2022. március 8., kedd

12 NAPJA TART AZ OROSZ INVÁZIÓ UKRAJNÁBAN - ITT VANNAK A LEGFONTOSABB HÍREK KEDDEN

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.03.08.


12 napja tart a nyílt orosz-ukrán háború. Tegnap a béketárgyalások harmadik köre is áttörés nélkül zárult. Külföldi szakértők szerint már körülbelül 200 ezer katonát küldött Oroszország Ukrajnába. Megkezdte a működését az ukrán idegenlégió. Meghalt egy orosz tábornok a frontvonalon. Legfontosabb híreink az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan kedden...

A SBERBANK BEDŐLÉSÉVEL FIDESZES ÖNKORMÁNYZATOK KAPHATNAK KORMÁNYZATI GYORSSEGÉLYT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.03.08.


A kormány olyan önkormányzatoknak ad gyorssegélyt a Sberbank csődje után, amelyek nyilvánvalóan nem gazdálkodtak körültekintően a rájuk bízott pénzzel. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, az egyesült ellenzék önkormányzati kabinetreferense azonban nem lepődött meg a történteken, amelyeket a kormány hattyúdalának is tart.


– A Sberbank bedőlése régebbről eredeztethető, aligha az orosz-ukrán háborús konfliktus következménye. De törvényszerű, hogy egy piaci bank csődjét a magyar kormány korrigálja? Amúgy olyan fideszes önkormányzat(ok) megsegítésével, amelyek ennél a pénzintézetnél tartották pénzüket?

– A legkevésbé sem életszerű gyakorlat. De kezdjük távolabbról. Az önkormányzati szektor valóban bajban van. Amikor már Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is azt mondja, hogy idén már le kellene felezni azt a szolidáris hozzájárulást, amit elvon a kormány, akkor ez nem csupán „ellenzéki hőzöngés”. A szolidáris hozzájárulás ráadásul sem nem szolidáris, sem nem hozzájárulás, hanem a települések megsarcolása. Jól működő önkormányzatoktól ugyanúgy elvonják ezt az összeget, mint a kevésbé felelősen gazdálkodóktól. Budaörs esetében ez 4-5 milliárd forint, amit az állam „jóindulatán” bukunk.

– Valóban a jóindulat jele a kormány aktuális, gyors segítsége?

– Erről a jóindulatról hosszan tudnék beszélni. Például a fideszes vezetésű Nagykanizsa – amelyik a leginkább kárvallott a banki csőd következtében és a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik – milliárdos kormánytámogatáshoz jut. Tekintve, hogy kormánypárti polgármesterről van szó, olyan nagyon sokat nem kell azon gondolkozni, miért lépett ilyen gyorsan az állam.

– Bizonyára ugyanilyen gyorsan siettek volna Budaörs segítségére is.

– Szerintem inkább széttárták volna a karjukat. Még akkor is, ha a gyorssegélyben részesített önkormányzatok között feltehetően van nem kormánypárti is. Csakhogy ennek a banknak már két évvel ezelőtt egymilliárd forint vesztesége volt, noha akkor a magyar bankrendszernek mintegy 250 milliárd forintos bevétele volt. Ennek egy nagyon pici szeletét képviselő bankról van szó, ami jelentős kintlévőséget halmozott fel. Kérdésem: a „bankbajba” jutott települések ezt tényleg nem látták?
...

AMIÓTA VILÁG A VILÁG, HALOMRA ERŐSZAKOLJÁK A NŐKET A HÁBORÚKBAN, DE A TETTESEK ÉS AZ ÁLDOZATOK EGYARÁNT HALLGATNAK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.03.08.


Mi a közös a magyar színjátszás nagyasszonyának és legfényesebb csillagának, Jászai Marinak, valamint a két generációval később élt Gyarmati Fanninak az életében? A „csend összeesküvése”, adja meg a választ az Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése című, most megjelent tanulmánykötet, amelynek szerkesztői előszava szerint „mindenkinek érdeke volt, hogy ne beszéljenek” arról, hogy a szegény családból származott és markotányosnőként szolgált Jászait éppúgy megerőszakolták a katonák a königgrätzi csatában, ahogy Radnóti Miklós özvegyét a Budapestet felszabadító szovjet hadsereg tagjai 1945-ben. Mindkét nő magára maradt, és csak az emlékirataik fedték fel a leplet valódi sorsukról, mert – mint azt a kötet leszögezi – „amikor férfiak mondják el, hogy ők mit láttak, mi történt a nőkkel, addig maguk a nők általában hallgatnak”.

Azt, hogy a most zajló ukrán-orosz háborúban mi történik a frontvonalak mentén élő nőkkel, a háborús erőszaktételt a középpontba állító kötet tanúsága szerint nagy valószínűséggel csak évek, évtizedek múlva tudhatja majd meg a világ. A nők elleni háborús erőszakról ugyanis a híradások még utólag is legfeljebb csak töredékesen számolnak be – igaz, a közösségi médiában máris jelentek meg egyelőre ellenőrizhetetlen hírek a nők elleni erőszakról. Az Elhallgatva történeti forrásokat, valamint képzőművészeti és irodalmi műalkotásokat elemző tanulmányai szerint ugyanakkor bizonyos, hogy amióta világ a világ, a nőket halomra erőszakolják a háborúkban. A háborús erőszaktétel történetét és megjelenítését feldolgozó tanulmánykötet egyes írásai az okokra próbálnak magyarázatot találni, mások a jelenséget igyekeznek minél részletesebben feltárni, megint mások pedig a nők által elszenvedett erőszaknak emléket állító műtárgyakat és irodalmi alkotásokat elemzik...

AZ UKRAJNAI KONFLIKTUS MEGMUTATTA, HOGY A HÁBORÚT NEM CSAK HARCKOCSIKKAL VÍVJÁK

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.03.08.


A nemzetközi politika elemzésének egy hagyományos, konzervatív beidegződése, hogy az állam első és legfontosabb célja túlélésének biztosítása és biztonságának szavatolása, amelynek legfőbb változója a katonai erő. Emiatt a biztonsági és katonai kérdések mindennél fontosabbak az állam számára, ezek jelentik a „magas politika” (high politics) terepét, amelyhez képest a túlélés szempontjából kevésbé fontos területek, például a gazdasági kapcsolatok alacsonyabb rangot képviselnek a politikai hierarchiában (low politics).


Ez az éles felosztás természetesen már évtizedek óta erősen vitatott, és Oroszország ukrajnai háborúja jó példája annak, hogy a gazdasági kapcsolatok mennyire erős hatással vannak a modern hadviselésre, beleértve a katonai erőhöz kapcsolódó klasszikus biztonságpolitikai területeket is.

Az ukrajnai háborúban a gazdaság és a biztonság közötti alapvető kapcsolat féltucatnyi területen is megmutatkozik:

- maga a gazdasági háború, amelyet az Oroszországra kivetett szankciók jelentenek;

- a háború finanszírozásának kérdése;

- a háborús utánpótlás és a konfliktus anyagi terheinek eloszlása;

- az oroszországi makrogazdasági hatások;

- a globális hatások és a nyersanyagpiac felborulása

mind olyan gazdasági jelenségek, amelyek hatással vannak a harctéri folyamatokra, valamint az orosz, az ukrán és számos más állam biztonságára is. E tekintetben pedig a konvencionális fegyverekéhez fogható erőt képvisel a pénzügyi hatalom...

ROGÁN CECÍLIA EGY HÁROMEMELETNYI PARAVÁNNAL PRÓBÁLJA ELREJTENI TIHANYBAN, HOGY LÁBBAL TIPORJA A TÖRVÉNYEKET.

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.03.08.


Rogán Cecília egy háromemeletnyi paravánnal próbálja elrejteni Tihanyban, hogy lábbal tiporja a törvényeket. Hát, legalább szégyelli! A Balatonfelvidéki Nemzeti Park világörökségi védettségű részén vett ugyanis 143 millióért egy kis villát, amit most a földig (sőt, az alá) leromboltatott és újat épít helyébe. Teljesen törvénytelenül, engedély nélkül - ezt próbálta a gigantikus paravánnal eltitkolni.
A 444 korábban beszámolt az építkezésről, de a cikk írója számára nem volt egyértelmű, hogy van-e erre engedélye - a polgármester pedig nem volt rá hajlandó válaszolni. Nos, a helyiek szerint már az eredeti nyaraló is törvénytelenül épült, mert mezőgazdasági besorulású, 1900 nm nagyságú telken egyszerűen nem lett volna szabad építeni. Sokáig nem is kaphatott fennmaradási engedélyt az épület, ezért tudták nehezen értékesíteni. Szerintük a propagandaminiszter gyermekeinek anyja viszont ezt el tudta érni. Azonban ez azt jelenti, hogy CSAK FELÚJÍTANI szabad az épületet, ha lebontja, már nem építhetne a helyére újat.
Nos, ezt a kis problémát igyekezett R. Cecília az óriási paravánnal megoldani. Azt, hogy engedély nélkül építkezik, ottjártamkor megerősítette az építésvezető is. Amikor megkérdeztem, hogy van-e engedélyük, akkor határozottan azt állította, hogy van engedélyük FELÚJÍTÁSRA. A mostani és a korábbi képek szerint azonban felújításról szó sincsen, már a föld alatti szinten is teljesen új épület épül.
Április 3-án arról is szavazunk, hogy akarjuk-e, hogy a politikusok és feleségeik azt csináljanak, amit akarnak.
A képek között megtalálja a jelenlegi és a korábbi állapotokat is.
A 444 cikke a témában itt található:

UKRAJNAI HÁBORÚ - MIT TESZNEK A CIVILEK? MIT TEHETEK ÉN?

NONPROFIT.HU
Szerző: nonprofit.hu
2022.03.


Az Ukrajna és Oroszország között kirobbant háborús konfliktus kapcsán sokunkban merül fel a kérdés, hogy jelen helyzetben mit tehetünk. Válság idején fontos tudni, hogy kihez fordulhatunk segítségért, vagy ha segíteni akarunk. Ilyen helyzetben különösen nagy szerep hárul a civil szervezetekre, sokuk már az első hírek hallatán elkezdte a felkészülést a humanitárius segítségnyújtásra. Ebben a cikkünkben olyan szervezeteket gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül, akik önkénteseket keresnek, adományt fogadnak, és akikhez jogsegélyért, információért lehet fordulni.

Jogsegély, információnyújtás Ukrajnából menekülteknek

A Menedék készített egy rövid összefoglalót a menedékes státus tartalmáról ukrán és orosz nyelvű verzióban is:

https://menedek.hu/hirek/mi-tortenik-az-ukrajnabol-menekulokkel

Magyar Helsinki Bizottság - fontos infók összeszedve: https://helsinki.hu/az-ukrajna-elleni-tamadas-es-a-magyar-menekultugyi-rendszer/

Információ az Ukrajnából menekülőknek magyar, angol, orosz és ukrán nyelven: https://helsinki.hu/informacio-az-ukrajnabol-menekuloknek/

Pro Bono jogi segítségnyújtás menekültekkel foglalkozó szervezeteknek: https://www.facebook.com/PILnet/posts/5458028887542648

Humanitárius segély, adománygyűjtés

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Babtista Szeretetszolgálat

UNICEF

Magyar Református Egyház

Katolikus Karitász

Magyar Vöröskereszt

Nemzeti Segélyvonal

ENSZ Ukrajnai Szolidaritási Alap

WorkForce - szállás/állás lehetőség

Szállás.hu - szállás felajánlás

EMMA Egyesület - Ingyenes segélyvonal anyáknak

Lista Ukrán szervezetekről (forrás: fb.)

savelife.in.ua

Telex összefoglaló: 

https://telex.hu/belfold/2022/02/25/ukrajna-karpatalja-menekultek-segitseg-adomany-hasznos-informaciok-kozszolgalat

Önkéntes és logisztikai felajánlások

Migration Aid: ételosztás, logisztika, fordítás, online adminisztrációs feladatok - részletek a Fb poszt alatt, jelentkezés: info@migrationaid.org

Age of Hope egyesület és Budapest Bike Maffia - a facebook eseményben folyamatosan frissülnek a hírek, és hogy miben lehet segíteni (várhatóan autós adományszállítás és ételkészítés, szendvicsosztás)

Magyar Református Szeretetszolgálat: https://jobbadni.hu/hirek/onkenteseket-keresunk/?fbclid=IwAR2C_wT3Mw2yiGt2g6sFnfERwJbT9KJSUAknm--z33wYmYh5H7NAMD9IBGA

Segítségnyújtás Facebook csoportokon:

Embereket segítő csoportok:

https://www.facebook.com/groups/369562874707496
https://www.facebook.com/groups/1023897178165936

mire érdemes figyelni, mit érdemes és hogyan olvasni, honnan tájékozódjunk?:


SAJÁTOS MENTÁLIS ÁLLAPOTOT MUTAT PUTYIN LEGBELSŐBB KÖRE

NAPI.HU
Szerző: KOMÓCSIN SÁNDOR
2022.03.08.


Vlagyimir Putyin a világtól elzárva éli napjait, szinte kizárólag csak legszűkebb belső vezetői-tanácsadói körével érintkezik, így a valóság, ha egyáltalán érzékeli még, csak ezen a szűrőn keresztül jut el hozzá. A belső kör tagjai főként az orosz államfő régi KGB-s és leningrádi vezetői korszakából ismert figurák.


Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, Ukrajna invázióját megelőzően és azt követően két olyan értekezletet hívott össze, amit a nyilvánosságnak szántak – kezdi az orosz vezető belső vezetői körét bemutató cikkét a BBC. Az egyiken a berendelt kormánytisztviselők és oligarchák egy óriási teremben húsz méterre ültek előtte, a másokon a Kremlben található egyik hosszú asztal egyik végén ült Putyin, a másikon katonai és más vezetők (képünkön).

Az utóbbin készült egy közeli kép is, amin Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök hallgatja a főnököt, meglehetősen elveszetten, miután a kép azt követően készült, hogy nem jött össze az orosz hadseregnek a villámháború Ukrajna ellen, amit az orosz elnök a kiszivárgott hírek szerint nehezményezett. Putyin ugyan egyszemélyi vezető, azaz megtartja magának a fontos döntéseket, de körülveszi egy hozzá lojális kör, amelynek tagjai szót kaphatnak a jelenlétében. A kérdés: kik azok, akik befolyásolhatják a döntéseit?
...

TÍZ ELLENTMONDÁS, AMIVEL ORBÁNT ÉS A NER-T MEGCSAPTA AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2022.03.07.


Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyre csak szaporodtak azok a mozzanatok, amelyek kényessé válhatnak a miniszterelnök számára. Összeszedtük ezeket.


Számos ellentmondás és törés vált láthatóvá Orbán Viktor körül és a NER-ben az orosz-ukrán háború után – erre jutott a 24.hu, amikor csokorba szedte a kényes pontokat a korábbi nyilatkozatok, állásfoglalások, politikai lépések, illetve közvélemény-kutatások alapján. Ezek közül nem mindegyik új keletű, de akad köztük ilyen is. És van olyan, például a Fidesz-tábor megosztottsága oroszügyben, ami sebezhetővé teszi a kormánypárt népszerűségét is.

Érdemes ugyanakkor előrebocsátani, hogy noha megalapozott a megközelítés, amely fontosnak tartja az ellentmondások feltárását egy politikus vagy egy párt megnyilatkozásaiban (mert például az a hitelességet csorbítja), mégis érdemes megjegyezni, hogy az orbáni politika logikája alapvetően nem osztja ezt a nézetet – legalább már a 2014-es illiberális politikai program meghirdetés óta. Jól szemléltetheti ezt az is, amit G. Fodor Gábor kormányzati tanácsadó mondott 2015-ben a Magyar Narancsnak adott interjújában:

"Az emberek nézőpontjából érdektelen, most mit gondolsz a liberalizmusról, és tizenkét éve mit gondoltál róla. Az ő nézőpontjukból az az érdekes, megvédi-e őket a kormány, bármilyen nehézségekkel kerülnek szembe, vagy sem".

A tanácsadó akkori megközelítése ma is megvilágíthatja a kormányzati cselekvések fő célját, amikor is Orbán a biztonságot, a nyugodtságot, a semlegességet és legfőképp a békepártiságot hangsúlyozza az ukrán–orosz háború kitörésének sokadik napján.

Ettől függetlenül az Orbán-kormányok elmúlt 12 évében aligha volt olyan pillanat, mint a mostani. Amikor szinte egyik napról a másikra ennyi ponton keletkezett volna törés, ellentmondás nemcsak évtizedes, de akár viszonylag friss állásfoglalásokkal kapcsolatban is, a többi közt ezek miatt is megjósolhatatlan, hogy az orosz-ukrán konfliktus mekkora nyomot hagy a magyar belpolitikán, okoz-e komolyabb sebeket a kormánypártnak, vagy sem...

"ARRA KÉREM A MAGYAROKAT, HOGY NE ESSENEK ORBÁN CSAPDÁJÁBA"

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2022.03.08.


- Pénteken beszélgettünk Katarina Barley német szociáldemokrata politikussal, aki jelenleg az Európai Parlament egyik alelnöke, és korábban a Merkel-kormány igazságügyminisztere is volt. Az interjú után a magyar Parlamentben Hiller István alelnökkel találkozott, Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szervezésében.

- Barley szerint már rég el kellett volna indítani a magyar kormány ellen azt az új uniós mechanizmust, ami alapján pénzbüntetéssel lehet sújtani a demokráciát megsértő tagállamokat.

- Szerinte egyértelmű, hogy Orbán Viktor ellopja a magyarok és az európaiak pénzét.

- Úgy látja, hogy a homoszexuális propaganda elleni harcot terelésből hozta elő a magyar kormány.

Szerdán jelentette meg az Európai Bizottság, hogy milyen irányelvek mentén kívánja használni a feltételességi mechanizmust, azaz azt az eljárást, amivel pénzbüntetéssel lehet sújtani a jogállamiság rombolásában vétkes kormányokat. Elégedett ezzel a 40 oldalas kézikönyvvel?

Az Európai Parlament szerint nincs szükség ilyen iránymutatásra, ebben egyetért a képviselők és pártok elsöprő többsége. Van már egy rendelet, amit azonnal érvényesíteni kellene, nincs mire várni. A Bizottságnak már a rendelet elfogadása utáni első napon (2020. december 11. - szerk.) alkalmaznia kellett volna, de nem akarta. Azóta a várakozás az EU Bíróságára (ez egészen idén februárig tartott - szerk.), vagy most az iránymutatások kiadására, mind csak időhúzás. Politikai okokból ugyanis nem akarták alkalmazni eddig a rendeletet.

Amúgy az iránymutatás rendben van, az a lényege, hogy minden ügyet egyenként ki kell vizsgálni. Még jó, másképpen hogyan is lehetne. De lépjünk már! A Parlament tavaly beperelte a Bizottságot az inaktivitása miatt, ilyen az egész EU történetében csak egyszer fordult elő korábban. Elvárjuk, hogy a Bizottság tartsa magát a rendelethez, és lásson végre munkához, indítsa el a mechanizmust...

AZ OROSZOK KÖNNYEN MEGBÉNÍTHATJÁK AZ UKRÁN ÁRAMRENDSZERT, ÉS EZT ALIGHANEM MEG IS TESZIK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.03.08.


Az orosz villámháborús terveket Ukrajnában felváltotta egy pusztítóbb, sokkal több áldozatot követelő, szisztematikus küzdelem. Ha az ország megbénítása a cél, az oroszok az áramellátás megzavarásában könnyen érhetnek el sikereket azzal, ha elfoglalják az atomerőműveket, mivel Ukrajna gázt vagy szenet nehezen tud importálni. Ha pedig már valóban a teljes pusztítás a szándék, a vízerőműveket is könnyű megrongálni. Kijevben és Moszkvában jártas energetikai szakemberekkel beszélgettünk ennek esélyeiről.


Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Veszélyben az ukrán áramrendszer. Egyre többet ír erről a hazai és a nemzetközi sajtó. Itt olvasható például a Reuters elemzése, ez pedig Balogh József energiapiaci szakértő cikke a VG-ben.

Úgy tűnik, hogy Oroszország Ukrajnában viszonylag könnyen tud haladni és pusztítani, miközben képtelen az országot kontroll alá vonni vagy valamilyen közigazgatást kialakítani, kollaboránsokat találni. Egy ilyen helyzetben a pontszerű elemekből (erőművek, vezetéktalálkozások, szállítási útvonalak) is felépülő energetikai csomópontok támadása révén az energetika megbénítása egyszerűbb feladat a támadónak, mint egy bonyolult rendszer zavartalan működtetésének fenntartása a védekező oldalnak.

A szigetszerű (most más országokkal közvetlenül nem kapcsolódó) ukrán áramrendszer valóban nehéz helyzetben van.

- Az atomerőműveket kezdik elfoglalni az oroszok, bár a négyből kettő azért az ország nyugati részén található.

- Szene nincs elég az országnak, Lengyelország felől vasúton tud importálni, de ha Nyugat-Ukrajnára is átterjed a háború, ez a vonal is könnyen elvágható.

- Gázt is próbál venni Ukrajna, most éppen leginkább Magyarország felől, de ez nagyon drága, eléggé sérülékeny és korlátozott áramtermelő kapacitás.

- A vízerőművek működnek, de már kezd elveszni a háborúban minden mértékletesség, és amikor csak a pusztítás számít, ezek sem lesznek biztonságban...


ORBÁN ELMAGYARÁZTA, MIT JELENT A STRATÉGIAI NYUGALOM – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.03.08.


Keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen

„Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak…” Itt lehet nevetni? Vagy az már nyugtalanságot jelez?

Kövér: Az ukránok vagy leteszik a fegyvert, vagy felmorzsolják őket az oroszok

Szerinte ezen „veszít Oroszország, még ha nem is annyit, mint Nyugaton szeretnék, veszít Közép-Európa, és a következő 20 évben megszűnik a normális együttműködés lehetősége Oroszországgal.” Keveset, felelősséggel.

Bencsik András szerint „kvázi szláv belügy”, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát

Állandóan ijesztgetnek a világháborúval. Szó sincs semmilyen módon világháborúról – jelentette ki a Demokrata főszerkesztője.Minden hülye tudja – ezt nem tette hozzá. Keveset, felelősséggel.

Katasztrofális jövőre számít egy orosz hírszerző

Az internetre is kikerült a KGB utódszerve, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik illetékesének belső levele, amely egyértelműen bizonyítja: az orosz katonai agressziót katasztrofálisan készítették elő, a hírszerzés jelentéseit úgy kell igazítani, hogy az a Kremlnek megfeleljen, ami totális káoszhoz vezetett.

A Sberbankon keresztül folyt a pénz Paksra

Feltűnő, hogy egy egész sor NER-milliárdos építőipari vállalkozása van a sberbankosok között.

Matolcsy György a tegnap megjelent írásában szóra sem méltatta a 400 forintos eurót

A GDP nőtt, gyorsultunk, sőt majdnem sikerült is előznünk (azt nem írta, hogy a kanyarban).

Rendkívüli lépésre készülnek Matolcsy Györgyék?

A forintgyengülés hátterében a háború okozta bizonytalanság áll, sok befektető szabadul a kockázatosabbnak tartott eszközöktől, így a régiós devizáktól is – hangsúlyozta a K&H vezető elemzője.

Varga Mihály: A forint a brüsszeli szankciók áldozata

Ki másé? Esetleg Soros vagy Gyurcsány. Keveset, felelősséggel…

Megtiltották az MTI munkatársainak az ellenzéki összefogás kifejezés használatát

S a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét is cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ

A helyszínen volt a luxemburgi RTL riportere, amikor Csengersimán meghalt egy idős ukrán asszony

Az újságíró szerint nem is azzal volt a legnagyobb baja a buszok utasainak, hogy egy ilyen folyamaton kell átesniük, hanem azzal, hogy senki nem kommunikált velük úgy, hogy több mint fél napja egy buszra voltak zsúfolva.

Mindeközben Mészáros Lőrinc zsinórban visz vizes beruházásokat

Egy hét alatt közel 73 milliárd forint értékű ivóvíz- illetve szennyvíz beruházásokat nyert el a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Különösen aktív Debrecen környéken.

TASZ: védje meg a választási iroda a kárpátaljaiak szavazati jogát

Sokan nekiestek a jogvédő szervezetnek emiatt.

Orbán vaságyakkal és irodai bőrszékekkel küzd a terrorizmus ellen

A kormány döntött egyes, a Magyar Honvédség tulajdonában álló állami vagyonelemeknek a Kurdisztáni Autonóm Régió kormánya részére történő ingyenes átadásáról. Többek között tucatnyi egyméteres acéllépcsővel, 80×80 cm-es falapos fémvázas asztallal és egyéb hasznos honvédő ajándékkal kíván sok sikert a kurdisztáni erők terrorizmus elleni harcához a magyar miniszterelnök.

KULTÚRHARC ÉS KÜLÖNÚT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.03.08.


"Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter többet érdemelne Putyintól, mint egy puszta érdemrendet: a Gazprom elnökségében kellene helyet kapniuk, ez lenne lojalitásuk méltó jutalma." Kárpáti János lapszemléje.

Közel negyven perces dokumentumfilmet sugárzott a 3sat német-osztrák-svájci tévécsatorna a választásokra készülő Magyarország politikai viszonyairól, annak elsősorban kulturális vetületéről - a művészet, a színház és az egyetemek világában zajló vitákról. A filmet február elején, vagyis még jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt forgatták.

Budapest, február eleje. Tizenkét év óta először van reális esélye a magyarországi ellenzéknek arra, hogy leváltsa Orbán Viktor kormányát.

A riportban megszólal a német szociáldemokrata Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke, aki Orbán Viktort az Európai Unió legkorruptabb kormányfőjének tartja. Márki-Zay Péter, Orbán kihívója, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmaz: Orbán most fasiszta diktatúrát épít. Egypárti államot. Először kommunista volt, aztán liberális, aztán konzervatív. Most csupán egy korrupt diktátor, aki építi a birodalmát, és annyi pénzt lop, amennyit csak lehet.

Kovács Zoltán, a külföldi kommunikációért felelős kormányszóvő ugyanakkor azt állítja: ha valóban korrupció és lopás lenne, akkor nem tartanánk ott, ahol vagyunk.

Színház, egyetemek, média. Orbán egymás után foglalta el saját embereivel a magyar társadalom fontos intézményeit. Vissza lehet-e még fordítani az órát?

Bagossy László rendező, a FreeSZFE részéről azt mondja, számukra nem marad más lehetőség, mint hogy harcoljanak. Molnár Áron színész-aktivista szerint ha Orbán nyeri ezt a választást, akkor sok fiatal el fogja hagyni az országot.

Magyarországon teljes erővel dúl a kultúrharc. Április harmadikán sorsdöntő választás lesz.

Most pedig egy napi aktualitás. A Fidesz vezetője mindent propagandára használ fel, még a háborúval is ezt műveli - emeli ki az Il Foglio című olasz lap Márki-Zay Péter nyilatkozatából, amelyet az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje több külföldi újságírónak adott. Európa - hangsúlyozta Márki-Zay - egységesen lépett fel az orosz fenyegetéssel szemben, és leginkább Magyarország vonakodik csatlakozni a nyugati szövetséghez. Orbán Viktor bizonyos kérdésekben köti az ebet a karóhoz, így például nem enged át az országon Ukrajnába tartó fegyverszállítmányt, de azt azért megértette, hogy egy bizonyos vörös vonalat nem léphet át.

Itt jegyzem meg, hogy a cikk megjelenése óta az Orbán-kormány irányt váltott, ilyen szállítmányok mégis áthaladhatnak az országon, de csak egy másik szövetséges országba. A nemzetközi sajtóban azonban már így is gyökeret vert az eddigi ellenkezés.

Az EU nem tűri Orbán Putyin-közeliségét - írja a konzervatív bécsi Die Presse. A tudósító, Thomas Roser szerint a magyarországi választási kampányban is bumerángként üt vissza a miniszterelnökre a Moszkva iránti hízelgés, vagyis nem csupán az unióban, hanem sok magyar szemében is egyre inkább kimerültek a tartalékai az ukrajnai háború kapcsán tapasztalt budapesti különutasság támogatásának.

A szerző idézi Manfred Webert, az Európai Parlament néppárti frakciójának - a Fidesz volt pártcsaládjának - a bajor Keresztényszociális Unióban politizáló vezetőjét, aki szerint Orbánnak el kell döntenie, hol áll. Weber - még annak nyomán, hogy a NATO-tag Magyarország eddig nem engedte át saját területén az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat - azt hányta a Fidesz szemére, hogy hihetetlen kettős játékot űz.

Mint a Die Pressében olvasható, Orbán ugyan az ukrajnai magyar kisebbség sorsa miatti aggodalommal indokolja, hogy ismét kilóg az ukrajnai háború kérdésében egyébként most szokatlanul egységes uniós sorból, ám bel- és külföldi bírálói úgy sejtik, hogy a valódi ok a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel évek óta fennálló nagyon szoros viszonya. A tudósító felhívja a figyelmet Donald Tusk volt lengyel miniszterelnöknek, az Európai Néppárt volt elnökének - előzőleg az Európai Tanács elnökének, még korábban Lengyelország miniszterelnökének - a Twitter-bejegyzésére, miszerint Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter többet érdemelne Putyintól, mint egy puszta érdemrendet: a Gazprom elnökségében kellene helyet kapniuk, ez lenne lojalitásuk méltó jutalma.

Orbánnak az a krédója, hogy Magyarországnak nem szabad belekeverednie a háborúba, kívül kell maradnia, hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát. Ám az Európai Unió türelme egyre inkább fogy az oroszokkal kapcsolatos magyar különút iránt - írja a bécsi lap.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

400

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.08.


Történelmi napot és órát élhettünk meg tegnap, mikor is az euró egyszer csak négyszáz magyar forintokat kóstált, ami már nem semmi. Igaz, a befagyasztott áru farhátra ennek hatása nincs, viszont minden másra nagyon is van. A történelmi pillanat és nap akként öblösödik ki, hogy az orrunk előtt megy szarrá a magyar fizetőeszköz, inflálódik el, amivel egyszer majd szembe kell nézni, és nem lesz kellemes a randi. Bohókás kedvű olvasók kitalálták a megoldást a bajra egyébként, ami a hatósági áras euró lenne, de épp erre a kedves vezető nem képes, hatalma itt véget ér, és éppen azért, mert szembe jön vele a lehengerlő valóság.

Bajaink tehát nagyok, hogy úgy ne mondjuk, hatalmasak. Pártunk és kormányunk pedig áll széttárt karokkal (ha lehet így képbe önteni a teszefosza tehetetlenséget), de arra van energiája és érkezése, hogy a saját dicsőségét zengje, mint tette ezt tegnap Varga Mihály. Ő volt az, aki, miközben mindenki nézte ámulva, hogy mi van itt, hogyan zuhan be a forint a feneketlen gödörbe, a kormány felettébb sikeres gazdaságpolitikáját ecsetelte részletezve a velünk tett rengeteg jókat, megvédéseket és előre menéseket, mintha egy másik bolygón élne. Vagy épp nem kapta volna meg a sorvezetőt a mondandóhoz, mint ahogyan előbb-utóbb mindenki megkapja.

Én innen a barlangomból tudnék javaslattal élni, miszerint idézem a kedves vezetőt 2004-ből, amikor azt fejtegette habzó szájjal, hogy „a gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Innen nézvést az a kérdés, hogy Orbán gyenge ember-e, más szemszögből akarja vagy nem akarja a gyengébb forintot, vagy pediglen tehetetlen a csapással szemben. Ha igen, akkor életbe lép a következő igazság, ami az, hogy ő és a kormánya végig hazardírozott tizenkét évet úgy, hogy eddig szerencséje volt, most pedig egyszerre dől rá a szarkupac.

Következésképp ránk is egyértelműen. Történelmi pillanat lett volna az is, ha a tizenkét év alatt kies hazánk (Orbán) bevezette volna az eurót, mert módja nyílt volna rá, de nem akarta. Nem lehetett volna shortolgatni, árfolyamnyereséget elérni az özönlő uniós eurómilliárdokon, tehát Orbánnak nagyon jól volt ez így hosszú ideig, és mint pár sorral fentebb leföstöttem, most dől rá egyben az utóbbi száz év tíz legsikeresebbike egyben. Mint egy összeomló hazugságkatedrális. Mert itt mutogatni sokat már nem lehet, de Varga Mihálynak sikerült, amikor másodszor is porondra lépett, mert elsőre, mint említettem a sikerjelentésből kimaradt, hogy elég nagy a baj.

Hogy úgy ne mondjuk, hatalmas, de recept erre is van, a kalapból mindig elő lehet húzni a bűnös nyuszit, aki Brüsszel. És Varga másodjára meg is tette, midőn közölte velünk, hogy “A forintra és a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Aki ezt kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát.” Varga előadása szerint ülnek a brüsszeliek a vérzivatarban, és azon agyalnak, hogyan tudnák áthárítani a háború teljes költségét Feri bátyámra a novemberi nyolcvanezrével a kocsma asztalánál. A Fidesz – Orbán és Varga, valamint a többiek – képtelenek az önreflexióra...

2022. március 7., hétfő

ORBÁN ÉS PUTYIN LÓDÍT: VILÁGPIACI ÁRON JÖN AZ OROSZ GÁZ IS

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ JÓZSEF
2022.03.07.


Kéthavi csúszással tavaly novemberig még a tőzsdei árnál is többet vasalt be rajtunk Moszkva a fűtőanyagért - számítottuk ki. A „rezsicsökkentést” a költségvetés finanszírozza.


Egyre kevésbé valószínű, hogy Vlagyimir Putyin igazat állított, amikor Orbán Viktorral közös, február eleji találkozóján úgy fogalmazott, Magyarország a "piaci árnál" ötször olcsóbban kapja a gázt. Pedig a kijelentés köré azóta a Fidesz-propaganda még politikai reklámkampányt is szervezett. Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és a többi fideszes kormánytag emellett következetesen úgy nyilatkozik, hogy az októberben újrakötött hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés jóval kedvezőbb az azt megelőző, 1996 óta érvényes megállapodásnál, illetve "biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását". Az állítások ellenőrizhetősége elől ugyanakkor rendre azzal siklanak ki, hogy fájdalom, a tételes tarifa és képlet titok. Ettől még Orbán, Putyin és a többiek is egyre vérmesebb, ténynek látszó állításokat tesznek a gázárról. Ezzel e látszólag gazdasági kérdést is politikai bizalmi síkra terelik, amennyiben a hallgatóság eldönti, szerinte politikusai hazug fakenews-terjesztők-e. A KSH - nemrég a decemberi adatokkal frissített - külkereskedelmi nyilvántartása alapján végzett számításaink szerint a válasz mindenesetre igen. Azaz Magyarország orosz gázára általában egy centtel sem olcsóbb a tőzsdei szintnél, csupán azt az orosz fél két hónapos késéssel érvényesíti.

Lapunk immár rendszeresen összeveti az - elvileg titkos - orosz gázárról szóló politikai üzeneteket a statisztikai hivatalnál vezetett magyar-orosz elszámolási adatokkal. Utóbbiakból szakértők szerint teljes biztonsággal kiszámolható a magyar gáznagykereskedő, vagyis az MVM által az adott hónapban az orosz Gazpromnak fizetett tarifa...

OROSZ FEKETEHUMOR: HUMANITÁRIUS FOLYOSÓT NYITNÁNAK OROSZORSZÁGBA ÉS BELARUSZBA; VESZÉLYBEN AZ INTERNET UKRAJNÁBAN

TELEX
Szerző: Telex
2022.03.07.


- Hétfőn folytatják az evakuálást a Kijevtől 30 km-re fekvő Irpinyben, ahol nyolc áldozata volt vasárnap egy támadásnak a polgármester szerint.

-Volodimir Zelenszkij szerint nem fogják elfelejteni és nem fogják megbocsátani, hogy menekülő civilekre támadtak – Irpiny mellett Mariupolban is. Az ukrán elnök szerint csak a sírban lesz nyugtuk az elkövetőknek.

-Megrongálódott a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, emiatt több mint 750 ezer ember maradhat fűtés nélkül az ország délkeleti részében.

- Oroszország megerősítette, hogy hétfőn folytatódnak a béketárgyalások, a helyszínt viszont még nem közölték.

- Eközben Oroszország-szerte háborúellenes tüntetéseket tartottak: eddig közel ötezer embert vettek őrizetbe, és több mint 50 városban voltak megmozdulások.

- Amerikai források szerint Moszkva utcai harcokban jártas szíriaiakat toboroz, hogy bevessék őket Ukrajnában, és hogy megsemmisítő csapást mérjenek a kijevi kormányra.

Az előző napi percről percre tudósításunkat itt találja...


UNIÓS BEFEKTETÉSEK HÍJÁN TŐKÉHEZ ÉS TECHNOLÓGIÁHOZ SEM JUT AZ ELSZEGÉNYEDŐ OROSZ GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.03.07.


Oroszország a fejlett EU tagországokhoz képest ugyan szegény, de elképesztő mennyiségű bevételre tett szert a kőolaj és földgáz értékesítéséből. 2021-ben például 120 milliárd dollárnyi bevétele volt ezekből az energiahordozókból, de összehasonlításul: ez a magyar éves GDP kétharmada. Lenne tehát mit befektetni, de mégsem tudják ezt a helyi gazdaság fejlesztésére fordítani.

Az ehhez hasonló nagy nyersanyag-exportáló országok egyik fő problémája az, hogy a jelentős devizabevételeket nem lehet egykönnyen helyi pénznemre váltani, másrészt a fejletlenebb országokban nincs mibe fektetni ezeket az óriási összegeket. A szakirodalomban „petrodollár újrahasznosítás” néven ismert ez a jelenség.

Hazai lehetőségek híján ezek az országok jellemzően külföldön – általában épp a nyersanyagukat megvásárló fejlett országokban – fektetik be a bevételeiket. Ennek tipikus példái az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia, de Oroszország is ebbe a kategóriába tartozik. Ennek oka kettős: egyrészt hiányzik a befektetésekhez a megfelelő gazdasági környezet, a megtérülést biztosító szaktudás, másrészt nincs megfelelő intézményrendszer, ami a befektetéseket hatékonyan kezelné.

Oroszországban ezért nagy szükség lenne külföldi befektetésekre. Egy 2016-os tudományos cikk már az akkori, a maiakhoz képest alig észrevehetőnek tűnő szankciók kapcsán is kiemelte, hogy az ország az atomreaktorok és turbinák kivételével minden területen külföldi technológiára szorul. Ezt vagy importálják, vagy a külföldi cégek közvetlen tőkebefektetéseivel hozzák létre helyben...

MENEKÜLTEK

NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.03.06.


Azt hiszem, az integráció/inklúzió fontos eleme lenne a szocializációs minták közelítése egymáshoz. Mert minden társadalomban megvannak azok az elfogadott írott, vagy íratlan szabályok, amelyek mentén szerveződik az élet, és a konfliktusok mindig abból adódnak, ha valaki ezektől erőteljesen eltér.


Lehet ez kommunikációban, konfliktuskezelésben, a nárcisztikus dolgok kezelésében, a környezethez való viszonyulásban, az életstratégiák etikai elveiben, stb. Világosan látszik az is, hogy ez folyamatosan változik, hiszen annyi minden befolyásolja, de mégis, van benne egy meghatározó vonás, ami a megszokottból, elfogadottból ered. Írtam már egyszer, vagy talán többször is, hogy mikor belekezdtem ebbe az egészbe, akkor azt gondoltam, van egy ilyen elfogadott társadalmi szint, ami nagyon sok tényezős, és nekem abban kell segítenem, hogy ezt elérjék azok is, akik önerőből már képtelenek erre. Aztán azt tapasztaltam, hogy ez a bizonyos szint, amit én érzékeltem, viharos gyorsasággal süllyedni kezdett… és ugyan a munkánk eredményeképp vannak már elmozdulások, mégis az a benyomásom, érzésem, hogy nem úgy alakul, ahogy elképzeltem. Mert sok mindenben óriási a különbség, de egyre több, meghatározó területen meg nem.

Mondhatnám itt a jogkövető magatartást, amit talán a legtöbbször hánynak a szemére a generációs szegénységben élőknek, miközben egy olyan társadalmi átalakulás részesei lettünk, ahol a korrupció sosem látott mértéket öltött. De mondhatnám a gazdagság mutogatását is, a “fux”, a drága autó értelmezését, de a magamutogató, pozícionáló megerősítés már rég nem ezé a társadalmi csoporté, elég, ha egy kicsit belenézünk a közösségi médiába, vagy a hírekbe. Jó, persze, van különbség az ujjnyi vastag aranylánc és a milliós karóra között, de nem üzenetében. Abban ugyanis semmi. Mindenhol erről szól a dolog: “az vagy, amid van. Mutasd, tedd ki, mennyivel több van neked, mint másnak, mert ez mutatja, hogy milyen értékes ember vagy.”

Az eltérő szocializáció gondja nálunk is itt van, megoldatlanul, de a migráns kérdés is behozta a témát, más megközelítésben ugyan, de mégiscsak volt egy határozott kísérlet arra, hogy elkülönítsék a háborúk elől menekülőket és a gazdasági bevándorlókat. Elég erős riogató képet építettek erről, amitől meg kell védeni magunkat, Európát.

Most itt van újra a téma, de megint van egy csavar a történetben. Mert akik az ukrán háború elől menekülnek, ők (persze nem kizárólag) magyarok is. Segítenünk kell, mindenki érzi, egyrészt a háború miatt, amit itt, a közvetlen környezetünkben azért nem úgy érzékel az ember, mint amikor más kontinensen van, és az ember nem ilyen közelről tapasztalja meg.

Köztük is vannak mindenfélék, éppúgy, mint köztünk. Vannak, akiknek a történeteit nem lehet könnyek nélkül végighallgatni, pl. a határon átadott kisgyerek, akit az apja egyedül nevel, és neki mennie kellett katonának, így rábízza másra, és lehet, soha többé nem látja.

De vannak mások is, akik pl. bevásárolnak a nagy üzletlánc egyik helyén, majd a pénztárnál közlik, hogy nem fizetnek, mert ők menekültek. És jöttek olyanok is, akik még nagyobb szegénységből érkeztek, mint ahogy nálunk a szegregátumokban élnek családok, és az ő generációs szegénységben rögzült szocializációs mintáik még messzebb vannak attól, ami nálunk is gátolja az integrációt.

Olyan helyzetekkel szembesülnek sokan az őket csoportosan befogadó önkormányzatok, szervezetek közül, amivel nem tudnak mit kezdeni. Mert ők segíteni szeretnének, és azt gondolják, ebben a traumatizált helyzetben, amiből a háború miatt érkeznek, lesz alkalmazkodás a menekülők részéről, talán egy kis hála is feléjük, hogy kapnak szállást, ellátást. És van, hogy azt tapasztalják, nem így van. Mert nem elégedettek azzal, amit kapnak, és ennek hangot is adnak. Néha egészen durván, követelőzve. Miközben a befogadó oldal nem kis áldozattal próbál segíteni, nincs felkészülve arra, hogy nem lesz megfelelő a “három az egyben” kávé, amit adnak.

Az egésznek az oka pedig az, hogy másféle szocializációval bírnak, nekik más az elvárt, a természetes, mint amivel ez a befogadó közeg bír. Más szokások vannak pl. a testi higiéniával, vagy a wc használattal kapcsolatban is.

A befogadók pedig rémültek: mi van, ha kihangosodik? Akkor azt fogják gondolni róluk, hogy nem szolidárisak, nem akarnak segíteni a menekülő magyarokon. Pedig ők akarnak…de nem ezt várták. És növekednek az előítéletek, melyekre eddig is megvolt az “igény”, de most megerősítést kap, nem is akármilyet.

Mert a fővárosból, az íróasztalok mögül ezt nagyon könnyű kimondani, hogy segíteni kell, vagy, mint legutóbb, meg kell oldani a menekült gyerekek iskoláztatását. Ott, ahol településenként egy-két jobb társadalmi státuszú család érkezett, akit vagy rokonok, vagy jóérzésű emberek befogadtak, ott nem lesz gond, ha holnap megjelennek az iskolában. Az, hogy mit és hogyan tanulnak majd, persze kérdéses, nem hiszem, hogy a pedagógusok van bármi tudása azokról a tananyagokról, könyvekről, amiből Ukrajnában tanultak, de egy-két gyerekkel még biztosan meg lehet próbálni valamit.

De mi lesz ott, ahol 30-50 gyerek van településenként? Olyanok, akik az iskolai lemorzsolódás kockázatának éppúgy kitettek Ukrajnában, mint nálunk… Mi van, ha a településen szegregált iskola van, ahol a pedagógusok eszköztelenek a saját tanítványaik problémájával szemben is, és most kapnak még többet, még problémásabbakat.

Oldják meg az iskolák… de hogyan? Mikor? Iskolaidőben, vagy után? És mi van akkor, ha mondjuk nem akarnak részt venni a tanulásban? Velük szemben nincs tankötelezettség…vagy igen? Vagy az oltások kérdése. Mi van, ha nem akarják felvenni azokat a nálunk kötelező védőoltásokat, amiket ők nem kaptak meg, mert Ukrajnában nem kell annyi?

Megannyi kérdés, amire nincs válasz. Segíteni kell nyilván. De a szándék és a “meddig megyünk el?” közötti kockázatokkal időben kellene foglalkoznunk. Félreértés ne essék: mind nélkülözhetetlen, de mind mást igényel.

Mert adományt adni, pénzt, ruhákat, tartós élelmet, gyógyszert, az a legegyszerűbb. Ennek a logisztikájában dolgozni, még mindig egy olyan terület, amiben pozitívan élik meg az egészet, akik így segítenek. Akik a szállításban segítenek, ők a következő fokozat. Aki szállást és ellátást ad, az már benne van a sűrűjében. Már ennyi idő után is vannak helyek, ahol konfliktusok vannak. Persze vannak, akik nem maradnak, mennek máshova, ahol nekik megfelelőbb ellátásban reménykednek, a helyükre jönnek újak, de közben körvonalazódik egy nagy probléma.

Mi lesz azokkal, akik a magyar viszonyokhoz képest is nagyobb nyomorúságból érkeztek, és nem akarnak majd hazamenni, mert itt úgy vélik, jobb életet élhetnek? Persze lehet udvariasan hallgatni erről, és csak arról kommunikálni, micsoda csodálatos összefogás van (ami van is), és mennyire jól kezeljük ezt a helyzetet, de közben egy nagyon nagy problémáról nem beszélünk, amivel már az első héten sok helyen szembesültek.

Nem tudjuk, meddig fog tartani. Sem azt, hogy mi lesz utána. Mindenki segíteni szeretne, és jól segíteni. De most a saját bőrünkön tapasztalhatunk meg sok mindent, amit eddig más elvekkel próbáltunk véleményezni, kezelni. Félek, mire eljutunk oda, hogy szembenézzünk ezzel, már a nyakunkba vettük egy másik ország társadalmi leszakadásának megoldatlan problémáit is. És itt nem lehet egy vonalat húzni, hogy lesznek, akiket befogadunk, másokat meg nem annyira szeretnénk. Pedig ezt már érzékelni lehet…

Ha pedig mindenkit befogadunk, és nyilván nem lehet más a döntés, azt hiszem, újra kell tervezni azokat a programokat, melyeket most a hazai társadalmi leszakadás mérséklésére szerveznek. Amivel ugye még nem sikerült megbirkóznunk…de most nehezítő tényezőkkel is szembe kell nézni. Tömegesedéssel, és másfajta szocializációval, olyan kérdésekkel, amin mi már túl vagyunk.

Mert ott is, a háborútól sújtott övezetekben, ott is sokféle ember él, sokféle viszonyulással, épp úgy, mint nálunk. És mindenhol a világon. Ezzel pedig számolni kellene valahogy…mert akik szembesülnek azzal, hogy a társadalmi leszakadás összes problémája is bevonódik az elvárt segítségnyújtásba, nos, ők nem fogják sokáig bírni.

„EZ NEM STRATÉGIAI NYUGALOM, HANEM TÖRTÉNELMI ZSÁKUTCA” – MÁRKI-ZAY ÉS MÁS ELLENZÉKI SZÓNOKOK A HÁBORÚRÓL

24.HU / VIDEÓ
Szerzők: BICSÁK BOGLÁRKA, BÁNSZEGI REBEKA
2022.03.07.



Az MTVA óbudai székháza elé szervezett tüntetést vasárnap késő délutánra az Egységben Magyarországért, amiért szerintük az állami média oroszpárti narratívát közvetít a háborúról. A megmozduláson pár ezren vettek részt. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttől és a többi felszólaló ellenzéki politikustól azt kérdeztük, mit gondolnak az Orbán Viktor miniszterelnök által felvázolt „stratégiai nyugalomról”...

HIÁNYZIK A TÁMASZ A FORINTNAK - A GRAFIKON, AMI MAGÁÉRT BESZÉL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LENKEI GÁBOR
2022.03.07.


Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Azok a nemzeti devizák, amelyek már (akár csak valamilyen módon) az euróhoz „előszobáznak”, megúszták a zuhanást.


Alaposan megzavarta a térségbeli devizapiacokat az Ukrajna elleni orosz támadás. Kivételt jelent a bolgár leva és a horvát kuna, amelyek árfolyama csak minimális mozgást mutatott az euróval szemben, a háborús cselekmények megindulása óta is csak kis mértékben változott Ez korántsem véletlen: a két deviza a csatlakozás előkészítéseként már tagja az euró „előszobájaként” emlegetett ERM-2 rendszernek. Ebben két évet kell eltölteni a közös valuta tényleges bevezetése előtt.

A horvát kormány múlt csütörtökön már be is terjesztette a Szabornak, a zágrábi parlamentnek a törvényjavaslatot, amely az euró majdani bevezetésének részleteit szabályozza. A román lej mozgása is minimális volt. Délkeleti szomszédunk nemrég, decemberben jelentette ki, hogy 2029-től csatlakozni kíván az euróövezethez, és úgy tűnik, már a szándék határozott kinyilvánítása is biztosított némi védelmet devizája számára...

ÖRDÖG NÓRA: NEM VOLT KORREKT, AHOGY AZ RTL KLUB BÁNT VELEM A TERHESSÉGEMKOR | PÉNTEK ESTI PARTIZÁN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.05.



Ördög Nóra a Kölyökklub Nórijaként jelent meg először az RTL Klub képernyőjén, néhány évvel később viszont - ekkor már Nóraként - ő lett a csatorna legnagyobb showműsorainak házigazdája a Szombat Esti Láztól kezdve egészen az X-Faktorig. 2014 óta a rivális TV2-nél dolgozik, valamint egy kifejezetten sikeres vlog-csatornát is üzemeltet férjével, Nánási Pállal. 

A Péntek Esti Partizán legújabb adásában - amit az orosz-ukrán háború kitörése miatt kivételesen vasárnap publikálunk - Ördög Nórával beszélgetünk szülővárosáról, Mórahalomról, az RTL-től való távozásának körülményeiről, valamint arról is, hogy milyen dilemákkal szembesül egy szülő, aki gyermekeit is szerepelteti az általa készített videós tartalmakban. Az interjú után pedig a Partizán Sessionsben fellép egy szál gitárral Barkóczi Noémi. 

Az adás eredetileg február 25-én jelent volna meg, de az orosz-ukrán háború kitörése miatt átütemeztük a publikációt.

A HATALOM SZÁRNYAKAT AD, CSAK AZ A BAJ, HOGY A BIRTOKOSA KÖNNYEN ELSZÁLLHAT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.03.07.


Nyugaton egyre többen találgatják, vajon megbomlott-e az elméje a világot a harmadik világháború felé sodró, fél Ukrajnát romba döntő Vlagyimir Putyinnak, miközben az orosz elnök tettei a maga szemszögéből, még ha racionálisak nem is, logikusak azért még lehetnek
.

Az amerikai hírszerzés Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális egészségéért aggódik: az Ukrajna ellen indított katonai offenzíva, a váratlan kezdeti megtorpanás ellenére is folytatott, egyre véresebb háború vagy épp a több méter hosszú tárgyalóasztalok, amelyeknek már nemcsak az Oroszország vendégszeretetét élvező államfők, hanem az elnök legközelebbi tanácsadói is csak a távoli végére ülhetnek, nem feltétlenül utalnak ép elmére. Pedig akad profánabb magyarázat is: a hatalom pszichológiáját kutató szakemberek szerint minél hosszabb ideig élvez valaki jóformán korlátlan hatalmat, annál vonzóbbak számára az összetett, kitartást igénylő és kockázatos feladatok. Márpedig mi lehetne kockázatosabb és összetettebb egy háborúnál?

A nagy hatalommal bíró államfők, álljanak akár demokratikus, akár autokratikus társadalmak élén, a szociálpszichológiai kutatások szerint nem az átlagember szemével látják a világot, így az sem biztos, hogy az átlagember viselkedésének elemzésére felállított mércék alkalmasak tetteik megítélésére. A Columbia Egyetem szociálpszichológia-professzora, Heidi Grant Halvorson szerint a hatalom, kivált, ha hosszú távon megtartja valaki, számos olyan képességgel ruházza fel a birtokosát, amelyek semleges körülmények között kifejezetten pozitívnak hatnak:

- az átlagembernél sokkal jobban tudnak összpontosítani,

- nem vesznek el a részletekben, a nagy egészre koncentrálnak,

- jeleskednek érzelmeik kordában tartásában,

- többnyire jobban teljesítenek az átlagembernél, főleg az összetett feladatok megoldásában,

- jóval magasabb a stressztűrő képességük,

- a végsőkig célorientáltak...

MI TESZI CIGÁNYELLENESSÉ A MAGYAR TÁRSADALMAT?

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2022.03.07.


Honnan ered, és milyen társadalmi és egyéni problémákat okoz a romaellenesség? Mi tartja fenn? Lehet-e bármit tenni ellene, és hogyan, kinek lenne ebben felelőssége? Ezekre a kérdésekre kereste a választ 1 Magyarország Kezdeményezés beszélgetés-sorozatának első darabja, amelyet múlt kedden a Mérce Facebook-oldalán közvetítettünk.

A választási kampányra időzített szakpolitikai beszélgetések a romákat érintő legfontosabb politikai dilemmákat járják majd körül. Az első epizódban Hunyadi Bulcsú, a Political Capital kutatója és Márton Joci, az Ame Panzh egyik alapítója vett részt. Az eseményt Szegedi Dezső, az 1 Magyarország Kezdeményezés aktivistája moderálta.

Senki sem születik rasszistának

Velünk született tulajdonság a romaellenesség vagy az idegengyűlölet? Vagy nevelésünk, szocializációnk során sajátítjuk el? Ha a sztereotípiák, előítéletek felől vizsgáljuk a kérdést, akkor fontos kiemelni, hogy egy sztereotípia nem feltétlenül negatív tartalmú. Az előítéletek, az általánosítások a gondolkozásunk alapvető elemeit képezik, segítenek minket a társadalomban és a világban való gyors tájékozódásban, a jelenségek értelmezésében.

Az a kérdés, hogy hogyan bánunk ezekkel, fogalmazott Hunyadi Bulcsú, akinek fő kutatási területe a szélsőjobboldal, a radikális politikai csoportosulások, a zsidó- és romaellenesség. Szerinte probléma akkor keletkezik, ha a sztereotípiákat nem vagyunk képesek tudatosan kezelni, ha nem ismerjük fel azt, hogy ezek nagyon sokszor nem a valóságot képezik le, hanem a saját benyomásainkat, értelmezésünket, percepciónkat. A szocializáció során ránk rakódott, a média által is megerősített normákból alakulhatnak ki az előítéletek , melyek lehetnek pozitívak vagy negatívak.

A legnagyobb probléma a nem megkérdőjelezett sztereotípiákkal az, hogy negatív „keretbe” helyezhetnek egész társadalmi csoportokat, ami a cigányság esetében elítéléshez és kirekesztéshez vezet...

MI AZ UKRAJNAI HÁBORÚ CÉLJA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.03.04.


Kedden, amikor ezt a cikket írom, hatvanöt kilométer hosszú orosz hadoszlop tart északról Kijev felé. A Kreml újabb, eszközökben egyre kevéssé válogató kísérletet tesz arra, hogy elfoglalja az ukrán fővárost, vagy ha nem sikerül, elfogja Ukrajna legitim elnökét és politikai környezetét, azt remélve ettől, hogy az ukránok ellenállása megtörik, és a háborúnak gyorsan vége szakad. Nem tudom, nem tudhatom, hogy pénteken, amikor megjelenik ez a cikk, mi lesz a helyzet. Tartja-e még magát Kijev, vagy az óriási túlerő következtében már elesett? Bármi lesz a helyzet, az ukránok megmutatták, hogy készek az egyenlőtlen küzdelemben hősiesen ellenállni, mert ők másképp akarnak élni, mint ahogy a putyini Oroszország él.


Már a háború első napjai bizonyították, hogy a Kreml nagyon elszámította magát, s ezen az sem tudna változtatni, ha Kijev időközben elesne. Az orosz vezetés annak ellenére tévedett, hogy sejteni lehetett, egy Ukrajna ellen indított nyílt és átfogó támadás nem lesz sétagalopp, ez nem Szíria, ahol az ellenfelek nem tudnak visszalőni a levegőből támadó oroszokra. Itt komolyan harcolni kell, mert az ukránok ellenállás nélkül nem adják át területeiket, és az inváziónak – túl a közvetlen katonai veszteségeken – Oroszországra nézve katasztrofális következményei lesznek. Az utóbbiak egy része már most is látszik. A rubel árfolyama pillanatok alatt beszakadt, a legnagyobb orosz kereskedelmi és egyben legnagyobb lakossági bank, a Szberbank értéke már a háború első napján negyven százalékot zuhant, miközben európai leánybankjai pár nap alatt csődközeli helyzetbe kerültek. Az orosz légitársaságok járatait kitiltották Európa légteréből, miközben e cégek többnyire lízingelt gépei ezentúl nem jutnak pótalkatrészekhez. Úgyhogy rövid időn belül egy 17 millió négyzetkilométer területű országban nem lesz repülőforgalom. Egy teljes iparág omlik össze hamarosan.

Azzal pedig, hogy a „kollektív Nyugat” gyakorlatilag elzárta Moszkvát a jegybank történelmi csúcson lévő nemzetközi tartalékainak nagy részétől, aminek összértéke 643 milliárd dollár, olyan súlyos csapást mért az orosz gazdaságra és a kormányzat lehetőségeire, amilyenre leglidércesebb álmaiban sem számította a Kreml. Nyilván abból indultak ki, hogy jegybanki tartalékaikhoz – amelyek jelentős részét amerikai kincstárjegyekben, illetve külföldi bankok számláin tartották – senki nem mer nyúlni, ahogy nem nyúltak 2014-ben, a Krím félsziget annektálását követően sem. De tévedtek...


AZ ÉS 2022/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)