VIDNYÁNSZKY ZSIDÓZOTT AZ EGYENES BESZÉDBEN

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.09.02.

A politikusnak penetráns, de drámaírónak kiváló Csurka Istvánnak innia kellett ahhoz, hogy kijöjjön belőle az antiszemita. Vidnyánszky Attilának elég volt bemennie az Egyenes Beszéd című műsorba, és már gurult is belőle a gondolat. Színművészeti Egyetem kuratóriumának kinevezett, ám a z oktatók és a diákok által el nem fogadott elnöke Rónai Egonnal beszélgetve a következőket mondta: „Karsai Györgynek én nem fogom tudni soha elmagyarázni, hogy mi a nemzet, meg a haza, meg a kereszténység, mert alkalmatlan arra, hogy befogadja, amit gondolok”.

Dermesztő mondatok jöttek elő Vidnynszky Attilából, ami pedig igazán ijesztő, vagy inkább elgondolkodtató, hogy Orbán Viktor ennek az embernek a szellemiségében képzeli el a színházművészet megújítását.

Nem Vidnyánszkynak kellene elmagyaráznia Karsai Györgynek - aki színháztörténész és a Színművészeti Egyetem oktatója – vagy bárki másnak a fenti fogalmakat. Már csak azért sem, mert ezt a szörnyű mondatot a múlt század harmincas éveinek szélsőjobbos gondolkodói is büszkén vállalhatták volna. Valójában senkinek sem kellene magyarázni másoknak a hazaszeretetről, az embernek ugyanis természetes állapota, hogy szereti a hazáját. A szülőföldjét, ahol született...

ITT OLVASHATÓ

A LEGYEK URA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.02.

Hogy kormányunk kormányoz, onnan látszik, a becsöngetés előtti éjszakán rendelkeztek arról, csökkentik a pedagógusi követelményeket az óvodákban, iskolákban, mert nincs elég ember a feladatokra. A PDSZ már hónapok óta mondogatta, baj lesz, de nem foglalkoztak ilyen sorosista szervezetekkel, csak az utolsó éjszakán látták be, igazuk lehet, így most már a pedellus is taníthat esztétikát – kis túlzással –, és a konyhás nénik vigyázzák az ovisokat, minden tisztelettel feléjük.

Míg ugyanis az egészségügyben nem olyan látványos az orvoshiány, mert legföljebb két évet vár a beteg egy lázmérésre, ha egy óvodában nincs felnőtt a csoportban, az elég nagy baj. Mert mi lesz, ha a kis hugyosok felügyelet híján átveszik a hatalmat, tisztára Legyek Ura. Az orvoshiányba belehal a választópolgár, a tanárhiányba belehülyül az ő gyereke, és ki is van a NER családja, amelynek barátja a kormány. Nem tűnik olybá. Csak úgy ábrándozok arról egyébként.

Ha a tanárokat, óvodapedagógusokat nem nyektették volna egyfolytában, ha nem az volna a követelmény, hogy engedelmes barmok legyenek, ne adj isten meg is fizetnék őket, még talán el is menne pedagógusnak valaki. Most és így viszont senki, vagy nagyon kevesen. Illetve sokkal kevesebben, mint arra egy egészséges társadalomban szükség volna. Erre pedig az Orbán és csinovnyikjai válasza az, hogy föllazítják az oktatást, kis túlzással iskoláinkban vak fog vezetni világtalant.

Mintha nem lenne elég nívótlan már így is, amit mindenféle elriasztó PISA eredmények szoktak mutatni. A munka alapú társadalom így is működik, amíg mindenféle válságok vagy az EU pénzének elmaradása be nem dönti, az összeszerelő ország ma még eldöcög, holnap már nem. Hülye is lesz kies hazánk, szegény is, kell ennél több? Orbánnak nem nagyon. Magyarország oktatása, Magyarország gazdasága, Magyarország erkölcsei, Magyarország jelene és jövője romokban.

A fideszmaffia lerabolta, kifosztotta, elhülyítette, s még most is, amikor a Színművészeti diákjai barikádokkal védik a campusukat, polgáraink többsége cirkusznak, hogy ne mondjuk, részeges bölcsész dolognak véli a szabadságharcot, mert semmit sem ért. De miért is értene az ostobája, nem kell neki, leginkább nem is tud róla, hogy ilyesmi történik. Az SZFE gerincesebb oktatói ott hagyták a félig elfoglalt intézményt, az indexesek felálltak, másokat kirúgtak vagy beszántottak...

ITT OLVASHATÓ

NÁDAS PÉTER, KEMÉNY ISTVÁN ÉS VÁMOS MIKLÓS IS TILTAKOZIK AZ SZFE „ALJAS ÉS SUNYI LEGÁZOLÁSA ELLEN”

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.09.01.

„A magyar színházi és irodalmi hagyomány szervesen összefonódik, még ha erről az utóbbi évtizedekben sokszor kevéssé is vettünk tudomást. Mi, magyar írók kötelességünknek érezzük, hogy szolidaritást vállaljunk az egyetem hallgatóival, és a filmes és színházi szakma valamennyi képviselőjével, akiket a SZFE einstandolása akár hosszú távon is igen nehéz helyzetbe hoz” - írja felhívásában Simon Márton, Tóth Réka Ágnes és Závada Péter a demonstrációról, amelynek negyedik szervezője Szurdi Panni, az elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója. 

„Békés, élőláncos versfelolvasást szervezünk

az egyetem elé holnap, vagyis 2020. szeptember 2-án, este 6 órára, amelyre barátsággal elvárjuk író és nem író barátainkat, kollégáinkat, családtagjainkat és ismerőseinket, különös tekintettel a FISZ, a Szépírók Társasága és a Slam Poetry Magyarország tagjaira” - áll a Facebook-esemény leírásában.

Parti Nagy Lajos író pedig az alábbi petíciót küldte el a 444-nek:

Alulírott magyar írók, műfordítók, irodalmárok, magyar művészek a leghatározottabban tiltakozunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem aljas és sunyi legázolása ellen, szolidárisak vagyunk a lemondott szenátussal, az egyetem tanáraival és hallgatóival.

A kedden indított aláírásgyűjtéshez kora estig 160-nál többen csatlakoztak, főleg irodalmárok, de például Dés László zeneszerző és Vojnich Erzsébet festő is...

ITT OLVASHATÓ

ADOMÁNYOKBÓL PRÓBÁLJÁK MEG ÁTVÉSZELNI A TANÉVET AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NÉLKÜL MARADT ISKOLÁK

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.09.02.

Teljesen vagy részlegesen vonta meg a kormány a támogatást több olyan alapítványi kézben lévő iskolától, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Az Igazgyöngy Alapítványtól a támogatás 50 százalékát, 8,5 millió forintot vont el ettől a tanévtől az állam, a Magyar Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) szintén a támogatások felét, ami 47,5 millió, az Ámbédkar Iskola pedig idén a teljes eddigi támogatástól, 30 millió forinttól esik el.


A három szervezet most adományokból, napról napra próbálja meg fenntartani a működését.

Segítjük az oktatási rendszert, ez mégsem elég

Az L. Ritók Nóra vezette Hajdú-Bihar megyei Igazgyöngy Alapítvány több közfeladatot is ellát a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, ezek közül az egyik a művészeti iskola, amitől most megvonták a támogatás felét, 2021-től pedig a teljes összeget. Az oktatási minisztérium több mindenre hivatkozik: a járványhelyzetre, a párhuzamos kifizetésekre és arra, hogy az Igazgyöngy amúgy is tök sok adományt kap.

L. Ritók Nórát arról kérdeztük, hogy eddig mire használták az állami támogatást és most mihez fognak kezdeni ezután.

„Sok választási lehetőségünk nincs, de a hétfői bejelentés óta elkezdtek nagyon sokan támogatni minket, és már 2,6 millió forint össze is jöhet. Csak abban bízunk, hogy összejön a 8,5 millió forint, hogy tovább tudjunk működni” – mondja.

Az eddigi támogatásként kapott 17 millió forintot kizárólag arra költötték, hogy a művészeti iskolában tanító tanárok bérét kipótolják, ugyanis az iskola nem normatívából működik, hanem a gyerekek száma alapján kap béralapú támogatást, ez viszont nem fedezi teljesen a bértábla szerint meghatározott béreket. Mindenféle egyéb működtetési költséget, például az anyagköltségeket, a rezsit és az utazásokat, az alapítvány fizeti.

„Ebben az egészben az a szomorú, hogy rengeteg szálon segítjük az oktatási rendszert, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek ne essenek ki belőle. Ösztöndíjprogramot működtetünk, tanodánk van, iskolaszert osztunk, módszertani segítséget adunk, és a családokkal való kapcsolattartásban is összekötő kapocs vagyunk. A digitális oktatásra való átállásnál beszereztünk 140 laptopot, és sokat dolgoztunk azon, hogy a gyerekek az általános iskolai távoktatásból se maradjanak le. Gyakorlóhely vagyunk, egyetemi programokhoz kapcsolódunk, hazai és nemzetközi szinten is. Mindez mégsem elég az államnak ahhoz, hogy támogasson minket” – mondja L. Ritók.

Ha most sikerül összegyűjteni a 8,5 millió forintot az is csak az idei tanévre lesz elég, az, hogy mi lesz jövőre, amikor a teljes támogatási összeget megvonják, az alapítvány munkatársai egyelőre még nem tudják.

L. Ritókékhoz hasonlóan szintén 50 százalékkal vágták meg a támogatások mértékét a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnél (MET), akik több óvodát és iskolát is fenntartanak hátrányos helyzetű településeken. A támogatások megvonását az ő esetükben azzal indokolta a kormány, hogy a MET egy meg nem térült befektetés és nem kellő színvonalú az, amit csinálnak.

Iványi Gábor lelkészt, az elbarikádozott Színház- és Filmművészeti Egyetemnél kapta el munkatársunk, hogy megkérdezze, mihez kezd majd most a MET a támogatás fele nélkül.

„Az, hogy most a támogatások felét adják csak, azt jelenti, hogy a gyerekek taníttatásához minden nap csak 100 forinttal járulnak hozzá, és csak maga a gyerekek étkeztetése napi 600 forintba kerül” - mondja Iványi...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA SZEPTEMBER 2-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.09.01.

A jelek szerint sokféle értelmezése lehet a jelenlegi hatalom egyik kedvenc jelszavának, amelyet már a határállomásokon is hirdetnek, nehogy a hazánkba tartó külföldiek tévedésbe essenek. „Családbarát ország” – hangzik a szlogen, melyet azonban a kormányzat egészen másképp gondol, mint jó néhány állampolgár vagy szervezet. A hivatalos politika mindenkit arra ösztönöz, hogy munkából éljen meg. Ha tud. Ha viszont nem, akkor küzdjön meg a lehetséges támogatásokért. Ezt nevezik a mai Magyarországon szociálpolitikának.

Szivárványos gyűlölet

Ismét támadásba lendült a Fidesz. A politikai boszorkánykonyhán most a melegközösséget találták meg. Újra egy olyan csoportot vettek célba, amelyet a társadalom egy része nem ismer, egy másik része pedig mereven elutasít. Szakértőinket arról is kérdeztük, hogy a családok védelmét látványosan hirdető kormányzat miért védtelen rétegeket talál meg rendszeresen, gyűlöletet keltve ellenük.

Az utolsó utáni fillérek

Nesze sánta, itt egy púp is! – talán ezzel a mondattal lehetne a legjobban jellemezni a magyar szociálpolitikát. Az Orbán-kormányok sosem voltak híresek a különböző támogatások feltétel nélküli osztogatásáról, hiszen a miniszterelnök alapvetése az, hogy a pénzt munkával kell megkeresni. Az utóbbi években az állam ennek megfelelően alakította a hazai szociális hálót. Az eredmény azonban erősen kérdéses.

A vihar kapujában

Itt a szeptember, ismét emelkedik a fertőzésszám. „Igen, lesz második hullám, nagyobb, mint tavasszal volt. Lesz pánik, lesz még félelem” – állítja a szakértő. Hogy a második hullám egyre inkább a politikai küzdelem járszalagjára csatlakozik, merőben új légkört teremt, miközben a háttérben ott sötétlik a hanyatló gazdaság díszlete is. Milyen reményekkel vágunk az ősznek?

Kései sirató

Újabb gazdaságvédelmi csomagot készít a kormány, felismerve, hogy az áprilisi próbálkozás hatásai haloványak. Módosulhat a 2021. évi, már elfogadott költségvetés is. A munka nélkül maradtak és azok, akik csak az ősszel veszítik el állásukat, még akkora támogatásra sem számíthatnak, mint eddig.

Túltolták a biciklit?

Az utóbbi hónapokban Karácsony Gergely főpolgármester sok forgalmas útra festetett kerékpársávot, hogy a koronavírus-járvány okozta kijárási korlátozások idején próbálja kiváltani a közösségi közlekedést, kerékpárra ültessen minél több fővárosit, aki hajlandó erre. Az előzetes hatásvizsgálat nélkül megvalósított döntés nem aratott osztatlan sikert. Karácsonyékat ugyanakkor ez a megosztottság nem zavarja, mint ahogyan az sem, hogy a főváros főútvonalainak többsége szinte alkalmatlan a kerékpározásra. Több szakmai szervezettel együtt inkább azt kommunikálják, hogy akciójuk bevált, hiszen annak hatására naponta több ezren hagyják otthon az autójukat, és pattannak nyeregbe.

Ellenzéki Kerekasztal 2.0

Azt ígérik, hogy szeptember közepén felszállhat a fehér füst. Legalábbis a rendszerváltás utáni kormányok korábbi minisztereiből, államtitkáraiból, meghatározó személyiségeiből alakult V21 nevű politikai tanácsadó testület optimista. Persze szó sincs arról, hogy az általuk előkészített dokumentum alapján rögvest trónra emelik majd a 2022-es választásra készülő ellenzéki pártok „pápajelöltjét”, de arra feltétlenül számítanak, hogy sikerül mindenkivel elfogadtatni egy olyan politikai megállapodást, amely alapja lehet a Fidesz–KDNP leváltására készülő pártok választási együttműködésének.

Álmodj, királylány!
Ma már kevesen tudják, hogy a címben idézett dal Homonyik Sándor előadásában (Menyhárt János szerzeménye) annak a 17 éves lánynak az emlékére született, aki a háború utáni Magyarország első szépségversenyének áldozata lett.

Migráció

A mai tömeges illegális migráció kapcsán gyakran hallani véleményeket arról, hogy a történelem folyamán Magyarországra betelepülő svábok, zsidók, örmények stb. mennyi mindennel gazdagították a magyar kultúrát, tudományt. Igaz! Csakhogy meg kell különböztetnünk egymástól a szerves és a szervetlen migrációt. A kettő összekapcsolása alapvetően téves, sőt veszélyes is.

A kiút Moszkvába vezethet

A hivatalos tilalom dacára több tízezren – egyes becslések szerint mintegy százezren – tüntettek Minszkben a legutóbbi vasárnapon is, ami történetesen Aljakszandr Lukasenka 66. születésnapjára esett. Dulakodások és fizikai összetűzések is voltak a rendvédelmisek és a belarusz (fehérorosz) elnök távozását követelő demonstrálók között. Közben Lukasenka telefonon beszélt Putyinnal, és abban maradtak, hogy néhány hét múlva Moszkvában találkoznak egymással.

Kínai befektetések: igazi akadályfutás

Soha nem látott méreteket ölt az az expanziós kereskedelmi politika, amelyet Kína már jó ideje folytat Európában. A jobbára az öreg kontinens nagyvállalatainak megszerzéséért folytatott harcban is az ázsiai nagyhatalom veszi át az Egyesült Államok vezető szerepét. De ez a tőkebefektetés útján történő terjeszkedés jelentős korlátokba ütközik.

A becsületedet őrizd meg!

A Jászai Mari-díjas, érdemes művész egyszerre két anyaszerepet is próbál. A Rózsavölgyi Szalonban augusztus végén mutatják be Patricia Highsmith–Craig Warner: Idegenek a vonaton című darabját, amely először lesz látható hazai színpadon. Az írónő a pszichothriller műfajának királynője, a világsikerű A tehetséges Mr. Ripley szerzője. Az előadást Szarka János rendezi. A másik premier szeptemberben a Budaörsi Latinovits Színházban lesz, David Eldridge Születésnapját Pelsőczy Réka állítja színpadra. Tragikus családtörténet ez is. Takács Katalin a Színművészeti Egyetem hatalmi megszállásáról is elmondja a véleményét.

Elment Csepeli Weiss Márta
„Szeretném, ha valaki megkérdezné tőlem, leülhetek-e erre a székre, és én azt felelhetném, ne tegye, ez egy 12. századi bútordarab…” – beszélt nemrég az álmai-ról egy újságírónak Herzog Mór unokája, hozzátéve, „Magyarország arra vár, hogy feladjam, vagy talán a halálomra”. Martha Nierenberg, született Csepeli Weiss Márta akkor már évtizedek óta minden lehetséges fórumon küzdött a család páratlan műtárgygyűjteményének visszaszerzéséért. Nierenberg 96 évet élt, halálhírét a napokban a legnagyobb amerikai lapok, köztük a The New York Times közölte. Itthon nem sok publicitást kapott.

ITT OLVASHATÓ

VIDNYÁNSZKY NEM ELŐSZÖR ALAKÍT ÁT EGY EGYETEMET. MIT CSINÁLT 10 ÉVEN ÁT KAPOSVÁRON?

PARTIZAN.HU
Szerző Partizan
2020.09.01.

  Vidnyánszky Attilát 2020. augusztus 1-től 
  a Színház-és Filmművészeti Egyetemet 
  fenntartó alapítvány kuratóriumának 
  elnökévé nevezte ki a kormány. Hiába a 
  hallgatók, a tanári kar és a szakma 
  nagyjainak tiltakozása az agresszív 
  térfogalás ellen, az ügyben továbbra sem 
  történik érdemi egyeztetés a felek között.

  Azonban Vidnyánszky nem ismeretlen 

  terepen manőverezik, tíz évvel ezelőtt 

  kicsiben már végigvitte ugyanezt: 2011-  

  ben Kossuth-díjának köszönhetően a 

  Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi 

  tanára lett, majd 2013-2020 között az 

  intézmény művészeti rektorhelyettese és a 2012-ben induló színművész osztály osztályvezető tanára.

Ebben a videóban volt kaposvári színművész hallgatókat és tanárokat kérdezünk, hogyan emlékeznek vissza a kinevezés és a változás éveire, a tervekre és ígéretekre, a Vidnyánszky által vezetett kaposvári színészképzés átalakítására.

ITT NÉZHETŐ MEG

TURISZTIKAI BIRODALOM ÉPÜLT UNIÓS PÉNZBŐL A FIDESZ PARLAMENTI KÉPVISELŐJÉNEK BIRTOKÁN

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2020.09.02.

Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Noha hivatalosan nem Kovács kapta a pénzeket, és szerinte semmi köze azokhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára. Minderről ráadásul nem mondott igazat a kormánypárti képviselő, aki érdeklődésünkre öt év után módosíttatná a földhivatali bejegyzéseket. Riport a Nyírségből, ahol Kovácsék családi vállalkozásként tekintenek a politikára.

Csaknem 60 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás” Kovács Sándor nyírségi fideszes országgyűlési képviselő családi birtokán – derítette ki a 24.hu.

A beruházások egyik érdekessége, hogy a közpénzből felhúzott épületek tulajdonviszonyairól ottjártunkkor egészen mást állított a kormánypárti politikus, mint amit az ingatlan tulajdoni lapja mutat. Ráadásul a „turisztikai célpontok” között akad olyan is, amelynek látogathatóságáról sem helyben, sem az interneten nem találtunk nyomot...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A SAJÁT TEHETETLENSÉGÉTŐL RÉMÜLT MEG, EZÉRT REAGÁLT ÍGY ORBÁN DÖNTÉSÉRE

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2020.09.02.

Az EU arra készül, hogy közös járványügyi protokollt alakítson ki.

Financial Times

Európa küszködik az egyre erőteljesebb vírusjárvánnyal, ezért most azt igyekszik kitalálni, miként lehetne egységesen meghatározni, mely körzetek számítanak első számú veszélyforrásnak, és hogyan tudnák a tagállamok közösen szabályozni a határforgalmat. A Bizottság el akarja kerülni, hogy megint olyan káosz alakuljon ki, mint tavasszal, amikor is jó pár ország egyoldalúan lezárta a határait a Schengeni övezeten belül.

Ezért ma olyan javaslat kerül az EU-nagykövetek elé, amely öt pontban határozza meg a teendőket. Így közös karantén rendelkezéseket alakítanának ki, meghatároznak, hogy mely forrásokat tekintenek irányadónak az adatok felhasználásához és azonos elvek szerint történne a helyzet feltérképezése is. A lap látta a német elnökség által kidolgozott dokumentumot, amely rögzíti, hogy továbbra is az egyes kormányok jogköre marad elrendelni a szükségesnek tartott intézkedéseket, de el kell kerülni a nemzeti külön utakat és meg kell őrizni Schengen előnyeit.

Márciusban ugyanis jelentős mértékben szétesett az egységes piac és egyes polgárok képtelenek voltak visszajutni országukba. Viszont a tagok azóta is saját módszerükkel azonosítják be a veszélyesnek minősített régiókat, illetve hoznak lépéseket a határforgalom kapcsán. Magyarország pedig bejelentette, hogy határzárat léptet életbe. Erre reagált úgy a Bizottság szóvivője, hogy tanácsosabb volna célzott intézkedéseket tenni, azaz csak bizonyos körzetek polgáraira kimondani a beutazási tilalmat és csupán meghatározott időre.

Egységesítenék a karantén, a tesztek és az utazási figyelmeztetések rendjét is. De nem lesz könnyű előre lépni, mert az egyes kormányok fenntartják a jogot az egyoldalú intézkedésekre. A mai találkozó célja mindenesetre az, hogy megmutassa: hajlandóak-e a tagok szorosabb koordinációra, hol kínálkozik arra nagyobb készség, és mely területeken nagyobb az ellenállás - közölte egy brüsszeli diplomata. A Bizottság a maga részéről felvetette, hogy közös szempontok alapján kellene meghatározni a járványügyi kockázatokat. A veszélyesnek nyilvánított körzeteket azonos elvek szerint osztályoznák, piros, sárga, zöld jelzés alapján és mindenütt egységes elbánásban részesülnének az utazók.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A Bizottság azért lépett fel minden habozás nélkül, miután - határzár ide vagy oda - Magyarország megpróbál kivételes elbánást nyújtani a három másik visegrádi állam polgárainak, mert Brüsszel nem akarja megvárni, hogy akárcsak tavasszal, ezúttal is sorra zárták le a határokat a tagállamok és a végén megint ott álljon tehetetlenül. Attól fél, hogy ily módon az egész schengeni rendszer kerül veszélybe, hiszen itt a szabad mozgás alapjoga sérül.

Úgy hogy a két illetékes biztos azonnal levelet küldött Budapestre, kiemelve, hogy nem lehet diszkriminálni a többi 23 tagállam polgárait. Brüsszel egyben azon dolgozik, hogy a kormányok hangolják össze tevékenységüket a Covid-19 ellen. Ennek érdekében a soros német uniós elnökség ma ismerteti javaslatát az tagállamok nagyköveti bizottságában, amely éppen azt célozza, hogy a tagállamok ne külön utakkal próbálkozzanak, ahogyan azt Magyarország teszi, hanem kellő egyeztetés után közösen lépjenek. Így valamennyien ugyanabból az adatbázisból dolgozzanak, egységes szempontok alapján mondják ki, mely területek számítanak veszélyforrásnak. Továbbá minden országban ugyanolyan megítélés alá esnének azok az utasok, akik kockázatos övezetből érkeznek.

Kurier

Egészen simán zajlott a forgalom a magyar határzár első napján, de nem biztos, hogy ez ma is így lesz, azon kívül több kérdés változatlanul tisztázatlan. Pedig előtte nagyok voltak az aggályok az ingázó munkavállalók miatt, de a nyitánykor elmaradtak a kaotikus jelenetek, a magyar határőrök csak igen lazán ellenőrizték a forgalmat, illetve a papírokat. Nem alakultak ki egyik irányban sem hatalmas torlódások. Ennek alighanem az az oka, hogy minden érdekelt okult a tavaszi tapasztalatokból, így most rugalmas és használja a józan eszét.

Úgy hogy pl. a határmenti városokba a magyar fogorvosok által kiadott igazolásokkal simán jöhetnek az osztrák páciensek. És ez fordítva is igaz, éspedig azokra a magyarokra, akik a túloldalon dolgoznak. Legfeljebb ezúttal valamivel lassabban jutottak át. Azért szőlősgazdák aggódnak, mert két hét múlva kezdődik a szüret, bár nem gondolják, hogy nagyobb gondok lennének a magyar munkások miatt. A Gazdasági Kamara ugyanakkor előbb látni akarja, miként alakul a helyzet a határokon, és hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik munka után utaznak haza. Mindenesetre már szervezik, hogy szükség esetén osztrák földön adjanak szállást ezeknek az embereknek.

A határ túloldalán viszont az érintett ingázók a közösségi oldalakon lázadoznak a korlátozás miatt, teljesen feleslegesnek tartják azt. Sopronban holnap tüntetés is lesz. A Rábafüzessel szemközt fekvő Deuschkreuz polgármestere pedig azért dühöng, mert nem érti, hogy a magyarok simán átmehetnek, az osztrákokra viszont vonatkozik a tilalom. Márpedig idáig egy csomó helybéli magyar területen át jutott el Kismartonba vagy Bécsbe. Emiatt legalább egy hónapig naponta akár 50 kilométeres kerülőre kényszerülhetnek, miközben a vírus nem áll meg a határon.

Wiener Zeitung

Orbán Viktor leengedte a határsorompókat, ezzel a drasztikus intézkedéssel reagált a járvány erősödésére. Pedig Magyarországon idáig viszonylag szerencsésen alakult a ragály, sokáig csak kevesen fertőződtek meg, ám az utóbbi időben jócskán megugrottak a számok. Szakértők szerint a fő ok a fiatalok felelőtlensége, illetve, hogy a korábbinál sokkal több tesztet végeznek. A jobboldali-nemzeti kormány ezzel szemben úgy véli, hogy a vírust külföldről hurcolják be, ezért lezárja az országot.

Ausztriában viszont a Gazdasági Kamara tiltakozik, mert úgy ítéli meg, hogy a szigorítások igazságtalan terhet jelentenek az osztrák gazdaság számára. Úgy hogy enyhítéseket követel. A főtitkárnak leginkább azzal van baja, hogy az osztrák ingázók csak akkor járhatnak át, ha a határ mentén, 30 kilométeres övezeten belül laknak és legfeljebb 24 órát maradnak magyar területen. Mint mondta, azért gond ez, mert az osztrák külkereskedelem 80 %-a Európával zajlik, márpedig most az ország versenyhátrányba kerül. Úgy hogy szerinte ezt a kérdést uniós szinten kellene rendezni.

Le Figaro

Nem sok idegennel találkozott tegnap a Váci utcában a tudósító, de ebben nincs semmi meglepő, miután az ország kedd éjfél óta távol tartja a külföldieket. De a repülőtéri ellenőrzés csak abból állt, hogy megkérdezték, honnan jött az illető és futó pillantást vetettek az útlevélre. A városba tartó buszon viszont már sokan voltak, ezért lehetetlennek bizonyult a távolságtartás. Bár a járműken kötelező maszkot viselni, az üzletekben és az éttermekben viszont csak a személyzetre vonatkozik az előírás. Orbán Viktor így akarja megakadályozni a járvány újabb rohamát.

A legtöbb új eset a fővárosban fordul elő, ugyanakkor a határzár szelektív. A változó geometria azt jelenti, hogy részben 30 kilométeres övezetből szabadon jöhetnek-mehetnek az ingázók, részben pedig előbb Babis, majd cseh és szlovák kollégája is kijárta a bledi fórumon, hogy az ő polgáraikra ne vonatkozzon a tilalom. Zgut Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia magyar kutatója azt mondja, Orbán a szokásos hatalmi technikát alkalmazza, amikor a külföldieket teszi meg bűnbaknak és a külső fenyegetést hangsúlyozza. Pedig a szakértők kiemelik, hogy inkább a belső fertőzésforrásokra kellene összpontosítani, az iskolákra, a kórházakra, a nagy összejövetelekre. Ezekre azonban nem érvényesek a megszorítások.

Le Monde

Magyarországon a nyár a fertőzés miatt kaotikus volt Orbán és emberei számára. A nacionalista kormányfő mindenkit arra szólított fel, hogy odahaza nyaraljon, de a külügyminiszter váratlanul a horvát partoknál bukkant fel. Az ország erős embere közvetlenül azután adta ki a „Több Balaton, kevesebb Adria”-jelszót, hogy hazatért az epikus európai csúcsról, ahol újjáépítési csomagot hagytak jóvá, viszont nagyon homályos utalást tettek arra, hogy anyagi szankciók lehetségesek a magyar jogállam visszaszorulása miatt. Az újságírók gyorsan beazonosították, hogy a csodálatos birtok a lányáé és a vejéé, akik az utóbbi években jócskán megszedték magukat – kétes körülmények között, sok európai pályázat jóvoltából.

A magyarok nemigen haragszanak a vezérre a korrupció szintje miatt, de azt gondolhatták, hogy a kormánypolitikusok szigorúan tartják magukat az Orbán által előírt biztonsági korlátozásokhoz. Ezek után jelent meg a fotó Szijjártó tengeri üdüléséről, ráadásul egy olyan, 21 millió eurót érő hajó fedélzetén, amelynek heti bérleti díja egyes források szerint 170 ezer euró. Majd kiderült, hogy Orbán is arrafelé hajókázik, szóvivője azonban nem volt hajlandó megerősíteni az értesülést, mondván, itt magánügyről van szó. Hollik István nem ment külföldre, de így is megbetegedett. De mivel ott volt egy félhivatalos bulin, egy csomó notabilitásnak karanténba kellett vonulnia.

Ez után a zűrzavar után közölte Magyarország, hogy az EU-ban páratlan módon beutazási tilalommal sújtja a külföldieket. A hazatérő magyarokra pedig vesztegzár vár. Az ezúttal elvileg vonatkozik a hatalmasságokra is.

Politico

Közeleg a vég a bolgár kormányfő számára, miközben az EU és Berlin egyre jobban aggódik az ország miatt, nehogy ott is magyar állapotok alakuljanak ki. A korrupció ellen kirobbant tiltakozások immár az egész országra kiterjednek. Ma mindenütt lesznek tüntetések, ám Boriszov ezalatt az alkotmány felülvizsgálatát nyomatja. A politikus immár majdnem két hónapja csak nézi a tiltakozásokat, tízezrek skandálják az utcákon, hogy egy oligarchikus maffia vette át az uralmat az állam fölött, ideértve a bíróságokat, a sajtót és a biztonsági apparátust.

A nagy arányú megmozdulásokat azért időzítették mára, mert a nyári szünet után most ül össze először a parlament és ott a fő téma az alaptörvény átalakítása lesz, amit a politikus azután vetett fel, hogy a tömegek a lemondását követelték. Az ellenfelek úgy reagáltak az ötletre, hogy Boriszov időt akar nyerni és a reformok egy része csak még jobban aláásná a jogállamot, illetve az általa védett maffiafőnökök kezére játszik.

Igazából a változásokra semmi esély, mert a koalíciónak nincs meg hozzá a kétharmada. A kormányfő viszont azt mondja, hogy ő akkor lép le a színről, ha tető alatt van az új alkotmány. A demokrácia sanyarú helyzetét az unió évek óta elnézi, nem úgy, mint Magyarország és Lengyelország esetében, mert a kormányfő nem folytat ideológiai háborút Brüsszellel és az európai színtéren szívesen nyilvánítja ki hűségét Merkel és az EPP iránt. A miniszterelnök az Európai Néppárt egyik oszlopának számít. De az EU-ban már fogy a türelem iránta és a bolgár válság miatt már az európai kereszténydemokraták soraiban is félreverik a harangokat.

A Bundestag Európai Bizottságának CDU-s elnöke kijelentette: minden köntörfalazás nélkül komolyan el kell beszélgetni a bolgár kormánnyal, mert az országban elfogadhatatlan dolgok mennek végbe. A német szociáldemokraták szóvivője szintén aggályát hangoztatta, mármint hogy Bulgáriában is ugyanaz lesz, mint Magyarországon. Pártja már támogatásáról biztosította a Boriszov elleni demonstrációkat. A német zöldek egyik EP-képviselője úgy nyilatkozott, hogy természetesen a bolgár vezetést is ugyanolyan jogállami vizsgálatnak kell alávetni, mint amilyen a magyar és a lengyel kabinet ellen van folyamatban.

ITT OLVASHATÓ

BLOKÁD ALATT AZ SZFE – LEHETSÉGES-E A POLITIKÁTÓL MENTES OKTATÁS FENNMARADÁSA?

ÁTLÁTSZÓ / FELSŐOKTATÁS
Szerző: GÁL ZSOMBOR
2020.09.01.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját felszámoló kuratórium beiktatását követően az egyetem korábbi vezetése benyújtotta lemondását. Szeptember 1-ére virradóra az egyetem mintegy 250 hallgatója elfoglalta, majd barikád alá vonta az intézmény Vas utcai épületét.

A hallgatói tanácskozást és fórumot követően, a hallgatók délután sajtótájékoztatót hirdettek az egyetem Vas utcai épülete elé. A színes, tiltakozást kifejező transzparensek mellett észrevehető az egyetem bejárati ajtajára kifeszített, vízfestékkel festett plakát is, amelyen az olvasható, hogy „További rendelkezésig belépés kizárólag a 155 éves egyetem polgárainak” lehetséges.

A sajtótájékoztató előtt fél órával, a ma Magyarországon befolyással bíró médiumok jelentős része megjelent, így többek között jelen voltak az Index, a Hír TV, az ATV és a Pesti Srácok munkatársai is. A hivatalos kezdés előtt a sajtó munkatársai hiába próbáltak kérdéseket intézni az ajtóban várakozó hallgatókhoz, azok a „konkrétumok ismeretének hiányában”, a válaszadást következetesen elutasították.

Eközben az oszlopok között kifeszített piros-fehér szalagkorlátok mentén folyamatosan érkeztek az egyetemet támogató civilektől a hallgatóknak szánt felajánlások: pékáruk, pizzás dobozok, műanyag raklapba pakolt, sorba állított kávék, wc papír és papírzsebkendő csomagok, egyéb élelmiszerek, üdítők, egy palack vörösbor és karton cigaretták...

ITT OLVASHATÓ

AZ SZFE HALLGATÓI 13 PONTBAN KÖVETELIK, HOGY MONDJON LE AZ EGYETEM KURATÓRIUMA, ÉS KAPJÁK VISSZA FÜGGETLENSÉGÜKET

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.09.01.

Kedden délután hallgatói fórumot, majd sajtótájékoztatót tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai, akik a tegnap esti tüntetés után egyetemfoglalásba kezdtek, ma délelőtt pedig szalagokkal tekerték körbe az egyetem több bejáratát, hogy megakadályozzák a kormány által kinevezett új vezetőség épületbe való bejutását.



A fórumon a hallgatók megfogalmazták az alapítványi átalakítással kapcsolatos követeléseiket, amelyek így hangzanak:

1. „Garantált autonómiát az egyetemnek!

2. Elutasítjuk az egyetem modellváltásáról szóló törvényt jelenlegi formájában!

3. Elutasítjuk a kuratórium és a felügyelőbizottság kinevezésének módját, így ezzel a kuratóriumot és a felügyelőbizottságot is!

4. Elutasítjuk a fenntartó által fenntartott alapdokumentumokat!

5. Elutasítunk bármilyen önkényesen kinevezett vezetőséget!

6. Követeljük a szenátus jogkörének visszaállítását!

7. Követeljük a lemondott szenátus által elfogadott alapdokumentumok elfogadását!

8. Követeljük a jelenlegi kuratórium lemondását!

9. Követeljük, hogy az alapítvány alapítójogai ne kerülhessenek át az államtól az alapítványhoz!

10. Követeljük, hogy az állam ne vonulhasson ki teljesen az egyetem finanszírozásából!

11. Követeljük, hogy az egyetem neve kerüljön vissza az alapítvány nevébe!

12. Nyomatékosan kijelentjük, hogy a pártpolitikától továbbra is elhatárolódunk, és tiszteljék meg az ügyünket azzal, hogy távolmaradnak tőle!

13. Az egyetemre további rendelkezésig csak az egyetem jelenlegi polgárai léphetnek be.”

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHETETT VOLNA VALÓBAN ELŐKÉSZÍTENI AZ ISKOLAKEZDÉST?

MÉRCE
Szerző: PAPP RÉKA KINGA
2020.09.01.

...Valójában nincs olyan intézkedés, ami túlzsúfolt és alulfinanszírozott iskolákat biztonságossá tehetne járvány idején.
Azaz a vakszerencsében bízunk: hát talán csak nem pont mi leszünk azok, akik elkapják. Vagy ha mégis, akkor talán csak nem mi leszünk azok, akiknél komoly szövődmény alakul ki. Talán csak nem a mi balszerencsénket fogják a hírekben párás tekintettel megemlíteni. A statisztika azonban csak addig vigasztalja az embert, 
amíg nem konkrétan vele történik meg a baj.

A járvány kitörése óta több mint fél évünk volt felkészülni erre a valójában nem lehetetlen feladatra. Tökéletes megoldás nincs, de a katasztrofálisnál kevésbé rossz éppenséggel lehetséges lett volna. És hogy mire lett volna elég fél év? Például arra, hogy

- Tanulópárokat, tanulócsoportokat alakítsunk, amelyek az intézményen kívül is hatékonyabban tudnak tanulni;

- Az intézmények felmérhették volna, mely szülők tudnak otthon maradni a gyerekekkel, és kik biztosan nem, ki mennyire tud együttműködni. Aki meg tudná oldani a távoktatást, akár kiscsoportokban, az ezzel is csökkentené a veszélyt azok számára, akiknek muszáj bevinni a gyereket.

- Lehetett volna állami keretszerződéseket kötni olyan digitális szolgáltatóval, akinek a terméke bevált tavasszal, hogy ne az adathalászatra építő és időnként korlátozottan ingyenes szolgáltatásokon múljon a távoktatás.

- Laza mozdulattal lehetne kihajítani az ablakon az állami tankönyv-monopóliumot, és legalább a válság idejére újra szerződni azokkal a tankönyv-kiadókkal, akiknek van integrált terméke (értsd: legalább részben digitális tananyag). Létezik ilyen, volt is kiadó, aki tavasszal ingyen felajánlotta a termékeit iskoláknak, és ezek közül legalábbis néhány remekül működött – persze ezeket a KLIK nem támogatja.

- A tavaszi lezárás miatt az intézmény-fenntartás költségei töredékükre csökkentek, ebből lehetett volna azóta plusz tanárokat, pedagógiai asszisztenseket és másokat felvenni, akik a járvány idején megnövekedett kapacitásigényt tudnák fedezni, akár tanulócsoportokkal külön-külön foglalkozni. És valamiből fedezni kéne a távoktatás egyéni költségeit is: internetelőfizetést, megfelelő eszközöket juttatni a tanároknak, akik mostanáig maguk finanszírozták ezeket a többletköltségeket.

- A rászoruló tanulóknak digitális eszközöket kellett volna juttatni.

- Ki lehetett volna dolgozni több forgatókönyvet a járvány lehetséges alakulása esetére, és ezekhez kialakítani a szükséges kereteket; kommunikálni a lakossággal, felkészíteni minden szereplőt az egyes esetekre.

- Elő kellett volna állni egy jócskán csökkentett követelményszinttel, akár a különböző forgatókönyvek esetére szabva is, amelyben hangsúlyt kap az önálló tanulás módszertana, azaz otthon tanulni tanulnak a gyerekek. Ez amúgy minden élethelyzetben létfontosságú tudás, nem csak válság idején hiányzik a tantervből.

- Átgondolni, „a 45 perces óra után mindenki egyszerre zúdul ki a folyosóra” ősi koncepcióját, és olyan eltolt órarendekkel tanítani, hogy a tanulók negyede-ötöde legyen csak kint a folyosón és az udvaron.

- A kötelező maszkot bevezetni felső tagozatban.

- Ott, ahol lehet, kialakítani egyfajta rendkívüli lakásóvodáztatási rendszert, gyesen lévő vagy munkanélküli pályaelhagyó pedagógiai végzettségűekkel, vagy olyan szülőkkel, akik kimondottan csemetéik óvodás haverjait vigyáznák otthonukban (4-6 fő max), állam által biztosított fizetésért. (Az utóbbi három javaslatért köszönet Üveges Lillának.)

Ez persze csak néhány alapvetés, ezeknél sokkal több dologra is elég lett volna fél év.

ITT OLVASHATÓ

KEMÉNY ŐSZ VÁR ORBÁNRA BRÜSSZELBEN

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.09.01.

A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy 2020 nyarára véget ért a magyar kormány és az uniós vezetés harca. Pedig csak most kezdődik igazán. Három nagy konfliktus is várhat a miniszterelnökre Brüsszelben.

A nyár külpolitikai harcai alapján a felületes szemlélők azt gondolhatták, hogy az Orbán-kormány fontos csatákon van túl az Európai Unióval vívott küzdelemben. Erre van is némi okuk. Július végén az unió vezetői egy kiemelkedően hosszú és annál is szokatlanabb csúcstalálkozón megegyeztek arról, hogy mekkora legyen az unió következő hétévi költségvetése.

Az ilyen találkozók alapvetően a kompromisszumokra épülnek, mivel a döntések elfogadásához az összes tagország hozzájárulása szükséges. Pont ezért minden egyes tagállam meg is akadályozhatja azt, ahogy ezzel Magyarország és Hollandia is fenyegetőzött. Mivel bárkiből lehet akadály, így mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra is, hogy otthon sikerként mutassa be a megállapodást...

ITT OLVASHATÓ

FALUS FERENC: FELELŐTLEN EMBERKÍSÉRLET FOLYIK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz

Szerző: DÉSI JÁNOS

2020.09.01.

A kikerült információk szerint komoly konfliktus van a kormányon belül, szakemberek úgy vélik, hogy a határzár, és annak hangsúlyozása, hogy a vírust külföldről hozzák be, csupán a „migráncsozás” része. 10 százalék körül van a behurcolás aránya. A határzár különben is lyukacsos, most például a visegrádi országokból érkezők beutazásán könnyítettek, ugyanakkor a határ menti átjárás szabályairól alig lehet tudni valamit.

Tesztelni kellene, sokkal többször és ingyenesen, erősíteni a kontaktuskutatást – hangsúlyozta a Reggeli gyorsban Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos. Korai szakaszban kell megtalálni a fertőzötteket, a gócokat, az embereknek pedig szigorúan kellene tartaniuk a másfél méteres szociális távolságot, maszkot kellene viselniük, különösen zárt térben, mégpedig a megfelelő módon , és ügyelniük kellene a higiéniás szabályok betartására.

A kormány tagjai nem mutatnak példát, alig lehet politikust látni maszkban, de még hatósági emberek sem viselik, ami a polgároknak azt üzeni, hogy nem kell ezt az egészet komolyan venni. A maszkokat olcsóbban kellene adni és gondoskodni arról, hogy a patikák megfelelő készletet kapjanak az állami tartalékból.

Az iskolakezdés külön gondot okoz. Azt az intézményt, amelyben fertőzött tanárról, diákról, szülőről tudnak, azonnal be kellene zárni két hétre.

Falus Ferenc szerint épp elég vállalni a munkába járás kockázatát, a szórakozásét most el kellene kerülni. Áprilisban még 69 év volt a fertőzöttek átlagéletkora, most 31. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok körében terjed jobban a járvány, mert nem veszik komolyan az óvintézkedéseket. Náluk enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb a szövődmény, de éppen azok a fertőzöttek a veszélyesebbek, akiknél enyhébbek a tünetek. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, nem volna szabad közösségbe menni.

Még bonyolítja a helyzetet az, hogy az ősz szokásosan meghozza az influenzát, amely hasonló tüneteket okozhat, mint a koronavírus. Ezt a kettőt majd szét kell választani. Az influenza ellen van védőoltás, a Covid 19 ellen nincs, és még hónapokig nem is lesz. Gyógyszer már tulajdonképpen van, aki kórházba kerül, annak jobbak a gyógyulási esélyei, mint tavasszal voltak.

A volt tiszti főorvos határozottan kijelentette, hogy minden tömegrendezvénynek bődületes kockázata van. Nevetséges, hogy könyvfesztivált nem rendeznek, borfesztivált, focimeccseket viszont igen. Nem kellene a miniszterelnök hobbijait ilyen mértékben kiszolgálni, mert ez felelőtlenség, mondhatni: emberkísérlet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYAR MÜNCHHAUSEN?

G7 / ZÉRÓOSZTÓ
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2020.09.01.

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Ebben a cikkben arra szeretnék választ találni, vajon mekkora baj, ha elszáll a költségvetési hiány és megugrik az államadósság.

Az írás apropóját az adja, hogy augusztus végén elismerte a Pénzügyminisztérium, hogy az államháztartás hiánya idén a GDP 7-9 százalék között lehet (szemben a korábban kommunikált 3 százalék alattival), majd az MNB elnöke tett közzé egy írást, melyben felveti azt, hogy 2022-ig el lehet engedni hiányt és az adósságot is. Ez a gondolat szöges ellentétben áll a mögöttünk álló egy évtized magyar gazdaságpolitikájának az alacsony költségvetési hiányt és az államadósság csökkentését hirdető alaptételével.

Mi az oka a 180 fokos fordulatnak?

Az előző gazdasági válság (a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság) és az utána kialakuló európai adósságválság (2011-2012) fő üzenete az volt, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok veszélyesek, azokat el kell kerülni. Az egyik kiemelt veszélyt pedig a túlzott államháztartási hiány jelentette. Azok az EU-tagországok, ahol túl magas volt a hiány, szamárpadra lettek ültetve*. Szigorú brüsszeli gyámkodás mellett kellett lecsökkenteni a hiányt. A sikert az jelentette, ha sikerült a hiányt lefaragni a GDP 3 százaléka alá, illetve az államadósság emelkedő trendjét megállítani, majd megfordítani. Ez a gondolkodás jellemezte a magyar és az európai gazdaságpolitikát egészen mostanáig. Magyarországon sajátos csomagolást kapott ez a történet a gazdaságpolitikai önállóság visszaszerzésével, az államadósság ellen nyert csatával és a történelmi szabadságharcos mentalitás összefésülésével.

De a gazdaságpolitikában nincs tartós állandóság – a célszerűnek/szükségesnek gondolt gazdaságpolitikai csapásirány a gazdasági, a társadalmi és a politikai konstelláció függvényében változik. Egy nagy horderejű gazdaságpolitikai fordulat előfeltétele a fenti tényezők radikális változása. Ezt hozta el a koronavírus-pandémia.

Ha most megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy a koronavírus-válság kezelésének gazdaságpolitikai módszere országról országra rendkívül hasonló elemeket tartalmaz. A két legfontosabb dimenziója a válságkezelésnek az állami kiadások növelése és a kamatok csökkentése. Vagyis adósodjunk el, de úgy, hogy annak a költsége legyen minimális. Lehetőleg nem több, mint nulla. Ha nem lehet, akkor csak kicsit több, mint zéró.

Emlékezetes történet a nagyotmondó Münchhausen báróé, aki egy mocsárba esve saját parókájának copfjánál fogva húzta ki magát az ingoványból. Képletesen, a gazdaságpolitikában nagyjából ezt csinálja most az egész világ. Magyarország és a magyar gazdaságpolitika nem kivétel: a nemzetközi fősodorba illeszkedik a hazai válságkezelés. Igaz ez a fő irányvonalra (az alacsony kamatkörnyezet fenntartása, illetve az állami pénzcsap megnyitása) és az alkalmazott fiskális és monetáris politikai megoldásokra egyaránt...

ITT OLVASHATÓ

PÁR SOR AZ SZFE-RŐL ERDÉLYBŐL – GÁSPÁRIK ATTILA SORAI

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerző: GÁSPÁRIK ATTILA
2020.09.01.

Gáspárik Attila színész-rendező, tanár, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója az alábbi sorokat juttatta el a Színház Online-hoz.

Nem kell ahhoz rektornak lenni egy egyetemen, hogy az ember átérezhesse mekkora energia kell a különböző egyéniségek, tehetségek szakmai szándékait közös nevezőre hozni egy felsőoktatási intézményben. Mennyit kell küszködni, hogy az intézményt ne sérüljön a külső hatások miatt. Hetek óta szomorúan tapasztalom, hogy mi történik Budapesten a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Egy elv forog (forgott) kockán: az intézményi autonómia. Az egyetemi polgárság működésének alapfeltétele. Néha belegondolok, hogy milyen lenne ha egyszer Marosvásárhelyen, a több mint hetven éve működő Művészeti Egyetemre, megérkezne egy bukaresti csapat, kormány hátszéllel és azt mondaná: nem vagytok elég hazafiak, nem vagytok elég ortodoxok (szinte államvallás ez nálunk), ezért mától mi mondjuk meg, hogy mit és hogyan kell tenni! Minden intézményben lehet jobbítani, de semmibe venni a választott vezetőit, megbocsáthatatlan...

ITT OLVASHATÓ

ÉLŐ - EGYETEMFOGLALÁS - ÉLŐLÁNCCAL BARKIÁDOZZÁK EL AZ EGYETEMET A HALLGATÓK

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.09.01.

Az éjjel elfoglalták a hallgatók az SZFE épületét, és blokád alá vették - a helyszínen vagyunk, kövessék velünk a történéseket!

12:06 Miután a diákok beengedtek néhány diákot és egyetemi oktatót, odabent délben kezdetét vette a zártkörű egyetemi fórum. Az itt elhangzottakról tartanak 15 órakor sajtótájékoztatót.

11:50 Az egyik segítő szándékú hölgy a telefonszámát is megadta a diákoknak, tudósítónk megkérdezte a hölgyet, aki azt mondta, természetes, hogy segít a gyerekeknek. "Nekem sincs sok, de egy ásványvizet is szívesen adok, vagy ha bármi másban segíteni tud, azt is szívesen teszi" - mondta.

11:20 A 168 óra tudósítójának a tiltakozásban résztvevő egyik diák azt mondta: éjfél óta van az egyetem épületénél, több társával azóta tartanak ki. Nagyon sokan jelezték nekik, hogy ha bármire szükségük van, akkor szóljanak, segítenek.

11:15 Bár az egyetemet a hallgatók fizikailag valóban elfoglalták és maguk döntik el, kit engednek be és kit nem, a rendőrség jelenleg semmit nem tesz a "zendülés" ellen. Helyszíni tudósítónk még járőrt sem látott az egyetem környékén. Információink szerint a következő órákban nem is tervezi a karhatalom, hogy a helyszínre vonul...

ITTOLVASHATÓ

KÁR, HOGY NEM VAGYOK CSEH, LENGYEL VAGY SZLOVÁK

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.09.01.

E három ország állampolgárai határátlépés szempontjából ugyanis messze leköröznek minket, magyarokat. Egy magyar embert, a magyar miniszterelnök jóvoltából. Lássuk a részleteket! Orbán Viktor csaknem egy hetet várt a titkolódzással, amelynek végén kiderült, hogy nemcsak a déli államokba, de egész Európába nem lehet itthonról elutazni úgy, hogy a hazatéréskor ne várna 14 napos karantén a külföldön bolyongóra, kivéve, ha minimum hatvanezerért két tesztet csináltat.

„Nem lesz satu, de majdnem” – húzta el a mézesmadzagot a miniszterelnök, majd olyan satut jelentett be, hogy attól koldultunk. Szívtuk a fogunkat, de végül az ember megértette: bár az unióban a szakemberek egyértelműen állítják, hogy a határok lezárása nem old meg semmit, ha ez az ára, hogy a vírus ne gyűrűzzön be (akárcsak a hetvenes években az olajválság) akkor maradjunk itthon, mondjuk le előre tervezett nyugat-európai programjainkat.

Már az gyanús volt, amikor Gulyás miniszter a Szuperkupa döntő több ezer külföldről érkező szurkolójával kapcsolatban azt állította, hogy a három-három ezer német és spanyol drukkert a Ferihegyről busszal szállítják majd a stadionba és vissza. Hol van annyi repülőgép, amely hatezer szurkolót képes elszállítani? Ez a kérdés még mindig a levegőben lóg.

ITT OLVASHATÓ

„A FEJÜNK FÖLÖTT LÖVÖLDÖZNEK, DE A GOLYÓK MINKET TALÁLNAK EL” (VIDEÓ)

444.HU
Szerző: HALÁSZ JÚLIA
2020.09.01.

  Néhány hónap alatt darálta be a kormány a 
  Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

  Hétfő délután a kialakult helyzet miatt 
  lemondott az egyetem vezetése, ezért az 
  estére szervezett demonstráció egyben 
  búcsúztató is volt.

  ITT NÉZHETŐ MEG

MOLDOVA GYÖRGY: AZ ÚR JÓ VITÉZE

LÁNG TÉKA KÖNYVESBOLT
Szerző: LÁNG TÉKA

2019

Az író számos helyre elkísérte Iványit karitatív szolgálata közben. Az így készült mûben bemutatja a lelkészt és szolgálatát. Teszi mindezt annak ellenére, hogy világnézetük és a világról alkotott képük az író saját bevallása szerint is igen különbözõ, hiszen Moldova bevallottan a Kádár-korszak "híve", míg Iványit - szüleihez hasonlóan - a kádári idõkben üldözték. Ugyanakkor egy televíziós interjúban Moldova György úgy vélekedett, hogy Iványi Gábor a ma élõ legnagyobb magyar, és Göncz Árpád halála óta, .hazánkban õ testesíti meg a demokráciát. A könyveladásokból származó bevételrõl pedig a kiadó és a szerzõ is lemondott a lemondott a hajléktalanok támogatása javára. Az iskolák üzemeltetése, és a vesztésre álló életek felkarolása olyan vállalás, amely minden elismerést és támogatást megérdemel.

ITT OLVASHATÓ

IVÁNYI GÁBORT MEG AKARJÁK TÖRNI, HOGY MINDENKI TANULJON BELŐLE - IVÁNYI GÁBORT EZÉRT ÜTLEGELIK, HOGY MINDENKI TANULJON BELŐLE: ÍGY JÁR, AKI NEM ENGEDELMESKEDIK. KI AKAR MÉG IVÁNYI GÁBOR LENNI?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.01.

Az Orbán-kormány erőltette leginkább, hogy az egyházi fenntartású iskolák kapják meg ugyanazt a költségvetési támogatást, ami az állami iskoláknak jár. Sőt, olyan helyzetet teremtettek, hogy minden iskolát arra ösztönöztek, hogy egyházi fenntartót keressen, mert abban az esetben sokkal inkább biztosítottak a működési feltételek. Így számolták fel az iskolák jelentős részében a világnézeti semlegességet. A egyházi fenntartású iskoláknak az ideológiai terjeszkedésen túl egy reális indoka van: több szempontból hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy speciális figyelmet igénylő gyerekek oktatását és nevelését egy szeretet alapú közösség sikeresebben végezheti el, mint az állami iskola rutinját épviselő egyes intézmények.

Ebből a szempontból a kevesek egyike a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Egyház által fenntartott idkolahálózat, amelyben mintegy kétezer rászoruló gyerek tanul az óvodától a középiskoláig, az ország legszegényebb vidékein. Iványi Gábor iskoláit a szükség hozta létre, nem a terjeszkedés vágya vagy az iskolabiznisz pénze. Jellemző a magát “kereszténynek” csúfoló Nemezeti Együttműködés Rendszerére, hogy egyedül ezt az iskolahálózatot fosztják meg a 190 milliós kiegészítő támogatástól, amely összeg a szűkös életben maradást jelenti ezeknek az iskoláknak és töredéke a felcsúti futballcsapat havi költségvetésének. Az ok nyilvánvaló: Iványi Gábor nem állt be a rendszer támogatói közé.

Önmagában abszurd, hogy bármiféle működési támogatás nem normatív módon kerül az iskolafenntartókhoz, hanem a minisztérium saját belátása (felülről kapott politikai indítékú utasítások) szerint dönt. Ha ezek a kiegészítő támogatások az alapnormatíva mellett szükségessé váltak és nem ajándékot, profitot jelentenek, hanem a működés alapjaihoz elengedhetetlenek, akkor a normatíva részét kellene képezniük. De az még ennél is felháborítóbb, hogy a pénzt zsarolásra használja az Orbán-rezsim. Maruzsa Zoltán államtitkár azt ajánlotta fel Iványi Gábornak, hogy ebben az évben megkapják a korábbi támogatás felét, ha az erről szóló szerződésben lemond arról, hogy a következő évben bármit kapjon.

H Iványi Gábor hozzá akar jutni a korábbi támogatás feléhez még egy évig, ahogy az iskoláit fenntarthassa, akkor önként le kell mondania, hogy jövő évtől bármennyi kiegészító támogatást kapjon. Az orbáni jogállam ezzel deklarálna a világ számára, hogy semmiféle diszkrimináció nem történt, hiszen Iványi Gábor maga mondott le a kiegészítő támogatásról. A zsarolást megtoldják meg olyan hazug, sértő és megalázó kijelentésekkel, hogy nem látják megtérülő befektetésnek az Iványi Gábor iskoláiban tanuló gyerekek oktatását. Mindezt bármilyen vizsgálat nélkül, miközben ezek az iskolák többszáz gyereknek adtak általános iskolai bizonyítványt, szakmát és érettségit, akik máshol ezt nem szerezték volna meg...

ITT OLVASHATÓ

RENDELETTEL AZ EGYRE SÚLYOSBODÓ TANÁRHIÁNY ELLEN, MIKÖZBEN AZ ÓVODÁKAT VISSZALÖKIK AZ IDŐBEN VAGY 30 ÉVVEL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.09.01.

Ahelyett, hogy vonzóbbá tennék a pedagóguspályát, a kormány jogszabálymódosítással könnyítette meg az üres tanári álláshelyek betöltését.

Lényegében egy nappal a szeptemberi iskolakezdés előtt, vasárnap éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy sor rendeletmódosítás, amelyekkel a pedagógusok foglalkoztatásának szabályain változtatott a kormány. A módosítások nagy része megkönnyíti a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltését, és alternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni. 

Évek óta problémát jelent például a nyelvtanárok hiánya, ezt most úgy orvosolnák, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán, így gimnáziumokban is alkalmazhatnak főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusokat. A külföldi, anyanyelvi tanárok felvételét azzal könnyítették meg, hogy külföldi okleveleiket már nem kell Magyarországon elismertetniük. 

Sokáig gond volt az is, hogy sok fiatal tanár azért nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. A kormányrendelet most egyértelművé tette, nyelvvizsga nélkül is taníthatnak, ha egyébként minden más diplomafeltételt teljesítettek (viszont vállalniuk kell, hogy az első minősítő vizsgáig megszerzik a nyelvvizsgát). 

Az óvoda- és iskolapszichológusok alkalmazásán is könnyítenek: ha megfelelő végzettségű személlyel ez a munkakör nem tölthető be, akkor az intézmények ötéves határozott időre felvehetnek olyan jelentkezőket is, akiknek „pusztán” pszichológus végzettségük van, de vállalniuk kell, hogy öt éven belül megszerzik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus képzettséget is. A gyógypedagógus-hiányt pedig úgy enyhítenék, hogy ebben a munkakörben taníthat az is, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel rendelkezik, de oklevelének megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig szerzett legalább hét év tapasztalatot a gyógypedagógiában is. Hasonlóképp egyszerűsítettek azon is, kiket lehet óvodapedagógusként alkalmazni. Mostantól – újból – óvónő lehet az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik (vagyis nincs szüksége felsőfokú óvodapedagógiai végzettségre), de csak akkor, ha oklevelének megszerzése és 1996. szeptember 1. között legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. 

Hogy ez pontosan mit jelent, azt a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna magyarázta el. Felidézte, Magyarországon 1959-ben kezdődött a felsőfokú óvóképzés, ami 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált, így 1996-tól csak felsőfokú oklevéllel lehetett óvodapedagógusként dolgozni. A rendeletmódosítás ezen változtat: mostantól a korábbi, középfokú végzettségével is lehet valaki óvónő, ha van szakmai tapasztalata az 1996 előtti időkből. 

– Az óvodai nevelés terén ezzel visszamegyünk mintegy harminc évet – fogalmazott Bakonyi Anna. Aggályosnak tartja a kormányrendelet azon módosítását is, amely szerint ha az óvoda reggel nyolc óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten „nevelési jellegű” foglalkozást szervez, a gyerekek felügyeletét a „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”...

ITT OLVASHATÓ 

MOST IGAZÁN MEGBOLONDÍTOTTA A KERESETI ADATOKAT A KORMÁNY - A STATISZTIKA VARÁZSLATA: RÁVERT A PÉNZÜGYRE AZ EGÉSZSÉGÜGY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.01.

Az idén júniusban az átlagkereset majdnem 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiugró növekedést – ismerte el a KSH is – jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott félmillió forintos egyszeri rendkívüli juttatás okozta. Megnéztük, miként alakultak a különböző szektorokban a nettó átlagbérek.

Az egészségügyi ellátásban dolgozók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete a KSH statisztikája szerint júniusban a teljes nemzetgazdaságban a legmagasabb értékre hágott. Az egészségügyben dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül így ebben a hónapban – derül ki táblázatunkból – jócskán megelőzték a pénzügyeseket is...

ITT OLVASHATÓ

NÉGYSZER TÖBB TÁMOGATÁST KAP A MAGYAR AUDI, MINT A NÉMET A MUNKAHELYEK ARÁNYÁBAN

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.01.

Az Európai Unió egyik fontos elve lenne, hogy a kormányok ne avatkozzanak felesleges állami támogatásokkal a vállalatok versenyébe. Ahogy sok hasznos uniós elv, ez is inkább csak elméletben működik. Megnéztük, hogy a második legnagyobb magyarországi vállalkozás, az Audi Hungaria Zrt. milyen támogatásokban részesül, és ezeknek milyen szerepük volt a cég gazdálkodásában.

Támogatás mindenhol
Nemcsak hazánkban kap támogatást a cég, hanem mindenhol, ahol európai leányvállalata van. Pedig a 2019-ben 19,5 ezer milliárd forintos – féléves magyar GDP-nek megfelelő – árbevétel mellett 8 százalékos adózás előtti profitot elérő nemzetközi konszernnek biztosan nincsen szüksége az eredményes működéshez semmilyen támogatásra. Ráadásul akárhogy szépítjük, a cég kifejezetten környezetszennyező, nagy és nehéz autókat gyárt, így ha valamennyire is komolyan vennék az európai kormányok a környezetvédelmet, biztosan nem neki adnák a forrásokat.

Az EU-ban csak a jelentősebb, brüsszeli jóváhagyást igénylő állami támogatások érhetők el egységes adatbázisban. A 200 ezer euró, tehát 70 millió forint feletti támogatások esetében lehet szükség a jóváhagyásra, de ez alól is sok kivétel akad. Például ha egy kormány egy új utat vagy vasutat épít egy épülő gyárhoz, az nem támogatás, ahogy a szükséges munkaerő képzése sem. Csak a készpénzben vagy célzott adókedvezmény formájában adott kedvezményeket kell engedélyeztetni.

Megvizsgáltuk, hogy az Audi európai leányvállalatai közül melyik jutott támogatáshoz és mekkora összegben a nyilvántartás 2013-as vezetése óta. Összességében 24 eljárás keretében 6,4 millió euró, tehát 2,24 milliárd forint állami támogatást hagytak jóvá a vállalatnak 2016 és 2019 között négy uniós tagállamban. Ez eltörpül a vállalatcsoport globális, 2019-es 55,7 milliárd eurós árbevételéhez, illetve a 3,9 milliárd eurós adózott eredményhez képest...

ITT OLVASHATÓ