KARÁCSONY GERGELY: A KORMÁNY MÁR A LÁTSZATRA SEM ADVA, DIREKTBEN NEKIRONTOTT A JOG URALMÁNAK

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.02.04.

Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt.

A kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben.

Visszamenőleges hatállyal mondja ki a tegnapi kormányrendelet, hogy egyáltalán nem is peresíthető a Fővárosi Önkormányzat kirablása, de a biztonság kedvéért külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni.

Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni.

A kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának. Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak. Mert ha nem, az éppen a kormánypárti politikusok számára lesz fájdalmas. Ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Azt pedig hogy hogyan lesz vége, a joguralom keretei között vagy a jogot áthágva, azt az dönti el, hogy mire teremt precedenst a jelenlegi hatalom.

ITT OLVASHATÓ

FÉLELEM URALJA A FIDESZT - ORBÁN A SAJÁTJAIT FENYEGETI

KLIKKTV / VANÍLIA PUCCS PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.02.04.

Fenyegetés, félelem, lojalitás – és a hatalom igazi állapota. Orbán Viktor szavai ritkán őszinték, de amikor azok. Egyre árulkodóbbak. „Ha nem álltok bele, nem fogunk nyerni” – üzente a miniszterelnök a fideszes polgármestereknek, mintha már nem ő irányítaná a játszmát, hanem könyörögne a saját táborának.

A Vanília Puccs adásában Lampé Ágnes vendégeivel – Szakonyi Péterrel, Dési Jánossal és Juhász Bence politológussal – azt járja körül, miért remeg ma a Fidesz önkormányzati hátországa, és hogyan vált a lojalitás rendszere félelemből működő hálózattá.

Szó esik arról, hogy – miért érzik magukat sarokba szorítva a fideszes polgármesterek, – hogyan működik a zsarolási potenciál az elmúlt 15 év „hallgatólagos alkuja” után, – és miért jelent egyszerre fenyegetést számukra a kormány és a Tisza Párt.

Az adás nem kerüli meg a kampány eldurvulását sem: terítékre kerül Pócs János provokatív, sokakat megbotránkoztató videós politikája, a „kocsmaszintű” politizálás, valamint az, hogy a primitív tartalom miért lehet mégis hatékony a mai magyar nyilvánosságban.

A beszélgetés második felében az ellenzéki oldalon zajló átrendeződésről esik szó: visszalépések, taktikai döntések, a Momentum szerepe, a Kutyapárt furcsa stratégiája, és Jakab Péter feltűnése a DK színeiben – mint egy ideológiai vákuum látványos tünete.

ITT NÉZHETŐ MEG

MANIPULÁCIÓ, HATALOM, MESSIÁS VEZÉREK – A POLITIKA SÖTÉT OLDALA

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.02.04.

Ebben az adásban Bolgár György vendége Perintfalvi Rita teológus, akivel a nárcisztikus személyiség, a politikai manipuláció, a hatalomvágy, a Trump-jelenség, az autoriter vezetők, valamint a demokrácia válsága kerül fókuszba. Szó esik Donald Trump, Elon Musk, Orbán Viktor, valamint más globális vezetők személyiségjegyeiről és hatásáról.

Miért képesek a nárcisztikus vezetők tömegeket maguk mögé állítani? Hogyan működik a manipuláció a politikában és a hétköznapi életben? Milyen veszélyei vannak a „messiási vezér” típusnak? És hogyan védekezhet egy társadalom az ilyen személyiségekkel szemben?

A beszélgetésben szó esik a gyermekkori sérülésekről, a hatalom pszichológiájáról, a feltételes szeretetről, az empátia hiányáról, valamint arról is, hogyan jelenik meg mindez az egyházakban és a politikában.

Őszinte, mély és gondolatébresztő beszélgetés a jelenkor egyik legfontosabb kérdéséről: ki irányít bennünket – és miért hagyjuk?

ITT NÉZHETŐ MEG

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6625. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 34. RÉSZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.02.04.

A ner legnagyobb trükkje, hogy sokaknak el tudja adni a saját valóságát, mintha igazi lenne. 0,3 százalékos növekedést gazdasági csodának, a legundorítóbb külpolitikát nagyhatalmi játszmának, a határon túli magyarok valós érdekei elleni politikáját nemzetpolitikának.

34. Beszélj a határon túli rokonaiddal, ismerőseiddel.

Orbán magyarpolitikája magyar nemzeti retorikát használ fel politikai célokra, különösen választások előtt. De amikor a nemzetközi diplomáciában a határon túli magyarok valós érdekei ütköznének az ő érdekeivel, ott már más a helyzet. Néhány példa:

A szélsőjobboldali román elnökjelölt fizetett hirdetéseként terjesztette Orbán Viktor tihanyi beszédét, ahol a miniszterelnök arról beszélt, egyetért George Simionnal. Orbán egy olyan szélsőséges nacionalista politikust legitimizált, aki a magyar kisebbségi jogokat támadja.

Amikor Szlovákiában felvetődött a Beneš-dekrétumok felülvizsgálata, Orbán (mondjuk úgy) visszafogott volt. Nem adott támogatást a szlovákiai magyar közösségnek, nem védte a kisebbségi jogokat, mert épp a szlovák kormánnyal kellett jóban lenni.

Orbán nemcsak hogy nem támogatta a kárpátaljai magyarokat az ukrán kormány nyelvtörvényeivel szemben, hanem aktívan blokkolja Ukrajna EU-tagságát és uniós támogatását. Hivatkozik gazdasági és biztonsági aggályokra. De közben a kárpátaljai magyarok többsége európai orientációt szeretne, csatlakozni az EU-hoz, nem orosz megszállás alá kerülni.

A háború előtt 130 000 magyar élt Kárpátalján. 2024-re ez a szám 65 000-re csökkent. Mivel háborús helyzetben az idősek maradnak, a fiatalok, a szülőképes korúak mennek el, az iskolás gyerekek száma már rövidtávon is drasztikusan csökken. A kárpátaljai magyar oktatás összeomlóban van. Orbán válasza erre: blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását. Ami azt jelenti, hogy blokkolja azt az egyetlen utat, ami miatt a fiatal magyar családok hazamehetnének, mert 

Ukrajna uniós tagként stabilitást, jólétet, biztonságot jelentene.

2022-ben 540 000 regisztrációs kérelem érkezett a Nemzeti Választási Irodához a határon túli magyaroktól. Ebből 456 000-en voltak jogosultak levélszavazásra (akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de magyar állampolgárok). Tőlük 269 000 érvényes szavazat érkezett be, ebből 253 000 a fideszre. 94 százalék.

Ez két mandátumot jelent közvetlenül. A győzteskompenzáció (27. rész) még 1-2-t, a gerrymandering (választókerületek átszabása) még 4-5-öt. Összességében ez a mandátumok 4 százaléka. Ezért van, hogy ha a Tisza párt 4-5 százalékkal vezet, akkor lesz egálban a parlamenti mandátumok száma.

De miért szavaznak rájuk? Mert őket is becsapták. A fidesz kettős állampolgárságot adott 2010 után a külhoni magyaroknak. Ez óriási dolog volt, érzelmileg, identitásában, és gyakorlatilag is. De ezután a nemzetpolitika valójában arról szólt, hogy a határon túli magyar vezetők (akik a fidesz szövetségesei) kapnak pénzt. Közalapítványok, ösztöndíjak, intézmények, turisztikai fejlesztések, számolatlanul. De nem a közösségek megerősítésére, hanem a lojalitás megvásárlására.

Mit tehetsz te? Ha van erdélyi, felvidéki, kárpátaljai rokonod, ismerősöd, beszélj vele. Ne vitatkozz. Ne magyarázd neki, hogy téved. Kérdezd meg: Mit kaptak a magyar kormánytól az elmúlt 14 évben? Jobb lett az életük? Maradtak a fiatalok? Kaptak segítséget, amikor kellett volna?

A fidesz propaganda nagyon erős a határon túl. A magyar nyelvű közmédiát nézik, a kormánymédia hírportáljait olvassák. Nem hallanak mást. Nem látnak mást. De ha te megkérdezed őket, akkor talán elkezdenek gondolkodni.

A határon túli magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben szavazhatnak. Csak országos listára, egyéni jelöltre nem. Ha regisztrálnak (a valasztas hu oldalon, március 26-ig), akkor postán kapnak szavazólapot, amit visszaküldhetnek.

Az idei választásokra már most 633 ezer beérkezett regisztrációs kérelem van. Több százezren fognak szavazni, ha nem 94, hanem csak 80 százalék szavaz a fideszre, az is egy 

mandátum.

Még 67 nap.

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: A NÉMETEK MIATT NEM NÖVEKSZÜNK? EZ NAGYON GYENGE MAGYARÁZAT. | KÖZÖS KÖLTSÉG

HVG VIDEÓ / KÖZÖS KÖLTSÉG PODCAST
Műsorvezető: PITNER GÁBOR
2026.02.02.

Új évaddal, megújult formában jelentkezik a Közös költség, a HVG gazdasági podcastje. Az évad első adásának a vendége Bod Péter Ákos, közgazdász, egyetemi oktató, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt, és akivel a friss GPD adatról beszélgettünk, amiből már tisztán látható, mennyivel tudott növekedni a magyar gazdaság 2025-ben. Miért maradt el a sokszor emlegetett repülőrajt? Mit várhatunk 2026-tól? Mit gondol a szakértő a Tisza párt gazdaságpolitikusainak eddigi nyilatkozatairól? És mikor lesz Magyarországon euró? Egyebek mellett erről beszélgettünk a Közös költség második évadának első adásában.

Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együtt valóra! A műsor támogatója a Raiffeisen Bank.

A kiélezett választási kampány idején még fontosabb, hogy biztosítsuk a szabad tájékozódást. Szerkesztőségünkben 12 pontot fogalmaztunk meg, amellyel az átlátható, propagandamentes tájékozódást tehetjük lehetővé mindenki számára.

ITT NÉZHETŐ MEG

TÉRKÉPRE RAKTUNK MINDENT, AMIT A VÁLASZTÁSOKRÓL TUDNI LEHET

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, VORÁK ANITA
2026.02.04.

A kampány hivatalosan még el sem kezdődött, de már itt van a Telex választási térképe, amin áttekinthetővé tesszük a 2026-os országgyűlési választás adatait. A következő hetekben ezen a térképen mutatjuk majd meg a legizgalmasabb körzeteket, az összes indulót, és az előző választás eredményeit is itt lehet böngészni. Aztán a választás napján, április 12-én este hét óra előtt települési bontásban ismertetjük a térképen a részvételi adatokat, urnazárás után pedig a 106 választókerület eredményeit rakjuk színes, könnyen érthető formában az olvasók elé.

A térképen már most is rengeteg információ elérhető a várható választókerületi jelöltektől kezdve a négy évvel ezelőtti adatokig. Bemutatjuk, mit tud most a térkép, és hogyan lehet használni az egyes funkciókat...

ITT OLVASHATÓ

JÖHET VÉGRE A MAGYAR EURÓ? EGYÉRTELMŰ A VÁLASZ, EZ SOKAKNAK NEM FOG TETSZENI!

PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2026.02.01.

Forint vagy euró: tényleg jobb hely lenne Magyarország, ha holnaptól euróval fizetnénk? Vagy csak annyi történne, hogy a boltokban, a piacon és a vásárban „szebben” nézne ki ugyanaz a drágulás, miközben a pénztárcánk nem lesz vastagabb?

Ebben a Cashtag adásban végigmegyünk azon, mit nyerhetünk és mit veszíthetünk az euró bevezetésével, mi szól mellette és mi ellene: árak, fizetések, hitelek, kamatok, infláció, megtakarítások.

A „kell-e euró?” vita ezért nem csak gazdasági, hanem nagyon is hétköznapi kérdés: mennyit ér a stabilitás, és mennyit ér a döntési szabadság – különösen akkor, amikor a lakásár, a benzin, az élelmiszer és a törlesztő mindenkit másképp talál el.

Azt is rendbe tesszük, mikor lehet egyáltalán reális az euró: az EU-s csatlakozási feltételek (az úgynevezett konvergenciakritériumok) árstabilitást/inflációt, fenntartható államháztartást (hiány és államadósság), tartósan alacsony hosszú kamatokat, valamint árfolyamstabilitást kérnek – utóbbihoz pedig jellemzően az ERM II rendszerében legalább két év stabil pálya kell.

Vendég: Madár István /// Portfolio Vezető Elemző

0:00 - Felvezető 

0:46 - Érvek mellette, ellene 

4:01 - Környező országok tapasztalata 

6:25 - Mi kell, hogy jó döntés legyen 

9:43 - Kinek jó a saját valuta 

11:04 - Kik következhetnek 

12:24 - Mi kell a csatlakozáshoz 

14:26 - Bulgária lehagyott minket? 

15:58 - Mi változna itthon az EURÓVAL? 

17:21 - Euró megvéd az inflációtól? 

18:49 - Mikor álltunk közel

19:41 - Összegzés

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ ÉV BANKRABLÁSA - ORBÁNÉK CSAK HÁRÍTANAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.02.01.

Újra előkerül egy ügy, amely 13 éve kísérti a magyar közéletet, és amelyről mindmáig nem született megnyugtató válasz: hogyan tűnhetett el közel 600 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bank körül, és miért nem vontak felelősségre senkit?

Ebben az adásban Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár beszél nyíltan és kíméletlen őszinteséggel a jegybanki alapítványok ügyéről, a jogsértések láncolatáról és arról, hogy miért nem igaz az az állítás, miszerint Orbán Viktornak „semmi köze” nem lenne mindehhez. Szó esik a felügyelőbizottsági jelentésekről, a politikai felelősségről, valamint arról, hogyan söpörte a magyar államapparátus – kormány, ügyészség, Országgyűlés – éveken át a szőnyeg alá ezt a példátlan nagyságrendű ügyet.

Róna Péter világossá teszi: nem az a kérdés, ki mit tett a pénzzel, hanem az, ki engedte ki egyáltalán a közvagyont a Nemzeti Bankból, és miért nem történt azóta sem érdemi jogi vagy politikai elszámoltatás. A beszélgetés kitér Varga Mihály szerepére, Matolcsy György provokatív megnyilatkozásaira, valamint arra, miért nevezik egyesek ezt az ügyet „az évszázad bankrablásának”.

Az adás második felében a nemzetközi kitekintés sem marad el: szóba kerül Orbán Viktor és Donald Trump viszonya, Európa leválása Amerikáról, valamint az a súlyos kérdés, hogy Magyarország milyen geopolitikai zsákutcába sodródik a jelenlegi külpolitikai iránnyal.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

LÁZÁR JÁNOS ÉS A „SZAROS VÉCÉ” POLITIKÁJA – KIJUTÓPÁLYA #1

JELEN HETILAP / KIJUTÓPÁLYA PODCAST
Szerző: ÓNODY MOLNÁR DÓRA, TÓTH ÁKOS
2026.02.03.

Lázár János legutóbbi, a cigányságot „belső erőforrásként” emlegető mondatai – miszerint szükség van rájuk az Intercity-k vécéinek takarításához – nem csupán egy szerencsétlen elszólás. A Kijutópálya első adásában Ónody-Molnár Dóra és Tóth Ákos a politikai racionalitás és a puszta cinizmus határmezsgyéjén elemzik a kormányzati kommunikáció legújabb mélypontját.

A tartalomból: 

- A hódmezővásárhelyi rejtély: Hogyan vált az egykori deszegregációs mintaprojekt gazdája a feudális szemléletű „szarpucolás” hirdetőjévé?

- Kasztrendszer az iskolapadban: Miért tűnt el az „elsőgenerációs értelmiség” fogalma, és hogyan zárta le a kormány a társadalmi mobilitás útjait?

- Fasizmus vagy rend? A rimóci eset: uniós pénzből épült szociális lakások, ahová pont a legszegényebbek nem költözhetnek be.

- Választási matek: Megvehető-e még a választás 50 ezer forintért, és miért hatékonyabb fegyver a kiszolgáltatottság és a gyermekvédelmi rendszerrel való félelemkeltés?

- Magyar Péter és a romák: Lehet-e valódi alternatívát kínálni a gettók mélyén élőknek pusztán a kormányzati bűnök felhangosításával?

A Jelen stábja ezúttal is a dolgok háta mögé néz, hogy megértse: vajon csak a „nagyotmondás” kényszere hajtja a minisztert, vagy egy tudatosan felépített, kirekesztő társadalmi modell újabb szintjéhez érkeztünk?

ITT NÉZHETŐ MEG

VÁLYI ISTVÁN: "FÉLJEN AZ, AKINEK VAN MITŐL!" // SOROK KÖZÖTT

KONTROLL / SOROK KÖZÖTT PODCAST
Szerző: KONTROLL / GERGELY ÉVA
2026.02.03.

A SOROK KÖZÖTT című műsorunkban Gergely Éva vendége ezúttal Vályi István szakújságíró és influenszer, aki számára az autózás nem pusztán közlekedés, hanem elmondása szerint a szabadság megélése. Felvidéki magyarként úgy látja, az emberek között nincs valódi nemzetiségi feszültség, a megosztást a politika gerjeszti. Az interjúban nyíltan beszél az ellenségkép-gyártásról, a propagandáról és a korrupcióról, de elmondja azt is, hisz abban, hogy a hallgatás nem megoldás.

ITT NÉZHETŐ MEG

SOKAN ELFELEJTIK, HOGY A FEKETE KAMPÁNYOK MÖGÖTT UGYANÚGY EMBERI SORSOK VANNAK | A BŐRÜNKRE MEGY

KLUBRÁDIÓ / A BŐRÜNKRE MEGY PODCAST
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.02.03.

🎙️Pankotai Lili vendégei Ács Dániel újságíró, dokumentumfilmes és Rostás Ármin "Jézi" egyetemista.

Beszélgetnek többek közt Ács Dániel dokumentumfilmjeiről, azok elő illetve utóéletéről. A Valótlanul című film készítési körülményeiről, perspektíváiról. A forgatásokon túli "száraz" tények feldolgozásán keresztül az emberi sorsokig nagyon hosszú út vezetett.

Szóba kerül, hogy a 2010 előtti időkben milyen volt a média helyzete, és, hogy ebből a fiatalok mit látnak vagy láthattak. És megvitatják azt is, hogy milyen érzés sok év után megnyitni az Index felületét.

Keresik a választ arra is, hogy a propaganda melyik üzenete jut el a legkönnyebben a célcsoporthoz, illetve, hogy a fővárosban a parkolási botrány után évekkel hogy hullhatnak még mindig csontvázak a szekrényből.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGYAR KORMÁNY A KONTINENS KERESZTÉNY NACIONALISTÁINAK A CSOMÓPONTJA

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.01.04.

Nem csupán olyan politikai mozgalomról van szó, amely a kereszténység nevében el akarja söpörni a szekularizmst és a pluralizmust, hanem olyanról, amely geopolitikai célokat is követ – írja a Der Standard. Nemzetközi lapszemle.

Kelet- és Délkelet-Európa vallási nacionalistái

amerikai szervezetek támogatásával autoriter társadalom felépítésére tesznek kísérletet – írja a Der Standard című, liberális szellemiségű bécsi lapban megjelent elemzésében Adelheid Wölfl. Az írás címében kiemelt állítás az, hogy keresztény kultúrharcosok a Balkánon a pluralizmus és a szekularizmus ellen harcolnak.

„Csápolnak, hisztérikusan nevetnek, egyesek a jelek szerint transzban vannak, mások a földre esnek. A magyar karizmatikus Hit Gyülekezetéről készült videófelvételek az amerikai pünkösdistákra emlékeztetnek” – írja a szerző, és azzal folytatja, hogy Németh Sándor lelkész szerint gyülekezete elűzte Sorost Magyarországról, és ezt Isten hatalmának tulajdonítja. Németh mindenesetre – olvasható az osztrák lap elemzésében - hűséges Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. A Hit Gyülekezete az adóbevételeket tekintve az ország negyedik legnagyobb egyháza. Németh a muszlimokat általánosságban veszélyes terroristának állítja be, és arra hív fel, hogy szavazzanak Orbán pártjára, a Fideszre.

A Der Standard felidézi, hogy miután a kormány 2021-ben megvonta a frekvenciát a liberális Klubrádiótól, azt odaadták Németh Spirit FM-jének. A Hit Gyülekezete 2018-ban közel kétmillió eurót kapott az államtól központ és akadémia építésére, és eközben bevett egyházként ismerték el.

Miközben Donald Trump alatt a keresztény nacionalizmust az Egyesült Államokban hivatalosan a sajtótevékenység révén terjesztik, a magyar kormány nem csupán az Egyesült Államok legszorosabb európai partnere, hanem a kontinens keresztény nacionalistáinak a csomópontja is: számos kelet- és délkelet-európai államot céloz meg – állapítja meg az elemzés. Eszerint nem csupán olyan politikai mozgalomról van szó, amely a kereszténység nevében el akarja söpörni a szekularizmst és a pluralizmust, hanem olyanról, amely geopolitikai célokat is követ. A keresztény nacionalisták azt hangsúlyozzák, hogy az önmagukat kereszténynek vallók valamiképpen jobbak másoknál, és ezért dominánsnak kell lenniük.

Európa számára az Egyesült Államokból veszik át az úgynevezett kultúrharc témáit, amelyek a terhességmegszakítás, a házasság mindenki számára, a nemváltás és a szexuális ismeretek oktatásának a korlátozása az iskolákban. Amerikai szervezetek lobbizással és jogi stratégiaalkotással támogatják az aktivistákat.

A bécsi lap a trumpista Rod Dreher újságírót nevezi meg az Egyesült Államok és Magyarország közötti összekötő személyként, aki 2021 óta vezeti a Danube Institute nevű, magyar kormányközeli think tank körüli hálózatot. Eközben floridai republikánusok az LMBTQ-ellenes magyar jogalkotást tekintik mintának.

A szexuális és reproduktív jogok érvényesüléséért küzdő, Európai Parlamenti Fórum – EPF - elnevezésű hálózat szerint Magyarország 2019 és 2023 között 147 millió eurót fordított gender-ellenes ügyekre. A pénz nagy részét állami ellenőrzés alatt álló alapítványokon keresztül osztották ki. Ilyen a Batthyány Lajos Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium, az MCC, amelynek Brüsszelben is van irodája. Tavaly júnusban az MCC a lengyel Ordo Iuris Intézettel együtt, az amerikai Heritage Alapítvány támogatása mellett dokumentumot adott ki a következő címmel: „A nagy újrakezdés: az Európai Unió tagállamai szuverenitásának a helyreállítása”. Ez arra irányul, hogy korlátozzák a meglévő demokratikus és emberi jogi garanciákat, és meggyengítsék az EU-t.

Az MCC – állapítja meg az elemzés – Ausztriában és Szlovákiában egyetemként is működik. Az EPF kiderítette, hogy amerikai keresztény nacionalisták 2019 és 2023 között mintegy 90 millió eurót használtak fel Európában. Egyik szervezetüknek, az Európai Jogi és Igazságügyi Központnak, az ECLJ-nek a fő székhelye az Egyesült Államokban van, és ez az intézmény képviselte Trumpot 2019-ben az ellene folytatott, hivatalvesztést célzó eljárásban. Európában az ECLJ az Európai Emberi Jogi Bíróság hitelességét igyekszik aláásni, azt állítva, hogy annak több bírája Soros-ügynök.

A Der Standard kitér arra, hogy Európában a keresztény nacionalizmus nagyon hatékonyan terjeszthető a Balkánon. Szerbiában például már az 1930-as években teret nyert ez az ideológia, amelynek része az albánokkal, horvátokkal és a bosnyákokkal szembeni sovinizmus, illetve a szexuális kisebbségek ellen szított gyűlölet. Az 1990-es években ezek a Szerbiában az ortodoxia által támogatott eszmék három háborúhoz is propagandát szolgáltattak. A bécsi lap emellett idézi Sarah Riccardi-Swartz bostoni kutató megállapítását, miszerint a moszkvai patriarchátus a nacionalista-ortodox retorikát arra használja, hogy támogassa Putyin gyilkos háborúját Ukrajna ellen, utóbbiba beleérve az ukrán ortodox keresztényeket is.

A keresztény nacionalizmus befolyása jelenleg Szerbia és Magyarország mellett leginkább Romániában növekszik – írja a Der Standardban Adelheid Wölfl. Megemlíti, hogy az AUR jobboldali párt 2024-ben együtt folytatott választási kampányt az ortodox papokkal. Szembeötlik a revizionizmus, az 1930-as évek fasiszta jelképeinek, illetve politikusainak a kultusza, a tudományellenesség, illetve az amerikai támogatás.

ITT OLVASHATÓ, ITT HALLGATHATÓ MEG

EBBŐL A TERVEZETBŐL ÍGY NEM LESZ ÚJ KRESZ

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2026.02.02.

Lázár János január 27-i Facebook-bejegyzése szerint egy hét alatt több mint 5200 javaslat futott be az új KRESZ tervezetéhez, amit a miniszter saját weboldalán hozott nyilvánosságra. Külön megemlítette a posztban a rollerekre vonatkozó szabályozásokhoz, a gyalogos- és kerékpáros közlekedés új szabályaihoz, a motorkerékpárok parkolási szabályainak szigorításához, és a motoros védőruházat lakott területen kívüli kötelezővé tételéhez érkezett visszajelzéseket.

Noha ezek alapján úgy tűnhet, az üzenet célba ért, a minisztérium közérthetően rendezte össze az új KRESZ-t előkészítő száz szakértő javaslatait, nem mindenki ilyen optimista. Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki az elmúlt években részt vett az új KRESZ kidolgozásában, és számtalan alkalommal ismertette a szabályozás koncepcionális kérdéseit az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által szervezett sajtóbeszélgetéseken, illetve szakmai konzultációkon.

Mint elmondta, a most napvilágra került szöveg előremutató, de jelentősen eltér attól, amit az általa vezetett munkacsoport hosszú szakmai egyeztetések után, 2024 decemberében tett le az ÉKM asztalára. Major szerint a nyilvánosság elé tárt szöveg megpróbálja ugyan teljesíteni a közérthetőség követelményét, de ez nem mehetne a jogszabályi minőség rovására. A KRESZ jogszabályra is vonatkoznak a jogalkotási törvényben meghatározott előírások és egyes nemzetközi egyezményekben szereplő követelmények.

Major Magyarország egyik legtapasztaltabb közlekedési szakértője, egyúttal A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című, bírósági eljárásokban is használt szakkönyv társszerzője. Fontosnak tartja a társadalmi egyeztetést, mindamellett alapvető tévedésnek tartja, hogy az új jogszabálynak olvasmányosnak kell lennie, hiszen az emberek eddig sem az 1975 óta hatályos, többször módosított KRESZ-ből tanulták a közlekedési szabályokat, hanem az erre épülő tananyagokból. A KRESZ a büntetőjog, a szabálysértési jog, a közigazgatási jog háttérjogszabályaként is funkcionál, így különösen fontos, hogy megfeleljen a jogszabályoktól elvárt általános minőségi követelményeknek.

Major szerint a tervezet számos olyan új szabályt tartalmaz, aminek betartása csökkentheti a közlekedési balesetek számát, de alaptalan reménynek tartja, hogy az új KRESZ önmagában lényegesen biztonságosabbá teszi a közlekedést, hiszen az évi 14-15 ezer személyi sérüléssel járó baleset nagy részét a mostani közlekedési szabályok megsértése okozza...

ITT OLVASHATÓ

CSAK 88 KEREKESSZÉKES AUTÓVÁSÁRLÁSI PÁLYÁZATÁT TÁMOGATTA TAVALY A KORMÁNY

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.01.03.

A kormány 2025-ben 476,5 millió forint értékben írt ki pályázatot kerekesszékesek részére, hogy új autót vásárolhassanak, vagy igényeiknek megfelelően átalakíthassák a meglévő járművüket. Bár a közel félmilliárdos összeg soknak tűnhet, egyáltalán nem az: összesen 335 fő pályázott a támogatásra majdnem 2 milliárd forint értékben, vagyis közel négyszeres volt a túljelentkezés. Végül csak 88 mozgássérült pályázatát támogatta az állam, mert ennyien fértek bele az alig félmilliárdos keretbe.

Ez a tavalyi összeg azonban kifejezetten sok ahhoz képest, hogy 2024-ben, 2022-ben és 2021-ben egyáltalán nem volt ilyen állami pályázat, 2023-ban pedig mindössze 142,5 millió forint volt a teljes keretösszeg, amit kiosztottak.

A 2022-es népszámlálás szerint közel 113 ezer mozgáskorlátozott ember van Magyarországon, viszont a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) sem rendelkezik adatokkal arról, hogy közülük hányan használnak kerekesszéket, és hány főnek lenne szüksége autóra.

Mozgáskorlátozott az a személy, aki valamilyen veleszületett betegség eredményeképpen vagy krónikus baleset következtében részben, vagy egészében elvesztette helyváltoztató képességét. Olyan állapot, mely az egyén társadalmi részvételét jelentősen és tartósan akadályozza. A fogyatékosság súlyosságának mértéke és a munkavégző-képesség meghatározása az egyén állapotától függően, az alkalmazott testközeli segédeszközök szerint kategorizálva történik: járássegítő segédeszközöket használó (bottal, mankóval, járógéppel rendelkező mozgássérültek), valamint önhajtós és elektromos kerekesszékes mozgáskorlátozottak. – ertekvagy.hu

Kerekesszékkel (akár a kézi, akár az elektromos meghajtásúval) nem egyszerű – sőt, sok esetben kimondottan lehetetlen vonatra, buszra, villamosra, metróra szállni. Elég csak a vasúti és metróaluljárók hosszú lépcsősoraira gondolni, hiszen lift vagy rámpa nagyon kevés helyen áll rendelkezésre. Plusz valahova tenni kell a táskákat és csomagokat, és el kell jutni az orvosi időpontokra is, amik általában nem illeszkednek a buszmenetrendhez – még ha esetleg épp alacsonypadlós is a jármű. Szóval a kerekesszékeseknek alapszükséglet egy autó a szabad közlekedésükhöz.

Ezt nyilvánvalóan az állam is tudja, mert 2025. október közepén a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pályázatot hirdetett „Személygépkocsi beszerzés támogatása kerekesszékkel közlekedő személyek részére 2025” (AUTÓPLUSZ2025) címmel.

A kiírás szerint a pályázati program célja az aktív kerekesszéket, elektromos kerekesszéket és elektromos mopedet használó súlyosan mozgáskorlátozott személyek önálló életvitelének támogatása és közlekedési lehetőségeik javítása volt. A támogatásra kizárólag magánszemélyek pályázhattak, összesen három kategóriában:

- „A” kategória: azok a súlyos mozgáskorlátozott személyek, akik önállóan vezetik az autót,

- „B” kategória: azok a súlyos mozgáskorlátozott személyek, akik szállítást vállaló személlyel veszik igénybe a gépjármű-támogatást (tehát valaki fuvarozza őket majd a megvásárolt autóval),

- „C” kategória: azok a súlyos mozgáskorlátozott személyek, akinek a tulajdonában, vagy a velük egy háztartásban élő személy tulajdonában van olyan személyautó, aminek az átalakításával a mozgáskorlátozott gépjármű-használata biztosítható...

ITT OLVASHATÓ 

VAN EGY MÁSIK GYEREKVERŐ OTTHONIGAZGATÓ MAGYARORSZÁGON, RÁADÁSUL MÁR 15 ÉVE TUDHATOTT RÓLA A HATALOM

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2026.01.04.

Régóta bántalmazhatta a gyerekeket a fóti gyermekváros vezetője, Páger Pál Attila, aki egy forrásunk szerint többször azért váltott munkahelyet, mert így tudták eltussolni az ügyeit. Az üzelmeiről már másfél évtizede kapott jelzést a fenntartó önkormányzat, így nehéz elképzelni, hogy a gyermekvédelem jelenlegi irányítói nem tudtak az agresszív viselkedéséről.

Ismerem, és ahogy a Szőlő utcai intézet vezetőjéről, Juhász Péter Pálról, úgy róla is jeleztük 2010 környékén, hogy durván bántalmazza a gyerekeket – ezt mondta lapunknak Páger Pál Attiláról, a fóti gyermekvárosként ismert Károlyi István Gyermekközpont igazgatójáról Molnár László, a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálatot egykori vezetője.

Molnár Lászlót azt követően kerestük meg, hogy az RTL információja szerint Páger Pál Attila úgy megverhette az egyik rábízott gyereket, hogy az kórházba került. A csatorna információi szerint a rendőrség azóta volt kint a fóti intézményben, lefoglalták a szervert, ami a kamerák képeit tárolja, azonban a bántalmazás napján készült felvételeket törölte valaki.

Molnár László elmondta, hogy a fóti gyermekváros igazgatója 2010 környékén a Cseppkő utcai gyermekotthon igazgatóhelyettese volt. Megtudtuk róla – mondta, hogy bántotta a gyerekeket, fellökte, fejbe vágta őket. A pontos részletekre már nem emlékszik, a bántalmazásnak sok formája van - mondta, de abban biztos, hogy ezek mind fizikai jellegű bántalmazások voltak. Mint mondta: – kollégáimmal jeleztük egyrészt az otthoni igazgatójának, Herczeg Krisztiánnak, illetve az akkori fenntartónak, a Fővárosi Önkormányzatnak. Az igazgató ”egyszer csak fölhívott engem és közölte, hogy ő eltávolította Páger Pál Attilát az intézményből, elmondta, hogy ahogy mi ezt kértük, megtette. Ezen kívül más következménye nem volt a sorozatos bántalmazásnak.

A szakmában tehát tudták, hogy Páger Pál Attila agresszív a gyerekekkel, így a gyermekvédelemért felelős döntéshozóknak is értesülniük kellett róla.

Egy neve elhallgatását kérő szakember mondta lapunknak, nem lehetett titok a viselkedése, mert ahol volt, mindenütt mindig volt bántalmazási ügye.

– Többször azért váltott munkahelyet, mert így tudták eltussolni az ügyeit.

Nevelési módszerének központi eleme a tekintély agresszióval megteremtve. Ezt szóbeli és fizikai bántalmazással érte el. Hatalommániás ember, aki ezért sok mindenre hajlandó volt, így egyre magasabbra emelkedhetett a ranglétrán. Sok kollégájával volt konfliktusa, de a vezetés mindig mellé állt – árulta el forrásunk...

ITT OLVASHATÓ

A GYEREKVERŐ FIDESZESEKRŐL IS KÉRDEZTÜK LÁZÁRT

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2026.02.04.

„Tisztességes kérdéseket” követelt a sajtótól az annak kérdéseitől feldühödött Lázár János építési és közlekedési miniszter a pusztaszabolcsi lázárinfó botrányba fulladt sajtótájékoztatóján kedden.

ITT NÉZHETŐ MEG

LÁZÁR JÁNOS KIJELENTÉSEI EGY CINIKUS, SZAVAZATSZERZŐ POLITIKA RÉSZEI | REGGELI SZEMÉLY

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.02.03.

Dési János vendége Fekete-Győr András volt, aki az ellenzék választási esélyeiről, a pártok felelősségéről és a Momentum visszalépéséről beszélt. Élesen bírálta a DK korábbi stratégiáját és a Fidesz – különösen Lázár János – rasszista megnyilvánulásait. Szó esett a vécékefés performanszról és jótékonysági árverésről is, amelynek bevételét a Doktor Ámbédkar iskolának ajánlják fel. Fekete-Győr szerint ma már a parlamenten kívüli politizálás – civil akciók, közösségi média, demonstrációk – ugyanolyan fontos, mint a parlamenti jelenlét. Célja továbbra is Orbán rendszerének leváltása és egy új, demokratikus korszak megnyitása.

ITT NÉZHETŐ MEG

HOGYAN MARADJUNK NORMÁLISAK EGY ŐRÜLT VILÁGBAN? PALYA BEA, ÉNEKES, DALSZERZŐ (PROMO) /// F.P. 136.

FRIDERIKUSZ PODCAST (PROMO)
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2026.02.03.

Egy olyan korban élünk, amikor mindannyian keressük, hogyan maradhatunk belül épnek, miközben a világ körülöttünk egyre kiszámíthatatlanabb. Tavaly ősszel Mácsai Pál színművésszel, rendezővel indítottuk el a Hogyan maradjunk normálisak egy őrült világban? című sorozatunkat, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz.

Most olyan vendéget hívtunk meg podcastunkba, aki a saját életén és tapasztalatain keresztül beszél arról, hogyan lehet a zűrzavarban is igazodni a belső iránytűnkhöz, és hogyan lehet a nehézségekből erőt formálni.

Vendégünk Palya Bea, énekes, dalszerző, hangtanár, az "Énekeld magad szabaddá" (ÉSZA) program és módszer kitalálója.

A Hogyan maradjunk normálisak egy őrült világban? című sorozatunk első részét Mácsai Pál színművésszel, rendezővel erre a mellékelt linkre kattintva lehet megtekinteni:

• NORMÁLISNAK MARADNI EGY ŐRÜLT VILÁGBAN - M...

ITT NÉZHETŐ MEG

A műsor csütörtökön 20 órakor lesz látható...

SASHEGYI ZSÓFIA NYERTE A HÓNAP SAJTÓDÍJÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2026.02.03.

A MÚOSZ elnöksége kollégánk, Sashegyi Zsófia cikkét ítélte január legjobb művének. Büszkék vagyunk és gratulálunk!

Kedd délután jelentette be a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége), hogy 2026 januárjában a legjobb cikket Sashegyi Zsófia, a Válasz Online újságírója írta.

A díjazott cikket itt olvashatja el: 

„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét a politika cselédei

Egy brit pár örökbefogadási kálváriáját feldolgozó riport érzékletesen mutatja be azt az embertelen bánásmódot, amit a kormány által szított bevándorlóellenes hangulat keltett.

Több mint két tucat pályamű érkezett A hónap sajtódíja kitüntető cím megszerzésére. Idén januárban adták ki először ezt a díjat, mostantól havonta tervezik a legjobb pályaműnek ítélni.

Januárban a második helyezett Bánáti Anna és Ajpek Orsi kijevi riportja lett, a Visszatértünk a 16. századba. Csak épp nem mi tehetünk róla – helyszíni riport a kegyetlen mínuszokban áram és fűtés nélkül maradt Kijevből című, amely a Telexen jelent meg.

Harmadik helyet szerzett Gergely Zsófia HVG-ben megjelent oknyomozó-sorozata a Szőlő utcai borzalmakról: az első rész itt, a második itt olvasható.

ITT OLVASHATÓ

“HÜLYÉK VAGYUNK, HA ERRŐL NEM BESZÉLÜNK”- ILYEN VOLT A DEMONSTRÁCIÓ LÁZÁR SZAVAI ELLEN

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2026.02.01.

Lázár János miniszter romákat sértő kijelentései miatt tüntetést tartottak Budapesten a roma közösség melletti kiállás jegyében. A résztvevőket arról kérdeztük, miért jöttek el, hogyan érinti őket az ügy, és mit várnának valódi változásként.

ITT NÉZHETŐ MEG

PUTYIN ÁGYÚTÖLTELÉKEI – DÁRJA JEGEREVA ÉS AZ ŐSHONOS ÉSZAKI NÉPEK TRAGÉDIÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NAGY ZOLTÁN
2026.02.02.

Számarányuknál jóval nagyobb mértékben vesznek oda az ukrán fronton az őshonos oroszországi kisebbségek. Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok? Nagy Zoltán néprajzos, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője annak apropóján írja meg a Válasz Online számára a teljes hátteret, hogy december második felében meglett a putyini akciók első vezéráldozata: a szölkup kisebbségi és környezetvédelmi aktivista, Dárja Jegereva.

2025. december 17-én Moszkvában letartóztatták Dárja Anatoljevna Jegereva szölkup kisebbségi és környezetvédelmi aktivistát. (A szölkup egy őslakos szibériai kisebbség.) Ugyanekkor Oroszország több területén összehangolt razziákat tartott a titkosszolgálat. Tizenhét, az őslakosok jogait védő és környezetvédelmi kérdésekben is fellépő aktivistánál tartottak házkutatást az Altáji és a Szaha Köztársaságban – itthon ismertebb nevén Jakutia –, Tomszk, Murmanszk és Kemerovo megyékben, az Altáji és a Krasznojarszki Határvidéken, a Tajmíri Területen és Szentpétervárott. A letartóztatottak egytől-egyig északi őslakos népekhez tartoznak: szölkupok, tofalárok, csulimi tatárok, sórok, kumandinok, dolgánok, jukagírok, evenek, számik és nganaszánok. A házkutatások során az orosz titkosszolgálat emberei, maszkos FSZB-sek rohanták le a lakásokat, az érintetteket rövid időre bevitték a rendőrségre, minden elektronikai eszközt lefoglaltak.

Dárját december 18-án előzetes letartóztatásba helyezték, a vád a Büntető Törvénykönyv 205.5. cikkének 2. része alapján „Oroszország területi integritásának aláásására és alkotmányos rendjének lerombolására irányuló tevékenység”, azaz „szélsőségesség” és „terrorizmus”, ami tíz és húsz év közötti szabadságvesztéssel büntethető Oroszországban. Dárja mellett még egy asszonyt tartóztattak le, akinek nevét a független oroszországi sajtó is elhallgatja a család kérésére, mivel attól tartanak, hogy ha a neve nyilvánosságra kerülne, az még inkább nyomás alá helyezné. A többiek közül volt, akit meg sem talált az FSZB, de olyan is, akinek az utazási lehetőségeit korlátozták, másokat semmilyen szankció sem ért. Időt hagytak nekik, hogy elhagyják az országot. A különböző fórumokon leggyakrabban megnevezett két másik érintett, vagyis a kemerovói sór Alekszej Vasziljevics Csiszpijakov és a Kola-félszigeti számikat képviselő Valentyina Vjacseszlavovna Szovkina közül utóbbi már el is menekült Oroszországból...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR VAGONOK HELYETT KÍNAI MOTORVONATOK VÁLTHATJÁK A MÁV INTERCITY-FLOTTÁJÁT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.02.04.

Lázár János utolsó, január 12-i közlekedési sajtótájékoztatóján egy érdekes, ám viszonylag kevés visszhangot kapó kijelentést tett: száz darab új kínai motorvonat két éven belüli beszerzéséről tárgyalnak. Ez azért is volt meglepő, mert nincs folyamatban villamos motorvonatok beszerzésére vonatkozó tender.

Kínai vonatok beszerzéséről évek óta beszél a kormány, de ezt szakmai körökben nem igazán vették komolyan. Leginkább olyan mellébeszélésnek tartották, amely a sokszor igencsak leharcolt szerelvények miatt háborgó utasok megnyugtatására szolgál.

Problémás beszerzések

Kínai vonatok beszerzését korábban több szempontból sem tartották nyerő ötletnek a hozzáértők. A kínai vasúti járművek európai engedélyeztetése hosszú és kínkeserves folyamat volt. Az üzemeltetési tapasztalatok sem voltak – finoman szólva – mindenkinek meggyőzőek. Így nem csoda, hogy nem tülekednek az európai vásárlók.

A cseh magánvasút, a Leo Express rendelt még 2016-ban a kínai állami CRRC vállalattól Sirius motorvonatokat. Ezek a hatkocsis motorvonatok óránként 160 kilométeres sebességre képesek, és 314 utasnak adnak ülőhelyet. Leginkább a hazai Stadler Flirt szerelvényekre hasonlítanak, csak hosszabbak és másfélszeres kapacitásúak.

A szállítást nem kapkodták el, 2019-re érkezett meg a három darab jármű. A Leo Express 2022 áprilisában azonban visszamondta a rendelést, mert nem sikerült időben megszerezni az engedélyeket az európai forgalomba állításra. 2024-ben aztán egy másik cseh magánvasút kezdett ezekkel a motorvonatokkal próbajáratokat futni. Mindennapi forgalomba végül tavaly álltak a vonatok, a megrendelés után kilenc évvel.

A szerb vasút Soko márkanevű szerelvényei – amelyek Budapestre is járnak majd a Budapest–Kelebia-vonal várhatóan tavaszi átadása után – nem voltak ilyen problémásak, és elvileg megfelelnek az európai uniós átjárhatósági előírásoknak. Az öt darab, egyenként 242 fős szerelvény 54 millió euróba került. Ez darabonként 4,2 milliárd forint, egy ülőhely ára 385 forintos euróárfolyamon 17,2 millió forint.

Érdemes ezt összevetni a jóval magasabb műszaki színvonalat képviselő Stadler KISS, óránként szintén 200 kilométeres sebességre alkalmas vonataival. Ilyenekből szintén 2023-ban rendelt az osztrák állami vasúttársaság (ÖBB) 14 darabot. Ezek darabja 18,4 millió euró volt, de a hatrészes emeletes vonatokon 486 ülőhely van, így egy ülőhely ára 14,6 millió forint. 

Ez alapján

a svájci Stadler vonatai olcsóbbak egy ülőhelyre vetítve, mint a szerb vasút kínai vonatai...

ITT OLVASHATÓ

ROGÁN ANTAL ÉS A TÖBBI KIMARADT SZÁL A VÉGREHAJTÓ MAFFIA PERÉBŐL

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.01.30.

Négy évvel a letartóztatások után sem látszik az alagút vége a végrehajtói maffia perében. Völner visszakapta ügyvédi jogosultságát, Schadl György luxusvillájában él háziőrizetben, miközben 280 millió forintot keresett a cégeiből.

A videóban megmutatom: 

1. Hogyan kapcsolódik Rogán Antal az ügyhöz 

2. Miért maradt ki a vádiratból rengeteg kompromittáló bizonyíték 

3. Mely fideszes politikusok neve bukkan fel a nyomozati iratokban 

4. Mit találtak Sádül páncélszekrényében, és miért semmisítették meg 

5. Miért nem változott semmi a végrehajtási rendszerben

ITT NÉZHETŐ MEG

TÖRLEY KATALIN: ELROHANT A VILÁG A HAZAI ISKOLARENDSZER MELLETT

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: SOMFAI PÉTER
2026.02.02.

Újra kell fogalmazni az iskola társadalmi szerepét és feladatát. Ezt mondta a Hírklikknek Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója új oktatási javaslatcsomagjukról. Ezt több mint 6000 pedagógus, szülő, diák és oktatási szakértő bevonásával alkották meg. Szemléletváltást sürgetnek, a tanár-diák hierarchia feloldását, az iskolák tanulóközösségekké alakítását, az évfolyamkeretek fellazítását, a tantárgyi és értékelési rendszer gyökeres átalakítását. A dokumentum nyíltan kimondja: a magyar közoktatás jelenlegi működése nem a gyerekek érdekeit szolgálja. Törley Katalin emlékezetetett a másik alapító, Pilz Olivér megállapítására, amely szerint az iskola ma a rendszer fenntartásáról szól, nem a gyerekek fejlődéséről. Ezen pedig nem lehet kozmetikai változtatásokkal segíteni, csak szemléletváltással.

Évek óta szorgalmazzák az oktatáspolitika reformját. Eddig falra hányt borsó volt. Miért gondolták, hogy szükség van egy újabb javaslatcsomagra?

Mielőtt az iskola szerepének újra definiálásáról beszélnék, érdemes elmondani, hogyan jutottunk el odáig, hogy ezt az anyagot egyáltalán megcsináljuk. A Tanítanék fennállása óta, gyakorlatilag minden választás előtt letett az asztalra valamilyen javaslatcsomagot, mert küldetésünknek tekintjük, hogy igyekezzünk újszerű, kreatív megoldásokat keresni az oktatás problémáira. 2018-ban elkészítettük az úgynevezett „oktatási minimumot”, 2022-ben pedig a Tanítanék is részt vett a Civil Közoktatási Platform 100 pontos programjának kidolgozásában. Ez a 100 pont most újjászületett, a tagszervezetek képviselői és oktatási szakértők aktualizálták. Tíz éve létezünk, és tíz éve mondjuk, hogy a „terepen dolgozók” és az érintettek véleménye nélkül nem lehet jó oktatáspolitikát csinálni, ezért vágtunk bele több mint egy évvel ezelőtt a mostani javaslatcsomag megalkotásába. Ez egy olyan projekt, amelynek kiindulópontja az volt, hogy kérdezzük meg az iskola használóit, a diákokat, a szülőket és a pedagógusokat. Arra voltunk kíváncsiak, milyen problémákat érzékelnek, és milyen javaslataik vannak. Nem felülről akartunk „ránézni” a rendszerre, hanem az érintettek szemszögéből szerettünk volna egy elvárásgyűjteményt, javaslatcsomagot kialakítani.

Hányan vettek részt ebben a munkában?

Több mint hatezer véleményt sikerült összegyűjteni. Volt egy széles körben terjesztett kérdőíves szakasz, majd ezt követték a workshopok szakértők és az érintettek bevonásával. Ezeken a műhelybeszélgetéseken a felmerült problémákat megpróbáltuk rendszerezni, megválaszolni, és konkrét megoldási javaslatokat társítani hozzájuk. A résztvevők nagy része pedagógus és szülő volt, de diákok is csatlakoztak, igaz, ők kisebb számban. Mégis ez a többezres közösség adta azt a hátteret, amelyből a most nyilvánosságra hozott új oktatáspolitikai javaslatcsomag kinőtt, és amelyet megosztottunk a pártokkal, a sajtóval és a szélesebb közvéleménnyel.​..

ITT OLVASHATÓ  A JAVASLATCSOMAG INNEN LETÖLTHETŐ (PDF)

11 TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON, AMELY A CIGÁNYSÁGOT DISZKRIMINÁLJA

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.01.30.

11 olyan törvény van ma hatályban, ami konkrétan vagy rejtve tartalmazza a cigányok diszkriminálásának lehetőségét. A szegregált okltatástól kezdve egy településeken a beköltözés, ingatlanszerzés korlátozásáig terjed a lista. Ez nagyrész a NER, de valamelyest az előző kormányok felelőssége is. Hová tartunk, mi lesz így a folyamatosan perifériára szorított cigánysággal? Van-e akarat és erő a nehéz sorból kiemelkedett, értelmiségi cigányok esetében, hogy tegyenek valamit, mint ahogy anno az afro-amerikai feketék tették és teszik ma is. Miért nem segít az egyház, mint szintén látjuk az USA-ban a sikeres evangelizációt? 

00:00 – 01:05 - Felvezetés 

01:05 – 02:25 - Kik vettek részt az inkriminált törvények elemzésében? 

02:25 – 05:40 - Tudatos volt-e ilyen törvények megalkotása, vagy a jogalkalmazás során érvényesül a társadalomban mélyen meglévő cigányellenesség? 

05:40 – 11:18 - Az elnyomott, a túszejtett társadalmi csoport kiszolgáltatottsága, avagy hogyan érvényesül a cigányság körében a „Stockholm-szindróma 

11:18 – 20:35 - Nem csak a cigányokat érinti a diszkrimináció, hanem ez maga a szegényellenes politika. A helyi önazonossági törvény előkészítésekor mindenki aki a kisebbségek helyzetével foglalkozik, felhívta a törvényalkotók figyelmét a rasszista tartalomra 

20:35 – 24:27 - Vannak-e jogi lehetőségek a diszkriminatív törvények alkalmazása ellen? 

24:24 – 28:31 - A lomtalanítás, a gomba - és a fa gyűjtés szabályozása kifejezetten haszontalan, csak a cigányok kiszorítására jó, miközben egy gazdaságilag hasznos tevékenységet tiltottak meg 

28:31 – 32:42 - Lex Gyöngyöspata – rasszista törvénymódosítás 

32:42 – 34:39 - A Tisza párt vajon készül-e e diszkrimináció eltörlésére? Készül-e a cigányság helyzetének javítására? 

34:39 – 39:00 - Miért voltak a Kádár-rendszer segítő programjai is sikertelenek? 

39:00 – 42:45 - Mi az a nemzetbiztonsági doktrína? Hogyan konzerválja ez immár 100 éve a cigányellenességet? 

42:45 – 45:38 - A Gandhi gimnázium története. Az oktatásban épült falak ledönthetetlenek 

45:38 – A közmunkaprogram sikerei és bukása

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A KORMÁNY VÉGIGNÉZTE, AHOGY ELDURVUL AZ EGYIK LEGSÚLYOSABB BÁNTALMAZÁSI PROBLÉMA A GYERMEKOTTHONOKBAN

DIREKT36 / TELEX
Szerzők: JANECSKÓ KATA, TÁRKÁNYI FLÓRA
2026.02.03.

Egy feltűnően fiatalnak látszó vádlottat hoztak bilincsben a Budapest Környéki Törvényszék épületének földszinti tárgyalótermébe tavaly október 20-án reggel. A 16 éves fiú, Cs. R. az egyik gyermekvédelmi intézmény, egy Pest megyei speciális lakásotthon lakója volt, ahol rendszeresen megverte a társait.

A vádirat szerint 2024 augusztusában kiszemelt magának két nála kisebb, gyengébb és mentálisan sérült gyereket, és őket aztán arra kényszerítette, hogy pénzt és cigarettacsikkeket gyűjtsenek neki. Az esetről beszámoló ügyészségi közlemény szerint 2024. december közepéig „napi szinten terrorizálta” a kipécézett gyerekeket, és ha nem sikerült összekoldulniuk alkalmanként legalább ezer forintot, akkor „kézzel, lábbal vagy bottal test-szerte bántalmazta őket”. Az is előfordult, hogy a bántalmazásukra más, szintén az otthonban lakó gyereket utasított.

A fiú esete egyáltalán nem számít egyedinek, a gyermekotthonok világát áthatja az erőszak. Az úgynevezett kortársak közötti bántalmazás a leginkább elterjedt, legtöbb gyereket érintő bántalmazásfajta a gyermekvédelmi intézményekben. Évente százas nagyságrendben érkeznek jelzések ilyen esetekről, amelyek bizonyítják, hogy az állami ellátórendszer képtelen megvédeni a gyerekeket attól, hogy az otthonok más lakói bántsák őket.

Hivatalos jelentések is születtek erről a jelenségről, így a kormány is tisztában van a problémával. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly novemberben is azt a kijelentést tette a parlamentben, hogy „szeretném biztosítani a teljes magyar közvéleményt, hogy mind a 23 ezer gyermek, aki ma az állam gondjaira van bízva, megfelelő, biztonságos, jó színvonalú, 21. századi Magyarországhoz méltó ellátást kap”.

Nagy visszhangot ezek a kortárs bántalmazási esetek ritkán, csak kivételes alkalmakkor kapnak. Például akkor, ha kiszivárognak sérüléseket bemutató, felkavaró fotók, vagy kikerül a netre egy sokkolóan erőszakos videó. Az elkövetők ilyenkor maguk is gyerekek, akik egy bizonyos kor felett – mint Cs. R. is – akár büntetőjogilag is elszámoltathatók a tetteikért.

A felelősség ugyanakkor ilyen esetekben is nagyobbrészt a felnőtteké, az intézményeké és a rendszeré. „A gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben élő gyermekek esetében a bántalmazás bármely formája elleni védelem, a bántalmazások megelőzése az ellátást nyújtó intézményben dolgozó szakemberek kötelessége” – mondta ki Kozma Ákos korábbi ombudsman egy 2023-as jelentésében a kortárs bántalmazással kapcsolatban.

A Direkt36 kutatásai szerint azonban a jelenlegi állami gyermekvédelmi rendszer a szakemberek hiánya és az ott dolgozók leterheltsége, továbbá az otthonok zsúfoltsága miatt képtelen betölteni ezt a szerepet. Az elmúlt hónapokban több mint húsz, a gyermekvédelemben dolgozó, intézményben nevelkedett, vagy a területre más okból rálátó forrással beszéltünk, akik megerősítették, hogy ezek a hiányosságok hozzájárulnak a gyerekek közötti erőszak mindennapossá válásához...

ITT OLVASHATÓ

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6624. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 33. RÉSZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.02.03.

Köztársasági elnök, Állami Számvevőszék, ombudsman, Országos Bírósági Hivatal, Legfőbb Ügyészség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Nemzeti Bank, Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, közmédia, megyei lapok, origo, index, Magyar Nemzet, színházak, múzeumok, egyetemek, MTA kutatóintézeti hálózat, tankönyvkiadás, hulladékgazdálkodás, autópályák, szerencsejáték, kastélyok, műemlékek, Budapest Airport, Vodafone, energetika, amiket sorban lenyelt vagy kiköpött a ner.

Ezeket vissza kell szerezni, és ebben te is segíthetsz.

33. Segíts a helyreállításban.

Ha április 12-én megbukik a fidesz, az csak az első lépés a ner lebontásában.

Lengyelországban 2023 októberében megbukott a PiS. Donald Tusk új kormánya azóta elindította az igazságszolgáltatás megreformálását, felszámolta a propaganda-médiát (TVP, Polskie Radio), bíróság elé állította a korrupt volt minisztereket (már akiknek nem adtunk menedékjogot), visszaállította az EU-s pénzek folyósítását és megkezdte a PiS-korszak oktatási reformjainak felülvizsgálatát és a politikai kinevezettek eltávolítását.

De nem ment gyorsan. Nem ment simán. És nem volt elég az új kormány egyedül. Civil nyomás kellett, tüntetések, petíciók, független média, szakértői segítség.

Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint Lengyelország volt 2023-ban. Vissza kell szerezni az intézmények függetlenségét (ügyészség, ÁSZ, AB, médiahatóság), vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét. Vissza kell venni a közpénzeket, az évtizedes koncessziókat, az ár alatt eladott közvagyont, fel kell számolni, ami korrupt. A KESMA-t fel kell számolni, a közmédiából ki kell söpörni a propagandistákat. Az önkormányzati médiákat vissza kell adni a helyi közösségeknek. Rendbe kell tenni az oktatást és egészségügyet.

Mit tehetsz te?

Ha az ellenzék nyer, az új kormány lesz hatalmon. És a hatalom hajlamos megfeledkezni azokról, akik hatalomra segítették. Lengyelországban azért működik a helyreállítás, mert a civil társadalom nem hagyta abba a nyomást. A fidesz mindenben akadályozni fogja őket, könnyű lesz rájuk mutogatni. Ki kell kényszeríteni a változást.

Csatlakozz civil szervezetekhez. A TASZ, a Transparency, a Helsinki Bizottság, a K-Monitor, ezek most is dolgoznak. Kormányváltás után még több munkájuk lesz. Támogasd őket. Akár pénzzel, akár munkával.

Menj el helyi közösségi eseményekre. Önkormányzati ülésekre, közmeghallgatásokra, fóru­mokra. A helyreállítás helyben kezdődik.

A ner nem egy ember műve. Nem Orbán Viktor építette fel egyedül. Ez egy rendszer, amely átszövi az egész országot. Nem elég megbuktatni, fel kell számolni. És újat építeni a helyére.

Tehát a harmincharmadik teendő:
Segíts a helyreállításban. Ha április 12-én nyer az ellenzék, maradj aktív. Mert a helyreállítás nem egy választás, hanem évek munkája lesz.

Még 68 nap.

ITT OLVASHATÓ

DE ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA

SZOMBAT - ZSIDÓ POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT

Szerzők: GÁBOR GYÖRGY, SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.02.03.

Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.

Halmai Gábor problémaérzékeny írásában (Két nemalkotmányos nemdemokrácia. ÉS, LXIX. 51-52, 2025. december 18.) párhuzamot von Magyarország és Izrael között azon az alapon, hogy „az alkotmány alanyát” szerinte mindkét állam az „ethnosszal azonosított nemzetben”, nem pedig a démoszban határozza meg. Izrael esetében e megállapítást a szerző az izraeli törvényhozás által 2018-ban elfogadott „nemzetállami” alaptörvény sokat idézett passzusaival igazolja. Írásának eme fejtegetéseivel azonban a magunk részéről nem tudunk azonosulni.

Annál inkább egyetérthetünk ugyanakkor az írás első felében lefektetett alkotmányos alapelvek fontosságával (kevesen vállalkoznának az alkotmányelmélet legfőbb tételeinek olyan kiváló összefoglalására, amely a cikkben szerepel), és sajnos maradéktalanul elfogadhatjuk a jelenlegi magyar közjogi berendezkedés találó és jogos bírálatát is. Izrael azonban – a szerző állításával szemben – minden tekintetben valódi alkotmányos demokrácia (sok nehézséggel, persze), nem pedig „nemalkotmányos nemdemokrácia”, mint – sajnálatunkra – Magyarország (a jelzett szó Tóth Gábor Attila kiváló könyvéből van kölcsönözve)...

ITT OLVASHATÓ