KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.03.01.
A francia Le Parisien szerint nagyon komolyan kell venni az atomháborúval való riogatást, a világ visszakerülhet a hidegháborúba. Kárpáti János lapszemléje.
Az egész nemzetközi médiavilágon végigfutott az a hír, hogy Magyarország nem enged keresztül saját területén Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. A Politico című amerikai lap és portál európai kiadása emlékeztet arra, hogy a magyar kormány, amely az elmúlt évtizedben szoros viszonyt ápolt Moszkvával, most hozzájárult az Oroszország elleni európai szankciókhoz, és ahhoz is, hogy az Unió pénzforrást teremtsen elő fegyverek beszerzésére Ukrajna megsegítése érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök azonban az elmúlt napokban ragaszkodott ahhoz is, hogy országának úgymond ki kell maradnia a konfliktusból, és hogy Magyarország a maga részéről nem szállít fegyvert Ukrajnának. Tegnap Szijártó Péter külügyminiszter ennél egy lépéssel tovább is ment, és bejelentette, hogy Magyarország és a kárpátaljai magyar közösség biztonsága érdekében nem is engednek át az ország területén Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt. Az ilyen szállítmány ugyanis - magyarázta Szijjártó - ellenséges katonai akció célpontja lehet.
A miniszter bejelentését biztonsági szakértők körében megdöbbenéssel fogadták - írja a Politico, amely idézi egy meg nem nevezett volt magyar tisztségviselő véleményét, miszerint egyetlen európai ország sem mutathat közönyt e háborút illetően, amikor Európa biztonsága forog kockán. "Ha hagyjuk, hogy Putyin elérje a célját, azzal sokkal inkább kockáztatjuk Magyarország és Európa biztonságát, mint azzal, hogy minimális mértékben hozzájárulunk az agresszió elleni fellépéshez” - mondta a Politicónak a volt magyar tisztségviselő, akinek a kilétét nem árulják el.
Megszólalt Ukrajna ügyében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki májusban lesz 99 éves.
"Életem során négy olyan háborút láttam, amely nagy lelkesedéssel és tömegtámogatással kezdődött, és amelyről nem tudtuk, hogyan fogjuk befejezni. E négy közül háromból egyoldalúan vonultunk vissza. A politikát azon lehet lemérni, hogy mi a vége, nem azon, hogy miként kezdődik” - írja a veterán stratégiai szakértő a Washington Postban.
Kissinger elveti azt a nézetet, hogy erőpróbaként kell felfogni Ukrajna ügyét, hogy a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozzék-e az ország. Ha Ukrajna túlélésre, sőt virágzásra törekszik, akkor ne legyen egyik fél külső helyőrsége sem, hanem szolgáljon hídként a kettő között - javasolja. Szerinte Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy ha szatellita szerepkörre akarja kárhoztatni Ukrajnát, akkor csak megismétlődik az Európával és az Egyesült Államokkal megtapasztalt kölcsönös nyomásgyakorlások önbeteljesítő köreit felmutató történelem. A Nyugatnak pedig meg kell értenie azt, hogy Oroszország számára Ukrajna sohasem lesz csupán egy a külföldi országok közül, hiszen Ukrajna évszázadokon át Oroszország része volt, és történelmük összefonódott.
Henry Kissinger négy elv figyelembe vételét tartaná szükségesnek a kérdéskör rendezéséhez. Az első, hogy Ukrajnának joga van megválasztania, milyen gazdasági és politikai szövetséghez kíván csatlakozni, beleértve Európát. A második, hogy Ukrajna ne csatlakozzék a NATO-hoz. A harmadik elv, hogy az ukrán kormányzat őrizze meg az ország függetlenségét és tartsa fenn a Nyugattal való együttműködését, de tartózkodjék az Oroszországgal való intézményes ellenségességtől. Ennek az elvnek a mentén leginkább Finnország példáját követnék. Végül a negyedik elv: a Krím orosz annektálása összeegyeztethetetlen a fennálló világrenddel, ezért Oroszországnak el kellene ismernie Ukrajna főhatalmát a félsziget fölött, Ukrajnának ugyanakkor nemzetközi megfigyelők jelenlétében lebonyolított népszavazásokkal kellene megerősítenie a Krím autonómiáját.
Ezek elvek, nem előírások - hangsúlyozza a sokat látott Kissinger, aki szerint arra nem lehet törekedni, hogy mindenki abszolút elégedett legyen, csak arra, hogy a kielégületlenségek egyensúlyban legyenek egymással.
Levezetésként néhány kiragadott idézet az Ukrajnával foglalkozó nemzetközi sajtóból.
Az NRA lett szociáldemokrata lap szerint az, hogy Putyin közvetett módon nukleáris fegyverekkel fenyegetett, annak a hallgatólagos beismerése, hogy az ukrajnai hadművelet kudarcot vallott. A francia Le Parisien szerint nagyon komolyan kell venni az atomháborúval való riogatást, a világ visszakerül a hidegháborúba, miközben Oroszországot egy paranoiás vezeti. A belga De Standaard szerint Oroszországgal immár nem lehet alkut kötni, Putyin önmagát nyilvánította ellenségnek. A spanyol La Vanguardia azt méltatja, hogy Németország úgy döntött, fegyvereket szállít Ukrajnának: Olaf Scholz szociáldemokrata pártállású kancellár törte meg a második világháború óta érvényesített tabut, mert a világ úgymond új korszakba lépett. A cseh Právo arra figyelmeztet, hogy az energiaárak rakétasebességű emelkedésére kell számítani.
