KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.02.17.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a szövetségi kormány átfogó biztonságpolitikájáról tartott beszédében érvelt amellett, hogy az EU-ban több döntéshozatal legyen lehetséges a minősített többség elve alapján, a teljes egyhangúság megkövetelése helyett – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Baerbock szerint így a magyar kormány nem fenyegetőzhet vétóval.
A Reuters azt emeli ki a Fitch Ratings hitelminősítő intézet friss elemzéséből, hogy Magyarországon és Lengyelországban tartósan magas inflációra kell számítani.
Az Orange Polska távközlési vállalat tegnap bejelentette, hogy erősen megfontolja az inflációs záradék érvényesítését az új és a megújított szerződések esetén. Előzőleg a a Deutsche Telekom magyarországi vállalata döntött szolgáltatási szerződéseinek a tavalyi, hivatalosan 14 és fél százalékos inflációs rátához történő hozzáigazításáról. Federico Barriga Salazar, a Fitch igazgatója azt mondta a hírügynökségnek: erre fel kell figyelni, mert ha általánossá válik az a gyakorlat, hogy a szolgáltatások árát indexálni kezdik, akkor az hosszabb távra további táptalajt ad az inflációnak, amit egyre nehezebb lesz leküzdeniük a központi bankoknak. Bár a januári lengyel és magyar inflációs adatok a Reuters szerint enyhén elmaradtak az előzetes piaci becslésektől, erre az évre vonatkozóan még így is ebben a két országban számít a legmagasabb mértékű pénzromlásra az Európai Bizottság.
A Fitch egyik illetékese szerint a magyar inflációs gondok látszanak tartósabbnak, főként az élelmiszerek gyors drágulása és a szolgáltatások árának folyamatos emelkedése miatt. A Reuters emlékeztet arra, hogy a Fitch a múlt hónapban stabilról negatívra rontotta Magyarország hitelbesorolási kilátásait, és e döntés indoklásakor arra hivatkozott: sérülékenységhez vezetnek Magyarország esetében bizonyos politikai megfontolások, így például az ársapkák alkalmazása, illetve egyes üzletágakban az extraprofitadó bevezetése.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD szintén arra figyelmeztetett tegnap, hogy Európa „feltörekvőnek” nevezett térségében a jelek szerint a vártnál több időbe telik majd az infláció visszaszorítása – derül ki a Reuters tudósításából.
Konstruktív tartózkodás vétó helyett
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Stuttgartból keltezett beszámolója szerint Annalena Baerbock német külügyminiszter a szövetségi kormány átfogó biztonságpolitikájáról tartott beszédében erőteljesen érvelt amellett, hogy az Európai Unióban több kül- és biztonságpolitikai döntéshozatal legyen lehetséges a minősített többség elve alapján, a teljes egyhangúság megkövetelése helyett. „Az elmúlt hónapokban újra és újra azt láttuk a Tanácsban, hogy egyes tagállamok megakadályozták az erőteljes közös európai állásfoglalást, például emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban” – jelentette ki. Utalt arra is, hogy ha majd a jelenleg 27 tagú EU kibővül Moldovával, Ukrajnával, illetve a nyugat-balkáni államokkal, akkor mindenképpen meg kell teremteni az intézményes kereteket az Unió cselekvőképességéhez. Baerbock külön szólt az úgynevezett konstruktív tartózkodás formulájában rejlő lehetőségekről. Erre nemrégiben az az eset szolgáltatott példát, amikor határozattervezetet dolgoztak ki az ukrán katonák kiképzéséről, ami egyhangú döntést igényelt, és a konstruktív tartózkodás eszköze tette lehetővé, hogy Magyarország ne az egész határozatot blokkolja.
Izrael Magyarországhoz, illetve Törökországhoz hasonló tekintélyuralmi viszonyok felé vett irányt
A Netanjahu-kormány igazságügyi reformterve fenyegetést jelent a jogállamra nézve, de még nem veszett el Izraelben a demokrácia ügye – állítja a Die Zeit német magazin internetes oldalán megjelent kommentárjában Jan Ross.
A szerző utal arra, hogy egyes bírálók szerint Izrael Magyarországhoz, illetve Törökországhoz hasonló tekintélyuralmi viszonyok felé vett irányt, és hogy a hétfői, több tízezres tüntetés nyomán a köztársasági elnök kompromisszumra szólította fel a politikusokat. Megállapítja, hogy mivel Izraelnek nincs írott alkotmánya, az állami berendezkedés nem föderális jellegű, és a parlament is csak egykamarás, ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a független igazságszolgáltatás csúcsán található legfelső bíróság ellensúlyt tudjon képezni a kormányzati többséggel szemben. A Die Zeit egyfelől alkotmányjogi vandalizmusnak minősíti a korrupcióval vádolt miniszterelnök vezette kormány azon igyekezetét, hogy visszaszorítsa a bírák szerepét. Másfelől viszont hangsúlyozza: az igazságügyi reform körüli politikai harc még korántsem dőlt el, és a tárgyalási készség arra utal, hogy a kormánykoalíció, érzékelve a kiterjedt társadalmi ellenállást, heves konfrontációk után ugyan, de nyitott lesz a kompromisszumra. A kommentátor vitatja azt az állítást, hogy Izrael egyre kevésbé liberális és toleráns állam. Elismeri ugyan, hogy a vallásos zsidó pártokat segíti a demográfiai hátszél, vagyis az, hogy az ultraortodoxok körében magasabb a népszaporulat, de hangsúlyozza, hogy a közvélemény ellenáll az elnyomó jellegű állam létrehozási kísérleteinek. Példaként hozza fel a szabadság ösztöneinek túlélési képességére, hogy az a Gideon Szaar volt igazságügyi miniszter, aki csaknem az egész politikai pályafutása alatt Netanjahutól jobbra állt, most együtt demonstrál a baloldaliakkal és a liberálisokkal a jogállam megvédése érdekében.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
