VALÓDI OKTATÁS HELYETT A TÁVLECKE MARADT AZ SNI-SEKNEK

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.06.12.

Sok fogyatékossággal élő diák semmilyen távoktatást nem kapott, a szülőktől pedig olyan képességeket vártak el, amelyek egy szakember kompetenciájába tartoznak.

Magukra maradtak a fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek és szüleik a március 16-tól érvényben lévő digitális távoktatásban, a hirtelen jött átállás ugyanis nem tette lehetővé a pedagógusok számára, hogy a speciális tanterveket és tananyagokat az új helyzethez igazítsák – derült ki a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület online kérdőíves felméréséből, amelyet 770 érintett szülő töltött ki. Bár a kutatás nem reprezentatív, az egyesület szerint a válaszokból jól kikövetkeztethető, hogy a fogyatékossággal élő tanulók szülei milyen kihívásokkal szembesültek az elmúlt időszakban. 

A válaszok 29 százaléka érkezett Budapestről, a kitöltők gyermekeinek pedig csak 5 százaléka volt magántanuló, 70 százalékban általános iskolás gyermekek szülei töltötték ki a kérdőívet. A legmagasabb arányban (34,2 százalék) az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási akadályozottsággal) küzdő tanulók szülei vettek részt a felmérésben, őket az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek szülei követték (27,7 százalék). További 81 válaszadó gyermeke él halmozott és súlyos-halmozott fogyatékossággal (10,5 százalék). 

Kiderült: a gyermekek 8,2 százaléka semmilyen távoktatásban nem részesült, 15,1 százalékuk pedig csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal. A válaszadók gyermekeinek 59 százaléka részesült minden nap valamilyen formájú oktatásban. Ugyanakkor mintegy háromnegyedüknél ez azt jelentette, hogy megkapták online a tananyagot, vagyis házi feladatokat küldtek nekik, amit önállóan vagy a szülő segítségével kellett megoldaniuk. A szülőknek csupán 13 százaléka számolt be arról, hogy videóhívásos foglalkozásokon tudtak részt venni. 

A szülők számára az egyik legnagyobb gond éppen az volt, hogy a tanárok csak küldték a tananyagot, de a tanítás már a családra hárult – sokan erre nem voltak felkészülve. – Megkapjuk, hogy hányadik oldal hányadik feladat, és ennyi, vissza kell küldeni fotózva, de mivel nem vagyok tanár, nekem ugyanúgy fel kell készülnöm a tanórákra, ha értek hozzá, ha nem. Mindez napi nyolc órát minimum kitesz, tehát egy tényleges munkaidőt, ami mellett nem tudok, mint szülő, dolgozni – panaszolta az egyik érintett édesanya. 

Egy másik szülő azt írta: bár a tanárok jószívűek és kedvesen tartották a kapcsolatot üzenetekkel, feladatokkal, de nagyon nehéz volt számára értelmi fogyatékos gyermekével órákon át matekozni, kézműveskedni, mozgásfejlesztést végezni – utóbbit többek szerint nem is lehet távoktatásban megoldani. – Olyan képességeket vártak el a szülőktől, amelyek egy szakember kompetenciájába tartoznak 

– erről Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke beszélt lapunknak. Szerinte hiba volt, hogy a döntéshozók nem konkretizálták, mit jelent pontosan a távoktatás. Úgy véli, sokkal több idő kellett volna a felkészülésre és sokkal kevesebb tananyaggal kellett volna a diákokat, szülőket, tanárokat terhelni. Felidézte: bár elvben 2016-tól létezik digitális oktatási stratégia, az SNI-s gyerekek oktatásának tekintetében ez nem jelent segítséget...

ITT OLVASHATÓ

A TÖBBSÉG PUCÉR SEGGEL SZÜLETIK, ÉL ÉS HAL MEG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.06.11.

Magyar Anomália nem emlékszik a születése évére, sem annak körülményeire. Már akkor is felnőtt volt, amikor a más népeket fosztogató, össze-vissza lődörgő, rablásból éldegélő eleink idemigráltak, majd mivel kiirtották volna őket a régebben itt élő népek, maguk is felvették a keresztény vallást. Nem volt persze egyszerű  a felvétel, hiszen ahhoz a jó, első és szent királynak igen sok rokonát és alattvalóját le kellett gyilkoltatnia, de a történelemben ez csak egy szempillantásnyi idő. Anomália alig vette észre, egyik nap lefeküdt aludni a természeti erőket imádó szomszédai mellett, másnap már olyan keresztények között ébredt, akik ölni is képesek voltak a hitükért. Sőt, élvezték is a kedélyes kerékbetöréseket, kibelezéseket, boszorkányégetéseket.

Eltelt egy kis idő, az ország határai hol itt, hol ott húzódtak, hol az Oszmán Birodalom részeként, hol Osztrák-Magyar Monarchiaként, hol német, hol szovjet csatlósként fityegett valahol, de Anomália mindig otthon érezte magát benne, bármilyen zászló lengett és bármilyen nyelven karattyoltak, az ország magja, a kéményen dolgozó kisember mindig ott volt, ahol lennie kellett. Ott volt, és húzta az igát, szántott, vetett, eltartotta az egyházat, az államot, az aktuális megszállókat, az állandó élősködőket, fizette a sarcokat, nyögött, panaszkodott, de azért soha nem tett semmit, hogy változtasson a dolgokon. Minek is tett volna valamit? Egyrészt nem volt rá ideje a munka mellett, másrészt féltette azt a zsák krumplit, kevés gabonát, amit megtarthatott, harmadrészt meg egyedül mire is ment volna? Mert egyedül maradt volna, ezt tökéletesen és pontosan tudta. Mégpedig onnan tudta, hogy ő sem állt volna oda a szomszédja mellé, ha úgy hozta volna az élet, ezért bizton számíthatott rá, hogy a szomszéd sem fog mellé állni.

Anomália végignézte a háborúkat, a kicsi forradalmakat (általában akkor észre sem vette, hogy forradalom valami, sokkal később tudta csak meg, hogy az volt, legalábbis azt mesélték, hogy az volt), a változásokat az országot vezető urak között – akik többnyire egyáltalán nem voltak urak, de mindenesetre többségében férfiak voltak, nem nők -, a különféle rendszereket és rendszerváltásokat. Már meg sem lepődött, amikor egy napon a templomok tornyai csillogni, a papok hízni kezdtek, amikor a királyi udvart elárasztották a hűségükért megjutalmazott földesurak és amikor zsoldosok védték a királyi vár népét. Látott ő már ilyet, semmi új nem volt benne. Éppen ugyanazok termelték meg a csillogást és a pompát, ami a kiváltságosoknak jutott, akik mindig is. A rongyosok, a kéményen dolgozó kisemberek, az igavonók, a magvetők, az aratók, a csöndben zúgolódók, a magukban morgolódók, az összefogni képtelenek.

Anomália egyáltalán nem számított semmi változásra, és tökéletesen igaza is lett, mert a világon semmi nem változott. Legfeljebb csak az elnevezések, a királyt nem királynak, a hóhért nem hóhérnak hívták, de továbbra sem lehetett vándorolni a társadalmi csoportok között. Vagy beleszületett valaki a főúri kasztba, vagy beházasodott. Több mód nem volt bekerülni, aki szorgos nyalással és könyökléssel eljut is az udvarig, az nem oda, nem a csúcsra, csak az udvaroncok közé kerülhet be. A többség pucér seggel születik, él és hal meg. Éppen úgy, mint bármikor abban az időszakban, amire Anomália vissza tudott emlékezni...

ITT OLVASHATÓ

ITT A MÉSZÁROS-KORSZAK ÖT ÉVÉNEK MÉRLEGE: MA NÉGY SIMICSKÁT TART EL AZ ORSZÁG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.06.10.

Noha idén a világjárvány miatt szeptemberre halasztották a május végi mérlegleadási határidőt, azért a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek zöme már vallott a tavalyi eredményeiről. Ezzel az is dokumentálhatóvá vált, hogy mire jutottak a Simicska Lajos kiesése utáni első öt évben az őt pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Dokumentáltuk is.

A főbb tudnivalók:

- A Válasz Online kutatása azért fókuszál építőipari érdekeltségekre – immár visszatérően –, mert ebbe a szektorba szokás „átszivattyúzni” a legtöbb állami forrást.

- Hogy mely magánvállalatokat érdemes górcső alá venni egy ilyen összeállításhoz, pontosan meghatározza a felcsúti Puskás Akadémia, az eszéki NK Osijek, a Mol Fehérvár FC, a Zalaegerszegi TE és a Tiszakécskei LC nevű futballcsapatok szponzori köre. Ezeket a klubokat elsősorban Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István – közpénzekkel ellátott – építőipari cégei tartják el, de az alábbi listán szereplő többi egység is jócskán besegít nekik.

- Kiszámoltuk: míg a 2010 utáni Fidesz-időszak első felében az egyeduralkodónak mondott Simicska Lajos Közgép Zrt.-je szűk 500 milliárd forintos bevételre tett szert, addig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének Mészáros-, Szíjj-, Garancsi-féle, illetve Tiborcz-közeli alapcsapata már négyszer ekkora, vagyis 2000 milliárdos tételben játszhatott az utóbbi öt évben.

- Ami a nyereségességet illeti, külön kiemelendő Mészáros Lőrinc és Szíjj László bravúrja; ők majdnem 2,5-szer intenzívebben termelik a profitot, mint a nagy előd. Míg tehát Simicska 6,8 százalékos haszonkulccsal dolgozott a saját öt éve átlagában, a felcsúti lobbikör 15-16 százalékossal. Mindeközben a függetlenebb építőipari vállalatok jellemzően 2-3 százalékos bevételarányos nyereséget tudnak produkálni – náluk tehát hatszor voltak „jobbak” Mészárosék.

- Az előző pont akár azt is bizonyíthatná, hogy Mészárosék tehetségesebbek, mint bárki. Ha mégsem ez a helyzet, akkor viszont indirekt bizonyítékot szereztünk arra, hogy az általuk megnyert közbeszerzéseket általában brutálisan túlárazzák.
×××
Nincs külön Mészáros-figyelő szolgálatunk, sőt legküzdhetetlen kényszert sem érzünk magunkban, hogy unos-untalan megpróbáljuk szavakba önteni az úgynevezett „nemzeti nagytőke” féktelennek tűnő gyarapodását. Csakis a fontos pillanatokban tesszük egyértelművé a valóságot. Két hete például azért mutattuk be, hogy a hatalmi kör miként vette be a Balaton partját, mert az állam szakosított szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség hirtelen kipakolt az internetre rengeteg – nehezen feldolgozható, de legalább érdemi – adatot a támogatási politikájáról.

Magunk is megdöbbentünk, amikor ezek alapján realizáltuk, hogy a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi és Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmadát elszippantotta (138-ból 90 milliárd forintot)...

ITT OLVASHATÓ

VAGY NEM SZERETNEK MINKET, VAGY NEM TUDJÁK KIMUTATNI - ÚJABB KORMÁNYZATI MEGLEPETÉS BUDAPESTNEK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.06.11.

12 milliárdot vonna el a fővárostól a kabinet.

Tegnap este is kaptak a budapestiek egy meglepetést a kormánypárti képviselőktől, írja Facebook-posztjában Karácsony Gergely.

Az idei költségvetéshez tervezett kormánypárti bizottsági módosító már idén elvenne majd 12 milliárdot a várostól. Ezt fejelnék meg jövőre a még súlyosabb sarccal, a Budapest-adóval. Az idei váratlan megszorítás nagyságrendileg a Lánchídra félretett pénznek felel meg... A kormánynak Budapesthez és a budapestiekhez való viszonyához, ironizál a főpolgármester, talán az Alfonzónak tulajdonított anekdota illik, aki, miután a munkaszolgálatban puskatussal ütötte a kápó, állítólag annyit mondott: ezek vagy nem szeretnek minket, vagy csak nem tudják kimutatni.

ITT OLVASHATÓ

A HITELMORATÓRIUM NÉLKÜL MÁR ZUHANNÁNAK A LAKÁSÁRAK? - AGGASZTÓ TÉNYEZŐKRE HÍVJA FEL A FIGYELMET AZ MNB

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.10.

A kifeszített helyzetben lévők a fizetési moratóriumnak köszönhetően nem kényszerülnek lakásuk értékesítésére – állapította meg a járvány hatásait elemezve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jövőre nézve aggasztó, hogy a szakértők szerint a lakossági jövedelmek alacsonyabb szintje középtávon is fennmaradhat. A bankok hitelezési hajlandóságával is lehet gond.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági recesszió akkor találta telibe a hazai lakáspiacot, amikor már elindult az árcsökkenés – állapította meg nemrégiben az OTP Jelzálogbank. Az optimista verzió szerint a járvány negatív hatása a forgalomra és az árakra Budapesten nagyjából egy évig fog tartani, a legsérülékenyebb vidéki piacokon ugyanakkor évekig is elnyúlhat a hatása, és 20 százalékos áresést is hozhat.

Az MNB frissen közzétett lakáspiaci jelentése (ezt itt találhatja meg) és a jegybanki prezentáció sem fest tulajdonképpen szebb képet. Sőt, bizonyos tekintetben az MNB még mintha a banknál is borúsabbnak (vagy talán inkább árnyaltabbnak) látná a helyzetet. A jegybanki szakértők az alábbi ábrával jelezték, hogy a vírus miként hatott, illetve hat a későbbiekben is közvetlenül és közvetetten a lakáspiacra...

ITT OLVASHATÓ

EGY 2012-ES TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁST KIHASZNÁLVA VÉGKIELÉGÍTÉS ÉS FELMONDÁSI IDŐ NÉLKÜL RÚGNAK KI EMBEREKET A CÉGEK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.06.11.

Miközben dúl a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, a Continental veszprémi, gépjármű-elektronikát gyártó egységéből arra hivatkozva bocsátanak el embereket, hogy problémás volt a magatartásuk, vagy nem voltak alkalmasak a munkavégzésre.

Ami abból a szempontból érdekes, hogy ez esetben a munkás kirúgásakor a cégnek nem kell végkielégítést fizetnie, és felmondási idő sincs – magyarán egyik napról a másikra bármiféle kötelezettség nélkül az utcára teheti.

Az ügyben telefonon értük el László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, aki elmondta, valóban létezik a jelenség és tudnak is róla, ráadásul nemcsak a Continental-nál alkalmazzák, de országosan megfigyelhető az utóbbi időszakban – ráadásul mindenhol megjelent, a kis- és középvállalkozásoktól az olyan multicégekig, mint a német Continental.

Azt azonban egyelőre nem tudjuk, eddig hány munkavállalót rúgtak ki ezzel a módszerrel a válság kezdete óta, miután a munkáltatóknak ez esetben nincs adatszolgáltatási kötelezettségük sem, a csoportos létszámleépítéssel szemben nem kell előre bejelenteni a területileg illetékes munkaügyi hivatalnál. László elmondta, hogy eleinte megnyugodtak, mivel nem érkeztek bejelentések a csoportos létszámleépítésekről, azonban közhiteles adatokból kitűnik, hogy

„sok cégnél rohamosan fogy a munkavállalók létszáma, miközben rendkívül gyorsan nő a munkanélküliek létszáma, és nincsenek csoportos leépítés bejelentések.”

Elmondta, ha bármelyik munkáltatót megnézzük a Vasas területén, szinte mindenhol rendkívül nagy csökkenés van a létszámadatokban, a közhiteles adatokban, például a NAV kimutatásaiban, illetve amit a munkáltató közzétesz beszámolókat – de a KSH szerint is meredeken nő a munkanélküliek száma.

A szakszervezet valószínűsíti, hogy a nem megfelelő képességekre vagy magatartásra hivatkozva korábban is küldtek el cégek embereket, erre példaként hozta fel, hogy mikor tavaly ősszel az Audinál volt 1 200 fős leépítés, a cég szerint akkor sem volt leépítés. De egy idő után 1 200-zal kevesebben voltak, ezen emberek legalább 30 százalékát ily módon küldhették el László szerint...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ KONZULTÁCIÓ, RÉGI ELLENSÉGEK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.11.

A nemzeti konzultációnak most is az a célja, hogy mozgósítsa a Fidesz-szimpatizánsokat és megszabja a politikai diskurzust. A régi ellenségeket mind támadja: Brüsszelt, Sorost, a menekülteket.

A régi ellenségeket célozza meg a kormány az új nemzeti konzultációval – tájékoztat az Eurobserver a nemzeti konzultáció újabb kérdéssorozatáról, amely a koronavírus válságának kezelésétől kezdve a migrációig sokféle témával bombázza a választókat. A nyolcadjára megszervezett konzultációnak most is az a célja, hogy mozgósítsa a Fidesz-szimpatizánsokat és megszabja a politikai diskurzust. A régi ellenségeket mind betámadja: Brüsszelt, Soros Györgyöt és a menekülteket, akiktől most éppen a Covid-19 miatt kellene aggódniuk az embereknek. Brüsszellel megint az a kormány problémája, hogy a magyar alaptörvényt támadja a migrációs politika betartatásával, ugyanakkor nem nevezi meg, hogy az alaptörvénynek pontosan melyik pontját. Úgy támadja Soros örökjáradék-kötvényét a kormány, hogy meg sem említi: az Európai Bizottság végül nem fogadta be a filantróp javaslatát és nem lesz ilyen típusú kötvénykibocsátás. Ellenben hosszúlejáratú, 2058-ig visszafizetendő kölcsönökről döntött. A korábbi konzultációk eredményességéről illetve népszerűtlenségéről a cikk megjegyzi, hogy a 8 millió választásra jogosult állampolgár helyett 700 ezren, maximum 2,5 millióan küldték vissza a válaszaikat az elmúlt egy évtized során. Emlékeztet Zalán Eszter írása arra is, hogy az Állítsuk meg Brüsszelt 2017-es nemzeti konzultációját nemcsak élesen kritizálta az Európai Bizottság, de pontról pontra meg is cáfolta. Kérdésre az uniós vezetők szóvivője elmondta a portálnak, hogy tudnak Brüsszelben az új konzultációról és természetesen szorosan követik az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Márcsak azért is, mert a ma elvárható helyzetben együtt kellene a kihívásokkal szembenézni – megküzdeni a pandémiával, menedzselni a gazdasági válságot és a menekültkérdést is rendezni a körülményekhez képest. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzeti konzultáció persze minden ország belügye.

A szintén Brüsszelben székelő, többnyelvű Eureporter a hazánknak juttatott 155 millió eurós, 54 milliárd forintos támogatásról számol be, ami a pandémia miatti gazdasági visszaesés megállítására és a növekedés beindítására szolgálna. Az írás részletezi, miként és mennyi forrás vehető igénybe munkahelyteremtési befektetés gyanánt, illetve hogy a mezőgazdasági szektornak milyen kedvezmények járhatnak december 31-ig.

Az ukrán kormány szívességet tesz a magyarnak

A tervezettel szemben nem négy, hanem öt járás vonalait rajzolják át Kárpátalján az ukrán közigazgatási és területi reform keretében – adta hírül a Unian ukrán portál: huszti, ungvári, técsői, munkácsi központú közigazgatási egységeket hoznak létre. A miniszteri kabinet határozata értelmében tervezik/nagyobbítják az úgynevezett magyar járást Beregszász központtal. Szakértők azonban aggódnak, a kormány döntésével szembemenve pedig aláírásokat kezdtek el gyűjteni. Kifogásolják, miért kell engedményt tenni a magyar kormánynak az oktatási törvény ellenében. Mert végül a folyamat Ukrajna minden eddiginél mélyebb megosztottságát okozza. Emellett az Ukrajna-ellenesség nőni fog, merthogy az átszervezéssel még nagyobb magyarul beszélő tömböt/járást fognak létrehozni. Egyébként a magyar kormány kezdettől fogva egy járásban gondolkodik, utalva a történelmi határokra. Andriy Liubka író szerint nem lehetne a kisebbségi vonalak mentén megrajzolni a járások térképét, sokkal inkább arra kellene törekedni az Ukrajnában mindig is jelen lévő etnikai feszültség további fokozása helyett, hogy minél több ukránt vonjanak be az adott járásba. Az író elképedve állapítja meg, hogy soha egyetlen ukrán elnök, még Viktor Janukovics sem tett ekkora szívességet a magyar kormánynak, mint a mostani. Felborítja a régió stabilitását.

A Mol is beleszól a horvát választásokba?

A horvát energetikai és környezetvédelmi miniszter bejelentette Zágrábban, hogy tárgyalást folytatnak a Mollal az INA korábban felvásárolt részvényeinek a visszavételéről június végén – tudósít a Reuters. A horvátok mindössze 45%-ot birtokolnak jelenleg a cégben, s abban bíznak, hogy az évek óta tartó viták és pereskedések után most végre lesz megállapodás. Azt nem árulta el a miniszter, hogy egyedül, vagy partneri együttműködés keretében hajtja-e végre a tranzakciót. A MOL nyitottnak mutatkozott a tárgyalások megkezdésére. Ha az üzletet nyélbe ütnék, az a jobbközép Horvát Demokrata Unió számára pozíciónyerést jelentene a július 5-i választásokon, szemben a szocdemekkel.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BUDDHA ÉS A LÁNYOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.11.

Nem tudom, mennyire közkeletű az anekdota a magasztosról, mindenesetre előadom, hogy ennek fényében szemléljük aztán, amit majd bemutatok kies hazánkról. Nos, Gautama Sziddhartha herceg, amikor még aranyifjú volt, Ferrarival csapatta hóna alatt a Gucci táskával, nem sokat gondolkodott a világ dolgai felől, hanem élte a részeges bölcsészek sorosista életét. Amikor pediglen egy éhezésből és gondolgondolból kifolyólag még nem világosodott meg teljesen, csak a bölcsesség előszobájában volt (bódhiszattva), és a haverjai kurvázni hívták, mi több, elébe hozták a világ leggyönyörűbb teremtését, csak lemondóan legyintett.

Kijelentette – a haverjai legnagyobb ámulatára –, hogy még ha olyan szépséges is a lány, hogy megfordulnak tőle a csillagok és összeomlanak az aranypaloták, akkor sem kell neki, mert ugyanis a cifraság alatt ő is csak nyakig tele van vizelettel és ürülékkel, mint akármely göthes, leprás, fogatlan koldus. Ezzel két dologra utalt az akkor még nem magasztos, de már majdnem, hogy minden ótvaros teremtés egyforma, legyen akármilyen a bőre színe, és legyen bármennyi pénz az alatt, másrészről, hogy a csillogás, a forma mit sem ér, mert a lényeg másutt van. Ezen ismeretek birtokában nézzük akkor, amit kies hazánk elitjéről most előadok...

ITT OLVASHATÓ

ŐSZTŐL JÖN A BEDŐLÉSI HULLÁM A MAGYAR GAZDASÁGBAN

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.06.10.

Ha a gazdasági statisztikák közül a felszámolási és csődeljárások számának alakulására tekint az ember, akár azt is hihetné, hogy semmi probléma a magyar gazdaságban. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, ezek száma a tavaszi hónapokban a tavalyi szint alatt maradt, noha március közepétől kezdve idehaza is egyre inkább megbénította a mindennapi és a gazdasági életet a koronavírus-járvány...

ITT OLVASHATÓ

JÓ KEZEKBEN VAN A GAZDASÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.06.10.

A kormány úgy megvédte a magyar gazdaságot, hogy Mészárosék nem tudják épp melyik svájci bankszámlájukra utaljanak át közpénzt. Történt ugyanis, hogy a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alatt tevékenykedő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatokon keresztül 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott szét 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítására. Ez már csak azért is szép, mert ezek tulajdonosai milliárdosok, akik bőven megengedhették volna azt, hogy mint minden normális helyen, a saját nyereségeikből fejlesszék a vendéglátó helyeiket. De nem Magyarországon, ahol elég kérni a kormánytól, és azonnal érkeznek a közpénzek milliárdjai a már egyébként is milliárdossá tett vállalkozókhoz.

Ezek a hotelek magántulajdonban vannak, tehát az államnak – papíron legalábbis – az égvilágon semmi köze nincs hozzájuk. Olyan ez, mintha a kormány azt gondolná jó ötletnek, hogy a Hilton vagy a Marriot hotel számára kiutaljon 1 milliárd forint közpénzt, hiszen abból tovább fejleszthetőek a hotellánc magyarországi épületei. Igen ám, csakhogy a bevételből egy kanyi forint nem jut vissza az államhoz, vagyis a magyar adófizetőkhöz, ezért a beruházás soha nem fog megtérülni. Nem véletlen, hogy nem szokás közpénzeket adni magáncégeknek, kivéve olyan eseteket, amikor csődközeli helyzetbe kerülnek egyes társaságok. Az is felháborító, amikor ilyen esetekben megmenti őket az állam, azonban hosszú távon ezeknek van értelme, hiszen munkahelyek megmentéséről van szó. Itt azonban, a szóban forgó 5 csillagos hotelek tulajdonosai nem kerültek csődközeli helyzetbe, ezért nem szorultak rá az állami támogatásra sem.

Az Mfor gyűjtéséből a következő számokat tudhatjuk meg:

- a Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft. 499 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott,

- a Divinus Hotel Kft. 360 milliót,

- a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt. 155,7 milliót,

- a siófoki Breeze Lake Zrt. pedig 426 milliót.

Azonban mindannyian kispályások Mészáros Lőrinchez képest, aki a Kisfaludy-pályázatokon keresztül 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás kapott a Hunguest Hotels vidéki szállodáira. Ez olyan mérhetetlen mennyiségű pénz, amely akár a járvány miatt bajba került vendéglátósok kisegítésére is elegendő lett volna. Több száz, ha nem ezer munkahelyet menthettek volna meg, ha ezeket a pénzeket ismételten nem haverokhoz csatornázzák át. Értem én, hogy Mészáros egy hatalmas zseni, de lényegében naponta dobálják meg milliárdokkal, amit szinte fizikai képtelenség olyan gyorsan elkölteni, mint amilyen gyorsan azt kapja.

De természetesen nem csak a haverokhoz ment pénz, jutott magyar sportra is belőle bőséggel. Hogy pontosan mennyi is?

...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: PUCCS, MIGRÁNSBALHÉ ÉS NÉMI ZSIDÓZÁS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA OLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.11.

Létezik egy forgatókönyv, miszerint Trump hiába veszti el a választásokat.

The Times

Több millió fontos részvénycsomagot kapnak a Wizz Air vezetői, noha a repülőtársaság a járványra hivatkozva több mint ezer embert bocsátott el, igénybe vette a brit kormány munkanélküliségi támogatását, valamint 300 millió fontos kölcsönt kapott a Bank of England rendkívüli válságalapjából. Ennek ellenére a vezérigazgató, Váradi József hosszú távú ösztönzésképpen hozzájut a cég több mint 42 ezer papírjához, ami jelen értéken számolva másfél millió fontot (nagyjából 570 millió forintot) jelent. Diederik Pennek, aki a napi működésért felelős, 850 ezer font értékű részvény jár. A bónusz azonban alighanem kiváltja politikusok és szakszervezetek tiltakozását a leépítések és amiatt, hogy a vállalat brit állami segítséggel vészelte át a járványt. Tavaly azonban még rekord összegű, 345 millió eurós profitot hozott össze, ám a fertőzés miatt kénytelen volt leállítani szinte az összes járatát. Kérdés, most miként reagál a Johnson-kormányzat a nagyvonalú ajándékra. A Wizz Air ugyanakkor azt közölte, hogy az érintettek csak akkor vehetik fel a jutalmat, ha a társaság a következő három évben eléri a kitűzött üzleti célt. A szóvivő egyben sajnálkozását fejezte ki, amiért embereket kellett az utcára tenni, de hozzátette: a fertőzés alakulásának függvényében készek sokakat újra alkalmazni.

Spiegel

Egy német elemző az előzmények részletes bemutatásával felrajzolja, miként hajt végre államcsínyt Trump, ha nem egészen öt hónap múlva vereséget szenved a választáson, és milyen intézkedéseket tesz már jó ideje, hogy senki se tudja meghiúsítani a tervét. A szerző arra számít, hogy az elnök a tényleges eredménytől függetlenül bejelenti: ő győzött és ezt sulykolja majd a Fox televízió, valamint az összes, a Fehér Ház által saját szócsőként használt sajtóorgánum. A független média értelemszerűen lázongani fog, de erre azt mondja majd a hivatalos Amerika: minden kifogás nem több puszta álhírnél. Ha pedig netán elégedetlenkedik az államapparátus, amögött csak a demokrata „mély állam” szervezkedése állhat. A Fehér Ház akkor is kirendeli a katonaságot, ahogy azt a minap Washingtonban tette, majd a legvégén ráveszi a Legfelsőbb Bíróságot, ahol immár többségben vannak a hívei, hogy az hagyja jóvá Trump sikerét. A Köztársaság Pártnak több évtizede meggyőződése, hogy az USÁ-ban a demokraták győzelme csakis történelmi kisiklás lehet, mert a többség helyből az övék, ezért nem kell különösebben válogatni a módszerekben, hogy el is érjék. Közben pedig négy éve a vetélytársakat vádolták meg a szavazás manipulálásával. Trump virtuális valóságot alakított ki saját tábora számára, amely egyre inkább radikális lesz. Hogy ekkora a felzúdulás George Floyd halála miatt, az megint csak az elnök malmára hajtja a vizet, hiszen úgy jelenhet meg, mint aki helyre akarja állítani a törvényt és a rendet. És a színen immár nyíltan megjelentek a jobboldali szélsőségesek, akik saját célból halásznak a zavaros vizeken. Trump azt sugallja, hogy szent háborút folytat a gonosz ellen, és hogy Jézust testesíti meg. Mindezek alapján az elemzés azt írja az ellenzéki David Cicilline képviselő twitter bejegyzése alapján: az Egyesült Államok még sosem volt közelebb az önkényuralomhoz.

Washington Post

A lengyel köztévé alaposan beszállt az ellenzék fő elnökjelöltjének lejáratásába a jó két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt. Civil szervezetek szerint a varsói polgármesterről sugárzott hétperces anyag antiszemita és rasszista volt. Úgy ábrázolta Trzaskowskit, a jobboldali-populista Duda államfő első számú kihívóját, mint aki befolyásos külföldi körök és nem a lengyelek érdekeit szolgálná, ha felülkerekedne. A közmédia jó ideje a kormánypárt eredményeit dicsőíti és bírálja az ellenfeleket. A Riporterek Határok nélkül már korábban a PiS szócsövének minősítette a lengyel állami rádiót és televíziót. A kifogásolt összeállítás úgy mutatta be az ellenzéki politikust, mint aki több ezer menekültet akart bevinni az országba 5 éve, a migránsválság tetőzésekor. Ennek illusztrációjaként bejátszották több nyugati zavargás képeit, rajtuk sötét bőrű emberekkel. Azon kívül kapcsolatba hozták Sorossal, mondván, hogy Trzaskowski egykor az üzletember ösztöndíjával tanult. Csak éppen azt felejtették el megemlíteni, hogy Közép-Európában sok ezer ilyen vezető van, köztük Orbán Viktor. A nemzetárulás vádja pedig azért merült fel, mert a politikus részt vett a magas rangú üzleti és politikai szereplőket tömörítő Bilderberg Csoport egyik találkozóján. Az egyik rasszizmus elleni szervezet vezetője szerint egyértelmű, hogy amikor a TV a világuralomra pályázó gazdag köröket és a külföldi lobbit emlegetett, akkor azt bőven lehetett burkolt zsidózásnak venni. A vágóképek pedig azért voltak veszélyesek, mert magukból kivetkőzött, veszedelmes és agresszív tömegnek állítottak be fekete embereket. És ez már nagyon emlékeztetett a fasiszta módszerekre, hiszen a faji előítéletekre játszott rá. Egy másik műsor keresztény- és családellenesként jellemezte a hívő katolikus Trzaskowskit, amiért támogatja a melegek jogait.

Le Monde

A tekintélyes lap úgy látja, hogy robbanásveszélyes a migráció kérdése az EU soron következő, német elnöksége számára, ezért Berlin igyekszik csínján bánni a témával. A Bizottság viszont bízik abban, hogy sikerül áthidalnia az élesen eltérő nézeteket, de valójában maga sem bízik túlzottan benne. Hiába hirdette meg egy éve von der Leyen, hogy súlyponti feladatának tekinti a menedékpolitika megújítását, a németek nem kívánják forszírozni ezt a pontot. Egy diplomata úgy foglalta össze a helyzetet, hogy bőven vannak más gondok is, arról nem beszélve, hogy az álláspontok egyáltalán nem közeledtek. Szolidaritást évek óta nem tapasztalni ezen a területen, sőt, egyes országokban a vezetők abból profitálnak, hogy visszautasítják a menedékkérők befogadását. Mindenesetre Brüsszel elérkezettnek látja a pillanatot, hogy lefektesse a higgadt vita alapjait, mivel 6 éve nem érkezett ilyen kevés illegális menekült, tehát nyugodtan lehet építeni a tényekre, mindenféle képzetek helyett. Az EU azt javasolja, hogy legyen szorosabb az együttműködés a származási országokkal, jobban ellenőrizzék a külső határokat, a kérelmeket pedig hatékonyabban és gyorsabban dolgozzák fel. (A beadványok 66 százalékát utasították el idáig.) A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok jobban megosztanák az érkező migránsok ellátásának terheit és végleg átadnák a múltnak a dublini rendszert, amely eredetileg a menedékpolitika alapját képezte. A Visegrádi csoport azonban hallani sem akar a kérelmezők átvételéről és korlátozásokat vezetett be Ausztria, Hollandia, valamint Dánia is. A németek, a franciák, a portugálok, a svédek, a luxemburgiak és az írek ugyanakkor hajlandóak a brüsszeli elképzelések megvitatására, de hát már eddig is ők fogadták be a menekültek 90 százalékát. Úgy hogy most az unió megpróbálja összehozni a kritikus tömeget, vagyis hogy nagy számban át lehessen telepíteni az érkezőket. A többieknek pedig a szolidaritás kimutatására a zsebükbe kellene nyúlniuk, de jó mélyen. Ám az ellentétek miatt biztosra vehető, hogy Berlin nem szorgalmaz olyan tárgyalásokat, amelyek csak még jobban felszínre hozzák a hatalmas szakadékot a tagok között.

Le Monde

Európában nem lehet populista hullámról beszélni, hiszen a jelenség a 19. század óta folyamatosan jelen van a földrészen. Ezt tartalmazza az a tanulmány, amelyet ma tesznek közzé két francia elemző tollából a szélsőjobbos populista erők utóbbi egy évéről. Az összeállítás, amelyet a lap Orbán Viktor képével illusztrál, a tavalyi EP-választástól a koronajárványig terjedő időszak fejleményeit tekinti át. Legelőször is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden félelemre rácáfolva, jelentős ideológiai különbségek vannak az ilyen pártok között és ez megnehezíti az együttműködésüket. Steve Bannon nem tudta összefogni ezeket a mozgalmakat, így azok – bár odahaza sokszor jelentős támogatást élveznek – továbbra is kívül maradnak a politika fő áramán. Strasbourgban nem sikerült megnyerniük maguknak sem a Fideszt, sem a brit Farage pártját, így nem nyilváníthatták ki, hogy új korszak nyílt az Európai Parlamentben. Azon kívül hiába járt volna több fontos poszt is az Identitás és Demokrácia-frakciónak, nem kapta meg azokat, mert a többi nagy pártcsalád karanténban tartja a szélsőségeseket. A két kutató ugyanakkor rámutat, hogy a szociális és politikai válság, amit csak tetézett a Covid-19, sokaknál ráerősített arra az érzésre, hogy személy szerint és nemzete tagjaként is rosszabbra fordult a sorsa. Ez pedig csak fokozza a jobbra tolódást. Vagyis tavaly ugyan elmaradt a populista cunami az európai választásokon, ám a mostani járvány még jobban összefoghatja a szélsőjobb támogatóit és súlyosbíthatja az erőszakos radikalizálódást.

New York Times

Aján Tamás miatt kizárhatják a súlyemelést az olimpiai sportágak közül – jelentette be a NOB elnöke. Thomas Bach attól tette függővé a döntést, hogy a folyamatban lévő vizsgálat feltár-e további korrupciót, miután az eddigi, 121-oldalas jelentés arra jutott, hogy a nemzetközi szakszövetség autokrata magyar vezetője évtizedeken át követett el visszaéléseket. Doppingügyeket fedezett, szavazatokat vásárolt és nem tud elszámolni 10,4 millió dollárral. A nemzetközi olimpiai mozgalom első embere azt is közölte, hogy a NSSZ új elnöksége teljes mértékben élvezi a NOB támogatását az irányítás megreformálására és ahhoz hogy a szövetség a jövőben egyáltalán ne szólhasson bele az ajzószerek használatának ellenőrzésébe. Egyben jelezte, hogy Tokióban nem kaphat senki sem akkreditációt azok közül, akik érintettek az Aján-ügyben.

ITT OLVASHATÓ

KORÓZS LAJOS: EGYENESEN AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL

HÍRKLIKK

Szerző: Hírklikk

2020.06.10.

...A célom és az MSZP célja az, hogy Magyarországon társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül, Magyarország egész területén mindenki jusson hozzá a jó minőségű háziorvosi ellátáshoz, szűréshez, diagnosztikához, felvilágosításhoz és megelőzéshez, szakorvosi ellátáshoz, valamint a kórházi szolgáltatásokhoz.

Ennek elérése, az emberek védelme érdekében – akár egyedi eseteken keresztül – kötelességünk felhívni a figyelmet a hibás kormányzati döntésekre.

Ilyen hibás döntésnek tartjuk az egészségügyi alapellátás időleges szüneteltetését, és ilyen hibás döntésnek tartjuk a kórházi ágyak felszabadításának miniszteri elrendelését.

Tény ugyanis, hogy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter rendelte el a kórházi ágyak felszabadítását.

Tény, hogy emberek tömegeit küldték haza a kórházakból úgy, hogy a hozzátartozóik számára nem biztosították a szükséges felkészülési időt.

Tény, hogy a kórházi ágyak felszabadítása és a szakszerű ápolás biztosításának hiánya miatt, emberéletek kerültek veszélybe.

Tény, hogy a miniszteri utasítást pontosan végre nem hajtó kórházak igazgatóit kirúgták.

Tény, hogy a kórházi ágyak előírt mértékű felszabadítására a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nem volt szükség.

Tény, hogy a kórházi ágyak felszabadításának végrehajtásában sem a mentődolgozóknak, sem az egészségügyben dolgozóknak nincs felelősségük – ezt az MSZP soha nem állította.

Tény, hogy a hazaküldött betegek egyes konkrét eseteiről a sajtóban az elmúlt másfél hónapban számos tudósítás jelent meg.

Tény, hogy az MSZP-hez is számos megkeresés, panasz érkezett az emberi tragédiákról.

Tény, hogy az MSZP a 2020. június 7-én feltöltött videóban egy konkrét esetet mutatott be, ahol egy elhunyt beteg családtagja arccal és névvel vállalta az elmondottakat.

Tény, hogy elmondása szerint az a nő ápolta halála előtt az édesanyját, aki 2020. április vége óta a magyar sajtóban többször nyilatkozott, és szavahihetőségét senki nem vonta kétségbe.

Tény, hogy az MSZP jóhiszeműen járt el a videó elkészítése során, annak levételéről az illusztrációként felhasznált vágóképek megtévesztő jellege miatt döntött.

Az is tény, hogy a videóban sem az Országos Mentőszolgálat munkatársaira, sem egyetlen mentős dolgozóra nézve, nem hangzott el negatív kijelentés.

Amennyiben az ápolást végző nő valóban nem az, akinek állította magát, és ezzel félrevezette a nyilvánosságot, úgy azzal kárt okozott a hazai közéletnek és az MSZP-nek – ebben az esetben vállalnia kell a felelősséget.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a videóban Kásler Miklós hibás döntésére és annak következményeire kívántuk felhívni a figyelmet.

Mindezek alapján, amennyiben a videóhoz használt illusztrációs képek félrevezetőek voltak és akaratunkon kívül megbántottuk az OMSZ dolgozóit, úgy elnézést kérünk. De bocsánatot Kásler Miklósnak kell kérnie a gyógyulásra váró betegektől, családtagjaiktól.

ITT OLVASHATÓ

OKÉ, HOGY ÚJRANYITHATNAK A MOZIK ÉS SZÍNHÁZAK, DE AZÉRT EZ NEM ILYEN EGYSZERŰ

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.06.10.

Egyelőre fogalmunk sincs a részletekről.

Ez az a mondat, ami kivétel nélkül minden beszélgetésben elhangzik, ha az ember arról érdeklődik, hogyan várható a mozik, színházak, múzeumok és más kulturális intézmények újranyitása. Mindezt közel egy héttel azután, hogy június 4-én a kormányinfón bejelentették: várhatóan június 16-án megszűnik a veszélyhelyzet, és ekkor újranyithatnak a kultúra március közepe óta zárva tartó színhelyei. De hogy ennek pontosan mik lesznek a feltételei, arról a kormány azóta sem közölt semmit a kulturális ágazat egyetlen szereplőjével sem (ami persze nemcsak a kormány amúgy is sajátos kommunikációs szokásai miatt lehet így, hanem azért is, mert nyilván lehetetlen egészen pontosan előre látni, mi lesz a járványügyi helyzet a következő héten vagy azután.)...

...Színházak

A színházak helyzete sokkal speciálisabb a mozikénál: a június közepi nyitás gyakorlatilag értelmezhetetlen a legtöbb színház számára, hiszen normálisan pontosan ekkor érne véget az évad, és alig van színház, amelynek lenne tapasztalata a nyári játékrendről, de sok helyen akár még a légkondicionálás sincs megoldva.

Vidnyánszky Attila színházi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság titkára ugyanakkor praktikus, gyakorlati tanácsokkal látta el a színházakat a majdani újranyitás kapcsán a Spirit FM műsorában. Elmondta például, hogy

"a kedves nézők legyenek szívesek sötét maszkban érkezni, mert a világos maszk zavarja a színészeket".

Valamint, hogy az előadások előtti beszélgetések remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy ne egyszerre érkezzen minden néző, az előadás utáni közönségtalálkozó pedig arra, hogy ne egyszerre távozzanak, ami valóban újszerű megközelítése az ismeretbővítő beszélgetések hasznának.

Ennek ellenére a legtöbb kőszínház, így az Örkény, a Radnóti, a Katona, a Thália, a József Attila sem tervez már játszani ebben az évadban, ahogy már korábban lefújták a legfontosabb nyári független előadást, a Jurányi és az Orlai Produkció előadását az egykori, „legendás” Máté Gábor–Horvai István-osztály valamelyik tagjáról; idén Jordán Adél lett volna soron...

ITT OLVASHATÓ

AZ ALGORITMUSOK MEGHATÁROZZÁK AZ ÉLETÜNKET – DE JÓ EZ NEKÜNK?

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.06.10.

Mára olyan nagy mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, hogy algoritmusok segítségével nemcsak azt lehet megjósolni, milyen tévésorozatok tetszhetnek nekünk, de azt is, hogy egy világjárvány hogyan fog terjedni. Ez azonban számos kérdést felvet, köztük etikai problémákat is, amikkel foglalkozni kell. A többi között erről beszélgettünk Alessandro Vespignani hálózatkutatóval, akinek A jóslás algoritmusa című könyve június elején jelent meg magyarul a Libri gondozásában.

Alessandro Vespignani

Olasz származású fizikus, kutatási területe a komplex rendszerek, a hálózatelmélet és a számítástudomány. A bostoni Northeastern University Hálózattudományi Intézetének igazgatója. Tagja az Amerikai Fizikai Társaságnak, a Harvardon működő Kvantitatív Társadalomtudományi Intézetnek, valamint a londoni székhelyű Academia Europaeának. A tudományos előrejelzés és a hálózatelmélet területén napjaink legelismertebb tudósai között jegyzik, Barabási Albert-László közeli munkatársa.
Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy hálózatelmélet, de nem könnyű pontosan meghatározni a fogalmat. El tudja röviden magyarázni a jelentését?

A világot hálózatok alkotják, azok kötnek össze mindent, amit látunk. Ha a társadalomra gondolunk, közlekedési, mobil-, áruelosztási és kereskedelmi hálózatokba ágyazódva éljük az életünket. Minden hálózat. És ott vannak a társadalmi kapcsolatok, a közösségi médiát konkrétan hálózatként találták ki, ott vagyunk a Twitteren és a Facebookon, ott lépünk kapcsolatba a saját hálózatunkat alkotó emberekkel. Ha megértjük a hálózatokat, megértjük a világot is. A hálózatok ott vannak a testünkben is, az agyunk maga egy hálózat, és a sejtjeink is ilyen formában léteznek, vagyis a betegségek megértéséhez is egy hálózatot kell megértenünk. Végül, ha arra gondolunk, ami most éppen történik világszerte, a betegségek szintén hálózatokon keresztül terjednek, mert így tudnak eljutni egyik emberből a másikba. Az utóbbi három hónapban nem csináltunk mást, mint megpróbáltunk tönkretenni egy hálózatot, hogy így vessünk véget egy járványnak: maradj otthon, ne találkozz senkivel! A könyv a hálózatok forradalmától indul, és bemutatja azt, hogyan jutottunk el algoritmusok és számítógépek segítségével oda, hogy előre tudjuk jelezni a jövőt, akár az egyénekre vonatkoztatva is.

A könyvében a modern hálózatelmélet fontos elemeként tünteti fel a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat, vagyis a big datát, valamint az úgynevezett datifikációt. Miért ilyen lényeges ez, és hogyan használható a hálózatkutatás során?

Ha húsz évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy a betegségek hálózatokon keresztül terjednek, be tudjuk mérni ezt a hálózatot? Azt a választ kaptam volna, hogy nem, hogyan is tudnánk ezt megtenni?! Akkor megfigyeléseket végeztünk, kérdőíveket készítettünk, most meg a mobilszolgáltatók segítségével meg tudom nézni, ki hol volt és mit csinált egy adott pillanatban, sőt a Twitteren és a Facebookon azt is látom, hogy ki mit írt. Ezek az adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az elmélettől eljussunk az alkalmazásig, hogy képesek legyünk előrejelzéseket és elemzéseket készíteni. Olyan ez, mint az időjárás-előrejelzés: hiába ismered a szükséges egyenleteket, ha nincsenek a birtokodban a meteorológiai állomások által összegyűjtött adatok.

Az elmúlt húsz évben képessé váltunk arra, hogy digitális úton megszerezzünk minden olyan adatot, aminek segítségével ablakot nyithatunk a jövőre...

ITT OLVASHATÓ

SZOBÁNKÉNT 77 MILLIÓ FORINT KÖZPÉNZT KAP HÁROM MAGYAR SZUPERGAZDAG KÖZÖS SZÁLLODÁJA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.06.10.

Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.

A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).

Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg

Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.

A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan”...

ITT OLVASHATÓ

FONTOSABB VOLT A SPORT A MUNKAHELY-MEGTARTÁSNÁL IS AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK VÁLSÁGHELYZETBEN

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.06.10.

A sport akkor sem került ki az Orbán-kormány fókuszából, amikor emberek tízezrei váltak munkanélkülivé, és számos vállalkozás húzta le a rolót, ha csak átmeneti időre is.

A koronavírus-járvány miatt a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet Magyarországon, két héttel később pedig olyan rendkívüli jogrend lépett életbe, mely rendeleti úton való kormányzást biztosított. Ez lehetővé tette a kormány számára, hogy olyan intézkedésekről hozzon gyors döntéseket, melyeket békeidőben az országgyűléssel kellene elfogadtatni. A rendkívüli felhatalmazás negatív külföldi visszhangot keltett, az ellenzéki pártok pedig többször is az aggályukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Tény, hogy bizonyos korlátozó, valamint enyhítő intézkedéseket hatékonyabban lehet ilyen formában meghozni, ám a március 11. óta mostanáig megjelent kormányhatározatok és -rendeletek arról árulkodnak, hogy nem csak és kizárólag a veszélyhelyzettel és az általa kiváltott válsághelyzettel foglalkozott a kormány. A miniszterelnök egyik kedvenc stratégiai ágazatára, a sportra sem irányult a békeidőben megszokottnál kisebb figyelem: összesítésünk szerint rengeteg forrást irányítottak át e területre. Miközben más, talán ebben az időszakban lényegesebb feladatra sokkal kevesebb pénz jutott.

Jó néhány héttel ezelőtt még ott tartottunk, hogy mintegy 10 milliárd forintot csoportosított át az idei költségvetésben a kormány valamilyen sportcélra - összegezte lapunk először a kiadási tételeket. Ebben olyan célok szerepeltek, mint például a szegedi atlétikai stadion projektjének támogatása, melyre 514 millió forintot adott a kormány, de kicsit több mint 4 milliárd forint jutott a "sportlétesítmények fejlesztésére" is. A 10 milliárdos sportköltést egy kérdés nyomán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kommentálta az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint

"arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont"...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: LÉNYEGÉBEN SZÉTHULLOTT A MAGYARORSZÁGOT VIZSGÁLÓ NÉPPÁRTI BIZOTTSÁG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2020.06.10.

Azt az EU renitensei is tudják, hogy az uniós gazdaság nélkül mily gyengék - egyedül Orbán Viktor dörgölőzik igazán kitartóan.

Kurier

A volt belga kormányfő a lapnak küldött nyilatkozatban cáfolja Wolfgang Schüssel állítását, hogy Donald Tusk utasítására szüntette be munkáját a bölcsek tanácsa, amely az Európai Néppárt megbízásából a magyar jogállam helyzetét mérte fel. Von Rompuy szerint a korábbi osztrák kancellár egyszerűen elferdíti a valóságot, amikor az EPP elnökére tolja a felelősséget. Mert igazából olyan ellentétek támadtak a testületen belül, hogy nem volt értelme folytatni a további munkát. Azt ugyanis mind a hárman látták a több hónapos vizsgálat eredményeként, hogy van mit kifogásolni az Orbán-kormány munkájában, például a jogbiztonság, a sajtó, a tudomány és a kultúra függetlensége kapcsán, de abban már nem tudtak megállapodni, hogy akkor miként legyen tovább. A közös nevező mindenesetre az volt, hogy a tavaly márciusi felfüggesztés óta a Fidesz nem mutatott kellő haladást. Az alternatívát ezek után úgy fogalmazták meg, hogy kizárják-e a magyar pártot, vagy engedélyezzék, hogy az újra gyakorolhassa tagsági jogait. Ám a két álláspont közt akkora volt a szakadék, hogy von Rompuy maga vetette fel: itt a vége, ezt így nem lehet tovább csinálni. Így a pártcsalád hiába vár a jelentésre, illetve az ajánlásra, az nem fog elkészülni – közölte a belga politikus. Mint emlékezetes, Schüssel a minap azt közölte, hogy a beható tárgyalásokon a bizottságnak több ügyben is sikerült előrelépnie, a magyar fél jó pár ajánlást elfogadott. Pl. belement, hogy a közigazgatási bíróság terve lekerül a napirendről. De azután jött Tusk és így vége lett a missziónak. A lengyel politikus decemberben vette át a Néppárt elnöki teendőit és áprilisban jelentette meg, hogy még az idén szeretne megszabadulni a Fidesztől. Ám már az év elején felsült, amikor megpróbálta meggyőzni álláspontjáról a 80 tagpárt képviselőit. Bár nemrégiben 13 tagszervezet nyilvánosan kezdeményezte, hogy ki kell rakni Orbánék szűrét.

Die Zeit

Az EU alighanem az eddiginél toleránsabb lesz a nemzetállamok szuverenitása kapcsán, de a jogállamiságból biztosan nem engedhet, így bőven elképzelhető a szakítás Magyarországgal és Lengyelországgal. Ez a véleménye Ivan Krasztevnek, a tekintélyes bolgár elemzőnek, aki rendszeresen publikál a világsajtóban, tavaly pedig egy amerikai professzorral könyvet írt arról, hogy a Nyugat elveszti a demokráciáért vívott harcot. Most egy holland egyetemi tanárral együtt páros interjút adott a hamburgi lapnak, éspedig annak kapcsán, hogy éppen Európa legbefolyásosabb hatalma, Németország veszi át a soros elnöki teendőket a 2. félévben, amikor sorsdöntő kérdésekben kell határozni az EU-n belül. Kifejtette: az unió azt kívánja világossá tenni Budapest, illetve Varsó számára, hogy milyen kikötéseknek kell eleget tenniük, ha tagok akarnak maradni. Merthogy Brüsszel már feleslegesnek tartja a próbálkozást, mármint hogy megpróbálja más útra terelni a két országot. Ilyen alapvető kritérium, hogy nem sérthetik meg a demokratikus normákat. A holland Luuk van Middelaar ezt megtoldotta azzal, hogy ha a két kormány nem szeretné a szervezeten kívül találni magát, akkor ne vesse el a sulykot. Annál is inkább, mivel a rettenetes amerikai politika, illetve a kínai törekvések miatt a 27-eknek nagyobb egységet kell felmutatniuk a nemzetközi politikában. És hát Orbán igencsak dörgölőzik Kínához, és már nem egyszer megakadályozta, hogy a 27-ek nyilatkozatban ítéljék el Pekinget. Úgy hogy egy szép napon ez is beteheti a kiskaput a magyar vezetőnek. Krasztev emlékeztet arra, hogy már a lengyelek is rádöbbentek: gazdaságuk túl gyenge az unió kínálta előnyök nélkül. Ily módon az érintett nemzetállamok már nem Brüsszellel civakodnak. És ha Európa fenn akarja tartani befolyását a világban az Egyesült Államok és Kína ellenében, akkor nincs más választása, mint hogy belül szolidáris legyen, kifelé pedig egységesen járjon el.

Handelsblatt

Indul a harc a 750 milliárd eurós európai segélyprogram felosztásáért: a vesztesek: a takarékos négyek, valamint finnek, a magyarok, a csehek és a belgák elégedetlenkednek és többet akarnak kiharcolni maguknak a tortából. A küzdelem valószínűleg a jövő hónap végén dől el – akkor találkoznak hosszú idő után először személyesen az állam- és kormányfők -, de a német üzleti körök szerint az biztosnak látszik, hogy a jogállam ügyében nem lesz engedmény. Azaz a Bizottság megvonja a támogatást, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam tartósan szembemegy a demokratikus elvekkel. Kelet-Európa persze ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik, ám immár nem egységes. Brüsszel ugyanis mindenféle kedvezményekkel meg tudta nyerni Lengyelországot és Szlovákiát, így azok kedvezően vélekednek a tervről. Ezzel szemben a magyar és a kormány idáig azon volt, minél többet kaphasson az agrár- és szerkezeti alapokból, most viszont azzal fenyegetőzik, hogy a kiadásokat sokalló dánok, hollandok, osztrákok és svédek oldalára áll. De megy a szkanderozás annak kapcsán is, hogy mekkora legyen a vissza nem térítendő adományok, illetve a kölcsönök aránya, miből finanszírozzák a programot, milyen feltételekkel utalják a pénzeket és mikor.

Süddeutsche Zeitung

Egész Lengyelországban beszüntették a munkát tegnap délelőtt a bírák, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat az igazságügyi reformmal szembeni ellenállás kulcsfigurájának számító Igor Tuleyával, így azután az erősen vitatott Fegyelmi Kamara nem oldotta fel a 49 éves bíró mentességét. Az érintett ugyanakkor csalódottan arról beszélt, hogy több segítséget várt volna el az EU-tól, mert az Európai Bíróság két hónapja kimondta, hogy a kifogásolt testületnek be kell szüntetnie a tevékenységét, ám az tovább működik. Brüsszel pedig ahelyett, hogy nagy pénzbírságot kezdeményezett volna, megelégedett azzal, hogy három héten belül magyarázatot vár Varsótól. Szerinte az unió politikai megfontolásokból bánik ennyire kesztyűs kézzel a PiS-kormánnyal, mert a most folyó költségvetési egyeztetések miatt nem kívánja túlzottan kiélezni az ellentéteket Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint Romániával és Csehországgal. Az EU alighanem úgy gondolkodik, hogy az érintett államok tegyék rendbe a saját szénájukat, amihez először az kell, hogy megbukjon a jelenlegi vezetés. Tuleya, akkor már számtalan tiltakozó megmozdulás szószólója volt, amikor a bíróságok megregulázása ellen tiltakoztak, a tegnapi tárgyaláson nem volt hajlandó részt venni, mert jogsértőnek tartja az egész eljárást. Ezzel együtt bőven elképzelhetőnek tartja, hogy a végén mégiscsak elveszti állását. De utána ügyvéd sem lehet, mert abban a minőségében is a Kamara fennhatósága alá kerülne. Mellesleg a mostani, kedvező döntés még nem jogerős.

Euractiv

A közelgő választások előtt a szerb elnök megerősödve került ki a vírusválságból, így folytatódik politikai szólómutatványa, azaz továbbra is ő a főszereplő a sajtóban, igyekszik a margóra tolni az ellenzéket és önmagát a nemzet megmentőjeként beállítani. A nagy erőpróba 11 nap múlva lesz és Vucsics a nyomuláshoz nagyban támaszkodik az Orbán Viktor-féle forgatókönyvre. Azaz engedelmességre kényszerítette a médiát, de nem cenzúrát alkalmaz, hanem állami támogatások és hirdetések útján befolyásolja a tartalmat. Aki nem áll be sorba, arra különadót vet ki. Úgy hogy az ellenzéknek már nemigen maradt tere, ahol megszólalhat. Nem véletlen, hogy a Freedom House a múlt hónapban Magyarország mellett Szerbiát is átsorolta a demokráciák közül a hibrid rendszerek közé. Merthogy egyre több a hatalmi visszaélés, az erős emberekre jellemző taktikázás, az állam mind inkább fogollyá válik. Ám az elnök ezzel együtt mind népszerűbb, pártjának jó esélye van arra, hogy 8 év után is tovább kormányozzon. Ehhez jól jött, hogy a hatalom osztogatott a válság idején, magának vindikálta a sikereket, ugyanakkor elfojtotta a tiltakozásokat. A bajok kezdetén a belgrádi repülőtéren személyesen Vucsics vette át a segélyküldeményeket. Majd ő vitte el több kórházba is a lélegeztető gépeket. Az eltelt két hónapban, szinte minden fontos döntést ő hozott meg, a parlament nemigen ülésezett. Vagy ha össze is ült, csak azért, hogy ráüsse a pecsétet arra, amit a nagyfőnök már amúgy is elhatározott. Ugyanakkor az ellenzék erősen megosztott, csak abban ért egyet, hogy az államfőnek mennie kell.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A lap nagy lehetőségeket lát a közép-európai tőzsdéken, miután a térség az utóbbi időben kikerült a nagybefektetők látóköréből. Európa hosszú távon akár 10 százalékos hozammal kecsegtet, bár a Raiffeisen International szerint a kilátások jobbak az euróövezetben, mint a kontinens keleti felén. Ráadásul az új tagoknál a börzét a bankok uralják, márpedig azokra nagy megpróbáltatások várnak a vírus nyomán jelentkező gazdasági nehézségek miatt. Ezzel szemben áll, amit az Erste egyik elemzője mond, hogy ti. ezek a pénzintézetek stabilabb lábakon állnak és jobban feltőkésítettek, mint jó néhány nyugati vetélytársuk. Ezért ezek az országok gyorsan magukhoz térhetnek, hamar ismét magas növekedési szintet érhetnek el, már ha nem jön a Covid-19 újabb hulláma. A befektetők azonban egyelőre eléggé visszafogottak a budapesti és a varsói tőzsdén, ez azonban a jegyzések jókora emelkedésének lehetőségét rejti magában. Aki nem annyira szereti a kockázatvállalást, annak ott vannak az állampapírok, bár ott meg beleköphet a levesbe az árfolyam alakulása. De ezt a veszélyt kiegyenlíti a pozitív reálkamat, a kedvező növekedési kilátás, és az, hogy a jegybankok önállóan ténykednek.

ITT OLVASHATÓ

„ŐSSZEL KEZDTÜK, TAVASSZAL LEVÁGTUK, MEGSIRATTUK, FELFALTUK” - SPIRÓ GYÖRGY MEMOÁRJA A „MALACCAL TELJES ÉVEIKRŐL”

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH ERNŐ
2020.06.10.

A hatvanas évek szellemi nyitása és bürokráciája éppúgy része Spiró György esszékötetének, ahogy a kelet-európai rendszerváltások, vagy az ember technikai fejlődése és erkölcsi szintje közötti ellentét.

„Szabadon szolgál a szellem” – Keresztury Dezső adta egykori igazgatóként ezt a jelmondatot a legendás, Sőtér István Fellegjárás vagy Szász Imre Ménesi út című regényében is kulcsszerepet játszó Eötvös Collegiumnak. E híres szellem működésének állít emléket Spiró György kötetének címadó esszéje. A szerző ugyanis a hatvanas évek második felében az intézmény lakója volt. Visszaemlékezése szellemesen idézi fel a beilleszkedés szinte elkerülhetetlen bonyodalmait, majd pedig azt a nevelődési-fejlődési folyamatot, melynek a kollégium volt a katalizátora.

Az ilyen memoár szükségszerű dramaturgiai gondja, hogy a lényeg – a tanulás, az olvasás-művelődés, azaz egy tanintézet fő küldetésének szorgos teljesítése – nem vagy csak alig teremt jól mesélhető, poentírozható sztorikra lehetőséget. Az azonban így is kiderül, hogy a hatvanas évek közepe táján kezdődő szellemi-kulturális nyitás, mely korábban elhallgattatott vagy perifériára szorított írók-költők sorát emelte vissza a magyar irodalmi élet középpontjába, s amely fontos – és divatos – nyugat-európai és amerikai szerzők sora előtt nyitotta meg a Nagyvilág, valamint a korabeli magyar könyvkiadás fórumát, a kollégisták számára is revelatív volt: „Kafkától és Camus-től Szolzsenyicinig sokféle stílus és világnézet elől hárult el az akadály, bolondok lettünk volna, ha nem habzsoljuk a végre elérhetővé vált műveket. Mi még normálisak voltunk.”...

ITT OLVASHATÓ

ARANYOZOTT LÓSZERSZÁM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.10.

Vágtat az infláció, döglődik a forint, csúcson a munkanélküliség, vonaglik a gazdaság. Az MNB-nek más dolga sincs, mint hatszázhatvanhét millió forintokból négy méteres medvéket meg ezüst pénzfelhőből kiugró kilenc arany oroszlánt rendelni szoborilag, ami nívójában az, miszerint abból a piros bőrkötéses könyvből kérnék egy métert, a zöldből meg hetven centit. Ihletésében pedig, hogy megszorult a cimbora, nosza, kínáljuk meg egy megrendeléssel, kikötve, hogy a közbeszerzést csak ő nyerheti, mert ilyen szépet csak ő tud gyártani egyedül a világon.

És mindez abban a hangzavarban, ami körülölel minket, úgy elveszik, mit a lówelness, Rogán valahai pulzáló lakása vagy Lázár pár éves kölkének lakásvásárlása, meg a többi. Hogy Matolcsy miért viselkedik Mediciként, arról leginkább a bíróság előtt kellene számot adnia, mivelhogy a pöttyös seggű nem a sajátját, hanem Terka néni vérrel keresett pénzét osztogatja, amit közpénznek neveznek. Ez a fogalom azonban a NER-ből hovatovább kiveszik, jelentés nélküli hangalakká válik, ahogyan a köztársaság vedlik át király nélküli királysággá a szolgahadakkal.

Úgy is viselkednek. Bayer tagkönyv például azt mondta Nagy Blankáról – mint emlékezhetünk –, hogy ő egy „kretén, barom állat, nyomorult, ócska kis proli”. Ez pedig a bíróság szerint rendben van, és most nem is szegény Blankát siratni vagyok itt, hanem levonni a következtetéseket ebből az egészből. Bayer tagkönyv – és elvtársai – így tekintenek a magyar jómunkásemberre, ócska kis proliként, barom állatként, amiben benne van annak a lenézése, aki akár egy kilométer piros bőrkötésű könyvet is vehetne, és Bayer tagkönyv, csakúgy, mint Matolcsy, Terka néni pénzéből öklendezik.

Terka néni pénzéből lehet venni aranyozott lószerszámot, ő pedig van annyira hülye, hogy egy zsák krumpliért rájuk is szavaz, ez ellen nincs mit tenni, a világ csurig van ostoba Terka nénikkel. Ők a fundamentuma Matolcsynak és Bayernek. A tagkönyv okádásából azonban más is fakad, ez pedig a hangnem, ami ezek szerint komilfó. Lehet a proletárt annyapicsázni, ami habitus a radikálisabb Orbán-orgánumoké, mint amilyen a prostisrácok is. Nem véletlen jutott az eszembe épp ez a képződmény, mert ugyanis kezdenek kivirulni, mint a bazsarózsa...

ITT OLVAHATÓ