2023. február 13., hétfő

AZ OROSZ LAPOK ORBÁNT AJNÁROZZÁK, MERT NEM TAPSOLT ZELENSZKIJNEK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.02.13.


Samantha Power budapesti vizitjéről ír fanyalogva az amerikai trumpista lap, ami szerint Orbánnak azért köszönhet sokat Magyarország, mert nem engedi ide a muszlimokat. Obama volt tanácsadója pedig a független magyar sajtónak ígért támogatást. Az orosz sajtó körberajongja Orbánt, mert nem volt hajlandó Zelenszkijt megtapsolni, és mert szerinte a háborút az oroszok nyerik. Nemzetközi lapszemle.

Rod Dreher, az American Conservative alapítója újabb részletet hozott nyilvánosságra abból a háttérbeszélgetésből, amelyre pár hete Orbán őt is meghívta. Orbán szerint a nyugati kormányoknak arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy hogyan lehet együtt élni az asszimilálódni képtelen muzulmán kisebbséggel, és Dreher szerint a válasza az volt a kormányfőnek, hogy ő folyamatosan azon dolgozik, hogy Magyarországon ne kelljen ilyen kérdést se feltenni.

Ez minden bizonnyal megrémíti a liberálisokat, írja. Magyarország szerinte hálás lehet a miniszterelnöknek, aki mindent elkövet azért, hogy ne lépjenek magyar földre menekültek az iszlám világból. Nem arról van szó, hogy a muzulmánok rossz emberek lennének, a jó ég tudja persze, írja Dreher, de általában nagyon nehéz őket integrálni az idegen társadalomba. Példának Svédországot hozza fel, ahol a lakosság 20 százaléka bevándorló, akik zömében Ázsiából és Afrikából érkeztek.

20 éve szinte nem létezett fegyveres erőszak itt, most azonban mindennaposak. Mert ez az ország a liberalizmus bölcsője egyébként – érvel Dreher, aki a magyar adófizetők pénzén Budapesten Orbánt és illiberalizmusát hosszabb ideje tanulmányozza, és igyekszik ennek megfelelően befolyásolni és kinevelni az amerikai jobboldali testvéreket. A Svédországról készült dokumentum- vagy játékfilmekből tájékozódik a szerző, aki a problémát a drogosok felől közelíti meg, illetve fehér lányokról ír, akik erőszak áldozatai lesznek. Ő ilyennek látja a Svédországban élő muzulmánokat.

És természetesen sok mással egyetemben az American Conservative is ír Samantha Power, most lezajlott, kétnapos budapesti vizitjéről, aki Obama csapatát erősítette, volt ENSZ nagykövet is, és most a Biden-kormány idején a külföldiek számára segélyeket osztó USAID szervezet igazgatója. A szerző nélküli cikk ezzel a felütéssel kezdi: az soha nem jó jel, ha Samatha Power feltűnik egy városban és segítséget ígér.

Merthogy a világ 41.legbefolyásosabb személye a civil szervezeteknek és a független médiának ígért segítséget. Az írás leszögezi, nincs szükség Power segítségére egy olyan országban, amely tagja az EU-nak és a NATO-nak, ahol földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a Fidesz, sokadjára, és amely nem támogatja a háború meghosszabbítására játszó amerikai kormányzati stratégiát, és amely nem fogadja el a globalizmust, nem támogatja az egyneműek házasságát és nem fogja megengedni, hogy kisgyerekeknek LMBTQ propagandát hirdessenek – összegzi az Orbán-kormányról kialakult amerikai konzervatív nézetet a névtelen szerző.

A szerző arról is ír, hogy az egyik barátja 2022-ben az ellenzékre szavazott, de aztán azt mondta neki, megbánta, mert Orbán nagyon jól kezeli az oroszok háborúját. Samantha Powerről pedig azt állítja, ha kiejti a száján a demokratikus szót, akkor az egyértelműen az anti-Orbán szinonímája. Végig vezeti a cikkben, miért is van nálunk médiapluralizmus és sajtószabadság, (de azt például nem említi meg, hogy a Klubrádiótól törvénytelen indokokkal elvették a frekvenciát).

Az orosz sajtó az Orbán-Zelenszkij brüsszeli „találkozójától” hangos: a TASZSZ orosz hírügynökség azt emeli ki, hogy Magyarország mindaddig nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, amíg az ottani kisebbség anyanyelvi-oktatási helyzetét nem rendezi. Orbán Balázs szavait idézik, hogy az Orbán-kormány a békekötésben partnere lesz Kijevnek, feltéve, ha teljesítik a kárpátaljaiakra vonatkozó kérést az ukránok.

Az orosz Radio1 hangsúlyozta, hogy Orbán nem volt hajlandó tapsolni Zelenszkij ukrán elnöknek, és hogy Magyarország hajlandó támogatni Ukrajna uniós tagságát, de csak azok után, ha a magyar kisebbségeket nem "üldözik" tovább.

Az orosz Moszkva24 portálon pedig azt az orbáni álláspontot ismertetik, ami szerint a magyar miniszterelnök nem hisz abban, hogy Ukrajna ki tudná vívni szuverenitását, és a háború az oroszok győzelmével fejeződik be.

Egy Novák Katalinnal készített interjút is bőségesen tálal az orosz sajtó: azt a mondatot emelték ki, hogy a magyar államfő a mai napig a világ egyik legmeghatározóbb gazdaságának tartja az oroszt. A Nezavíszimaja Gazéta Nováktól azt idézi, hogy Magyarország el kezdett gondolkodni azon, milyen kapcsolatot építsen ki Ukrajnával és Oroszországgal, és hogy nem támogatja a fegyverszállítást Ukrajnának, ehelyett tűzszünetet és békét kellene kötni.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„EZÉRT HA VALAKI FELEMELI A HANGJÁT, RÖGTÖN KILÖVIK” – AZ OSZTRÁK DECATHLON MAGYAR VEZETŐJE A SZOLIDARITÁS HIÁNYÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.02.13.


Éppen öt éve, hogy a francia sportszermulti egy magyar menedzsert bízott meg azzal, hogy alapítsa meg és vezesse a cég osztrák üzleteit. Pósfai Gábor addig a magyar Decathlont vezette – páratlan sikerrel. Akkorával, hogy még azt is elnézték neki, amikor nyilvánosan bírálta a magyar kormány hatalomgyakorlásának módját és magát Orbán Viktort. A Válasz Online érdeklődésére most arról mesél, miért veszett fejsze nyele a megszólalás itthon, s miért lenne rá szükség mégis a gyakran lapító magyar elit részéről. Meg arról, mi a különbség az osztrák politikai korrupció és a magyar, az ottani és az itteni társadalmi feszültségek között. Annyit már most elárulhatunk: hatalmas a különbség. Érdemes tehát vennie a sátorfáját annak, akinek elege van a hazai állapotokból? Interjú
.

– Hat éve már, hogy önnel volt tele a sajtó, amiért a Decathlon magyarországi vezetőjeként is merészelte nyilvánosan bírálni Orbán Viktort.

– Valóban.

– Egy évvel később aztán Bécsbe költözött.

– Ez is igaz.

– A megszólalásakor már tudta, hogy várja a bécsi állás? Azért volt olyan bátor?

– Nem tudtam még, dehogy. Ahogy arról sincs szó, hogy a posztom után elüldöztek és kénytelen voltam elhagyni az országot – sokan ilyet is láttak a háttérben. Rosszul. Amikor kiírtam a Facebookra a véleményem, abban nagyon sok új nem volt: addig is írtam hasonlókat, igaz, azokat csupán az ismerőseim láthatták.

– Ezt a posztot meg véletlenül nyilvánosra állította?

– Nem véletlenül. Úgy voltam vele, hogy szeretnék most már erről a hatalomgyakorlási módról egy kicsit szélesebb diskurzust. Amekkora lett belőle, akkorára mondjuk nem számítottam. Azok a megszólalások, hogy

a kormányfőnek keresztényként is viszket a tenyere a tüntetések láttán – ezt a hozzáállást keresztényként is ki szerettem volna kérni magamnak. Azt is, hogy tudatosan, tervezetten uszítanak magyarokat magyarok ellen.

Alapvetően azonban nem csupán a kormányoldalra vonatkozott az a bejegyzésem, hanem a hazai közbeszéd állapotára általában.

– Aztán látta, hogy semmi hatása nem lett, úgyhogy el is ment Bécsbe?

– Nem egészen. Akkor már hat éve vezettem a hazai Decathlont, szó volt már arról, hogy mi lehet számomra a következő lépcsőfok. A poszt nyomán kialakult helyzet mindenesetre nem segítette, hogy azt itthon képzeljem el.

– Kicsit bővebben, ha kérhetjük!

– Nem akarok mártírszerepben tetszelegni, nem üldöztek el, a cégem is megvédett…

– Nem is lett problémája ebből a cégnek?

– Megszaporodtak az ellenőrzések, az tény. Persze nem tudhatjuk, volt-e összefüggés a két dolog között… Mindenesetre mind egyéni, mind társadalmi szinten beigazolódtak a sejtéseim arról, hogyan működik ez a rendszer. Holott nem fogadtam el akkoriban semmilyen interjúfelkérést. Pedig mindenhonnan kerestek. Nem is csak a sajtó: az ellenzéki pártok is egytől egyig...

ITT OLVASHATÓ

A FORINT INFLÁCIÓJA ÉS A KORMÁNY FŐBB FELADATAI A VISSZASZORÍTÁSÁÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.02.13.


Bár az elmúlt év átlagában inflációnkat a balti államok leszorították unión belüli korábbi dobogós helyéről, januárban sikerült újból az élre törnünk. Az előzetes adatok szerint ugyanis a lett, az észt és litván infláció folytatta múlt év végén megkezdett lefelé menetelét, nálunk azonban a felfelé menet folytatódott. Milyen jellegű a forint inflációja, és mit tehet az Orbán-kormány annak csökkentéséért? – Az írásban ezekre a kérdésekre próbálok választ keresni.


A kérdésre Orbán Viktor többször is azt a választ adta, hogy igen, a szankciók eltörlése után azonnal felére esne az áremelkedés. Amellett, hogy ilyen összefüggést csak politikus tud kitalálni, a kormányfő állításában egyfelől elismerte személyes felelősségét az infláció felfutásáért, hisz' valamennyi szankciót aláírta (ha az infláció ellen akar fellépni, akkor nem ír alá semmit), másfelől tudatosította, hogy az inflációnak csak a fele származik a szankciókból.

Csökkenti-e az inflációt a szankciók eltörlése?

Vegyük egy pillanatra komolyan azt, amit Orbánék állítanak – amivel saját felelősségüket kívánják a társadalom megvezetésével elfedni –, hogy Magyarországon a szankciók okozzák az inflációt. Ebben az esetben számos kérdésre nem tudunk választ adni.

1. Mivel a szankciók az Európai Unió egészében hatnak és egyre kiterjedtebbek lettek, az orbáni logika szerint az egyes országokban a drágulásnak nagyjából vagy megközelítően hasonló mértékűnek kellene lenni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Magyarországon (ahol több, áralakulást befolyásoló szankció alól felmentést kaptunk) 2022 átlagában az unióénál (9,2 százalék) kétharmaddal nagyobb infláció (15,3 százalék) zajlott le. Ugyanekkor Spanyolországban 5,5, Franciaországban 6,7 és még a magas inflációjú Görögországban is csak 7,6 százalékos volt az árszint növekedése.

2. A szankciók az év folyamán felszaporodtak, amiből az orbáni logika szerint emelkedő inflációs rátáknak kellett volna kikerekedniük. Ezzel szemben az unió egészében tavaly október után mérséklődött az ütem. Decemberben már 22 országban volt kimutatható a novemberinél alacsonyabb index, háromban pedig a változatlan. Mi viszont annak a két országnak az egyike voltunk, ahol az év végén az infláció tovább erősödött.

Sőt, az előzetes adatok szerint ez év januárjában az eurózónában folytatódott a mérséklődés, a decemberi 9,2 százalékról 8,5 százalékra csökkent az áremelkedés dinamikája, nálunk viszont tovább nőtt.

3. Ha az orbáni szankciós infláció propagandája sikeres lett volna (mindenki beveszi), akkor a kormányzati közvélemény-kutatásban nemcsak 1,3 millió honfitársunk mondott volna nemet a szankciókra, hanem jóval többen, hiszen a lakosság zömének már nagyon elege van a szinte naponta emelkedő árakból.

4. Orbán Viktor Zelenszkijjel folytatott tárgyalása után a háború elhúzódásáról adott hírt. Valószínűleg igaza lesz. Ebben az esetben a szankciók maradnak és lehet, hogy még bővülnek is. Ha így lesz, mire alapozzák az előrejelzők (mind!), hogy a szankciós infláció az év második felében jelentősen enyhül, decemberre pedig akár egy számjegyű is lehet? Talán mégsem a béke fogja letörni a hazai magas inflációt? Vagy a háború folytatódását látván, Orbánnak nem kellene-e visszavonnia azt az Matolcsynak és Vargának címzett ukázt, hogy a drágulást decemberre tíz százalék alá kell levinni?

Nem ragozom tovább. Remélem, ennyiből is belátható (aki nem akarja, úgysem fogja), hogy a szankciós magyar infláció politikai termék, amivel közgazdaságilag nem lehet semmit sem kezdeni, de még a politikán belül is feloldhatatlan ellentmondásokra vezet...

MARTIN JÓZSEF PÉTER: A MAGYAR ÁLLAMOT FOGLYUL EJTETTÉK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.02.13.


Magyarország a korrupció mértékével az Európai Unió sereghajtója lett. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója ennek fő okát abban látja, hogy a magyar államot foglyul ejtették. Ennek iskolapéldája a Völner-Schadl ügy.


Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) szerint. Hogyan lehetséges ez?

A Transparency International (TI) 28 éve készíti el ezt a felmérést. Ebben az időszakban arra soha nem volt példa, hogy Magyarország egyedül lett volna az Európai Unió sereghajtója. A felmérés, amelyet mi is készen kapunk a TI berlini központjától, elsősorban érzékeléseket tartalmaz, üzletemberek és szakértők véleményét összegzi. A mutató, minden korlátjával együtt, alkalmas arra, miként azt az Európai Bizottság is megerősítette egy 2018-as jelentésében, hogy rangsorolja az országok korrupciós fertőzöttségét. Az, hogy utolsók vagyunk a CPI-listán, egy évtizedes folyamat következménye, aminek során a jogállamot szinte teljesen felszámolták, a korrupció rendszer részévé vált...

EZÉRT BUKHATTA SZOMBATHELY AZ EKF-CÍMET; NAGYOBB LEHET AZ AKKUGYÁR VÍZIGÉNYE, MINT MONDJÁK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: KATUS ESZTER
2023.02.12.


Debreciner.hu: Egy megállapodás alapján sokkal nagyobb lehet a kínai akkumulátorgyár vízigénye, mint amennyiről Debrecen vezetése beszél


Az együttműködési megállapodást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Papp László polgármester írták alá még októberben. Ebben az szerepel, hogy a déli gazdasági övezet vízkapacitását óránként 1770 köbméterre bővítik. Ez napi 42 480 köbmétert jelent, ami jócskán meghaladja a városházi kommunikációban sulykolt napi legfeljebb 24 ezer köbmétert – írja Debreciner.

Nyugat.hu: Veszprém egy évig Európa kulturális fővárosa lesz – De miért bukta be Szombathely a pályázatot?

A lap szerint a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésénél Szombathely egyrészt azért került hátrányba, mert hasonlóan régióban gondolkodott, mint a veszprémi pályázat. És bár ehhez bevették Burgenland egy részét, Veszprémnek a Bakony mellett még ott volt a Balaton, ami hatalmas előnynek számított. Ráadásul a Vas megyei kisebb városok mérsékelt lelkesedést mutattak a projekt iránt.

Kapost.hu: Egy illegális szemétlerakó lebukott Taszáron, de Kaposváron több helyen is tárolnak Olaszországból származó hulladékot

Illegális szemétlerakót találtak Taszáron, de a Kapos-t szerint a taszárinál jóval nagyobb mennyiségű – információik szerint szintén Olaszországból származó – szemetet tárolnak két kaposvári telephelyen is. Az érintett cégek neveit egyelőre nem közölték, de azt igen, hogy a két cég közül az egyik ellen tavaly júliusban „engedély nélkül végzett” hulladékgazdálkodási tevékenység miatt eljárást indított a Somogy Vármegyei Kormányhivatal.

Szegeder.hu: A 70 milliárdos költségvetés majd’ háromnegyede működésre megy idén

Szegedi cégek, vállalkozások és intézmények vezetői előtt mutatta be Botka László polgármester Szeged 2023. évi költségvetését a Városháza dísztermében. Kiemelten foglalkoztak a múlt évben befejezett fejlesztésekkel és beruházásokkal, valamint a kormányzati támogatások hiányával. Szeged az új évben 70 és fél milliárd forintból gazdálkodik, aminek alig több mint a negyede megy majd fejlesztésekre – számolt be a Szegeder.

7300.hu: Viharkárok: Baranyából érkezett az egyik legtöbb bejelentés a biztosítókhoz

Másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak a biztosítók a hétvégi viharok miatt, ami Baranyában okozta az egyik legtöbb kárt – írja a 7300.hu. Az erős szél Komlón is több helyen fákat csavart ki, autókat rongált meg, a leszakadó vezetékek miatt pedig a város több pontján ideiglenesen szünetelt az áramszolgáltatás.

MAGYARORSZÁG NÉLKÜL IS VAN EURÓPAI JÖVŐ, EURÓPAI JÖVŐ CSAK ORBÁN MAGYARORSZÁGA NÉLKÜL VAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.02.12.


A köztársasági elnök posztját érdemtelenül és méltatlanul bitorló Novák Katalin interjút adott a Portfóliónak, amelynek részleteire nem térünk ki, mert egy súlytalan személyiségről van szó, akinek nincs és nem is lehet önálló véleménye, akarata, aki a szuverenitásáról már régen lemondott egy fabatkát nem érő karrier miatt, aki Orbán bábja, marionett-figurája (számára legkedvezőbb felállás az, ha Orbán épp a “jó rendőr, rossz rendőr” szerepjátékhoz használja, mert akkor olyan illúziót kelthet, mintha önálló személyiség lenne), ezért az általa elmondottaknak semmi jelentősége nincs.

Az interjú szövegéből egyetlen hamis mondatot emelünk ki, amely rávilágít Magyarország és Európa viszonyára, s annak egy torz összefüggését adja. Novák azt mondta, hogy “Európa nélkül nincs magyar jövő, ahogy Magyarország nélkül sincs európai jövő”. Ebből annyi igaz, hogy Európa nélkül nincs magyar jövő, Novák pedig elfelejtette ehhez hozzátenni, hogy Orbán és bűnszervezete épp most vezeti ki Magyarországot Európából, méghozzá az ő kétszínű, képmutató és aljas közreműködésével, s ezzel felszámolja a magyar jövőt.

Az viszont nem igaz, hogy “Magyarország nélkül nincs európai jövő”, mert Európa nagyon jól megvolt Magyarország nélkül negyven éven át, amikor orosz (“szovjet”) érdekzónába tartozott, s meg lesz Európa Magyarország nélkül akkor is, ha Orbán visszavezeti teljesen az orosz gyarmatbirodalomba. Ellenkezőleg, Európa csak nyer azzal, ha az orosz érdekeket védelmező, Európa-ellenes és a demokráciát tagadó orbáni Magyarország eltakarodik Európából (értsd: az Európai Unióból), összenő, amivel összetartozik, az illiberális népirtó fasiszta Oroszországgal és a kommunista Kínával.

Novák szerint az Európai Unió az elmúlt tíz évben gyengült, amihez szintén nem tette hozzá, hogy ez kizárólag Orbán aknamunkájának és romboló tevékenységének az eredménye, amihez Angela Merkel elvtelen, pusztító és átkozott kamarillapolitikája biztosított hátteret. Európa azért gyengült, mert megtűrte az Európai Unió első fasiszta államát, amely tagadása mindannak, ami Európa. Európát az orbáni Magyarország rákos sejtje tette beteggé, és gyógyulásának egyetlen útja, ha ezt a rákos daganatot kivágják Európa testéből, míg áttétek nem keletkeznek és nem öli meg a testet.

Ezért Európának nemhogy nincs szüksége Magyarországa, hanem Európa jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy megszabaduljon az Orbán-féle Magyarországtól. A ház, amely meghasonlik magával, elpusztul. A jogállami, demokratikus Európa halálát okozza, ha az illiberális fasizmus legitim alternatíva lehet az Európai Unióban. Novák azt mondta, hogy “Magyarország Európa szíve közepe”. A valóság ezzel szemben az, hogy az orbáni Magyarország a gyilkos tőr Európa szívének közepében. Ha Orbánt megkérdeznék, és őszinte lenne, akkor azt mondaná, hogy az is akar lenni.

Novák téved vagy hazudik (megfelelő rész aláhúzandó, a mi véleményünk szerint mindkettő), amikor azt mondja, hogy “bárhol húzzuk meg Európa kulturális határát, az biztos, hogy Magyarország azon belül van”. Ez csak múlt időben igaz. A Nemzeti Együttműködés Rendszere Európa kulturális határán kívül van. Ezt a maga diplomatikus módján már sokféleképp világossá tette az Európai Unió, de az európai közvélemény számára ez nem vitás. Orbán nem európai politikus, nem európai ember, az ő kipcsak Magyarországa Európa kulturális határain kívül van, Novákkal együtt.

Novák főállású hazudozóként maga is tevékeny részese annak, hogy Magyarország már csak formálisan tagja az Európai Uniónak, de államként már nem Európa része. Az is mindent elmond róla, amilyen hazug megoldást kínál: „az lenne a jó, ha végre vissza lehetne térni a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez. Ez bizony kompromisszumokat igényel”. Itt egyedül Orbán az, aki nem tiszteli az Európai Unió közösségét, alapértékeit, alapszerződését, neki kellene visszatérnie a tisztelethez, amihez fel kellene adni a zsarnoki rendszerét, ezért ez soha nem fog megtörténni...

FŐNÖKE A FŐNÖKEINEK? A KURATÓRIUM ELNÖKE BEOSZTOTTKÉNT IS DOLGOZIK A PÉCSI EGYETEMEN

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2023.02.13.


Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget.


Csütörtökön kiderült, hogy az Európai Unió nyomására visszalépnek, avagy önszántukból lemondanak a miniszterek a hazai alapítványi egyetemek kuratóriumaiból. Az ilyen egyetemek működésében azonban így is marad elég sok furcsaság. Olyanok, amiket más szervezeteknél igencsak kétkedve figyelnénk.

Képzeljék el például a következőt: mi lenne, ha egy vállalat igazgatótanácsának elnöke, tehát a legfőbb vezető, a vállalat két részlegében is beosztott munkavállalóként dolgozna? Az egy dolog, hogy az igazgatói fizetése mellett mind a két másik helyen is kapna bért. Az viszont már sokkal érdekesebb kérdés, vajon a két plusz munkahelyén az ottani közvetlen főnöke mennyire tud kontrollt gyakorolni felette, mennyire kérheti számon például, ha elégedetlen a munkájával. Ebben az esetben ugyanis ez az igazgató végső soron a saját főnöke főnöke, de a hierarchiában legalábbis mindenképpen bőven felette áll.

Ugyan mindaz, ami itt most olvasható lesz, a hazai jogszabályok alapján teljesen legális, annak eldöntését mégis az olvasóra bízzuk, hogy mindezt rendjén valónak találja-e.

Az egyetemek alapítványi átalakítása, azaz az úgynevezett modellváltás igencsak furcsa személyi összefonódásokat eredményezett például a Pécsi Tudományegyetemen.

- Felsőoktatási államtitkárként annak idején Bódis József vezényelte le az egyetemek alapítványi átalakulását.

- Bódis József még államtitkár volt, amikor a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnökévé nevezte ki Palkovics László miniszter.

- Bódis ma már ugyan nem államtitkár, de amellett, hogy kuratóriumi elnökként az egyetemet fenntartó közérdekű alapítvány legfőbb vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is.

- A professzor mindhárom helyen fizetést kap.

Vajon ilyen viszonyok között hogyan válnak el egymástól a felelősségi körök, a döntéshozói és végrehajtói szerepek, nem ütköznek-e egymással érdekek és vezetői hatáskörök?
...

RUSZIN-SZENDI ROMULUSZ UTAZOTT A BALESETET SZENVEDETT REPÜLŐGÉPEN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.13.


Az Ohiói Nemzeti Gárda vezetőivel találkozott


A másik úti cél, New York, az ENSZ központja volt.

Huppa-kiegészítés

Az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokhelyettese 2022 szeptemberében járt hivatalos látogatáson Budapesten.

“Az Ohiói Nemzeti Gárdával való (29 éve tartó) együttműködés többek között a közös gyakorlatokon történő részvételt, a kibervédelmi együttműködést, az erők védelmét, a katasztrófaelhárítást és a civil-katonai együttműködést,vagyis a CIMIC-et őleli fel. A fejlesztések előrehaladtával pedig megnyílik a lehetőség az együttműködés fejlesztésére a légvédelmi és légi utántöltési területeken, valamint a NASAMS légvédelmi rakétarendszer üzemeltetési tapasztalatai terén is.” Honvédelem.hu

Inkább orosztalanítás, mint NATO-tlanítás zajlik a honvédségnél

Bizonyos források úgy vélekedtek, hogy a „NATO-tlanítás” már csak azért sem áll meg, mert az elbocsátottak helyére lépők értelemszerűen már NATO-keretek között végezték tanulmányaikat, sőt sokan már csak így. Másrészt – erre is többen felhívták a figyelmet – az elbocsátottak között jelentős számban vannak oroszbarát nézeteket valló tisztek.

Budán három embert vertek meg szélsőségesek szombaton

Vélhetően a Betyársereg tagjai voltak, akik ezt megelőzően támadtak a csoportra, akiket antifasiszta tüntetőknek néztek.

Paár Attila valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben

Miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.

A kuratórium elnöke beosztottként is dolgozik a pécsi egyetemen

Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad.

Völner Pál végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant

Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie.

Milliókat kaptak az Európai Parlamenttől Fidesz-közeli szervezetek

“Sem a Fideszhez, sem a DK-hoz kötődő szervezetek megbízásaival kapcsolatban sincs olyan értesülésünk, ami alapján bármiféle törvénytelenség gyanúja merülhetne fel a szerződések dolgában. Így olyan körülményt nem ismerünk, ami miatt az ellenzéki kapcsolódású szervezeteknek magyarázkodnia kéne. Annál inkább a fideszes bekötöttségű brigádnak, hiszen a kormánypárt évek óta azt harsogja, hogy Brüsszelt meg kell állítani.”

A milliárdokért felújított orosz metrókocsik közül jelenleg minden negyedik üzemképtelen

A BKV helyzetét bonyolítja, hogy az uniós szankciók miatt elvileg nem vehetnének alkatrészt az oroszoktól.

Berlusconi ismét Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé az Oroszországgal vívott háborúért

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke válaszul hangsúlyozta, hogy kormánya „szilárdan támogatja” Kijevet.

A török politikai életet is felforgathatja a földrengés

“Erdoganék bizonyosan jól emlékeznek az említett 1999-es izmiti földrengésre. Annak idején éppen az segítette Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) felemelkedését, hogy az akkori kormánykoalíció rendkívül esetlenül viselkedett a tragédia után.”

LÁNYOK, ASSZONYOK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.10.


Furcsa egy munka ez. Az örömben is mindig ott van a keserűség. A mosoly mögött is ott van a kérdés: miért van erre szükség, miért kell ennek így történnie?

Szóval lehetne mosolyogni, jót teszel, visszacsatolást kapsz, öröm adni, megoldani…. mégis fáj. Mert érzi az ember, hogy méltatlan a helyzet, nem így a normális. Nem így kellene.

Hozzám bújik a kicsi az iskolában, belefúrja a fejét a pulcsimba, olyan közel, ahogy csak bírja, hallom, amint hosszasan szívja be a levegőt, látom, ahogy lehunyja a szemét, közben szorítja a derekam, majd mosolyogva felnéz: neked mindig olyan jó szagod van….

Gondolhatnám, hogy édes kis hízelgő cica, vagy, hogy igen, az öblítő illata sokáig érződik, de közben tudom, hogy ahonnan ő jön, a lakhatási szegénységből, az állandó cigifüstből, a füstölő kályhától, az aprócska szobába zsúfolódó sok családtagtól, a nehezen száradó ruhák savanyú szagából, ott nem érez ilyet. Rámosolygok, megsimogatom az arcát, és megpróbálom elnyomni a rossz érzéseimet. Mert neki is járna, járhatna ez az illat…. De nem ebben lesz része.

Eszembe jut, mennyit küzdöttünk azokért a gyerekekért, akik ápolatlanság miatt rekesztődtek ki a gyerekközösségből. Akik mellé nem akart ülni senki, akiket a többi az orrát befogva csúfolt. Milyen nehéz volt megtalálni ebben a megfelelő hangot a szülővel is, milyen óvatosan közelítettünk, hogy ne eltávolodást, hanem együttműködést érjünk el. És milyen öröm, hogy ma már azok között, akikkel kapcsolatban vagyunk, már nem érezni ezt a szagot. Azt, amit nem tudok elfeledni. Azt a savanyú-füstös-izzadt szagot, ami olyan sajátos jellemzője télen a nyomornak.

Nézem a lányokat, akiknek női higiénai csomagot oszt a kolléganőm. Negyedikesek. Kérdezi, ki menstruál már. A hat jelenlevő lányból kettő jelentkezik. A kolléganőm megmutatja a barna papírtáska tartalmát, a betéttartót, a betéket és a törlőkendőt. Láthatóan nagy izgalommal nézik, és kérdezik, az is megkaphatja-e, akinek még nem jött meg. Az igenlő válaszra boldogan szuszakolják be a táskájukba. Mosolyognak. Hirtelen megnőttek, mind, ahogy néznek, már mások: titkos közösség lettünk, a nők közössége, akik értik és segítik egymást. Elmondjuk, hogy lehet majd később is kérni tőlünk betétet, ha szükséges. Mindig szólhatnak nekünk. Nézem a kis arcokat, mosolyognak, és kicsit irigykedve nézik azt, aki már használhatja is. És tudom, ez a bizalom, ami most köztünk ebben a témában elindult, ez alapja lesz majd a további segítségnek, mert nekünk merik majd jelezni, ha otthon nem lesz betét, és e miatt nem maradnak ki az iskolából azokon a napokon.

Közben eszembe jut az SNI lány, akinek megjött, az iskolában, de otthon senki sem mondta el neki, mi ez, koszos-rózsaszín melegítőalsóján jókora folttal járkált az iskolában, kitéve a többiek gúnyolódásának. Aztán eszembe jut az anyuka, aki megmutatta nekem, hogy hajtogat használt lepedőből több rétegű betétet, ahogy az anyjától tanulta, a lányának is továbbadva a tudást, ami ma is szükséges, mert nem mindig futja betétre.

Mennyi ilyen kettős érzésekkel teli emlék van már az Igazgyöngyben! Mikor megoldást adunk a gyerekeknél valamire, amire más nem tud, vagy nem akar. Olyan helyzetekben, amit lehet, más észre sem vesz. Mert nem az ő dolga. És ezzel el is van intézve. De vajon, ha az, akinek dolga lenne, és nem tud megoldást, akkor hagyni kell?

Emlékszem pl. a lányra, akinek a ballagása előtt, hogy a ballagóblúz rajta is jól álljon, melltartót vettünk. A mellben koránál jóval fejlettebb lánynak sosem volt melltartója. Az anyja sem viselt, a lánytestvére sem, efféle “luxus” dologra náluk nem szántak. A kollégáim elmentek vele egy kínai boltba, és vettek neki kettőt. Egy fehéret, a ballagóblúz alá, és egy feketét, napi viseletre. Megmutatták, hogy kell felvenni, bekapcsolni hátul. A lány iszonyúan boldog volt. “Milyen jó érzés!”-mondta áhitattal, amit könnyen el lehetett hinni, hiszen tényleg hatalmas mellei voltak.

A női szerepek nagyon nehezen változnak. A nyomorúságban az emberi méltóság, benne a női méltóság is, mindig sérül. Hozzá lehet persze szokni, a nők többsége hozzá is szokik, hiszen a lányok kiskoruktól kezdve látják, megtapasztalják a mintát. És követik, belenőnek, ugyanabba, mint az anyjuk.

Azok a beszélgetések, melyeket bizalmas légkörben szervezünk hétről hétre az asszonyokkal, megmutatják nekünk ezt. A példák, családi történetek, az elhallgatott, de mindenki számára tudott információk azonban jelzik, nekik sem jó így. Jelzik számunkra is, hogy ebbe kell belekapaszkodni. Az általuk is megfogalmazott elgondolásokba, vagy épp az elhatárolódásokba. Ahogy megfogalmazzák mit akarnak, és azt is, hogy mit nem.

De sokan nagyon magukra vannak hagyva. Egyedül pedig csak viszi őket a sorsuk, tovább, a kiszolgáltatottságban, megalázottságban, és ebben többnyire erőtlenül hagyják, hogy megtörténjen velük bármi.

Ezért fontos közösséggé kovácsolni őket. Hogy felismerjék, ugyanazok a mintázatok jellemzik az életüket. És azt is, hogy ezt meg lehet változtatni. Együtt, erősebben, és kaphatnak hozzá segítséget is. Tőlünk.

De azt is értem, hogy ez a világ óvatossá teszi őket. Amiben a biztos rossz még mindig vonzóbb, mint a bizonytalanságokkal teli jövő. Mert ezt már ismerik, de azt még nem. És nagyon nehéz azt elhinniük, hogy képesek más világot teremteni maguknak. A közeg ebben általában nem támogató.

A szegénység egyik jellemzője az állandó bizonytalanság. Ebben pedig nem jó élni. Ahhoz azonban, hogy biztos pontnak érezzék magukat, meg kell szüntetni a kiszolgáltatottságot. Olyan közeg kell, amiben a női méltóság is értelmezhető. Ezt pedig a gyereklányoknál kell kezdeni, és mentorálni őket, tovább, küzdve a szocializációs mintákkal. Hogy olyan anyák lehessenek majd, akik már tudják, nem passzív résztvevői, hanem aktív alakítói is lehetnek az életüknek. És a családjuknak is. Mert a mintát ők adják majd. És ennek kell másnak lenni.

REZSISZISZI PIROSPONTJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.13.


Németh Szilárdról is rég hallottunk – hála a jó istennek – ezekben a vészterhes időkben. De tudjuk, eljön az a pont, amikor meg kell szólalni, mert a közlés kényszerei máskülönben hanyattlökik az embert. Vasárnap érkezett el az idő hősünk számára, és mindjárt két kis szösszenettel örvendeztette meg azokat, akik kezdték úgy érezni, hogy élni nélküle már képtelenek. Ilyképp fel is lélegezhettek, hogy semmi nem változik, mert mindig minden ugyanaz. Az első közlésről igazán nem ejtenénk szót, mert volt gyerekszobánk, csak annyit, hogy tegnap elkezdődött a házasság hete (vagy mi, remélem ez a neve), ezért megcsodálhattuk a rezsibiztos (most épp újra) esküvői fotóját.

Minden értékelés helyett csak annyit, ez sem volt egészen véletlen, hiszen midőn láthattuk a slank és hajkoronás Némethet mint friss házast, nem sokkal előtte a kijelölt köztársasági elnök, a Novák nevű is közzétette ugyanez alkalomból a saját menyasszonyi képét. Emlékezhetünk, nem is olyan rég, amikor a kedves vezető felszenteltette a karmelitás irodáját, s ezt azonmód világgá is kürtölte, Németh volt az, aki rá fél órára előállt egy hasonló sztorival. Hogy honnan ugrasztotta a papokat a vezérnek nyalakodós képhez, az örök titok, de a fölvétel időben elkészült, és a rezsiharcos úgy érezhette, semmiről sem maradt le, időben nyalta a fenséges segget, miközben bohócot csinált magából. Csak ezt ő nem tudja.

Ehhez képest Novák után előszedni a saját esküvői képeit nem egy nagy kunszt, csak bele kell nyúlni a poros fiókba. Mindez így egyébként jól is van, mert mit is várhatnánk mást ettől az embertől, akinek ez a horizontja. A vasárnap azonban még nem teljesedett be egészen, mert hősünk úgy gondolta, ha már lúd, legyen kövér (amíg meg nem süti), s ha már úgyis gépnél van, megosztja velünk végtelen bölcsességét, meghallgathatjuk tanácsait, esetleg megveregeti a vállunkat, simít egyet a buksi fejünkön, mint alattvalóknak. És így is lett. Megdicsért minket ugyanis, piros pontot kaptunk az ellenőrzőnkbe a tantóbácsitól, mert ügyesek voltunk, és spóroltunk a gázzal-villannyal nemzetünk javára.

Sok százalékokat takarítottunk meg, ilyképp a vállveregetés jogos, csak a megközelítésünk teljesen más. Mert és ugyanis, minden bizonnyal nem azért vállaltuk a sötét szobában való fagyoskodást, hogy a haza fényre derüljön, hanem teljesen önző és önös módon spórolásunk kizárólagos oka meg indoka egyvalami volt, de az rohadtul, hogyha nem fagynánk meg, nem bírnánk kifizetni a számlát. Mindebből látszik, hogy megpróbáltatásaink közepette nem zengtük hálatelt szívvel kínjaink okozójának nevét, akit Orbán Viktorban vélünk fölfedezni és nem a szankciókban, hanem épp az ő édes anyukáját emlegettük. Ebből fakad az, hogy Németh biztos elvtárs most azért szeret minket, mert a gazdáját utáljuk...

NYOLC LÁTVÁNYOS GRAFIKON ARRÓL, HOGYAN SZEGÉNYEDTÜNK EL AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.02.13.


Nem mondunk nagy újságot 2023 elején azzal, hogy Magyarországon kiemelkedően magas az élelmiszer-infláció, és már érzetre is biztosan mindenki állíthatja azt is, hogy a fizetések messze nem emelkedtek olyan mértékben, mint a (nem árstoppolt) alapvető élelmiszerek többségének ára. De mit mutatnak a konkrét számok, ha azzal kezdünk játszani, hogy mennyi élelmiszert lehetett venni az infláció elszabadulása előtti időszakban, és az utóbbi időben?

Mivel a G7-nek van egy három éve havonta azonos módszertannal felépített, 42 élelmiszertermékből álló saját ár-adatbázisa, elővettük a 2020 januárja óta mért adatainkat, és hozzátettük a KSH által kiadott havi átlagfizetési értékeket. Ilyen időtávban a hivatalnak leginkább az az adata használható, amely az 5 főnél nagyobb cégeknél és intézményeknél a teljes munkaidőben dolgozók nettó bérének átlagát közli. Ez ugyan nem egészen jó közelítés ahhoz, amit hétköznapi szóhasználatban átlagfizetésnek gondolunk, mert arra a nettó medián értéke lenne inkább hasznos (az az érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van), ám ezt csak az utóbbi időben kezdte rendszeresen közölni a hivatal. A nettó átlagfizetés tehát jobb híján most csak arra használható jól, hogy a trendet mutassa (emelkedés vagy csökkenés), a konkrét értékeket nem feltétlenül érdemes a hétköznapi átlagnak értelmezni.

Az első ábrára a legklasszikusabb élelmiszert, a félbarna kenyeret tettük fel. A grafikonon az látszik, hogy 2020 januárja és 2022 novembere között a KSH által közölt nettó átlagfizetésből hány kilogramm kenyeret lehetett venni. Méréseink 2020-ban az Aldi és a Lidl árainak átlagát, 2021-től pedig a Penny és a Tesco árainak átlagát is tartalmazzák.

Látszik, hogy a fordulópont 2020 decemberében, majdnem 1200 kilogrammnál volt, addig egyre több kenyeret lehetett venni a fizetésből, utána viszont csökken az érték, hogy aztán 2022-től beszakadjon. (A decemberi átlagfizetés értékét még nem közölte a KSH.)...

2023. február 12., vasárnap

PISZKOS PÉNZEK ÉS PÁRTMAFFIA: HOGYAN FINANSZÍROZZÁK A POLITIKÁT?

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.02.10.



Guruló dollárok, befenyegetett vállalkozók, aktatáskában hurcolt, mackóban tartott húszezresek - így zajlik a pártok finanszírozása, gyakorlatilag a rendszerváltás óta, a maffiaszerű működést nemrég a Szabad Európa cikksorozata ismertette érintettek tucatjainak elmondása alapján. Ma este a szerzőt, Kerényi Györgyöt kérdezzük a részletekről: a Simicska-Puch aranykorról, a jelenidőről, kormányról, ellenzékről és titkosszolgákról, arról, hogy hogyan lehetne civilizáltabbá tenni a szabályozást, de miért nem érdeke ez senkinek.


ELHERDÁLTA A FIDESZ AZ UNIÓS PÉNZEKET, INGYEN INGATLANOKAT KAPHATNAK AZ EGYHÁZAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.02.10.


G7: Eltűnő versenyképesség, növekvő regionális különbségek – egyáltalán nem sikerült hatékonyan elkölteni az uniós támogatásokat


A lap korábbi, 3 részes cikksorozata után a Társadalmi Riport 2022-es kiadványa is külön fejezetben (pdf) foglalkozik az uniós támogatások hazai hasznosulásával. A szerzők számításai szerint az egy foglalkoztatottra jutó GDP változása az EU27-országok átlagához képest 2010 és 2020 között 2,3 százalékkal romlott hazánkban, miközben az ebből a szempontból éllovas Romániában 30,8 százalékkal nőtt. Az uniós támogatások nem tudták a Magyarországon belüli fejlettségi különbségeket csökkenteni.

HVG.hu: Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha sosem voltak a birtokukban

Egy új törvény nyomán február végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat. Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre. Az egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban.

24.hu: Többet költenek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok a vezetőikre, mint a saját ösztöndíjprogramjaikra

Évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára, vagyis a kurátorok átlagosan havi egy-másfélmillió forintot keresnek. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására.

Mfor.hu: A KGB-nek dolgozott Orbán Viktorék védence, a Kirill pátriárka

A szovjet hírszerzésnek dolgozott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az 1970-es években, amikor Svájcban élt – áll a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott és a sajtó számára hozzáférhetővé tett archívumaiban. A Le Matin Dimanche és a Sonntagszeitung című svájci lap által idézett, az 1970-es években írt rendőrségi dokumentum szerint a “Kirill őexcellenciája” (Monsignore Kirill) néven említett pátriárka “a KGB-hez tartozik”. Kirill az 1970-es években a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) genfi székhelyén, és a svájci rendőrség szerint Mihajlov fedőnéven az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet.

Magyar Hang: Közel tízmilliárdba került eddig a szankciós konzultáció

Mindeddig 9 milliárd 868 millió 125 ezer 988 forintba került a kormány szankcióellenes nemzeti konzultációja – számolt be róla Facebookon Kassai Dániel XVIII. kerületi független önkormányzati képviselő. A politikus a Miniszterelnöki Kabinetirodától kérte ki az adatokat. A kormány hirdetésekre tavaly októbertől 7 milliárd 142 millió 629 ezer 929 forintot költött, a konzultációs ívek postázási és nyomdaköltségei pedig további 2,7 milliárd forintot tettek ki. A konzultáció eredményességét hirdető plakátkampány költségei ráadásul még nincsenek is benn a fenti összegekben...

HATÁROK, HÁBORÚ, AUTOKRÁCIA, PEDAGÓGUSOK – HETES AJÁNLÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 
2023.02.11.



Orosz előrenyomulás a háborúban, amely "az autokrácia és a demokrácia között is dúl" egy Nobel-békedíjas szervezet képviselője szerint, oktatásügyi konferencia tankerületek nélkül és meenkültügy az Európai Unióban – ezek voltak a Hetes Stúdió témái.

A határvédelem megerősítése, őrtornyok, szigorú ellenőrzés, talán még kerítések is, bár ez nem biztos – az uniós csúcs a gyorsított és méltányos menekültügyi eljárások mellett erről, és a kibocsájtó országokkal sokkal keményebb tárgyalásokról is döntött. Átfogó menekültügyi jogszabály még mindig nincs. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük.

Az ukrán erők nagyon nehéz helyzetben vannak a Donbaszban, fogalmazhatunk úgy is, hogy vesztésre állnak, bár az orosz előrenyomulás még nem nevezhető gyors és elsöprő offenzívának. Kijev szerint márciusra el kell érniük a donyecki és luhanszki közigazgatási határokat. A nyugati technika ukrán használatára még várni kell. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője segített áttekinteni a helyzetet.

"Sajnálom, hogy a magyar kormány nem segíti az ukránok harcát az autokrata Putyin ellen, mert ez a háború nemcsak Oroszország és Ukrajna között dúl, hanem az autokrácia és a demokrácia között is" – nyilatkozta rádiónknak a Nobel-békedíjat tavaly elnyert ukrán Polgári Szabadságjogokért Központjának igazgatója, Oleksandra Matviichuk. Csernyánszky Judit interjúja.

Hiába kaptak meghívást, a tankerületi központok vezetői nem jelentek meg a tanszabadság és az iskolai autonómia visszaállításáról szóló konferencián, amelyet az Oktatáspolitikai Műhely rendezett. A pedagógus szakszervezetek mellett viszont a vitán számos pedagógus és önkormányzati képviselő is részt vett. Bodnár Barna összefoglalója.

A második órában szokás szerint megbeszéltük a hetet: vendégünk volt Dévényi István, a Magyar Hang munkatársa és Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ  ITT NÉZHETŐ MEG

AKTUÁLIS HAZUGSÁGOK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GADÓ GÁBOR
2023.02.10.


Hamvas Béla egy esszéjében azt ajánlja, hogy ha egy „intelligens európai” idegen ország határára érkezik, a vámvizsgálat után az első útjába kerülő bennszülöttől haladéktalanul kérdezze meg, hogy „(...) mi az, amit önök itt most hazudnak?” 
(Lásd Hamvas: Óda a huszadik századhoz, in: Speak easy, Medio Kiadó, 2022, 7. o.) A „kulcshazugság” ismerete megkönnyíti az ország jogrendjéhez, szokásaihoz való alkalmazkodást, az utazó nem esik abba a hibába, hogy gyanútlan gyerek módjára hitelt ad a fogadó állam alkotmányában olvasható és a kormányzat vezetői által hangoztatott hamisságoknak. Ha Hamvas 2023-ban tájékozódna Magyarországon, hamar kiderítené, hogy ma a „béke” szó négy betűje sűríti magába a legvaskosabb valótlanságokat, de a „brüsszeli szankciók” és a „dollárbaloldal” kifejezések is a kormányzati propaganda rendszeralkotó hazugságai közé tartoznak.

Napjainkban az akkumulátorgyár-beruházások nem pusztán a kormányközeli oligarchák extraprofit iránti elkötelezettségét szemléltetik, de azt is megmutatják, miként szűnik meg Orbán autoriter államában az önkormányzatok autonómiája. Az Alaptörvény hatályos szövege még azt deklarálja, hogy „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek”. (Lásd az Alaptörvény 31. cikk [1] bekezdését.) Az önkormányzati törvény is magabiztosan állítja, hogy „[a] helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot”. (Lásd a 2011. évi CLXXXIX. törvény 2.§-át.) A „helyi közakarat” érvényesítése azonban feltételezi, hogy Göd, Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen lakosainak érdemi beleszólásuk legyen, amikor életfeltételeikről, az egészséges környezethez való jogukról döntenek. Ahogyan a fővárosi polgárok többségi véleménye se lenne mellőzhető a Városliget „turistaipari” centrummá formálásakor vagy a ferencvárosi (újkínai) telkek beépítésekor. Az elmúlt évtized megtanított minket arra, a Fidesz–KDNP–pártszövetség igen változatos eszköztárral biztosítja, hogy a fontosabb ügyekben ne helyben, hanem a központi hatalmat reprezentáló kormányhivatalok közvetítésével a kabinet vagy személyesen a miniszterelnök határozhasson.

A „jog” mindeközben tehetetlen, vagy éppen a rezsim szolgálójává vált...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

KÍMÉLETLENÜL ŐSZINTE TANULMÁNY MUTATJA MEG, HOGYAN BÁNT A MAGYAR SPORT A RÁ ÖNTÖTT ÁLLAMI SZÁZMILLIÁRDOKKAL

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2023.02.11.


Az, hogy a versenysport kiemelt jelentőségű a magyar politikában és a sikerek is a néplélek számára, nem új keletű jelenség. Az olimpiai éremtáblázaton már 1936-ban a harmadik helyen végzett Magyarország, aztán a második világháború után 1952-ben újra, és ezt mindkét politikai rendszer a saját sikerpropagandája részeként használta. A 90-es évek elején a rendszerváltozás teljesen felforgatta a sportéletet, de még olyan alapjai voltak, amelyekre lehetett építeni. A 2000 utáni években már rothadó létesítményekről, a meleg víz hiányáról írt a sajtó, az egykori stabil háttér rogyadozott az élsport alatt. 2010 után aztán minden megváltozott, pénz lett dögivel – csak a reális és őszinte értékelés maradt el.

Rátaláltunk egy friss, és csak szűk körben ismert szakanyagra, amelynek csak az eleje, az adatelemzés módszertana van fenn a megrendelő, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megújult honlapján. A teljes, közel 300 oldalas anyag kíméletlenül mutatja be, hogyan hasznosult az elmúlt időszakban a sportba pumpált sok százmilliárdnyi pénz, lerántja a leplet egypár sportágról, és rámutat jó néhány hiányosságra. Úgy tudjuk, ez a hosszabb háttéranyag eljutott Orbán Viktorhoz is tavaly. A területet továbbra is kiemelten támogatja a kormányzat.

Hogyan lett stratégiai ágazat a sport?

2010 januárjában még a legerősebb ellenzéki párt elnökeként hívta meg a kormányzásra készülődő Orbán Viktort a Magyar Olimpiai Bizottság akkori vezetője, Schmitt Pál, hogy találkozzon a magyar sport elöljáróival. Orbán a kötetlen találkozón végighallgatta a gondjaikat, panaszaikat, és bár jegyzőkönyv nem készült róla, a visszaemlékezésből sok minden kiderült. A sportot már az 1998 és 2002 közti kormányzása alatt is szívügyének tekintő politikus előre jelezte a sportvezetőknek, hogy merjenek bátran álmodni, a területet stratégiai ágazatként fogja kezelni, amikor újra hatalomra jut. A szövetségek vezetői addig gyakran panaszkodtak arról, hogy szűkös körülmények között kell felvenniük a versenyt a világgal, a riválisok eközben jelentős támogatásokat kapnak. Orbán azt ígérte, most minden merész projektet, ami forráshiány miatt az asztalfiókban lapult, elő lehet szedni.

A választási győzelme után be is tartotta az ígéretét: 2011-ben előbb a fociakadémiák kaptak bőséges adófizetői támogatást, majd nemsokára a társaságiadó-kedvezményt kiterjesztették még négy sportágra, a vízilabdára, a kézilabdára, a kosárlabdára, a jégkorongra, később csatlakozott a röplabda is. A 2012-es londoni olimpia idején már tudott volt, hogy néhány sportágat kiemelten támogatnak a jövőben, a sportágak pedig versenyeztek, ki kerülhet be ebbe az elitbe. Először tíznél húzták meg a határt, végül 16 sportág részesülhetett a több tízmilliárdos támogatásból. A többiekről sem feledkeztek meg, de ott azért mások voltak a léptékek.

Rögzítsük is gyorsan, hogyan állt fel a sportági struktúra:

- Látványcsapatsportágak: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda.

- Kiemelt sportágak: asztalitenisz, atlétika, birkózás, dzsúdó, evezés, kajak-kenu, korcsolya, kerékpár, lövészet, ökölvívás, öttusa, tenisz, torna, úszás, vívás (és a karate 2018-tól).

- A felzárkóztatási programban részt vevő sportágak: baseball, curling, golf, gördeszka, gyeplabda, hódeszka, íjászat, lovaglás, műugrás, rögbi, sí, súlyemelés, szörf, tekvandó, tollaslabda, triatlon, vitorlázás.

Az élsportban általános jólét következett 2013-tól, de a 2016-os olimpián csak négy sportág szerzett érmet, ami egyértelmű figyelmeztetés volt, hogy valami nem jól működik. A 2021-re halasztott olimpián az összkép jobb lett, nyolc sportág képviselői jöhettek haza éremmel Tokióból, de az atlétika, a torna, és az ökölvívás a tradícióihoz képest méltatlanul szerepelt, az atlétikában a legjobb tíz közé nem került magyar versenyző. Az evezésben a rengeteg pénz hatására sem mozdult meg semmi, a súlyemelés elsorvadt. Megjelentek viszont olyan sportágak, mint a vitorlázás, ami nem szerepelt kiemelt státuszban, mégis jól teljesített. Hogy a magyar sportban bajok vannak, mindenki tudta, a Magyar Olimpiai Bizottság akkori vezetése, Kulcsár Krisztián elnökkel úgy tervezett egy hosszú távú, 2032-is szóló stratégiát alkotni, hogy részletes körképet készített, külsősök bevonásával...


HETI ABSZURD: ELLENZÉKI LEGYEN A TALPÁN, AKI AZ ÉVÉRTÉKELŐK UTÁN NEM NYÚL AZ ÚTLEVELE UTÁN - ÖLDÖKNÉZEGETÉS, AVAGY AZ IRGALMATLAN SZANKCIONÁRIUS

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.02.12.


Végtére is van abban valami megnyugtató, hogy az ellenzék erői éppen olyan állapotban vannak, mint ami a nyolcszáz napon túl gyógyuló tavalyi balesetükből következik. Szédelegnek, zavartan beszélnek, és ez nagyon is adekvát. Az volna a furcsa, ha rúdtáncolnának vagy sanzonokat énekelnének, még maguknak is letagadva az előzményeket. Hiszen a választás előtti befutóban ismerős elkövetők lekapcsolták a villanyt, lópokrócot dobtak az összekapaszkodás erőire, és összevissza pofozták őket, majd amikor ismét világosság lett, az útonálló fideszesek már a Holdról is látható vigyorral ünnepelték a győzelmet, lószaros lópokróccal a pártzászló helyén, így ez a szimbólum is a helyére került végre.

Az azóta is kóválygó ellenzék jobb híján egymást kezdte pofozni, mintha legalábbis a legjobb második helyezésnek volna bármi értelme az autokratikus ketrecharc műfajában. Nincs neki egy fia értelme sem. Így aztán jóérzésű liberális demokrata félve tekint bele az évértékelők sorába, ahol az MSZP fordulatot hirdet (mi azért megvárnánk ezzel az ellenzéki vertigo végét), a DK Orbán ellenzékét toborozza látványos korowai önelégültséggel, a Momentum lehazugozza a DK-t, közli, hogy „színtelen, szagtalan ellenzéki összefogással nem leváltható a NER” (megjegyeznénk halkan, a színes, szagos se garancia különösebben), valamint elmondja, hogy lehet más a politika, az LMP nie­tzsche-i parafrazeológiával kijelenti, hogy „az összefogás halott”, majd név nélkül odabök mindenkinek, aki árnyékkormányt, kontúrkormányt, spirituális vezetőt vagy sámánt üzemeltet, és egy megnyugtató hírt is közzétesz: a párt társelnökei nem indulnak az Álarcos énekes következő évadában. Pedig végig kellene ezt gondolni, ott legalább esélyük lenne. Jakab Péter, akár egy sötétben megforgatott D’Artagnan szintén mindenkinek odaszúr, és közli, „aki nem küzd az új választásért, annak ugyanaz a célja, mint a Fidesznek: kihúzni a parlamentben 2026-ig”. De biztos, ami biztos, nem kockáztatja meg a sovány pártkongresszust évértékelővel, inkább szervezetet épít, mert „a kormányváltáshoz nem még több beszéd kell, hanem még több ember”. Nem tudunk vitatkozni vele, de látunk némi hiátust a stratégiában. Orbán például notóriusan toporzékolva is követelhetne több békét az orosz agresszió helyett, de nem látnánk tisztán, hogyan is képzeli a nagyfőnök. Szerintünk sehogy, mert ha tudná, már rég elmondta volna. Na ugye. És ha már „na ugye”, a kormányfő ezzel az akadémikus felismeréssel bukta a reggelit Brüsszel vállára, amikor kiderült, az unió a határok megerősítését forszírozza. Miközben ez a tény semmilyen módon nem legitimálja egy elborult kurzus őrült illegális migránsozását, pláne hat évre visszamenőleg...

VÁLTOZÁS CSAK AKKOR LEHET, HA A MAGYAROK LÉPNEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.02.12.


A Fidesz szavazói napjainkban már úgy működnek, mint a szektatagok, amit kimondott a vezér, az szent és sérthetetlen. Így reagált Herényi Károly a Hírklikk kérdésére, vajon a kommunikációs kormányzás győzelme-e az, hogy a fideszes szavazók többsége elégedett a 15 százalékos nyugdíjemeléssel. A korábbi MDF-es politikus szerint a helyzet ma rosszabb, mint a nyolcvanas évek végén volt, de mint akkor, most is a civil szervezetek, helyi csoportok, baráti társaságok lehetnek képesek ellensúlyozni a kormány médiatúlsúlyát azzal, hogy a környezetükben beszélnek arról, ami Magyarországon zajlik. Még hozzátette: az ilyen rendszerek önmagukat szokták felemészteni, s bár a vidékiek buborékban élnek, de az ilyen buborékok könnyen kipattannak.


A nyugdíjasokat érintő intézkedések megítélését is nagyon erősen befolyásolja a pártszimpátia – derül ki a a Publicus Intézet által a Népszavának készített felmérésből. Míg a Fidesz-KDNP szavazóinak a 67 százaléka megfelelőnek tartja a 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét, az ellenzéki szimpatizánsok 79 százaléka nagyobb emelést várt volna a kormánytól. Érdekesség, hogy a kormánypártiak 5 százaléka egyenesen nagynak tartja az emelést.

Az e kérdésre adott válaszok némileg azért ellentmondanak annak, amit arról nyilatkoztak a megkérdezettek, vajon a megemelt összeg elegendő lesz-e arra, hogy a nyugdíjasok életszínvonala legalább a tavalyi szinten maradjon. A válaszadóknak ugyanis a 73 százaléka szerint a válasz erre a kérdésre a „nem” – igaz, a pártpreferenciák szerinti válaszok közötti szórás itt is tetten érthető, még ha nem is olyan nagy az eltérés. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 91, a bizonytalanoknak pedig 71 százaléka válaszolt ugyanis nemmel a kérdésre, miközben a kormánypárti szavazóknak csak a 40 százaléka nyilatkozott így. Ez utóbbiak körében az „igen” válasz 49 százalékos támogatottságot élvez...

NAGY ERVIN ÉS PÉTERFY GERGELY KÖNYVE SEGÍTHET A KISKAMASZOKNAK ELIGAZODNI A DIGITÁLIS MOCSÁRBAN

KÖNYVESMAGAZIN
Szerző: LABORCZI DÓRA
2023.02.


Nem mindennapi szerzőpáros jegyzi a Robotmese címmel megjelent kötetet: ez Péterfy Gergely író és Nagy Ervin színművész közös mesekönyve.

A könyv történetét Nagy Ervin az Álarcos énekesben alakított robotfigura alapján, Péterfy Gergely íróval közösen dolgozta ki, főszereplője a kis Kék Lovag nevű robot, akinek azzal telik az élete, hogy “fel-alá rohangál egy hülye játékban”, míg ki nem szabadul onnan és útnak indul, hogy

a digitális térben végre megismerje a nagyvilágot.

Csakhogy ez a világ tele van kommentelő trollokkal, egymással gonoszkodó gyerekek üzeneteivel és fényképeivel, amit egy igazi digitális lovag bizony nem nézhet tétlenül! Merthogy a kis robot tényleg nem ismer lehetetlent, ha - elsősorban a cyberbullying miatt bajbajutott - kiskamaszokon kell segíteni. Ezzel azonban a gyűlölködő kommentek és trollok urának, Morius Netengornak a haragját is sikerül magára vonja, hiszen neki nem érdeke, hogy a hálózat békés hely legyen, az emberek pedig szeressék egymást - és a kis kék robotot. Morius pedig lépéselőnyben is van, amit egy ponton kárörvendően így fogalmaz meg a Kék Lovagnak: “Jegyezd meg egy életre: az emberek sokkal könnyebben hisznek el egy rossz hírt, mint egy jót. Ezért fogok én mindig győzni”.

A Kék Lovag azonban nem adja fel:

minden digitális tudását beveti, hogy az összekuszálódott szálakat kibogozza
,

a gonoszkodó gyerekeket jobb belátásra bírja, és nem utolsósorban elérje, hogy végre őt is szeresse valaki. Mert akkor megtörténne a varázslat, és nemcsak a játékból, de az egész digitális világból kiszabadulhatna - a valóságba. De vajon lehet-e szeretni egy robotot? Leleplezhetőek-e a kamu kommentelők és heccelők? Beláthatja-e a tévedését egy folyton gonoszkodó gyerek? És vajon ő mitől ilyen mérges a világra? Le lehet-e győzni a gyűlöletet manipuláció nélkül? Csupa olyan kérdést vet fel a könyv, amivel a célcsoportja valószínűleg sokkal húsbavágóbb módon találkozott már, mint a szüleik, ezért jó alkalmat teremthet szülő és gyerek számára, hogy beszélgethessenek az online tér csapdáiról. A Robotmese kicsit olyan, mint az Emoji film, amelyben elszabadult emotikonok közdenek saját szabadságukért, egyúttal a telefontulajdonos boldogságáért, ám a kék robot mozgástere itt jóval nagyobb. Utóbbi nem egy telefonon belül mozog, hanem a hálózaton keresztül bárhová eljuthat, még akár egy Fekete-tenger alatti elhagyatott telefonvezetékben is bujkálhat Morius elől, vagy hamis profilt létrehozva taxit rendelhet az esőben magányosan szomorkodó kislánynak, aki lekéste az utolsó buszát...

NINCS PÉNZ BÉREMELÉSRE A KÖZSZFÉRÁBAN, MERT ELVISZI A REZSICSÖKKENTÉS

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.02.12.


Január végén a Miniszterelnökség épületében tartották a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, amelyen a kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Bordás Gábor közigazgatási államtitkár és Dukai Miklós önkormányzati államtitkár közvetítette a kormány álláspontját: egyelőre nincs pénz a kormány- és köztisztviselők béremelésére, noha az igények jogosságát elismerték.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2022-re tizenharmadik havi juttatásként kifizetett visszamenőleges, júliustól számított bérkorrekciót, 2023-ra pedig 25 százalékos béremelést követel általánosan, ágazattól függetlenül, lényegében 2022 közepe óta, elsősorban a magas infláció ellentételezéseként.

Már a választások utáni első egyeztetés eredménytelenül zárult, és a kormány a mostani, január végi egyeztetésen ezek után mondta ki nyíltan: a pozíciója a bértárgyalás során a 0 százalékos emelés. “A kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt. De az, hogy ezt mikor, hogyan és milyen formában tudjuk megoldani, azt jelenleg nem tudjuk megmondani”, hangzott el az MKKSZ beszámoló szerint.

Nem véletlen, hogy január 31-én az MKKSZ – a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével kiegészülve – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével tartott közös sajtótájékoztatót.

Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz...

„LEBOROTVÁLTÁK A HAJÁT, NEKEM MEG AZT PARANCSOLTÁK, EGYEM MEG A CIGARETTÁMAT” – KÍNZÁSOK A MAGYAR HATÁRON, 2. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerzők: BÁTHORY RÓBERT, NÉMETH DÓRA
2023.02.06.


„Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le” – Kínzások a magyar határon, 1. rész


A magyar hatóságok a felelősek annak a 22 éves szír férfinak a haláláért, aki a Tiszán keresztül jutott Magyarországra. A rendőrök azonban elfogták őt és társait. Kutyákat eresztettek rájuk, megverték őket, majd visszakényszerítették őket a folyóba, hogy ússzanak vissza Szerbiába. Február 2-án az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta: a magyar hatóságok felelősek a férfi haláláért, ezért 34 ezer eurós kártérítést kell fizetnie a magyar államnak a férfi családjának. Az EJEB szerint a nyomozó hatóságok nem derítették fel kellőképpen az ügy körülményeit. Különféle módszerekkel kínozzák a magyar rendőrök azokat a menekülteket, akiket a határ közelében kapnak el. Sokszor az sem számít, ha valaki kiskorú vagy nő – ilyen magyarországi esetekről is tud a Border Violence Monitoring Network, amely 2016 óta figyeli a balkáni útvonalon mozgó menekülteket, és tucatnyi ország civil szervezetével együtt gyűjti és dokumentálja a jogsértéseket. Cikkünk második részében azokat az eseteket is bemutatjuk, amikor maga az embercsempész vitte a rendőrkapitányságra a menekülteket, mert nem tudtak több pénzt adni neki. Elmondjuk azoknak az embereknek a történetét is, akiket 2022 augusztusában kaptak el a magyar rendőrök, és végül leborotválták az egyikük haját, egy másikkal cigarettát etettek, egy harmadik férfinak pedig eltörték a lábát. Minderről megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

„A Black Book új kiadása világosan mutatja azt az erőszakot, amelyet nők, férfiak és gyermekek nap mint nap megtapasztalnak az EU külső és belső határain. Az Európai Bizottság továbbra is inaktív, nem indít kötelezettségszegési eljárást az embereket visszaszorító és a menedékjogot megtagadó tagállamok ellen. A Frontex még mindig működik Görögországban, bár az emberi jogok megsértésében való bűnrészessége nem titok. Látjuk, hogy a menedékjogot komoly támadások érik: az EU egyre több erőszakos cselekményt elkövető határőrséget finanszíroz, és egyes tagállamok, mint Lengyelország, Litvánia és Lettország olyan törvényeket fogadnak el, amelyek célja a visszaszorítások legalizálása, olyan jogszabályokat, amelyek sértik az EU-t és a nemzetközi jogot”

– mondta még tavaly decemberben Cornelia Ernst, a Baloldali Európa Pártjának EP-képviselője, amikor megjelent a Black Book bővített kiadása. A német politikus szerint a háromezer oldalnyi jelentésből világosan látszik, hogy a hatóságok emberiség elleni bűntetteket követnek el a menekültekkel szemben...

...A Black Bookban megjelent vallomásokból és esetleírásokból az is látszik, hogy sok esetben ez alól Magyarország sem képez kivételt...