2024. május 14., kedd

PUTYIN STRATÉGIÁT VÁLT, EGY TECHNOKRATA CIVILLEL AKARJA MEGNYERNI A HÁBORÚT UKRAJNÁBAN

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2024.05.13.


Két héttel azután, hogy váratlanul őrizetbe vették az orosz védelmi miniszter helyettesét, Vlagyimir Putyin vasárnap menesztette a tárca vezetőjét. Szergej Sojgu messze a legrégebbi tagja volt a kormánynak, múltja bőven a putyini idők elé nyúlik: 1994-től 18 éven át vezette a katasztrófavédelemért felelős minisztériumot, majd egy rövid kormányzói kitérő után vette át a védelmi minisztériumot.

Sojgut Andrej Belouszov eddigi miniszterelnök-helyettes váltja. Belouszov civil, szakmáját tekintve pedig közgazdász. Putyin azt várja tőle, hogy nyitottabb legyen „az innovációra és az összetettebb gondolatokra”.

Sojgu menesztését azonban nem menesztésként tárgyalja az orosz állami sajtó, amely a miniszterrel összefüggésben kevés szót ejt helyettese korrupciós ügyekkel összefüggő letartóztatásáról, amelyről sejteni lehetett, hogy valójában Sojgunak is jelzés. A Kreml kerülte, hogy a miniszter leváltása kegyvesztésnek tűnjön, már csak azért is, mert Putyin felelősségét is felvetné, hogy egy általa kinevezett vezető a bizalomra méltatlannak bizonyult, ráadásul a védelmi minisztérium élén,

ami az Ukrajna ellen indított háború harmadik évében az eddigi katonai stratégia esetleges hibáinak beismerését is jelentené.

Sojgu tehát olyan pozíciókat kapott a miniszteri szék után, amelyeket fontos tartalommal is meg lehet tölteni, de arra is alkalmasak, hogy érdemeinek elismerése mellett valójában félreállítsák őt. A 69 éves Sojgu a nemzetbiztonsági tanács főtitkára lesz, emellett a hadiipari bizottság elnökhelyettesi és a haditechnikai együttműködésért felelős szövetségi szolgálatnak (FSZVTSZ) a vezetői posztját is megkapja. Utóbbi egyébként eddig a védelmi minisztérium alatt volt, most közvetlenül az elnök alá rendelik.

Nagy a mozgás a hatalom közelében

Az áthelyezés azonban további személyi változásokat jelent, hiszen így a nemzetbiztonsági bizottság eddigi titkára, Nyikolaj Patrusev egyelőre pozíció nélkül áll. Márpedig Patrusev Putyin legszorosabb bizalmasának egyike, szerepe volt abban, hogy a későbbi elnök moszkvai karrierje beinduljon. A ’90-es években Borisz Jelcin alatt az elnöki hivatalban is dolgozott Putyinnal, majd követte őt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) élén, ahol 1999-től 2008-ig szolgált. Az utóbbi 16 évet pedig a Nemzetbiztonsági Tanács élén töltötte. Ez messze több, mint protokolláris szerep, legalábbis Patrusev és Putyin szoros kapcsolatának révén. Patrusev számos háttértárgyalást vezetett Putyint képviselve az elmúlt évtizedben Kazahsztántól az Egyesült Államokig...

HSZI CSIN-PING LÁTOGATÁSA UTÁN KÍNA TRÓJAI FALOVÁNAK TARTHATJÁK MAGYARORSZÁGOT AZ EU-BAN

TELEX / VIDEÓ PODCAST
Szerző: TELEX
2024.05.13.



A Téma különkiadásában Matura Tamás Kína-kutatóval beszélgetünk Hszi Csin-ping kínai elnök európai útjának gazdasági és politikai hátteréről, és arról, bejöhet-e a magyar kormány számítása a kínai barátsággal.

NÉMETH ZSOLT: „HA NEM LENNÉNK NATO-TAGOK, JELENLEG NEM UKRAJNA VÉDEKEZNE EGY OROSZ TÁMADÁSSAL SZEMBEN, HANEM MI”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.05.08.


„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok...

VENDÉGJOG A KÍNAI GYARMATON; MAGYAR PÉTER ZÚZ TOVÁBB; EDINKA A GENDERPROPAGANDISTA

POTTYONDY EDINA VIDEÓ PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.05.14.



Vendégjog a kínai gyarmaton; Magyar Péter zúz tovább; Edinka a genderpropagandista...

AMIKOR A GUILLOTINE-OS FIDESZES POLGÁRMESTERREL SZEMBEJÖN A VALÓSÁG: A TÜNTETŐ MAGYAR PÉTER

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.14.



Ember! Most jövök a templomból! A putnoki polgármester elmagyarázta hogyan működik a NER. Tamás Barnabás, Putnok polgármestere:

„Gyurcsányt a seggem egyik felére, Vonát meg a másik felére rajzoltatom és hagyom, hogy rugdossák. Maximum fájni fog, de megéri, mert oda valók. A Fidesz nyer, mert azzal azért tisztában vagytok, hogy nyer, és ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk. Lófaszt fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő. Az az igazság, hogy én sem adnék. Ahol nem ránk szavaznak, mert az úgyis kiderül, ott megnézhetik magukat.”

„Tudjuk nagyon jól, hogy választások jönnek, választások mennek. Nem mindig gondolkodik helyesen a
választópolgár, és olyan embereket enged a fazékhoz, akik nem a fazékhoz valók, hanem a guillotine alá. Ma viszont bízom abban, hogy a tavasszal úgy fog dönteni a magyarság, a magyar nép, hogy újra megkapja a lehetőséget az a konzervatív kormányzat, amely a jelen pillanatban is előre viszi ezt az országot”

Extrák: A propaganda diszkrét bája, Slam poetry, Vers mindenkinek.

MAGYAR PÉTER A KÖZMÉDIÁBAN, FENYEGET A PUTNOKI POLGÁRMESTER, JÖN A BÉKEMENET❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.05.13.



Magyar Péter a közmédiában, fenyeget a putnoki polgármester, jön a békemenet...

VIGYÁZZON, A GÁZSZÁMLA HAZUDIK!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.05.14.


A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.


Múlt csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken pert nyert Tóth Bertalan szocialista parlamenti képviselő a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben. Nem egyszerű elmagyarázni a per tárgyát, politikai tőkét ebből a párt aligha tud kovácsolni a mostani kampányban, amikor sokkal egyszerűbb szlogenek feszülnek egymásnak. Mégis fontos megismerni ezt a pert, pláne a mögötte lévő történetet, mert alapvetően arról szól, hogy a kormányzati hazugságoknak gátat lehet-e szabni a jog eszközével. Konkrétan pedig arról, hogy meddig lehet havonta több millió embernek egy üzleti számlának álcázott felületen hazug propagandát terjeszteni.

A rezsibox

Magyarországon minden hónapban 3,3 millió háztartás kap gázszámlát az állami MVM-től. Ezen már 2013 óta rajta van egy úgynevezett rezsibox, azaz egy narancs mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész,

amely nem arról szól, hogy mennyit kell fizetni, hanem sajátos módon arról, hogy mennyit nem kell befizetni.

A rezsicsökkentésnek nevezett, immár több mint tíz éve tartó kormányzati akció egyik legfontosabb, állandóan látható reklámja ez. 2022 augusztusáig azt is leolvashattuk a dobozról, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta, a 2012 végi árakhoz viszonyítva mennyivel kevesebbet kellett fizetnünk a gázért. Aztán jött 2022, az oroszok elzárták az EU-ba menő gázexportjuk jelentős részét, a kereskedők hiánytól tartottak, a spekulánsok erre rájátszottak, és augusztus végére olyan drága lett a gáz Európában, amit elképzelni sem mert senki korábban. A magyar költségvetés ebbe belerokkant, és fel kellett adni a rezsicsökkentés addigi politikáját, így bevezették az átlagfogyasztás felett vételezők esetében az úgynevezett „lakossági piaci árat”. Amely még a nevében is hazudik, hiszen nem piaci, mert a tarifa 2022 nyara óta változatlan, pedig azóta tizedére esett a gáz európai ára.

Mindenesetre 2022 augusztusától új kormányrendelet van érvényben a rezsibox tekintetében: azóta a 2013 óta megspórolt összeget már nem kell feltüntetni, hanem csak azt, hogy az adott hónapban mennyit spórolt a fogyasztó. Azaz mennyivel olcsóbb volt a lakossági gáz a piaci árhoz képest.

Az átverés


A probléma ezzel az, hogy a világtörténelem legdrágább gázárához, a 2022 második felében érvényes árhoz képest mutatja a spórolás mértékét a rezsibox.

Úgy számolnak, mintha 500 forint lenne a gáz köbméterének ára az európai piacon, miközben az idén nem nagyon ment 120 forint fölé, sőt inkább alatta volt.

A rezsibox tehát úgy számol, mintha adókkal és egyéb díjakkal együtt 1020 forint lenne a gáz köbméterének piaci ára, és ugye ennél még a 747 forintos, átlagfogyasztás felett fizetendő „lakossági piaci” ár is alacsonyabb.

Ahhoz, hogy az 1020 forint kijöjjön, ÁFA nélkül 803 forintos lakossági gázár kellene: ez áll magának a gáznak az árából, és erre rájönnek az úgynevezett rendszerhasználati díjak, amelyek némileg mindig magasabbak, mint a gázmolekulák ára. Így jön ki az előző bekezdésben írt nagyjából 500 forintos gázár, amivel a rezsiboxban számolnak.

Pontosan ezt a lehetőséget használja ki egyébként az Európai Bizottság is, amikor olyan magyar törvényekbe igyekszik belekötni, amelyek alapvetően a propaganda céljait szolgálják, de az ízléstelen kampányokkal szemben nincs joga a brüsszeli intézménynek fellépnie. Ezért a CEU-t kiebrudaló törvényt és a gyermekvédelminek nevezett, a homoszexualitás ábrázolását korlátozó törvényt is versenyjogi alapon támadták meg, és elsősorban így tudták levezetni belőlük az európai jog megsértését az EU bírósága előtt. Nem azokra a lényegi szándékokra hivatkoztak, amelyek miatt ezeket a törvényeket valójában elfogadták Magyarországon.

Tóth Bertalan tavaly nyár végén kezdte számonkérni az energetikai és az igazságügyi minisztereken, hogy miért terjeszthet az állami szolgáltató hazugságokat hónapról hónapra több millió számlán. „Mi alapján számolja a »rezsiboxban« feltüntetett, »rezsicsökkentés« nélküli számlaösszeget 1026 forintos köbméterenkénti áron az állami földgáz egyetemes szolgáltató?” – kérdezte Lantos Csabát tavaly augusztusban,

amire Koncz Zsófia államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány megvédi a családokat, és ezt a magyar emberek pontosan tudják,

továbbá emlékeztetett, hogy a baloldali kormányzás nyolc éve alatt tizenötször emelkedtek a rezsiárak. Ezután Tóth az igazságügyi minisztert kérdezte, hogy mikor lép fel a fogyasztók megtévesztésével szemben. A kérdést Tuzson Bence továbbküldte Lantos Csabának, akinek a nevében Koncz írt vissza megint, mindössze annyit, hogy az előző válasza az irányadó. Ez így ment különböző módokon megfogalmazott, és szinte szó szerint megegyező válaszokkal Tóth és a minisztériumok között egész tavaly ősszel...

ORBÁN VIKTOR KÉT ARCA A MÉDIÁBAN, AVAGY ÍGY MANIPULÁLJÁK A VÁLASZTÓKAT

TOPIC - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2024.05.08.



Orbán Viktorról egyszerre próbálják azt sugározni, hogy erős vezető és a nép gyermeke. De hogyan tudják mindezt elérni? És mennyire sikeresen próbálja ezt Magyar Péter leutánozni? Erre keresük a választ.


PUBLICUS: MAGYAR PÉTER A VÁLASZADÓK 21 SZÁZALÉKA SZERINT JOBBOLDALI, 23 SZÁZALÉK ÚGY GONDOLJA, INKÁBB BALOLDALI, 32 SZÁZALÉK SZERINT KÖZÉPEN ÁLL

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.05.14.


Bár üstökösként robbant be a közéletbe, nagy a tanácstalanság a Tisza Párt listavezetőjének megítélését illetően – derült ki a Publicus felméréséből.


Az emberek 20 százaléka biztosan a Tisza Pártra szavaz majd a 2026-os választásokon, további 11 százalék valószínűleg rájuk voksol két év múlva ‒ áll a Publicus Intézet Népszava számára végzett reprezentatív felmérésében. Ennél a kérdésnél csupán egyetlen százalék mondta azt, hogy „csak egy széles körű ellenzéki összefogás esetén szavazna rá”. A válaszadók 4 százaléka ugyanakkor valószínűleg nem, 49 százaléka pedig biztosan nem tenné rá az ikszet (15 százalék nem felelt erre a kérdésre).

Kiderül a felmérésből az is, hogy a Fidesz-KDNP hívei utasítják el a legnagyobb mértékben az új politikai szereplőt: 92 százalékuk biztosan nem szavazna rá, és csupán 1-1 százalék állította, hogy biztosan vagy valószínűleg megjelölné a szavazólapon a Tiszát (a többiek a valószínűleg nem, illetve a nem tudja választ jelölték meg). Az ellenzéki szavazók közül

csaknem minden negyedik (23 százalék) mondta, hogy biztosan, további 17 százalék valószínűleg rá szavaz, vagyis tízből négy ellenzéki tudná támogatni Magyar Péteréket.

Viszont a biztosan vagy valószínűleg nem arány itt is magasabb, 38 százalékos, és ebben a csoportban mindössze 2 százaléknak lenne igénye egy olyan összefogásra, amelyben Magyar Péter jelen van.

Érdekes, hogy a potenciális szavazóinál kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki posztra: erre a kérdésre összesen 26 százalék igennel vagy inkább igennel felelt, 61 százalék viszont nemmel, vagy inkább nemmel (12 százalék a nem válaszolók aránya, a száz százalékot pedig a tizedesek kerekítése miatt nem adja ki a számok összege). Nagy a bizonytalanság az emberekben azzal kapcsolatban, hogy vajon melyik politikai oldalhoz sorolható Magyar Péter, és ez a válaszokban is jól tetten érhető. A kutatásban részt vevők

21 százaléka szerint inkább jobboldali, 23 százalék úgy gondolja, inkább baloldali, 32 százalék szerint pedig középen áll, 15 százalék viszont úgy vélekedik, nem lehet besorolni egyik oldalra sem (további 9 százalék nem válaszolt erre a kérdésre).

Míg a kormánypártok szavazóinak 55 százaléka szerint baloldali és csak 6 százalék szerint tartozik a jobboldalhoz, az ellenzékieknek csupán 7 százaléka sorolná őt a baloldalra, 37 a jobboldalra, 39 százalékuk szerint középen áll, 12 százalék szerint pedig nem besorolható egyik oldalra sem. A Tisza Párt hívei körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint Magyar Péter középen áll: esetükben 56 százalék állítja ezt, míg 19 százalékuk inkább jobboldalinak, 5 százalékuk pedig inkább baloldalinak tartja...

MI ÉRTELME VOLT HSZI CSIN-PING BUDAPESTI LÁTOGATÁSÁNAK? | KRAJCZÁR GYULA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.05.14.



A Reggeli Személy 2024. május 13-i adásában Szénási Sándor vendége Krajczár Gyula külpolitikai újságíró, a Jelen főszerkesztő-helyettese volt.

JÓL JÁR A KÍNAI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL MAGYARORSZÁG? - ATV INTERJÚ CSABA LÁSZLÓ AKADÉMIKUSSAL

EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.05.10.



Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász, a CEU professzora.

A „BŰNSZERVEZET SZABADULHAT MAGYARORSZÁGRA” PROGNÓZIS MÁR RÉG BEKÖVETKEZETT, S MINDEN NAP ÚJRA ÉS ÚJRA BEKÖVETKEZIK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.13.


Szent Ágoston Vallomások c. művének XI. könyvében teszi fel a híres kérdést: „Tehát mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.” (14. fejezet) Aztán: „tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk jövő időnek és ha semmi sem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen és a jövő még nincsen?” (uo.) Szent Ágoston szerint míg az ember a saját lelkében méri az időt („Benned mérem lelkem az időt.” 27. fejezet), addig az Istenről, aki időn kívüli, az alábbiakat írja: „minden múlt előtt ott jársz Te fölséges örökkévalóságod szüntelen jelenével és fölébe magasztosulsz minden jövendőnek… (13. fejezet).

Megemlíteném még Örkény István Az autóvezető c. egypercesét, amelyben Pereszlényi József anyagmozgató a CO 75-14 rendszámú Wartburg gépkocsi tulajdonosa megáll egy újságárusnál, de az aznapi újság sajnos elfogyott, ám véletlenül van már egy holnapi. Pereszlényi visszaül az autóba, elolvassa a holnapi újságot, amiben észrevesz egy hírt, mégpedig azt, hogy Pereszlényi József anyagmozgató CO 75-14 rendszámú Wartburg gépkocsijával a megengedettnél gyorsabban haladva belerohant egy teherautóba és az anyagmozgató szörnyethalt. Pereszlényi ránézett az órájára: késésben volt. Beletaposott a gázba, s a megengedettnél gyorsabban haladva belerohant egy teherautóba. Szörnyethalt, zsebében a holnapi újsággal.

Az idődimenziók, a múlt, a jelen és a jövő csak látszólag könnyen felfogható paraméterek: az Istennek minden egyidejű, az embernek minden mozgásban van: a jelen múlttá válik, a jövő jelenné, hogy aztán abból is múlt legyen.

Az intemporális, időn kívül létező Isten és a temporális, időben létező ember között viszont ott van a Magyar Nemzet elnevezésű különös objektum. Ez az entitás a mai napon, 2024. május 13-án megjelent cikkének címében, öles betűkkel azt írja, hogy „Bűnszervezet szabadulhat Magyarországra”. Szabadulhat, vagyis a jövőben, jövő időben. Prognosztizál, előre jelez, jövő időben gondolkodik. Csakhogy ez a jövő idő már olyannyira jelenné vált, genezisét tekintve valamikor a székházügylettel és apuci kőbányájával, továbbá Kaya Ibrahimmal és Josip Tottal, valamint a sárazsadányi szajréval kezdődően, hogy a felsoroltak immár a régmúlt időt képezik, igaz jelenig ható, permanens és bővített újratermelésben, rendületlen tartóssággal, változatlansággal, szilárdsággal, szűnni nem akaró, giga méretű tolvajlással, mindezt bűnszervezetben elkövetve.

Nem szükséges az isteni intemporalitás ahhoz, hogy a Magyar Nemzetnek megüzenjük: ez a „Bűnszervezet szabadulhat Magyarországra” prognózis már rég bekövetkezett, s minden nap újra és újra bekövetkezik. S ameddig ez a bűnszövetkezet létezik, mert a választóknak ez tetszik, a jövő is pont ekképp fog napról napra, újra és újra bekövetkezni, függetlenül a Magyar Nemzet redaktoraitól.

Akik Szent Ágostontól eltérően nem az időt mérik a saját lelkükben, hanem a bűnt és a gazemberséget.

Igaz, saját lelkük mérési kapacitását egyenest a Karmelita kolostorból üzenik meg nekik.

SZIJJÁRTÓ KELEMEN: MAGYARORSZÁGI LEVELEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.05.14.


Édes néném!

Itt ülök a jakuzziban a hűvös májusi reggelen. Telefonom néma, Lavrov komám sem csörgetett meg, Viktor is alszik még a pecázás után, meg azért, mert megfeküdte a gyomrát az öt rétes, ugyanis magának vette, és nem a gyerekeknek. De ezt ne meséld el a szomszédnak, de a postásnak sem, édes néném. Rám tört a melankólia, ezért írok neked, ahogyan egyedül hallgatom a jakuzzi mormolását, és egyre egyedülebben leszek.

Mint a kisujjam, annyira, ahogyan szokták mondani. A háborút megállítani nem tudom, ami, mint számodra is ismeretes, a szomszédban zajlik már több mint két éve. Lavrov komám is azért tüntetett ki és ölelt a kebelére, hogy minden eszközömmel csikarjam ki a békét, ahogyan neki tetszik, miközben a plecsnit a lukamba tűzte, akkor is azt susogta a fülembe, hogy vétó, Peter, vétó mindhalálig, és ennek én igyekeztem megfelelni, de most már kevés vagyok.

Egyedül ülök a jakuzziban, ahogyan egyedül állok a világban, egyedül mondom a békét és egyedül vétózok, de lassan már ez sem megy, kihúzzák a lábam alól a talajt, mindenki győzni akar az oroszok ellen csak én nem. Most is, tegnap a Fidesz frakcióban mondtam a többieknek, „Tök egyedül leszünk, mindenki be van darálva”, de csak néztek süketen, és egyetlen kérdés hangzott el, hogy melyik gombot nyomjuk meg. Ezekkel még beszélni sem lehet.

Egyedül van Magyarország is. Elmeséltem nekik – bár ezek szerint nem nagyon értették -, hogy a „NATO is egyre eltökéltebb az oroszok legyőzésében”, pénzt, fegyvert nem akarnak kímélni, amit én tőlem telhetően megakadályoznék, de ott is olyan egyedül vagyok, mint a frakcióülésen, és most itt a jakuzziban, és azon töprengek, miért nem értenek engem a tömegek. Ukrajna legyen az oroszoké, és egyből mindennek vége lesz.

Ennek ellenére, ahogyan elmondtam a bátrainknak, „elementáris küzdelem várható a következő hetekben a NATO javaslat ügyében, elképesztő a nyomás Magyarországon”. Illetve rajtam, mert én vagyok Magyarország, és azt látom édes néném, hogy mindenki szembe jön az úton, az autópályán, egyre többen, már mindenki, hogy alig lehet kivárni Trump úr győzelmét, hogy elhozza a világbékét egyedül, minden kétséget kizáróan.

Meg az új világrendet, aminek az eljövetelében Viktor is bízik, de egyre inkább ő is csak egyedül. Sorsfordító napok előtt állunk, június 9-én vagy győzünk, és véget vetünk minden szenvedésnek, vagy mi szenvedünk még jobban, mint most, amikor egyre hangosabban mondjuk a békét, ahogyan mi akarjuk, de rajtunk kívül már senki sem, mert ezek meg akarják védeni magukat, ami számomra egészen őszintén teljesen érthetetlen...

A KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM BŐVÍTÉSÉTŐL NEM LESZ JOBB A BME ÉS AZ ELTE DOLGOZÓINAK HELYZETE

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2024.05.11.


Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón az RTL kérdésére beszélt a felsőoktatási dolgozók bérhelyeztéről. A csatorna arról kérdezte Gulyást, hogy nyújtanak-e egyszeri támogatást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számára, miután annak rektora levélben fordult a fenntartó Kulturális Innovációs Minisztériumhoz, amiben arról számol be, hogy forráshiány miatt a BME alapvető működése is veszélybe került. Gulyás Gergelyt arról is kérdezték, hogy az egyetem vezetője szerint a még állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények azért kaphatnak kevesebb forrást, mert a kormány így próbálja őket a fenntartóváltás (az alapítványi modell) irányába tolni. A miniszter válaszában úgy fogalmazott:

„Tárgyalni fogja a kormány a felsőoktatási intézmények bér- és támogatási helyzetét a következő vagy azt követő ülésén, tehát ez közigazgatási államtitkári értekezleten már járt. Nyilván azon vagyunk, hogy a felsőoktatási intézményeknek segítsünk, azt azért szeretném hozzátenni a méltányosság kedvéért, hogy Magyarország az elmúlt két-három évben a felsőoktatásra fordított forrásait példátlan mértékben növelte, messze a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban.”

Gulyás hozzátette, az állami egyetemeknél is volt béremelés az elmúlt években, mióta a modellváltás a többi intézménynél megtörtént. Azt a miniszter is elismerte, hogy ennek mértéke elmaradt a modellváltó egyetemektől, de ők „átálltak egy bértömeg-gazdálkodásra, vállaltak a támogatási szerződésben minőségi kritériumokat, és ennek megfelelően kapnak finanszírozást”. 

„Ez a lehetőség mindenkinek nyitva áll, de aki nem élt ezzel a lehetőséggel, szerényebb mértékben az is kapott béremelést”

– fogalmazott Gulyás.

A 444 a hét elején számolt be arról, hogy olyan nagy a finanszírozási probléma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, hogy a rektor és nyolc kar dékánja áprilisban egyszeri költségvetési támogatást kért 2024-re a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy biztosítani tudják az alapvető működésüket. A lap birtokába jutott az egyetem április 19-én tartott szenátusi ülésének hangfelvétele, amin Czigány Tibor rektor felolvasta a Csák Jánosnak címzett levelet:

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőiként felelősséget érzünk a felsőoktatás színvonalának emeléséért, a versenyképes tudás átadásához szükséges feltételrendszer fenntartásáért és fejlesztéséért a magyar gazdaság megfelelő humánerőforrással való ellátásáért. Ezért kötelességünknek érezzük jelezni miniszter úrnak, hogy a BME 2024. évi feladatellátási finanszírozása veszélyben van.”...

ITT OLVASHATÓ 

„A HITELESSÉG SZÁMÍT” – PODCAST AZ ÖNKORMÁNYZATI ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL, 1. RÉSZ

K-MONITOR + ÁTLÁTSZÓ PODCAST
Szerző: K-MONITOR + ÁTLÁTSZÓ
2024.05.10.



Ez a minimum!
– fogalmazta meg 10 évvel ezelőtt a K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó az önkormányzati átláthatóságról szóló programot. Nemrég újból elvégeztük a programban résztvevő önkormányzatok értékelését, és a témával egy rövid podcast-sorozatban is foglalkozunk. Az első adásban Borbás Gabriella, a józsefvárosi önkormányzat kerületgazdálkodási ügyosztályának vezetője, Számadó Tamás fővárosi főjegyző, valamint Pósfai István, a K-Monitor projektkoordinátora volt Hont András vendége.


A 2014-es önkormányzati választás előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország arra kérte képviselő- és polgármesterjelölteket, vállalják, hogy megválasztásuk esetén, már munkájuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. A három szervezet a konkrét feltételeket is kidolgozta, ez a dokumentum és eljárásrend viseli az Ez a minimum nevet! , amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának a törvényi előírásokon alapuló és azt kiegészítő alapkövetelményeit. A kezdeményezéshez 193 jelölt csatlakozott, közülük a választáson 43-an nyertek mandátumot.

Az első években nem volt zökkenőmentes az átláthatósági szempontok érvényesítése azon helyeken sem, ahol csatlakoztak a programhoz. Volt, ahol hivatali ellenállásba ütköztek az elképzelések, volt, ahol a döntéshozók akadályozták meg végül az új metódusok bevezetését.

A 2019-es választás előtt igyekeztünk levonni a tapasztalatokat az első időszak működéséből. Megkíséreltük kidolgozni azt, hogy miként lehet tartalommal megtölteni az átláthatóságot: milyen olyan formák vezethetőek be, amelyek az adatok közlésén túl valódi és konstruktív információcserét teremt a hivatalok és a polgárok között. Az önkormányzatok átláthatósága továbbra sem teljes: bár egyre több és több település hagy fel a titkolózással, a vagyonnyilatozatok, de különösen az önkormányzati cégek vonatkozásában még mindig sok a tennivaló.

A második ciklus végén, az új választás előtt ismét a tapasztalatok levonásának van itt az ideje. Márciusban elvégeztük a programban résztvevő önkormányzatok értékelését, kiegészítve a kezdeményezésben nem résztvevő önkormányzatokkal. A felmérés szerint a programhoz csatlakozó önkormányzatok átlagosan harmadával értek el jobb eredményt, mint az Ez a Minimum! program kapcsán átláthatósági vállalást nem tett önkormányzatok.

Az élen Budapest VIII. kerülete (Józsefváros) végzett, megelőzve a XI. kerületet (Újbuda) és a VI. kerületet (Terézváros), míg a leginkább átlátható vidéki önkormányzat Baja lett. A legkevesebb és legrosszabb minőségű közérdekű adat Budapest V. kerületének (Belváros) honlapján érhető el a vizsgált önkormányzatok közül...

"A ROHANÓ VILÁGUNK ÚJ OKTATÁSI PARADIGMÁT KÍVÁN, AMIBEN EGYÜTT TANULUNK A GYEREKEKKEL" - INTERJÚ SIMKÓ EDITTEL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.05.07.



A Reggeli Személy 2024. május 7-i adásában Dési János Simkó Edit oktatóval a magyar közoktatás jelenlegi helyzetéről és az idei érettségiről beszélgetett.

ILYEN A BAZI NAGY MÁNGORLÓRA EMLÉKEZTETŐ KULA BELGRÁD – MEGNÉZTÜK A SZERB MINI-DUBAJT

TELEX
Szerzők: TENCZER GÁBOR, NÉMETH SZ. PÉTER
2024.05.14.


„Belgrádban szép a nyár,
Ha a Waterfront fényárban áll,
Sétára vár a Száva-part,
A kis Lenka is épp arra tart.”

Akaratlanul is megszületik bennem a korai hatvanas évek Párizsról szóló nagy magyar slágerének szerbesített verziója, amikor Belgrád új, modern folyóparti korzóján, a szerb főváros saját, külön bejáratú mini-Dubajának sétányán andalgok. A dal születésekor – egy évvel 1956 után – a harcokban lerombolt Pest legalább olyan messze volt a megénekelt idilli párizsi álomvilágtól, mint Belgrád lepukkant, a NATO-bombázások nyomait még itt-ott viselő belső városrészei az új, Belgrade Waterfrontnak nevezett luxusnegyed steril, kissé művi hangulatától.

De mit is keresünk mi a Száva partján? Azért jöttünk ide, hogy egy pillantást vetve a jövőbe megnézzük, milyen lehet a Budapestre tervezett mini-Dubaj, ha egyszer felépül. A három és fél milliárd dolláros Belgrade Waterfront gigaberuházás ugyanis kísérteties hasonlóságokat mutat a nálunk még csak tervezett mini-Dubaj projekttel. Kezdve azzal, hogy a beruházó arab milliárdos személye mindkét esetben ugyanaz (Mohamed Alabbar emirátusi üzletember), folytatva azzal, hogy ugyanúgy egy lepukkant vasúti pályaudvar a célterület mindkét városban, és nem utolsósorban megemlítve azt, hogy mindkét projekt a szokásos ellenőrzési mechanizmusok közül kiemelve, a színfalak mögött, egyeztetések nélkül, erőből indult...

HA TÉNYLEG VILÁGHÁBORÚTÓL TARTANÁNAK, A FIDESZES ELIT MÁR ELMENEKÜLT VOLNA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.05.14.


Újfajta centrális erőtér alakul, és megoldódnak a művészettörténet nagy rejtélyei. Putyin hosszú háborúra készül, az ellenzék a köztévés vitára. Napindító.


Jó reggelt! Ez itt a napindító hírlevél.

4 cikk speciálba:





2024. május 13., hétfő

„SIKERÜLT ÚJRA FELHÚZNI A VASFÜGGÖNYT MAGYARORSZÁGON”

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.05.13.


Nagy Gergely kultúraszervező, újságíró tudományos szinten vizsgálja a rendszerváltással kezdődött időszak kultúrájának és politikájának viszonyát. A nemrég megszűnt Artportal online platformról, állami kurzusról, bojkottról, cenzúráról, öncenzúráról is beszélt a Népszavának.



Nemrég eltűnt az online térből az Artportal művészeti lap. Mi a megszűnés oka? Mit veszítettünk?

A tulajdonos, Kiss Ferenc - aki 2011-ben vette meg a kft.-t - tavaly elhunyt, és most az örökösök döntésein a sor. 2003-ban F. Almási Éva alapította az Artportalt, amelynek alapját egy művészeti lexikon képezte. Az adatbázist sokáig folyamatosan fejlesztették, és a mai napig releváns adatokat tartalmaz. A csúcs időkben naponta több cikk is készült a hazai és a térségi művészetről, a képzőművészetet körülvevő intézményi közegről, műkereskedelemről, kulturális politikáról. Amikor én 2013-ban átvettem át a szerkesztését (2022-ig dolgoztam ott) három évre elnyert Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatból működött. Ezután kikerültünk a piacra. Kortárs művészeti kurzusokat szerveztünk, létrehoztuk az East Art Mags projektet, amiben öt térségbeli lap működött együtt. Szerveztünk rezidencia programot műkritikusoknak, művészeti újságíróknak, akiknek semmiféle program nincsen utazások finanszírozására. Ebbe 8 ország 12 városát kapcsoltuk be, közös tartalmat is gyártottunk, ami angolul jelent meg. Mindez elveszni látszik, de remélem, legalább archívumként újra olvasható lesz...

KARSAI DÁNIEL ÁLMÁBAN MINDIG EGÉSZSÉGES

TELEX
Szerző: SIMOR DÁNIEL
2024.05.13.


Hiába nincs kilátás a törvények megváltozására, óriási sikernek tartja az eutanázia legalizálásáért folytatott küzdelme eddigi eredményeit Karsai Dániel. Szerinte a fellépése közüggyé tette a kérdést, ami miatt a társadalom széles rétegei kezdtek el foglalkozni a témával. Interjú a halálos betegségben szenvedő alkotmányjogásszal, akinek a szavait már alig lehet érteni.


Már az interjú szervezésekor világossá vált, hogy Karsai Dániel határán van a kommunikációs képességei elvesztésének. Ezért a nyilvános szerepléseit kezelő segítője azt kérte, hogy kizárólag eldöntendő, tehát igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésekkel készüljünk. Az interjú előtti napokban azon gondolkodtam, egyáltalán van-e értelme így egy interjúnak. Végül a szerkesztőségben arra jutottunk, hogy a megfelelő kérdések segítségével remélhetőleg így is át tud majd adni valamennyit a gondolataiból. Ráadásul elképzelhető, hogy ez az utolsó alkalmak egyike, amikor meg tud szólalni a nyilvánosságban, mielőtt végleg elveszíti a beszédképességét, és a betegség a sorvadó testébe zárja egészséges elméjének gondolatait.

Az ALS-szindrómában szenvedő alkotmányjogász tavaly szeptemberben állt a nyilvánosság elé, hogy a teljes bénuláshoz, majd lassú halálhoz vezető betegség hatásainak bemutatásával elérje, hogy Magyarországon legalizálják az aktív eutanáziát. Így a gyógyíthatatlan emberek dönthetnének úgy, hogy a haláluk meggyorsítását kérik.

A beszélgetést megelőző napon aztán kiderült, hogy Karsai jobb állapotban van, mint gondolták, ezért hosszabban is tud majd felelni a kérdéseinkre.

Mikor megérkezünk a lakásába, épp olvas. Az ápolója elviszi a könyvet, és leszedi az ágy szélén lévő rácsot. Fél óránk van – mondja, mert Karsai ugyan tud beszélni, de komoly erőfeszítést jelent számára. A szavai nehezen érthetőek, nagyon kell figyelnem a szájára, választékosan fogalmaz, hosszú mondatokban. Sokszor elismétlem, amit mondott, hogy jól értettem-e; többször meg kell kérnem, hogy ismételjen meg egyes részeket.

Az elmúlt hetekben a 24.hu videóban, a 444 pedig egy képes riportban mutatta be, hogyan telnek a napjai. Az egykor életerős, kilencvenkilós ember csontsoványra fogyva fekszik, önellátásra teljesen képtelen, a gondolkodáson kívül semmit nem tud már önállóan csinálni. A nap huszonnégy órájában van a lakásán valaki, aki gondozza. Barátai és családtagjai egy Excel-táblázatban vezetik, hogy ki mikor tud két-három órát elvállalni az ellátásából, mellettük egy hivatásos ápoló, Ákos van vele a legtöbbet...

BELVÁROSI SZABADEGYETEM: AZ ELMÚLT NÉGY ÉS FÉL ÉV FŐVÁROSI TELJESÍTMÉNYE, EREDMÉNYEI, PROBLÉMÁI A FŐVÁROSBAN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.05.06.



Karácsony Gergely főpolgármester és Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója voltak április 23-i előadásunk vendégei. A rendezvény témái az elmúlt négy és fél év fővárosi teljesítménye, eredményei, problémái voltak. Választ kerestünk arra is, hogy mely kérdések érdeklik leginkább a főváros lakosságát, mik a preferenciáik. Meghallgattuk a főpolgármester-jelöltek programjának legfontosabb vállalásait és remélt hatásait.

SZAKÉRTŐ: A MUNKAJOGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI RUGALMASSÁGOT HÁLÁLTA MEG A KÍNAI ELNÖK BUDAPESTEN

SZABAD EURÓPA VIDEÓ PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.05.13.



Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.

NŐTT A GYERMEKES CSALÁDOK ADÓTERHELÉSE MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: TAR GÁBOR, CSÍKI GERGELY
2024.05.13.


Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.

Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.

A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.

Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta...

MÁR CSAK A LEGSZEGÉNYEBB ROMÁNOK JÖVEDELME MARAD EL A MAGYAROKÉTÓL

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, STUBNYA BENCE
2024.05.13.


Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson* mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint

 Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban* ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)...

A MAGYAR SZUVERENITÁS – TUDJUK – ÜBER ALLES, MINTHOGY TÉNYLEG EZ A LEGFŐBB, FOGGAL-KÖRÖMMEL VÉDENDŐ ÉRTÉK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.08.


Mert például itt volt a nagy török barát, Erdoğan, aki a magyar miniszterelnöktől egy pompás lovat kapott ajándékba, mert személyi testőrei Budapest kellős közepén összevertek egy magyar állampolgárt, aki, véleményszabadság ide, mutogatási szabadság oda, bemutatott a török államférfiúnak, nemzetközi jelekkel kifejezvén politikája iránti nemtetszését. Hogy Budapesten mennyi fér bele a szólásszabadságba, arra a török elnök török testőrei adtak választ, törvényértelmezésüknek ökölütésekkel és rúgásokkal adva nyomatékot.

Aztán most, hogy itt van a kínai elnök, Hszi Csin-ping, guszta, vörös színű, egyen baseball sapkás, kedves, ám annál elszántabb kínai reguláris és/vagy önkéntes, állami és/vagy civil, titkos és/vagy az erejüket nyíltan demonstráló rendőrök és/vagy besúgók, felsőbbrendűségük megingathatatlan tudatában lévő rendfenntartók és/vagy minden diktatúrából jól ismert provokátorok, egyenszabásúra idomított szelíd seggfejek és/vagy gyilokra kiéheztetett kínai harcművészek lepték el a főváros utcáit, tereit, közlekedési csomópontjait, hogy barátságos és/vagy ellentmondást nem tűrő, ámde félelmet keltő elszánt jelenlétükkel korlátozzák magyar állampolgárok szabad véleménynyilvánításhoz való alapjogát. Mert amiként nemrég Erdoğan testőrei voltak az illetékesek a szólásszabadság magyarországi korlátairól határozni, fizikai nyomatékot adva döntésük feltétlen jogszerűségének, most a kínai elnök látogatása apropóján magyar állampolgárok szólásszabadságáról a Kínai Népköztársaság, a Kínai Felszabadító Hadsereg és a Kínai Kommunista Párt együttes határozatban hivatott a végső döntést meghozni.

Alig várom már a hazánkban járőröző kínai rendőröket, legyen már végre itt is rend, amolyan kínaisra szabott, ne csak Pekingben!

Mindamellett örüljünk annak, hogy ebben a nagy jövés-menésben most épp nem érkezett Budapestre Orbán nagy barátja és harcostársa, Vlagyimir Putyin, akinek a mindenféle trükkös formában hazánkba telepített és emitt újra tartósan berendezkedett titkosszolgálati ügynökei már nem a nevetségesen tradicionálisnak mondható kocsmai verekedők módjára fejtenék ki félreérthetetlen álláspontjukat a magyar Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadságról (lásd IX. cikk; XV. cikk), hanem – amint az köreikben hagyomány, s amint azt tőlünk nem is olyan messze manapság is szorgosan gyakorolják – tankokkal felvonulva, s könnyű kis piperetáskáikban megbúvó korszerű orosz ideggáz készítményeikkel kedveskedve.

AMERIKAI NÉPSZAVA: A MAGYAROKNAK FÉLNIÜK KELL MAJD A KÍNAI RENDŐRÖKTŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.11.


A kínai terjeszkedés természetét jól mutatja, hogy a gazdasági kapcsolatok álcája alatt a kínai kommunista diktatúra ideológiai, rendvédelmi és politikai hegemóniájának kiépítése zajlik. A kínai vasutat, a kínai üzemeket követik a kínai rendőrök, félkatonai szervezetek, a kínai propaganda, a sajtóval való „együttműködés”.

Semmire nem lehet nemet mondani. Ez a teljes kiszolgáltatottság, az önrendelkezés elvesztésének bizonyítéka. A magyar társadalom ra a kínai diktatúra árnya vetül.

Ami nem látható, az a kínai hírszerzés, a kínai ipari kémkedés, a katonai hírszerzés, a totális kontroll eszközei, a kínai számítógépes megfigyelés, adathalászat, a kínaiak állami kiberbűnözése. A kínai elnök látogatása során felszínre került néhány napra a kínai dominancia: a piros sapkás kínai állami emberek utasítottak magyar rendőröket.

A kínai gyárak és üzemek „állam az államban” működnek Magyarországon. Nem tartják be a magyar törvényeket, a környezetvédelmi előírásokat, amelyeket hozzájuk igazít a magyar állam. Az üzemeken belül a kínai normák érvényesülnek, a dolgozók elől kínai főnökeik eltitkolják a baleseteket, a veszélyeket, a mérgezéseket.

A kínai érdekek felülírják a magyar lakosság akaratát, érdekeit. Nem számít a magyar vidék, a környezet, a tiszta víz, a tiszta levegő, a lakossági tiltakozás. Orbán rendszere teljes mértékben behódolt a kínai diktatúrának, kínai gyarmattá tette Magyarországot, amelyben Orbán a kínaiak helytartója.

Orbán a NATO és az EU tagjaként megnyitotta nemcsak az országát, hanem Európát is a kínai terjeszkedés, gazdasági, politikai és katonai behatolás, a kínai hírszerzés előtt. David Pressman amerikai nagykövet felhívta a figyelmet, mi a különbség az üzletelés és a biztonságot veszélyeztető behódolás és önfeladás között.

Orbán Magyarországot elárulta, Magyarország önrendelkezését és szuverenitását a kínaiaknak eladta, amivel nemcsak Magyarország, hanem a nyugati szövetségesek biztonságát is veszélyezteti. Orbán a Btk. által meghatározott hazaárulás bűntettét követte el, még azzal is, hogy titkolja a megállapodásokat és a kockázatokat.

Ma már ott tartunk, hogy magyar polgárokkal szemben kínai állami embereknek van joguk intézkedni, egyelőre a magyar rendőrökön keresztül, de eljön az idő, hogy már közvetlenül is, méghozzá a kínai gyakorlatnak megfelelő durvasággal. A magyaroknak félniük kell majd a kínai egyenruhás és nem egyenruhás „rendőröktől”.

Orbán a „keleti nyitással”, amelynek indítéka az volt, hogy keleti pénzhez jusson, így megszabaduljon a nyugati demokratikus követelményektől, kiszolgáltatta magát az oroszok mellett a kínaiaknak, akik még az oroszoknál is nagyobb hatalommal bírnak. Visszafordíthatatlan úton indult el, ahonnan nincs visszaút. Hazudik saját népének...

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.13.



















NEM LESZÜNK KÍNAI GYARMAT!! ÉS, SIKERÜLT? | MAGYAR PÉTERTŐL TISZA CIPŐT KAPNAK

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.11.



A Magyar Kommunista Párt főtitkára fogadta a Kínai Kommunista Párt főtitkárát. Lévai Anikó férje, Orbán Viktor kíséretében fogadta Hszi Csin-ping elnököt, a Kínai Népköztársaság elnökét. Ha nincs rajtad piros sapka, az baj. Mert úgy nem lehet elnököt várni. 

Hszi Csin-ping levele a magyar néphez: a globalizáció mégis inkább jó. De csak ha kínai. 
Macron megint túltolta a franciás luxust: a propaganda a kínai elnök miatt franciázik. 
Az akksi gyárak után honosítjuk a kínai kreditrendszert is? 

Extrák: Temu, béke, Black Mirror.

L. RITÓK NÓRA: MÉG EGYSZER A GENERÁCIÓS SZEGÉNYSÉGRŐL

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2024.05.10.


Minél inkább próbálom magamon átszűrni a generációs különbségek értelmezését, annál inkább látom, mennyire bonyolódik a helyzet a társadalmi leszakadásban. A generációs szegénységből adódó generációs átörökítések ugyanis nagyon másképp rendezik a viszonyulásokat, mint ahogy azt a társadalom más rétegeiből feltételezzük.

Persze, alapjaiban igaz itt is a generációs felosztás, a televízió, a telefon, a digitális tér különféle platformjainak megjelenése, annak időbelisége itt is kategorizál, de a hatások másképp csapódnak le.

Talán, amiben leginkább furcsa és más lesz, az egyrészt a hatások beépülésének minősége, másrészt a változást gyorsabban beépítő társadalmi csoportokhoz képest a rögzült viszonyulások megmaradása. Nyilván itt mindkettő szoros összefüggésben van azzal, hogy milyen oktatásban részesültek és részesülnek, hiszen az alapkészségek, az információk szerzése és értelmezése alapvetően meghatározza a világhoz való viszonyulást, és azt az életstratégiát is, amit felépítenek. Mert az felépül, még akkor is, ha az nem tudatos, és az egyén általi irányítás helyett a körülményekkel és az átörökítésekkel való sodródás mentén körvonalazódik.

Nézzük mindjárt a televíziót… Ez mindenképp később jelent meg a generációs szegénységben, mint máshol. Később jelent meg, és miközben a megnövekedett csatornakínálattal együtt kialakult a választékkal élés képessége máshol, itt ez sokkal lassabban és specifikusabban alakult. Itt megmaradt megkérdőjelezhetetlen információforrásként, vagyis, amit a királyi adón hallani, az az igaz, és ezt nem ingatja meg semmi. Minden úgy van, ahogy a tv mondja. Amit az mond, azt kell elhinni. Jól emlékszem, mikor egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekkel, akinél tetten értem ezt, beszélgetni kezdtem valami manipulációs szándékú sztori kapcsán. Meggyőzhetetlen volt, és nagyon határozottan mondta: “Nem érted, hogy bemondta a tv?”

Persze világos, hogy nem a híradónézések jellemzők, sokkal inkább a filmek közé, a reklámokba beépített tudatos manipulációk, melyeket egyszerűen, sokat ismételve kell itt megmutatni, újra és újra. Mert akik ezeket az eszközöket tudatosan használják, ők értik a gyenge pontokat, és ezekre tűpontosan céloznak, az érdekeiknek megfelelően.

Ezen olyan sokat gondolkodom…hogy ennek a felelőssége hogyan és miért tűnt el? A tanult réteg miért használja ki a tanulatlan hiányosságait, és teszi eszközzé a saját céljaiban? Mintha a világ ezt tanulta volna meg ebben a modern korban a legerősebben… a manipulatív kihasználását a másiknak. Biztosan szerepet játszott benne a fogyasztói világ elhatalmasodása is, hiszen ebben “tanulta ki” az emberiség ezeket az eszközöket, és csak később vált politikai eszközzé.

A társadalmi leszakadásban, az elszigetelt falvakban kimaradt a videokazetták, dvd-k időszaka is, sem az eszközök, sem a kölcsönzők nem értek le a generációs szegénységig, a szórakoztató filmek a tv szolgáltatásaiban maradtak, a kínálatban pedig a szappanoperák nyertek, melyek megélhető közelségbe hoztak és hoznak pár órára egy elérhetetlen világot, boldogságot. Az, hogy ezek hatása mekkora, pontosan mutatják a sorozatokból átvett nevek. Épp a héten újságolta az egyik kislány, hogy baba érkezett a családba, és mondta is a számomra teljesen ismeretlen keresztnevet. Kétszer is visszakérdeztem, harmadjára azzal, hogy honnan vettétek ezt a furcsa hangzású nevet, mire a válasz az volt, hogy a sorozatból, a tv-ből. Gyakran választanak ilyen neveket, mintha a névvel biztosítani tudnának valamit a viselőjének abból, amit a sorozatban képviselt. Szépséget, gazdagságot, boldogságot.

Aztán, ami furcsa még, az azoknak a szerepeknek a rögzült átörökítése, amin valahogy nem fog a kor… Míg máshol törvényszerűek a szerepek változásai, itt marad minden a régiben. Leginkább a női szerepeken látni ezt. És hiába “z” generációs egy anyuka, a generációs szegénységben, hiába él a digitális térben, használva a mobiltelefont, az internetet, rendel rajta profin termékeket, tölt fel videót, manipulál fotókat, oszt meg “napi bölcsességeket”, stb., éppúgy marad a főállású anyaság szűkre szabott karriertörténetében, mint az anyja, nagyanyja. Épp úgy nem tanult, nincs szakmája, ő viszi a hátán a háztartást, a gyereknevelést, ő megy kölcsönkérni, ő jár el a hivatalokban, ő megy be az iskolába, ha “behívatják”, éppúgy viseli el a családon belüli erőszakot, ahogy azt gyerekkorában látta. És épp úgy “csócsálja” meg a szilárd ételt a még rágásra képtelen kisbabájának, mint neki tették. Micsoda ellentmondások ezek!

És ott vannak a férfiak is. Akiknek a szerepe nem változott. Eljárnak dolgozni, pénzt keresni, és otthon semmiből nem veszik ki a részüket. Nem takarítanak, nem mosnak, mosogatnak, nem törődnek a gyerekkel, mindez marad a nők dolga. Az anyáké, és a lányoké. A cigit is ők töltik meg a férfiaknak, akkor is, ha egész nap kiszolgálták őket, bele kell férnie ennek is.

Ebben a világban, ami egy furcsa szövedék, ott van a múlt és ott a jelen is, a 19. századi viszonyulások és a 21. század digitális terében szerveződők is. Hézagok vannak, vagy inkább kimaradó szakaszok… melyek mindent befolyásoló hiányosságokat jelentenek. Be tudunk-e itt pótolni bármit?

Meg tudjuk-e itt értetni valaha pl. a meseolvasás jelentőségét, ami itt szintén kimaradt… és nem pótlódik most sem, az olvasási-mesélési kultúra hiánya miatt. Ide tagozódott be iszonyatos erővel a tv, és a digitalizáció. Ami nem ad időt a gyereknek a kapott információ átszűrésére, beépülésére, sem arra, hogy a kész képek helyett a saját képi világában élje meg mindazt, amit hall. Neki ezt adja, és csak ezt adja a kor. És a leggyakrabban nem is mesét néznek, hanem horrorfilmet, felnőtt tartalmakat, ezekből kellene a saját megküzdési stratégiáiknak a mintázatát kialakítani.

Gyakran beleborzongok, amikor egy-egy gyerek mesél az otthoni éjszakai filmélményéről. Nemrég mesélte az egyik kollégám, hogy a kisfiú úgy beleélte magát egy horrorfilm elmesélésébe, hogy közben majdnem rosszul lett. Mit élhetett át, mikor látta? És most rögtön menjünk vissza arra a vonalra, hogy miért nézi, miért engedi a szülő? Nos, azért, mert neki kimaradt az a lassabb vizuális környezetváltás, amiben a társadalom többi tagja felnőtt, és ezért náluk a viszonyulás ehhez az új világhoz nem alapozódott meg a szülői átörökítésben. Megrekedt gyermeki szinten. Ugyanúgy vonódnak be, ugyanúgy élnek meg ebben mindent, mint a gyerekeik.

Szóval, nem általánosítva, de minden nap felfedezek valamit, ami a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben másképp alakult, mint a társadalom más csoportjaiban. Mélyen gyökerező viszonyulások, melyeket a tudatlanság és a nyomorúság formált, és melyekre másképp hat a digitalizáció is.

Meg kell tanulnunk használni a digitális teret is az esélyteremtésben. Másképp ezt is, mint ahogy azt a körülöttünk levő világ törvényszerűségei diktálják. Nem íróasztalnál megszületett programok szerint, mint pl. a “digitális szakadék” csökkentésére irányuló programok. Mert ez nem annyi, hogy tudják, melyik billentyű mire való. Ezt is csak a többi tudással, készséggel és attitűddel lehet értelmezni. Ami tele van hiányosságokkal, amelyek bepótlása nélkül nem teremtődik meg az esély. Semmiben.

2013 ÉS 2018 KÖZÖTT FÉLMILLIÓ EMBER MENT KI DOLGOZNI VAGY TANULNI A NYUGATI ORSZÁGOKBA

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.05.09.



Már az érettségi előtt állók jelentős része is arról beszél, hogy külföldön szeretné folytatni a tanulmányait. Közben folyamatosan csökken a lakosság száma, egyre több fiatal pár eleve nem tervez itthon gyereket. Mi lesz az itthon maradókkal? Milyen életút vár rájuk itt ? Vannak-e adataink azokról a szép számmal már korábban külföldre ment fiatalokról, akik eltűntek a hazai munkaerőpiacról?

Vendégek:

Ercse Krisztina oktatáskutató

dr. Nagy Ádám ifjúságkutató 



FLECK ZOLTÁN: A NAGY VÁLASZTÓVONAL NEM AZ ELLENZÉKI PÁRTOK ÉS MAGYAR PÉTER KÖZÖTT VAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.12.


Magyar Péter jól látja, hogy a közmédia fontos tényező a választások kimenetele szempontjából, ráadásul nem csak a mostani önkormányzati és EP-választások, hanem a 2026-os országgyűlési választások szempontjából is – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint abban, hogy a TISZA párt alelnöke azt mondja, a közmédiát kell rákényszeríteni, adjon helyet politikai vitának, azt a logikát kell látnunk, hogy nem Dobrev Klárát kell bármire rákényszeríteni, hanem a rendszert. A nagy választóvonal ugyanis nem az ellenzéki pártok és Magyar Péter között van.


Magyar Péter már korábban vitára hívta ki Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, s utóbb elfogadta, hogy helyettük Dobrev Klára és Deutsch Tamás álljon ki. A héten viszont megerősítette, hogy a vitának a közmédia műsorában kell szerepelnie. Közölte: ha tíz napon belül nem egyeznek ebbe bele, akkor a közmédia központjába, a Kunigunda utcába hívja az embereket, és ott is maradnak, amíg erre nem biztosítanak műsoridőt. Ön szerint képes revolverezni Magyar Péter az MTVA-t?

Magyar Péter jól érzékeli, hogy a közmédiának fontos szerepe van, és az ő érdeke az, hogy fenntartsa az aktivitást. Még akár arra is van esélye, hogy az emberek viszonylag nagyobb számban megjelennek ott, ahol ő erre kéri őket. Az azonban, hogy a közmédiában mi történik, csak Orbán Viktortól függ. A közmédiának nincs semmiféle autonómiája, tehát nem fognak tudni dönteni erről a kérdésről. Szerintem nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy érzi-e, hogy hosszú idő után neki ki kell állnia vitatkozni bárkivel is. Én ezt nagyon kétségesnek gondolom, szerintem nem fog nyilvánosan vitatkozni még a közmédiában sem senkivel, sem az ellenzékkel, sem Magyar Péterrel. Ám Magyar Péter nyilván jól látja, hogy a közmédia fontos tényező a választások kimenetele szempontjából, ráadásul nem csak a mostani önkormányzati és EP-választások, hanem a 2026-os országgyűlési választások szempontjából is. Neki fenn kell tartania valamilyen jelenlétet, és most olyanokhoz is beszélni akar, akik eddig a Fidesz választói voltak. A bizonytalanokat célozza meg, azokat, akik eddig nem hallgattak ellenzéki médiát, nem olvastak ellenzéki sajtót, és nem jut el hozzájuk semmi. Magyar Péterre nagyobb eséllyel fognak hallgatni, mint eddig bárki másra, és ez nyilván nem tesz jót a Fidesz logikájának. Ez a Fidesz számára halálos veszedelem. Úgyhogy én nem hiszem, hogy Magyar Péter rá tudja venni a közmédiát egy ilyen vitára. Ráadásul egy ilyen vitában a roskadozó, hazug rezsim egy feltörekvő mozgalommal, egy ellenzéki erővel szemben retorikailag valószínűleg esélytelen lenne. Úgyhogy kicsi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy kormány és egy ellenzéki erő közötti vita, bárki is képviselje az ellenzéket. Az ellenzéki pártok és Magyar Péter közötti vita esetleg még káros is lehet az ellenzéki logika számára, és csak a Fidesz nyerhet belőle. Mert a nagy választóvonal nem az ellenzéki pártok és Magyar Péter között van. Az nyilván egy rossz stratégia, hogy az ellenzék egymás között vitatkozzon...

HSZI CSIN-PING PONG ÉS A VEZÉR RANDIZTAK - A KÍNAI VÖRÖS SAPIS KOMCSIK MEG A VENDÉGJOG

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.05.10.



Hszi Csin-ping és Orbán Viktor szorosabbra fűzték a kapcsolatukat, miközben vörös sapkás kínai aktivisták megakadályozták, hogy bárki tibeti zászlóval tiltakozhasson a kínai elnök közelében.