keresnek az oktatók, de a különbség mértéke teljesen változó. Például a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán egy docens bére 555 ezer forint, tehát csupán 50 ezerrel több, mint az ELTE-n...

2024. január 30., kedd

A MAGYAR ORVOSOK TÖBB MINT 40 SZÁZALÉKA TÍZ ÉVEN BELÜL ELÉRI A NYUGDÍJKORHATÁRT

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2024.01.29.


Egyre öregebb az orvostársadalom Magyarországon, azonban a helyzet egyáltalán nem egyedi: Európa nagyrésze előbb vagy utóbb komoly problémákba fog ütközni emiatt.

Miért fontos ez? Ahhoz, hogy valakiből szakorvos válhasson, az egyetemet is beleszámítva általában tíz év szükséges, így az utánpótlás biztosítása kulcsfontosságú kérdés kell hogy legyen azokban az országokban, ahol van állami egészségügyi ellátás.

Számokban: Szinte egész Európa rosszul áll, a legégetőbb helyzetben kétségtelenül az olaszok vannak, ahol az orvosok 55,2 százaléka már 55 év feletti, hazánk a középmezőnyben, de az OECD-átlaghoz képest rosszabb helyen szerepel.

- Az OECD adatai szerint itthon az orvosok 41,7 százaléka 55 éven felüli

- A KSH szerint a teljes orvostársadalom közel 20 százaléka már nyugdíjas

- Különösen lesújtó a helyzet a háziorvosok körében, a Magyar Orvosi Kamara szerint tavaly csupán 5 olyan háziorvosi praxis működött, ahol a praktizáló orvos 30 év alatti fiatal...


ORBÁN NÉMI ÜVEGGYÖNGYÉRT ENGEDNI FOG UKRAJNA ÜGYÉBEN, AMI ITTHON JÓL ELADHATÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.30.


Egyre nagyobb a nyomás, s egyre kisebb az ellenállás, Orbánék decemberi viselkedése az utolsó csöpp bizalmat és jóindulatot is elpárologtatta a kormány iránt a Bizottságban – mondta Jávor Benedek annak kapcsán, hogy a Financial Times a magyar gazdaságra mérhetetlenül súlyos csapást jelentő tervet szellőztetett meg. A főváros brüsszeli képviselője emlékeztetett rá, az uniónak nagyon elege lett a magyar kormány vétóiból és zsarolásaiból, a politikai hangulat pedig abba az irányba mozog, hogy tegyenek lépést ezzel kapcsolatban. Szerinte Orbán az eheti csúcstalálkozón elfogadja az uniós ukrán támogatási csomagot, ennek fejében kap valami apróságot, amit itthon úgy tud kommunikálni, hogy térdre kényszerítette Brüsszelt.


Mint a Népszava – a Financial Times értesülésére hivatkozva – megírta, az Európai Unió súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra, ha Orbán Viktor meg akarná vétózni az Ukrajnának szánt támogatást az Európai Tanács csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján. A tekintélyes brit lap által megszerzett bizalmas – uniós tisztviselők által készített – brüsszeli dokumentumokból egy olyan stratégia körvonalazódik, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza meg, veszélyezteti a forintot, jelentősen drágítaná a hitelfelvételt, rombolná a befektetői bizalmat, s ártana a „munkahelyteremtésnek és a növekedésnek”, ha Budapest nem hajlandó feloldani vétóját a Kijevnek nyújtott támogatás ellen. E finanszírozás nélkül „a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be” – áll a dokumentumban. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatja az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a valuta értékének csökkenését”.

A dokumentum rögzíti, ha a február 1-i csúcstalálkozón nem születik megállapodás, több állam- és kormányfő nyilvánosan kijelenti, hogy Magyarország nem kaphat uniós támogatásokat. Az uniós terv az EU és a leginkább oroszbarát tagállam, Magyarország közötti harc jelentős eszkalálódását jelzi – jegyzi meg az FT...

AMIKOR A NACIONALIZMUS ÉDES ILLATA ELNYOMJA A VALÓSÁG KESERŰ BŰZÉT

LAKMUSZ
Szerző: TOTTH BENEDEK
2024.01.26.



Mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával? Van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban? Ismerős kérdések és egy tévés műsorvezető története - Indiából.

Az Amíg még nézhetjük a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) egyik nyitófilmje. A fesztivál 2024. 01. 27.-től 02. 04.-ig tart, helyszíne a Mammut Mozi.

Vinay Shukla díjnyertes dokumentumfilmje, az Amíg még nézhetjük (While We Watched) az NDTV (New Delhi Television) indiai hírcsatorna egykori szerkesztő-műsorvezetője, Ravish Kumar történetén keresztül mutatja be, hogyan lehetetlenítette el 2014-es hatalomra kerülése után a hindu fundamentalista Narendra Modi és kormánya a független sajtó működését.

2019-es indiai választásokon a Modi vezette Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) megismételve 2014-es győzelmét, abszolút többséget szerzett a parlamentben. A BJP és a Nemzeti Demokratikus Szövetség koalíciója kétharmados többséggel irányítja az országot.

Ez alatt az idő alatt a nyilvánosságot is radikálisan átformálták: a kormánypárti propagandacsatornák nyíltan dicsőítik Modi elnököt és a kormányzó erőket, a muszlim kisebbség valamint az “antinacionalistának” bélyegzett ellenzéki aktivisták és a független sajtó munkatársai ellen uszítanak. Ebben a közegben bárki pillanatok alatt közellenséggé válhat, aki nyíltan kritizálja a kormányt vagy az ország hindu vezetőit.

Shukla filmje megmutatja, hogy mindeközben hogyan szűkülnek a független, objektív tájékoztásra törekvő, a konstruktív vitának teret adó sajtóorgánumok lehetőségei. Az NDTV-t is különböző módszerekkel támadták: a csatornát üzemeltető tévétársaság nem vehetett fel kölcsönöket, de olyan is volt, hogy elérhetetlenné tették az adásukat a kábelszolgáltatóknál. Mindez a nézőszám folyamatosan csökkenését eredményezte. 2019-re a nacionalista propagandamédia pedig letarolta a nyilvánosságot, és ezzel a valóságot is uralják. A film egyik jelenetében egy Modi-párti tévés elmondja, hogy a hitelesség egyetlen mérőszáma a nézettség, ebben pedig toronymagasan vezetnek a propagandaműsorok...

SZEGFALVI ZSOLT: A LAKHATÁSI VÁLSÁG MEGOLDÁSA SOKSZOR NEM PÉNZ, HANEM ELHATÁROZÁS KÉRDÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.30.


Kevés a forrás, viszont nagy az igény a lakhatási szegénység megoldására – mondta a Hírklikknek a Habitat for Humanity magyarországi igazgatója. Szegfalvi Zsolt szerint ez országosan már komoly társadalmi problémát jelent, és bár a lakhatással foglalkozó szervezetek kidolgoztak megoldásokat, igyekezetük ellenére sem sikerült 2018 óta a kormánypárttal egy asztalhoz ülniük. Most az önkormányzati választásokra készülő jelöltekben bíznak. Azt remélik, ha valaki polgármester, vagy önkormányzati képviselő akar lenni, akkor érdemes vállalnia, hogy a településén – amennyire csak lehetséges – javítja a lakhatási válságot. Ehhez segítséget nyújt a Lakhatási Koalíció által készített Lakhatási Minimum.


Bemutatta a Lakhatási Koalíció a 2024-es választásokra készített, Önkormányzati Lakhatási Minimumot. Miért van szükség egyáltalán Magyarországon Lakhatási Koalícióra?

Folyamatosan arról beszélünk, hogy lakhatási válság van. A lakhatási szegénység különböző formái összességében mintegy 2-3 millió embert érintenek Magyarországon, ami komoly társadalmi problémát jelent. Mindenkinek van olyan ismerőse, akinek túl magasak az energiaárak, nem megfelelő minőségű lakásban él, esetleg nem biztos a lakhatása, vagy bizonytalanságokkal teli albérletbe kényszerül. A lakhatás önmaga nagyon sok olyan gazdasági, társadalmi, közösségi, akár családi területtel függ össze, ami a probléma nagyon komplex megoldását igényli. Egy szervezet viszont nem tudja kezelni ezt a helyzetet, ezért léptünk koalícióra...


A KÜLFÖLDIEK TARTOTTÁK ÉLETBEN TAVALY A MAGYAR TURIZMUST, DE A BALATONT ŐK SE TUDTÁK MEGMENTENI

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2024.01.30.


Tavaly kis mértékben, 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi turisztikai vendégéjszakák száma. A növekedés a külföldi turistáknak köszönhető: a belföldi vendégforgalom 5,1 százalékkal esett, a külföldiek által Magyarországon töltött éjszakák száma viszont 12,5 százalékkal nőtt – derül ki a KSH által kedden közölt 2023. decemberi és éves turisztikai statisztikából, illetve annak külföldi és belföldi vendégéjszakákra lebontott területi adataiból.

A részletes adatokból az is látszik, hogy a növekedés nagyon egyenetlenül oszlott meg az ország egyes térségei között.

A tizenkét hazai turisztikai régióból tizenegyben visszaesett a belföldi turizmus, a hazai utazók vendégéjszakáinak száma csak Budapest környékén emelkedett enyhén, 3,3 százalékkal. Pécs-Villány térségében több mint 15 százalékos, de a Sopron-Fertő és a Bük-Sárvár turisztikai térségekben is több mint 10-10 százalékos volt a belföldi turizmus visszaesése...

VÉDELMI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÉTÓRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.30.


A Financial Times brit gazdasági lap szerint az Európai Unió azt üzeni Orbánnak: "elég volt, itt az idő beállni a sorba". A Reuters szerint azonban most változás állt be a magyar magatartásban.


Az a brüsszeli dokumentum, amely azt taglalja, hogy a magyar gazdaságot alá lehet ásni abban az esetben, ha Budapest blokkolja a megállapodást az Ukrajnának szánt pénzügyi segítség ügyében, „olyan ténymegállapító irat, amely nem tükrözi a folyamatban levő tárgyalások állását” – idéz egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselőt ugyanaz a londoni Financial Times, amely vasárnap hírt adott a szóban forgó dokumentum létezéséről.

A brüsszeli illetékes szerint ez a dokumentum az uniós Tanács titkárságán született, és annak felelősségi körén belül leírta a magyar gazdaság jelenlegi állapotát. A tárgyalások azonban – tette hozzá a lap forrása – most is, miként mindig, azon az alapon folynak, hogy mind a 27 tagállam számára elfogadható kompromisszum megtalálása a cél.

A Reuters a magyar álláspontban bekövetkezett jelentős fordulatról ír annak kapcsán, hogy Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója közölte: Magyarország nyitott arra, hogy az EU költségvetéséből, hitelfelvételből finanszírozzák Ukrajna pénzügyi megtámogatását. Orbán Viktor kormányfő ugyanis korábban megakadályozta az uniós büdzsé ilyen célú felülvizsgálatát. Ezzel arra kényszerítette a tömböt, hogy úgynevezett B tervet dolgozzon ki, és új, rendkívüli csúcstalálkozót hívjon össze február elsejére, vagyis e hét csütörtökre.

Ismét a 7. cikkely árnyékában

Az EurActiv brüsszeli hírportál uniós diplomaták vélekedését gyűjtötte csokorba arról, mit lehetne tenni, ha Magyarország köti az ebet a karóhoz. Mint írta, néhányan már jelezték, hosszabb távon nem lenne elképzelhetetlen az uniós alapszerződés 7. cikkének az alkalmazása. Ez a ”nukleáris opcióként” is emlegetett szabály végső esetben Magyarország szavazati jogának a megvonását is eredményezheti. Reálisan nézve a dolgokat azonban ez az eljárás hónapokat vehet igénybe.

„Csak rá kell pillantanunk erre a cikkre, amely az EU-értékek súlyos és tartós megsértéséről beszél, és ha az adott helyzetre ez nem mondható el, akkor nem tudom, hogy mire” – mondta az EurActiv által idézett egyik diplomata. Egy másik szerint, ha Orbán Viktor ezen a most esedékes csúcson „túl magasra emeli a tétet, az visszaüthet, mert túl sok helyről hallatszanak haragos hangok ahhoz, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni azokat.” A hetes cikk szerinti eljárás megindítását azonban nem kellene közvetlenül az EU-csúcshoz kötni, hiszen elég anyag gyűlt össze a jogállamisággal összefüggésben már az eddigiek során is – tette hozzá egy további diplomata. A portál egy újabb forrása azt fejtette ki, hogy Magyarország a keleti tagországokat Ukrajna miatt, a délieket pedig a migrációs megállapodás akadályozása miatt amúgy is magára haragította.

Ugyanakkor mindezek a diplomaták egyetértenek abban, hogy jobb lenne elkerülni a „26-an eggyel szemben” felállást, és hogy senki sem szeretne a következő lenni a sorban.

Meloni, Fico és mások már példaképnek tekintik Orbánt

A német Frankfurter Rundschau azon a kompromisszumos eshetőségen elmélkedik, hogy az Ukrajnának szánt pénzeket egyelőre ne négy, hanem csak egy vagy két évre tekintve szavazzák meg. A lap megszólaltatja Terry Reintke zöldpárti frakcióvezetőt, aki szerint nem szabad engedni a magyar miniszterelnök nyomásgyakorlási próbálkozásainak. „Meloni, Fico és mások már példaképnek tekintik Orbánt, és az a veszély fenyeget, hogy az EU antidemokratikus kormányok cselekvőképtelen játékszerévé válik” – figyelmeztet a Németországban a kormánykoalíció részét alkotó Zöldek politikusa. A Frankfurter Rundschau szerint annak érdekében, hogy az évenkénti megajánlást ne lehessen könnyen megakadályozni, felmerült olyan szabály elfogadásának a gondolata, hogy erre az esetkörre nézve az egyes tagállamok vétójogát érvényesítő teljes összhang követelménye helyett legyen elég a minősített többség is. Ebben az esetben Orbánnak még legalább három hasonlóan gondolkodó tagállami vezetőt meg kellene nyernie magának, ha meg akarja akadályozni a kifizetést. Ez a megoldás a frankfurti lap szerint megfelelő arcmentő formula lehetne Magyarországnak.

Orbán a hazai közönségnek játszik, vagy durvulni fog?


Végezetül röviden arról, hogy Luke McGee a CNN portálján elemzi Orbán Viktornak mind az EU-val, mind a NATO-val szemben folytatott magatartását, és azt írja: azoknak a tisztségviselőknek a többsége, akikkel beszélt, attól tartanak, hogy az eddigi magyar obstrukciós tevékenység csak ízelítő ahhoz képest, ami még ezután következik. Akadnak azonban olyan derűlátók is, főként diplomaták, akik szerint Orbán a hazai közönségnek játszik, és a végén minden EU- és NATO-intézkedést elfogadott, még ha fogcsikorgatva is.

EXKLUZÍV: A HORVÁT–MAGYAR ENERGIAHÁBORÚ NYILVÁNOS ÉS TITKOS ÜTKÖZETEI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.29.


Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások, de még mindig nincs szerződés a Mol és a horvát Janaf között az Adria olajvezeték használatáról. A Molnak nincs más lehetősége, mint Horvátországba rendelt tankerekkel kiváltani az orosz nyersolaj egy részét, de irreálisan magas árat nem akar fizetni ezért. A konfliktus egyetlen csatája csak a nagy horvát–magyar energiaháborúnak, amely felesleges károkat okoz mindkét országnak. 
Exkluzív háttér.

Ritka alkalom, hogy nagy energetikai cégek az üzleti vitáikat kivigyék a sajtó elé, ám idén ez történt a magyar Mol és a horvát állami Janaf között elmérgesedő alkudozás esetén. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója többek között így fogalmazott az Indexnek adott, január 2-án megjelent interjújában: „Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét. (…) Kíméletlenül megsarcolnak minket. Egyszerűen azért, mert megtehetik.”

Hernádi panasza arról szólt, hogy nem sikerült megegyezni a horvát olajvezetékes céggel a 2024-re érvényes tranzitdíjról. Azaz nincs megállapodás arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja el a horvát kikötőbe rendelt nyersolaját a Mol, hogy azt Százhalombattán, illetve Pozsonyban feldolgozhassa. A Mol e két finomítója látja el a magyar és a szlovák benzinkutak nagy részét, de sokat szállítanak Pozsonyból Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba is.

A két finomító alapvetően orosz nyersolajjal működött, és a Barátság nevű vezetéken, Ukrajna felől vásárolták az olajat. A háború miatt azonban az orosz függést fokozatosan csökkenteni kell. Jelenleg egyetlen alternatívája van a két finomítónak, hogy ne csak a Barátság orosz olaját használhassa, ez pedig az Adria nevű vezeték, amelynek horvátországi szakaszát a Janaf horvát állami vállalat üzemelteti.

Mivel Magyarországnak és Szlovákiának sincs tengerpartja, és a horvátországi Omišalj kikötőn kívül másik tengerparti olajterminállal csővezeték sem köti össze a két országot, ezért a horvát kapcsolat nélkülözhetetlen a Mol finomítói számára az orosz forrás kiváltásához.

Hernádi Zsolt interjújára reagálva a Janaf másnap kiadott egy közleményt, ami úgy kezdődik, hogy „határozottan visszautasítjuk” a Mol vezetőinek panaszait. A horvátok azt állították, hogy minden ügyfelük egyforma, ellenőrizhető módszertan alapján meghatározott díjszabást kap.

Erre válaszul a Mol is kiadott egy közleményt, amelyben jelezték, hogy a horvátok által emlegetett „ellenőrzött módszertan” a díjszabás meghatározására számukra ismeretlen, ilyet a Janaf sosem mutatott.

A Janaf erre a horvát sajtóhoz juttatott el közleményt. Többek között azt fejtegették, hogy 2023-ban nagyon drága lett az áram, a vezeték üzemeltetésének költségeit ez jelentősen emelte, illetve bővíteni kellett a vezeték kapacitását a nagyobb forgalom miatt, és a rendszert különösen drága fenntartani, mert tenger alatti és hegyvidéki szakaszai is vannak, továbbá a díjban benne van a kikötői szolgáltatás is, azaz a tankerhajók árujának fogadása. Úgyhogy a Mol ne hasonlítsa össze az áraikat más vezetékekkel, ahol másmilyenek a földrajzi viszonyok, és kevesebb féle szolgáltatás jár.

A Mol szerint a Janaf nagyságrendileg négyszer annyit kér a vezeték használatáért, mint amennyi a régióban jellemző. A vállalatnak legalább négy országban van rálátása a szállítási szolgáltatások tényleges díjára...

ZEBRÁDIÓ - AHOL FINOM ZENÉK ÉS VALÓDI HÍREK SZÓLNAK

ZEBRÁDIÓ
Szerző: ZEBRÁDIÓ / KLUBRÁDIÓ
2024.


Hallgasd online a Zebrádiót, ami különleges vállalkozás, de legalábbis nem szokványos a mai Magyarországon! Szabadság és minőség egyben. Olyan internetes zenei csatorna, amelyen a nap huszonnégy órájában prémium minőségű, mégis dallamtapadással fenyegető számok egyedi, máshol nem hallható válogatása megy. Mellé pedig mindenféle manipulációtól, cenzúrától mentes, tiszta, valódi információk hazánkról és a világ folyásáról. Sok-sok jó zene a Zebrádió műsorvezetőinek ajánlásaival, valamint lényegre törő és hiteles beszámolók a nap legfontosabb eseményeiről minden órában.

Ezt kínálja indulásakor az új adásfolyam.

A Zebrádió a Klubrádió zenés csatornája, egy olyan közszolgálati feladatokat ellátó médium projektje, amely 2001 decembere óta sugározza Magyarországon egyedülállóan sikeres talk & news formátumú műsorát. A friss zenei csatorna létrehozásának oka, hogy a nyitott, érdeklődő, a szabadságot és a minőséget különösen fontosnak tartó közönség számára újabb, alternatív tartalmakat, további választási lehetőséget kínálhassunk, valamint olyan új hallgatókhoz is eljuttassuk a Klubrádió-minőséget, akik az anyacsatornáétól eltérő tartalomra vágynak. Kifejezett célunk, hogy megmutassuk: lehet jobb zenés rádiót is csinálni annál, mint amit az állami frekvenciákon működő adók nyújtani képesek!

A Zebrádió létezése bizonyítéka annak, hogy a Klubrádióban valóban minden hallgatóra gondolunk, azokra is, akik a nap egy részében nem tudnak, vagy nem akarnak szöveges tartalmakat fogyasztani, pusztán jó zenére vágynak.

A klubrádiós kötődés ugyanakkor folyamatosan hallható lesz, hiszen a Zebrádión minden egész órakor a Klubrádió hírei szólnak, emellett hétköznap három időszakban, délelőtt 9.00-12.00 óra között, délután 13.00-16.00 óra között, illetve este 18.00 és 21.00 óra között jól ismert klubrádiós műsorvezetők konferálják a műsort.

Ha szabadságra és minőségre, vagy egyszerűen csak jó dalokra vágyik, próbálja ki, kapcsolja be a Zebrádiót, a Klubrádió zenés csatornáját!

Zebrádió szlogenje: A minőségi zenék rádiója

L. RITÓK NÓRA: AZ ÖNMEGHATÁROZÁS MINDIG A FEJLŐDÉS, AZ ELŐRELÉPÉS MIATT FONTOS

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.01.29.


Hallgattam Hobót a Polgári Szalon felvételen… megkérdezte tőle a riporter, hogyan határozná meg magát.

Ezen én is elgondolkodtam, hogyan határoznám meg magam? Mert az emberre sok minden megnevezés ráragad, most épp „ellenzéki aktivistának” tituláltak David Pressman látogatása kapcsán, de voltam már „szociális munkás”, „roma jogvédő”, vagy „mazsihiszta” is, attól függően, milyen viszonylatban értelmezik a munkámat. A facebook besorolásában a „közszereplő”-t választottam annak idején, de csak azért, mert a kategóriák között jobbat nem találtam. És persze kaptam cifrább jelzőket is, hiszen olyan világot élünk, ahol ebből kijut annak, aki a nyilvánosságot vállalja. Kaptam sok túlzó pozitívat is... ezt is a helyén kell kezelnem.

A héten egy riporterrel beszélgettem én is, a honlapomról vett mondattal indított, hogyan alakult így, mi az oka : „…ezek a területek körvonalazzák a munkám pilléreit is: pedagógia, művészet, esélyegyenlőség”.

És persze sok konferenciához, riporthoz, cikkhez kérdezik, mit írjanak a nevem mellé. Ez könnyű persze: szakmai vezető, Igazgyöngy Alapítvány. Persze ez nem meghatározás, ennél tágabban kellene fogalmazni, még, ha úgy is érzem, hogy igazgyöngyösnek lenni számomra elég jól meghatározható és meg is élhető identitás. De próbálok ezen túl is meghatározást adni magamról.

Mondhatom persze, hogy civil vagyok, hiszen a civil szerepvállalás erős bennem, és mivel a mindenkori állam működési hézagaiban keresek megoldásokat a társadalmi leszakadás bonyolult problémájára, így talán az ellenzéki minősítés is igaz lehet, noha nem érzem magam elkötelezettnek egyetlen párt irányában sem. Az ügyképviselet nem engedi ezt… mert egyszerűen nem érzem az ügy-megoldás biztonságát egyetlen pártnál sem. Az oka ennek pedig a politikai klíma, a téma nem szavatszedő, és olyan stratégiát igényel, amit nem vállal be senki. Csak a szlogenek szintjén. Na de a lényeg, hogy aki hibát talál, kritikát fogalmaz meg, az mindig ellenzéki.

Talán az attitűdöm miatt azt hiszem, a legfontosabb, hogy pedagógus vagyok. Mert egy pedagógus mindig jobbá akarja tenni a rá bízott gyerekeket, fejleszteni a tudásukat, képességeiket, segíteni, hogy jobb emberek lehessenek, akik el tudják helyezni magukat a világban, értik annak az összefüggéseit, higgyék azt is, hogy képesek hatni a világra, és ebben proaktívak legyenek.

Ezzel az attitűddel vagyok jelen a szociális munkában, a gyermekszegénység elleni küzdelemben, a civil szférában, a művészeti életben, és az Igazgyöngy csapatában is.

Talán mindezért ebben a meghatározásban érzem magam a legkomfortosabban. De közben ez sem teljes, mert azért azt be kell látnom, hogy nem átlagos pedagógus vagyok, mert bár az Igazgyöngy is iskolaként indult, de a neve kapcsán azt hiszem, az esélyteremtés már nagyobb hangsúlyt kapott, és a művészettel nevelés is ennek a sodorvonalába rendeződött. 
Szóval ez az én pedagógia attitűdöm túlterjedt az osztálytermen, túl az iskolán, és a szakpolitikai fókuszokkal is küzdök. Ráadásul összefüggéseiben szerteágazó lett a pedagógiai munka, ami egy olyan szervezeti struktúrát hozott, ami nagyon sok területet érint.

Az Igazgyöngyöt alapítottam, 25 éve, és ezt irányítom. Mennyivel könnyebb meghatározni a szervezetet, amit összegyúrtam az életemben, mint önmagam! Pedig a kettő nagyon együtt alakult. A jövőben is azt érzem, az Igazgyöngy stabil identitással bír. És persze én is. De azt hiszem, még gondolkodnom kell azon, hogy magam is pontosan meghatározzam.

Hogy miért fontos ez? Nos, talán azért, hogy az ember előre tudjon lépni. Mert ami megvolt, az már megvan. Az önmeghatározás mindig a fejlődés, az előrelépés miatt fontos.


TÓTH MIHÁLY: A BOT, A PELLENGÉR ÉS A „REND HATÁLYOSABB VÉDELMÉNEK” EGYÉB ESZKÖZEI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: TÓTH MIHÁLY
2024.01.26.


Büntetési rendszerünk újabb kori alakulásának kevéssé ismert, szégyenteljes példája, hogy a Nemzetgyűlés 1920-ban, először csak az árdrágító visszaélések tetteseivel, röviddel később azonban több tucat további bűncselekmény elkövetőivel szemben ismét bevezette a botbüntetés alkalmazhatóságát. Ezzel szinte párhuzamosan kezdték tárgyalni az államrend hatályosabb védelméről szóló törvény tervezetét is. A két javaslat körül kibontakozó vitának máig ható tanulságai vannak...

...Kétségtelenül nehéz idők voltak. Ez azonban minket, száz évvel későbbi utódokat sem ment fel a szembenézéstől. Meg talán az aggodalomtól sem. Amit annak idején a polgári fejlődés, a konszolidáció iránt valóban elkötelezett képviselők Európa közepén elképzelhetetlennek tartottak, mégis bekövetkezett: a kormány, gyakorlatilag parlamenti ellenzék hiányában, olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek a „rend” hatályosabb védelme érdekében középkori eszközökhöz nyúltak vissza, és börtönnel fenyegették a véleménynyilvánítást. Nem kell három emberöltővel később feltétlenül párhuzamokat keresnünk. Az összehasonlíthatatlan társadalmi, politikai, gazdasági viszonyok miatt nem is nagyon indokolt. De néhány felidézett mondat a ma közélettel foglalkozók számára ismerősen csenghetett. Tény, hogy ma is keresztény kurzust hirdető s gyakran a múltba révedő egypártrendszer határozza meg hétköznapjainkat. Akkor is rendkívüli helyzetre hivatkoztak, ma is már hosszú ideje „veszélyhelyzetben” élünk. A kormányzati döntések felett érdemi kontroll nincs, a törvényhozáson akár minden kósza ötlet – megfelelő felső jóváhagyással – pár nap alatt keresztülvihető. Hódít a populizmus, s a megtorló, kizárólag rövid távon hatni kívánó büntetőpolitika pragmatizmusa akadékoskodásnak tekint vagy még súlyosabban minősít minden e gondolkodásmódot bíráló fenntartást. Az utóbbi két évben hosszú idő után megint nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Várhatjuk (sejthetjük?) ezért, kinek, mikor jut eszébe megint a bot. Esetleg „alkotmányos önazonosságunk fokozottabb védelme érdekében, a vármegye főispánja általi deresre húzással” alkalmazva. Európa persze erre már össze se rezzenne. Lehet, hogy a különbség csak annyi lesz, hogy most nem is törvényben, hanem (gránitszilárdságú felhatalmazáson alapuló) kormányrendeletben vezetik majd be, s nem csak egy évre...


KEVESEBBET EMELNEK A PEDAGÓGUSOK TÖBBSÉGÉNEK BÉRÉN, MINT AMIRE SZÁMÍTOTTAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.29.


A pedagógusok háromnegyede csak annyi béremelést kapott, amennyi a fokozatához rendelt minimum – állapította meg a PDSZ, eddigi adatai alapján. Azt is közölték, hogy 13 százalékuk nem annyit kap, amennyire számított, majdnem ugyanannyian viszont annyit. Az ok, hogy az, amit a fokozatonkénti minimumok felett ígért a kormány, nem került jogszabályba. Ezért a munkáltatókat törvény vagy rendelet nem kötelezi arra, hogy a minimumnál magasabb illetményt állapítsanak meg. Mindezt akkor pontosíthatják, ha a pedagógusok megkapták a februári bérüket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez eddig beérkezett adatok alapján elmondható, hogy a pedagógusok háromnegyede a fizetésének csak akkora emelésére számíthat, amennyi a fokozatához rendelt minimum, és messze nem annyira, mint amennyit a legutóbbi egyeztetésen ígértek.

A PDSZ a válaszokat azután kapta, hogy kiküldött egy kérdőívet a pedagógusoknak, amiben azt kérte, amennyiben megkapták a kinevezésüket – amit egyébként január 30-ig meg kell kapniuk – töltsék azt ki, és küldjék vissza az érdekvédelmi szervezethez.

A PDSZ azért gyűjtötte a 2024. évi pedagógus-béremelés tényleges mértékéről a név nélküli információkat, mert amit a fokozatonkénti minimumok felett ígért a kormány, nem került jogszabályba. Ezért a munkáltatókat törvény vagy rendelet nem kötelezi arra, hogy a minimumnál magasabb illetményt állapítsanak meg. Így csak a kormányzati ígéretek kérhetők számon, amit a szerdán esedékes újabb egyeztetésen a szakszervezet meg is akar kérdezni az oktatási államtitkártól.

Az ígéret az volt, hogy a fokozatokhoz tartozó novemberi minimális illetmények és az egyes fokozatokra meghatározott, 2024-től érvényes minimális illetmények százalékban kifejezett különbözetét mindenki a saját illetményére megkapja. Ez azt jelentené, hogy a Gyakornok fokozatba soroltak 32,2 százalék, a Pedagógus I. fokozatba soroltak 31,2 százalék, a Pedagógus II. fokozatban lévők 29,1 százalék, a Mesterpedagógus fokozatban 21,2 százalék, a Kutatótanár fokozatban 19 százalék emelést kapnak. Az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diplomára plusz 2 százalék jár. Azok a tanárok pedig, akik egyes természettudományos és informatika szakkal rendelkeznek és a tantárgyat tanítják, további 4 százalékhoz jutnak.

A Magyar Közlönyben január 19-én jelent meg, mennyivel nő a pedagógusok bére, és elég széles bérsávokat állapított meg.

A havi illetmény: 

- Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
- Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
- Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
- Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

A bérsávok alja alapján a 32 százalékos emelés csak a pályakezdők esetében valósul meg.

Ennek ellenére, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy beszélt, mintha a pedagógusok számára elérkezett volna a tejjel-mézzel folyó Kánaán ideje. Szerinte „sokat javított a tanárok hangulatán a kormány által adott 32,2 százalékos béremelés”. A kérdésre, hogy milyen a tanárok hangulata a nemrég bejelentett a 32,2 százalékos fizetésemelés után, azt mondta: „szinte el sem akarták hinni, hogy mekkora béremelést kapnak. Ezt tapasztaltam minden egyes pedagógussal folytatott beszélgetésben, beleértve nagyon sok igazgató kollégát, akikkel az elmúlt napokban találkoztam. Jó páran próbálták azt kommunikálni, hogy nem kapnak fizetésemelést, ami sokakat egy kicsit elbizonytalanított. Akkor még nem mertek úgy örülni, mint most, amikor kiderült, hogy megkapják.

Elvitathatatlan, hogy ez mindenkit érint, vártuk is nagyon, és úgy gondolom, hogy megérdemelten. A kormány azt ígérte, el fogjuk érni a diplomás átlagbérnek nagyjából a 72 százalékát, úgy néz ki, hogy sikerülni fog." Túl azon, hogy az NPK elnöke üdvözölte, a kormány határozott és gyors döntésének köszönhetően, gyorsan eljutnak az emelt fizetések az érintettekhez, azt is mondta: a kabinetnek ez a lépése növeli a pálya presztízsét, jó hatással van a tanítás színvonalára, illetve visszacsábíthatja a katedrára azokat, akik a korábbi fizetések színvonala miatt távoztak.

Az NPK elnökének figyelmét nyilván elkerülte, hogy az óriási pedagógushiány sem számít, nem veszik vissza a státusztörvény elutasítása miatt a pályáról elment, és oda visszatérni kívánó tanárokat. Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Elmondta, hogy a legutóbbi jelentkezésnél: „mindenben megegyeztünk, a tantárgyfelosztásban is, hogy milyen órákat fogok tanítani, hogyan fogom tanítani, hány órám lesz, aztán másnap felhívtak, hogy nem tudnak felvenni.”...


Lásd még:


SENKIT NEM ÉRDEKEL MAGYARORSZÁGON A MAGYAR TÖRTÉNELEM

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.01.29.



Mit vár el tőlünk a Nyugat és tudjuk-e azt teljesíteni? Miben hasonlít Orbán politikai attitűdje Tisza Kálmánéhoz vagy Bethlen Istvánéhoz? Miért viszálykodik a magyar miniszterelnök évtizedes viszonylatban Brüsszellel? Sok felszínes magyarázattal találkozhatunk a nyilvánosságban azzal kapcsolatban, hogy Orbán EU-val való harcának mi a forrása és tétje. Ezekről a félreértésekről is fogunk beszélgetni Csizmadia Ervin politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójával. De szóba kerül az is, hogy mi a filmek szerepe a demokráciaépítésben, hogyan látja magát a magyar társadalom, és a magyarok önképéhez mit tett hozzá a Szomszédok című sorozat.

0:00 Visszaszámláló
4:32 Felkonf 
6:04 Félreértések Európával és a Nyugattal való viszonyunkban 
35:15 A filmek szerepe a társadalmi önmegismerésben 
1:02:20 Aktuálpolitika, az ellenzék helyzete

SZÁZMILLIÁRDOS KÉNYSZERPÁLYÁRA ÁLLÍTOTTA MAGÁT A KORMÁNY MÉSZÁROSÉK KONCESSZIÓS AUTÓPÁLYÁIVAL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.01.30.


2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete.

Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így:

- tehermentesíteni lehet a költségvetést;

- külső forrásból építenek új utakat, mert az EU nem ad pénzt új sztrádákra környezeti megfontolások miatt;

- úgyis kifizetik az autósok és a teherautók a sztrádajakból az egészet, így nincsen negatív költségvetési hatása.

Ezekben mind van részigazság, ám mindegyik árnyalásra is szorul, a cikkben ezeket vesszük végig.

A koncessziós szerződésben nemcsak a meglévő pályák fenntartása/üzemeltetése van benne, hanem a korábbi, a Magyar Közút által alkalmazott karbantartásnál magasabb színvonalra hozás is. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. (MKIF) emellett 272 kilométer új sztráda építését és 273 kilométer sávbővítését is elvégzi. A magasabb szolgáltatási színvonalnak pedig biztosan van költsége, csak egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi. Jelen cikkben nem is ez a cél: egyszerűen azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés mennyit költ a koncesszió bevezetése előtt és utána sztrádák építésére és fenntartására.

Ez azt mutatja, hogy a kormány a sztrádahálózat minőségének javítása érdekében kényszerpályára állította magát: nagyon jelentősen növekszik a gyorsforgalmi utakra fordított költségvetési kiadás. A koncesszió indulása előtt az autópálya-hálózat fenntartását (az alsóbb rendű közutakkal együtt) az állam saját vállalata, a Magyar Közút végezte. A cég központi költségvetésből érkező forrásainak összege a korábbi években stabilan a központi költségvetési kiadási főösszeg 0,34-0,41 százaléka volt. A 2021-es 101 milliárd forint a koncesszió indulásának évében, 2022-ben 75 milliárdra esett vissza, 2023-ban pedig 98 milliárd forint volt az elkölteni tervezett összeg.

Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy nettó értékben* mekkora összeget fizetett az állami a koncessziós autópálya-szakaszok üzemeltetésére, amiben részben már benne vannak a magasabb szintre hozás költségei is. A 2022-es átmeneti év, itt szeptembertől üzemelteti az MKIF a sztrádákat, de a költségvetés mindezt időben késve fizeti meg, feltehetően a teljesítés után három hónappal...

KAMPÁNYÜZEMMÓDBA KAPCSOLT VITÉZY DÁVID, PEDIG ÁLLÍTJA, MÉG NEM BIZTOS A FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTI INDULÁSA

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.01.30.


Az elmúlt hetek egyik legtöbbször feltett kérdése volt, hogy Vitézy Dávid vajon elindul-e főpolgármester-jelöltként a júniusi önkormányzati választáson. November óta minden interjúban azt mondja, hogy bár sokan győzködik, még nem döntött, és időt kér. Decemberben azonban olyan médiaturnét indított, amilyenre keveseknek van lehetőségük ebben az országban. Múlt héten a kormánypárti Hír TV stúdiójából rohant át az ATV esti műsorába, három hét alatt több mint tucatnyi interjút adott különböző televíziós csatornákon, podcastműsorokban és online újságokban.

Mindemellett látványosan felpörgette a Facebook-oldalát is. Naponta osztja meg javaslatait, hogy szerinte a főváros vezetésének mit kellene másképp tennie. Megszólalt a Budapest-bérlet megszüntetéséről és a maxi-Dubajról, nyílt levélben szólította fel Karácsony Gergelyt, hogy vonja vissza a január közepén bevezetett járatritkítást, és felajánlotta a szakmai segítségét is a főpolgármesternek.

Mindezt nehéz nem úgy értelmezni, mint hogy a nyilvánosságban még kéreti ugyan magát Vitézy, valójában azonban már megkezdte a választási kampányát.

Az LMP hetekkel ezelőtt jelezte, hogy támogatná az indulását, Tarlós István pedig olyan pletykát is hallott, hogy a volt közlekedési államtitkárt közösen jelölné a Fidesz és egy ellenzéki párt. A Válasz Online cikke szerint a volt fideszes főpolgármester nyilatkozata az egyik oka annak, hogy Vitézy Dávid még nem jelentette be indulási szándékát. A lap úgy értesült: a bejelentéssel meg akarják várni, hogy a Fidesz megnevezze a saját jelöltjét.

Vitézy Dávid a Telexnek ugyanakkor állította, az aktívabb közéleti megjelenése nem a választási kampány része, és semmi köze ahhoz, hogy a főpolgármester-jelölti indulását mérlegeli. Ez még csak nem is példátlan szerinte – 2008-ban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) aktivistájaként a mostaninál is sokkal többször szólalt meg, amikor Demszky Gábor és Hagyó Miklós elkezdték ritkítani a járatokat Budapesten, de 2016-ban is legalább ugyanilyen sokat nyilatkozott a médiában, amikor Tarlós István és Dabóczi Kálmán nekilátott a járatritkításnak.

„Nem érzem úgy, hogy bármit másképpen csinálnék, mint ahogy nyolc vagy tizenhat évvel ezelőtt ugyanilyen helyzetben.

Ha a városvezetés nem akarja, hogy kampánytéma legyen a járatritkítás, akkor egyrészt nem kellett volna bevezetni, másrészt ha már ez megtörtént, mihamarabb vissza kéne vonni. Utána egy szót se fogok szólni többet az ügyben” – mondta egy nappal azelőtt, hogy Karácsony Gergely múlt pénteken arra kérte a BKK vezetését, vonják vissza a járatritkítást...


MEGDŐLT A NEGATÍV SZÜLETÉSI REKORD – 7 NŐI CSOPORT, AKIK MIATT BAJBAN A KORMÁNY CSALÁDPOLITIKÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.01.28.


Soha nem született még olyan kevés gyerek a modern Magyarország történetében, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsjelentéséből. A tavalyi már a második év, amikor megtört a 2012 óta tartó demográfiai lendület. 2021 óta közel nyolcezerrel csökkent a megszületett babák száma. Ott esett leginkább a születésszám, ahol már eleve alacsonyabb volt a termékenység: főként az ország fejlettebb régióiban élő nőknél. Hét pontba szedtük, milyen társadalmi csoportok miatt dőlt be a születések száma, és kerül az ország egyre távolabb a kormány demográfiai céljaitól. Át kell írni emiatt a népesedési forgatókönyveket is, mert 2050-re várhatóan 8,5 milliós sem lesz hazánk lélekszáma. Még a lakosságszám milliós bezuhanásához is legalább 1,65-ös termékenységi mutatóra lenne szükség. A következő 25 év alatt 1,1 milliónál is több ember tűnhet el Magyarországról.


Fordulat látszik a magyar demográfiában: már második éve csökken a termékenység, 2023-ban pedig a valaha mért legalacsonyabb születésszámot regisztrálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentése szerint. 1900 óta – itt kezdődnek a KSH adatsorai – még sosem fordult elő, hogy mindössze 85 200 gyerek szülessen egy év alatt.

A 2011-as termékenységi mélypont után 2021-ig a családok több gyermeket vállaltak, mint korábban: az időszak alatt 1,23-ról 1,59-re nőtt a teljes termékenységi arányszám, ami azt mutatja meg, hogy egy nő az adott év születési gyakorisága mellett élete során hány gyermeknek adna életet. Az elmúlt évtizedben az átlagosan egygyerekes családmodellről – ami bevándorlás nélkül a népességszám feleződését okozná egy-két generáció alatt – elmozdultunk egy inkább kétgyerekeshez közeledő modell irányába. A termékenység növekedése nem emelte lényegesen a születésszámot, az végig 90 ezer körül ingadozott, mert a szülői korban levők létszáma folyamatosan csökken. Az 1,59-es termékenységi csúcs és az 1,23-as mélypont éve között a születések számában alig ötezer baba volt a különbség. Hogy ez a viszonylag alacsony szám mégis mennyire fontos, ezt éppen az ilyen években érzékeljük leginkább, amikor mindkét mutató negatív irányba fordul.

A most történtek az ország egyes területein három év múlva óvodai csoportok, hat év múlva iskolai osztályok vagy teljes iskolák bezárását okozzák majd. Hosszabb távon pedig a munkavállalási célú migráció jelentős erősödését a munkaerőhiány miatt.

A csökkenő népességszám nem csak demográfiai adat, amin keresztül megítélhetjük a kormány családpolitikáját. Ha egy országnak eltűnik a fiatalsága, az megroppanthatja a gazdaságát is. A magyar korfa már most is tragikus, egy egészséges társadalomé karácsonyfa alakú, vagyis jóval szélesebb alul, mint felül, mert sokkal több a gyerek, mint az idős ember. A magyar korfa azonban nem ilyen, hanem éppen az idősebbeknél szélesedik ki, ezért inkább hasonlít kettős tetejű kínai pagodára, mert már évtizedek óta kevés gyerek születik. Tavaly például éppen annyi kislány jött világra, mint ahány 77 esztendős asszony élt hazánkban. A jövő kihívásait jól érzékelteti, hogy a termékenységi életszakaszból kilépő 47 éves nők 89 ezren voltak, a 20 esztendősek viszont csak 51 ezren.

Korábbi összeállításunkban azonosítottuk, hogy a termékenységi arányszám 2021-ig tartó javulása a vidéki Magyarországnak volt köszönhető, azon belül is elsősorban az északkeleti, szegényebb régióknak. Csupán a 20 ezer lakosnál kisebb településeken sikerült jelentős eredményt elérni, a fővárosban még csökkent is a kisbabák száma.

Az akkori demográfiai trendváltást főként az érettségizett, érett vidéki nők – és persze párjaik – érték el, körükben nőtt legnagyobb mértékben a gyerekvállalás, vélhetően azért, mert a családpolitikai intézkedések számukra ígérték a legtöbbet. A növekmény elsősorban Északkelet-Magyarországra volt jellemző: 2013 és 2019 között Nógrád 11 százalékkal, Szabolcs 9 százalékkal, Borsod 4 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját, míg Budapest mindössze eggyel. Az akkori növekedési lista első hét helyén kivétel nélkül kelet-magyarországi megyéket találtunk...

EURÓPA NEM ENGEDI MEG, HOGY ORBÁN PUTYIN JAVÁRA ELDÖNTSE A HÁBORÚT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.29.


Orbán vagy enged, és lemond a vétóról, vagy az „erős ember” megint elmegy kávézni, ellenkező esetben az Európai Unió leállít minden uniós támogatást, ami nélkül a magyar gazdaság és pénzügyi egyensúly összeomlik. Ez a megoldás körvonalazódik a hírek szerint. Ha Orbán vétóz, megvonják tőle az összes uniós pénzt, és Orbán puskája fordítva sül el.

Európa biztonsága a tét, mert Ukrajna az uniós pénz nélkül elveszíti a háborút, s Európa az oroszokkal közvetlenül találja szemben magát. Orbán Európát veszélyezteti, ha megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot. Ha Orbán elzárja Ukrajnát az uniós támogatástól, azzal eldönti a háborút az oroszok javára, és utat nyit Putyinnak Európába.

Orbánnak a vétóval kettős célja van: az egyik, hogy a háború az oroszok győzelmével és Ukrajna vereségével érjen véget. Ukrajna önálló államisága szűnjön meg, és megnyiljon az út Kárpátalja visszacsatolása előtt. Emellett azt reméli, hogy az oroszok fenyegetésével Európában megbuknak a liberális demokratikus jogállamok, s a szélsőjobb kerül hatalomra.

Orbán kalandorpolitikájába belefér akár egy világháború is, amely megszünteti a liberális világrendet. Ebbe a tervbe bekalkulálják Trump győzelmét is Amerikában, amivel a NATO elveszíti a legerősebb katonai erejét. Nem véletlen, hogy Európa megkezdte a felkészülést önmaga megvédésére. Ezért a „békepárti” Orbán egy világháborút is kockáztat.

Megjegyezzük, hogy a kép világos: Putyin két ügynöke, Orbán és Trump Európában és Amerikában próbálja blokkolni Ukrajna támogatását, hogy az ukrán ellenállás megszűnjön. Amerikában Trump irányítja a kongresszusi republikánusokat, akik szintén akadályozzák az Ukrajnának szánt támogatás elfogadását.

A másik cél, hogy a vétó fegyverével megakadályozza az uniós pénzek visszatartását, és a jogállamiság kikényszerítését. Ez nyilvánvalóan zsarolás, ahogy zsarolással szerezte meg a befagyasztott pénzek egy részét is decemberben, nem az igazságügyi rendszer jogállamivá tételével. Az ukránoknak szánt pénz vétójával a maradék pénzt akarja megkapni...

GÁBOR GYÖRGY: UNGVÁRY KRISZTIÁN A FELTÁRT TÖRTÉNELMI TÉNYEKKEL A MAGYAR KÖZELMÚLT SZELETÉBE ENGEDETT BEPILLANTANI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.01.29.


Talán nem mindenki számára ismert Chateaubriand és Napóleon esete: a saját történelmi cenzúráját totalitárius eszközökkel megképző Napóleon és a hazugságait feltáró, azokat leleplező, ámde önmagát közben hazug módon túlidealizáló Chateaubriand története.
Megütközve olvastam azokat a véleményeket, amelyek Ungváry Krisztián feltáró munkáját az „apák és fiúk” kontextusába elhelyezve annak adtak hangot, hogy Ungváry „ostoba konyhapszichológiai hablatyolásával” voltaképpen a felmenők bűneit olvassa az élőkre.
Akik ilyet és ehhez hasonlókat vetnek papírra, azoknak halvány fogalmuk sincs a történész munkájának lényegéről, amely egyébként Hérodotosztól kezdve többek között a hazugságoknak igyekszik hadat üzenni, s miután Szent Ágoston óta tudjuk, hogy a hazugságnak hányféle formája lehetséges, a történész a hazugságokat is kontextualizálni szándékozik. Sok-sok idézetet tudnék felhozni a legnevesebb történészektől a történész és a hazugság viszonyával kapcsolatosan, én most az olasz Carlo Ginzburgra, a mikrotörténetírás legjelentősebb alakjára hivatkoznék. Ginzburg azt mondja, hogy Marc Bloch óta tudjuk, hogy hamis pletykák, hamis hírek remek történeteket generálhatnak, de a történésznek olvasnia kell tudni a forrásokat, és túl kell lépni a naiv pozitivizmuson. A történész a „hosszú időtartamra” koncentrál, míg a politika a rövid időkeretbe helyezi el önmagát, vagyis a történész és a politikus szándékai ellentétesek: a politikus, avagy a politikától közelről érintett személy a történelmet eszközként használja, mítoszokat, ködös legendákat vagy a legközönségesebb hazugságokat fabrikálja, vagyis az igazságot az elvárt, megkövetelt, szorgalmazott vagy pusztán a hatalomnak megfelelni szándékozó önös vágyból vagy bizonyítási igyekezetből a cenzúra által hazugsággá változtatja, míg a történésznek (természetesen a szaktörténésznek, s nem a politikai gyakorlatot a múlt által visszaigazolni igyekvő apologétának, múlthamisítónak) az igazság fogalmát kell megóvnia. A források olvasása, a bizonyítás folyamata a hazugság elleni küzdelem – így Ginzburg – teljes mértékben a „történelmi tapasztalat” része.

Én nem kívánok pszichologizálni, tegyék ezt meg mások, bizonyára akad ok erre elég. Csak azt állítom, hogy Ungváry Krisztián nem Bayer Zsolt antiszemitizmusát kívánta leleplezni (ennek a gazfickónak a „saját jogán” vallott antiszemitizmusa régről ismert és könnyű róla pontos képet alkotni), nem is a frusztrált gyűlölködésének „öröklött” és „tanult” okait szándékozott bemutatni, hanem a feltárt történelmi tényekkel a magyar közelmúlt szeletébe engedett bepillantani. Ráadásul abba a szeletébe, amelynek 80. évfordulójára emlékezünk az idén, s amelyet számtalan hazugság, elhallgatott és elfeledésre ítélt tények, legendás megszépítések, a magyar múlt átfestésének állandósult törekvései kívánnak elhomályosítani. Az más kérdés, hogy a maga gyártotta hazugságtömegnek éppen egy őt (is) érintő felületét az az alak szolgáltatja, aki egyébként szakmányban és főállásban hazudik, lejárat, karaktergyilkolászik, mocskolódik, a gyűlöletnek azt a mértékét termelve naponta bővítetten újra, amelyhez semmi köze a náci és ávós nagypapának, s amellyel csak neki van (helyesebben neki lenne) elszámolni valója.
De Ungváry nem erről írt.