NEM AZ A KÉRDÉS, KI KEZDTE EZT A MOCSKOS VISELKEDÉST, HANEM AZ, HOGY KI FEJEZI

KOLOZSVÁRI SZALONNA /  VENDÉG
Szerző: ROPOLYI PÉTER
2020.07.26.

...Tegnap írtam az Indexnek. Nem ömlengtem, nem dicsértem őket rommá, inkább csak olyan tényeket közöltem, amit szerintem ők maguk is tudnak. Leírtam nekik, hogy jómagam minek látom az Indexet. Egy hatalmas kőkocka, ami egy omladozó oszlop tartóköve. Ennek a kőnek az eltávolításával talán az utolsó olyan oszlop dől el, ami tartja a szólásszabadság megtépázott szobrát. Nem egerésztem sokat a levélben. Megírtam nekik, hogy semmi esélyt nem látok arra, hogy bárki is kiálljon mellettük, mert néhány ezer emberen kívül senkit nem érdekel a dolog. Nem akarják, nem tudják átlátni, hogy ez az esemény mit is jelent. Visszautalhatnék a szokásos érveimre, hogy mindenki félt ezt-azt – család, vagyon, munkahely –, miközben észre sem veszi, hogy a munkahelyét bármikor, egy tollvonással megszüntethetik, hogy ugyanezzel a tollvonással vagyontalanná, földönfutóvá tehetik. Mikor ez megtörténik, akkor mindenki csak tátog, mint hal a parton. Az Index ellehetetlenítése, az újságírók elüldözése már nem intő jel, vagy figyelmeztetés. Következmény. A nemtörődömség, a többség „leszarom” viselkedésének következménye. Orbánék történelemhamisításának egy mérföldköve. Rátették a zsebhokitól maszatos kis kezüket az ország legnagyobb, független portáljára. Idő kérdése, hogy mikor tűnnek el a régi cikkek, mikor éri „baleset” az adatbázist. Persze, mindez nem számít. A szaráradat finom meleg, csak vitetjük magunkat vele.

Tegnap olvastam egy véleményt egy Index olvasótól. „Orbán Viktor a történelem sarokköve lehetett volna”. Igazat adok neki. Az lehetett volna, de nem sarokkő akart lenni, hanem uralkodó, harcos, hős, a nép megmentője. Mindent elkövetett, hogy ilyennek láttassa saját magát. Most is ezt kommunikálja. Ő bizony legyőzte a liberális, sorosista, bevándorlópárti rohadékokat az Unióban. Mindezt csak azért, mert ő volt katona. Csak nem a hadsereget promotálja itt? Egy ekkora hadvezérrel, és egy még nagyobb Németh Szilárddal mit veszíthetünk? Ezt ugyan nagyon sokan nem veszik be, de nem is kell. Ez nem nekünk szól. Ez a jövőnek szól. A baráti, államilag jól fizetett archívumokban lesz csak fellelhető, és csak a jövőben nyer igazi értelmet. Ez egy üzenet azon felnövekvő nemzedéknek, akik most az általuk írt (hamisított), történelem, irodalom, és egyéb könyvekből tanulnak. TE, aki azt mondanád a gyermekednek, hogy ez nem igaz, nettó hazugság, nem szólsz egy szót sem, mert a gyermeked kap egyest, talán még azt is megéred, hogy „politikailag megbízhatatlan” leszel. Mint régen. A Fidesz kommunikáció a jelen egyik nagy bűvésztrükkje, de a jövő kulcsa. Annyiszor mondtam, hogy nem siránkozni kell a múlton, hanem tanulni belőle. Orbán Viktor tanult belőle. Megtanulta, hogy hogyan, s miképp kell és lehet hosszútávra berendezkedni...

ITT OLVASHATÓ

KIVERED, VAGY SZOPSZ?

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.07.25.

... tudomásul kellene végre venni: ha igaz a bon mot, mely szerint O1G, akkor innentől már csak két utunk van: ki kell verni, vagy szopás van.

ITT OLVASHATÓ

BEREMÉNYI GÉZA, JÓ LESZ? – AZ ÍRÁS ELSŐ FELTÉTELE, HOGY AZ EMBER ELFOGADJA ÖNMAGÁT

168 ÓRA
Szerző: D. MAGYARI IMRE
2020.07.26.

Az év elején végre megjelent a Magvetőnél Bereményi Géza rég várt önéletrajzi regénye, amely a Magyar Copperfield címet kapta, az író 1964 szilveszteréig meséli el a történetét. Hatéves koráig az Eldorádóban is megörökített Teleki téren nevelkedett a nagyszüleinél Vetró Gézaként, aztán a mostohaapja vezetéknevét kapta meg, mint Rozner Géza járt általános és középiskolába, majd egyetemre, végül, első könyve leadásakor, felvette a nagyapja nevét. Nem csoda, hogy már kisgyerekként úgy érezte, egy kiismerhetetlen óriás játszik vele kénye-kedve szerint, s hogy „dadogós néma” lett hosszú időre, majd alig kezelhető kamasz, aki a saját kilétében sem volt biztos. Az már igen, hogy jóval később, felnőttként nagy íróvá vált – de azzá vált. Már írja a folytatást.

A könyved óriási siker, februárban jelent meg, de még most, júliusban is az eladási listák élbolyában van. Sok interjú készül veled, sokan írnak róla felsőfokon, a júniusi Jelenkorban Weiss János egy hétoldalas tanulmánynak rögtön az első mondatában Goethét emlegeti…

Akkor meg kell vennem!

Nem hasonlít hozzá, csak emlegeti… Örülsz, örültél, nyilván.

Elcsodálkoztam. Ugyanis esélyt adtam a teljes érdektelenségnek is. Talán óvatosságból.

Hány százalékosat?

Ötvenet. Amikor leadtam a kéziratot, és nem sokkal utána bent jártam a Magvetőnél, az igazgató, Dávid Anna elém jött és gratulált, mondván, nagyon tetszik neki. Őszintén meglepődtem: tényleg? Mostanra már hozzászoktam, hogy sikere van a könyvnek, sokan szeretik olvasni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN PONTOSAN TUDJA, HOGY EGY NAP AZ EU-N KÍVÜL TALÁLHATJA MAGÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.27.

Der Standard 

Elégikus kommentárban búcsúzik az Indextől a Bécsben élő szabadúszó magyar újságíró, Csekő Balázs, aki azonban egyúttal arra figyelmeztet, hogy a magyar politika olyan úton halad, amelynek vége a szabad nyilvánosság felszámolása, a totális sötétség. Az ország eddigi legnépszerűbb hírportálját úgy mutatja be, hogy az intézmény volt, kultúrkincs, egy életérzés, valódi hungarikum. Naponta milliók számára a hiteles hírek forrása, nem csupán a bal-, hanem a jobboldalon is. Egy egész generáció nevelkedett rajta, mert kiállt az elesettek mellett, ugyanakkor megfricskázott minden kormányt. Professzionálisan és pártatlanul működött. 

Pont ezért vetett rá szemet a Fidesz, és nem is a közelmúltban. A döntő lökést azonban alighanem az adta meg, hogy a párt nem egészen egy éve leszerepelt a helyhatósági választásokon, amihez bizonyosan hozzá járult az Index, hiszen utánajárt a Borkai-féle botrány minden ágának, bogának. Úgyhogy a jelszó az lehetett: soha többé ilyen kellemetlen szituációt! Amúgy a portálnál az elmúlt években egymásnak adták a kilincset az oligarcha tulajdonosok, de a kaput az tette be, hogy érkezett Vaszily Miklós. Márpedig ő – a kormányfő bizalmi embereként – már több kritikus orgánumot megtanított kesztyűbe dudálni. A hatalom nem tűr meg kritikát, és Orbán Viktor nem szeretne rettegni, mint legutóbb lengyel szövetségesei a köztársasági elnök újraválasztása miatt. 

Ami a jövőt illeti, nos, az nem sok jót ígér, hogy Orbán még szorosabbra igyekszik vonni a kettős jármot, megtesz mindent, hogy megszűnjenek az objektivitás és az önállóság megmaradt szigetei. Rendszerére az a jellemző, hogy addig küzd az „ellenségekkel” szemben, amíg azok vannak. És senki se higgye, hogy nincs meg a következő célpont. Ideértve az RTL Klubot, a HVG-t, a 444.hu-t és a 24.hu-t, amelyek idáig nem álltak be a sorba. Immár minden elképzelhető az Index elbuktatása után. A magyar tömegtájékoztatás legfontosabb fáklyáját oltották ki. Az ország a teljes sötétség felé tart. 

Politico 

A Central Médiacsoport vezetője attól fél, hogy Orbán Viktor teljesen el akarja némítani az önálló sajtót, ezért az Index után most a 24.hu-t szeretné kicsinálni. Varga Zoltán, akit a Brüsszelben szerkesztett portál magyar médiamogulnak nevez, úgy ítéli meg, hogy hatalom közeli orgánumok éppen ezért indítottak kampányt ellene és üzleti érdekeltsége ellen, amelynek a 24.hu is része. A cél a lejáratás, illetve a függetlenség felszámolása. Ennek érdekében még a vállalkozó magánéletébe is beleavatkoznak, igyekeznek a sarokba szorítani, a munkatársakat pedig arra próbálják rávenni, hogy mondjanak fel. 

Merthogy a hatalom akadálynak tekinti a szuverén médiát, lásd az Index esetét. Hogy ott ezek után mi várható, arról Varga azt mondta, hogy az elején a Fidesz még kesztyűs kézzel fog bánni a szerkesztőséggel, megjelenik egy-két negatív cikk is a kormányról. De a vége, a választások közeledtével biztosan az lesz, hogy a központ diktálja, mi jelenhet meg és milyen formában. 

A Varga-féle Centrál Médiacsoporttal az a baj, hogy havonta 7,5 millió embert ér el, köztük 5 milliót a világhálón. 25 lapot ad ki, és mint a tulajdonos kifejti, ezek rémisztő számok a kabinet számára, mivel annak sajtóbirodalma nem tud ilyen adatokat felmutatni. Úgyhogy fáj is Orbánék feje. De hát a KESMA alá tartozó újságok, rádiók, tévék, digitális site-ok az ostoba hivatalos propagandát továbbítják. A befektető úgy véli, hogy ha az Index után a 24.hu is elesik, akkor azért még marad önálló sajtó Magyarországon, csak sokkal kisebb, mint idáig.

Spiegel 

Orbán Viktor több közép-ázsiai barátja miatt vezetési vákuum alakult ki az EBESZ-ben. A szervezetnek jelenleg nincs főtitkára, médiaszabadság felelőse, kisebbségek ügyében illetékes biztosa, és távozni kényszerült az ODIHR, vagyis demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok irodájának első embere is. A válságot Azerbajdzsán robbantotta ki, mert nehezményezte, hogy az eddigi főtitkár, a svájci Thomas Greminger bírálta a sajtó helyzetét az országban. Baku ezek után Tadzsikisztánnal együtt megakadályozta, hogy automatikusan meghosszabbítsák a politikus mandátumát. Majd a tadzsikok Törökországgal összefogva lehetetlenné tették, hogy maradjon az ODIHR vezetője, az izlandi Gísladottir. 

Az eddigi főtitkár azt mondja, a fejlemény annak a következménye, hogy a világpolitika egyre polarizáltabb, miközben a szervezetnek olyan feladatokat kellene megoldania, mint az azeri-örmény fegyveres viszály, a kelet-ukrajnai háború, valamint a sajtószabadság korlátozása a Covid-19 folyományaként. Úgy értékelte, hogy az egész nemzetközi diplomácia válságba jutott, mert egyre nagyobb a bizalmatlanság és mind több állam választ külön utat. Úgyhogy az EBESZ, amelynek feladata a biztonság és az emberi jogok fenntartása kontinensen, és amelynek a földrész valamennyi állama, továbbá az USA és Kanada is tagja, történetének talán legnagyobb válságát éli át. 

Greminger szerint nem jutottak volna idáig a dolgok, ha például Franciaország hajlandó lett volna közbenjárni az azerieknél, ám erre csupán a németek mutattak készséget. A posztokról ezek után elvileg decemberben döntenek, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerül, mert a jóváhagyáshoz kell mind az 57 tagország beleegyezése. Addig a soros albán elnökség látja el a vezetői feladatokat.

Bloomberg 

Anne Applebaum szerint Európában hosszabb időn át fennmarad az illiberális irányzat, miközben Magyarország már nem demokrácia. A tekintélyes amerikai elemzőnek azért ez a véleménye az Orbán-rendszerről, mert úgy ítéli meg, hogy az ellenzék immár nem képes győzni a választásokon, ahhoz túlságosan egyenlőtlenek a feltételek. Azon kívül az ország Oroszországgal és Kínával köt ügyleteket. De mint mondta, a miniszterelnök pontosan tudja, hogy egy nap az EU-n kívül találhatja magát. 

A szemleíró, aki férjével, Sikorski, ellenzéki politikussal lengyel földön él, megjegyezte, hogy Lengyelország esete kicsit más, mert ott még helyre lehet állítani a jogállamot. Az ellenzék jelentős, egyelőre működik a független sajtó, a gazdaság nagy és sokszínű, bár így is sok minden történhet a következő 3 évben. Viszont az igazságszolgáltatás önállóságának felszámolása még nagyobb gondot okozhat az uniónak. 

Ráadásul mind a Fidesz, mind a PiS kapcsolatokat ápol a szélsőjobbos olasz és francia párttal, de az amerikai republikánusokkal is. Applebaum kiemelte ugyanakkor, hogy a novemberi választások tétje hatalmas Amerika számára, de Európának még kevésbé mindegy, hogy Donald Trump győz-e, vagy Joe Biden. Mert ha utóbbi kerekedik felül, akkor megpróbálja majd helyreállítani a transz-atlanti szövetséget. Ha viszont marad a jelenlegi elnök a Fehér Házban, akkor megint az lesz érzés, hogy az öreg kontinens lemondhat az USA-ról.

Deutschlandfunk 

Az unió jobb, mint a hírneve, fontos stabilizáló tényező, függetlenül attól, hogy milyen aggasztó dolgok történnek Magyarországon és Lengyelországban, írja a német országos rádióhálózat kommentárja. Majd úgy folytatja: természetes jobb volna, ha az Orbán és Kaczynski nevével fémjelzett demokratikus rombolást egy az egyben meg lehetne torolni a brüsszeli támogatások megvonásával, ám a legutóbbi csúcsértekezlet megnyitotta hozzá az utat. Igaz, a megfogalmazás nem éppen kontúros, de a Bizottságra bízza, hogy az védje meg a jogállamiságot a következő költségvetés felhasználása során. Vagyis mostantól kezdve a magyar vezetőnek hegynek felfelé kell megvívnia a csatát a demokrácia felszámolásáért. 

Fontos a kívülre küldött jelzés is, mert a világban öntudatosan fellépni kívánó Európa nem lehet meg szolidaritás nélkül. Márpedig a 27-ek legutóbb tanácskozása a szolidaritás győzelmét hozta a Kurz-féle kisstílű politizálás, illetve a garast a fogához verő Mark Rutte ellenében. A kisállami gondolkodás nem marad fenn sokáig, az igazi győztes Angela Merkel és Emmanuel Macron. Mert a 750 milliárdos újjáépítési csomag szinte példátlan siker a szervezet történetében. Egyben bizonyítja, hogy a tagok csak akkor jutnak egyről kettőre, ha összefognak, és hatékony válaszokat adnak az égető kérdésekre, bizonyítva ezzel az EU értékét. Éppen akkor, amikor az integráció kormányozhatatlannak tűnt és a földrész a háború óta a legnagyobb gazdasági visszaeséssel néz farkasszemet.

ITT OLVASHATÓ

LUKFELVIGYÁZÓK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.27.

Ahogyan megmordult az ország, fölhorkant mintegy, hogy elveszik az Indexét, jó lelkű migráncsok kis csoportja úgy gondolta, mulattatja csöppet a megviselt publikumot, ezért megint lukat ásott a kerítésnél. Vagy nem. Ez az, amit soha meg nem tudunk sok minden más mellett, de mindegy is. Mint ahogyan tegnap kiderült, Katymár külterületén a rend éber őrei meglátták megint a lukat, aminek úgy bírnak örülni – vagy csak mímelik –, mintha egy féregjáratot találtak volna más, boldogabb univerzumok felé, ahol sajtból van a Hold és egy jóságos egér uralkodik bajszán billegő tejcseppekkel.

Fénykép készült mód szerint a lukról, valamint föltérképezték, lemérték és fényképezték, hogy ötven centi a bejárata, kilencven a belmagassága és huszonkét méter a hossza. Innen nézvést egy dagadt anakonda járata ez, aki viszont elefántot vacsorálni nem tud, mint a kis herceg rajzán, mert akkor beleszorulna, és elkapnák a rend éber őrei. Ezidáig ez Bakondi tollára való történet, egy ilyennel ő hetekig elvan az M1-en, és mondhatni oly mindennapos, hogy szót sem érdemelne. Hanem a vége, ami megragadta a képzeletemet megint, hogy szállott, akár a turulmadár, csapongott lobotómiára várva.

Hogy aszondja – fejeződik be a tudósítás a szenzációról – a rendőrök helyszíni szemlét tartottak az alagútnál, és azt betemetésig őrzik. Az igen, mondom magamban, és látom a lelkemben, amint a marconák óvják a lukat, hogy jön-e belőle a kígyó, és most jövök rá, mennyire hasznos is volt a kínzó matematika óra, ahol az ember megtanulhatta a térfogat kiszámítását. Itt is, ahogy a rend éber őrei osztanak és szoroznak, mennyi köbméter ez, és áll ott az őrmester, akárha Virág elvtárs, és toppant lábával, hogy várom a sódert meg a kavicsot, vagy, hogy nincs homok, akkor csinálunk elvtársak.

Egy móka az élet. Valamint kacagás. Úgy tűnhetik, hogy a rendőrökön szórakozok, pedig nem. Illetve annyi megengedés van bennem a bántásukra, hogy megérdemli az, aki ezeknek a zsoldjába áll, de mindjárt ott a ráismerés, hogy enni kell. Viszont az indexeseknek is, és mégis föl bírtak állni. Így rendőrnek sem muszáj lenni Pintér seregében, ezért, ha hülyét csinálnak az emberből – mert az ilyenekkel azt, bizony –, akkor a delikvens viselje méltósággal. Fogja fel a karma előlegeként, hogy már ebben az életben is kiegyenlíti a számlát: ha a gonoszt szolgálom, ráfizetek. Ilyen egyszerű...

ITT OLVASHATÓ

RÉGI, VAGY ÚJ UTAK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.07.27.

Nem tudom, hogy a szegénység problémája miatt érzem kiélezettebben az útkeresést, vagy más miatt, de tény, hogy akár a magunk terepi munkájában keresem a megoldásokat, akár rendszerszinten nézem az állami irányvonalat, nagyon feszítőek az ellentmondások.

A héten egy múzeumban olvastam egy feliratot, a huszárok első világháborús szerepével kapcsolatos kiállításon. “Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét nem készítette fel hadvezetése a modern háború kihívásaira. A hadsereg szervezetét, felszerelését, taktikáját a legfelsőbb katonai vezetés négy évtizedes, legújabb kihívásokra nem reagáló elvei határozták meg.” A folytatás arról szól, hogy pl. a repülők elleni harcban a huszárlovasság esélytelen volt, sokan haltak meg e miatt.

Nagyon elgondolkodtam ezen a “legújabb kihívásokra nem reagáló elveken”, párhuzamba állítva azokkal az ellentmondásokkal, amelyekről most írni szeretnék.

Nyilván talán az első, amiről tegnap posztoltam is, az önfenntartás nehézségei a generációs szegénységben élőknél. A kertművelésre való rávezetés, megtanítás, motiválás, melynek tartós beépülése még várat magára. Mert hiába van nálunk közösségi kert, maximális segítségnyújtás a saját kert gondozásához, a gyerekek bevonása, ólépítés, stb., minden próbálkozásunk csak átmeneti sikereket hozott, egy-két évre terjedt ki a motiváció. Az meg ugye, ami nem épül be úgy a mindennapokba, hogy az életük része legyen, és nélkülünk is fennmaradjon, nem tekinthető igazán eredménynek.

Persze van, ahol sikerült, de nem tömeges, és a sikerek között is hamar megtörténik a visszarendeződés, elég egy előre nem látott kockázat bekövetkezése. Sokat elemzem magamban a beszélgetésekből kapott információkat, hogy megértsem, mi lehet az ok. Egyfelől biztosan az, ami mindennek a gátja, hogy nem azonnali a célteljesülés, vagyis, hogy dolgozni kell benne, hónapokon át, mire eredménye lesz. A kudarctűrés minimális, elég, ha ebben valakinek megdézsmálják a kertjét, ha túl nagy a hőség és az aszály, ami miatt nem úgy sikerül a termés, ahogy azt elvárják, vagy egy ragadozó megtizedeli a kiscsirkéket. Vége hamar a lelkesedésnek, “nem éri meg”, mondják, és nagy munka rábeszélni őket, hogy folytassák, hátha legközelebb szerencsésebbek lesznek.

Másfelől pedig egy új üzenet, a fogyasztói világból: a termékek megvásárlásának van presztízse, nem a kétkezi munkával történő előállításuknak. Aki folyamatosan szembesül azzal, hogy nem veheti meg, vagy nem akkor veheti meg azt, amit és amikor szeretné, azok számára a mások által előállított, másoknak elérhető dolgok megvásárlása olyan visszacsatolás, amitől ő is azt érzi: megengedheti magának, ő is ugyanúgy, mint bárki más. A számukra a mindennapi életben elérhetetlen jólét szimbólumává válik a “rendelés”, a megvásárlása azoknak a dolgoknak, ami természetes a nem napról-napra élők számára.

Számomra mindig torokszorítók azok a pillanatok, mikor a húspultnál vásárolnak. Ahogy túl hangosan, kompenzálva, körbe nézegetve mondják a hentesnek: “20 csirkecombot”, vagy “azt a nagy darab karajt”. Sokan nem értik a boltban az élelmiszerek között fintorogva válogatót, mintha minden nap osztályon felüli minőséget venne, miközben láthatóan nem ez a helyzet. És aki ezt nem tudja, annak nem lehet érteni a lakhatási szegénységben a családi eseményre hidegtálat rendelőt sem.

Szóval, ma ez az üzenet: ha meg tudod venni, akkor vesznek mások emberszámba. Ha nem, ha magadnak csinálod, csóró vagy. Egymást is húzzák ezzel, a viszonyítás helyben még erősebben hat, sokszor értelmetlen versengést is kiváltva.

“Fentről” érkezve az önfenntartás vidékre költözésben, kertművelésben realizálódó megvalósulásába, az egy tudatos, büszkén vállalt döntés, amit valaki pl. az egészséges táplálkozás vagy a kisebb ökológiai lábnyom miatt hoz meg, tanultan, abból a pozícióból, amiben megtehetné, hogy megvegye, de másképp dönt, és beilleszti ezt az egészet egy tudatosan vállalt értékrendbe. Itt van tudatos vásárlás, a túlfogyasztás mérséklése, környezettudatosság. Itt vannak büszkeségek a saját termés iránt, itt van mosódió, mosható betét, paleolit vagy vegetariánus táplálkozás, sajtkészítés, kenyérsütés, a természetes anyagok viselésére törekvés a ruházkodásban. Mert innen ez megtehető.

“Lentről”azonban más a nézőpont. Ott minden fontosabb, mint a környezettudatosság vagy az egészséges táplálkozás. Míg a másikban az elengedése a jellemző a fölösleges talmi csillogásnak, itt ezek a bizonyítékai lesznek annak, hogy különb az illető, mint akik körülötte vannak. Számukra ezért a hús lesz a legfontosabb az étkezésben, a cigarettából is a Malboro, akkor is, ha máskor otthon töltik a cigit a legolcsóbb dohányból, víz helyett üdítőt inni, mindennel mutatni, hogy: van. Van miből. Most. Itt beemeltetni, hogy jobb megtermelni valamit, mint megvenni a TESCO-ban, szinte lehetetlen vállalkozás.

Nem tudom, hogy lehetne ezt az akadályt megugrani. Túl sok egyéb tényező van ellenére. Bár én még mindig hiszek a közösségi szabályokban, értékrendben, no meg az oktatásban. Mert mindez, ha lassan is, de változtathat a helyzeten. De mindig, mikor látom a magukkal hurcolt literes üdítős-palackot, vagy az energiaitalt, és tudom az üzenetét, érzem, mennyire messze vagyunk ettől.

Persze ezen kívül is érzek ellentmondásokat. Az oktatásban is. Miközben a 21.század kommunikációs eszközeivel profi módon befolyásoló politikai viszonyulás és véleményformálás hatásait látjuk, az iskolákban gumibottal felszerelt iskolarendőrök alakítják szeptembertől az elvárt viselkedést. Azért ebben is van ellentmondás. Az egyik vonal egy teljesen új hatásrendszerrel dolgozik, a másikban ugyanakkor visszafele haladunk. Egy irányítás alatt. Vajon miért nem használjuk az oktatásban is a legkorszerűbb infokommunikációs hatásokat? Miért nyúlunk itt vissza a nyers fizikai megoldásokhoz, miközben itt is használható lenne minden pszichológiai-kommunikációs eszköz? Miért nem tudunk az iskolában is hangsúlyt fektetni a közösségi szabályok kialakítására azokkal, akik ott vannak… a gyerekekkel? Olyan közeget kialakítva, amiben megtanulható a közösségben működés, megvalósulhat a szociális készségek fejlesztése?

Nem tudom megkerülni ebben az egészben a vallást sem. Valahogy úgy érzem, sok tekintetben ma a rendszerben nem a szakmaiság a legfontosabb érték, hanem a vallásosság. Egy folyamatosan sulykolt értékmérő lett, amiben az üzenet az, hogy aki nem vallásos, nem is lehet jó. Semmiben. Miközben, európaiként, mindannyiunk alapviszonyulása ugyanazon elvek szerinti, mint a vallásosaknak. Nem ölünk, nem lopunk, nem kívánunk másnak rosszabbat, mint magunknak, stb. Mégis, ha valaki azt mondja, nem vallásos, az lassan sajnálni való, “értékcsökkent” lesz. De elvárható-e az emberektől az a fajta vallásosság a 21.században, mint a régi időkben? Az elvárás ez, egyértelmű. Ám nagy kérdés, hogy hitelesek-e ma az egyházak ezzel a szerepvállalással? Nem értem azt sem, vajon miért kell pl., hogy ennyi gyermekvédelmi intézmény hozzájuk tartozzon? Állami finanszírozással persze… Hol van az a szakmaiság, ami ezt indokolja?

Nemrég egy temetésen voltam egy kis faluban. A pap a beszédben hosszasan beszélt arról, hogy milyen szégyenletesnek tartja, hogy a temetésen ennyien itt vannak, de a misékre a templomba bezzeg nem megyünk el. Legszívesebben szóltam volna, hogy én nem azért jöttem ide, hogy vallást gyakoroljak, hanem azért, mert ismertem, akit temetünk, és miatta vagyok itt. Mindenhol túl van tolva…

Az oktatási szegregációval kapcsolatban is sokat írtam már erről: “nem az iskola a fontos, hanem a gyülekezetépítés”. Mindenáron. De miért? Nem lennének fontosabbak az összetartó közösségek a településeken belül?

Több szakmai hálózatban dolgozunk. Ahol a vallás a vezérelv, ott teljesen más megoldási ötletek vannak. Ott olyan elvárások fogalmazódnak meg, hogy pl. a helyi vállalkozók a saját boldogulásuk ellenére legyenek odafordulók azok felé, akik segítségre szorulnak. Alkalmazzák őket alacsony munkavállalói kompetenciáik ellenére, vagy éppen vigyék a szolgáltatásaikat a szegregátumokba, mert ott nincs. Az, hogy nyilván azért nincs, mert nem éri meg, nincs vásárlóerő, és neki is fenn kell tartani magát, nem lesz szempont. A leszakadó térségek vállalkozói maguk sem milliomosok, és ha az üzletük egy településen mínuszos lesz, ott nem maradnak tovább. Mert önmagukat nem lehetetleníthetik el az egyház rózsaszín elvárásaiért. És mindebben van egy olyan hangsúly, hogy aki nem így gondolja, nyilván gyalázatos, önző alak, akiben szemernyi szolidaritás nincs…. Pedig nem erről van szó. Csak arról, hogy neki is meg kell élnie.

Nos, lehetne még folytatni…de már így is hosszúra nyúlt ez a blog. Sok területen érzékelek ellentmondást, és miközben fontosnak tartom én is a múlt értékeinek követését, valahogy hozzám mégis azok az irányok állnak közelebb, amelyek korszerű megoldást adnak a problémákra, figyelnek az emberre, a környezetre, és felelős döntésekre készítenek fel.

Kiútkeresés, de 21.századi módra. Oktatással, közösségfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARUL TISZTELEG A TÁVOZÓ INDEXESEK ELŐTT A LEGNAGYOBB LENGYEL POLITIKAI NAPILAP

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.07.27.

Címlapon, magyar nyelven küldött bátorító és együttérző üzenetet az Index távozó újságíróinak a lengyel Gazeta Wyborcza, a legnagyobb független lengyel napilap szerkesztősége hétfői számában. 

Az alábbiakat üzenték az Index.hu újságíróinak és szerkesztőinek:

„KEDVES MAGYAR BARÁTAINK! Mélységesen felháborít bennünket az a brutális támadás, amit a hatalom indított az index.hu ellen. Veletek vagyunk ebben a nehéz pillanatban, és csodáljuk bátor kiállásotokat. Az autoriter hatalom itt Lengyelországban is fenyegeti a szólásszabadságot. Mint már annyiszor a történelem folyamán, újra szükségünk van a lengyel-magyar szolidaritásra a szabadság és demokrácia védelmében. Tartsunk össze! A Gazeta Wyborcza szerkesztősége”

Az üdvözletet lengyelül is közölték, és az újságban az Indexé az egyik vezető sztori is. A címlapi képen az egymástól búcsúzó indexesek munkatársak láthatóak.

Az 1989-ben alapított Gazeta az posztkommunista éra első szabad lengyel napilapja - alapítói közt volt többek közt a 2016-ban elhunyt világhírű filmrendező, Andrzej Wajda is -, sokáig a legolvasottabb lengyel újságnak is számított.

A '90-es években egy időben példányszáma megközelítette a 700 ezret is, aztán társaihoz hasonlóan olvasottsága zuhanni kezdett, de még mindig vezető politikai lapnak számít. Jelenleg a Gazeta 81 ezer példányban fogy naponta, ezzel messze a legolvasottabb közéleti újság - csak a Fakt c. bulvármagazint veszik ennél többen az országban...

ITT OVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - A PÉNZ ORBÁN ÉS KACZYNSKI ACHILLES-SARKA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.26.

Spiegel 

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet igazgatója úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság közreműködésével kellene megálljt parancsolni a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek. Gerald Knaus arról nevezetes, hogy a menekülthullám tetőpontján ő javasolta Merkelnek: kössön az EU szerződést Törökországgal, ami azután idáig nagyjából jó megoldásnak bizonyult. Most azzal érvel, hogy a luxemburgi testület ítélete ellen a budapesti és varsói populisták nemigen tudnak politikai érveket felhozni. A rendszer úgy működne, hogy az EUB mondaná ki: a Bizottság által bepanaszolt állam megszegte a demokratikus alapelveket. Ha az érintett kormány nem vet véget azonnal a jogsértésnek, akkor automatikus búcsút inthet a brüsszeli támogatásoknak. 

Márpedig Knaus úgy látja, hogy éppen a pénz jelenti Orbán és Kaczynski Achilles-sarkát. Úgy hogy pont ilyen okokból nem jó az, amit az állam- és kormányfők pár napja a brüsszeli csúcstalálkozón dolgoztak ki. Az eredeti javaslat ugyanis felpuhult. A lap szerint azért, mert Merkelnek fontosabb volt a következő hét évre szóló költségvetés jóváhagyása, illetve a vírus miatt padlóra került nemzetgazdaságok megmentése. És akkor még ott van, hogy a kompromisszumos megoldás igencsak eltérő értelmezésekre ad lehetőséget. A magyar és a lengyel fél mindenképpen ragaszkodni kíván ahhoz, hogy a végleges változatot az állam- és kormányfőknek kell elfogadniuk, ez ugyanis változatlanul vétójogot jelentene a két ország számára. 

Az Európai Parlament ugyan szintén berzenkedik a brüsszeli határozat ellen, mert fogatlannak tartja a záróközleményben megjelölt jogállami biztosítékokat. Csakhogy az EP-t sürgeti, hogy a mentőcsomag jóváhagyását nem lehet sokáig húzni-halasztani. Közben pedig erősen valószínű, hogy Kaczynski megpróbál kész helyzetet teremteni az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, így elkerülhetetlennek látszik a kemény összetűzés Brüsszellel, illetve az Európai Bírósággal. Knaus arra figyelmeztet, hogy a reform végképp hazavágná a demokráciát Lengyelországban. Az ő tervének nagy hátulütője ugyanakkor az, hogy azt is csupán minősített többséggel lehetne keresztülvinni.

Daily Telegraph 

Bár a magyar kormány tagadja, hogy a sajtószabadság felszámolására törne, a legújabb áldozat az Index, ám ezalatt a hatalom zavartalanul terjeszti a határon túl a maga üzeneteit, illiberális nézeteit. A brit jobboldali lap a V4NA hírügynökség, illetve a Remix News angol nyelven megjelenő internetes oldal példáján mutatja be, miként is működik a gépezet, hozzátéve, hogy félő: Magyarország Moszkva, Teherán és Kína nyomdokaiba szegődik az államilag irányított dezinformáció területén. 

A lényeg, hogy magukat teljesen elfogulatlan netes oldalnak feltüntetve, propaganda portálok népszerűsítik a magyar kormányt. A Remixről a saját honlapja csupán annyit lehet tudni, hogy a magyar fővárosban szerkesztik. Az FWD Affairs hozta létre, amelynek székhelye szintén Budapesten van, és saját bevallása szerint stratégiai kommunikációs, illetve sajtóügynökség. Az az amerikai Patrick Egan jegyezte be, aki látszólag csak igen lazán kötődik a Fideszhez, de tanácsadói minőségében már jó pár párteseményen beszélt. Továbbá nem egy szerződést kapott már a Miniszterelnöki Hivataltól, ezen felül karban tartja a hivatalos magyar támogatással működő Transylvania Now - Erdély Most portál angolul megjelenő változatát. 

Témáit tekintve jóformán csupa olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek igen kedves célpontot jelentenek az Orbán-kabinet számára: migráció, unió és Soros György. Leginkább ugyanezekről szokott írni a V4NA is, de hát annak az egyik alapítója Habony Árpád, a másik pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf, volt londoni nagykövet (aki időközben hazatért, hogy a kormányzati kommunikációt erősítse az önkormányzati választáson elszenvedett Fidesz-pofon után – a szerk. megj.) Egyébiránt mindkettő roppant szűkszavú: egy oldalból álló honlapjuk semmi érdemit nem tartalmaz a tulajdonosi háttérről. Csupán üzenni lehet nekik, de egyiken sem válaszoltak, amikor a brit újság próbált kapcsolatba lépni velük.

Yahoo/AP 

A magyar kormányfő megint azzal büszkélkedett, hogy győzelmet aratott az uniós csúcson, de azt azért elismerte a közrádióban, hogy nem sikerült elválasztani egymástól az uniós források kifizetését, illetve a jogállami feltételek bevezetését. A brüsszeli tanácskozás után még azt bizonygatta, hogy Lengyelországgal együtt visszaverték az idevágó próbálkozást. Most viszont azt közölte, hogy az ügy még messze van a nyugvóponttól, mert egyelőre csupán csatát tudtak nyerni, háborút még nem. 

Persze nagyon kockázatos lett volna részéről szembemenni a német kívánságokkal, hiszen Berlin a magyar gazdaság legnagyobb partnere és erősen támogatta a mentőprogramot. Nagy Attila Tibor (Méltányosság Politikai Elemző Központ) szerint Orbán megértette, hogy nem utasíthatja el kerek-perec a német szándékát, tehát hogy mindenképpen kössék meg az egyezményt a költségvetésről, illetve az újjáépítési tervről. Berlint ugyanis aggasztja, hogy összeomolhatnak olyan, kulcsfontosságú kiviteli piacai, mint Olaszország és Spanyolország. Így a miniszterelnök rájött, hogy nem érdemes vétóznia a jogállam kapcsán. 

A Bizottság és az Európai Parlament elnökének legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy az unió ragaszkodik a jogállami feltételek bevezetéséhez. A légkör láttán a magyar kormány arra készíti fel támogatóit, hogy újabb összecsapás lesz az unióval a demokratikus hiányosságok miatt. Elemzők szerint Brüsszel mindenképpen erősíteni kívánja a jogállami elveket. Virág Andrea, a Republikon Intézet igazgatója szerint Orbán ezt pontosan érzékeli, ezért ugyan a sikert harsogja, de közben már azt sulykolja a híveknek, hogy az igazi vita még csak ezután jön.
Die Zeit 

A lap arra mutat rá az Indexnél kitört botrány kapcsán, hogy a portál évek óta így vagy úgy, de Orbántól függő üzletemberek tulajdonában van. A szerkesztőség önállóságát idáig az szavatolta, hogy egy alapítvány ékelődött a munkatársak és a vállalkozás birtokosai közé, de az egész szerkezet így is igencsak ingatag volt, mert a végső szót a cég gazdái mondták ki. Márpedig legutóbb azt dobták be, hogy szervezzék ki a tartalomszolgáltatás bizonyos részeit, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy elvegyék az anyagok politikai élét. Egyébiránt – jegyzi meg a lap – Magyarországon már nemigen van olyan, jelentős sajtóorgánum, amely ne a miniszterelnöktől vagy üzleti körétől függne.

Der Standard 

Orbán és Morawiecki ugyan nyilváníthatja magát az uniós csúcskonferencia győztesének, mert többféleképpen lehet értelmezni a jogállam ügyében tető alá hozott megállapodást, a részletek azonban még meglehetősen homályosak, így azokat még ezután kell tisztába tenni. Ezt a kremsi Duna Egyetem egyik politológia professzora fejti ki vendégkommentárjában. Ulrike Guérot, aki egyúttal a berlini Európai Demokrácia Laboratórium nevű elemző intézet alapítója, ugyanakkor kifejti, hogy az EU már most vesztett, ha a jogállamiság tiszteletben tartása csak attól függ, sikerül-e kétharmadot a szankciók mögé tenni. Politikailag ugyanis ez igencsak vérszegénynek tűnik, mert a formáról megy a vita, noha a lényeg a nacionalista, mi több, autoriter irányzatok visszaszorítása volna egy uniós országban. Azaz a bajok okát kellene megtalálni és felszámolni. 

Onnan lehetne elindulni, hogy ne kezeljék ilyen mértékben másodrendű polgároknak Kelet-Európa lakóit, és vessenek véget a térségben létrehozott új érték szinte gátlástalan lefölözésének. Bízni kellene abban, hogy a lengyelek fele, de Magyarországon is sokan, pl. a budapesti főpolgármester, megelégelték kormányuk viselkedését az Európai Tanácsban. A kontinens sorsa a civil fordulattól függ, amiben a magyarok és a lengyelek még nem érintettek. De olyan földrész kell, amelyben nem a tanács, hanem a polgárok döntenek.  

ITT OLVASHATÓ

SEMMI SEM AZ, MINT AMINEK LÁTTATJÁK

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.07.26.

A járvány első hullámának magyarországi levonulta után, gondoltam, nem ártana áttekinteni a károk enyhítésére mondott adófizetői pénzek sorsának alakulását. A hónap közepén a PM is elkészítette a maga mérlegét, van tehát mihez viszonyítanunk.

A minisztériumban íródott anyag mindenekelőtt azt kívánja bizonyítani, hogy a magyar kormány élen járt a koronavírus elleni védekezés áldozathozatalában, hiszen az unióban a harmadik helyezést értük el (a németek és a csehek után) a GDP-ben kifejezett ráfordítások alapján. A 2019-es bruttó hazai termékhez viszonyítva, 20 százalékot hoztak ki, ami mennyiségileg valóban impozáns lenne, ha igaz lenne. Ha nem számoltak volna bele fűt, fát az intézkedésekbe. Így az MNB által nyitott új hitelkereteket és garanciákat, amik nem azonos fajsúlyúak a tényleges jövedelemosztással, hiszen csak igénybevételi lehetőségeket jelentenek és nem konkrét keresletnövekedést. E potenciális források nélkül, a járványra elkülönített alapok – az uniós pénzek átcsoportosításával együtt – a 2019-es GDP-nek csak az öt százalékát tették ki. Nem véletlenül kifogásolta az EB, hogy a magyar kormány az unió átlagánál jóval kevesebbet kíván fordítani a munkanélküliek ellátására, a munkahelyek megvédésére, az egészségügyre, oktatásra és a szociális ellátásra.

Mennyiségi alulteljesítésünknél azonban nagyobb problémát látni a kárenyhítésre szánt források felhasználásának szerkezetében. Ismeretes, hogy április elején, három alapot képeztek: a járvány elleni védekezését, a gazdaságvédelmit és az EU-ból érkező támogatásokét. Az utóbbi forrását nullára állították be, demonstrálva, hogy az unió semmivel sem segít bennünket. A hivatkozott PM-jelentésből azonban kiderült, hogy 335 milliárd forint uniós forrást mégiscsak sikerült felhasználnunk, ami nagyon is érdemi volt: innen mentek a bértámogatások és a KKV-k fejlesztésére fordított pénzek...

ITT OLVASHATÓ

LANTOS GABRIELLA: ORBÁNÉK VALAHOGY MINDIG TÚLÉLIK A VÁLSÁGOT, LEGFELJEBB A BETEGEK HALNAK MEG

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.07.26.

A magyar egészségügy úgy működik, mint a hideg vízbe tett béka, amelyet lassan forralnak fel. De lázadás nem lesz; valahogy mindig túlélik a válságot, legfeljebb a betegek halnak meg – ezt nyilatkozta többek között Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser a Hírklikknek. Az is elmondta: szerinte Orbánt az egész humán szféra nem érdekli, mivel ott nem keletkezik bevétele. A mostani járvány alatt is csak akkor kapta fel a fejét, amikor oda be kellett pumpálni pénzt. Akkor viszont életbe lépett az, ami másutt is: mi vigyük haza a hasznot.

– Ön többször is írt róla, hogy teljesen feleslegesen vásároltak olyan mennyiségű lélegeztetőgépet, nem tudjuk, hogy milyen áron vették, azt sem, hová tűnt a pénz. Tehát túlélhető az is, hogy a válsághelyzetet is arra használták fel, hogy kitömjék pénzzel a NER-lovagokat?

– Szerintem úgy vannak vele, hogy aki időt nyer, az életet nyer. Minden perc, amit komoly reform nélkül végig lehet csinálni, az nyereség, aztán majd csak lesz valahogy. Hiszen: eddig is volt valahogy, és nem lesz soha úgy, hogy nincs sehogy. Ez az anémia, ez a szétesés, a minden nap egy kicsit rosszabb állapota. Pont olyan, mint a béka esete, amelyet hideg vízbe tettek és fokozatosan főznek meg. Az egészségügy is folyamatosan erodálódik, de soha nem lesz olyan, hogy semmi nincs. Vagyis mindig az lesz a látszat, hogy valami azért még van.

– Mi meg szép lassan hozzászokunk, hogy megfőznek bennünket…

– Már nagyon régen hozzá vagyunk szokva. Én speciel nem, azért is beszélek erről.

– A kórházi ágyak felesleges kiüresítése is megúszható?

– Mire gondol?

– Hogy hazaküldték az embereket.

– Hát megúszták, nem? Nem tört ki népfelháborodás, nem lett forradalom. Mindenki megpróbálta saját maga megoldani azt a nehéz terhet, amit kapott, hogy a magatehetetlen hozzátartozóját egyik napról a másikra ápolja. Mindez nem látszik a halálozási adatokban, nem látszik, hogy ebbe belebuktak volna. Látjuk: ezt is meg lehetett tenni.

– De miért nincs ebben a szakágban semmilyen érdekérvényesítés?

– Hogy miért van így, és ennek mi a szociálpszichológiai magyarázata? Nem én leszek, aki ezt megfejtem. De az biztos, hogy minden betegnek a saját problémája a fontos, azt akarja megoldani, pénzzel, vagy más formában, és amikor megoldja, akkor megkönnyebbül, és csak addig jut el: ne kelljen ilyesmivel soha többet foglalkoznom. Mindenki maga küzd – ez egy ilyen ország. Egy széttagolt ország, nulla egymás iránti szolidaritással. Senki nem akar a másik problémáival foglalkozni, csak a sajátjával. Megpróbálja megoldani, ameddig tudja. Aki meg nem tudja, az egyedül marad, ahogy szokott. Ez sem túl nagy meglepetés a számukra; beletörődnek...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR ORBÁN VIKTOR A FÉLIDŐBEN ELBÜSZKÉLKEDETT A GYŐZELEMMEL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.07.26.

Megállapodtak az uniós tagországok vezetői az EU-költségvetésről, de az Európai Parlament közölte, hogy vétózhat, ha nem módosítják; a főszerkesztő menesztése után tömegével mondtak fel az Index újságírói; elkezdődött az új albérletszezon. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Néhány percen múlt, hogy nem 90 órás lett az EU-csúcs, de csak összehoztak az unió állam- és kormányfői egy megállapodást a 2021-2027 közötti költségvetésről, valamint a járvány utáni helyreállítási alapról. Az első tervhez képest 3 milliárd euróval nőttek a Magyarországra számára biztosított források – Orbán Viktor azonban nem csak ezzel büszkélkedik nagy sikerként, hanem azzal is, hogy a jogállamisági kritérium nem került be a szövegbe. Csakhogy az benne maradt, hogy a jogállami normák megsértésére hivatkozva lehet szankciókat bevezetni. A magyar miniszterelnök azt akarta, hogy csak egyhangú döntéssel lehessen büntetni, az eredeti terv arról szólt, hogy minősített többség kellene egy ilyen elutasításához – végül abban maradtak, hogy minősített többség a szankciók meghozatalához fog kelleni.

Magyarországon úgy tűnhetett, hogy a jogállamiság kérdése volt a legfontosabb, de valójában legalább ugyanennyire fontos vitás ügy volt az, hogy miként álljon össze az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetést kiegészítő 750 milliárdos, az Európai Bizottság egyszeri kötvénykibocsátása által fedezett helyreállítási alap. Végül abban maradtak: 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a többit kölcsön vagy hitelgarancia formájában vehetik igénybe a tagállamok...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU-BÓL ÉRKEZŐ PÉNZT ORBÁN ÉS BARÁTAI MEGCSAPOLJÁK

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.07.25.

„Hogyan osztogatja Orbán az uniós pénzeket a bizalmasainak” – ezzel a címmel közölte brüsszeli tudósítója jelentését a legnagyobb német közszolgálati tévé a honlapján. A szerző rámutatott: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a csúcs után azt ünnepelte, hogy sok pénzt szerzett, de nem kizárt, hogy ez a pénz nem jut el a rászorulókhoz. Megfigyelők szerint, ugyanis a Brüsszelből érkező kifizetéseket 2010 óta folyamatosan megcsapolják.

Daniel Freund német zöld képviselő ismeri a magyarországi korrupcióra vonatkozó szemrehányásokat, és személyesen akart tájékozódni, írta az ARD televízió. Freund a költségvetési ellenőrző bizottság tagja, és abban illetékes, hogy az uniós pénzeket ne használják a céltól eltérő módon. Mintegy három hete beutazta Magyarországot, és azt mondja, hogy sokkoló, amiben része volt.

„Beszéltem aktivistákkal, politikusokkal, újságírókkal, és mind egyetértettek abban, hogy amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került, meglehetősen szisztematikusan megcsapolják az EU-ból érkező pénzeket. És a pénz egy része Orbán, az ő családtagjai és legbenső barátai zsebébe is folyik. Az EU által támogatott nagy közbeszerzések elosztását manipulálják, hogy az Orbán legszorosabb köréhez tartozók nyerjék el a megrendeléseket. Konkrét példa erre Orbán Viktor veje, aki LED-es utcai világításért 65 millió euróhoz jutott közbeszerzési megrendelésekből” – mondta Freund...

ITT OLVASHATÓ

NYÁRI NYÁLCSORGATÁS OLASZ ÉS TÖRÖK MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.07.26.

A panettonét aligha kell bemutatni azoknak, akik szeretik az olasz gasztronómiát. Más kérdés, hogy mit keres ez a jellemzően karácsonyi sütemény egy júliusi posztban… Nos, mindjárt kiderül, akinek pedig nem jön be, az maradjon inkább a török fıstık mellett - csak aztán nehogy meglepetés érje.

A panettone megjelenésének titkát Olaszmamma fejtette meg. Nem kell túl bonyolult dologra gondolni, a hír azonban örömteli mindenkinek, aki szereti ezt a szardíniai finomságot.

„A nyári panettone csillag alakú, és az olasz lockdown utáni újraindulást ünnepli. Az alakja, és a neve, Istella, ami szárdul a csillagot jelenti, a sziget éjszakai egére emlékeztetnek.

Kovász, természetes összetevők, ősz-és sárgabarackos, valamint citromos töltelék, amelyet kiválóan kísér egy adag fagylalt vagy egy gyümölcssaláta.

Optimizmussal teli termék ez, amellyel a cég a háta mögött kívánja hagyni az utóbbi hónapokat, és bizakodással tekint a jövő felé, hiszen pont ez a nyári finomság járult hozzá ahhoz, hogy alkalmazottai ismét teljes létszámban dolgozhassanak. (...)

A gyártó reméli, hogy ezzel a különlegességgel nem csak Berchidda, hanem az egész sziget újraindulásához is hozzájárulnak a COVID-19 által okozott gazdasági válságban, ami természetesen különösen súlyosan érint egy olyan régiót, mint Szardínia, ahol a gazdaságban kiemelt szerepe van az belföldi és nemzetközi idegenforgalomnak.

Nem csupán Szardínián gondoltak azonban a panettone karácsonyi szezontól való függetlenítésére. Rómában július 30-án rendezik az Il Panettone d’Estate, azaz A nyár panettonéja nevű rendezvényt, ahol a szektor apraja-nagyja megjelenik, és négy kategóriában versenyeznek termékeikkel.”

A teljes posztot itt találjátok...

ITT OLVASHATÓ

A LEGFRISSEBB NARANCS LAPAJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.07.23.

MaNcs 32. évf. 30. sz. (2020. 07. 23.)

Interjú
„Konszolidálniuk kell a hatalmukat”

Lovasi András zenész, előadóművész

A zenész szerint a kormány azért halogatja az 500 főnél nagyobb létszámú koncertek tiltásának bejelenté­sét, mert valami jót is akar mondani a rossz mellett, de még nem találta ki, hogy mit. Mindemellett Demeter Szilárd könnyűzenei programjával nincs baj, és Bródy Jánost sem ítéli el, amiért felkereste a kormánybiztost.

VÉLEMÉNY

Antal Dániel
A holland fickó

Miért haragszik Mark Ruttére Orbán Viktor?

Orbánék új mumusa nem öreg, nem gazdag és nem zsidó, hanem középfiatal (1967-ben született), zsugori és holland. „Magyarellenessége” egyszerű fideszes propagandatermék, ami a jogállamisági követelmények figyelembevételét előíró uniós pénzköltési szabályokról próbálta elterelni a figyelmet.

Dawid Warszawski
Első Recep, a Hódító

A Hagia Sophia átalakítása és Konstantinápoly újbóli bevétele

Senkit nem lepett meg Recep Tayyip Erdo­ğan török elnök pár héttel ezelőtti bejelentése, miszerint megfosztja múzeumi mivoltától az isztambuli Hagia Sophiát, és visszaalakítja me­csetté – mely státuszt az egykori pravo­szláv bazilika 1453-ban nyerte el, mikor is II.

A szerk.
Kastélyom

Megnyílt végre a Botaniq Turai Kastély nevű szálloda, volt röhögni? Tényleg így hívják, különösen ez a Botaniq tetszik nekünk nagyon benne, teljesen jogos elnevezés a maga kicsit rusztikus módján, hisz a szállóhoz tartozik egy hatalmas ősfás park is, ahonnan az épület renoválása során valamiért nem is vágták ki az összes fát, tényleg csak néhányat.

A szerk.
Puska a falon

Most lesz-e, vagy nem lesz-e „jogállamiság mechanizmus”? És nyert-e Orbán Viktor, vagy nem nyert?

POLITIKA

Lakóparképítési láz a Balaton déli partján
Az utolsó szegletig

Balatonszéplak Siófok közigazgatása alá tartozó csendes, gazdagon fásított része, ahol az utóbbi évek során jelentősen átalakult a településkép. A korábbi fideszes önkormányzat nem szigorított az építési szabályokon, a mostani független városvezetés változtatna, de a már beépült részeken ez nem segít.

Időközi országgyűlési választás előtt a tiszaújvárosi-szerencsi kerület
Bebillenhet

Októberben borsodi választók dönthetnek arról, helyreállítják-e a Fidesz kétharmados parlamenti többségét, mivel a 6. számú országgyűlési választókerületben időközi választást tartanak a motorbalesetben elhunyt Koncz Ferenc mandátumáért.

Interjú
„Olyan, hogy egészségügy, már nincs”

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser

Hogyan védekezett az állam a koronavírus-járvány ellen, és mire kell készülnie az egészségügynek a második hullám előtt? Lélegeztetőgépekről, ágyfelszabadításról, központosításról és arról beszélgettünk, miért vicc, hogy három miniszter is irányítja az egészségügyet.

KULTÚRA

tévésmaci
Kecskeföldön elemlámpa

tévésmaci
Kecskeöltöny: kezeslábas

Rádió
Szűk térben

Daltörténetek a Klubrádióban

Műfaji törvényszerűség, hogy a rádió alapvetően a dialogikus megszólalásban tud erős lenni, még a rádiós sportközvetítéseknek is általában az a legérdekesebb része, amikor a kommentátorok nem pusztán közvetítenek, hanem megvitatnak egy-egy helyzetet vagy közösen elemeznek izgalmasnak tűnő momentumokat.

mi a kotta?
Fújjad, leány, fújjad

A pandémia hatásai az emberi fülre
Hangtáj béke után

A koronavírus miatti vészhelyzet korai időszakában a nagyvárosokban a légszennyezettség radikális csökkenése mellett a csend volt a legáthatóbb pozitív változás. Budapesten az elmúlt évtizedekben egyszer lehetett ezt megtapasztalni: a taxisblokád alatt, 1990-ben.

rés a présen
„Lányokkal a Drive-on”

Szenteczki Zita rendező

Kiállítás
VikiHerceg a vasfüggöny mögül

Kiugrások és töréspontok, kötődés és rugalmas elszakadás, radikális ön­átformálás és tabusított életmozzanatok sora – Róna Viktor korjellemző pályafutása és a legendás balett-táncos emlékének szentelt új kiállítás korántsem csupán a hajdani rajongók és a tánctörténet mai búvárlói számára lehet érdekes.

Színház
Semmit nem teszünk

Christopher Hampton: Egy német sors

Joseph Goebbels gépírónője, Brunhilde Pomsel 2016-ban, 102 évesen adott interjút egy osztrák televíziós stábnak, a hosszúra nyúlt beszélgetésből könyv, majd monodráma készült, amelyet tavaly Londonban, a Bridge Theatre-ben, Jonathan Kent rendezésében mutattak be, az Oscar-díjas Maggie Smith játszotta Brunhildét.

Kiállítás
Csempészett közművelődés

Egymásra hangolva – A Magyar Nemzeti Galéria és a hetvenéves Budapest Bábszínház gyűjteményének találkozása

Sztárparádé címmel mutatta be első, felnőtteknek szóló előadását 1951 februárjában az akkor alig egyéves Állami Bábszínház.

Interjú
„Egy családi luxusproduktum”

Lendvai Zsóka kiadóvezető

A bécsi Nischen Verlag az egyetlen külföldi kiadó, amely csak kortárs magyar szépirodalmat ad ki. Az alapító Lendvai Zsóka és Paul Lendvai célja már kilenc éve az, hogy német nyelven is minél többeknek megmutathassák a kiemelkedő kortárs magyar alkotásokat.

Könyv
Magyar virtus

Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarorszá́g 2010–2018

Miért működik másképpen a média nálunk, mint Nyugaton?

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Uborkaszezon

étel, hordó
Lana Bistro

Légrády Sándor munkássága és a történelem
„Átitatva magyar levegővel”

A szocializmus éveiben nem volt olyan magyar állampolgár, aki ne látta volna legalább egy művét. A nevét azonban a bélyeggyűjtők kivételével kevesen ismerték.

Családfakutatás Magyarországon
Az idő egésze

A rendszerváltás óta a családfakutatás töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon, az érdeklődés pedig a digitalizációval és a széles körben elérhető genetikai vizsgálatok elterjedésével csak nő.

Magyarország a bányák földje
Kőleves nagykanállal

Hazánk valóságos nagyhatalom az építkezési és ipari célú ásványok bányászatában. Az állam is terjeszkedne az amúgy is NER-közeli vállalkozások által dominált szférában.

Interjú
„Visszafordíthatatlan folyamatokat indít el”

Kerezsi Klára kriminológus és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája a Btk. szigorításáról

Júniusban egy hét különbséggel nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes két törvénymódosító csomagot, mindkettő szigorítaná a Büntető törvénykönyvet (Btk.).

Városfejlesztés, ahogy nem kéne: a Széllkapu projekt
A betonpark

A Széll Kálmán tér–Széna tér vidéke Budapest egyik urbanisztikai fekete lyuka: a Széllkapu projekt e környék rendezetlenségén segíthetett volna. A parkberuházásként reklámozott terület hónapok óta készen, ám egyelőre zárt kapukkal várja az augusztusra jósolt átadást.

BLOG

Sorozat
Be Like Mike

Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig

A sorozat magyar címe is árulkodó: Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig. Az ESPN és a Netflix közös gyártású, tízrészes dokumentumszériája az Egyesült Államokban egyszerűen The Last Dance címen futott, de a magyar nézőknek a gyártó már inkább a főszereplő nevével kívánta eladni a produkciót.

Film
Csúcsdísz

Maria Sødahl: Remény

Anjának, a negyvenes koreográfusnak szép karrierje, szerető családja, tágas oslói lakása és gyógyíthatatlan agytumorja van.

ITT OLVASHATÓ

TGM: INDEX!

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.07.25.

Az Index 90 munkatársa közül eddig 80 ember mondott föl (s a maradék 10 is föl fog), mert a független szerkesztőség cselekvési szabadságát az Orbán-párti hirdetési cég által mozgatott tulajdonos korlátozni óhajtotta.

Mit se számít most, hogy az Index világlátása és ízlése, politikai és nyelvi stílusa távol áll az enyémtől.

Az Index szerkesztősége pontosan azt tette – szemben, mondjuk, a Magyar Tudományos Akadémiával –, amit a maga valódi természetét elhazudó tekintélyelvű féldiktatúrával szemben tenni kell.

Semmi nyámmogás, semmi sumák, semmi kivárás, semmi alkudozás, semmi kuncsorgás: ha már a lap önállóságát végképp nem lehetett megvédeni, ha már a depolitizáltság, a lifestyle és a bulvár felé totyogó apró lépések se bizonyultak elegendőnek, akkor föl kell állni és ki kell menni az ajtón.

Vannak a gesztusnak történelmi előzményei, és ez is sajtótörténeti – sőt: művelődéstörténeti – jelentőségű cselekedet.

Meg rendes, becsületes dolog.

Le a kalappal.

Így kellett ezt csinálni...

ITT OLVASHATÓ

TÁVOZÓ INDEXESEK: EGYELŐRE SENKI NE KEZDJEN PÉNZGYŰJTÉSBE VAGY MIKROKÖZÖSSÉGEK SZERVEZÉSÉBE - NEM TARTANAK OTT, HOGY JOGILAG, PÉNZÜGYILEG FOGADNI TUDJÁK A TÁMOGATÁSOKAT

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.07.26. 

Már több mint 180 ezer követője van annak a Facebook oldalnak, melyen kersztül kommunikál az Index pénteken felmondott szerkesztősége.

Szombaton szolgálati közleményt tettek közzé, melyben azt írták, köszönik a támogatásokat, de egyelőre azt kérik, senki ne kezdjen pénzgyűjtésbe vagy egyéb mikroközösségek szervezésébe.

"Jogilag, pénzügyileg és más szempontokból sem tudjuk egyelőre ezeket fogadni, és ha egyszer eljutunk odáig, akkor szeretnénk oly módon elindítani a munkát, hogy az garanciát adjon nektek és nekünk is arra, hogy minden felajánlással el tudjunk számolni."

Hangsúlyozták, hogy ezen a Távozó indexesek nevű Facebook-oldalon keresztül kommunikálnak, bármilyen egyéb felület átverés.


"Ha valaki ránk hivatkozva igyekszik most pénzhez jutni, tudjátok, hogy az is átverés."

ITT OLVASHATÓ

MI A FENÉT AKARNAK TŐLÜNK AZ ISKOLÁBAN, AMIKOR VALAMIT ELEMEZNI KELL?

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2020.07.26.

Egész iskoláskoromra rányomta a bélyegét, hogy állandó frusztrációt éreztem, mert nem értettem, mit várnak tőlem, amikor elemzést kérnek. Sohasem mondták el tételesen, hogy mit jelent például irodalmi műveket elemezni – kellett mindenféle dolgozatokat készíteni, amiket elemzésnek kellett hívni, de hogy mik is voltak ezeknek a pontos követelményei, hogy miben is áll egy műelemzés, azt sosem árulták el, talán maguk a pedagógusok se tudták. Hosszú iskolai és egyetemi pályafutásom óta valójában máig sem tudtam meg, mi a megfejtés, pedig sok olyan írást olvastam, ami műfaja szerint elemzés.

Ez onnan jutott eszembe, hogy most márciusban viszont megjelent egy könyv, Hetényi Zsuzsa írta, és az a címe, hogy Miről is szólnak azok a könyvek?. Az egész könyv a műelemzésről szól, szép példák is vannak benne, és persze az derül ki, hogy az én frusztrációm egyáltalán nem volt megalapozatlan, mert az elemzés (különösen a műelemzés) rettentő bonyolult dolog, és nem véletlenül nem értettem meg az iskolában, hogy mi az: sosem mondták el, de talán ha elmondták volna, akkor sem értettem volna. Az iskolában csak nagyon apránként, lépésről lépésre, sok-sok éven keresztül lehetne ebbe a tudományba bevezetni a tanulókat.

Sokan vagyunk vele úgy, hogy megismertük az elemzés szót, de nem egészen értjük, vagy legalábbis sokáig nem értettük. Vajon mit jelent?

ITT OLVASHATÓ

NÉMETH MIKLÓS: HA AKKOR ELLENÁLLOK, KÉT ÉV ALATT KITRÁGYÁZHATTUK VOLNA AZ ISTÁLLÓT

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ ÁGNES
2020.07.26.

László Ágnes exkluzív interjúja Németh Miklóssal, Magyarország egykori miniszterelnökével. Az interjú 2020. január 17-én, 24-én és 31-én készült az Értékteremtők 2020 című kötetbe, amely a koronavírus áldozata lett, és nem jelenik meg. Az írás első része után következik a második rész...

ITT OLVASHATÓ

AKINEK VAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.07.24.

...Vezérünk most úgy ünnepli magát, mint Fabius Maximus a Hannibál fölött aratott győzelmet követően, csak persze annál kissé zajosabban. Oka van rá, hiszen Portfolio becslései szerint a 2014–2020-as uniós ciklusban kapott 39 milliárd euróhoz képest a most következő időszakban akár 52,8 milliárd eurót is besöpörhetünk. Ez így harmincöt százalékos növekedés volna, amiből akár ötvenhat százalék is lehet, a részleteket lásd a portfolio.hu megfelelő oldalain. Így is, úgy is roppant sok pénz, de nyilván nem ingyen adják, ki kellett érdemelni. A megállapodás 57. pontjában van egy kitétel az olyan tagállamokra vonatkozóan, ahol a lakosság több mint egyharmada az uniós fejlettségi szint ötven százaléka alatti régiókban él, azaz nyomorog. Magyarország értelemszerűen ezen tagállamok közé tartozik, ami nekünk most hárommilliárd eurónyi pluszt jelent. Kinek köszönhetjük? Nyilván vezérünknek, aki a nép kétharmadát bölcs előrelátással a nyomorba taszajtotta, és ennek eredményeképp most jó nagyot kaszál. Természetesen a hárommilliárdból a nyomorgóknak egy fillér se jut, oda kell annak kerülnie, ahol értő módon kezelik és fialtatják, a nemzeti nagytőkéhez. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van, Máté 13.12, tessék a Bibliát szorgalmasan olvasgatni, igen tartalmas szöveg.

Mindent egybevetve a vak is látja, hogy diadalról diadalra hágunk, újabb és újabb győzelmeket aratva az ellenségeinken, akik egyébként a szövetségeseink, megfigyelőképességük pedig szerénynek mondható, így aztán vereségeik hosszú láncolatáról fogalmuk sincs. Mi azonban ne legyünk olyanok, mint ők, hanem vegyük észre, hogy vezérünk brüsszeli fellépése az egyik aspektusában politika ugyan, a másikban viszont médiashow, és mint ilyen, sajnos megbukott. Kár érte, volt benne nóvum. Minékünk senkinek a koszos kölcsönpénze nem kell, szögeztük le az elején, ünneprontók lenni mégse akarunk. Nyitva a csomagtartónk, abba lehet a zsozsót bepakolni. De csakis annyit, amennyi nekünk jár, egy centtel se kevesebbet, és azt is örökbe. Pofázás pedig nincs. Ki volt ez találva profi módon, a média formátumos szereplőit pedig Isten is megsegíti. Most például jött Mark Rutte, és szorgosan adogatta vezérünknek a labdákat, ő pedig nemcsak rutinból csapta le őket, hanem úgy, hogy közben saját égbe szökő csúcsai fölé emelkedett. Kiállt a kamerák elé, és előadta, hogy Európában a jogállamiságot illetően teljes konszenzus van, amely ország ezt nem hajlandó elfogadni, annak az uniót késedelem nélkül el kell hagynia. Ember nincs a földön, akinek ezt hallva a torkán ne akadna a mócsing, mondtuk volna öt évvel ezelőtt, de hát a világ, ha akarjuk, ha nem, változik. Megy a sorozat, a publikum imádja, nézettség az egekben, aztán egy éjszaka alatt megunják. Előző este még oda voltak érte, másnap meg már a kutyának se kell. Így megy ez, nincs mit tenni, az érző szív viszont sajog. Rutte és Macron gyakorlatilag elvitte az előadást, vezérünknek pedig, noha ő az egész világsajtót szokta volt néhány mondattal elborzasztani, ezúttal jóformán semmi se maradt. A részvevők ahelyett, hogy az ő dadaizmusba hajló politikai tézisei fölött szörnyülködtek volna, most nyavalyás euró-százmilliárdokon vitatkoztak, ami részint méltatlan, részint pedig meg se magyarázható.

Lőrinc barát mindeközben mosolyogva gazdagodik.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)