MÉGIS, KI VETTE EL A NYUGDÍJAKAT? - LÁTJÁTUK FELEIM SZÜMTÜKHEL, HOGYAN CSAPJA BE A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKAT? ÍME:

NÉPSZAVA
Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2022.02.05.

A közpénzből fizetett „JóKor” nevű, nyugdíjasoknak készített propagandakiadvány – amelynek se impresszuma, se megjelenési dátuma nincs – egyik számában a címlapján közli: „A BALOLDAL ELVETTE A 13. HAVI NYUGDÍJAT, A KORMÁNY VISSZAADJA.” „2022-BEN VISSZAADJUK A TELJES 13. HAVI NYUGDÍJAT!” A 3. oldalon pedig mindjárt Orbán Viktor levelét olvashatjuk, amelyből ugyancsak érdemes szó szerint idézni: „A baloldali kormányzás cserben hagyta az időseket. Mind emlékszünk rá, hogy éppen azokat fosztották meg a 13. havi nyugdíjtól, akik munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből. Mi megvédjük a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, biztosítjuk az inflációkövető nyugdíjemelést, és a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadjuk.”

Miután magától Orbán Viktortól tudjuk, hogy ne arra figyeljünk, amit mond, hanem arra, hogy mit tesz, vizsgáljuk meg ezért a tényeket: mi történt a 13. havi nyugdíjjal.

A 13. havi nyugdíjat 2002-ben a Medgyessy-kormány vezette be. (A Fidesz nem szavazta meg.) Sok vita volt akkor és azóta is arról, vajon a gazdaság teljesítőképessége elbírja-e a 13. havi nyugdíjat. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki. 2003-ban félhavi, 2004-ben háromnegyed havi, majd 2005-től 2008-ig a teljes havi nyugdíjat megkapták a nyugdíjasok. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer Ft-ban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer Ft-ot 2009 márciusában még folyósították, de az őszi újabb kifizetésre már nem került sor: egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat. (Egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot.)

2010-ben így már nem fizettek 13. havi nyugdíjat. Ne felejtsük el, hogy ennek oka egy súlyos világgazdasági válság volt, hiszen 2009-ben 6,6 százalékkal csökkent a GDP. Összesen tehát 8 év alatt 5 és fél havi ellátást folyósítottak, a 8 év alatt 6 alkalommal.

2010-ben Orbán Viktor átvette a hatalmat. Az előző nyolc évről sok rosszat mondott, a 13. havi nyugdíj visszaadásának lehetőségét soha nem említette.

Kétségtelen: válság volt. 2014-től azonban „hét kövér esztendő” következett az Orbán-kormány szerint. A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése azonban továbbra sem került szóba. Az Orbán-kormányok 2011-2020 között egyáltalán nem fizettek 13. havi nyugdíjat, noha 2006-ban még 14. havi nyugdíjat is ígértek, sőt törvényjavaslatot is benyújtottak. (Ugyanakkor 2013 és 2016 között, amikor a tényleges infláció elmaradt a tervezettől, s emiatt nőtt a nyugdíjak reálértéke, utólag azt mondta a Fidesz-propaganda, hogy ezzel ténylegesen visszaadták a 13. havi nyugdíjat.) Ám a hatalom 12. évében, fél évvel a választások előtt Orbán Viktor egyszer csak meglátta a nyugdíjasokat, a valóságban a potenciális választókat: adjuk vissza a teljes havi 13. havi nyugdíjat!

Arra soha sem tértek ki, hogy miért kellett a visszaadással tíz évet várni. Csupán 2020 nyarán jelentették be, hogy a 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től teljes havi ellátást fizetnek. 2021 februárjában ki is fizették a havi nyugdíj egynegyedét. 2021 őszén aztán – nyilvánvalóan a 2022. évi választásokra tekintettel – a bejelentést módosították: már 2022-ben megkapják a nyugdíjasok a teljes havi ellátást. A 13. havi nyugdíj „visszaadása” tehát úgy néz ki, hogy 12 év alatt 10 alkalommal nem fizettek semmit, összesen pedig 1 és negyed havi kifizetést folyósítanak. Sportkedvelő olvasóink és vezetőink számára érdemes az eredményt leírni: baloldali kormányok – Orbán-kormány 5 ½ : 1 ¼ (hónapokban számolva), ami 4,4-szeres különbség. Mellesleg ezt az eredményt a baloldali kormányok 8, az Orbán-kormányok 12 év alatt teljesítették.

Ki vette el tehát a 13. havi nyugdíjat?

...

ITT OLVASHATÓ

KÖVÉR HÁZA TIBÓDBAN NER 100 #38

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.04.

Igaz lehet a gyanú, hogy a kormány alapítványokon és strómanokon keresztül vásárol magának nagy értékű ingatlanokat. 

Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu 

A Nerpédia-t itt találod: https://nerpedia.hu/

ITT NÉZHETŐ MEG

VÉGRE NYILVÁNOS AZ ELIOS-ÜGYRŐL SZÓLÓ OLAF-JELENTÉS, BÁR TIBORCZ ISTVÁN ÉS AZ ELIOS NEVÉT KITAKARTÁK BENNE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.04.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést aaz Elios által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. Az indoklás szerint erre azért van mód, mert a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását...

ITT OLVASHATÓ

HA AZ ELLENZÉK AZT KOMMUNIKÁLJA, HOGY NEM TUDJA ELTÖRÖLNI AZ ORBÁN-RENDSZERT, NEM FOGNAK RÁJUK SZAVAZNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.04.

A kampány elején még ígéretes okfejtések hangzottak el arról a tényről, hogy Orbán alaptörvénye nemcsak illegitim (mert egypárti törvény), hanem törvénytelen is, mert a kizárólagos hatalomra való törekvés alkotmányos tilalmát sérti. Ezért jogtudósok is bátran mondták, hogy törvénytelensége miatt az alaptörvény semmis, abszolút érvénytelen, amit a parlament első napján egyetlen tollvonással el lehet törölni és a jogállamot helyre lehet állítani.

Azóta sokan visszavonták és vitatják ezt, mert úgy vélik, hogy kétharmados többség nélkül ez mégsem lenne jogállami és rossz precedenst teremtene. Olyan köpönyegforgató és szektás jogászok, mint Hack Péter, akinek mindig az a jogi álláspontja, amit a most éppen a Fidesznek kampányoló Hit Gyülekezete vezetője megrendel tőle, polgárháborúval is fenyegetőzött, ha hozzá mernek nyúlni a diktatúra alaptörvényéhez (Hack szerint nincs is diktatúra, hanem demokrácia van), emellett Orbán párthű alkotmánybírósága és hűbéres jogászai is tiltakoztak, amitől sokan megijedtek.

A kérdés az, hogy mi az, ami törvénytelen: Orbán egypárti alkotmányellenes alaptörvénye vagy ezt a törvénytelen állapotot megszüntető aktus? Nyilvánvaló, hogy az előbbi, a kérdés az, hogy a nép mit gondol erről, mert a politikai legitimációt az adja, hogy a nép mit fogad el. Mert azt látjuk, hogy politikai elkötelezettség mentén oszlanak meg a jogászi vélemények, ami elég rossz fényt vet az egész jogász szakmára. Azt mindenesetre mindenki érti és tudja, hogy ha Orbán bebetonozott rendszerét nem lehet eltörölni, akkor ellenzéki győzelem esetén sem lehet kormányozni.

Akik most azt állítják, hogy mégis lehet kormányozni, és majd lépésről lépésre lebontják az Orbán-rendszert, s a törvénytelen jogrendet majd lépésről lépésre állítják helyre, azok vélhetően ámítják a szavazókat, mert azt már sokan bebizonyították, hogy ez képtelenség. Egy ilyen ellenzéki kormány fél éven belül megbukna, de legkésőbb az első költségvetés elfogadásánál, amit a bebetonozott orbánista fékek megakadályozhatnak. Az Orbán-rendszerben csak Orbán tud kormányozni, egy ellenzék nem. Ma pedig ellenzékiek már azt is megkérdőjelezik, hogy Polt Péter leváltható-e.


Ha Polt Péter nem leváltható, mert az Orbán-rendszer minden törvénytelen intézkedését törvényesnek köteles elfogadni az ellenzék, akkor a jogállamiság egyik legfontosabb követelménye máris nem teljesül, mert Polt Pétert nemcsak leváltani, hanem a tevékenységét vizsgálat alá kellene helyezni, hogy bíróság döntsön arról, hogy bűnpártolást követett-e el, amikor az államilag szervezett és a világ egyedülálló korrupcióját irányító bűnszervezet ellen nem lépett fel és egyetlen eljárás nem indult.

Egy olyan ellenzéki kormány, amely alatt Polt Péter a legfőbb ügyész és Orbán emberei vannak mindenhol, az első perctől kezdve bukásra, nevetségességre van ítélve, és csak idő kérdése az, hogy az ennek nyomán kialakuló káoszban mikor hoznák vissza a vállukon az emberek Orbán Viktort. Ennél rosszabb forgatókönyv el sem képzelhető. Az pedig tragikus, hogy két hónappal a választás előtt az ellenzék nem adott egy világos és végleges programot arra, hogy mi történne, ha nyer, hogyan törli el az Orbán-rendszer korlátait, hogy egy ellenzéki kormány működni tudjon.

Most bosszulja meg magát az, hogy az ellenzék 12 éven át kollaborált az Orbán-rendszerrel...

ITT OLVASHATÓ

MÉG A MAGASPARTOT IS LEBOROTVÁLJÁK AZ ALIGAI ÓRIÁSBERUHÁZÁS KEDVÉÉRT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.02.03.

Aliga nevezetes fehér sziklái mesterséges rézsűvé alakulnak át, hogy a tövükben villákat, a tetejükön a tó keleti medencéjét uraló hotelt építsenek. Végre kiderült, hogyan alakítja át a politikaközeli nagyberuházás az egykori pártüdülőt: nemcsak az épített értékek nagyobb része tűnik el, de még a tájkép se marad a régi. A civilek továbbra is tiltakoznak.

Ha nem is annyira ikonikus, mint Dover fehér sziklái, a Balaton keleti oldalának magaspartja különlegesen szép és látványos eleme a tájnak. Balatonvilágostól Balatonfűzfőig hatalmas félkörben meredeken leszakadó magaspart szegélyezi a tavat, amelynek fehér taraja szaggatottan bukkan elő a sűrű növényzetből. A magassága változó, Aliga fölött eléri a tengerszint feletti 130-140 métert, suvadások, vízmosások, mélyutak tagolják. Az itteni üdülőtelepek alkalmazkodtak ehhez a különleges természeti adottsághoz, egy részük a magaspart alatti, mesterségesen feltöltött, keskeny területsávon épült fel, más részük a part tetejére, de a meredélytől óvatosan elhúzódva. Balatonvilágos is ilyen „kétszintes” település, ahol a magaspart tetején sétány fut végig, csodálatos rálátást kínálva az egész félkaréjra és a tóra. A Panoráma-kilátónak nevezett pontról tárul fel legszebben a látvány, amit örökre megváltoztathat az Aligaligetnek elkeresztelt óriásberuházás. Nemcsak egy tekintélyes méretű szálloda felépítése miatt, amit szinte borítékolni lehetett. Napirenden van egy talán még hajmeresztőbb beavatkozás is: hosszú szakaszokon leborotválnák a magaspart élét.

Legutóbb tavaly nyáron foglalkoztunk Balatonaligával, amikor még nem lehetett tudni, hogy az egykori pártüdülő, a mai Club Aliga területét hogyan alakítja át az erős kormányzati hátszéllel rendelkező, nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítésű, 8,3 milliárd forintos közvetlen állami támogatást is elnyerő óriásprojekt. Már akkor látszott, hogy az aligai magaspart alatt rejtőző elvarázsolt, különleges hangulatú világot nagyrészt elsöpri a fejlesztés: hűlt helyét találtuk Aliga 2 villasorának, amely az 1970-es évek évek kivételesen kvalitásos, kései szocialista modern együttese volt, valamint a Csongor és a Tünde Szállónak, amely a magyar Monte-Carlo koncepciója jegyében épült 1943-44-ben az Olgyay fivérek tervei szerint. Az is sejthető volt, hogy a bontás nem fog megállni ezen a ponton, és hogy nagy építkezés is jön: kikötő- és strandfejlesztés, új hotel, valamint parcellázások. A 2020. augusztus 7-i kiemelő kormányhatározat Club Aliga fejlesztését kivonta a szokásos hatósági eljárások, valamint a településrendezési eszközök előírásai alól...

ITT OLVASHATÓ

EZ A 24/7

24.HU
Szerző: 24.HU
2022.02.05.

A 24.hu válogatása olyan cikkeinkből, amelyeket kényelmes hétvégi olvasgatáshoz ajánlunk.

ITT OLVASHATÓ

“ZSAROLNAK BENNÜNKET A GYEREKEKKEL” | PÁLYAELHAGYÓ PEDAGÓGUSOK ~ HELYKÖZI JÁRAT

PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: Partizán
2022.02.04.

Évek óta drasztikusan csökken a pedagógusok száma, a pályakezdő tanár pedig ritka, mint kórházban a WC papír. Elmentünk Pécsre, hogy egy friss diplomás és egy 40 éve tanító pedagógussal beszélgessünk arról, hogy miért döntöttek úgy, hogy otthagyják a pedagógusi pályát. És ha már ott jártunk, megkérdeztük azt is, hogy miért ilyen passzívak politikailag a tanárok és hogy mit mond el a társadalmunkról, hogy nem becsüli azokat, akik a következő generációért felelnek. 

A január 31-ei figyelmeztető sztrájkon kevesebb mint a tanárok 15%-a vett részt. Pedig egy ősszel készített felmérés szerint a pedagógusok 97.4%-ának akadnak megélhetési problémái. Ez a szám első blikkre elképesztő ugyan, de ha belegondolunk, hogy 2021-ben egy kezdő tanár fizetése átlagosan 165 000 Ft volt, máris kevésbé meglepő. Mindeközben mára a tanárok átlagosan 56 órát töltenek iskolához köthető munkával egy héten.

ITT NÉZHETŐ MEG

BŐVÍTETTE AZ ORSZÁG MOZGÁSTERÉT, DE A DEMOKRÁCIÁT GYENGÍTETTE A MAGYAR PÉNZÜGYI NACIONALISTA FORDULAT

G7 / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.05.

Amit én a magyar eset kapcsán megmutatok, hogy elég látványosan rombolja a demokratikus intézményrendszert a pénzügyi nacionalista stratégia, nem következik a pénzügyi nacionalista stratégia belső jellegzetességeiből. Tehát mindaz a pozitívum, ami a gazdaságpolitika mozgásterének bővítésében benne van, meglehetne akkor is, ha nem rombolnák vele a demokratikus intézményrendszert – mondta Piroska Dóra, a Közép-Európai Egyetem (CEU) adjunktusa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A 2008-as válság óta eltelt időszakban reneszánszát éli a világban a pénzügyi nacionalizmus: az Egyesült Államoktól Németországon át Oroszországig lehetne sorolni a példákat az ilyen ihletettségű intézkedésekre, és a mi régiónkban is ez jellemzi Magyarország és Lengyelország gazdaságpolitikáját...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PUTYIN HATALMAS HITELT ÍGÉRT, BÁNKI ERIK KIHAGYOTT KÉT CÉGET A VAGYONNYILATKOZATÁBÓL

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.04.

Portfolio: Váratlanul hatalmas orosz hitelkeretet ígért Vlagyimir Putyin Orbán Viktornak egy magyar vasúti projektre

Orbán Viktor még nem tudja, de „ahogy itt sétáltam a sajtótájékoztatóra, információt kaptam az orosz állami vasúttársaság vezetőjétől, ami vonatkozik a hitelkereten keresztüli kiegészítő finanszírozásra. Kétmilliárd dollár a lehetséges összeg egy ilyen projektre, és meg lehet majd kerülni Budapestet” – mondta az orosz elnöki oldal hivatalos leirata szerint a február 1-i közös sajtótájékoztató egyik nagy hírét Vlagyimir Putyin. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az oroszok egy 2 milliárd dolláros hitelkeretből segítenék a Záhonytól Győrig tartó, Budapest kikerülését célzó hatalmas V0 vasúti projekt megvalósulását.

Mfor: Két cégét is kihagyta vagyonnyilatkozatából a fideszes honatya

Az országgyűlési képviselők közel negyede egyben cégtulajdonos is. A legtöbben csak egy-egy cégben tulajdonosok, de vannak, akiknek valóságos kis cégbirodalma van. Tavaly különösen sok változás is történt e téren, nem csoda, hogy a fideszes Bánki Erik például ki is felejtett két új céget a vagyonnyilatkozatából. Bánki a cikk után közölte, hogy a két kifelejtett cégből az egyiket (!) beleírja a nyilatkozatába.

444: Covid-tesztekkel csalhattak magyar teniszezők

„Alapos a gyanú, hogy visszaélések történhettek a COVID-19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes sportolói, edzői és munkavállalói is érintettek” – közölte honlapján a Magyar Tenisz Szövetség. Hogy pontosan milyen visszaélésről lehet szó, arról nem ír a Lázár János vezette szervezet.

Telex: Nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból a minisztérium

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadta meg a lap a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.

Szabad Európa: A Fidesz jelöltje feketén foglalkoztatta alkalmazottját, és korábban azt állította, van diplomája

Erős Gábor Esztergom alpolgármestere, és Völner Pál helyett indul az országgyűlési választásokon a Fidesz jelöltjeként. A politikus 2018-ban került fel arra a jegyzékre, amelyen a NAV azokat listázza, akiknél be nem jelentett alkalmazottat találtak. A 2014-es önkormányzati választások előtt Erős azt állította, van diplomája, de az újabb bemutatkozásából már hiányzik a diplomára utaló rész.

ITT OLVASHATÓ

TUDJA, KI AZ A VOLNER? PERSZE, AZ ÁLLAMTITKÁR! (VIDEÓ)

TELEX
Szerzők: LENGYEL-SZABÓ PÉTER, PRESINSZKY JUDIT
2022.02.05.

Mennyire van képben a Volner-üggyel? Mármint azzal, hogy Volner János, a Volner-párt elnöke mégsem indul a választáson. Vagy egy másik Völnerre gondolt?

Volner visszalépéséről ebben a cikkben, Völner ügyeiről pedig ide kattintva tudja a cikkeinket elolvasni.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A FIÚK NEM SÍRNAK – FIÚK SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁSA ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁSA MAGYARORSZÁGON

HINTALOVON ALAPÍTVÁNY
Szerző: hintalovon.hu
2022.02.03.

A fiúk nem sírnak – Fiúk szexuális bántalmazása és kizsákmányolása Magyarországon

Kik bántalmaznak fiúkat és miért? Beszélnek-e a fiúk az őket ért szexuális visszaélésekről vagy titkolják azokat? Ha segítséget kérnek, akkor jellemzően mi történik? Felkészült-e a magyar gyermekvédelem és az igazságszolgáltatási rendszer, hogy a szexuálisan bántalmazott fiúk megfelelő segítséget és támogatást kapjanak?

A Hintalovon Alapítvány, a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet, az ECPAT International magyarországi partnerszervezeteként, velük együttműködve, 2021-ben úttörő kutatást végzett a magyarországi fiú gyermekek szexuális bántalmazásáról és kizsákmányolásáról.

Mit szerettünk volna megtudni?

Nemzetközi viszonylatban is uralkodó az a nézet, hogy a szexuális kizsákmányolás elsősorban a lányokat érinti. A korábbi kutatások és vizsgálatok során ez a nézőpont gyakran azt jelentette, hogy szinte egyáltalán nem jelentek meg azok a fiúk, akik szexuális bűncselekmények sértettjeivé váltak. Az ECPAT ezt világszintű problémának látja, ezért több országban kezdeményezett kutatást, kifejezetten a fiúk érintettségére fókuszálva. Ennek a kutatási folyamatnak volt részese 2021-ben a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, mint az ECPAT magyarországi tagszervezete.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen okai lehetnek annak, hogy a fiúk bántalmazási esetei még a lányokénál is ritkábban kerülnek napvilágra, és melyek azok az társadalmi, pszichológiai és intézményes tényezők amelyek befolyásolják a fiúk segítségkérését, a bántalmazási esetek kiderülését. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az érintett fiúk számára milyen segítő szolgáltatások elérhetőek, és hogy nekik milyen speciális szükségleteik lehetnek az áldozatsegítés területén.

A kutatás fontosságát mutatja az is, hogy a témában még nem készült tanulmány Magyarországon. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a fiúk érintettségét hangsúlyozó eredményekkel nem célunk kisebbíteni a lányokat érő bántalmazások súlyát és gyakoriságát, helyette inkább a közös – társadalmi, szakmai, egyéni szintű – fókuszt szeretnénk tágítani...

ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: AKÁRKI NYER IS 2022 TAVASZÁN, MINDENKÉPPEN MEGSZORÍTÓ INTÉZKEDÉSEKRE FOG KÉNYSZERÜLNI

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2022.02.05.

A közgazdászprofesszor szerint a valódi versenyképességünk záloga az euró alaposan előkészített bevezetése. Szerinte a parlamenti választás után a költségvetési fegyelmet rendbe kell tenni.

Lépten-nyomon a kormányzati propaganda választási üzenetével találkozhatunk: „Magyarország előre megy, nem hátra!”. Mi ebben az igazság?

Akadhat néhány kiragadott példa, amiből a magyar gazdaság kedvező állapotára lehetne következtetni. Ilyen, hogy az ország termelési szintje elérte a világjárvány előttit, vagy, hogy soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma. Azonban a történetnek van egy másik szála is, amely korántsem olyan kedvező, mint ahogy azt a kormány állítja. Minél közelebb megyünk a valósághoz annál nagyobb mértékben feltárulnak a részletek, s olyan jelenségre bukkanhatunk, amelyről elmondható, hogy így, ebben a formában nem folytatható tovább. Az elmúlt időszak ugyanis a költségvetési tartalékok feléléséről szólt. A Magyar Nemzeti Bank vezetése nagy nyomású gazdaságot emlegetett, a valóság ezzel szemben az, hogy a laza fiskális politika az ugyancsak laza monetáris politikával párosult. A kormány az ingyen pénznek számító uniós forrásokra, valamint a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaira épített, s emellett a nemzetközi piacokon is kedvező feltételek mellett lehetett forrásokhoz jutni, s ennek a rengeteg pénznek az elköltése sok mindent elbírt. A Puskás Ferenc stadionban évente jó, ha öt mérkőzést rendeznek, az ilyen és ehhez hasonló, soha meg nem megtérülő, beruházásokra öntötték, szinte számolatlanul a sok-sok pénzt...

ITT OLVASHATÓ

FIZETŐS EGÉSZSÉGÜGY: SZABADON VÁLASZTOTT LEHETŐSÉG VAGY KÉNYSZER ADTA SZÜKSÉG?

HÍRKLIKK
Szerző? RÉDEI OTTÓ
2022.02.04.

Az ellenzék fizetőssé akarja tenni az egészségügyet! Ezzel vádolja a Fidesz a politikai ellenfeleit, miközben ők azt hangoztatják, hogy az egészségügy valójában már most is fizetős, és ha nem történik lényegi változás, akkor az állami ellátás összeomolhat. Vajon mi az igazság? Kik és miért akarhatják az egészségügy magánosítását? Erről beszélgettünk dr. Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakmenedzserrel.

– Ön szerint mi indokolhatja az egészségügy magánosítását?

– A magyar egészségügy súlyos és nagyon elkeserítő helyzetben van. Több mint két éve nincs ugyanis, aki vezesse, irányítsa. Kásler miniszter úr remek onkológus, de nem ért a vezetéshez. A szakmai helyettese, Horváth Ildikó pedig két éve nem hallat magáról, pedig nagy tudású tüdőgyógyász és egészségügyi szakmenedzser. Már csak hivatalból neki kellene szakmailag összefognia a magyar egészségügyet.

– Miért mondta, hogy a helyzet elkeserítő?

– Azért, mert mostanra teljesen kettészakadt az ország az egészségügyi ellátás terén is. Akiknek kisebb problémáik vannak, és tehetősebbek, azok inkább a fizetős magánegészségügyben keresik a gyógyulást, míg az igazán rászorulóknak, akik azt nem tudják megengedni maguknak, marad az egyre nagyobb létszámhiánnyal küszködő állami ellátás. Utóbbit a Covid-járvány még tovább gyengítette, és megosztja az amúgy is szűkös erőforrásait...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ÉLETVESZÉLYES LÉLEGEZTETŐGÉPEKET VETT AZ ORBÁN-KORMÁNY, ÉS ELŐKERÜLNEK A MOCSKOS TRÜKKÖK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.05.

Yahoo

Az egyik malájziai hírportál szerint Magyarország 2020-ban úgy vásárolt 178 milliárd forintért 6258 lélegeztetőgépet Vinod Sekhar maláj üzletembertől, hogy akkor már tudván tudni lehetett, az általa eladott egyik típus nem felel meg rendeltetésének, hanem egyszerűen életveszélyes. A MalaysiaNow magyar oknyomozó újságírók tájékoztatása alapján indult el és kiderítette, hogy az obskúrus ügylet előtt egy hónappal tekintélyes brit kutatóorvosok közleményben hozták nyilvánosságra: a szóban forgó kínai Shangrila 510S nem alkalmas arra, hogy intenzív osztályon dolgozzanak vele.

A brit klinikai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a lélegeztetőgépnek időnként akadozik az oxigénellátása, nem egyértelmű a kezelési útmutató, azon felül ezt a típust ambulanciáknak és eleve nem kórházaknak találták ki. A brit számvevőszék nem egészen fél évvel később 60 oldalas jelentésben igazolta az aggályokat, így az egészségügyi tárca kivont a forgalomból 750 ilyen berendezést, a lefújta a már megrendelt 1250 darab megvásárlását. Az egész tétel 2,2 millió fontba került.

Ezzel hozzávetőlegesen egyidejűleg Kolumbiában azt közölték nagy gondok vannak az SH300-as modellel is (amelyből az Orbán-kormány szintén vett a maláj úriembertől). A közép-amerikai ország arra jutottak, hogy legalább hat ember végzetét okozta a készülék, mivel többször is váratlanul leállt, illetve helytelen adatokat továbbított. Az ottani szakemberek összesen 34 ilyen súlyos incidenst számoltak össze.

Korábban a Magyar Orvosi Kamara arra figyelmeztetett, hogy érthetetlenül sok az áldozat a kórházakban a gépen tartott páciensek között, és hogy ki kellene deríteni, nem a gépek miatt van-e így. Amúgy az Orbán-kormány azzal büszkélkedett, hogy egyetlen más uniós tagállam sem kötött ekkora összegű egyedi megállapodást a járvány elleni küzdelemben. Az ellenzék szerint viszont teljesen felesleges volt 6258 darabot beszerezni, mert nincs elég orvos, illetve ápoló a működtetésükhöz. Előfordult, hogy magyar kórházban egy-egy lélegeztetőgép füstölni kezdett, de az is, hogy beüzemelni sem tudták.

Tompos Márton, a Momentum korrupció elleni munkacsoportjának vezetője most azt közölte az ázsiai országból jelentkező újságírókkal:, az önmagában felháborító, hogy a készülékek átlag csaknem 90 ezer dollárba kerültek (jelenleg körülbelül 30 millió forint darabonként). Azon felül immár súlyos egészségügyi és biztonsági kérdéseket kell tisztázni, miután bebizonyosodott, hogy a két típus használata emberéletekbe került.

Malájziában pénzmosás gyanújával folyik vizsgálat Vinod Sekhar ellen. A cégcsoport központjában nemrégiben házkutatást tartottak és adathordozókat foglaltak le.

Politico

A magyar választások kapcsán előkerülnek a régi, mocskos trükkök – jelenti a portál, miután a kormánypárti Magyar Nemzet most éppen a civil társadalmat, illetve a független sajtót igyekszik lejáratni állítólagos titkos felvételekkel. A „leleplező” anyag szerint Soros Györgyhöz kötődő civil szervezetek manipulálják a Magyarországról szóló külföldi tudósításokat. Az eset nagyon emlékeztet arra a húzásra, amit négy évvel ezelőtt vetettek be.

Orbán Viktor jó ideje azt hirdeti, hogy sötét hatalmak összeesküvést szőnek az ország ellen, magát pedig úgy állítja be, hogy a nemzeti érdekeket védelmezi. Ezzel szemben uniós intézmények szerint a miniszterelnök alatt visszaszorul a demokrácia. Ugyanakkor emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy megsértik a jogaikat, lásd a Pegasus-ügyet.

Mellesleg a Magyar Nemzet által közzétett, láthatóan erősen megvágott és zavaros összeállítást, amelyen egy ismeretlen nyilatkozik, órákon belül megjelent az Orbán-kormány a YouTube-csatornáján. A két megnevezett interjúalany, Andrej Nosko, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) korábbi igazgatója és Kálmán Mátyás újságíró nem kívánt nyilatkozni a Politiconak.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke gyalázatosnak tartja a történteket, az OSF szóvivője pedig úgy értékelte, hogy az újság szelektív módon szerkesztette meg az interjúkat, amelyeket hivatalosan más céllal szerveztek meg. A törekvés azonban az, hogy ártsanak a civil társadalomnak, illetve a sajtónak, továbbá hogy mindkettőt megfélemlítsék. Ilyen briganti módszerekkel igyekeznek elhallgattatni a bíráló hangokat egy uniós országban.

Víg Dávid az Amnesty Internationaltől szégyenletesnek nevezte, hogy a kormány már a korábbi, hasonló lejárató kampányt is megúszta, mint ahogy a Pegasus-botrányt is. Ám ettől a civilek még folytatják a munkát az emberi jogokért és a jogállamért.

Euronews

Az Európai Bizottság elnöke szerint nagy az egyetértés az Európai Unión belül, hogy kemény szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Ezzel a magyar kormány is egyetért. Ursula von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Magyarország idáig mindig beállt a büntető intézkedések mögé és most is azt közölte, hogy támogatja az egységet, ha lépni kell. A politikust azért kérdezték meg ez ügyben külön is, mert Orbán Viktor hétfőn arról beszélt a Kremlben, hogy a megtorló intézkedések sikertelenek, kudarcra vannak ítélve.

A nyilatkozatból kitűnt, hogy az EU ugyan folytatja a diplomácia erőfeszítéseket a békés rendezés érdekében, de közben igen széleskörű csomagon dolgozik, hogy Oroszország drága árat fizessen, ha rászánja magát a legrosszabb forgatókönyvre. Így megnehezítenék, hogy bankjai eljussanak az európai pénzpiacra, egyben megtiltanák az energiahordozók kitermeléséhez szükséges technológia beszerzését is. No, meg tőkét sem adnának a munkához.

A jelentés megjegyzi, hogy a tagországok az egységet sugallják, de azért egyes országok elszántsága mégsem olyan erős, mivel a következmények sújtanák cégeiket, illetve polgáraikat, miközben már most is igen magas az áram és a gáz ára. Hát, még ha leállnának a szállítások. Von der Leyen azonban bízik abban, hogy adott esetben meg tudják oldani az ellátási gondokat például cseppfolyósított földgáz segítésével.

FAZ

A történelem miatt Oroszországot nem szeretik a magyarok. A Moszkvához fűződő viszony miatt Mesterházy Attila, illetve a jobbikos Brennen Koloman kezdeményezte az Országgyűlés külügyi bizottságában a miniszterelnök meghallgatását. A Jobbik képviselője szerint mégiscsak furán veszi ki magát, hogy valaki az orosz egységek távozásának követelésével indítja pályáját, most viszont beáll amögé, hogy Moszkva visszakaphassa befolyási övezetét. Vagyis felborult a magyar külpolitika egyensúlya, a választott út erősen lejt Kelet, Moszkva, Peking és Ankara felé.

Az Országgyűlés alelnöke kétli, hogy annyira eredményes lett volna Vlagyimir Putyinnal a hétfői tárgyalás. Hiszen a gázegyezményt már megkötötték, a vendéglátó ugyanakkor nem kötelezte el magát a magyar fél által kért többletmennyiség mellett. Ezzel szemben a Fidesz-közeli Nézőpont igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az egyeztetésen a fő téma az olcsó energia volt, az meg kulcskérdés a választás előtt, vagyis Orbán profitálhat a látogatásból.

Ezzel párhuzamosan azonban igazolni kívánja, hogy erősen be van kötve a Nyugathoz is. Ezt mutatja majd a jövő hónap végén a Budapestre tervezett nemzetközi jobboldali találkozó. Továbbá V4-es keretben várják Boris Johnsont is (hacsak az addigra meg nem bukik – a szerk. megj.) Brenner Koloman szerint ugyanakkor a kormánypárti magyar sajtó az eltelt 12 évben valóságos agymosást hajtott végre, ezzel függ össze, hogy a fideszesek egyre kevésbé elutasítóak az oroszokkal szemben.

Deutsche Welle

A magyarok alapvetően kétféleképpen ítélik meg Orbán Viktor moszkvai útjának eredményét: az egyik oldal büszke arra, hogy a kormányfő a világpolitika parkettjén mozog, a másik viszont úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin magához rendelte a politikust, aki ily módon biodíszletként szolgált, miközben a házigazda bejelentette geopolitikai igényeit.

Persze a kétféle vélemény is az ország megosztottságával függ össze, de a többség számára jelenleg alighanem az a mérvadó, hogy a miniszterelnök ígéretet kapott hosszú távú gázszállításokra, a piaci ár egyötödén. Csak éppen azt nem említette a vendéglátó, hogy közben az árak öt-, hétszeresükre emelkedtek és ezt pár hónapos késéssel ugyan, de a magyar megrendelővel szemben is érvényesíti a Gazprom

A látogatás egyik oka éppen az lehetett, hogy miként hidalják át Magyarországon azt az időszakot, amíg helyreállnak a normális gázárak. De hiába korlátozták már jó ideje az energiaárat a háztartások számára, ez aligha fokozza a magyarok rokonszenvét Vlagyimir Putyin iránt. Ezzel együtt Oroszország idáig nem különösebben téma a választási hadjáratban. Persze Gyurcsány Ferenc részéről fura, hogy bírálja a szoros viszonyt, amikor annak idején ő maga is ugyanezt csinálta miniszterelnökként. Bár most azt mondja: az az elnök más volt, mint a mai.

Ám egyébként is kérdéses, érdemes-e manapság Moszkva ellen mozgósítani. Hiszen Orbán Viktor hívei számára már egyáltalán nem érdekes, hogy a politikus annak idején a szovjet csapatok kivonulásával kezdte karrierjét. Tábora abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy 1956 leverését soha nem hozza szóba, ellenben soha nem mulasztja el, hogy lekommunistázza a baloldali ellenzéket. Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi 15 évben átprogramozta választóit.

FAZ

Az EU igazságügyi biztosa azt mondta a belügyminiszterek lille-i találkozója után, hogy az EU-tagállamok széles körben egyetértenek az Európai Bizottság javaslatával, mármint hogy egységesen szigorítsanak a a gyűlöletbeszéddel szemben, de úgy tudni, hogy a magyar és a lengyel kormánynak azért vannak fenntartásai. Didier Reynders szerint egyik ország sem utasította el elvben az elképzelést, már nagyon közel vannak a közös álláspont kialakításához, mindazonáltal tiszteletben kell a véleménynyilvánítás szabadságát.

Kiszivárgott a tanácskozás után, hogy a megjegyzés Magyarországra, illetve Lengyelországra vonatkozik. Mindkettő ellen szerződésszegési eljárás folyamatban a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése miatt, és mindkét országban elhangzanak olyan nyilatkozatok vezető politikusok részéről, amelyek kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát.

Amúgy a jóváhagyáshoz elegendő volna a kétharmados többség, vagyis sem Budapest, sem Varsó nem tudna vétózni, de a vita még akár évekig is elhúzódhat.

The Guardian

Tucker Carlson legutóbbi dokumentumfilmje újabb antiszemita uszítás volt a sorban a Fox News műsorvezetőjétől – írja a vezető brit lap. Célpontja, Soros György gyakran célpontja antiszemita támadásoknak, a konzervatívok évtizedek óta célkeresztben tartják. Szélsőjobboldaliak, illetve a QAnon összeesküvés-elmélet hívei szerint az amerikai magyar milliárdos erőszakos tiltakozásokra bujtogat, pedofil világhálózatot támogat és irányítja az illegális migrációt. Ezek az állítások mind-mind felbukkantak Tucker Carlson filmjében.

Az antiszemita felhangok miatt tiltakozott a televíziónál az amerikai Rágalmazás Elleni Liga, az ADL. Soros György egyébként a évek során legalább 18 milliárd dollárt adományozott civil szervezeteknek a világban a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül, és ő a Demokrata Párt egyik nagy mecénása is.

Der Standard

A lengyel számvevőszék azt közölte, hogy munkatársait az utóbbi két évben több mint hatezerszer hallgatták le az izraeli kémprogrammal. Jó 500 készüléknél állapították meg, hogy valakik rátelepítették a Pegasust. A testület elnök a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) bírálójának számít. A titkosszolgálatok szóvivője ezzel szemben valótlannak nevezte a vádat, a kormánypárt idáig nem nyilatkozott. Ugyanakkor Jaroslaw Kaczynski már beismerte, hogy használták a szoftvert. Az AP szerint a hatalom bírálói és ellenzék politikusok ellen is bevették. (Így például az ellenzék akkori kampányfőnöke ellen – a szerk. megj.)

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI HÜLYE, CSAK ORBÁN OKOS – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.04.

Új mítosz van

“…És még Orbán „konzervatív” lengyel harcostársa, Morawiecki miniszterelnök is Kijevbe utazott február 1-én, hogy szolidaritásáról biztosítsa az ukránokat; nem pedig Moszkvába, hogy törvényes cselédnek szegődjön Putyin mellé.” (…) A teljes cikk rövid hirdetés után olvasható!

Ha felkérsz egy medvét, ő mondja meg, meddig tart a tánc

Európa szerint Moszkva nem a fegyverekkel, hanem hibrid stratégiával próbálkozik, azaz hagyja az egységeket az ukrán határon, fegyverként veti be az energiát, támadásokat hajt végre a interneten, mert az jobban szolgálja az érdekeit.

Oroszország betiltja a Deutsche Wellét

Az orosz külügyminisztérium kezdeményezte, hogy a DW-t minősítsék idegen ügynöknek Oroszországban.

Orbán Viktor: Mi alkalmasak vagyunk jégtörőnek a Nyugat és a Kelet viszonyában

Emlékeztetnénk mindenkit az elefántra, a porcelánboltban. Törik ott is minden, csak nem a jég.

Mire kért Orbán Viktor még egymilliárd köbméternyi gázt Putyintól?

Orbán Viktor most kedden plusz egy milliárd köbmétert kért Vlagyimir Putyintól, amit azonban nem kapott meg. A diplomáciában a közvélemény felé elhangzó “még tárgyalunk róla” a leggyakrabban az ilyen helyzetekben – magyarázta lapunknak egy kereskedelmi diplomata -, vagy elutasító, vagy legfeljebb a “nagyon határozott talán” kategóriába tartozik.

Valami nem igaz: ha az orosz gáz ára ötöde a világpiacinak, akkor milyen rezsicsökkentésről beszél Orbán?

Na, ezért kellenek a bengáli tüzek, hogy ilyen kérdések fel sem merüljenek a magyari emberben.

Teleplakátolták Orbánék hatvanpusztai birtokának bejáratát a kormányfő átdolgozott vagyonnyilatkozatával

“Lesz ott minden: egy kétszintes, átriumos, csigalépcsős főúri könyvtár a csengersimai református templom festett fatábláinak másolatával, üvegházak, díszes szökőkutak, pazar kert és vélhetően több külön bejáratú apartman.”

Varga Judit levélben magyarázza Brüsszelnek a homofób törvényt

Olyan példákat hoz, hogy ha a dohánytermékek reklámjait lehet korlátozni, akkor a homoszexuálisokat bemutatókat is.

Volt, hogy feketén foglalkoztatott, máskor diplomásnak mondta magát Esztergom fideszes jelöltje

Erős Gábor kormánypárti színekben indul Völner Pál helyett. Ezzel mindent elmondtunk.

A büntetés-végrehajtáson is százmilliókat kereshetnek Pintér volt érdekeltségei

Rabló-pandúr NER-módra.

A Fővárosi Törvényszék elnöke elhalasztotta azt az értekezletet, ahol a beosztott bírái kérdőre vonhatnák

A pandémia megint kapóra jött…

Covid-tesztekkel csalhattak magyar teniszezők

A Magyar Tenisz Szövetséget Lázár János vezeti.

Titkos nagyköveti jelentések Orbán Viktorról, Gyurcsány Ferencről

Hogy látta 2006 és 2009 között a magyar belpolitikai élet meghatározó szereplőit az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete? Jelentéseit nem a nyilvánosságnak szánta, de kiszivárogtak.S zalai Bálint, a Szabad Európa újságírója mintegy százat dolgozott fel két cikkében. Podcast.

Rákay Philip Petőfi-filmje a sértettség és hamis tudat szobra lesz

Mi lehetne más…?

Váratlan fordulat: Erdogan kiáll Ukrajna területi integritása mellett

Megerősítette ajánlatát egy ukrán-orosz válságcsúcs megrendezésére a török elnök csütörtökön. Recep Tayyip Erdogan kijevi látogatásával demonstrálta, hogy Törökország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, és kész tenni a konfliktus békés rendezéséért. Hemzsegnek itt a békecsinálók a kondér körül…

Veszélyes játék

Ukrajna orosz megszállásához egy kamuvideó lehet a casus belli.

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT KÜZDELMEI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.02.05.

Tudjuk, mert emlékszünk rá, hogy amikor Orbán pezsgővel a kézben szerelmetes pillantásokkal kinevezte Varga Juditot igazságügyi miniszterré, akkor azzal küldte a csatatérre, küzdjön érte a veszedelmes Brüsszelben. Tartsa a frontot mintegy, hogy ő szabadabban garázdálkodhasson a hátországban. Piszlicsáré jogállami és más liberális huncutságokkal dolga ne legyen, lehessen disznót ölni és fasisztákkal randevúzni zavartalan. Varga Judit – pezsgővel a kézben, még szerelmesebb pillantásokkal – fölfogta megbízása lényegét, igazságüggyel alig is foglalkozik, ellenben küzd Brüsszellel, mint malac a jégen.

Most is ötvennyolc oldalas levelet írt a gyarmatosítóknak a pedofiltörvény álnéven futó homofób uszításról, amiben arra próbált magyarázatot találni, hogy ez a törvény miért nem sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának elveit, a belső szabad piac működését és még hét másik dolgot. Varga Judit ötvennyolc oldalon át fejtegette az Uniónak, hogy a fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk, mivelhogy az apa férfi, az anya nő, és a házasság szentsége, meg Alaptörvény és a kismaci kunkori farka. Valamint. És továbbá azért küldi el a sunyiba az Uniót, mert ők ezt a fütyipuncis dolgot belegyömték az Alaptörvényükbe, és, jön a nagy csavar: EU-s jog nem írhat felül nemzeti alkotmányt.

Stimmt, mondhatjuk, tehát, ha bármit belerakunk a 133 bátor segítségével az alapbigyóba, akkor az érinthetetlen és kritizálhatatlan lesz. Ügyes oder aljas, ahogyan Varga válasza arra, hogy ez a törvény diszkriminatív lenne. Nem lehet az – így Orbán hátvédje –, mert nálunk Alaptörvény tiltja a diszkriminációt. Alaptörvénybe pedig nem ütközhet, mert az Alkotmánybíróság úgy fütyül nekik, mint a fülemile, és az ördögi kör már be is zárult. Mindezek után Varga azt hiszi, megdolgozott a fizetéséért, de téved, amit ötvennyolc oldalon keresztül összehadovált, azzal semmire nem adott választ, csak arra bizonyságot, hogy kies hazánk egy fekete luk Európa közepén.

Mert ez a népszavazás is. Ami már a kérdéseivel is gyalázatos („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” – ahol már a kérdés is hazugság), ráadásul a választás napján teljesen megzavarva Orbán amúgy sem túl acélos elméjű szavazótáborának pislákoló tudatát. Nem emiatt ugyan, de az Uniónak aggódásai vannak a választások tisztaságával kapcsolatban, jön az EBESZ, és úgy nézik majd a Fidesz mocskos kezét, mintha Fehéroroszország volnánk vagy más, diktátorok uralta hely (mivelhogy voltaképp azok vagyunk), amire ez az Unió most kezd rájönni, magunk közt szólván elég későn.

Vera Jourova neve a Fidesz, Orbán és Varga Judit számára maga a pokol. Az Európai Bizottság biztosa már régóta mindent megtesz, hogy a Fidesz aljasságai kiderüljenek, s ha lehet, valahogyan azokat szankcionálják, és a magyarok (mimagyari fideszisták) ámokfutását a klubban megállítsa. Egyedül azonban kevés és tehetetlen, most is elmondta például, hogy az Unió nem áll készen olyan helyzetekre, hogy egy tagállamában a választásokat elcsalják. „Naiv illúzióban éltünk, hogy egyetlen állam sem fog eltérni ezektől az elvektől. De, hogy egy esetleges antidemokratikus vagy tisztességtelen választás esetén lesz-e válaszlépés, akkor nem látom, konkrétan mit lehetne tenni.”

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ ELÉGEDETLEN TANÁROKRÓL, BÍRÓKRÓL ÉS ÁPOLÓKRÓL, AKIKNEK NEM JUTOTT HELY AZ ÓRIÁSASZTAL KÖRÜL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.02.05.

Jó reggelt! Ha minden jól megy, a hétvégén 10 fok fölé kúszik a hőmérséklet.

Ez a napindító hírlevelünk hétvégi kiadása, jórészt nagyobb, odafigyelést igénylő anyagokkal.

ITT OLVASHATÓ

ELKÉPESZTŐ, MEKKORÁT DRÁGULTAK A LAKÁSOK A KISTELEPÜLÉSEKEN - TOVÁBBI JELENTŐS ÁREMELKEDÉS JÖHET AZ IDÉN

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.02.03.

Egy év alatt a tavalyi harmadik negyedévre a Magyar Nemzeti bank (MNB) adatai szerint a községekben majdnem 25 százalékkal drágultak a lakások. Ha ennyire nem is jelentős, de mindenütt jókora volt az árak emelkedése. A KSH pedig azt tudatta, hogy már visszaállt a járvány előtti szintre a lakáspiaci forgalom.

Az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint bekövetkezett az, amire az általános drágulás mellett normális módon számítani lehetett. Budapest és a nagyobb városok után az áremelkedés erőteljesebben elérte a kistelepüléseket. Így szűkült az amúgy logikusan meglévő (a fővárosban és a nagyobb városokban jobbak a munkalehetőségek és az infrastruktúra) árolló.

Budapesten a jegybanki számok szerint 2020 és 2021 harmadik negyedéve között nominálisan 9,1 százalékkal emelkedett a lakások ára. A vidéki városokban ugyanez az érték 19,8 százalék, míg a községekben 24,5 százalék volt. A tavalyi harmadik negyedévben éves összehasonlításban valamennyi régió városaiban kétszámjegyűre rúgott a lakásárak emelkedése.

Az észak-alföldi régióban 23,7, a dél-dunántúli régióban 20,1, a délalföldi régióban 19,0, a közép-dunántúli régióban 18,0, az észak-magyarországi régióban 17,3, a közép-magyarországi régióban 16,7, a nyugat-dunántúli régióban pedig 14,2 százalékkal kerülnek többe a lakások. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex 2021 harmadik negyedévében 6,7 százalékkal nőtt. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévi 15,3 százalékról 19,0 százalékra emelkedett. Reálérteken a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban az előző negyedéves 9,6 százalékról 13,3 százalékra nőtt...

ITT OLVASHATÓ

ERŐS KEZDÉS VOLT A HÉTFŐI PEDAGÓGUSSZTRÁJK, DE A KÜZDELEM JAVA CSAK MOST JÖN

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.02.03.

Hétfőn több mint húszezren sztrájkoltak a közoktatásban, amivel az elmúlt évek legnagyobb pedagógus-megmozdulásának lehettünk tanúi. A hétfői nap alapján kijelenthetjük: a pedagógusok küzdelmét a nép széles körei támogatják, ugyanakkor a szakszervezetek elkövetkezendő bő másfél hónapos teljesítményén, és a társadalmi szolidaritás erősségén fog múlni, hogy sikerülhet-e kicsikarniuk a kormányból követeléseik teljesítését.

A Mérce percről percre követte az eseményeket, és több helyszínen is megszólaltattunk pedagógusokat, valamint a helyszínről tudósítottunk a szakszervezetek által szervezett, a sztrájkot támogató autós felvonulásról is – beszámolónk itt olvasható.

Munkabeszüntetés nélkül semmire nem mennének

A hétfői, kétórás figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) küldöttsége, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő Kisfaludy László helyettes államtitkár közötti hónapok óta tartó sztrájktárgyalás-sorozat előzte meg, amely után a szakszervezetek már nem láttak más lehetőséget követeléseik elfogadtatására.

Mik a pedagógusok követelései?

- a pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen, mivel a bértáblát még mindig a 2014-es minimálbérhez képest számítják;

- szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is;

- a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen;

- a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Ehhez képest az EMMI a tárgyalások során megalázó ajánlatokkal állt a pedagógusok elé, ráadásul egyértelműen időhúzásra játszott: a tárgyalásokon résztvevő Kisfaludynak nem volt valódi döntési jogköre, és az egyes fordulók között hetek teltek el. Az kormány vélhetően arra számított, hogy sikerül kifárasztania a pedagógusokat, és a korábbi évekhez hasonlóan nem lesz komoly támogatottsága a követeléseknek...

ITT OLVASHATÓ

„MOST KELL LÉPNI, ÉS MÉG ÚGY IS 10 ÉVIG MARADNAK A BAJOK” – MIÉRT SZTRÁJKOLTAK A TANÁROK? [HETIVÁLASZ 109]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.02.03.

Hétfőn országszerte sztrájkba léptek a pedagógusok, reggel 8-tól két órára függesztették fel a munkát. Jobb munkakörülményeket és tisztes megélhetést garantáló béreket szeretnének. A kormány előre jelezte, illegitimnek tekinti a lépést, aminek következményei lesznek, a tanárok viszont március közepén határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülnek, ha addig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. A sztrájkról és a kiváltó okokról szól a HetiVálasz legújabb adása, vendégeinket, Törley Katalin franciatanárt, a Tanítanék Mozgalom és Miklós Györgyöt, a Szülői Hang Közösség képviselőjét Élő Anita és Vörös Szabolcs kérdezi...

Részletek a műsorból:

Mennyiben volt az oka a pénz a sztrájknak?

Törley Katalin: „2016-ban, amikor elkezdtük szervezni a Tanítanék Mozgalmat, még hangsúlyosan nem a pénzről beszéltünk, hiszen olyan problémák voltak a közoktatásban, amelyek szenvedő alanya a gyerek, akiről pedig az egész rendszernek szólnia kéne. Strukturális, tartalmi megújítást szerettünk volna, autonómiakérdésekkel foglalkoztunk. Akkor is megkaptuk, hogy csak a pénzzel foglalkozunk, miért követelőzünk, amikor folyamatosan emelik a bérünket. A hatalom a sztereotip, megalázó pedagógusképet erősítette. 2016 és a mostani időszak között az a nagy eltérés, hogy súlyossá vált a tanárhiány, ami egyértelműen összeköthető azzal, hogy nem lehet megélni, nem ad perspektívát a tanár pályát övező anyagi és társadalmi megbecsülés. Olyan súlyossá vált a helyzet, hogy a munkaterhek kérdése előre ugrott, nem lehet megkerülni. (…) Miközben azok a problémák, amelyekkel korábban foglalkoztunk, továbbra is fennállnak, vagy súlyosbodtak, de nem lehet elkezdeni velük foglalkozni addig, ameddig kizsigereltek azok, akiknek ezt működtetni kéne. (…) Muszáj most már arról is beszélni, hogy amíg nincsenek olyan munkakörülményeink és megbecsültségünk, amelyben elvárható tőlünk egy jó szintű munka, addig nem lehet továbblépni. Tényleg azok vannak már csak a pályán, akik benne ragadtak, vagy annyira elhivatottak, hogy még így is ott maradnak. Nem lehet állandóan azzal pisztolyozni minket, hogy »de hiszen ez egy hivatás, és lángoszlopként szeretni kell a gyerekeket«.”

Miklós György: „Beszélni kell a pénzről, még akkor is, ha sok pedagógus szemérmes miatta. Ha nem beszélünk a pénzről, akkor olyan teher zúdul a még pályán lévőkre, hogy nem fogják bírni. Elvárható, hogy tisztes fizetést kapjanak, és nem a saját önző érdekében, hanem a gyerekekében, szülőkében és a társadaloméban beszél az, aki ezért felszólal. (…) Ha csak abból indulunk ki, hogy a kormány 2013-ban törvénybe foglalta a minimálbérhez igazodó pedagógusbéreket, akkor látszik, hogy kiszámolta: meg tudja ezt adni. Ehhez képest ezermilliárdos kivonás történt. Mi volt az, ami fontosabb volt, mint a gyerekek oktatása?”

Hogy fogadták a Szülői Hang részéről a sztrájkot?

ITT HALLGATHATÓ MEG

MEGLÁTOGATTUK ORBÁN VIKTOR VADÁSZHÁZÁT

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.03.

Meglátogattuk Orbán Viktor vadászházát. Spoiler: drón felvételek, luxus helikopter, repülési adatok. Azt hiszem teljesen mindegy, hogy most éppen Mészáros nevére vett valamit, vagy Tiborczéra, mindannyian tudjuk, hogy ezek az emberek szalmabábok, cserélhető figurák, akik némi jussért a nevüket adják ahhoz, hogy Orbán vagyonnyilatkozatában ne kelljen feltüntetnie a lopott vagyont.

Egy biztos, ebbe a luxus épületbe amit a tőled lopott állami földekre építettek fel a tőled lopott pénzből azok a tolvajok járnak szórakozni, akik téged lopnak meg. Nem is akárhogy járnak, hanem egy 3 és fél milliárdos helikopterrel. Ezzel a géppel egy út annyiba kerül Budapesről Mosonudvarba, amennyit egy állami iskolában tanító kezdő pedagógus fél év alatt keres. A repülési adatokból látszik az is, hogy nem szeretik a feltűnést. Tehát ha ott parkol egy helikopter az udvarban, az nem jó. Ezért az egy éjszakás "vadászathoz" kétszer fordul a gép Budapestről, egyik nap oda viszi őket és visszaszáll Budapestre, majd másnap értük megy egy újabb kanyarral. Így csak a helikopter költsége egy kezdő tanár éves fizetését teszi ki amikor egy napra szórakozni megy az a pár ember aki el tud terpeszkedni a hangszigetelt kabinban a bőrüléseken. Nem is ragozom, nézz körül te is Orbán birodalmában!

ITT NÉZHETŐ MEG A Nerpédia-t itt találod: https://nerpedia.hu/

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÜGYNÖKKÉNT MENT PUTYINHOZ, UKRAJNA CSAK ÜRÜGY VOLT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.03.

Handelsblatt

Orbán Viktor a Kreml urát szolgálja – mutat rá a keddi moszkvai út után a német üzleti körök lapja – olyan volt, mintha egy cég ügynökeként kereste volna fel Vlagyimir Putyint, és az Ukrajna elleni fenyegetés csak ürügy volt számára, hogy előnyöket harcoljon ki saját országának. Az EU türelmét egyetlen más tagország vezetője sem tette ily mértékben próbára, ráadásul Magyarországon már a felismerhetetlenségig rombolta a jogállamot.

Orbán Viktor látványosan Kína oldalára állt, amikor Európa közös irányvonalat igyekezett találni a feltörekvő vetélytárssal szemben, most meg a lehető legkényesebb időpontban provokálja a partnereket a moszkvai látogatással. A sajtótájékoztatón egyetlen szót sem vesztegetett az Ukrajnát érő katonai fenyegetésre, azt hangoztatta, hogy békemisszión jár, ami persze nem gátolta meg abban, hogy olcsó orosz gázért kuncsorogjon. Ennélfogva Vlagyimir Putyin újabb szakaszgyőzelmet könyvelhet el a földrész megosztásában.

Amit Orbán Viktor csinál, az Európának árt és a magyar miniszterelnök sehol sem tud nagyobb bajt okozni, mint éppen az orosz fővárosban. Ott arról biztosította a vendéglátóját, hogy egyetlen uniós ország sem akar háborút, mintha nem 100 ezer orosz katona állomásozna az ukrán határ mentén, hanem az EU jelentene veszélyt. Az árulás erős szó, mégis valami ilyesmit érezhetnek most a lengyelek és a balti államok, amikor joggal tartanak a Kreml mind inkább kiszámíthatatlan gazdájától.

Handelsblatt

Az ukrán válság arra kényszeríti Kelet-Európa országait, hogy eldöntsék, hová állnak. A legtöbben minden kompromisszum nélkül a Nyugat mellett törnek lándzsát, az egyetlen kivételt Orbán Viktor jelenti, aki nagyon is megérti Vlagyimir Putyint. Tudta persze, hogy a partnerek gyanakvással figyelik, amint elment Moszkvába, de hát már jó ideje árgus szemekkel tekintenek rá „a nemzeti önzés” miatt.

Az EU-n belül egyetlen más állam sem áll olyan közel az oroszokhoz, mint Magyarország. És ezt csak megerősítette a kormányfő, amikor az indulás előtt közzétette, hogy olcsó gázt szeretne kapni, a tárgyalás után viszont már azt közölte, hogy a diplomácia volt a legfőbb cél.

A V4 országai a csatlakozás után a NATO-tól kaptak biztonsági garanciákat, ugyanakkor – a lengyeleket leszámítva – jó kapcsolatokra törekedtek keleten, ami – tekintve geopolitikai sebezhetőségüket – időnként opportunista stratégia volt a hátuk bebiztosítására.

Ám nagyhatalmi verseny éleződése – a Krím megszállása, a kémkedési botrányok, a kínai hatalmi politizálás és a legújabb orosz fenyegetések – arra kényszeríti ezeket a kormányokat, hogy a Nyugat és főként az Egyesült Államok közelségét keressék. Persze a V4 tagjai mindig is eltérően viszonyultak Moszkvához. A lengyelek az elriasztást szorgalmazzák, Prága és Pozsony lavírozik, miközben Oroszország a fasorban sincs számukra Németországhoz képest a gazdasági jelentőséget tekintve.

Viszont az energia függőségi viszonyt teremtett, ami Magyarország esetében csak fokozódik a paksi bővítéssel. A régió legtöbb államára igaz azonban, hogy az orosz kardcsörtetés erősítette kötődésüket a Nyugathoz.

The Guardian

Két lengyel liberális elemző azért rimánkodik az ukrán válság láttán, hogy a Nyugat ezúttal ne hagyja cserben Kelet-Európát, mert ami a térségben történik, az kihathat az egész földrész jövőjére. Az eszmetörténész Karolina Wigura és a politológus Jaroslaw Kuisz, az egyik a berlini Bosch Akadémia munkatársa, a másik a Cambridge-i Egyetemen tanára, a múlt tapasztalatai alapján aggódva figyeli, hogy Oroszország visszaköveteli magának a hidegháború idején létezett befolyási övezetet, így könnyen veszélybe kerülhetnek a törvényes határok. Ám attól tartanak, hogy a nyugati szövetségesek a végén a lovak közé dobják a gyeplőt.

Pedig a régió szabadsága forog kockán. Az orosz fenyegetés régi sérelmeket ébreszt újra, ám rossz emlékekbe beletartozik az is, hogy a Nyugat ismét hátat fordít ezeknek a nemzeteknek, hiszen pár napja már olyan kommentár jelent meg például a The Guardianben is, hogy mennyire bölcs volt nem beavatkozni 56-ban, illetve 68-ban. De az ilyen nézetek azt igazolják az érintett népek számára, hogy nem csupán Vlagyimir Putyin nézi a dolgokat az egykori hidegháború szemüvegén keresztül.

Ráadásul az amerikai külpolitika az utóbbi években meglehetősen bizonytalan volt, és ez szintén aggályokat kelt. Az EU és a NATO azért jött létre, nehogy a történelem megismételje önmagát. A nyugati országoknak ennélfogva nem szabad elfogadniuk az érdekövezetek lejárt szavatosságú logikáját. Határozott választ kell adniuk Vlagyimir Putyin harcias retorikájára, jelenleg diplomáciai eszközökkel.

A további instabilitás igen érzékenyen érintené a régiót, katonai, gazdasági értelemben egyaránt, de a migráció is sújtaná. Ezen felül felerősítheti a nacionalizmust. Ukrajnában Európa sorsa dől el.

Le Figaro

Kárpátalján Oroszország árnyéka vetődik a magyar kisebbségre. A lap kiküldött tudósítója úgy érzékelte, hogy arrafelé egyesek a kijevi nacionalista politika járulékos veszteseinek érzik magukat, mindenesetre a terület igen alkalmas arra, hogy a nyugtalanság forrása legyen. Dupka György író-újságíró azt mondja, hogy a nyelvhasználati törvény az utóbbi 100 év legnagyobb tragédiája, ilyesmire még Sztálin sem vetemedett.

Mindenesetre a provokációk évek óta, meghatározott ütem szerint zajlanak, eredetüket időnként nehéz kideríteni. Ukrán nacionalista tüntetések, magyarellenes falfirkák, fenyegetések a közösségi hálón, egy magyar temető feldúlása. A körzet kormányzója, aki korábban az ukrán biztonsági szolgálatnak dolgozott, a közelmúltban végrehajtott erőszakcselekmények mögött az oroszok kezét látja.

A térségre szakosodott politológus, Dmitro Tujanszki azt mondja: ugyanaz megy náluk is, mint a Donyeck-medencében vagy a Krímben. Egyesek igyekeznek felszítani az ellentéteket, hogy bizonyítsák a szakadár törekvéseket, noha azok nem léteznek. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint a kisebbséghez tartozók csaknem kétharmada nem szeretné, ha az országrész kiválna Ukrajnából. Miközben a köztársaság egyik legszegényebb területéről van szó, ahol évtizedek óta virágzik a csempészet és a korrupció.

Ebből a szempontból különös játékot űz az orbáni Magyarország. 2011 óta legalább 115 millió eurónak megfelő támogatást küldött, ami annyi, mint a körzet közigazgatásának másfél éves költségvetése. A helyi magyarok ezzel együtt nagyon hálásak érte, azt mondják, enélkül nehezebb volna életben tartani a kultúrát és a nyelvet.

A kijevi vezetés nem ismeri el, de megtűri a kettős állampolgárságot. Tehát egyfelől van az elukránosítás törekvése, másfelől a magyar kormány osztogatja az útleveleket és küldi a pénzt. A sérelmet ily módon egyre csak szaporodnak Ukrajna és Magyarország között. Dmitro Tujanszki szerint a kérdés megoldhatatlan Budapest-Moszkva és Kijev háromszögében. Az ukránok szerint az oroszok mesterkednek, a magyarok és az oroszok szerint viszont minden baj oka az ukrán kormány.

Le Monde

Itt a választási kampány, úgy hogy Orbán Viktor befagyasztja bizonyos alapélelmiszerek árát. A verseny szorosnak ígérkezik, ennélfogva a nacionalista vezető egyre több gesztust tesz a szavazók megnyerésére, és miközben a nagy napig más csupán két hónap van hátra, sorra rak le ajándékokat az asztalra, hogy kivegye a szelet a másik oldal vitorlájából, miután az egyesült ellenzék azzal vádolja, hogy az eltelt 12 évben nem követett el mindent az életszínvonal javítására.

Az árak rögzítése persze messze nem elegendő, amikor az infláció 7 százalék felett jár. Ám a választott módszer ugyanakkor sokba nem kerül a hatalomnak, mert a teher a kereskedőkre hárul, az állam viszont magának vindikálhatja a dicsőséget, noha a gazdasági előny, és így a kedvező anyagi hatás meglehetősen korlátozott. Hannya Omar a GKI-tól kiszámolta, hogy egy átlagfogyasztó havonta 200 forintot takarít meg ily módon.

Egyes boltosok panaszkodnak, hogy ráfizetnek, de a többség azért valahogy csak átvészeli az átmeneti időszakot. Ugyanakkor a helyzet sokkal bizonytalanabb az energiaszektorban, az MVM-nek évente egymilliárd eurónak megfelelő veszteséget okoz, hogy szabott áron kell adnia a gázt és az áramot. Csak éppen a magyar kapitalizmusban, amely igen sajátos vonásokat mutat Orbán alatt, igen-igen ritkán panaszkodnak nyilvánosan, gyakran azért, mert tartanak a megtorlástól.

Reuters

A magyar ellenzék a postaládáknál igyekszik ellensúlyozni a Fidesz sajtófölényét. „A Nyomtass te is!”-mozgalom egyre erősödik: októberben csupán 150-en kézbesítették a félbehajtott A4-es lapot, miután szakértők eldöntik, milyen cikkek kerüljenek a világhálóról erre a legújabbkori szamizdatra. Ma viszont már 1300-an vállalják az önkéntes postási munkát, főként vidéken, amely a Fidesz fellegvárának számít, és ahol az emberek javarészt csupán a kormányzati ellenőrzés alatt álló médiából tudnak tájékozódni.

A kezdeményezés nem kapcsolódik egyik párthoz sem, de a szervezők szerint azért van rá szükség, mert Orbán fojtófogást alkalmaz a médián. Az ötlet akkor kapott igazán lábra, amikor Márki-Zay Péter is beállt mögé. Közölte, hogy ő is beszáll a kihordásba Hódmezővásárhely környékén, mert ellensúlyozni kell a hivatalos propagandát.

Jelenleg 150 ezer példány jut el ily módon a címzettekhez, de körülbelül 3500 terjesztő kellene, mert a kis falvakban kétmillióan élnek. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző Műhelytől úgy ítéli meg, hogy a független online szektor eleven, vidéken viszont az emberek nem veszik észre, hogy az Orbán-kormány beülteti őket a hintába, azaz bezárja őket egy buborékba, és ott nem tudnak különbséget tenni propaganda és hír között.

Kovács Zoltán, az Orbán-kormány nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ezzel szemben a magyar és a nemzetközi baloldal a sajtót már jó egy évtizede kampánycélokra, az ország lejáratására használja, ám Európában igazából ritka kivételt jelent a magyar média sokszínűsége és kiegyensúlyozottsága.

The New York Times

A kulturkampf kellős közepén nyílt meg a Városligetben a Zene Háza, amelynek az egész programja jól megvilágítja a „szélsőjobboldali” Orbán Viktor politikáját. A múzeumi negyed terve eleve megosztotta a közvéleményt. A bírálók szerint nem megfelelő a helyszín, az épületek tönkreteszik a parkot, elveszi a helyiektől a zöld területet, nem beszélve a korrupciós aggályokról. A támogatók ezzel szemben azt hangoztatják, hogy ez a földrész legnagyobb városfejlesztési programja, és a liget mindig is több volt, mint fű és fa.

Az biztos, hogy a költségek ötszörösére nőttek az eredeti elképzeléshez képest. Léderer Sándor a K-Monitortól azt vette ki a hivatalos adatokból, hogy az összkiadás nagyjából 100 millió eurónak megfelelő összeget tesz ki az adófizetők pénzéből. Azt már nem mérték fel, hogy mennyire van szükség az egész együttesre és a környezeti hatást nem mérlegelték, egy sor érdekeltet nem vontak be az előkészítésbe. Úgy hogy az egész jól mutatja, miként is zajlanak az orbáni közberuházások.

Beleértve azt is, hogy a hasznot Fidesz-közeli cégek fölözték le, így az árat még a jövő nemzedékei is fizetni fogják. Baán László kormánybiztos nem kívánt nyilatkozni, egy szóvivő viszont elárulta, hogy az egész programra idáig 250 milliárd forint ment el. A kormányfő a negyedet bunkóként veti be háborújában, miután szerinte a nyugati kultúra egyre csak hanyatlik.

2010 óta ő és szövetségesei megszállták a közmédiát, de a kereskedelmi sajtó javarészét is, így ezek az orgánumok szélsőjobbos összeesküvés elméleteket terjesztenek, támadják a rezsim bírálóit és nyomatják Orbán kulturális háborúját, amely már a tudományt, az oktatást és a művészeteket is elérte. Nyáry Krisztián úgy véli, hogy a miniszterelnök úgy tekint a kultúrára, hogy azt le kell rohanni, meg kell hódítani. Csakis a politika logikája mentén tud gondolkodni, pedig a művészet egészen más tészta.

Schiff András, aki az orbáni irányvonal elleni tiltakozásul nem hajlandó hazatérni, úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő mindenkit támogat a kultúrában, aki hajlandó követni. A hatalom belevetette magát a munkába, hogy megváltoztassa a történelmet, a tényeket, de ezen még dolgozni kellene és jobb volna elismerni a tévedéseket, illetve hibákat. A Londonban élő zongoraművész hozzátette: biztosan visszajönne, ha a Fidesz megbukik április 3-i magyarországi parlamenti választáson.

ITT OLVASHATÓ