2021. november 15., hétfő

„FELCSÚTI” HITELEK: MÉSZÁROS-BANKOK ÖNTIK A PÉNZT TIBORCZ EXKLUZÍV PROJEKTJEIBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.11.15.


Bár a kormányfő vejének papíron nincs olyan érdekeltsége, amelybe ömlenének az állami források, mégsem apad ki soha a kasszája. Sőt: az elmúlt egy évben megduplázta exkluzív ingatlanjai, hoteljei számát. A kisgömböcprojekt Tiborcz Istvánék Marbellára költözésével sem állt le, és feltűnő, hogy az üzletember majd’ mindig a legnagyobb magyar közpénz-felhasználókba botlik a piacon. Vagy tőlük vesz, vagy nekik értékesít épületeket, esetleg épp együtt hasznosítanak egy-egy palotát – most épp Jászai Gellérttel közös budai villáját vettük észre. Tiborcz legjelentősebb partnere természetesen Mészáros Lőrinc, aki amellett, hogy szállodákat ad át neki, bankjai révén kölcsönökkel is elhalmozza. A 60 milliárd forintos adósságállományának 92 százaléka „felcsúti” hitelekből áll.


Amíg az ország az ellenzéki előválasztásra és utózöngéire figyelt (magunk is megénekeltük a DK-s offshore-ügyet, vagy legutóbb a Városháza-témát), a kormánypárti karaván azért haladt tovább a maga útján. Ennek egyik leglátványosabb jelensége, hogy a Mészáros Lőrinc turisztikai divíziójaként jegyzett Hunguest Zrt. váratlanul megszabadult három hegyvidéki egységtől: egy mátraházai „lifestyle” szállótól és két ausztriai síhoteltől. Melyek aztán a Tiborcz István birtokolta BDPST Group portfoliójába, azaz a miniszterelnök családi zónájába kerültek. Ugyanezen időszakban a kormányfő veje szerzett még egy belpesti, Dorottya utcai szállodát (kőhajításnyi távolságra saját, Dorothea brand alatt futó Vörösmarty téri óriáshotel-beruházásától), továbbá megvette a Szabadság térre tekintő volt Iberostar-szállót (amely viszont a szintén hozzá tartozó Adria-palotától van néhány lépésnyire). És ha már átmenetileg úgyis Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is lett hirtelen egy négycsillagos intézménye.

A gyors vagyonösszevonás és pénzköltés különösen a 2020-as „eseménytelenség” fényében tűnik már-már pánikszerűnek – legalábbis így a parlamenti választások közeledtével. Tavaly mindössze a svábhegyi Fonográf Étterem és Polgári Klub fejlesztési területe, illetve – mint most észrevettük – egy hatszobás, 309 négyzetméteres, budai, zöldmáli luxuslakás szállt át a Tiborcz-féle BDPST Zrt.-re. Ennyiről legalábbis biztosan tudunk. Ami az utóbbi társásházi ingatlanszerzést illeti, különös tranzakcióról van szó: az épület másik két, jóval kisebb albetétje ugyanis nem másé, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere informatikai-telekommunikációs beszállítójáé, privatizátoráé, Jászai Gellérté. (A 4iG Nyrt. nevű tőzsdei szupervállalatot jegyző üzletembernek ráadásul ez a hivatalos lakcíme is.)

A zöldmáli sztoriban persze lényegét tekintve semmi újszerű nincs: az államközeli bizniszekből papíron kimaradó Tiborcz István szinte állandó ingatlanpiaci partnere a közpénz-tízmilliárdokra érdemesült „nemzeti nagytőkének”. A miniszterelnök veje például a WHB-csoportot ellenőrző Paár Attilával is használ közösen egy ügyesen privatizált palotát (amely most butikhotelként működik az Andrássy úton). De adott már el impozáns lakóépületet a budai Orbán-hegyen a Fidesz-hátország másik ismert alakjának, Nyerges Zsoltnak, továbbá a kormányzat bejáratott autópálya-építője, Szíjj László is segítette Tiborczék forrásszerzését egy visegrádi hotel gáláns megvásárlásával, majd a NER új üstököse, a Bayer Construct építőipari cég főalakja, Balázs Attila csatlakozott az „udvarhoz”.

Tiborcz István legjelentősebb ingatlanfelhajtója és banki támasza persze Mészáros Lőrinc. A már említett három hegyvidéki hotel mostani átadásának előjátékaként a felcsúti „kolléga” elsőként Tokaj-Hegyalja ékességét, az Andrássy Kúriát származtatta át a BDPST-nek. Az igazi „hazaszolgálat” persze az, hogy a Mészáros-féle Magyar Bankholding alá tartozó pénzintézetek (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank) szinte számolatlanul öntik a kölcsönpénzt a Tiborcz-cégeknek. Miként az alábbi összeállításunkból kiderül, a cégbírósági, földhivatali, hitelbiztosítéki nyilvántartásokban szereplő adatok alapján a BDPST Group teljes banki adósságállománya már legalább 60 milliárd forintra rúg, és ebből 55 milliárd érkezett a Mészáros-művektől. A tetemes összeg láttán megkérdeztük Tiborcz Istvánt, meddig tartja eladósíthatónak a cégcsoportját, illetve lát-e esélyt arra, hogy ezt a gyarapodó kölcsöntömeget valaha visszafizeti? A nevében válaszoló kommunikációs ügynökség leszögezte: „A BDPST Group stratégiai célja, hogy a magyarországi és nemzetközi piacon egy egyedi, megkülönböztető szállodaportfolióval jelen lévő, fontos piaci szereplő legyen. Ezt a célt szolgálják az elmúlt időszakban bejelentett akvizíciók, így a spanyolországi Los Alcazaresben megvásárolt tengerparti hotel, a két ausztriai síszálloda, valamint a Budapest belvárosában megvásárolt D8 hotel és a korábban az Iberostar által üzemeltetett butikszálloda is. A cégcsoport itthon és külföldön egyaránt keresi a további terjeszkedési lehetőségeket. Az ingatlanpiaci akvizícióinak finanszírozását – a szektorban megszokott gyakorlatnak megfelelően –saját forrásból, illetve banki finanszírozásból biztosítja, a finanszírozás részletei azonban üzleti titoknak minősülnek, így azokról nem tudunk további részleteket közölni.”

A lényeg tehát annyi, hogy ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban...

DEBRECZENI: 2006-BAN MINDEN PONT FORDÍTVA TÖRTÉNT

KLIKKTV
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.11.13.


Újra kiadta könyvét Debreczeni József közíró, egykori MDF-es, majd DK-s politikus A 2006-os ősz címmel, mert úgy látja, a 2022-es választás középpontjában ez a téma fog állni. Könyvét tényekre alapozva írta, s fontosnak tartja, hogy a Fidesz által elferdített eseményeket az olvasó a történtek objektív valóságában ismerje meg.

VISZONT.HU - ÚJ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS ONLINE MAGAZIN

VISZONT.HU
Szerző: viszont.hu
2021.


Kik vagyunk?


A viszont.hu online kulturális-társadalmi magazin. Olyan témákkal foglalkozunk, amelyek igazán megérdemlik az átgondolt figyelmet. Mert fontosak, érdekesek, szépek vagy jók. 
Mert tudnunk kell róluk, mert a normális hétköznapokhoz hozzátartoznak.

Munkatársaink, szerzőink többsége a sajtó, a művészeti élet vagy épp a tudomány különböző területein már tapasztalatot és nevet szerzett magának. Van köztünk, akinek a színház a fő hivatása, emellett szeret és tud írni, másnak pedig újságírói és szépírói munkássága párhuzamosan bontakozott ki. És várjuk az új szerzőket. Szeretnénk teret adni tehetséges fiataloknak is, akiknek honoráriummal díjazott, rendszeres megjelenési lehetőséget és szakmai mentorálást ajánlunk.

Fontos kulturális fórummá kívánunk válni. Viszont csak a legritkább estben közlünk kulturális híreket, kritikákat, programismertetéseket, hiszen erre kitűnő más oldalak léteznek már.

S mindezt miből? A viszont.hu független médium. Semmilyen állami vagy egyéb közpénzből finanszírozott támogatást nem kaptunk és nem fogadunk el. A portál a kiadó által biztosított tőkéből és hirdetési bevételéből tartja el magát. Itt, az oldal alján is lesz hirdetés, már csak ezért is örülünk és köszönjük, hogy idelátogattál… Bízunk benne, hogy itt nem hagyod abba, és elolvasod a cikkeinket is. Reméljük, nem fogsz csalódni!

a viszont.hu csapata

MEGHALT BITÓ LÁSZLÓ - AZ ÍRÓ, ORVOSKUTATÓ 87 ÉVES VOLT.

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.11.15.


Bitó László a glaukóma kezelésében áttörést jelentő gyógyszer kifejlesztése mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra – írja a halálhírt közlő
hvg.hu. A 87 évesen elhunyt íróról, orvoskutatóról hozzáteszik: fiatalon orvosnak készült, nem írónak, az álmait azonban az ötvenes években keresztülhúzta az, hogy a kitelepítés után munkaszolgálatosként kellett dolgoznia a komlói szénbányában. Az 1956-os forradalomban fogságba esett, a szökése után pedig az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Bard College-ban kezdte el orvoskutatói karrierjének az építését. „A Bardon olyan oktatást kaptam, amely nélkül a tizedét sem tudtam volna elérni mindannak, amit elértem. Mivel tíz-tizenketten voltunk egy osztályban, nem lehetett a hátsó sorban lapulni, részt kellett venni a beszélgetésben. Ez megalapozta a kritikus gondolkodást”  – mondta a Népszavának 2017 nyarán adott interjújában Bitó László.  Később a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait, és a 90-es évekig az Egyesült Államokban élt. Orvoskutatóként a szem öregedésével foglalkozott, a nevéhez fűződik a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatant, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Hazaköltözése után több regényt írt, publicisztikái, esszéi rendszeresen jelennek meg a hazai sajtóban. Első kötetében az 1956-os élményeit dolgozta fel; 2004-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést. Róla megemlékező Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester azt írta: „az 1956-os forradalom hőse, humanista. Személye a példa arra, hogy egy életben, egy emberben megfér egymással a tudomány, a vallás és a művészet, a polgári értékek és a baloldaliság, a harc és a béke”.  


RÁADÁS: KETTŐ: BECK ZOLI - SÁRKÖZY PAPA (30Y) - FISHING ON ORFŰ 2018

YOUTUBE
Szerző: BECK ZOLI, SÁRKÖZY PAPA
2018.




0:00 próbáld fel 3:54 öltöztetnéd megint 7:14 egypár 9:50 ül és vár 16:48 honvágy (Boros Ida) 21:44 megáll az idő (Hollós Ilona) 25:58 család (Kex) 29:53 aktmodell (Háy János verse) 33:54 ahogy elképzeltem 37:45 olyankor 41:20 pécsi tánctanár 46:10 tanító 48:48 ágyéktól szívig 54:14 ennek a kőnek (Háy János verse) 58:19 tüzet raktam 1:01:41 hang és fény (Kispál és a borz)

KARÁCSONYT ADNI ÉS KAPNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.11.14.


Az Igazgyöngyben a legerősebb adományozási időszak a karácsonyi. Évről évre növekszik az elért gyerekek, családok száma, annak függvényében, ahogy forrást, adományt tudunk teremteni hozzá.

Egyre rutinosabban csináljuk mi is, folyamatosan csökkentve az ünnep üzenetét leamortizáló kockázatokat, hogy mindenki, akik adnak, akik kapnak és akik a logisztikáját viszik ennek az egésznek, a legjobb érzéssel jöhessenek ki ebből az egészből.

Az Igazgyöngynek mindig egyéni akciói voltak, minket nem értek el a központi adományozások, cipősdoboz akciók, parlamenti meghívások. A térségben sem sok hatását láttuk ennek, legalábbis abban a társadalmi csoportban, amelyikben mi dolgozunk, ott nem.

Viszont évről évre nőtt azoknak a száma, akik mellénk álltak, és vagy egyéni adományokkal, saját intézményi, vagy céges “kampányokkal”, adománygyűjtő események meghirdetésével, vagy teljesen egyéni, családi úton kapcsolódtak hozzánk ebben az időszakban is.

Pontosan tudom, érzem, mennyire fontos ebben az egészben az egyéni történet, a konkrét gyerek, aki vágyik egy ajándékra, az élethelyzete azonban olyan, hogy nincs esélye arra, hogy megkaphassa.

A héten megmutattam a facebookon egy nagyon kedves levelet, amit egy fiúcska írt nekünk. Nagy odafordulást váltott ki a levél, sokan szerették volna elküldeni az ajándékát, és kaptam bőven ötleteket is arra vonatkozóan, hogy lehetne ezt a “kívánságos-rendszert” egyszerűen működtetni. Ami menne is ilyen egyszerűen, ha mondjuk 50, esetleg 100, vagy 200 gyerekről lenne szó.

De mi ilyenkor kb. 2000 gyereket érünk el, 28 településen, és e mögött óriási logisztika van. Írta valaki, hogy egyszerű a dolog, az iskolában mindenki írja meg, mit szeretne, ezt számozzuk be, és tegyük nyilvánossá, és kész. De ez nem ilyen egyszerű… mert az osztályban ülő gyerekeknek vannak otthon kisebb, és nagyobb testvérei. Akik szintén szeretnének ajándékot kapni. Az örömöt úgy kell vinni, hogy mindenki részesülhessen belőle, úgy lesz teljes. Ehhez azonban nem elég az osztályszinten megírt levélke…ehhez ismerni kell a családokat is. Arra, hogy ennyi gyereket megkérdezzünk, ennyi településen, most nem lesz már idő…

Maga a kívánságteljesítős lista egyébként már régóta működik nálunk. Vannak visszatérő cégek, akik 30-50 gyereket szeretnének így megajándékozni, le is jönnek, kis ünnepséget szervezünk, helyben meg is van a visszacsatolás, és mindenki boldog. De ehhez is keresni kell egy-egy, vagy két-két olyan osztályt, ahol pontosan ez a létszám. De ilyen bizonyára nincs, így a pótlást meg kell oldani, különben a gyerek, aki kimarad, nagyon szomorú lesz.

Kockázat lehet, ha az osztályban akad gyerek, aki egy picivel jobb társadalmi státuszú. Igyekszünk olyan osztályokat választani, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, de azért van, ahol akad osztálytárs a jobb körülmények között élőkből is (bár több ilyen lenne!). Azt viszont nem tehetjük meg, hogy a gyerekek között szociális helyzet alapján döntsünk, ki kap ajándékot és ki nem. A gyerekek ezt nem értik (sajnos sokszor a szülők sem), nem bélyegezhetünk meg senkit, ha az inklúzióért dolgozunk.

Az Igazgyöngy karácsonyi adományozása három dolgot céloz meg:

Az első: cipősdoboz (vagy ajándékzacskós) ajándék a gyerekeknek, nemnek és korosztálynak megfelelően. Ezt kapjuk elkészítve, feliratozva (nem bontjuk fel a csomagokat, megbízunk a készítőjében), vagy ömlesztve, és majd mi csomagoljuk be. Azt szoktuk kérni, inkább több apró dolog legyen benne, mint egyetlen nagy. Az értékét kb. 5000 Ft-ra saccoljuk. A kisebbek ajándékából mindig sokat kapunk, babák, kisautók, kisebb mesekönyvek kerülhetnek bele a nem romló édesség mellé, ám ahogy haladunk felfele az életkorban, úgy csökken a tárgyi adományok száma. Pedig mi a kamaszokat is beszámoljuk, 14 éves korig (Toldon, ahol az alapítványunk modellfejlesztése folyik, 18 éves korig). Az ő dobozaikat gyakran nekünk kell megtölteni, az édesség mellé írószer, notesz, bizsuk, pipereholmik kerülnek, pl. spray, tusfürdő, kis tükör, fésű, a lányoknak némi dekorkozmetikum, aztán lehet mobiltelefontartó, kulcstartó, irattartó, pénztárca, kabala, divatos sál, valamilyen autós, vagy éppen divatról szóló magazin, stb. Érdemes megkérdezni egy körülöttünk levő, hasonló korú gyereket, milyen kisebb értékű dolog van, amit szeretnek.

A második: a családi élelmiszercsomag. Ennek az értéke 7-10 ezer Ft körül van. A szokásos tartós élelmiszereken (cukor, liszt, száraztészták, rizs, konzervek, olaj) valami keksz- vagy nápolyiféle (vagy csokoládé), szaloncukor, bejgli, tea, és esetleg lekvár, vagy mogyorókrém) teszi karácsonyivá az egyébként krízishelyzetekben adott élelmiszercsomagot. Ezt részben gyűjtjük (a jövő hétvégén a berettyóújfalui Tescoban), részben céges-intézményi felajánlásból kapunk ehhez, és sokat vásárolunk is, azoknak a támogatásából, akik nem tudják elhozni, elküldeni, no meg mérlegelik, hogy a szállítás így többe kerülhet, mint maga az adomány értéke, és inkább a szállítási költséggel is ezt az elemet támogatják. Mi pedig megvesszük itt, a nagyáruházakban, ami hiányzik. Egyébként is a csomagok egységesítése fontos, van, mikor a raktárban a konzervek fogynak ki, másszor az olaj…

A harmadik: a meleg. Ehhez a készen kapható lefóliázott fabriketteket adjuk (ennek a logisztikája kezelhető csak ilyenkor), attól függően, mennyit tudunk rá fordítani, kapunk-e ehhez támogatást. Van cég, aki minden évben a debreceni Praktikerből rendel nekünk kiszállítással, de mi is tudunk venni (olcsóbban is), a nagyobb települési tüzépeken.

A karácsonyi adományozás azonban nemcsak tárgyi lehet, hanem pénzbeli is. Amit a vásárlások mellett a logisztikára fordíthatunk. Ilyenkor minden autónk reggeltől estig megy, önkéntesek is segítenek ugyan, a fővárosból is sokan leszállítják, de még így is van ezzel költségünk…jó sok. A pénzből tartalékolni is muszáj, segít ugyanis túlélni a januárt, amikor nincs családi pótlék (hiszen hamarabb megkapják), viszont a hideg és a megfázások miatt ekkor sokkal több a kezelésre váró krízishelyzet.

Lényeges az is, hogy a karácsony nem a használt ruha, vagy cipőgyűjtés és osztás ideje. Ezt csináljuk folyamatosan, egész évben. Ez most másról szól. A gyerekek karácsonykor nem ennek örülnek. Januártól majd visszatérünk rá, de ilyenkor nem bírunk ezzel is foglalkozni, az külön raktár, külön logisztika. Most nincs idő méret és ruhafajta szerint csomagokat készíteni.

Ami még nagyon fontos, az az időzítés. Erre a kérések felvételekor, és az adományozókkal egyeztetve is nagy szükség van, mert az “utolsó pillanatos” akciók, 50 km-es körzetben már nem igazán működnek. A kéréseket november 30-ig várjuk, ezt azért már megszokták, és készülnek is rá, volt, aki már októberben jelentkezett. A tárgyi adományokat pedig december 10-ig várjuk, mert a raktárainkban még nagy munka, mire családonként összerakjuk a három tételt, feliratozva, és innen, Berettyóújfaluból majd kiszállítjuk a településekre.

Szerencsére partnereink az intézmények is, így a gyerekek ajándékozását sok településen meg tudjuk oldani az óvodákban, iskolákban. Itt csak arra kell figyelnünk, hogy még iskolaidőben megkapjuk a fotós visszacsatolást, hogy mi is továbbíthassuk a felajánlóknak. Segítenek sok helyen az önkormányzatok is.

Most, mivel nagyon sokan jelentkeztek, hogy kívánságteljesítésben szeretnének kapcsolódni, megpróbáljuk úgy megszervezni, hogy ez települési, vagy osztály-csoport szinten létrejöhessen, mert így fogjuk tudni a visszacsatolásokat is realizálni. Holnap elkezdjük a szervezést, és a kívánságteljesítőknek megpróbálunk egy platformot létrehozni. Aztán meglátjuk majd, mit sikerül kihozni ebből a nagyobb léptékből. Jövőre pedig megpróbálunk egy applikációt fejleszteni a partnereinkkel erre, hogy a digitális térben tudjuk szervezni a kívánságteljesüléseket.

Most, amennyit bírunk, azt megpróbáljuk. Mert szeretnénk valami optimális pontot megtalálni, amiben a személyesség is működik, és a logisztika is. Hogy mindenkinél beteljesülhessen a karácsony misztériuma.

AMÍG A VALÓSÁG NEM KERÜL A KÉPBE, A FIDESZ-KONGRESSZUSON NAGY BAJ NEM TÖRTÉNHET – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.15.


A “normalitás bástyái”


Összességében tehát mit tudott meg az, aki ott volt a kongresszuson? Azt, hogy a Fidesz fél és nevet. Közben pedig reméli, hogy a nevetés legalább annyira leköti a szavazóikat, hogy ne jusson eszükbe, mitől is félnek.

Márki-Zay Péter: Effektíve elmebetegek kormányoznak

Ehhez a megállapításhoz valójában nem kell Márki-Zay, elég egy gyakorló elmeorvos. De talán még az sem.

Bolondozunk, bolondozunk?

“A Rogán-féle propaganda minisztériumban feltehetően már éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogyan járassák le, de még nem találtak fogást rajta. Egyelőre. Így hát marad a legkézenfekvőbb dolog, bolondnak nevezni. Mondjuk, egy karaktergyilkossághoz ez édeskevés…”

Hollik: a 480 forintos benzinár is rezsicsökkentés

A Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy Európában súlyos energia- és rezsiválság lépett fel, egyedül nálunk nem növekednek a rezsiárak az EU-ban.

Csaknem 41 millió forint lelépési pénzt kapott a Médiatanács lemondott elnöke


Karas Monika amúgy havonta bruttó 4 237 800 forintot keres ezentúl – majdnem pontosan ugyanannyit, mint az NMHH és a Médiatanács vezetőjeként.

Megfelel-e az Alaptörvénynek a magyar média?

Van olyan kereskedelmi televízió, amelynek celebjeiből, sztárjaiból kikerülhetne egy börtönválogatott. De ez a kisebbik baj:

Jogerős: „a TV2 célja nem a tájékoztatás, hanem a lejáratás volt”

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével jogerősen is pert nyert a TV2 ellen a túlóratörvény elleni 2018-as tüntetés két szervezője. A bíróság súlyos megállapításokat tett a Tények című műsorban történtek kapcsán.

Kormányzati pénzből valósult meg Kövér László rémálma


A kormány szervezett magának egy nemzetközi rendezvényt, ahol aztán a fellépőkkel magát provokálta.

A Pegasus-ügy újra aktuálissá tette az első Orbán-kormány idején letartóztatott Juszt László újságíró könyvét

„Hogyan lettem Orbán ellensége? Kinevezéssel! Miért? Mert 1999-ben elmondtam, hogy egy évig hazudta az országnak azt, hogy a Horn-kormány idején a fideszeseket megfigyeltették.“

Zuhanórepülésben az Elk*rtuk


Elfogytak a kötelezően kirendelhető tömegek…?

Szinte üresen nyitják meg a választásokra az új Néprajzi Múzeumot

Az ár viszont nettó 224 millió forinttal ismét nőtt.

A lengyel példát követi-e a magyar Alkotmánybíróság?

Arról kell döntenie a testületnek, hogy a hazai jog az uniós jog felett áll-e. A kormány ennek kimondását szeretné elérni, ahogy az Lengyelországban történt.

Brüsszelben bojkott alá vonják a nők a kocsmákat, amíg nincs változás a szexuális támadások terén

Az éjszakai életben tapasztalható, sokszor bedrogozással kezdődő erőszak felszámolására szociális média kampány is indult a brüsszeli feministák kezdeményezésére.

MÉSZÁROSÉK TIZENÖT ÉVRE KIBÉRELTÉK, MAJD KÖZPÉNZBŐL MEGÉPÍTHETIK A SUPERIOR HOTELT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HUSZKA IMRE
2021.11.15.


A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.


Az Átlátszó is beszámolt október elején arról, hogy a Kaposvárra, a fürdő mellé tervezett 120 szobás, négycsillagos, wellness szállodát – habár még sem a finanszírozásról, sem a kivitelezésről nem volt döntés – már 15 évre kibérelhette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc nettó 21 780 000 000 forintért.

Időközben a projekt kicsit átalakult: a szállodaépítéshez még hozzácsapták a fürdő részbeni felújítását második ütemben, így a beruházás végösszege nettó tizenhárom milliárd forint lett. Ezért már érdemes lesz a nyertes, köztudomásúan Mészáros-érdekeltség ZÁÉV Zrt.-nek felvonulnia...

FŐLEG MÉSZÁROSÉK BANKHOLDINGJÁNAK HITELEIBŐL TERJESZKEDIK TIBORCZ INGATLANBIRODALMA

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.11.15.


A miniszterelnök veje az elmúlt időszakban rendkívüli munkabírással halmozta fel az újabbnál újabb szállodákat: átvett két osztrák síhotelt és egy mátraházi wellness hotelt Mészáros Lőrinctől, de rátette a kezét egy belvárosi butikhotelre is, és szerzett még egy belpesti, Dorottya utcai szállodát. Aztán amikor Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is beszerzett egy 84 szobás szállodát.

A Válasz Online most utánanézett, miből futhatja Tiborcz István cégének ilyen ütemű terjeszkedésre, és cégiratokból az egyik legkevésbé megkevésbé meglepő választ kapták: nagyrészt Mészáros Lőrincék nemzetstratégiai bankholdingjától kap kölcsönöket.


A BDPST Group 60 milliárdos banki adósságállományából 55 milliárdot kaptak a Magyar Bankholding tagintézményeitől (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank) . „Ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban” - jegyzi meg a lap.

A hiteleket ezekre az ingatlanokra vették fel:

- Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (kivitelezés alatt) – 40,14 milliárd forint kölcsön a Takarékbanktól;

- D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. (új szerzemény) – 6,7 milliárd kölcsön az MKB Banktól;

- A volt Iberostar Grand Hotel; Budapest V., Október 6. utca 26. (új szerzemény) – 5,21 milliárd kölcsön a Budapest Banktól;

- Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítás alatt) – legalább 3,025 milliárd kölcsön a Budapest Banknak. Itt lap szerint a széljegyen már az is látszik, hogy a pénzintézet egy újabb, egyelőre ismeretlen összegű kölcsönt is biztosított a projektvállalatnak...

MINEK NEVEZZÜK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Swan Edgar
2021.11.14.


Az MTI gyakorlatilag semmi említésre méltót nem talált ma, kizárólag az Orbánújító szeánszról tolja fel vég nélkül a jobbnál jobb fotókat, és a fellépő humoristák műsorából készült összefoglalókat. Mi is beszéltünk erről éppen eleget és fogunk is beszélni – nem azért, mert nincs jobb dolgunk, hanem azért, mert fontos nekünk ez az ország, így nem tehetünk úgy, mintha nem lenne ez a megoldandó probléma a legfontosabb jelenleg -, én mégis egy jól sikerült coming outot hoztam most. Nem fogok magyarázni, arra a mi olvasóinknak nincs szükségük. Szerencsére. Mindössze annyit javasolnék, hogy a magyarok szót cseréljük ki valamire. És el kellene dönteni, hogy mire.

A fideszesek nem jó, mert a döntő többség ugyanúgy él, mint egy ellenzéki, ugyanannyi a szar fizetése vagy a nyugdíja és ugyanannyit vár egy műtétre. Szóval a jó érzésen kívül, hogy a győztes oldalon áll, semmit nem profitál a fideszességéből.

Tehát a mai vitaindító poszt lényegében egy kérdés. Milyen szó lenne megfelelő?

ITT OLVASHATÓ


MÉRLEGEN MÁRKI-ZAY BRÜSSZELI ÚTJA ÉS A BENZINÁRPLAFON | SPARTACUS #6

PARTIZÁN / SPARTACUS
Szerző: Partizán
2021.11.14.



Az eheti Spartacusban az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének brüsszeli látogatását és és a héten tetőző válságokat vesszük górcső alá. Márki-Zay Péter arról kérdezzük, mit sikerült elérni az EU fővárosában tett útja során, de megkérdezzük a véleményét arról is, hogy a kormány három hónapra 480 forintos plafont vezetett be a drámi mértékben emelkedő benzinárakra. Ugyanezt a témát vesézzük ki két ellenzéki országgyűlési képviselővel, Burány Sándorral (MSZP-Párbeszéd) és Dudás Róberttel (Jobbik), akik azt is elmondják, az ellenzék milyen alternatív intézkedésekkel védené a lakosságot az áremelkedéstől. A COVID-járvány nyomán több gazdasági szektorban is súlyos munkaerőhiány alakult ki, Jandó Zoltán, a G7 újságíróját a taxishiányról kérdezzük, és arról, hogy mit is árul el ez a jelenség a magyar gazdaság állapotáról. Végül pedig a lengyel-belarusz határon kialakult menekültválságról beszélgetünk Sz. Bíró Zoltán Ororszország-szakértővel és Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértővel. Az adás részei:
0:00 - Beköszönés 1:22 - Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mesél brüsszeli útjáról, az ellene indult kormányzati támadásokról, az ellenzéki közös lista összeállításának jelenlegi állapotáról. 23:03 - Dudás Róbert (Jobbik) és Burány Sándor (MSZP-Párbeszéd) beszélnek a benzinárplafonról és arról, hogy az ellenzék milyen további intézkedések bevezetését sürgeti az áremelkdés megfékezésére. 37:04 - Helyközi Járat riport Túró Tamásról, Kömlő polgármesteréről. 42:24 - Brutális munkaerőhiány alakult ki a vendéglátásban és a taxisok között. Jandó Zoltán, a G7 újságírója elemzi a helyzetet. 53:56 - Mi történik a lengyel-belarusz határon? Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő és Bendarzsevszkij Anton, külpolitikai szakértő elmagyarázzák. 1:14:37 - Stáblista

A BENZINKUTAKRA IS SZEMET VETHETETT A NER - ALAPOSAN KÖRBEBÁSTYÁZTÁK A SZABÁLYOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: B. VARGA JUDIT
2021.11.15.


Egyik olvasónk már a maximált benzinár bejelentése után jelezte: a trafikokhoz hasonlóan az üzemanyagtöltőkre is szemet vethettek, hogy azok a „jó neresek” kezébe kerüljenek. A már kihirdetett kormányrendelet ezt határozottan alátámasztani látszik
.

A kormány mától – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón a múlt héten bejelentette – maximálja a 95-ös benzin és a nem prémium gázolaj literenkénti árát 480 forintban. Erről még aznap megjelent az úgynevezett árrendelet (624/2021. kormányrendelet). A hétvégén a Magyar Közlönyben már a részletes szabályokat (626/2021. kormányrendelet) is kihirdették. Az előírások között akadnak igen meglepő kitételek is.

A tankolni vágyó nagyközönség számára a legfontosabb, hogy a rendeletben igyekeztek minden trükköt és kiskaput ellehetetleníteni. Eleinte (még a rendelet megjelenése előtt) a Blokk.com azt feltételezte, hogy sok kút bezár majd éjszakára, mert az üzemanyagtöltő állomások kereskedelmi tevékenységének egyik legdrágább eleme az éjszakai műszak. A kereskedelmi szakportál szerint a kutasoknak szűk a mozgásterük, igazából a működési költségeik azok, amelyek visszafogásával valamennyit faragni tudnak a várható veszteségeikből, a túlélésük érdekében...

A FÜLKEFORRADALOM A FELSŐOKTATÁSBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.11.12.


Másfél hónap múlva a magyar felsőoktatás jó kétharmada magánkezekben lesz, jóllehet továbbra is a köz fogja finanszírozni, akár közvetlen költségvetési átvezetések, akár a korábban köztulajdonban volt, de elajándékozott részvénycsomagok révén. Január 1-jével ugyanis a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, azaz a 
kekvák kuratóriumai (Km.) felügyelőbizottságukkal (Fb.) együtt felmenthetetlenek és leválthatatlanok lesznek: amit a saját maguk által kinevezett vagyonellenőr nem kifogásol, azt mind megtehetik.

Egy új Guinness-rekord

Ez röviden meg is magyarázza, mi szükség volt erre a világon egyedülálló átalakításra. Ha ugyanis lesz kormányváltás, akkor a nagyjából háromnegyedükben kormány- vagy inkább Fidesz-hű kinevezettekből álló Km.-oknak befolyásuk lesz arra, hogy milyen körben adjanak megrendeléseket beruházásokra, vagy mely munka nélkül maradt hű emberüket kell valódi vagy falállásokhoz juttatni – gondoljunk csak a kismillió alkalmazottra a kormányközeli tanácsadó cégekben vagy „kutató”-intézetekben, kormányhivatalokban stb. Ha meg nem lesz, semmi nincs elveszve, csak az a több tízmilliárd, amivel kistafírozták a Km.-okat és évente a fenntartásukra fordítanak (alsó hangon 400 MFt/Km.), valamint az a sok százmilliárd, amit odalöktek az egyetemi és más alapítványoknak – természetesen mindet közpénzből.1 Ezt november 8-án Veszprémben a rektorokkal, Km.-elnökökkel meg is ünnepelték, az átalakított egyetemeket, ki tudja, milyen ötletből, díszoklevéllel jutalmazva, amelyeket remélhetőleg majd feltűnő helyen függesztenek ki minden rektori hivatalban.2

A hamis hivatkozásokkal szemben, amelyek a 2014–16 között elkészült Fokozatváltás címmel publikált felsőoktatási stratégiát emlegetik, valójában egy ügyvédi iroda és bennfentes szakértők segítségével kidolgozott és máig rejtve maradt elaborátum alapozta meg az elmúlt két évben viharos gyorsasággal és minimális ellenállással levezényelt „modellváltást”.3 Az idézőjel azért jogos, mert ha itt modellt váltottak volna, akkor az érdekeltek bevonásával, szakértő vitákkal körítve lehetett volna egy tervezetről, mintáról, azaz „modellről” érveket és ellenérveket felhozni pró és kontra...

ITT OLVASHATÓ 

FERTŐ-TAVI MÉSZÁRLÁS: MÉSZÁROS-PROJEKT KÖRNYEZETPUSZTÍTÁSSAL

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.11.15.


Az osztrák zöldek, a Greenpeace és az UNESCO is tiltakozott a Fertő-tó partján zajló természetkárosítás ellen, ahol kiemelt beruházásként egy elitista luxus üdülőkomplexumot építenek. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét végül beengedték a területre, de az engedélyezett dokumentálást másnap letiltották. Erről és helyszíni tapasztalatairól is kérdeztük Kocsis-Cake Oliviot, akitől azt is megtudtuk: 12 hektárral kisebb lehet Magyarország, ha a projektet véletlenül privatizálnák.


– A kivitelezést Mészáros-cég nyerte 30 milliárdért, a tulajdonos az állam. Vagyis a mi pénzünket privatizálják ismét, a haszonélvezője pedig feltehetően a NER felső rétege lesz. A legkevésbé sem törődtek azzal, hogy milyen károk érik a tó növény- és állatvilágát, de az emberekkel sem különösebben törődtek, miután szemrebbenés nélkül ledózerolták a tó világszerte ikonikus cölöpházait is. Mit tapasztalt a helyszínen, ahova a sajtó képviselőit nem engedték be?

– Zöld pártként kiemelt figyelemmel kísérjük a kiemelt állami beruházásokat, azokat pedig fokozottan, amelyek természetvédelmi területen vagy azok közelében valósulnak meg. A Fertő-tavi beruházás pedig egy Natura 2000-es területen, egy nemzeti parkban épül. Ez az a beruházás, amit árgus szemekkel figyeltünk, jómagam képviselőként közvetlenül is foglalkozom a tavak, a Balaton, a Velencei tó sorsával...

NAGYON SOKAN FÉLTETTÉK A MUNKAHELYÜKET, MÉGIS ELJÖTT AZ A PONT – EGY SZTRÁJK TERMÉSZETRAJZA

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.11.15.


2021-ben Magyarországon, egy világjárvány közepén egyedülállónak számító sztrájk zajlott le a makói gumigyárban. A munkaleállás okai nemcsak a pandémiában gyökereznek, egészen a 2008-as gazdasági válságig nyúlnak vissza. A makói sztrájk története tehát több mint egy évtizedet ölel fel, s rajta keresztül fény vetül az autóipar általános válságára, a szakszervezeti világ viszályaira és a kormány járványkezelésére, illetve annak visszásságaira is. A történet feltárásához munkaügyi szervek dokumentumai, zömében elbocsátott és néhány, egyelőre alkalmazásban lévő dolgozó beszámolói, szakszervezeti vezetők és tagok ismertetői, a makói Continental kérdéseinkre adott válaszai, valamint a cég sajtótájékoztatóján elhangzott állítások szolgáltak alapul.

A konkrét emberi sorsok, a dolgozók és a szakszervezet nagyon is húsbavágó nehézségei és harca mögött felsejlik néhány alapvető kérdés:

Kinek kell állnia egy világválság árát? Milyen arányban osztoznak a gazdasági visszaesésből adódó károkon a munkáltatók, a részvényesek és a munkások? És az ezt eldöntő küzdelemben kinek az oldalán állnak az állami intézmények és a magyar kormány?
...

SZABAD SZEMMEL: KEMÉNY VÁLASZTÁS VÁR ORBÁNRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.15.


Reuters


A hírügynökség azt emeli ki a Fidesz tisztújító kongresszusán elhangzott Orbán-beszédből, hogy Magyarország nem kíván kilépni az EU-ból, inkább belülről igyekszik azt átalakítani, ugyanakkor ellenáll minden brüsszeli kísérletnek szuverenitása megnyirbálására. A nacionalista miniszterelnök, akire jövőre – jó 10 éve először – kemény választás vár, azt hangoztatta, hogy a magyarok nem fogadnak el új diktátumokat az EU-tól, elég volt, amit a kommunista bürokrácia csinált egykoron. De nem kér az Európai Egyesült Államokból sem.

A jelenlévők éljenzése közepette kijelentette, hogy az ország elutasítja a nyugati liberalizmust. A politikus a magyar kulturális identitás védelmezőjének tünteti fel magát a muzulmán migrációval szemben. Ezen felül azt sulykolja, hogy óvja a keresztény értékeket a nyugati liberalizmustól. Ez népszerűvé tette főleg a Fidesz-szavazók körében, ugyanakkor bírálatra késztette az emberi, illetve meleg jogok híveit.

A jelentés hozzáteszi, hogy úgy tűnik: a kihívó, Márki-Zay Péter megtestesíti az Orbán által hirdetett hagyományos értékeket, ezért kemény ellenfélnek látszik. Ugyanakkor a kormányfő hatalmas anyagi ígéreteket lengetett be és fokozta a bevándorlás-ellenes retorikát.



FAZ

Német szemszögből a tegnapi Orbán-felszólalás legfőbb mondandója az, hogy vissza kell fogni a német befolyást az EU-ban. A politikus reményét fejezte ki, hogy az új berlini kormány kevésbé akarja meghatározni az dolgok menetét az unióban, mármint hogy megmondja a többieknek, mit csináljanak.

Ugyanakkor vázolta, hogy újjá kívánja szervezni a jobboldalt Európában, úgy, ahogyan azt a nemzeti-konzervatív Kaczynski sürgeti. A jelentés emlékeztet egyúttal arra, hogy bírálók szerint a német uniópártok éveken át keresztbe feküdtek, amikor az EPP más pártjai követelték, hogy a demokrácia és jogállam körüli viták miatt zárják ki a Fideszt a Néppártból.

Bloomberg

Gyakorlatilag az EU finanszírozza az ellene irányuló magyar-lengyel lázadást, amely szétszakadással fenyegeti. Azaz Budapest és Varsó kihasználja Brüsszel nagyvonalúságát, amikor aláássa a demokráciát, ám kérdés, hogy még vissza lehet-e terelni a sorba a két országot. Így foglalja össze a helyzetet a hírügynökség hosszú elemzése.

Mint rámutat, most éppen a pénz került a középpontba a jogállam, a meleg jogok és a sajtószabadság miatt kirobbant vita kapcsán. Mindkét országra szankciók várnak az alapértékek lerombolása miatt, ám ez felháborodást váltott ki részükről. De bármennyire is fura, Orbán és Kaczynski az unió pénzéből növeli hatalmát és ássa alá a közösség egységét. A szervezet azonban most éppen az anyagiak bevetésével próbálja leverni a felkelést, miután a jövőbeni támogatásokat attól teszi függővé, hogy a két delikvens kitart-e a nyugati demokrácia modell mellett.

A milliárdokból rengeteg minden épült magyar és lengyel földön az eltelt évtizedek során, de Timothy Garton Ash szerint arra is futotta belőlük, hogy a két vezető megjutalmazza politikai szövetségeseit. Az oxfordi egyetem professzora azt mondja, az EU többet tett a két kormány fennmaradása érdekében, mint azért, hogy megkösse a kezüket. De most már egyre inkább az a vélemény Brüsszelben, hogy itt valami félrement és a jogállam lebontása az egész európai jogrendet, a demokráciát és az unió legitimitását fenyegeti.

A kérdés az, miként lehet jó útra terelni a két elkóborolt országot a Brexithez hasonló szakadás nélkül? A brit kilépés mellesleg felbátorította a Fideszt és a PiSt, mert úgy ítélik meg, hogy az integráció meggyengült. És bár mindkét lakosság túlnyomórészt támogatja a tagságot, a két kormány hatalmas gépezetet mozgósít az unió lejáratására.

Az EU sokáig erőtlenül tiltakozott, de a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött: a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat. A gond csak ott van, fejti ki egy veterán lengyel diplomata, hogy a szankciós rendszert csak ijesztegetésre találták ki, és nem azért, hogy fel is használják. Így viszont teljesen hatástalan, ha egy tagállam nem fél tőle.

De az európai apparátus javarészt akkor is tehetetlen, amikor a vazallusok hálózatát tartják fenn a közös forrásokból. A magyar kormány azt válaszolta a hírügynökségnek, hogy akinek tudomása van bármiféle törvénysértésről, annak értesítenie kell a megfelelő hatóságokat. Ugyanakkor Martin József Péter, a Transparency International igazgatója szerint Magyarországon az uniós utalások elosztásának legfőbb kritériuma a hatalom iránti hűség. Az EU azonban sokáig becsukta a szemét, ám nem biztos, hogy nem túl későn nyitotta-e ki.

Az európai szubvenciók ezer és ezerféle úton torzítják el a gazdasági és politikai rendszert. Visszafogják a versenyt is. A magyaroknál az egyik fő haszonélvező Mészáros Lőrinc. A cégcsoport azt közölte a Bloomberggel, hogy politikai kikötés nincs a támogatások odaítélésének feltételei között, ezért megalapozatlan minden állítás, miszerint az érintett vállalatok profitáltak volna a tulajdonos és a miniszterelnök kapcsolatából.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemzőtől viszont azt mondja, hogy az illiberális állam fennmaradására költötték a milliárdokat, itt az orbáni rendszer lényegét lehet tetten érni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy változást már csak a szavazóurnáknál lehet elérni. Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a rendszer bedől, ha nem működik a gazdaság. Annak sikereit idáig viszont teljes egészében az EU szavatolta a rendszeres utalásokkal.

Guardian

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Boszniában nem szabad eltűrni a szerb kisebbség vezetőjének provokációit, a lakosságnak viszont reményt kell nyújtani, hogy lesz még jobb is a helyzet. Mindenesetre jelenleg úgy áll, mintha az USA és Európa végre ráébredne a Nyugat-Balkánon leselkedő veszélyre. Jobb későn, mint soha? Ugyanakkor a nemzetközi közösség főmegbízottja arra figyelmeztet, hogy a köztársaság széteshet. Sőt, újabb fegyveres viszály lehetséges, miután a 26 évvel ezelőtti háború 100 ezer áldozatot követelt, olyan kulcseseményekkel, mint a srebrenicai mészárlás.

Dodik tagadja a népirtást, viszont évek óta igyekszik a maga útját járni. Hogy nem koppintottak rendesen az orrára, az csak felbátorította. Most már azzal fenyeget, hogy ott hagy egy sor háromoldalú intézményt, beleértve a közös hadsereget. Ha létrehozza a saját fegyveres erőit, akkor pont az a testület kelne új életre, amelyet felelősség terhel az egykori vérontásokért.

A fejleményeknek az ad szélesebb keretet, hogy vége az európai álomnak. Hogy Macron visszakozott az EU ígéretétől és elutasítja a déli bővítést, az hatalmas csapás volt. A többit elvégezte a következetes politika és a stabilitás hiánya Európában. Ennélfogva nem sokat lehet kínálni a nacionalizmussal szemben. Dodik támogatást kapott Orbántól, Oroszországtól, valamint kisebb mértékben Kínától és Törökországtól is. Viszont a politikai és gazdasági stagnálás miatt sokan odébbállnak az országból.

Így most erőteljes szankciókat kell elrendelni a szerb politikus és szűk köre ellen. El kell érni, hogy ne juthasson hozzá az uniós piachoz, illetve az európai bankokhoz. Világossá kell tenni, hogy minden erőszakos próbálkozás a nemzetközi erők fokozott reakcióját váltja csak ki.

De Brüsszelnek azt is mérlegelnie kell, mit tud nyújtani Boszniának. A kérdés az, hogy Dodik mennyire magabiztos további provokációkhoz. Ám mivel e pillanatban úgy áll, hogy a legjobb forgatókönyvnek az tűnik: fokozatosan romlik a helyzet, ennek arra kell ösztönöznie, hogy jobban tegye a dolgát a világ a térségben.

Washington Post

Fiatal korában a kínai elnök állítólag 18 jegyzettömböt írt tele megjegyzéseivel, miközben olvasta Marx Tőkéjét, ám igazából azt testesíti meg, amit Orwell fejtett ki a tekintélyuralmi licércnyomást megtestesítő 1984-ben: Aki a múltat ellenőrzi, az határozza meg a jövőt. És aki kézben tartja a jelent, az szabja meg a múltat. Márpedig a mai Kínában a Hszi körüli személyi kultusz egyre nagyobb hatalmat ad a politikusnak, aki annak segítéségével átírja az ország elmúlt 100 évének történetét. A mese a Kommunista Párt dicsőséges felemelkedéséről szól, olyan makulátlan vezetőkkel, mint Mao és persze maga Hszi. Ugyanakkor hiányoznak az olyan tragédiák belőle, mint a Kulturális Forradalom vagy a mészárlás a pekingi Mennyei Béke terén. A cél az, hogy törvényesítsék a párt uralmát, és hogy a pártelnök bebetonozza magát az ország élén még legalább egy időszakra.

Ezt fejti ki a lap vezércikke a mai virtuális amerikai-kínai csúcstalálkozó előtt, hozzátéve, hogy a jelenlegi Kína többszörös veszélyt jelent mind odahaza, mind a nemzetközi színpadon. Utóbbiba beletartozik, hogy geopolitikai válságot idézne elő egész Kelet-Ázsiában, ha Peking lerohanná Tajvant. Alighanem még az USA is belekeveredne. Emellett Hszi növeli a kínai atomarzenált, viszont nem hajlandó feltárni a koronavírus eredetét.

A 20. század közepe óta nem fordult elő, hogy egy feltörekvő ország élén ilyen könyörtelen, ugyanakkor becsvágyó vezető állt volna. Lehet, hogy a belső gondok idővel meggyengítik, de jelenleg körmönfontan alkalmazza a megfélemlítést.

Az USA sem politikailag, sem gazdaságilag nem tud teljes egészében leválni Kínáról, tekintve a gazdasági összefonódásokat. Ám annak semmi sem állhat útjába, hogy - akár a jelent, akár múltat illetően - kiderüljön Kínáról a teljes igazság, bármennyire is próbálja Hszi eltitkolni azt.

VÉGKIELÉGÍTÉS ÉS KÁRTALANÍTÁS CÍMÉN NETTÓ 41 MILLIÓT KAPOTT AZ NMHH LEMONDOTT ELNÖKE

24.HU
Szerző: TÖRÖK LÁSZLÓ
2021.11.15.


Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.


Bruttó 61,6 millió forintot kapott végkielégítés és kártalanítás jogcímen Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács október 31-i hatállyal lemondott elnöke a 24.hu számítása szerint. A nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint.

Az NMHH lapunknak küldött válasza alapján az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg. Mivel Karas (miután 2019 nyarán a fizetését egy csapásra több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés) havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, azaz bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.

A médiatörvény szerint az NMHH és a Médiatanács elnökére elhelyezkedési tilalom vonatkozik. A jogszabály alapján egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt, rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként hozott döntése érintette, és ilyen gazdasági társaságban részesedést sem szerezhet. Emiatt – miként azt az NMHH lapunknak küldött válasza is tartalmazza – Karas Monika kártalanításban részesült. A médiatörvény alapján ennek összege a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének felel meg.

Karas Monika nettó bére havi 2 660 000 forint volt NMHH-elnökként (ha semmilyen kedvezményt nem vett igénybe), és havi nettó 266 000 forint a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen

netó 35 112 000 forint kártalanítást utaltak távozásakor a számlájára. Ha ehhez hozzáadjuk végkielégítése nettó összegét, akkor 40 964 000 forint jön ki.

Az NMHH tájékoztatása szerint Karas „egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesült”...

FÉNYES SZELLŐK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.15.


Sem terv, sem késztetési ösztökélés okán nem akartam én egyáltalán arról a tegnapi Fidesz-szeánszról értekezni, amit kongresszusnak neveztek a bávatagok számára, mert minek. De hát van nekünk egy Varga Juditunk. Amikor őt lehetett olvasni a fölszólalók sorában, akkor úgymond bekkattant valami, közlési kényszer generálódott mintegy a bensőmben, hogy szólani kell. Ha nem is krónikásként, lineárisan, tudósítást srejboló slapaj módján, hanem elmesélni az érzelmeimet, amit generálnak ezek, már csak egészségügyi szempontból, megelőzendő az agyvérzést és aztán a gyomorfekélyt, amikor vért okádik az ember. Volt már ilyen.

És most, hogy a konzílium véget ért, azért folytatom a panaszt, mert mondhatnád én nyájasom, minek írsz, ha nem akarsz. Fölemelhetnéd ujjadat felém intőn, hogy bár determinisztikus világban élünk, az embernek azért van szabad akarata (by: Sheldon oder Szent Ágoston), és ez igaz is. Ámde mindez az elmélet csődöt mond, amikor Varga Judit azt mondja a képünkbe bele, hogy „kitartó és következetes politikánkkal szépen lassan megváltoztathatjuk most már egész Európát is”. Ilyenkor, mivel nincs módunk megkérdezni, mitől állt be a miniszterasszony, mi ez a trip, mi a jóféle szer, az ember fölsóhajt nagy elefántként, hogy édesfaszom.

Ilyenkor dől el benne, hogy föltétlenül írnia kell most már erről az egészről, meg persze az is növeli a közlési buzgalmat, amikor Orbán kijelenti, hogy a pártelnöki szék elfoglalására szóló felkérést azért volt módjában csupán elfogadni, mert Anikó asszony ezt megértőn megengedte neki. Útjára bocsátotta őtet, hogy menj, játszódj a kis pajtásaiddal, de vacsorára itthon légy. Disznósajtot főzök koviubival. És akkor megint édesfaszom. Azt is a szememre lehetne vetni, mért foglalkoztam én tegnap ezzel, mért nem sétálgattam a réten, de az ember tehetetlen, ha ez neki a munkája. A hírekkel való bíbelődés hajnalhasadástól napnyugodásig.

Ezért nincs sehol menedék. Szagértők majd elemzik a történteket, törökgáborok és más hasonszőrűek majd megállapítják nagy okosságukban, hogy ők egy győztes pártot láttak tele önbizalommal a választások előtt és más, efféle cuki, buta kurvaságokat. Én a magam részéről egy csürhét láttam, amelyik kollektíven okádik. Mert olyan tisztújító kongresszust én még nem tapasztaltam, ahol a felszólalóknak más mondanivalója ne lett volna, mint a rajtuk kívül álló világ ordenáré mocskolása, pedig tegnap ezt tapasztalhattuk nagy bőségben. Eddig naponta megszólalt egy-egy, és ömlött belőlük a trágyalé. Az sem semmi, de még bírható idegekkel.

Tegnap azonban jöttek egymás után mind, hogy érdemes lett volna egy-egy híroldalt lefotózni az utókor számára, amikor az egész képernyőt szinte betöltötték a címek, hogy ez a fölszólaló fideszista ezt mondta, az meg azt, hogy ki mindenki tört az életükre, a leprás gyurcsányok és hasonszőrűek, de ők nagy és még nagyobb diadallal győzték le mind az összeset, hogy az ember tényleg azon gondolkozott, hol van az a tébolyda, ahonnan az ápoltakat most épp kiengedték egy kis kirándulásra. Mondom, ilyen tömény gyűlöletet és felsőbbrendű eufóriát én még sehol sem láttam, igaz, nem jártam NSDAP kongresszuson Nürnbergben. De ott lehetett valami hasonló hangulat...