ÉLET ÉS IRODALOM 2020/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.15.

F E U I L L E T O N

Fried Ilona: Történelmi és társadalmi traumák
az olasz fikcióban és dokufikcióban

I N T E R J Ú

Váradi Júlia: „Ezt is Orbánnak köszönhetem”
Interjú Stefano Bottoni történésszel

K R I T I K A

Molnár Zsófia: Tour de France

Az előadó- és képzőművészek helyzete nyilvánvalóan Franciaországban sem rózsás. Azzal a különbséggel, hogy arrafelé mintha a gyakorló szakemberek kicsit szélesebb körét meghallgatnák a politikusok, illetve a rendszer sokkal jobban be van biztosítva. Teszem azt, színházi ügyekben a döntéshozók például nem az ország gyakorlatilag egyetlen igazán kiemelt, állandó társulattal rendelkező repertoárszínházának igazgatójától kérnek véleményt, a nemzeti (vagyis állami támogatással rendelkező) színházak direktorai pedig nagyon is szívükön viselik a függetlenek sorsát, szolidaritási alapot reklamálnak, mivel programjukban és működésükben nagy mértékben rájuk is támaszkodnak...

Fáy Miklós: A ráadásig vezető út

(Grigory Sokolov – Beethoven, Brahms – Deutsche Grammophon, 2020)

A Szokolov-féle indulat kihuny minden tétel végén, és mindent elölről kell kezdeni. Na persze, Szokolov mégis a kis formák nagy művésze, minden koncert egyenletesen és fékezhetetlenül megy a ráadások felé, a hat, műsorban nem szereplő darabig, ami egyszerre az érzékek gyönyörűsége meg az artistaság ámulata, így nem lehet játszani, ennyi hangot ilyen rövid idő alatt senki nem tud eljátszani. Csak Szokolov...

Grecsó Krisztián: Háztartási alapismeretek

(A család kedvenc fogásai, 1. évad, Tv Paprika)

Amikor láttam lefolyni az aranyló levest, sajnos egy csapásra le is mondtam Nadiyáról, mert a főzés csodája az, hogy rendszerben történik, hogy minden mindennel összefügg, még egy ritkán használt, amerikainak mondott városi konyhában is. És a „fúzió” – bármilyen újnak eladott dolog is (nagyjából a főzéssel egyidős) – sajnos nem visz el mindent a hátán, az indiai és más hatások, fűszerek mellett kell még egy dolog: szeretni kell, becsülni az anyagot, amiből főzünk...

Rákai Zsuzsanna: Tükör által világosan

(Veni, Vidi, Vinci; Franco Fagioli, Il Pomo D’Oro – Deutsche Grammophon, 2020)

Nagyon is illik a lemezre a címében szereplő szójáték: a kiadvány a csábító színházat jeleníti meg, olyan ideális tükörvilágot kínál, amelyben mindent a nemes lélek és a megbocsátás mozgat, és amelyben még a tűrés és a kétségbeesés is öntudatos és önazonos. Magával ragadó ez az áttetsző rend, az embernek már az első percek után nagy kedve volna átlépni a valóságnak ebbe a jó érzékkel megvilágított és arányosan keretezett változatába...

Csehy Zoltán: A legtisztább energiaminta

Sirokai Mátyás: Lomboldal. Je­len­kor Kiadó, Budapest, 2020, 68 oldal, 1699 Ft

„Fából készült hangszereken zenélek” – írja a zenész-költő, s ez szép lassan kikapcsolja az akaratot, és az egyensúlyt végül a lüktetésben éri el. Sirokai Mátyás új kötetét valamivel könnyebb az ovidiusi átváltozáspoétikához kötni: az élet folyamatos átváltozásban „létezik”, az anyag a maga örökös anyaságában, a matéria alma matere mindig biztos. Ugyancsak finom kapcsolat sejthető azzal a speciális érzékenységgel is, mely a növényi létet az orphikus meditációk burjánzó alapjává teszi, s olyan érzelmi-lelki folyamatok sorát indítja be, melyeknek köszönhetően bármi növénnyé lehet...

Branczeiz Anna: Ex libris

Füzi László: „Sebed a világ”
Mesterházi Mónika: Evidenciák
Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett
Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája

Kenesei István: A magányos delfin nyelve

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 204 oldal, 2990 Ft, e-könyv: 1999 Ft

Ez a könyv a nagyközönségnek, nem a főfoglalkozású nyelvészeknek íródott; utóbbiak (remélhetőleg!) mind tisztában vannak azzal, amiket Nádasdy itt elősorol. Mégis a szakmabelinek is letehetetlen olvasmány, ugyanúgy, ahogy mondjuk a Hamletet is szívesen megnézzük új fordításban, kíváncsian, mit talált ki a fordító a kívülről ismert mondatokra, nem beszélve magáról az előadás meglepetéseiről...

Schüttler Tamás: Áron örököse

Konrád György: Sétabot (Ása­tás 3.), Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2020, 336 oldal, 4990 Ft

A Sétabot írásai azt mutatják, hogy szerzőjük igazán nem készült a halálra, „eljön az magától is” – írta némi iróniával. Szinte utolsó pillanatig áradtak a szövegfolyam darabjai, hisz ezek által a szövegei által létezett. „Mindig az utolsó könyvemet írom, azt folytatnám akkor is, ha megtudom ez az utolsó napom.” (A legnagyobb akadály)

Weiss János: Beszélni a fociról

Borsi-Kálmán Béla: Az aranycsapat és ami utána következik. Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 509 oldal, 8000 Ft

Egy jó fél évtizeddel később Esterházy Péter (a Termelési-regényben) már azt állítja, hogy ez a beszédmód maga is a válság része: Végh Antalnak sem sikerült elkerülnie a sportújságírás zsargonját. És talán hozzátenné: a leginkább a sportújságírásban lehet érezni a szocializmus általános nyelvrongáló hatását. De akkor hogyan beszéljünk a fociról? Először is engedjük el az eredményességre való orientációt. „A hármas – elkapkodott – bírói sípszó véget vetett a döntőnek. Valaki nyert. A közönség tetemes hányada hazafelé indult […].” Az eredmény már nem érdekes, a foci már csak az életforma elemeként vagy alakítójaként érdemel némi figyelmet. Eljött a kijózanodás ideje, és most következik egyfajta nyelvtisztítás...

Krasznahorkai Lászlóról angolul: „Ez a legelszántabban könyörtelen műve”
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének angol nyelvű kritikai fogadtatásából

Baron Wenckheim’s Home­coming. Ottilie Mulzet fordítása, New Directions, 2019. szeptember, 576 oldal, 29.95 dollár, Tuskar Rock, 2019. november, 576 oldal, 20 font

Semmi kétség: a Báró Wenckheim hazatér komor, gyakran fásult, fárasztó, elkeserítő. Látnoki részei olykor nélkülözhetőnek érezhetők: „(…) a világ puszta eseménytéboly, milliárd és milliárd esemény tébolya, és semmi rögzített, semmi határolt, semmi megfogható, minden kicsúszik, ha meg akarjuk ragadni(…)”. Őrültsége és monomániája ugyanakkor ellenállhatatlan. Üdítő, ahogyan fütyül a kortárs irodalom szinte egészére, szellemisége Gertrude Stein The Making of Americans című regényével rokon: szintaktikai összetettsége miatt olyan irodalmi senkiföldje, amelyen csak a legelszántabb olvasók vonszolják át magukat. Ez a nem egészen 600 oldal egyszerre túl hosszú és – napjaink hír- és adatözönében – nagyon is rövid. (Sukhdev Sandhu, The Guardian, 2019. december 13.)

György Péter: A tervek és az idő
Reimholz Péter

Reimholz egész életében a Várnegyedben élt és dolgozott, számos épülete áll annak különböző pontjain. 1992-ben Nagy Bélával és Juhász Ottóval együtt készítették el az I. kerületi önkormányzat felkérésére A keleti várlejtő városépítészeti koncepciója című megvalósíthatósági tanulmányukat, amelynek rajzai Reimholz művei. A rajzok a várlejtő felmérésekor általuk azonosított, azaz megteremtett tömbök átalakításával kapcsolatos teendőket, lehetőségeket rögzítették. Ebben az esetben nem Jánossy radikális modernizmusának fantáziarajzairól, hanem a megvalósítható és megvalósítandó átalakítások vázlatairól volt szó. Az 1992‑es koncepció létrehozói nem nyúltak hozzá a Hunyadi János, Szabó Ilonka, Toldy Ferenc utcától a Fő utcáig, Bem rakpartig tartó tér szerkezetéhez, hanem a finom átrendezéseket keresték, a hagyomány adottságai és a kortárs korrekciók egyensúlyát...

Mélyi József: Élőkép a művészetről

Az élőkép mai visszatérésében fontos szerepet játszik a fotográfia médiuma, amelyet már Roland Barthes is a tableau vivant fogalmával kapcsolt össze. Az interneten most terjedő alkotások azonban nem illeszkednek teljesen a fotó korábbi elképzeléseihez: rövid mozgássorokkal együtt bemutatott vagy azokból kivágott és kimerevített képek keletkeznek – korunk vizualitásának talán leghűségesebb tükrei, amelyeket a régi taps helyett az alattuk elhelyezett emojik tesznek teljessé. Ha a múltban keresünk példákat, akkor inkább a XIX. századi francia Salon-karikatúrák között találhatunk párhuzamokra, amelyeknek épp az egyik leghíresebb fotográfus, Nadar volt a legnagyobb mestere. A mai élőképek valójában ilyesfajta, karikatúraszerű, szórakoztató művészetsűrítmények, amelyeket kapszulánként fogyasztunk, mintha naponta kétszer eggyel rapid módon letudhatnánk a mindennapi műveltségi adagunkat...

Báron György: Az Elia Kazan-ügy

Eddig a hollywoodi történet hasonló a budapestihez. Tanulságosak azonban az apró különbségek is. Amerikában elképzelhetetlen lett volna, hogy a hatalom valamelyik kurzusideológusa (ha mondjuk Clinton alatt lett volna is ilyen) miniszterektől és államtitkároktól kérte volna a döntés megváltoztatását, mint tette azt nálunk Schmidt Mária. Ha erre vetemedik, vagy hülyének nézik, vagy harsányan kiröhögik, hiszen a Filmakadémia (mármint az amerikai) független szakmai szervezet, politikusnak ott semmi keresnivalója...

Végső Zoltán: Robottá válásunk története

(Florian Schneider halálára)

Ennyire formalista, csupasz zene soha nem ért el a Kraftwerkéhez fogható népszerűséget. A Kraftwerk úgy írta le a XX. századot, úgy emelt be gondolatokat, elveket, művészeti hatásokat a popkultúrába – anélkül, hogy előadói attitűdje bármiben hasonlított volna az addig ismert előadókéhoz –, hogy közben maga is a történelem részévé vált...

I R O D A L O M

Garaczi László: Az evésről

Szőcs Petra: Bankett

Szőcs Petra: A háború utolsó áldozata

Szőcs Petra: Hiba

Szőcs Petra: Anyád nincsen tisztában az álmaiddal

Szőcs Petra: Egy textilművésznő emlékezete

Kiss László: A hal szól
Csuka

Szív Ernő: Férfiujjak kedvessége

A kislánytest mindig is nagyobb préda, mint a fiúk teste. De ne nyissak vitát semmiféle statisztikában.

Bementem később, évek múlva annak az iskolának az udvarába, nem a nagy iskola volt ez, hanem a kisebb, az alsós részleg, az egész területet elfoglalta a gaz. Remegés. Remeg a száraz kóró, zene. Magasra nőtt dudvák, szárak, remegés. Mindenhol lesz végül egy Csernobil....

Murányi Sándor Olivér: Ravina

Hirtelen megáll. Fejét felemeli. – Ohren! – szól neki Neukam úr. A csikó előrenyomja fülét a vezényszóra, és teljes szépségében mutatkozik meg. – Jetzt können Sie Fotos machen! – mosolyodik el vendéglátónk. Sietve kapom szemem elé a gépet. Exponálás közben arra gondolok, milyen kár, hogy a lipicai látványa és a szemem között lencse van, de ezt akkor is megörökítem. – Sie ist Ravina. Schönes Pferd. Ich empfehle sie für Ihre Tochter – jegyzi meg Neukam úr. Csak most jut eszembe, válaszolnom kell a lányomnak: – Megveszem neked. – Vannak pillanatok, amikor teljesen határozottá válok, máskor hónapokig ingadozom egy döntést illetően. Ez most az előbbi helyzet. Nem tudom, miből, de megveszem...

Gyárfás Endre: A babgulyás illata

„Állandó lakhelye...?” Oda van írva, tessék csak elolvasni! Majd elmagyarázom, hogy miért nem ott...

„Születési helye...” Az egy kisközség, Pesttől úgy hetven kilométerre. Nem hallottak róla a biztos urak? Semmiről nem híres. Egyszer volt ott egy kettős gyilkosság, úgy tizenöt éve, családi ügy, alig ismertem őket.

Ott, kérem, abban a faluban éltem harminc évig. Onnét jártam a városba, a szakközépbe. Majdnem le is érettségiztem.

Szüleim korán meghaltak. Apám vonatbalesetben, vasutas volt, két vagon ütközője közé szorult, anyám csak úgy, hirtelen betegségben, vagy talán a búbánatban...

Meg is nősültem, falubeli lányt vezettem oltárhoz, tehetős családból valót.

Takaros kis házunk volt, tapasztott fal, cseréptető, magam dobattam le korábban a nádfedelet, amikor munkába álltam, a téesz gépállomásán lettem szerelő. Traktor, kombájn, vetőgép, daráló, teherautó, bármit rám bízhattak a górék...

Kiss Noémi: Fagy

Dögölj meg, Disznó! Emlékszem, ez is furcsa volt. Ott, akkor villant be, ahogy húztam a nadrágomat. Hónapokkal ezelőtt történt. Üvegeztünk a lányokkal, születésnapi buli volt. Megpörgettünk a kör közepén egy palackot, akire mutatott, le kellett vennie egy ruhadarabot. Ment is a játék, amikor egyszer csak megálltunk. Az üveg rám mutatott, és nem esett jól. Semmi kedvem nem volt vetkőzni, igazából nem kedveltem ezt a játékot, mégsem mertem szólni. Nem is, hogy nem kedveltem, gyűlöltem. Szívből utáltam, a hideg rázott tőle, de hát buli volt, a többség akarta. A többiek gúnyolni kezdtek. Gyerünk, mutasd meg a pucád! Aki nem vetkőzik, annak a szájába dugjuk az üveget! Egyikük meg is mutatta, hogy kell tágra nyitni. Melyiket választod? Mindenki rajtam nevetett. Ekkor a barátnőm, aki addig szokásosan meg sem szólalt, azt mondta: Kuss legyen! Ki lehet szállni! Nem igaz, hogy nem lehet kiszállni! Milyen játék az, bassza meg, amiből nem lehet kiszállni? Megfogta a kezemet. Öltözzek csak fel nyugodtan. Elnémultak. Síri csend ült a szombati buliszobára. Egy úszótársunk nappalijában voltunk, jól emlékszem a pillanatra. Ahogy felsegített a földről...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD ALUDNI A MUNKAHELYEN?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.05.15.

A címben feltett kérdésre a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Legalábbis Európában, ahol az állását kockáztatja az, aki munkaidőben elalszik, pedig a személyes tapasztalatom az, hogy egy ebéd utáni, kora délutáni 15-20 perc szundítás (power nap vagy beauty sleep, kinek hogy tetszik) kifejezetten frissítő és segíti a délutáni hatékony munkavégzést. Mindenesetre mint Steve posztjából kiderül, nem mindenhol büntetik a szundikálást.

“A legtöbb országban, ha munkád közben elalszol, el is bocsájthatnak. Japánban azonban a hivatalban elszundizni szokásos, és kulturálisan elfogadott. A tény az, hogy ezt gyakran a szorgalom jelének veszik, nyilvánvaló, hogy a kimerülésig hajtottad magadat.

Van is rá egy szó: „inemuri”. Gyakran úgy fordítják: „szolgálatban alvás”, de Dr. Brigitte Steger, a Downing College Cambridge Egyetem japán tanszékének a témát könyvben is feldolgozó előadója szerint pontosabb lenne úgy fordítani: „alvás a jelenben”.

Ez szerinte megközelíti a japánok értelmezését az időről, miszerint lehetséges több dolgot is egyszerre csinálni, bár alacsonyabb intenzitással. Szóval jelen lehetsz azon az unalmas értekezleten, miközben álmodozol egy nyári vakációról.

Dr. Steger szerint az inemuri a rangosabb értelmiségi foglakozásoknál terjedt el leginkább. A kezdő értelmiségiek igyekeznek mindig ébernek mutatkozni, hogy energikusnak tűnjenek, akik pedig gyárban, mondjuk futószalag mellett dolgoznak, azok nyilván nem alhatnak el.

Az inemuri mindkét nem szokása, de a nőket gyakrabban kritizálják miatta, főleg ha olyan pozícióban alszanak, ami nem méltó hozzájuk – fogalmazott a szakember...

ITT OLVASHATÓ

MEGINT ÁLLAMI SEGÍTSÉGRE VÁR AZ ÉPÍTŐIPAR - AZ ÉVOSZ AZ ELŐREHOZOTT BERUHÁZÁSOKAT SZORGALMAZZA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.15.

Az idei első negyedévben az előző évihez mérten az építőipari termelés lényegében nem változott – hangsúlyozta az államtitkár. Ez alighanem sokaknak lehet rossz hír, mert az ágazatban állami segítségre számítanak. Ahogy eddig is.

Az idei márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – tette közzé a KSH. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a februárihoz mérten 5,2 százalékkal mérséklődött. Az első negyedévben azonban 2019 első negyedévéhez képest a visszaesés mindössze 0,1 százalékot tett ki. Az árak ebben az időszakban 8,5 százalékkal emelkedtek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtöki online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az adat stagnálásként értelmezhető. Boros Anita szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései az építőipart is segítették, és hozzájárultak ahhoz, hogy az ágazat márciusi visszaesése mérsékelt legyen...

ITT OLVASHATÓ

SZABADESÉSBEN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.15.

Valóban egy kisebbség terrorizálja a többséget, miközben folyamatosan megpróbálja magát többségnek beállítani, hogy a terrort legitimálja. A magyar politikai társadalom struktúrája -- ismert módon -- úgy néz ki, hogy a választók harmada legitimálja a Fideszt (=Orbánt) a szavazataival (ezeket a szavazokat aztán egy torz választási rendszer kétharmadossá inflálja, amit pedig a kormányzati rendszer és a személyi függések hálója autokráciává redukál). A második harmada ellenzéki szavazó, de nagy részük -- érthetően -- csak az impotenciát látja az ellenzék soraiban, a harmadik harmad pedig apolitikus, letargikus vagy ignoráns. A társadalom, amelyet a posztfeduális szervilizmus, a diktatúrákban elsajátított túlélési reflexek és a nemzet traumái neveltek, politikai intézményeitől megfosztatott és folyamatos hazugságban él, képtelen fellépni egy -- végül nem nagyobb, mint -- apró kisebbség zsarnokságával szemben.

Ebben a helyzetben, amelyet a kisebbség terrorista jellegű élcsapat pártja, illetve ennek vezetője, a közbeszéd és a kormányzati cselekvés folyamatos radikalizálásával tart fenn, a demokráciának már híre-hamva sincs. A demokráciának ugyanis, ceterum censeo, nem a négyévenkénti választás az egyetlen megkülönböztető jegye, hanem ugyanígy a választások közötti fair parlamentáris kormányzás, a nyilvánosság hiteles közös fórumai és a civilitársadalmi aktivitás szabadsága...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÚTJA AZ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKTŐL A VALÓDI ÖSSZEESKÜVÉSEKIG

444.HU
Szerző: haszanz
2020.05.15.

...11 éve, 2009. november 10-én Orbán Viktor beszédet mondott a „Helyünk a világban” című könyv bemutatóján. Megismételhetetlen alkalom volt, abban a körben együtt újra már biztosan nem állnak ki közösen a nyilvánosság elé, a könyv szerzőinek (Csaba László - Jeszenszky Géza - Martonyi János) kétharmada azóta Orbán erős kritikusa lett, Martonyi János pedig visszavonult a politikától. 

Orbán itt még - a szerzőkre hivatkozva - a magyar közgondolkodás két veszélyes szélsősége egyikeként említette „a világ összefogott a magyarok ellen” szemléletet.

A szerzők álláspontját osztva Orbán szerint két szemléletet említett. Az egyik az, ami „a magyar történelemben csak a bajokat, a kudarcokat és a csapásokat veszi észre úgy beállítva, minthogyha valami elkerülhetetlen végzete lenne a magyaroknak, vagyis minthogyha a világ összefogott volna ellene.

Ezt szokták összeesküvés-elméletnek is nevezni, ami nem jelenti azt, hogy azokat, akik az összeesküvés-elméletben szenvednek, ne üldözhetnék, és azok ellen ne esküdhetnének össze természetesen. De mégis talán, mint történelemszemlélet, ez a fajta »ellenünk van az egész világ« és ez szükségszerűen, sőt sorsszerűen van így, ez a gondolat kétségkívül torzító hatású, ráadásul restségre sarkall, mert ha így van, akkor mi a fészkes fenének kellene apró részletkérdések megértésével bíbelődnünk.

A másik szélsőség, amit a közgondolkodásban Trianon kapcsán a szerzők megemlítenek, egy klasszikus mondatban is össze tudom már foglalni – a baloldal érdemeit sem szabad elvitatni –, úgy hangzik, hogy «merjünk kicsik lenni!»” - mondta a Fidesz elnöke 2009 őszén.

Az ekkor már a 2010-es választások biztos győztesének látszó Orbán tanulságként azt szűrte le, hogy „kétségkívül mind a két szélsőség, illetve az ebből levezetett külpolitika csak és kizárólag zsákutcába vezethet bennünket, mert mind a kettő elfordul a valóságtól, elfordul az emberektől, és elfordul a józan észtől is. Elfordul az emberektől ez a két gondolkodásmód azért, mert az egyik azt mondja, hogy adjátok föl önmagatokat, próbáljatok mássá válni vagy másnak látszani, mint amik vagytok. És az is elfordul az emberektől, aki azt mondja nekik, hogy mindenki összeesküdött ellenetek, nincs semmi esélyetek a végzettel szemben. Ha ma úgy érezzük, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a magyarság nem találja a helyét a világban, akkor elsősorban ezt a két szélsőséges szemléletet és a rájuk épülő politikát kell az okok között első helyen említeni.” 

A Nyugat félreismerte a magyar kommunistákat

Erről az alapról indulva 2020-ra Orbánnak sikerült megalkotni azt az új világszemléletet, hogy ugyan a világ továbbra is nagy összeesküvésben van a magyarok ellen, de Orbán vezetésével a magyarok nem hagyják magukat.

Ennek a magja már a 2009-es beszédben is ott volt: „az utóbbi évszázadban Magyarországon (…) hagytuk, hogy mások jelöljék ki a helyünket a világban. (…) Az önfeladás politikája eleve lemond arról, hogy maga jelölje ki a helyét. Az összeesküvés-elméleteket gyártó balsors-szemlélet pedig szintén abból indul ki, hogy a helyünket mások már úgyis kijelölték. (…) Az ember azonban, legalábbis én hiszek ebben, józan ésszel azt is választhatja, hogy vállalva magát, tiszteletben tartva másokat, kiáll a saját érdekei mellett, és becsülettel megküzd azokért.” ...

ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: ORBÁN MOST MAGÁBÓL CSINÁLT BŰNBAKOT

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2020.05.15.

A teljhatalom miatt minden bajért őt okolhatják, azért is, amiről nem tehet – mondja az akadémikus, aki szerint lesznek komoly gondok.

"Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal."

A Magyar Hangnak értékeli így Csaba László akadémikus a koronavírus-járvány ellen hozott kormányzati intézkedéseket. Orbán Viktor korábbi tanácsadója érthetetlennek nevezi a kórházi ágyak kiürítését és kommunikációját. A professzor úgy látja, a katonák kivezénylése a kórházakhoz, cégekhez nem oldja meg a válságot. A gazdasági mentőcsomag elindulása előtt megbukott.

"Ahogy az egészségügyi, úgy a gazdasági intézkedésekből is kiviláglik, nagyon nagy a szakadék a döntéshozók és a döntések által érintettek között. Azt is mondhatnám, párhuzamos világban élnek."

Közgazdászként úgy véli, valódi segítség nélkül a kisebb cégek közül nagyon sok tönkre fog menni, ami jelentősen növeli majd a munkanélküliséget. Hiú reménynek tartja a gyors visszapattanást a világgazdaságban, a magyar pedig már járvány előtt is lassult, a részleges karantén pedig visszavetett mindent. Csaba László a magyar gazdaság zsugorodásáról azt mondja, az valahol a két szélső becslés, a 3-10 százalék közötti félúton lesz.

Többet kellene tenni a munkahelyek megőrzéséért, nem lenne szabad hagyni elfutni a költségvetési hiányt, védeni kellene a forintot, át kellene csoportosítani erőforrásokat, leállítani a nagy állami beruházásokat.

Nincs közbizalom a kormány iránt

Őt nagyon meglepte, hogy egy ilyen erősen központosított rendszer döntéseit mennyire nem fésülték össze...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ÚJABB KEMÉNY CSÖRTE VÁRHATÓ MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KÖZÖTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.15.

Frankfurter Rundschau 

A lap azt írja, súlyos vereség a jobboldali-nemzeti magyar kormány számára, hogy az Európa Bíróság jogellenesnek nyilvánította a budapesti menedékpolitika alapvető elemeit. Magyarország évek óta a bezárkózás és az elriasztás stratégiáját alkalmazza. A Bizottság már több szerződésszegési eljárást indított emiatt. Brüsszel tegnap arra figyelmeztetett, hogy a rendkívüli helyzetben elrendelt alapjogi korlátozásokat idővel hatályon kívül kell helyezni, főleg Magyarországon. A magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta kijelentette, hogy a luxemburgi döntés alapján immár egyértelmű: a magyar menedékjog rendelkezései összeegyeztethetetlenek az európai joggal. Viszont a határozat igen fontos azok számára, akik a két tranzitzónában sínylődnek, nem beszélve a törvénytisztelő magyar polgárokról. Merkel és Orbán 2015 óta az európai menedékpolitika két főszereplője, más-más oldalon. A kancellár a menekülthullám csúcsán segített magyar kollégájának, amikor nem zárta le a határt a Magyarországról érkező tömegek előtt. Ám soha nem bocsátotta meg a kormányfőnek, hogy az nem volt hajlandó végrehajtani a kvótadöntést. A gyakorlatiasnak tekintett német vezető azonban nem szakította meg a hivatalos kétoldalú kapcsolatokat. Ennek több oka is lehet: Merkel tudja, hogy az év 2. felében, a német uniós elnökség idején szüksége lehet Orbánra a hosszú távú költségvetés, illetve bizonyos reformok jóváhagyásához. Azon felül attól tart, hogy ha határozottan kiközösíti a magyar miniszterelnököt, akkor azzal még inkább Oroszország, illetve Kína karjaiba tereli a politikust.

Die Welt 

A magyar miniszterelnök várhatóan nem hagyja annyiban, hogy menedékpolitikáját elmarasztalta az Európai Bíróság. A riposzthoz előreláthatólag felhasználja, hogy a német alkotmánybírák a minap az EKB kötvényvásárlási programja ügyében meghirdették a nemzeti jog primátusát. Ezzel együtt nagy nemzetközi jelentősége van annak, hogy az EUB úgy foglalt állást: legfeljebb négy hétig szabad fogva tartani a menedékkérőket. Továbbá nem lehet minden vizsgálat nélkül elvetni a menedékkérelmeket, mondván, hogy annak benyújtója biztonságos 3. államon keresztül érkezett. Amúgy a két tranzitövezetbe most senkit sem engednek be a vírusjárvány miatt. Ha Budapest ragaszkodik az eddigi kőkemény migrációs irányvonalhoz, akkor visszanyúlhat az Emberi Jogi Bíróság múlt novemberi verdiktjéhez, amely – az EUB tegnapi állásfoglalásával ellentétben – azt állapította meg, hogy nem minősül őrizetnek, ha korlátozzák a kérelmezők szabadságát. Az is megoldás lehet magyar részről, hogy a tranzitövezetekben, pár hét alatt zavarják le a vizsgálatot. Ám inkább abból kell kiindulni, hogy a magyar Alkotmánybíróság követi a karlsruhei kollégák logikáját és meghirdeti a nemzeti jog elsőbbségét. Magyar szakmai körökben hosszabb ideje amúgy is vita van arról, hogy fenyegeti-e az állam szuverenitását, ha az európai intézmények bármiben diktálhatnak az Alkotmánybíróságnak. Brüsszel válasza az, hogy minden tag saját jószántából csatlakozott és engedte át nemzeti önállóságának bizonyos részét. A közeljövőben egyébként újabb kemény csörte valószínű Budapest és az unió között, mert az EU két évvel ezelőtt szerződésszegési eljárást indított a menekültválság hatására megszigorított magyar menedékpolitika miatt. 

BBC 

Az unió legfelsőbb ítélőszéke éppen akkor minősítette törvényellenesnek a menedékkérők fogva tartását a tranzitövezetben, amikor az EP vitájában politikusok bírálták a járvány miatt hozott felhatalmazási törvényt, amelynek alapján a rendőrség idáig csaknem 100 gyanúsítottat hallgatott ki, mivel azok állítólag álhíreket terjesztettek a ragályról. Az Európai Bíróság ítélete kötelező, és a brit közszolgálati média budapesti tudósítója, Nick Thorpe szerint megnyitja az utat, hogy elengedjék a két zónában lévő mintegy 300 embert, akiknek nagyjából a fele gyerek. 120-an már több mint egy éve vannak bezárva Röszkénél, illetve Tompánál. Viszont most a döntés miatt felül kell vizsgálni az egész magyar menekültpolitikát. Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Szervezetének nevében azt mondta, teljesen elfogadhatatlan és embertelen, hogy gyerekeket és más szempontból sérülékeny áldozatokat ennyi ideig bezárjanak. A luxemburgi állásfoglalás egyébként arról is rendelkezik, hogy az érkezőket, akik nemzetközi védelmet igényelnek, legfeljebb csupán 4 hétig lehet feltartóztatni a határon. Utána másutt kell elhelyezni őket az országban. Továbbá ha nem tudnak megélni, akkor pénzt kell adni nekik az ellátáshoz. Az egész ügyet kirobbantó két család ügyvédje, Pohárnok Barbara, akit a TASZ kért fel, úgy látja, hogy ezek után ki kell engedni mindenkit, akit jogsértő módon korlátoznak szabadságában a tranzit létesítményekben. Ha nem ez történik, akkor a jogász szerint bíróságok útján kényszeríteni fogják a magyar államot.

FAZ 

A magyar kormány úgy látja, hogy semmi gond sincs a tranzitövezetekkel, de ezt az Európai Bíróság most másként ítélte meg, nem beszélve az emberi jogi szervezetekről, amelyek már jó ideje kifogásolták az ottani, elfogadhatatlan állapotokat. A két létesítmény nem több pár sor konténernél, köztük murvával felszórt utakkal, egy játszótérrel és egy aszfaltozott résszel, rajta futballkapukkal és kosárpalánkkal. De kívülről 3-4 méter magas szögesdrót veszi körül az egészet. Szerbia felől egy forgókapun lehet bejutni, illetve amióta beütött a koronavírus, már ott sem. Akit már beengedtek, az bármikor visszatérhet Szerbiába, de akkor elveszti a jogát a menedékkérelemre. Észak felé, az országba csak akkor lehet továbbmenni, ha a beadványra kedvező válasz érkezik, ami nem túl gyakran fordul elő. Az esetek többségében az a verdikt, hogy az illető biztonságos 3. államon keresztül jött, ezért ügyében Magyarország nem illetékes. Az Orbán-kormány szerint ez a hozzáállás megfelel az európai jognak. Az érvek között szerepelt, hogy hasonló létesítmény van pl. a frankfurti repülőtéren, amúgy pedig az ország az EU határait védi. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor nem csupán azt nehezményezik, hogy a menekülteket őrizetben tartják, hanem a körülményeket is szóvá teszik. Így azt, hogy jó párszor megtagadták az élelmet az elutasított kérelmezőktől. De most mindennek a gyakorlatnak vége, így döntött az Európai Bíróság.

FAZ 

Nem csak Magyarországot érinti, hogy az Európai Bíróság megállapította: fogva tartást jelent, ha migránsokat kényszerítenek egy tranzitzónába – hangsúlyozza a kommentár. Aki elmenekül hazájából, hogy Európában keressen menedéket, az nem bűnöző. De az sem számít annak, akit ki kell toloncolni, még akkor sem, ha bizonyos körülmények között átmenetileg be lehet zárni. Az unió bírósága most úgy foglalt állást, hogy az őrizethez bizonyos jogcím kell, és nem lehet korlátlan ideig fenntartani. Azon kívül, és ennek magától értetődőnek kellene lennie: minden érintettnek joga van a hatékony jogvédelemre. Magyarország és Szerbia között, a senki földjén is érvényesülnie kell a jognak. A magyar hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden beadványt, és nem alakíthatják úgy a határozatokat, hogy az illetők számára ne kínálkozzon többé semmiféle jogi út. Immár az is egyértelmű, hogy a kérelmet nem lehet azzal visszautasítani, hogy a benyújtó biztonságosnak nyilvánított 3. államon keresztül érkezett. Alighanem most erősödik a kormányokra a nyomás, hogy ne engedjék be a menekülteket Európába, hanem már a külső határokon döntsék el, jogosultak-e azok az oltalomra. Mármint az az ország döntse el, amelyben először lépett európai földre. De még jobb volna mindezt a Földközi-tenger túlsó oldalán elintézni, mert akkor a szerencsétlenek nem kényszerülnek odüsszeiára. Ez azonban csupán elmélet, de a luxemburgi ítélet mindenkire vonatkozik.

Frankfurter Rundschau 

Az újság jó irányba tett lépésnek nevezi, hogy az Európai Bíróság megbélyegezte a menedékérők internálását, de az elemzés további intézkedéseket sürget, bár egyelőre mindenképpen fel lehet lélegezni. A magyar kormány ugyanis erőteljes figyelmeztetést kapott, miután már alig-alig tartja magát menekültügyen a nemzetközi normákhoz. Ám kérdéses, hogy az Orbán-kabinet eleget tesz-e a döntésnek. Hiszen Orbán éppen most csikarta ki, hogy dektérumokkal vezethesse országát. Az igazságszolgáltatásra kemény nyomás nehezedik. Azon kívül tavaly az Európai Emberi Jogi Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fogva tartás nem okvetlenül minősül a szabadság megvonásának. Arról nem beszélve, hogy Európában több nemzeti bíróság is jó pár ítélettel lenyomta a menedékvédelem szempontjait. Ez pedig nem csupán Magyarország kezére játszik. Sok más állam is kitoloncolásokkal igyekszik távol tartani a menekülteket. Az EUB most másfajta jelzést küldött, ám ez nem elegendő a fordulathoz.

Politico 

A Bizottság igazságügyi biztosa úgy kommentálta a rémhírterjesztés miatt elrendelt két előállítást, hogy a legutóbbi magyar rendelkezések egy sor aggodalomra adnak okot, az adatvédelemtől a munkajogig. Reynders megjegyezte, hogy ő és a munkatársai az elriasztó hatást is figyelik, amikor arról érkezik hír, hogy miként alkalmazzák a magyar hatóságok az álhírek ellen hozott jogszabályt. Ennek érdekében Brüsszel a helyszínről szerez be információkat a tényleges helyzetről. Mert tudni akarja, hogy pontosan milyen következményekkel járnak az eljárások, illetve a hozzájuk kapcsolódó hivatalos közlések. Kifejtette továbbá, hogy a nyomásgyakorlás igazi veszély lehet a szólás- és sajtószabadság szempontjából. A magyar hivatalosságok viszont nem látnak semmi kivetnivalót a két ügyben. Lásd Gulyás Gergely sajtótájékoztatóját, miszerint hogy elengedték a két érintettet, az a törvény erejét igazolja. Varga Judit ugyanakkor azt írta a Facebookon: senki sem állíthatja, hogy a szólásszabadság része, ha valaki szándékosan álhíreket tesz közzé. A portál azonban azt tanácsolja a magyaroknak, hogy legyenek óvatosak, amikor bármit publikálnak a közösségi hálón, mert lehet, hogy hamar kopogtat náluk a rendőrség. Ilyen okokból már több tucat ember ellen folyik eljárás, és a vége többéves börtön lehet számukra. Az egyik tegnapi érintett, Csóka-Szűcs János azt mondta a Politico munkatársának, hogy olyan országban szeretne élni, ahol elmondhatja a véleményét és ezért nem küldik rá a rendőröket. Idáig egyébként csupán azt tapasztalta, hogy ha valami olyat írt, ami nem tetszett a helyi nacsalnyikoknak, akkor azok csak telefonon figyelmeztették, hogy nem kéne. De már az is megtörtént, hogy valamilyen, nem megfelelőnek tartott bejegyzés miatt az illető elvesztette az állását. Hogy a másik friss ügyben a rendőrség közzétette a felvételt, amely azt mutatja, amint a gyanúsítottat beviszik, nos, az a bírálók szerint a megfélemlítést szolgálta. Miközben már sokan így sem merik nyilvánosan elmondani, amit gondolnak. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezetője úgy értékelte, hogy a két férfi csupán élt a szabad véleménynyilvánítás jogával. A hatóságok viszont a bűnügyi eljárás szabályai szerint jártak el, ami nyilvánvalóan túlzás.

FAZ 

A lap arról ír: Varga Judit ugyan még a múlt hónapban azt bizonygatta, hogy a rémhírterjesztésért újabban előirányzott ötéves szabadságvesztés arányos, és alkalmas a járvány miatt szükséges intézkedések megvédésére a dezinformációs kampányokkal szemben. Valamint hogy a törvény nem vonatkozik arra, amikor valaki a kormányt bírálja, vagy feltételezésekbe bocsátkozik. Hát, ami a héten történt, az éppen nem ezt bizonyítja. A rendőrség igencsak keményen lépett fel a vélt bűnösökkel szemben. De mit csináltak azok, túl azon, hogy Orbán kritizálták? Facebook-bejegyzéséért két ember otthonát átkutatták, laptopokat koboztak el, mindkettőjüket bevitték a rendőrségre, ujjlenyomatot vettek tőlük és kihallgatták őket. Egyikük annyit tett, hogy a közösségi médián keresztül szót emelt a biztonsági intézkedések lazítása ellen. De hol itt az álhírterjesztés? Azt üzente a miniszterelnöknek, hogy az egy kegyetlen zsarnok, de jegyezze meg, hogy idáig még minden diktátor megbukott. Alkalmas ez a bejegyzés a „ragály elleni védekezés sikerének megakadályozására”? Az ügyészség nemmel válaszolt és elengedte az érintettet.

Bloomberg 

A hírügynökség jelzésértékűnek tekinti, hogy Gulyás Gergely szerint Orbán Viktor a jövő hónapban visszaadhatja különleges jogkörét, vagyis a hatalom reagál a hatalmas nemzetközi bírálathullámra. Az ellenoldal szerint a kormányfőnek adott felhatalmazás aggályokat vetett fel az egész európai demokrácia jövőjét illetően. A cikk idézi a jogállamért felelős bizottsági alelnököt, aki tegnap arról beszélt az EP magyar vitájában, hogy az Orbán-kabinet által hozott korlátozások elriasztó hatással járhatnak egy olyan országban, ahol már amúgy is gond van a jogállammal és az uniós értékek betartásával. 

Bloomberg A kelet-európai államok a rendszerváltás óta a legnagyobb gazdasági visszaesés felé botladoznak, pedig a térség idáig az unió leggyorsabban növekvő része volt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az első negyedévben megfeleződött a magyar, a lengyel és a román fejlődési ütem, a csehek és a szlovákok esetében pedig már átment negatívba. Mindez azzal függ össze, hogy az euroövezet példátlan nehézségek elé került, ami kihat a keleti iparra is. Így még a lengyeleknek 4,3 százalékos recesszióra kell felkészülniük, pedig a Bizottság szerint övék a régió legrugalmasabb gazdasága. Az összeállítás idézi Csányi Sándort, aki U-alakú kilábalást jósol, ami azt jelenti, hogy ha gyorsan magához tér az eurozóna, az nagyot lendíthet Magyarországon is. Az EBRD fő közgazdásza hozzáteszi, hogy a járvány enyhülése után az új tagok várhatóan nagyobb tempót produkálnak, mint a nyugati tagállamok, amelyeket be kell hozniuk. Azon kívül ők a baj bekövetkeztekor gyorsabban reagáltak, mint például a franciák, spanyolok vagy a britek. Ezért lényegesen kevesebb a halottjuk. De ehhez az is kellett, hogy őket később érje el a fertőzés, mint, mondjuk, az olaszokat, tette hozzá Javorcik.

Le Figaro 

Fokozódik a kelet-nyugati törés veszélye, mert több közép-, illetve kelet-európai ország úgy érzékeli, hogy a nyugati szövetségesek megfeledkeztek róla a vírusválság során. Brüsszelt ugyanakkor nyugtalanítja, hogy Kína egyre aktívabb a térségben. Peking már 2 milliárd eurós szerződést írt alá Magyarországgal a Budapest-Belgrád vasút korszerűsítéséről. Pont akkor, amikor a magyar gazdaság hanyatlani kezdett a Covid-19 miatt. A cél azonban az, hogy létrejöjjön a kapu a Pireuszon keresztül érkező kínai áruk számára. Az új tagok attól félnek, hogy ők lesznek az új segélycsomagról zajló tárgyalások nagy vesztesei, és sokkal kevesebbet kapnak majd a kohéziós alapokból. A régió ugyan eddig viszonylag szerencsésen vészeli át a járványt, de a gazdasági kihatások így is riasztóak. Az ipar már az év elején erősen lelassult, mivel megszakadtak a kínai beszállítói láncok. Különösen kedvezőtlenül érintette ez a magyar, szlovák és román autógyártást. A recesszió 2. hulláma márciusban következett be, mivel visszaesett a nyugati gazdaság. A BNP Paribas fő közgazdásza azt magyarázza, hogy ezek az országok szépen gyarapodtak az utóbbi években, zárkóztak fölfelé, de most jött a kemény ébredés. Kidolgoztak ugyan mentőcsomagokat, és a jegybankok is segítenek, követve az EKB példáját, csak éppen az eszközök nem mérhetőek a nyugati szinthez. Így egyesek most tárt karokkal fogadják Kínát, mások azonban Európa másik feléhez igazodnak. Bulgária és Horvátország gyorsítja az euró bevezetésének folyamatát.

Süddeutsche Zeitung 

Beperli Ausztriát az Európai Bíróságnál a Bizottság a keleti vendégmunkásoknak fizetett gyerekpótlék megrövidítése miatt. Az osztrák kormány 100 millió eurót kívánt megtakarítani azzal az indoklással, hogy jogtalan előnyt élveznek azok a magyarok, románok, lengyelek, szlovákok, akik az országban dolgoznak ugyan, de a családjuk nem jött velük. Odahaza ugyanis sokkal alacsonyabbak a megélhetési költségek. Ezért a juttatást egy éve az adott keleti tagállamokban érvényes árszinthez kötötték. Brüsszel azonban diszkriminatívnak tartja az eljárást, mivel az érintett munkavállalók Ausztriában fizetik az összes adót, járulékot, ezért nem kaphatnak kevesebbet, mint azok, akik a gyerekükkel együtt települtek át osztrák földre. Továbbá az intézkedés nem vonatkozik azokra az osztrákokra, akik hivatalos kiküldetésben keleten dolgoznak, pedig a helyzetük hasonló.

ITT OLVASHATÓ

10 ÉVES KIVÁNDORLÁSI TREND FORDULT MEG TAVALY MAGYARORSZÁGON

HVG ONLINE

Szerző: MTI / HVG.HU

2020.05.15.

23,2 ezer magyar tért haza. Miközben sok ezren közben el is hagyták az országot.

Évtizedes trend fordult meg tavaly, amikor több Magyarországon született állampolgár költözött haza, mint ahány kivándorolt – írta pénteken a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira hivatkozva. 2019-ben 23,2 ezren jöttek vissza, miközben 21,9 ezren hagyták el az országot.

A nemzetközi vándorlási mérleg kivándorlási oldalán már négy éve csökken a Magyarországot elhagyók száma, és ebben az időszakban növekedni kezdett a hazatérőké – olvasható a lapban. A kivándorlás csúcsa 2010 óta 2015-ben állt be a KSH szerint, akkor csaknem 33 ezer magyar költözött külföldre valamilyen okból.

Tavaly 10,1 ezren voltak azok a Magyországra települő magyar állampolgárok, akik más országban születtek. Ez csökkenést mutat az elmúlt évek hasonló adatához képest. Velük együtt tavaly 33,3 ezren költöztek haza Magyarországra. (Egy korábbi statisztika szerint Nyugat-Európában nagyjából 600 ezer magyar él.)

Ha már külföldi magyarok, érdekes adalék lehet, hogy az előző három évben nagyjából minden hatodik magyar gyerek külföldön született...

ITT OLVASHATÓ

VESZÉLYZÓNÁBA KÜLDÖTT IDŐSEK: MAJDNEM MINDEN HARMADIK COVIDOS BETEG MEGHALT A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZBAN, A PESTI ÚTRÓL IS KERÜLTEK ODA FERTŐZÉSGYANÚS ESETEK - A KÓRHÁZ DOLGOZÓINAK SZŰRÉSÉT CSAK MÁRCIUS VÉGÉN KEZDTÉK EL SZÚRÓPRÓBASZERŰEN, MIUTÁN TÖBBEN MEGBETEGEDTEK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.05.15.

Fuldokolnak a koronavírusos betegek és fuldoklunk mi is a maszk és védőruha alatt. Feltéve, hogy van és használható a védőfelszerelés. Bár abban sem vagyunk biztosak, hogy az általunk használtak valóban elég védettséget adnak. Szkafanderünk csak elvétve volt. A kapott maszkok és kesztyűk között volt olyan, amelyik az első pillanatban elszakadt. Az izolációt egy gipszkarton fal és egy ajtó jelenti, csakhogy az nem ér fel a mennyezetig – számolt be a Népszavának egy neve elhallgatását kérő nővér a Bajcsy-Zsilinszky Kórház egyik covidos osztályán uralkodó állapotokról. 

S ez már a feljavított változat. Az első hetekben sokkal rosszabb volt. Az osztályt március elején alakították át covidos-részleggé és rögtön hozták is a betegeket, miközben senkinek fogalma sem volt arról, hogy mégis mit kellene tenni. Nem volt központi utasítás, mindenki tette, amiről úgy vélte, jó lesz. 

A fertőzés-gyanúsakat több ágyas szobákba zárták össze és csak két nap múlva derült ki, hogy ki kapta el valóban a vírust. Sokan megpróbáltak megszökni, mások dühöngtek, amit meg is értettünk, de semmit se csinálhattunk. Most már őrök felügyelik a rendet. A kórház kialakítása okán nincs minden ágynál oxigén. Sok kórteremben csak mosdó van, fürdőszoba a közös folyosó végén. Odáig pedig el kell menni a többi kórterem előtt is – teszi hozzá. 

A dolgozók szűrését csak március végén kezdték el szúrópróbaszerűen, miután többen megbetegedtek. Az erről szóló főigazgatói utasítás – a központi eljárásrenden felül - azonban csak április végén született meg. Az RTL Klub kedden arról számolt be, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 1400 munkatársa közül 24 fertőzött. A Népszava információi szerint közöttük van az egyik covidos osztály főorvosa is, ami egy májusi szűrésből derült ki.  

A Népszavához eljutott hírek szerint az intézmény egyik osztályán takarékosság okán építkezéseken használatos kék műanyag takarófóliával alakították ki a covidos osztályokra vezető járvány-zsilipeket. Ezek hivatottak megállítani a vírus tovább terjedését. Mindezek után elég furcsa, hogy a népegészségügyi központ állítólagos áprilisi járványügyi ellenőrzésekor a kórház egyik covidos osztályát sem záratta be. Így azok azóta is fogadják a betegeket. 

A Népszava birtokába került egyik iratból pedig az derült ki, hogy magas a koronavírusos betegek halálozási aránya a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, amely egyébként a Pesti úti idősek otthona területileg illetékes ellátóhelye. A járvány kitörése óta összesen 202 Covid pozitív beteget ápoltak a kőbányai fekvőbeteg intézményben, közülük eddig 60 beteget veszítettek el. A később elhunytak csaknem felét a Pesti úti Idősek otthonából szállították be. (Az idősotthon lakói közül 44-en haltak meg eddig a koronavírus-járványban.) A halálozási arány a kórházban 29 százalékos, míg a magyar általános halálozási ráta 12,2 százalék...

ITT OLVASHATÓ

AZ IT-SZEKTOR SEM KIVÉTEL: TÖMEGES ELBOCSÁTÁSOK JÖNNEK

PORTFOLIO

Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL

2020.05.15.

Az eddigieknél sokkal komolyabb kormányzati lépésekre van szükség, ha tényleg meg akarjuk menteni a vállalatainkat: a kkv-k likviditása néhány hónapig tart ki, a nagyvállalatok 20-30 százalékos leépítésekre kényszerülhetnek. A legnagyobb problémát hosszabb távon a fogyasztói bizalom visszaállítása jelentheti, és a járvány egy nagyon fontos dolgot is elvett tőlünk: elvesztettük a digitális munkaerő kiképzéséhez szükséges időt. Itt azonnal lépni kell, mert minden vállalat robotizálni fog fénysebességgel – véli Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, május 20-ai konferenciánk első előadója. A szakember nemrégiben az Európai Bizottság előtt is felszólalt, amely számára egy kkv-s mentőjavaslat-rendszert dolgoznak ki...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ZSEBÉT EGYELŐRE SEMMI NEM FENYEGETI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.05.15.

A magyar kormány vagy végtelenül cinikus, vagy végtelenül ostoba, vagy végtelenül gátlástalan. Más magyarázatot nem találok arra, hogy egy-két nappal a brüsszeli vitanap előtt, teljesen értelmetlenül és érthetetlenül letartóztattak és becipeltek a rendőrségre két magyar állampolgárt is, miközben a lakásukon házkutatást tartottak. A két férfi ellen rémhírterjesztés volt a gyanúsítás alapja; nincs is értelme a tartalmát kifejteni, oly nevetséges a hatóság eljárása.

Nem lehet kétségünk – netán ez is egy rémhír? – hogy a rendőrök nem saját maguktól léptek fel az „elkövetőkkel” szemben, mint ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy a rendőreink nem von haus aus nem lennének ennyire hülyék. Feladatuk volt, és végrehajtották. A megbízó pedig valaki a kormány nevében lehetett; ott a kabinetben dönthettek úgy, hogy itt az ideje felemelni a mutatóujjat. Felemelni, mégpedig azért, hogy tudja csak meg mindenki ebben az országban, hogy nem árt az óvatosság; még a közösségi oldalra is kiterjed a hatalom figyelme.

Hogy miért cinikus, ostoba, vagy gátlástalan ez a tempó, az talán már az előzőekből is kiderül, de még inkább aláhúzza ezeket a jelzőket az a tény, hogy csütörtökön az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről vitatkoztak. És az Orbán-kabinet mintha csak újabb érveket akart volna felkínálni a bennünket bírálóknak: íme, mi így járunk el azon állampolgárainkkal szemben, akik nem a mi törvényeink szerint járnak el. És itt most a m i törvényeinket nagyon sajátosan kell értelmezni, nagyjából úgy, mint a maffia belső szabályait. Vagyis álhíreket az gyárt, akire a kormány rámutat...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR IDŐK 2020: A ,,NEMZETI” ELIT ÜNNEPLÉSE ÉS HORTHY-NOSZTALGIA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

MÉRCE
Szerző: BIRKUT MÁTÉ
2020.05.14.

Horthy Miklóst 100 éve választották kormányzónak, ezért mindenképpen indokolt lenne, hogy az autoriter vezetőről, valamint a nevével fémjelzett korszakról átfogó kiállítás szülessen. A Magyar Nemzeti Múzeumban március 15-éig volt látható a Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem által közösen rendezett Magyar Világ 1938-1940 című nosztalgia-kiállítás, amelyről azért is érdemes megemlékezni, mert korunk jellegzetes kulturális produktumaként néhol komikus, de többnyire tragikus módon vette védelmébe a Horthy-rendszert és azon keresztül a NER torz társadalomképét. 

A Kásler Miklós emberminiszter által létrehozott, évi 800 millió forint közpénzből működő Magyarságkutató Intézet egyre aktívabb: tavaly nyitották meg a Magyar Természettudományi Múzeumban az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállítást, idén pedig már két tárlatot is kínáltak a Nemzeti Múzeum látogatóinak.

A Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás másik rendező intézménye a Kodolányi János Egyetem, melynek rektoraként Szabó Péter elég egyértelműen fogalmazott a kiállítás céljaival kapcsolatban: ,,a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.”[1]

Nem árnyalni vagy kiegészíteni szeretnék tehát a rendezők a Horthy-rendszer megtépázott imázsát valamilyen történész-szakmai szempontból, hanem ellensúlyozni. Ennek fényében érthető, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum ez esetben csak befogadta a kiállítást, de erről majd később.

A kiállítás előtt egy hatalmas plakát állt, amely az 1938 és 1940 közötti időszakot Magyarország utolsó békeéveiként hirdeti. Szemben a plakáttal, ezen a kissé ízléstelen brandingelésen gondolkodva csapott meg először az erős parfüm illata, ami a jellemzően nyugdíjas, gyakran nemzeti vagy Árpád-sávos kitűzőket hordó urakból és asszonyokból áradt, és szinte elárasztotta a kiállítóteret (volt persze néhány fiatal is, ők a jövő).

Mindenki nagyon kedves volt, mosolygott rám, udvariasan elnézést kért, ha hozzámért. Bevallom, jól esett kicsit ebben a buborékban sétálni, mintha én is a „nemzeti tábor” tagja lettem volna. De ennek sajnos gyorsan vége lett, mert hamar kiderült, hogy ez az összetartozás érzés nem kölcsönös...

ITT OLVASHATÓ

CSAKNEM KÉTMILLIÁRDOT KÜLDÖTT ORBÁN A NEMZETI ATLÉTIKAI KÖZPONTRA, DŐL A PÉNZ A KÉZILABDA-SZÖVETSÉGHEZ IS - MÍG AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL FORRÁST VONNAK EL, A SPORTÉLETBEN MOST IS CSENG A KASSZA

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.05.15.

A jelek szerint a koronavírus előidézte gazdasági válság és veszélyhelyzet sem lehet elégséges ok arra, hogy az Orbán-kabinet támogatás nélkül hagyjon valamilyen sportcélú programot vagy vagy beruházást. 

A csütörtök esti Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok újabb milliárdokat különítenek el ilyen célokra: egy, Orbán Viktor által aláírt határozat például azonnali hatállyal plusz 1,998 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Atlétikai Központ „árvízvédelmi és távközlési kábelhálózat-kiváltási beruházásainak” előrehozott megvalósítására. Így a NAK kivitelezési és előkészítési munkálatai már 7,76 milliárdba kerülnek. 

Nem hagyták az út szélén a Magyar Kézilabda Szövetséget sem: a szervezet 1,38 milliárd forintot kap idei működési költségeire és szakmai feladatainak ellátásra – méghozzá egészen kacifántos úton: az Emmi-nél külön jogcímcsoportot hoztak létre a kéziszövetség ellátásához, a forrást pedig Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek közösen kell előteremtenie. Ezt a határozatot is Orbán ellenjegyezte, aki egyúttal a határon túli kézilabda akadémiáknak is küldetett 300 millió forintot Vargával – hogy itt ki lesz a kedvezményezett, arra a közlönyszám nem tér ki...
ITT OLVASHATÓ

HA MEGVONTAK A PARLAMENTTŐL MINDEN JOGKÖRT, MIÉRT VESZ RÉSZT AZ ELLENZÉK A PARLAMENTI SZÍNJÁTÉKBAN? - DIKTÁTOR MELLETT MIÉRT MŰKÖDTETNEK EGY PARLAMENTET IS, AMINEK SEMMILYEN SZEREPE NINCS? - MIÉRT NEM ENGEDIK LÁTSZANI A FASIZMUST?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.14.

Az idők végezetéig szóló felhatalmazási törvény, amely a vírus után is megmarad, megvont minden jogkört a parlamenttől. Bevezette a rendeleti kormányzást, a nyílt diktatúrát, és Orbánt a tövények fölé emelte. Eddig is ez volt a tényleges helyzet, a parlament statáriális törvényhozásként működött, amelyben Orbán akaratát foglalták törvénybe. Most azonban megfosztották a parlamentet minden jogkörétől, Orbánnak nem kell ezt a színjátékot sem eljátszania. Törvényessé tették a törvények feletti állapotát. A parlament által hozott bármilyen törvény fölé helyezheti magát, a törvények felett áll. Ez diktatúra.

Ebben a helyzetben egy óvodás is feltenné a kérdést, hogy mi szükség van akkor a parlamentre? Ha az országot nem a parlament által hozott törvények irányítják, hanem Orbán rendeletei, ha a parlement által hozott törvények semmit nem számítanak, mert Orbán bármilyen törvényt felülírhat, akkor minek ülésezik üresjáratban a parlament? Az ellenzék miért tartja fenn ország és világ előtt azt a hamis látszatot, hogy Magyarország parlamentáris demokrácia? Van egy valóság, amelyben Orbán a törvény, és tőle függetlenül zakatol üresjáratban minden hatáskör, felelősség és befolyás nélkül egy színházi előadás parlament néven? Ahol az ellenzéki képviselők Oscar-díjas alakításokat mutatnak be, mintha valóban parlamentben lennének, szenvedélyes alakításokat mutatnak be, mintha ez valóságos lenne. Majd függöny.

Ha a parlament nem hozhat olyan törvényeket, amelyek a kormányra nézve kötelezők, minek a parlament? Diktátor mellett miért működtetnek egy parlamentet is, aminek semmilyen szerepe nincs? Már az is botrány volt, amikor kizárólag a PÉNZ miatt a kollaboráns álellenzék eljátszotta a parlamentarizmust, miközben ez akkor is egy színjáték volt, amikor Orbán formálisan még nem helyezte a törvények fölé magát. Hazugság volt az is, hogy ez egy parlament. Hamis és hazug legitimáció egy diktátornak, kizárólag a PÉNZ miatt, amivel megakadályozták, hogy Magyarország, Európa és a világ annak lássa Orbán fasiszta diktatúráját, ami. De arra, hogy már ennek a színjátéknak is lebontották a díszleteit, és már csak üresben pörögnek a PÉNZ miatt, nincsenek szavak.

Ha azt mondják némelyek, hogy ilyen jellemtelen, áruló, gazember vezetője még nem volt az országnak, akkor azt is tegyék hozzá, hogy ilyen jellemtelen, árulókból és gazemberekből álló ellenzéke sem volt még egyetlen politikai hatalomnak, amely képes a PÉNZ miatt egy olyan parlamenti színjátékot előadni, amikor parlament már nincs. Nem mondják meg a szavazóknak, hogy nem számít, kire szavaztak, nem számítanak a választások, mert a megválasztott képviselők alatt megszüntették a parlamentet. A diktátor rendeletekkel kormányoz, méghozzá a törvények fölött álló státuszban. Önmaga törvénye Orbán Viktor...

ITT OLVASHATÓ

TÍZEZREK ALATT KETYEG A BOMBA, ÓRIÁSI MUNKANÉLKÜLISÉGET JELEZNEK ELŐRE AZ EDDIGI LEÉPÍTÉSEK

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.05.15.

Ha egy vállalat kilátásai jelentős fordulatot vesznek, az azonnal meglátszik a kölcsönzött dolgozói számán. Gazdasági problémák esetén először a kölcsönzött munkaerejét építi le, ha pedig felívelő pályára áll, akkor velük bővíti elsőként az állományát. Az autógyárak, az áruházláncok vagy éppen gyorséttermek éppen azért kölcsönöznek dolgozókat, hogy rugalmasan és kényelmesen tudjanak alkalmazkodni a forgalom ingadozásához.

A változásokra való érzékenysége miatt a kölcsönzött munkaerő mértékének ingadozását fontos gazdasági indikátornak tartják. “Pontosan lehet látni, hogy ha ma elküldik a kölcsönzött munkaerőt, akkor két-három hét múlva a saját állományt is elküldik, ha nincs valami változás. Emiatt jó lakmuszpapír ez a gazdaságban” – mondta Simon Balázs, az egyik jelentős magyar munkaerő-kölcsönző, a Humánia HRS Group jogi és kommunikációs igazgatója.

70-75 ezer kölcsönzött dolgozó veszíthette el a munkáját

A koronavírus megjelenése óta hatalmas mértékben építették le a kölcsönzött munkaerőt a magyarországi cégeknél, és ez sötét jövőt vetít előre az egész munkaerőpiacon. Magyarországon nagyjából 150 ezer kölcsönzött dolgozó volt a járvány előtt, mostanra azonban

kevesebb mint 40 százalékuk dolgozik aktívan

a magyarországi munkaerő-kölcsönzők többségét képviselő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) adatai szerint.

A szervezet egyes tagjainak önbevallása alapján március eleje óta a kölcsönzött munkaerő 45-50 százalékát küldték el a magyarországi vállalkozások*(a módszertan a csillagra kattintva ismerhető meg). “Ezen felül a megmaradt dolgozók 30 százaléka inaktív állományban van” – mondta a szervezet elnöke, Dénes Rajmund Roland, aki az egyik jelentős magyar munkaerő-kölcsönző, a Humán Centrum vezetője és résztulajdonosa.

Ez alapján a 150 ezer kölcsönzött dolgozóból 70-75 ezer vesztette el az állását. Mellettük 20-25 ezren lehetnek inaktívak, ők tehát hiába maradtak állományban, nem dolgoznak, mert fizetett vagy fizetetlen szabadságon, állásidőn vagy a munkahelyüket féltve betegállományban vannak.

“Az inaktívak alatt ketyeg a bomba. A legtöbb cég még kivár, hátha elindul a gazdaság, de kérdéses, meddig tudják húzni. Egyes kölcsönvevő partnereknél 70-75 százalékos termelés-visszaesés tapasztalható, amely alapján az eddiginél is sokkal nagyobb kölcsönzött és saját munkavállalói állomány leépítése lenne indokolt”

– mondta Dénes Rajmund Roland.

Az elmúlt hetekben a sajtó több cégről is megírta, hogy több száz kölcsönzött alkalmazottat küldtek el. Az esztergomi Suzuki hatszáz ilyen dolgozótól vált meg, a hatvani Bosch hétszáztól, a makói Continental pedig kétszáztól. Számos gyárnál azonban, legalábbis átmenetileg, jóval nagyobb mértékű (volt) a megrendelés állomány csökkenése, mint a létszámleépítés. A hatvani Bosch például 70-75 százalékos csökkenést közölt, de kevesebb mint 15 százalékkal vágta meg az állományát.

Az MMOSZ szerint a kereskedelemben, a vendéglátásban és az idegenforgalomban 70-80 százalékkal esett vissza a kölcsönzött munkaerő létszáma, a gépgyártásban, az autóiparban és a feldolgozóiparban pedig 50-60 százalékos a visszaesés...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK AZ ELLENZÉKI TELEPÜLÉSEK, HANEM A TELJES ÖNKORMÁNYZATISÁG RÁMEHET SEMJÉN JAVASLATÁRA

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.05.15.

Egyelőre értelmezni próbálják a városok vezetői, pontosan mit jelent az a törvényjavaslat, amellyel a gödi Samsung-gyár mintájára elvehetné a kormány egyes nagyberuházások adóbevételét, hogy az eddig szinte láthatatlan megyéknek adja. A szándék azonban világos: jóval kevesebb pénz maradhat egyes helyhatóságok zsebében.

A rendszerváltás idején megalkotott önkormányzati törvény alapvető átrendezéséről van szó, megváltozhat a feladatmegosztás, a forrásmegosztás, tehát annak a rendszernek az alapjai, amit 1990-ben fektettek le – kommentálta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt a törvényjavaslatot, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be az Országgyűlésnek.

A tervezet értelmében a legalább ötmilliárd forint költségigényű beruházások adóbevételeit a településektől a megyei önkormányzathoz irányíthatják. A recept adott: a Pest megyei Göd esetében korábban kormányrendelettel tették át az ellenzéki vezetésű település adóbevételeinek egy részét a fideszes többségű megyei önkormányzathoz. A Samsung-gyár által megfizetett iparűzési adó elterelésével a város bevételének harmada veszett el, a beruházás bővítése után a város kasszájából kieső összeg 10 milliárd forint is lehet. Míg a gödi vezetés az Alkotmánybíróságtól várja a jogszabály felülvizsgálatát, a kormányoldal törvényerőre emelné a rendeletként csak a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályt, és egy sor további beruházásra kiterjesztené az alkalmazását. Ugyanis amíg az egy hónapja kihirdetett rendelet a viszonylag ritka, 100 milliárdosnál nagyobb projektek esetében tette lehetővé a különleges gazdasági övezet kijelölését és a megyei önkormányzat bevonását, az ötmilliárdos korlát szinte minden komolyan vehető nagyberuházást érint.

Hétfőn egyébként még nem erről volt szó, a TÖOSZ-nak a múlt pénteken megküldött anyagban lényegesen magasabb összeghatár szerepelt, és hétfőn erről is egyeztettek a Miniszterelnökségen. Schmidt Jenő szerint – aki nem mellesleg a Somogy megyei Tab Fidesz-KDNP-s polgármestere – már ekkor jelezték ellenvetéseiket, de hiába...
ITT OLVASHATÓ

HIÁBA AKAR SZEMBEMENNI AZ EU BÍRÓSÁGÁVAL A KORMÁNY, NINCS SOK ESÉLYE

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2020.05.15.

Egész Európában megdöbbenést keltett, hogy a német alkotmánybíróság egy május eleji határozatában felülbírálta az Európai Unió Bíróságát. Sokan attól tartanak, hogy a történtek felbátorítják a lengyeleket és a magyarokat, akiknek már több jogi vitájuk volt az Európai Unióval. A félelem nem alaptalan: a magyar kormány a luxemburgi testület csütörtöki ítélete után egyből előhúzta ezt a kártyát. Csakhogy ez legfeljebb politikai játszma, nem jogi.

Hatalmas hullámokat vetett az Európai Unióban a német alkotmánybíróság május 5-ei döntése, amelyben a karlsruhei testület gyakorlatilag felülbírálta az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi határozatát. Bár vitás jogi kérdések mindig is voltak a tagállamok és az EU között, és ezek közül számtalan jutott el a luxemburgi testületig (Magyarország esetében elég a magyar bírók korai nyugdíjazására, a kvótaperre vagy a tranzitzónák szerepére gondolni), azt eddig senki nem kérdőjelezte meg, hogy az itt megszületett ítéletek kötelezőek minden tagállami bíróságra nézve. Látszólag ezt az alapelvet rengette most meg a német alkotmánybíróság, és erre a csapott le az első adandó pillanatban a magyar kormány...

ITT OLVASHATÓ

NYUNYÓKA ÉS A TÍZPARANCSOLAT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.14.

Nyunyókát tisztítsuk gyakran, tartsuk be a tízparancsolatot, és mossunk sűrűn kezet. – Íme, hölgyeim és uraim a kásleri orvoslás és járványügy fundamentuma, de, ha belegondolunk, felépítménye is egyben, az egész, vaskos teste neki. Ha ezeket szem előtt-, és betartjuk, nem esz meg minket a Devla, és az örök élet vár mindannyiunkra. Juhhé! Mert ugyanis Ceci néni, úgy is, mint Kásler elvtárs kinyújtott karja a vészekben, tegnap értekezésében megemlékezett a kis szaros polgártársakról is, mert ezúttal az alábbi bölcsességet tudhattuk meg tőle: “A piciknél van valamiféle ragaszkodás – és itt nemcsak a cumikra gondolok -, hanem egy kis pelenkára vagy a nyunyókára, amit ő otthonról hoz és nagyon szereti. Próbáljuk meg ezeket otthon gyakran tisztítani!”

Ha mindeddig azt hittük, Ceci néni csak a hatalom áldozata, mert mintegy vállalja a mártír szerepét, és hülyének tettetve magát magára vonja a nép haragját, megvetését és sajnálkozását, hogy magasabb szintre ne érjenek el ezek az élénk érzelmek, tévedtünk. Magától, önerőből ennyire olyan, mert ezt a nyunyókát nem írták le neki, ezt a saját kútfőjéből merítette, összefoglalva tehát, ő ilyen. De milyen is, vetül elénk a dilemma, és ez az. Mert – hozzák fel védelméül Ceci néninek a megbocsátók – képzett szakember ő rengeteg papírral, akkora a szakértelme, hogy kitüremkedik a fejéből. Nos, ehhez képest nyunyóka, mint látjuk, ami azt igazolja, hogy a papírokhoz segg kell, a tudáshoz egészen más készségek, de ne merüljünk bele a pedagógia rejtelmeibe, mert mélyek azok.

Viszont tovább haladásunk előtt rendszertanilag meg kell határozunk a nyunyóka helyét a Brehmben, hogy mire gondolt a költő, midőn nyunyókát emlegetett. Mert a kis szarosoknak szokott lenni majmócájuk, medve bácsijuk, nyuszijuk, macijuk, vagy az egész állatkert becézgetve, nyunyókáról azonban hallani még nem lehetett. De biztosan Ceci néninek volt olyanja. Az úgy lehetett, hogy amikor indult sajtótájékozni, teázott tán sütivel, és neki nem Combray szállt fel a gőzökből, mint Proustnak, hanem nyunyóka. Amint Ceci néni kis szarosként fog valamit, bömböl, és valljuk meg, innen nézve a történet megható, járványügyi szempontból ellenben röhejes. Még szerencse, hogy nem nuni jutott az eszébe, de ezt nem részletezem...

ITT OLVASHATÓ