2021. október 1., péntek

MOST LÁTSZIK IGAZÁN, MIÉRT NEM CSÖKKENTETTE A KORMÁNY MÉG JOBBAN A REZSIT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.10.01.


A jelenlegi helyzet megmutatja, hogy mennyire ügyesen taktikázva csinált politikai terméket a lakossági villamosenergia- és gázszolgáltatásból a kormány. Tavaly jelentős tér lett volna rezsicsökkentésre, mivel azonban semmilyen politikai indok nem volt erre, a kormány nem is csökkentette a lakossági árakat. Ennek köszönhetően hatalmas összeg gyűlhetett össze az állami szolgáltatónál, ami pedig most, az elszálló energiaárak idején hatalmas szolgálatot tehet. Még akkor is, ha fogalmunk sincs, pontosan hol van ez a pénz, és meddig lesz elég.

Nagyot húzott a kormány

Tavaly nyár végén úgy tűnt, hogy jövőre – 2014-hez hasonlóan – ismét csodafegyver lehet a rezsicsökkentés a kormány kezében a választásokon. Az Európába érkező amerikai import miatt már évek óta ereszkedő földgázárat ugyanis a járvány soha nem látott mélypontra lökte.

Volt olyan nap, amikor a tőzsdén hatodannyiért lehetett egy köbméter gázt venni, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte,

de a 2019 decembere és 2020 novembere közötti egy évben átlagosan is csak a magyar háztartásoknak kiszámlázott díj fele volt a tőzsdei jegyzés*. Bár a gáz külföldi beszerzését végző, és a lakosságot is kiszolgáló állami MVM-csoport nem pont tőzsdei árakon vásárol, a beszerzési árak piaci forrásaink szerint ehhez vannak kötve. Így egész biztosan volt egy bő egyéves időszak, amikor sokkal olcsóbban vehettek gázt, mint amennyiért azt a háztartásoknak adták.

Mivel a hazai lakosság éves fogyasztása köbméterben kifejezve milliárdos nagyságrendű, ez az árkülönbség tényleg óriási nyereséget eredményezhetett. Tavaly augusztusi cikkünkben azt írtuk, hogy aktuális árakon számolva csak 2020. első kilenc hónapjában 56-76 milliárd forint körüli összeget kereshetett az MVM-csoport*. A 2020-as második negyedéves fogyasztási adatok ismeretében látszik, hogy ez a becslés nem volt messze a valóságtól: a többlet 60 és 75 milliárd forint között alakulhatott...

OROSZORSZÁG, PUTYIN - ÉS A VILÁG: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN, TÖRTÉNÉSZ / A FRIDERIKUSZ PODCAST 23. ADÁSA

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.09.30.



Oroszországban szeptember 17-18-19-én tartották a parlamenti választásokat, amelynek eredményeként siker koronázta a megannyi ármányt és cselszövést, ugyanis a Vlagyimir Putyin államfőt támogató Egységes Oroszország Párt kétharmados, tehát alkotmányozó többséget szerzett, de a maradék egyharmad hely többségét is álellenzéki tömörülések kapták. 

Ez a választás alkalmat kínált nekünk arra, hogy a legalaposabb tudással rendelkező szakértővel (aki ráadásul nagyon közérthetően fogalmaz is), Sz. Bíró Zoltán történésszel beszélgessünk Putyin szűnni nem képes hatalommániájáról, sorvadó ellenfeleiről, a szavazási csalások egyre rafináltabb módozatairól - és aztán már kitágítva a horizontot - az orosz gazdaság roskatag állapotáról, Oroszország helyéről a világban. 

De aztán az is az elemzés tárgya, hogy nagyhatalom-e még Oroszország, Kínával elképzelhető-e az orosz összefogás, Amerikával kapcsolatban mi Putyin minimál-vágya, illetve, hogy szüksége-e van az oroszoknak olyan hídra, amelyre a magyar politika vezetés - kérve vagy kéretlenül - ajánlkozik. 

Előre szólunk: az interjúban rengeteg párhuzamot fognak felfedezni Oroszország és Magyarország politikai vezetésének gondolkodása között! És ezúttal azért mertünk másfél órás terjedelemre vállalkozni, mert a Buda Péter nemzetbiztonsági elemzővel júliusban készített interjúnk, amely azt vizsgálta, merre tart a világ, máig a második legnézettebb beszélgetésünk volt, idáig 745 ezer nézővel (szept.27.)! Ez az interjú legalább olyan alapos és szerteágazó.

AZ ELIOS-ÜGY: A 13 MILLIÁRDOS KÁR - NER100 #5

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.09.30.



Tiborcz István vállalata sorra nyerte az Európai Unió által finanszírozott projekteket. A végeredmény sötét utcák és 13 milliárdos kár. Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. 

Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

HIÁBA FORDULTAK AZ OMBUDSMANHOZ A CLUB ALIGA FEJLESZTÉSEI ELLEN TILTAKOZÓK, MOST A PARLAMENTEN KERESZTÜL PRÓBÁLJÁK ÉRVÉNYESÍTENI JOGAIKAT

MÉRCE / HELYKÖZI JÁRAT
Szerzők: KISS SOMA ÁBRAHÁM, BOGATIN BENCE
2021.09.30.



Legnagyobb tavunk ikonikus üdülőhelye, Balatonaliga a festői környezet, és a fővároshoz való közelség miatt már a balatoni turizmus kiépülésének hajnalán az elit egyik kedvence lett. Volt idő, hogy vaskos bankókötegek, volt, hogy párttagkönyv lobogtatása volt a belépő az egyes korokhoz igazodó luxusintézményekbe.

Noha az elmúlt bő három évtizedben sokkal hozzáférhetőbbé vált, nem csoda, hogy a NER egyik balatoni gigaprojektje is éppen itt kerülne kialakításra, a Balatonvilágoshoz tartozó Club Aliga területén. A fejlesztést 2020-ban kiemelt beruházássá nyilvánították, és az elmúlt 2 évben mintegy 9 és fél milliárd forint áramlott ide a Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából. Mindez persze még inkább megnehezíti a partot nagymértékben privatizáló beruházások ellen mozgósító helyiek jogainak érvényesítését.

A lassan évtizedes küzdelem során a tiltakozóknak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feledékenysége is gondot okozott, majd az Alkotmánybíróság sem állt melléjük, szeptember közepén pedig arról értesültek, hogy a jogorvoslat újabb kapuja zárult be előttük. De nem csüggednek: ha a hazai pályán nem érnek el eredményt, készek Strasbourgig menni azért, hogy ne csak egy szűk elit kiváltsága legyen az aligai nyaralás...

AZ ÍTÉLET NAPJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2021.10.01.


Miként azt vélelmeztem, de olyannyira, hogy az már a tudás bizonyossága volt, az uniós küldöttség még meg sem érkezett, még nem is üdvözölték egymást a felek, egymás szemébe sem néztek, de Varga Judit már visít, mint a szopós malac, hogy hozzák az ítéletet. Mintha csupa Virág elvtársak érkeznének Gogolákné elvtársnőkkel az oldalukon, így máris meg lehetne kérdezni akkor Varga Juditot, hogy mi szerepel a dokumentben, kötél általi vagy gulág, mert nem mindegy. Az uniós küldöttség azért látogat boldogságban feredő kies hazánkba, hogy körülnézzen benne mint jogállamban, tanulmányozza a bimbait és vadhajtásait.

Varga Juditnak az volna a feladata, hogy körbevezesse őket a jogállamban, hogy benézzenek annak minden zugába, és örömmel állapítsák meg, az élet szép, a madarak pedig errefelé különösen bájosan csácsognak. Varga Judit azonban ilyet tenni nem tud, mert egyrészt az a delírje, hogy szép hazánk a jogállam tankönyvi példája, másrészt viszont nem tudja, az micsoda. Emlékezhetünk, hogyan veri a habot egyfolytában, hogy kéri a definíciót meg a táblázatot róla, hogy mi is az. No de, ha maga sem tudja, hogyan mondhatja, hogy szép hazánk mégis az, az ilyen következetlenségtől meg kell a szívnek szakadni, illetve cserepes szájjal vigyorogni szélesen.

Ehhöz képest van a zsebben az ítélet Varga szerint, az unió küldöttsége nem azért érkezik, hogy megvizsgálja, igazak-e a hírek a melegekről, civilekről, menekültekről, ügyészségről, bíróságról, médiáról, szóval az orbánizmus totalitárius lényegéről. Hanem, fejti ki Varga, azért, hogy beleavatkozzanak a magyarországi választásokba. Láttam is náluk zacskó krumplikat, szja visszatérítéseket és Bözsi utalványokat, az uniós küldöttség elfoglalta a tévé székházát és fölszedte a macskaköveket. Ezen a vonalon is ringatózhatnánk tovább, engemet mégis ez az ítélet izgat, ami Varga szerint előre megíródott, pedig magyarul sem tudnak, és a pálinkát sem szeretik...

HÉT GRAFIKON AZ ELŐVÁLASZTÁSRÓL: HOL MELYIK MINISZTERELNÖK-JELÖLTET SZERETIK A LEGJOBBAN?

MAGYAR NARANCS
Szerző: FAZEKAS ZSUZSANNA
2021.10.01.


...Összességében így azt mondhatjuk, hogy

- Dobrev Klára elsősorban Budapesten kívül tudott olyan előnyre szert tenni, ami elég volt az előválasztás megnyeréséhez.

- Karácsony Gergely Budapesten még mindig a legnépszerűbb, de 22 százalék alá egyik vizsgált bontásban sem ment a szavazataránya.

- Márki-Zay Péter hiába vidéki polgármesterként szerezte a hírnevét, Budapesten és Pest megyében teljesített a legjobban.

- Jakab Péter népszerűsége Budapesten ugyan elenyésző, ám vidéken még mindig komoly bázisa van, olyannyira, hogy Észak-Magyarországon Karácsonyt is meg tudta előzni.

- Fekete-Győr András pedig egyedül Budapesten és Pest megyében tudta egyáltalán megközelíteni az 5 százalékot.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN EDDIG SZÉLMALOMHARCOT VÍVOTT BRÜSSZEL ELLEN, DE MOST MEGMUTATHATJA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.01.


Az Európai Bizottság alelnöke szerint bevetésre kész a jogállami mechanizmus, míg más európai források tudni vélik, hogy a hónap végéig már alkalmazni is fogják azokat. Magyarország és Lengyelország pedig alighanem Brüsszel célkeresztjében van.

Le Figaro

A Bizottság alelnöke bejelentette, hogy bevetésre kész a jogállami mechanizmus, más európai források pedig azt közölték, hogy azt a hónap végéig már alkalmazni is fogják. Jourová ugyan nem árulta el, hogy meg tagokkal szemben élesítik be elsőként az új rendszert, amely a demokratikus normáktól teszi függővé a brüsszeli támogatások kifizetését, a francia jobboldali lap szerint azonban Magyarország és Lengyelország alighanem a célkeresztben van.

Az Orbán-kormánnyal az a gond, hogy átláthatatlan a közbeszerzések odaítélése, tessék-lássék módon folyik a harc a korrupció ellen és gondok vannak a bíróságok függetlensége körül. Brüsszelre ugyanakkor nyomást gyakorol az Európai Parlament, hogy az ne totojázzon tovább, és gyorsan hozza meg a kellő szankciókat a renitens tagok ellen, ami ez esetben azt jelenti, hogy felfüggesztik, illetve csökkentik a nekik előirányzott anyagi segítséget.

Jourová szerint mindenesetre a rendszer immár kellőképpen ütésálló, így nincs akadálya, hogy éljenek vele. A vita miatt a két ország egyelőre nem kapta meg Brüsszelből a zöld jelzést, hogy rendben van a nemzeti terv a gazdaság újraindítását célzó uniós alap rájuk eső részének felhasználására. Ám kiszivárgott, hogy meglehet a megállapodás, sőt, a jövő hónaptól már utalhatják is az első tételeket, ha Budapest és Varsó kötelezi magát a jogállami normák betartására.

A magyar és a lengyel kormány vitatja a mechanizmus törvényességét, ezért még tavasszal az Európai Bírósághoz fordult. A testület e hó 11-12-én tart meghallgatás ez ügyben, de ítélet csak hónapok múlva valószínű.

Politico

Továbbra is függőben van, hogy Magyarország kaphat-e uniós segítséget a járvány után a gazdaság talpra állításához, mert a Bizottság biztosítékokat akar, hogy ezek a pénzek nem folynak el kézen-közön. A pénzek ügyében előállt patthelyzet csupán az egyik frontot jelenti Brüsszel és az Orbán-kormány küzdelmében. A másik jelentős csata a nemi kisebbségekkel szembeni bánásmód kapcsán folyik. A Fidesz nem riad vissza attól, hogy beleálljon mind a két küzdelembe és keményen sorozza az EU-t, miután a jövő tavaszi választásra készül.

Mindenesetre az unió végrehajtó testületének szóvivője bejelentette, hogy bár tegnap lejárt az újabb határidő is, megállapodás egyelőre nincs, mert a Bizottság továbbra sincs abban a helyzetben, hogy véleményt mondjon a magyar tervezetről. Itt a tét az, hogy melyik félnek rebben meg előbb a szempillája, mutat rá a jelentés, ám közben von der Leyennek tekintettel kell lennie arra is, hogy kapna az EP-től, illetve több tagországtól is, ha kellő garanciák nélkül bólintana rá Orbán javaslatára. Az azonban kizárt, hogy kerek-perec lesöpörje az indítványt az asztalról, mert az csak kiélezné a feszültséget és a kormányfő kezére játszana a választás előtt, miközben az amúgy is a saját politikai pecsenyéjét sütögeti az EU elleni kirohanásokkal.

Magyar hivatalosságok azt állítják, hogy Brüsszel az LMBT-törvényt igyekszik megtorolni, ezért húzza-halogatja a beleegyezését, ám ezt a másik oldal cáfolja és emlékeztet arra, hogy a az unió legutóbbi jogállami jelentése is feltárta: Magyarországon nem elég hatékony a korrupció kiszűrésére szolgáló ellenőrzés. Mindenesetre a legutolsó egyeztetéseken olyan megoldáson dolgoztak, amelynek révén mindkét küldöttség emelt fővel távozhatna az asztaltól.

Azaz a magyarok megkaphatnák az első körben a 7,2 milliárd eurós keret első 13 %-át, de cserében vállalnák, hogy jobban odafigyelnek a korrupcióra. Ez lenne a további kifizetések feltétele – árulták el bennfentes források. Kikötés volna például, hogy a Fidesz adja fel ellenállását és alkalmazza az Arachne néven ismert adatfigyelő rendszert, amelynek segítségével könnyebben megállapítható, valójában kik a támogatások végső kedvezményezettjei.

Ha létrejön a kompromisszum, akkor még meg kell szerezni a többi tag jóváhagyását is. Több kormány, köztük Hollandia és a skandináv országok vezetése ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor adjanak pénzt a makacskodó partnereknek, ha azok tiszteletben tartják a közös elveket. Ahhoz azonban nem tudnak elegendő szavazatot összehozni, hogy esetükben teljesen blokkolják az alapot.

Európai diplomaták szerint a Bizottság tudna találni valamilyen kifogást, amivel véget vet a palávernek, ám ez a mostani helyzetben nemigen képzelhető el, ha a magyarok nem hajlandóak legalább valamilyen engedményre. Méghozzá olyanra, amit el is hisznek nekik. Ugyanakkor EP-képviselők és civil szervezetek azon vannak, hogy Brüsszel ne akarja megbékíteni Orbánt. A Parlament a liberális frakció kérésére meghallgatást irányzott elő. A Megújítjuk Európát elnevezésű pártcsalád elnöke, a román Ciolos azzal indokolta a kezdeményezést, hogy von der Leyenéknek vannak bizonyos eszközeik, így véget tudnak vetni a leggyalázatosabb magyar korrupciós gondoknak, hát akkor tessék azonnal élni ezekkel a lehetőségekkel.

FT

Már több mint két hónapja nincs döntés Brüsszelben a gazdasági segélycsomag magyar részéről, pedig az összeg nagyjából a magyar GDP 5 %-át jelenti. A fennakadást az okozta, hogy egyre rosszabb a viszony Brüsszel és az Orbán-kabinet között az LMBT-ellenes jogszabály miatt. Közben éppen az újabb hiábavaló határidő miatt erősödik a nyomás Brüsszelre, hogy mondjon á-t vagy b-t, illetve hogy bármiféle támogatás feltételeként vegye rá a Fideszt kemény korrupcióellenes intézkedésekre.

Az EP liberális csoportja kérte, hogy a két illetékes biztos, Gentiloni és Dombrovskis számoljon be nekik, hol tart a döntés folyamat, de azok kitértek a lehetőség elől, inkább a bizottsági apparátus egyik magas rangú tagját bízták meg a feladattal. Ha a Bizottság teljes egészében elvetné a magyar programot a pénzek elköltése ügyében, az egészen példátlan volna. Illetékesek azon tanakodnak, hogy nem a nukleáris opciót kellene bevetni, hanem menetrendet kellene felállítani. Azaz amilyen ütemben teljesíti a magyar kormány a feltételeket, olyan ütemben juthat hozzá a pénzhet.

Az időzítés azonban cseppet sem mindegy, mert a legtöbb átutalás jövőre esedékes, márpedig áprilisban jönnek a választások.

Le Figaro

Magyarország továbbra sem juthat hozzá az unió újjáépítési alapjához – a Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások mennek tovább, Brüsszel pedig azon van, hogy amilyen gyorsan csak lehet, kiértékelje a tervet, mármint hogy a magyar kormány mire akarja fordítani a jó 7 milliárd eurót. Határidőt nem jelölt meg, viszont aláhúzta, hogy a tervet még összhangba kell hozni egy sor európai szabállyal.

A vita hátterében a nemi kisebbségek jogait szabályzó törvény áll. Orbán úgy állítja be, hogy ő a gyerekeket igyekszik megvédeni és nem hajlandó visszakozni. Olyannyira nem, hogy már népszavazást is meghirdetett ez ügyben. Az EU szerint ugyanakkor a két kérdésnek nincs köze egymáshoz, függetlenül attól, mit mondanak a magyar illetékesek. Budapest azonban hajthatatlannak mutatkozik, amit tanúsít Szíjjártó legújabb nyilatkozata, hogy ti. Magyarország megvan az uniós pénzek nélkül is és nem enged a zsarolásnak.

Reuters

A lengyel Alkotmánybíróság immár negyedszer napolta el a döntést, hogy állást foglaljon a Morawiecki miniszterelnök által benyújtott kérdésben, hogy ti, mi élvez elsőbbséget: a közösségi vagy netán a nemzeti jog. A testület, amely kizárólag a PiS kinevezettjeiből áll, ezúttal azonban csupán egyhetes haladékot adott magának. Bírálók szerint ugyanakkor a halogatással próbál nyomást kifejteni Brüsszelre, mármint hogy az végre nyissa meg Varsó számára az újjáépítési alapot.

A Bizottságnak azonban még jó pár kérdésben kemény vitája van a Jog és Igazságossággal, kezdve az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságától, egészen az LMBT-jogokig. Ezen belül kulcskérdés, hogy az EU szerint a hatalom igyekszik befolyása alá vonni a bíróságokat, köztük a taláros testületet. Az illetékes biztos, Gentiloni ugyanakkor közölte, hogy Lengyelország addig ne reménykedjen semmiféle új forrásban, amíg nincs meg a döntés, mármint hogy a lengyel szabályok nem írják felül a közösségi jogrendet.

Deutsche Welle

Bárki is legyen az új német kancellár, Ivan Krasztev azt javasolja az általa vezetendő kormánynak, hogy az segítsen Kelet-Európában a liberális ellenzéknek győzni a választásokon, mert ez a leghathatósabb módszer az illiberalizmus visszaszorítására. A neves bolgár politikai elemző úgy gondolja, hogy Berlin egyébként is élesebb hangot fog megütni a magyar és a lengyel rendszerrel szemben, mert ez következik a zöldek és a liberálisok alapfelfogásából.

Merkel után nyíltan kirobbannak az eddig a felszín alatt forrongó ellentétek, és azokra rámehet az egész EU. Annál is inkább, mert most már nem lesz a miniszterelnök asszony, aki képes volt a legkilátástalanabb viszályokat is áthidalni. Ennélfogva várhatóan még keményebbre vált a kulturkampf az illiberális magyar, illetve lengyel vezetés, valamint Brüsszel között, és erre Budapest és Varsó is rátesz majd egy-két lapáttal.

A szakértő szerint az új német vezetés nem feledkezhet meg arról, hogy

1. Budapest és Varsó nem egyenlő az egész országgal, a két város lakóit politikailag sokkal több köti össze Berlinnel vagy éppen Hamburggal, mint a két ország vidéki népességét.

2. Az uniópártok nélkül már Németország élén sem a jobbközép állna, ennélfogva a Kelet és Nyugat közti éles ellentét a jobb- és baloldal viszályaként jelentkezik, pedig igazából az autoriter populizmus ütközik meg a liberális demokráciával.

3. Orbánnak és Kaczynskinak mindig jól jön egy kis kulturharc, pláne, ha az elvonja az emberek érdeklődését a korrupt kormányzásról A liberális ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy pont az anyagi visszaéléseken keresztül lehet a leginkább elérni a politikai változást.

FT

A nyugat csak saját magát okolhatja a gyengeségéért, mert az igaz, hogy Kína fenyegeti a liberális világrendet, ám ennél sokkal nagyobb gond, hogy a fejlett társadalmak lejáratják a demokráciát. Ezzel búcsúzik a lap Geopolitika Rovatától Philip Stevens, aki 25 éven át írta idevágó elemzéseit. Felidézi, hogy az induláskor,a szocializmus bukása után a világ még tele volt derűlátással, mára viszont ki sem lát az aggályokból.

Tart attól, hogy összecsapás lesz az USA és Kína között, versenyt vív a demokrácia és a tekintélyelvűség, megütközik egymással a globalizáció és a nacionalizmus. És akkor még ott van az ember okozta felmelegedés is. Lehet azt mondani, hogy a 90-es években a Nyugat fejébe szállt a dicsőség, amiért megnyerte a hidegháborút, ráadásul folyamatosan emelkedett az életszínvonal.

Mára azonban visszatért a nagyhatalmi versengés, a populisták, illetve a szélsőségesek a nacionalizmust állítják szembe az európai integrációval, a merkantilisták a nemzetgazdaság szuverenitását követelik. A demokrácia védekezésre kényszerül az olyan autoriter „erős emberekkel” szemben, mint Hszi és Putyin.

De a nyugati döntéshozók még azt a hibát is elkövetik, hogy Kínát kiáltják ki a legfőbb veszélyforrásnak. Ám ez csak pótcselekvés, mert a bajok okát a saját házuk táján kell keresniük. Amerika óriási összeget pazarolt el teljesen felesleges háborúkra, ám ezek a veszteségek eltörpülnek amellett, amit a 2008-as pénzügyi válság okozott. Lehet, hogy az összeomlás úgy vonul majd be a történelembe: akkor szenvedtek halálos csapást a fejlett demokráciák.

Az kezdettől fogva világos volt, hogy a globalizáció hasznát a gazdagok és a szupergazdagok aratják le, ám a pénzügyi szolgáltató ipar túlkapásai, valamint a kormányok döntései a terheket a munkásosztályra, illetve a középrétegekre hárították. Ez pedig telibe találta a rendszerek demokratikus legitimitását. Nem is kell tovább magyarázni, miért győzhetett Trump, miért jött be a népszavazás a Brexitről és miért emelkednek fel az európai populisták.

Az előző amerikai elnök és a többi demagóg felismerte, hogy a szavazók azért fogadják el a fennálló rendet, azért hisznek a demokráciában, mert úgy vélik, hogy a rendszer alapvetően tisztességes. A válság óta zajlottak bizonyos reformok ebben az irányban, de ezek nem kielégítőek.

Azt ugyan nem tudni, a világ miként működhet a világ a liberális demokrácia és a szabályokra épülő nemzetközi rendszer nélkül, ám az optimisták sem feledkezhetnek meg a hazai bajokról. De még az is lehet, hogy a negyedszázaddal ezelőtti derűlátás tükröződik vissza a mai pesszimizmusban. Majd a történelem eldönti.

AMIT SZEPTEMBERBEN ÖSSZEHORDTAK (A HIPERAKTÍV ORBÁNTÓL AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON KERESZTÜL A NEGYEDIK HULLÁMIG)

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2021.09.30.


Ha nem is a végtelenben, de a mostani szeptemberi párhuzamosok többsége legkésőbb jövő áprilisban bizonyosan metszi majd egymást. Páratlanul intenzív kormányfői aktivitás, életre kelt ellenzék, ellentmondásos gazdasági jelenségek, sikerek és riasztó fejlemények együttese, nemzetközi visszhangokat kiváltó események és a senki által nem várt negyedik hullám beköszönte – röviden ez lehet a mögöttünk hagyott őszi kezdet tömör mérlege. Részletesebb kibontásban talán minden érthetőbbé válik.

Hiperaktív kormányfő

Ha valaki megnézi a miniszterelnök honlapját, akkor könnyedén ellenőrizheti azt az állítást, miszerint Orbán Viktor szeptemberben minden téren magához ragadta a kezdeményezést. Tucatnyi beszéd, nyilatkozat, nemzetközi találkozók sora, interjúk és saját jegyzésű írások tették egyértelművé, hogy egyetlen pillanatra sem engedi ki a keze közül az ország irányítását szolgáló gyeplőt. Ennyiféle szereplése között nem könnyű megtalálni azt a rendezőelvet, ami a sokféle fellépést koordinálja, mert mintha nemcsak jelen kívánna lenni mindenütt, de valamennyi alkalommal történelmi jelentőségű nyomot is szeretne maga után hagyni. Semmi kétség, Orbán már kampányüzemmódban él, és megnyilvánulásainak többsége nem több, de nem is kevesebb, mint a következő választásokat közvetlenül megelőző időszak üzeneteinek sulykolása. Egyfelől osztogat és jutalmaz, másfelől pedig újra meg újra kijelöli az aktuális ellenséget. Néha többet is, ezért a lehetséges ellenfelek egy kalap alá terelése is heroikus erőfeszítéseket igényel. (Szerencséjére e küzdelemben kezdenek mellé felnőni néhányan: a kül-, a család- és az igazságügyi minisztere mellett, még a T. Ház elnöke is bármikor képes megismételni a kormányfő mondanivalóit – olykor szinte szó szerint is.)

Bővebben olvashat erről itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.

AZ ELSŐ FORDULÓ EREDMÉNYEI - ELŐVÁLASZTÁS 2021

ELŐVÁLASZTÁS 2021
Szerző: ELOVALASZTAS.HU
2021.09.30.


Miniszterelnök-jelöltek


Dobrev Klára: 214 319 szavazat (34,76%)

Karácsony Gergely: 168 396 szavazat (27,31%)

Márki-Zay Péter: 125 944 szavazat (20,43%)

Jakab Péter: 86 909 szavazat (14,10%)

Fekete-Győr András: 20 944 szavazat (3,40%)

Helyi képviselőjelöltek: 

2021. szeptember 30., csütörtök

KESMA, FÉLEZER SAJTÓTERMÉK EGY KÉZBEN - NER100 #4

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.09.30.



KESMA. Több száz médiatermék szerkesztése egyetlen, a Fideszhez köthető vezetésű alapítvány kezében van. Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel.
Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

MINTHA NEM LENNE ENNEK AZ ORSZÁGNAK ELÉG BAJA - CSERHALMI GYÖRGY A KLUBRÁDIÓBAN (2021.09.29.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.09.30.



A 2021. szeptember 29-i Reggeli gyorsban Para-Kovács Imre Cserhalmi Györggyel beszélgetett. "Fura szülők vagyunk mi, ma nemcsak Kádár Jánost nevelgetjük, hanem Horthy Miklóst is" – jegyezte meg Cserhalmi, hozzátéve, hogy a 30-as és 60-as évek sajátosságai ma is visszaköszönnek. Hangsúlyozta, ezeket a nép választotta meg magának. "Mint egy penitenciát, mindig megszavazzuk magunknak azokat, akik nem biztos, hogy jót akarnak."


EXKLUZÍV LEMEZPREMIER! EGÉSZÉBEN MEGHALLGATHATÓ NÁLUNK LOVASI ANDRÁS ÚJ ALBUMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.09.29.



Hivatalosan holnap jelenik csak meg és kerül fel a különféle zenemegosztó oldalakra Lovasi András vadonatúj lemeze, a Grand Hotel Halmahera, a zenész jóvoltából azonban a Válasz Online-on, ebbe a cikkünkbe ágyazva bárki megtalálja és meghallgathatja. A Tréning a mennyországhoz alcímet viselő album afféle magnum opus: összefüggő, tematikus album, konceptlemez, a dalokat prózai betétek szakítják meg vagy éppen kötik össze, szintén Lovasi előadásában. De nem csupán ezért különleges a kiadvány: a megjelenés módja miatt is az. Részletek alább...

ÉLEN ÁLLÓ DOBREV, FELZÁRKÓZÓ KARÁCSONY, ÚJRA ÉRKEZNEK AZ EREDMÉNYEK A VÁLASZTÓKERÜLETEKBŐL – PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN!

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2021.09.29-30.


Kedden este véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója. Szerdán nem derült ki, hogy az öt miniszterelnök-jelölt közül ki lesz az a három, aki a következő fordulóban is megmérettetheti magát, de az egyéni képviselőjelöltek nyerteseinek egy részét még a szavazatszámlálás első napján megismerhettük. Szerda délelőtt tíz óta minden megyében zajlik a szavazatszámlálás, az eredményhirdetés azonban a tervezettnél lassabban, a késő délutáni órában kezdődött, és egészen csütörtök hajnalig tartott. A számolás kis pihenő után ma reggeltől folytatódik. Az egyéni választókerületek győzteseiről és a miniszterelnök-jelölti verseny állásáról rendszeresen ad friss tájékoztatást az Országos Előválasztási Bizottság és az aHang, az eredményekről és egyéb fejleményekről is beszámolunk.

A kezdeti nehézségeket követően – ami az előválasztást lebonyolító aHang és az általa megbízott kiberbiztonsági szakember szerint minden kétséget kizáróan egy támadássorozatnak tudható be – szeptember 20-án startolt el az előválasztás, a szavazók lelkesedése pedig nem lankadt egész héten: szinte naponta újabb részvételi rekord dőlt meg, és végül összesen több mint 630 ezren állták ki a sort a sátraknál vagy az online térben...

HA FÁJ A GYEREK HASA ISKOLA ELŐTT, NEM BIZTOS, HOGY SZIMULÁL: LEHET, HOGY SZORONG

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.09.30.


Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.


A hazai statisztikák és szakmai tapasztalatok szerint az iskoláskorú gyerekek közel 5 százaléka küzd iskolával kapcsolatos klinika szintű szorongással, aminek kezeléséhez szakember szükséges.

A jelenség pszichológiai hátterében életkoronként változó érzelmi mechanizmusok állnak, mondta a Qubit kérdésére Bognár Emese, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai szakpszichológusa.

Mi különbözteti meg az iskolába menetel előtti hisztit az iskolafóbiától?


Az, hogy valaki izgul az iskola miatt, gyakori jelenség. Azt tekintjük kórosnak, hogyha ez a szorongás problémát kezd jelenteni. A gyereknek megváltozik a viselkedése, sírósabbá, visszahúzódóbbá válik, egyre nehezebben indul el reggel, húzza az időt a készülődéskor, kisebb gyerekeknél akár dühroham is előfordulhat, testi tünetek is megjelenhetnek, fáj a fejük, a hasuk. Ilyenkor érdemes feltérképezni a kiváltó okokat.

Nagyon összetett szorongástípusról van szó, amelynek korosztályonként eltérő jelenség vagy jelenségek lehetnek a hátterében. Kisiskolás korban nagyon gyakran a szeparációs szorongás az alapvető ok...

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - BALÁZS PÉTER (2021 09 29)

TV13
Szerzők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2021.09.29.


Bánó és Bolgár - Balázs Péter

KIK ÍRJÁK ÁT A TÖRTÉNELMET? - DZERZSINSZKIJ- ÉS SZTÁLIN-KULTUSZ OROSZORSZÁGBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2021.09.24.


A FED fényképezőgép névadója, Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij a napokban mellszobrot kapott a Moszkva által még 2014 tavaszán annektált Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban (egy másikat a dél-oroszországi Krasznodarban). Az első szovjet államvédelmi hatóság, a Cseka alapítója és annak, valamint utódszervezeteinek – a GPU-nak és az OGPU-nak – a vezetője hosszú évtizedeken át a forradalmi terror, a „határozott, ám mégis igazságos” szovjet hatalomgyakorlás egyik szimbóluma volt. Szovjetunió-szerte szobrok és emlékművek tucatjai, ha nem százai hirdették nagyságát és történelmi jelentőségét. Legismertebb szobra évtizedeken át Moszkva szívében, a szovjet Állambiztonsági Bizottság, a KGB székháza előtt, a Lubjanka téren állt mindaddig, amíg a Gorbacsov elleni puccskísérlet idején, 1991 augusztusában le nem döntötték. A jelcini években csaknem teljesen megfeledkeztek róla, ahogy elszállított szobráról is. Majd Putyinnak, a KGB egykori alezredesének hatalomra kerülése után egyre többen kezdték felvetni a szobor visszaállításának gondolatát. Talán egy éve sincs, hogy sokan eldöntött tényként írtak arról: a Cseka alapítójának szobra rövidesen visszatér eredeti helyére. Mások viszont azt valószínűsítették, hogy Alekszandr Nyevszkij kap emlékművet a téren. Aztán egyikből sem lett semmi. Tájékozottabb orosz elemzők azt feltételezik, hogy a szoborállítás végül azért hiúsult meg, mert a hatalmi elit egymással versengő csoportjai nem tudtak megegyezni, szándékaik kölcsönösen kioltották egymást.

Dzerzsinszkij megítélése már egy ideje kutatási témája a független moszkvai közvélemény-kutató intézetnek, a Levada Központnak. Az intézet 2002 őszén megkérdezte a moszkvaiakat, miként viszonyulnának Dzerzsinszkij szobrának visszaállításához. Már akkor egyetértett ezzel a megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele. Voltak, akiknek határozottan ez volt a véleménye (18 százalék), és voltak, akik, ha nem is határozottan, de végső soron készek voltak támogatni egy ilyen tervet (27 százalék). Mindeközben jóval kevesebben voltak, akik ilyen vagy olyan módon, de elutasították (38 százalék). 2015-ben, amikor a Levada Központ újra megkérdezte ebben az ügyben a moszkvaiakat, már abszolút többségbe kerültek azok, akik határozottan vagy kevésbé határozottan, de támogatnák, ha a vörös terror atyjának szobra visszakerülne eredeti helyére...


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

SZIJJÁRTÓ: BOLDOGULUNK MI AZ UNIÓS PÉNZEK NÉLKÜL IS, NEM VONUNK VISSZA SEMMILYEN TÖRVÉNYT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2021.09.30.


Szijjártó Péter közölte, elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy zsarolja Brüsszel. Nem fognak egyetlen törvényt sem visszavonni az EU kérésére, s amúgy sincs szükség az uniós pénzekre. Csernyánszky Judit külföldi lapszemléje.

A lengyelek visszakoznak, mert mégiscsak fontos számukra az uniós felzárkózási alap. A Republic World arról számolt be, hogy három régió visszavonta az LMBTQ-mentes övezetre vonatkozó törvényét, miután Brüsszel egyértelművé tette, amennyiben a kisebbségeket diszkrimináló jogszabály hatályban marad, úgy az uniós forrásokat nem utalják Varsónak. Az igazságügyi miniszter erre tiltakozott, zsarolással vádolva meg az Európai Bizottságot. Vajon hasonlóan visszakozik majd Magyarország is? Ez egyelőre kérdéses, noha Ursula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a magyar LMBTQ-ellenes törvényt.

Az Euractive-ben már meg is kapjuk erre a választ, ugyanis Szijjártó Péter – ugyanazt a kifejezést használva, mint a lengyel igazságügyi miniszter – közölte, elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy zsarolja Brüsszel. Nem fognak egyetlen törvényt sem visszavonni az EU kérésére, s amúgy sincs szükség az uniós pénzekre – mondta a külügyi tárcavezető, – hisz remekelt hazánk a kötvényeladásokkal a múlt héten a nemzetközi pénzpiacokon. Az uniós pénzek nélkül is boldogul Magyarország – szögezte le Szijjártó.

Az afganisztáni egyetem bezárása okán a magyar kormány egy lapra került a Washington Postban a tálibokkal. A véleménycikk azt vizsgálja, az autoriter rendszerek egyik alaptézise a független egyetemek felszámolása. Az American University of Afghanistan azaz, az Afganisztáni Amerikai Egyetem ellen először 2016-ban intéztek támadást a tálibok. A mostani hatalomátvétellel viszont meg is pecsételték a sorsát. Az egyetemi diákok fele lány volt, ők végképp elmenekültek, de a többiek ottmaradása is bizonytalan. Ez történt a CEU elűzésével is. Az írás Benito Mussolinit hozza fel példának az orbáni intézkedést is magyarázva, hisz előbbi 1931-ben hűségesküt követelt az egyetem dolgozóitól. A lengyelek is üldözték az úgynevezett repülő egyetemeket, azokat az úgynevezett szabadegyetemeket, amelyek lakásokban okították, mi is a demokrácia. Törökország, Oroszország és Brazília is hasonlóan áll a független egyetemekhez, mint a magyar kormány. Amerikában elindult egyébként a „Veszélyben az egyetemi képzés” kezdeményezés, amely a tálibok jelentette veszély miatt igyekszik otthont teremteni az afgán demokratáknak.

Ha Tucker Carlson és Mike Pence esetleg Magyarországra szeretnének költözni, szívesen segítek felültetni őket a repülőre – írja nem kis malíciával Charles Pierce az Esquire amerikai lapban kifigurázva a Fox Tv sztárját és a Népesedési konferenciára Orbán meghívására Budapestre érkezett volt trumpi alelnököt. Pence-ről és Orbánról egyenesen azt írja, hogy a fehérek felsőbbrendűségét hirdető autoriter ideológiát vallanak. A szerző megjegyzi, márpedig ő is szívesen jönne hozzánk egy jó kis pörköltért és galuskáért. A baj azonban az, hogy úgy tűnik, Magyarországot akarják meghonosítani Amerikában – utalva itt a Trump-féle autoriter rendszerépülésre.

A Tagesspeigel hosszasan elemzi az ellenzéki előválasztást és mutatja be az esélyes jelölteket. Pozitívumnak tartja, hogy a lakosság mintegy 8%-a elment az elmúlt napokban szavazni, sőt, külföldről is érkeztek szép számban voksok. Az esélyeket latolgatva a főpolgármester-választást hozza fel példának, ami az összefogás sikere. Kitér arra a cikk, hogy a Fekete-Győr András és Karácsony Gergely még Németországba is elutaztak a nyáron szövetségeseket keresni. A főpolgármester találkozott a jelen pillanatban esélyes kancellárral, Olad Scholzcal is.

Kampányolni ment Orbán Prágába Andrej Babis mellett – foglalja össze a Der Standard az október 8-9-ei cseh parlamenti választási kampány Magyarországra eső részét. A migrációs kérdésben egy véleményen vannak, s a cseh kormányfő szerint az jó pontokat hoz neki, ha az afgán menekültekkel lehet riogatni. Tüntetők fogadták Orbán Viktort ezúttal is, Putyin szolgája bekiabálásokkal. A cikk szerint nem volt véletlen az sem, hogy Orbán az ellenzéki előválasztás eredményhirdetésének a napján keresett némi kitérőt. Noha az eredmények lassabban jönnek, mint azt gondolta.

Magyarországra érkezett három napos felmérésre az Európai Parlament magyar jelentéstevője, Gwendoline Delbos-Corfield, aki Judith Sargentini szerepét vette és, és hat másik kollégájával a jogállami viták ügyében szeretné jelentését a helyszíni benyomásokkal megerősíteni - írja az Euobserver. A francia képviselő elmondta, ezeket a kérdéseket a kormánnyal személyesen is meg akarja vitatni, úgy tudni, hogy Varga Judit és Pintér Sándor fogadja. Karácsony Gergellyel és civil szervezetekkel is fog találkozni. Az interjúban azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy új Hetes cikkelyes jelentés lesz, hanem a jelentés aktualizálása, ami decemberben kerülhet a parlament elé. Delbos-Corfield arra is felhívta a figyelmet, hogy januártól Franciaország tölti be az Unió soros elnökségét, ami lökést adhat a 7-es cikkely szankcióinak alkalmazásához.

850 MILLIÁRDOT KÖLTÜNK SAJÁT ZSEBBŐL AZ EGÉSZSÉGÜNKRE - ÖSSZE KELLENE SZEDNIÜK MAGUKAT AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.30.


Saját zsebből fizetjük az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát, ami az uniós országok között is az egyik legmagasabb arány. Az önkéntes egészségpénztárakból ennek csak töredéket finanszírozunk. Az MNB és a Pénzügyminisztérium szerint a pénztáraknak agresszívabb marketinggel kellene megjelenniük a piacon, és nem ártana a tagok felvilágosítása sem.


Brutális összegeket, jellemzően az ország éves egészségügyi kiadásának közel 30 százalékát költjük el minden évben saját zsebből az egészségünkre. Ennél nagyobb arányban az uniós országok közül csak Portugáliában, Litvániában, Máltán, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és Cipruson költenek saját zsebből az emberek. Még az EU-ból időközben már távozó Nagy-Britanniában is csak 15 százalék volt 2018-ben ez arány – derült ki Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a Pénztárszövetség közelmúltban megrendezett éves konferenciáján tartott előadásából. A GDP mindössze 4,3 százalékát költötte az állam az egészségügyi kiadásokra 2019-ben, a másik 2 százalékot a magánkiadások tették ki.

Ez 2019-ben 956 milliárd forint volt, amiből 106 milliárd forintot a kiegészítő rendszereken keresztül (egészségpénztárak, egészségbiztosítás) finanszíroztunk, 850 milliárd forintot pedig zsebből – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója...

A KIIGAZÍTÁS FELÉ ROBOG A MAGYAR GAZDASÁG

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.09.30.


Látszólag minden a legnagyobb rendben van a magyar gazdasággal, robusztus a növekedés, ám gyűlnek a baljós jelek.

A hazai nagy gazdaságkutató intézetek többsége elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a 2022 végéig tartó gazdasági prognózisát: eszerint idén a gazdaság 6,5-7,8 százalékkal nőhet, míg jövőre ez 5 – 5,5 százalékra mérséklődik. Gondot okoz azonban a magas infláció, amelyet idénre 4,7, jövőre 3,7 százalékra várnak, igaz az egész világban gondot okoznak a koronavírus-válság után megugrott árak, így ebben sincs semmi kirívó. 2022-ben választások lesznek, jelentős esély van egy teljes kormányváltásra, ugyanakkor sem az ellenzéki koalíció, de a Fidesz oldaláról sem lehet látni, hogy a választások után milyen gazdaságpolitikát folytatnak. Addig azonban a kormány mindent a választásoknak rendel alá – így vélekednek a Pénzügykutató Zrt. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói is. 

Több éve túlfűtött a magyar gazdaság, már a 2018-as és 2019-es választásokra készülve a legmagasabb fokozatra csavarták a fiskális-, a monetáris- és a bérpolitikát, valamint az uniós pénzek elköltését a növekedés érdekében – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató sajtótájékoztatóján. A kutató szerint a gazdaság "fűtése", a költségvetési költekezés 2022 sem áll le. Mindezek következménye, vagy előidézője a laza költségvetési politika, amely magas államháztartási hiányban és államadósságban csapódik le. Igaz, hogy jelenleg impozáns a gazdasági növekedés, de nem mindegy, hogy az ebből keletkező többletpénzek mit finanszíroznak. Adósságcsökkentés helyet még mindig meghatározó a sportfinanszírozás, a hitélet és a határon túli célok támogatása, az állami adminisztráció, illetve a védelemi kiadások. Ezek megtérülése kétséges, ahogy uniós pénzek beérkezése is – tette hozzá Petschnig Mária Zita. A GKI kutatói szerint a kormányzat EU-val szembeni konfrontatív magatartása, laza költségvetési- és jövedelempolitikája, valamint a jegybank főleg verbálisan erős, de a kamatemelésben ténylegesen is megmutatkozó szigorítása összességében nem kellően összehangolt, a rövidtávú választási céloknak alárendelt, az egyensúlyi szempontokat háttérbe szorító politikára utal. Ebben a választásokig aligha lesz érdemi változás...

ANGLIA UTÁN EGYSZER IDEHAZA IS ELŐFORDULHAT, HOGY NEM LESZ, AKI ELVIGYE A BENZINT A KUTAKRA

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.09.30.


Múlt hét pénteken megtörtént az, amiről már legalább tíz éve Európa-szerte beszélnek a szakmában, de eddig senki nem vette igazán komolyan: sok angliai benzinkúton nem lehetett tankolni, mert nem volt benzin. Azért nem volt, mert a szállítást végző fuvarozónál (Hoyer) nem volt kamionsofőr, aki ki tudta volna szállítani.

Áru van, kereslet van, a vevő mégsem jut hozzá, mert az ellátási lánc elszakadt.

Ilyenkor a baj nem jár egyedül, sőt a dominók elkezdenek dőlni. Az autósok pánikvásárlásba kezdtek, ettől természetesen még rosszabb lett a helyzet. A brit kormány nyugtatni igyekezett a kedélyeket, de ez gyakorlatilag hatástalan maradt, mert sokaknak csak most esett le a tantusz, hogy a sofőrhiány miatt nem lehet bizonyos élelmiszerekhez sem (könnyen) hozzájutni, és a nemsokára induló karácsonyi bevásárlási szezon is rémálomnak ígérkezik.

A kamionsofőrök tényleg legalább egy évtizede folyamatosan mondják, hogy egyrészt (munkaerőpiaci értelemben) jobban meg kellene őket becsülni, másrészt ágazati szinten tenni kellene valamit, mert ha nincs, aki elfuvarozza az árut, akkor nem lehet fenntartani azt a kényelmes helyzetet, hogy a boltokban mindig minden azonnal kapható. Nagyon hozzászokott már ehhez az európai vásárló, és nem látja, hogy ma már csak az ellátási lánc végletes feszítésével érhető el.

Ott tartunk, hogy a BBC gyakorlatilag listát vezet arról, hogy a sofőrhiány miatt mi nem kapható az angol boltokban (cikkünk írásakor a benzin mellett nincs például sör, kóla, McDonald’s shake, Haribo cukorka, illetve az üzletek jóval hosszabb szállítási időket és emelkedő árakat jeleznek előre)...

EDDIG KUDARC – FRISS KUTATÁS A FIDESZ KULTURÁLIS TÉRFOGLALÁSI KÍSÉRLETÉRŐL [HETIVÁLASZ 92]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.09.30.


Több mint egy évtizede teljhatalmú a Fidesz, ám a kormánypárt által előmozdítani kívánt kulturális térfoglalás eddig legfeljebb az intézmények élén ment végbe, a magyar kultúrelit tekintélyei közt aligha: ők többségükben továbbra is baloldalinak vallják magukat. Ez az egyik legfontosabb eredménye Kristóf Luca szociológus nemrég megjelent, Kultúrcsaták – Kulturális elit és politika a mai Magyarországon című könyvének. Miben más a kultúra, mint a gazdaság, ahol megkérdőjelezhetetlen a kormányoldal fölénye? HetiVálasz podcastunkban a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa erre is válaszol. Aki kérdez: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs...

ÖT PONTBAN, MIT TUDUNK EDDIG AZ ELŐVÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKBŐL

TELEX
Szerző: Telex
2021.09.30.


Még csütörtökön is tart a számlálás az ellenzék előválasztáson, így az előzetes ígéretek ellenére szerda késő este sem tudtak győztest hirdetni. A részeredményekből és a szivárgó adatokból azonban már kirajzolódik az összkép, amelyet most röviden összefoglalunk.


1. Nehezen, lassan halad a számlálás

Még kedden is azt ígérte az Országos Előválasztási Bizottság, hogy szerda estére meglesz a végeredmény, a pártok is így készültek. Aztán napközben kiderült, hogy kora délután nem tudják megkezdeni az óránkénti eredményhirdetést.

A szervezők a nagy mennyiségű szavazólappal és az időigényes ellenőrzési folyamattal indokolták a csúszást (QR-kód és csippantás), ám a Telexhez az is eljutott, hogy szerda napközben is riadóztatva kerestek szavazatszámlálókat.

Tény, hogy szerda este fél 11-kor a választókerületek kevesebb mint harmadában tudtak eredményt közölni (a 106-ból 30 választókerületben). Azt ígérik, éjszaka is lesznek még eredmények, és folyik a számlálás. Végeredmény pedig csütörtök napközben lehet.

Itt követheti az eredményhirdetést percről percre. ...


A FIDESZ TÚL AKARJA ÉLNI AZ ELŐVÁLASZTÁST ÉS BÍZIK A SAJÁT CSODAFEGYVEREIBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.09.30.


„Kockázatokat is rejt a Fidesz taktikája, hogy ignorálja az előválasztást, amit úgy kezel, mint ami nem húzza keresztül a saját terveit, csak túl akarja élni, és majd előáll a saját farbáival” – mondta portálunk megkeresésére Szentpéteri Nagy Richard, aki elhibázottnak és a Fidesz számára kedvezőnek tartja azt – az ellenzék által előterjesztett – javaslatot, hogy a tavaszi országgyűlési választásokkal egyidőben tartsanak népszavazást. Híve ugyan annak, hogy minden kormánypárti jelölttel szemben egyetlen ellenzéki jelölt induljon, de az előválasztást nem preferálja, mindazonáltal úgy véli, a jelöltek „többnyire nem rosszak”, az öt miniszterelnök-jelöltet pedig kifejezetten jónak tartja. Sajnálatosnak mondja az alkotmányozás körül kirobbant vitát, de érti, hogy nagyon nagy a társadalmi igény az alaptörvény kidobására. „Politikailag ez világos, de amit mondanak, azt nem lehet támogatni” – szögezi le az alkotmányjogász, politológus.


Mélyen igyekezett elhallgatni az előválasztásnak még a tényét is a kormány, amelynek szócsövei – élükön a sokak szerint ebben törvényellenes módon viselkedő – állami hírügynökséggel (MTI) és a közmédiával. Ezek csak elvétve adtak némi hírt az előválasztásról, tőlük megszokott módon negatív színben tüntetve fel azt és az ellenzéket. De vajon célravezetőnek bizonyul-e majd ez a taktika? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

„A Fidesz magabiztos, szerintem van egy terve, azt pedig nem húzza keresztül az előválasztás, aminek ugyan nem örül, azt egyszerűen egy olyan dolognak tartja, amit túl kell élni” – véli az alkotmányjogász, politológus, aki szerint azonban még nagyobb baj is lehet ebből a Fidesz, a kormány számára. A túlzott magabiztosság, az előválasztás félvállról vétele, az egységes ellenzék lebecsülése visszaüthet. A Fidesz valóban arra játszik, hogy ignorálja ezt az egész előválasztást, ez ugyanis nem az ő területe, s hosszú idő után először fordul elő, hogy nem a Fidesz témáiról van szó...

A KÖZPÉNZMILLIÓKKAL KITÖMÖTT CÖF-CÖKA CÉGE HIRDETI A „STOP GYURCSÁNY” PLAKÁTOKAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.09.30.


A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft. finanszírozza azokat a plakátokat Csepelen és Soroksáron (is?), amelyeken a Fidesz Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely ellen kampányol. Hogy pontosan mennyit költöttek a hirdetési helyekre, nem árulták el, de a Momentum listaáron egy citylightra nettó 137 500-206 000 forintos ajánlatot kapott fél hónapra ugyanott. Bár a CÖKA cége vélhetően kedvezményes áron hirdethet, a teljes ár kifizetése sem jelenthetett nekik gondot. A nyíltan kormánypárti alapítvány ugyanis több száz millió forint támogatást kapott állami cégektől az elmúlt években.


Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a napokban tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán, amelyben arról írt, „hogyan játssza ki saját törvényét a Fidesz”.

Mint írja, a Fidesz elárasztotta az országot a „STOP Gyurcsány, STOP Karácsony” plakátokkal, ami sok száz milliós (ha nem milliárdos) kampány lenne – ha listaáron vásárolták volna. „De az ördög a részletekben van” – mutatott rá a képviselő. Hivatalosan ugyanis nem is a Fidesz adja ki a plakátot, hanem egy bizonyos Kövess Minket 2022 Kft., amely nem kizárt, hogy jóval olcsóbban, kedvezményes áron bérli a plakáthelyeket. Szabó Szabolcs szerint ezzel kikerülik azt a szabályt, amit a kormány pár éve az ellenzék ellen alkotott meg, de most rájuk is vonatkozott volna.

A politikus arra a 2017-es törvényre utalt, ami plakáttörvény néven vált ismertté a köztudatban. Eszerint:...

ELŐVÁLASZTÁS: A FŐVÁROSBAN KARÁCSONY GERGELY, VIDÉKEN DOBREV VEZET

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2021.09.30.


Budapest másként gondolkodik. Az előválasztás éjjeli zárásig bejelentett eredményei alapján vidéken tarolt a Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára, de a fővárosban Karácsony Gergely, a Párbeszéd és a Momentum vezet.

Hajnali fél négyig számlálták az ellenzéki előválasztás szavazatait, majd pihenni tértek a szavazatszámlálók. Várhatóan reggel 9 órakor folytatják a munkát. Eddig a 106 választókerületből 50 eredményét, a szavazatok nagyjából felét sikerült összesíteni. 

Az addig megismert eredmények alapján úgy tűnik: a vidéki Magyarország másban látja a változás kulcsát, mint Budapest. Míg vidéken tarolt Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció, mellettük nagyon jól szerepelt a Jobbik, a főváros elsőként megszámolt hat kerületéből kettőt Karácsony Gergely pártja hozott el, kettőt a Momentum, egyet az LMP és csak egyet a DK. 
Ha ehhez hozzávesszük a biztos befutókat – három kerületben csupán egy induló volt vagy maradt a visszalépés miatt – akkor 3-3-2-re módosul a nyert körzetek listája. 

A hajnalig összesített adatok alapján a DK 17 ellenzéki képviselőt indíthat a jövő évi parlamenti választásokon, a Jobbik 11 jelöltet állíthat, a Momentum 9-et, a Párbeszéd 5-öt, az MSZP és az LMP 4-4 jelöltet adhat. 

Az eddig eredmények alapján a miniszterelnök-jelöltek közül a DK-s Dobrev Klára vidéken óriási fölényben van. A Budapesten kívüli 44 választókerületből 40-ben a DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára kapta a legtöbb szavazatot. Kettőt nyert Karácsony Gergely (Budakeszi és Szentendre), kettőt a jobbikos Jakab Péter (Szabolcs 5. Mátészalka, Somogy 2. Barcs). 

Budapesten viszont az eddig közölt hat választókerület mindegyikében – I-V., II., VII., VIII.-IX., XI. és XII. kerület - Karácsony Gergely nyert. Ráadásul a fővárosban sokkal többen szavaztak, a hat budapesti választókerületben Budapest főpolgármestere majdnem kétszer annyi szavazatot, mint Dobrev Klára, akit Budapesten Márki-Zay Péter is megelőz. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy harmadik a miniszterelnök-jelöltek versenyében, hogy nem nyert egyetlen választókerületben sem, de általában stabil dobogós. A vidéken messze utolsó helyen álló momentumos Fekete-Győr András, a budapesti választókerületben tudta csak megelőzni a jobbikos Jakab Péter. Az első 50 választókörzet adatainak feldolgozása után Dobrev Klára 34 százalékon áll, Karácsony Gergely 29 százalékot hozott eddig, míg Márki-Zay Péter 21 százalékot, Jakab Péter 12 százalékot, Fekete-Győr András pedig 4 százalékot...

SZÁMMISZTIKA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.30.


Látjuk tátott szájjal, hogy még meg sem nyílt igazán, az agancskapu sem tárta ki teljesen kebelét, de már hétszázezren vonultak át alatta, hogy részesei lehessenek Semjén örömeinek, s ekként váljon eggyé a nemzet, és feltétlenül naggyá is ránézésre. Ez a vadászati univerzumkiállítás legalább akkora siker, mint minden is, amihöz a kollégisták hozzányúlnak. Nem kell ide Paracelsus vagy más alkimisták, elég csak Kövér pedellus ujjának érintése, és minden arany lesz. Innen nézvést, hogy tülekszenek a népek fanyulat láthatni, érthető a sok gond, vesződség és legfőképp a pénz, ami ideszülte nekünk ezt az egyetlen örömünket.

Ellenben a számos képen, amit a média elibénk tár a nagy eseményről, lézengenek a népek csupán, így, ha hétszázezren voltak, akkor javarészt jól elbújtak, ami viszont onnan érthető, hogy Semjén pár napja azt bírta mondani, hogy kies hazánkban a sorosisták üldözik a vadászokat. A hétszázezer rajongó titokban látogatta tehát a műanyag Jézusra, guruló Szent Istvánra hajazó tárlatot. Vagy pediglen az egereket is beleszámolták a publikumba, akik a kitömött oroszlánok füleit rágicsálják, hálát adva a NER-nek a bőséges eledelért, és indulnak kezet csókolni Semjénnek, hogy ezt tűzön-vízen keresztül létrehozta.

Egérimába lesz foglalva a neve, a miénkbe kevésbé, de most nem azért gyűltünk egybe, hogy kajánkodjunk Semjén nyomorán, mert megtettük azt már elégszer. Hanem azon mélázunk inkább, hogy miért kell a számokkal permanensen bűvészkedni, hogy kit akarnak átverni, ha csak nem az imperialistákat, mert bennünket bajos, Mert és ugyanis ezzel párhuzamosan, hogy hétszázezer bávatag ment el a véres búcsúba, azt is megtudtuk egyként, majdnem egy füst alatt, hogy átlagos keresetünk immár négyszázezer fölött van, ami ugyanúgy jöhetett ki, mint a panoptikum látogatóinak sokasága, tehát ráütve a hasukra erősen...