NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.09.
FAZ
A német kancellár azért ment Brüsszelbe, hogy ismertesse, milyen programot dolgozott ki Németország az unió soros elnökeként a mostani félévre, főként a kontinens gazdaságának helyreállítására, beszédét mégis azzal kezdte, hogy a polgári és szabadságjogok a legfőbb jót képezik a földrészen. Mondta ezt hangsúlyozottan olyanként, aki 35 évet élt le az NDK-ban, a „rabság rendszerében”. Kiemelte, hogy a járvány ürügyén sem lehet kibillenteni sarkukból a demokratikus elveket. A lap hozzáfűzte, hogy ennél a pontnál a legtöbb képviselő alighanem Magyarországra gondolt, miután Orbán Viktor a rendkívüli állapotot kihasználva tovább korlátozta az újságírók lehetőségeit, miközben az ország ellen – az EP kezdeményezésére – jogállami eljárás zajlik.
Angela Merkel rámutatott, hogy éppen az alapjogok tartják össze az EU-t. Azok nem hogy szűkítenék a tagállamok mozgásterét, hanem éppen ellenkezőleg cselekvési lehetőséget adnak nekik egy globalizált világban. Megállapította, hogy a demokrácia alapja a nyilvános, kritikus vita. És nem jogállam az, ahol nem kívánatosak az ellenzéki hangok, nem kérnek a társadalmi, kulturális vagy vallási sokszínűségből. Amikor a kormányfő kifejtette hitvallását a nacionalizmus ellen, többször is spontán taps szakította félbe beszédét.
Amit mondott, az himnusz volt Európáért, úgyhogy a végén az egész terem felállva ünnepelte. Ugyanakkor hozzászólásában a román Dacian Ciolos, a liberális frakció vezetője arra figyelmeztetett, hogy éppen a jogállam húzhatja a rövidebbet, amikor a tagállamok igyekeznek dűlőre jutni a következő hosszú távú költségvetésről, illetve a gazdasági újjáépítési csomagról. Emlékeztetett arra, hogy a pártcsaládok a Bizottsággal együtt azon vannak: tartsák vissza a támogatások egy részét, ha valamelyik kormány megszegi a demokratikus normákat.
Előzőleg Merkel felszólalása alapján úgy lehetett érteni: a kancellár azt szeretné, ha előbb a pénzügyi keretekben állapodnának meg, vagyis mintha a demokratikus feltételeket nem akarná megtárgyalni a jövő hét végén esedékes csúcson. Merthogy az akadályozza az egyezséget, hiszen a magyarok, lengyelek, csehek és mások külön véleményen vannak a jogállam dolgában.
Merkel felszólalását követően Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője, a CSU 2. embere megismételte, hogy az EU nem pénzkiadó automata, vagyis hogy szigorúan ellenőrizni kell a támogatások felhasználását és ragaszkodni kell a jogállam betartásához. A szociáldemokrata Katarina Barley, a kancellár korábbi igazságügyi minisztere olyan szankciós mechanizmust sürgetett, amely hatásos és megbünteti azokat a kormányokat, amelyek kötőfékre akarják venni az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót. Ugyanakkor több képviselő is néven nevezte Orbán Viktort, mármint hogy meg kell vonni tőle a szubvenciók bizonyos hányadát, mivel aláássa a magyar demokráciát. Válaszában a miniszterelnök azt ígérte neki, hogy szívén fogja viselni a jogállamiság témakörét. Sőt, ez a kérdés feltétlen elsőbbséget élvez, a német vezetés nyíltan szóba kívánja hozni a véleménykülönbségeket.
A konzervatív lap úgy értékeli, hogy a kancellár világosan beszólt a magyar és a lengyel vezetésnek, miután meglepte a világot azzal, hogy egész beszéde védőbeszéd volt a jogállam, az alapjogok és az európai értékek mellett. Hogy ezt ilyen mértékben kiemelte, azt nem érthetik félre az olyan tagok, mint Budapest és Varsó, ahol megsértik az alapvető jogokat és veszélyben van a bíróságok függetlensége. Merkel tudja, hogy ez a téma mennyire fontos az EP-nek. A hitvallás kinyilatkoztatásával azonban cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a német elnökség során háttérbe szorulhat a jogállamiság. A beszéd határozottan szembement ezekkel a nézetekkel.
A kommentár azt tartja a legfontosabbnak Merkel brüsszeli felszólalásából, hogy a politikus síkra szállt az emberi és polgárjogok mellett. A legtalálóbb szavakat használta, de amit mondott, az Európában korántsem magától értetődő. Tessék csak Orbán Viktor mind inkább tekintélyelvű uralmára vagy a lengyel Jog és Igazságosságra gondolni. Ezért fontos – húzza alá a lap –, hogy a szép gondolatokat tettek kövessék. A Bizottság azt javasolja, hogy a jövőben attól tegyék függővé a támogatásokat, működik-e a célországokban a jogállam. Ez ugyanis jótékony hatást gyakorolna Budapestre és Varsóra. Ám nagy a veszély, hogy a kikötés zátonyra fut a keleti tagok ellenállásán. A német miniszterelnöknek harcolnia kell demokratikus kritériumokért, különben minden marad a fennkölt szavaknál.
A német kormányfő távpárbajt vívott a populistákkal, amikor kifejtette, hogy Európának nem csupán a vírussal, hanem a demagógiával is meg kell küzdenie. Úgy írta le a helyzetet, hogy a válság megmutatta, hol vannak a tényeket tagadó populisták határai. Hiszen „hazugsággal és szándékos félretájékoztatással nem lehet térdre kényszeríteni a kórokozót, mint ahogy gyűlölettel és uszítással sem. A demokráciában az igazságra és átláthatóságra van szükség”. A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem veszik komolyan a Covid-19-et és ily módon veszélybe sodorják polgáraikat. De ugyanúgy szóltak az Orbán-féléknek, akik a betegség okozta félelmet lovagolják meg, hogy szűkítsék a polgári szabadságjogokat. Merkel hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem szabad naivnak lenni, mert sok tagországban Európa ellenfelei csak arra várnak, hogy saját céljaikra aknázzák ki a mostani bajt. Vagyis helyesen írta körbe, hogy a német elnökség legfőbb feladata: kivezetni a földrészt a válságból és megmutatni a populistáknak, mire is képes az EU. Brüsszel a következő hetekben-hónapban igen fontos döntések előtt áll.
Az EU egyszerre birkózik a 2027-ig érvényes költségvetés tervezetével, valamint a gazdaság helyreállításának elképzelésével, ám éppen ez a két téma megfelelő eszközt ad a kezébe főként Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, ahol porladnak szét a demokratikus normák. Brüsszelben tegnap különben Merkel után Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szolidaritást sürgetett. Egyben jelezte, hogy az alapok folyósítását feltételekhez kötik.
A budapesti online konferencián az Európai Néppárt illiberális lázadói körvonalazták politikai víziójukat: az első számú üzenet az volt, hogy a földrész nyugati fele ne oktassa ki a keletieket. Azaz hagyjatok békén bennünket, ha azt akarjátok, hogy benn maradjunk a szervezetben. Az Orbán, Vucsics és Jansa fémjelezte tanácskozást az EPP létrejöttének 44. évfordulója alkalmából rendezték meg, igen sokatmondóan „Európa cenzúrázatlanul” címmel. A házigazda azt hangoztatta, hogy a Nyugat ne kényszerítse rá nézeteit a keleti országokra, mert különben nem marad egyben az unió. Azaz ne mondják meg, miként éljenek a kontinens keleti felén. Ugyanezt szorgalmazta a szerb elnök is, hozzátéve, hogy az embereknek tele van a hócipőjük az állítólagos szakértők ostoba állításaival. Merthogy a népek maguk akarják eldönteni, melyik jövő a legjobb számukra.
Orbán azon ügyködik, hogy még inkább jobbra tolja a pártcsaládot. Szerinte egyes jobbközép politikusok átveszik a balliberálisok Európa-képét. Ezúttal egészen pontosan azt fejtegette, hogy van egy „fél-marxista elgondolás a kontinens sorsáról. Ennek része, hogy bizonyos politikusok a multikulturalizmust, a bevándorlást, a családellenességet nyomatják. Meg akarnak szabadulni a nemzet és a nemzetállam koncepciójától, számukra közömbösek a keresztény társadalmi tanítások. Ezeket a nézeteket időnként még a Néppártban is átveszik”. Ugyanakkor jelezte, hogy szeretné, ha a pártcsalád szabná meg az új európai stratégiát. A konferencián jelen volt a francia republikánusok egyik EP-képviselője is, amit az EPP egyik munkatársa némileg meglepőnek nevezett, merthogy Bellamy jó kapcsolatokat tart fenn a szövetség fő áramlatának pártjaival.
A Riporterek Határok Nélkül osztrák tagozata bírálja a bécsi magyar nagykövetet, amiért az nemrégiben a Budapest által indított kampány részeként bocsánatkérésre szólított fel egy sor osztrák sajtóorgánumot. Az állásfoglalás szerint Nagy Andor tekintélyelvű és elfogult módon járt el, amikor levélben sürgette a többi közt a Standardot és az osztrák hírügynökséget: kövessék meg az Orbán-kabinetet, illetve a magyar népet, miután bírálták a felhatalmazási törvényt. Az üzenet, amelyet a nagykövetség honlapjára is kitettek, hangsúlyozta, hogy a jelentések félrevezették az olvasókat, illetve tudatosan hamis képet terjesztettek Magyarországról. A mostani válasz úgy értékeli, hogy a diplomata megpróbált gátat vetni a külföldi sajtóban megjelent kritikáknak. Azt üzeni, hogy a hatalom határozza meg, mi az igaz. Aki ellentmond, azt megbüntetik, nyilvánosan pellengérre állítják, megrendszabályozzák. Az üzenet egyben utal arra, hogy Magyarország már csupán a 89. helyet foglalja el a sajtószabadság állapota alapján a Riporterek Határok Nélkül 180-as listáján, továbbá hogy az Index a függetlenségéért küzd.
Közvetlenül a lengyel elnökválasztás vasárnapi döntő fordulója előtt tovább éleződik a vita Lengyelország és Németország között, mivel a hivatalban lévő államfő úgy véli, hogy a német sajtó próbálja megakadályozni győzelmét. A legutolsó fejlemény az, hogy Varsóban beidézték a Külügyminisztériumba a német nagykövetség ügyvivőjét, akivel az illetékes államtitkár azt közölte, hogy egy sor német jelentés manipulált és a kihívónak, a varsói polgármesternek kedvezett. Mint emlékezetes, Duda előzőleg név szerint támadta a Die Welt tudósítóját, és külügyi vezető most megismételte vele szemben az elfogultság vádját. A lap emlékeztet arra, hogy a nem egészen két hete lezajlott első kör előtt a Riporterek Határok Nélkül viszont azt kifogásolta: a lengyel közmédia meg nem engedett módon támogatja a jelenlegi elnököt. Lengyelország a 62. helyet foglalja el az NGO összesítésében a média függetlensége alapján. Az előrejelzések szerint egyébként vasárnap rendkívül szoros verseny várható, de ha Trzaskowski kerekedik felül, az nem sok jót ígér a PiS-nek a 2023-as választások előtt. Viszont ha veszít, az jócskán megerősíti a kormánypárt pozícióit.
