KLUBRÁDIÓRiporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.07.
A gazdasági növekedés idején a kormány szigorúan saját elitjének kedvezett, közben nem gondoskodott a költségvetés tartalékairól – mondta Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint most, növekvő infláció mellett, szövetségesek és tartalékok nélkül néz szembe az ország az egyre valószínűbb recesszióval. "Lement a dagály, most látszik, kinek van letolva a gatyája" – értékelte a helyzetet.
"A gazdaságpolitikát, a forint árfolyamát és az inflációt nemcsak az olyan konkrét tényezők határozzák meg, mint a költségvetési és kamatintézkedések, legalább ugyanilyen részben hatnak rájuk az olyan puha tényezők is, mint a bizalom, a hitelesség, és az általános vélekedés adott döntéshozók tevékenységéről" – mondta Oszkó Péter a Klubrádiónak. A Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere szerint épp ezért kisebb jelentősége van annak, milyen szinten határozza meg a jegybank az alapkamatot, sokkal fontosabb, hogy a piacok jelentősebb döntéshozói hogyan vélekednek a magyar politikáról, mire számítanak, és mennyire bíznak benne.
A legnagyobb probléma Oszkó szerint az, hogy a magyar kormányt a piaci realitások, döntéseik gazdasági következményei semennyire sem érdekli. A kormány politikusai jelenleg csak a választóiknak "játszanak". Minden kockázatot és hibát másra kennek. Tizenkét éve minden jelentkező problémáért külső elemeket hibáztatnak. Így nem kell beismerniük a hibáikat, sem korrigálniuk azokat. "Sőt, az elkövetett hibákat súlyosbítják inkább" – tette hozzá. A piacok bizalmát így nagyon nehéz visszaszerezni.
Ilyen hibának tartja, hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválság után 2010-től a gazdasági növekedés idején a magyar kormány nem halmozott fel tartalékokat, és a növekedés lehetőségét szigorúan saját elitjére korlátozta. Így a jövedelemkülönbségek nőttek, ahelyett, hogy a stabilabb hazai vállalkozói réteget sikerült volna felépíteni és jobb megélhetést biztsoítottak volna zoknak, akik fizetésből élnek. A költségvetés pedig nem takarékoskodott, folyamatos hiányt termelt. "A tíz éves konjunktúrát elpocsékoltuk költekezésre, és klientúra építésére" – sommázta. Amikor sok a pénz, akkor ez nem jelent akkora gondot, de amikor szűkös időszak jön, akkor derül ki, hogy ki és mennyire volt előrelátó. "Amikor lemegy a dagály, akkor látszik, kinek van letolva a gatyája" – jegyezte meg.
Hozzátette, a koronavírus-járvány kitörése idején is égette a kormány az addigra már erősen kifosztott tartalékokat, további adósságokat is vállalva. A pandémia alatt visszatermelte azt az államadósságot, amelyet korábban valamelyest lecsökkentett a növekedési időszakban. Oszkó szerint a pandémia enyhülése után úgy viselkedett a kormány, mintha
- nem kellene gazdasági visszaeséstől, inflációtól tartani,
- a választási időszakban ugyancsak nagy költségeket vállalt a kormány,
- és ehhez társult az előre nem látható Ukrajna elleni orosz támadás is, amely a gazdaságra ugyancsak negatív hatást fejtett ki.
Oszkó szerint azzal, hogy sem a kedvező konjunktúra idején, sem bizonytalan átmeneti időszak alatt nem tartalékolt a kormány, lényegében minden mozgásterét feladta. Ezt látja a nagy mértékű inflációban visszaköszönni, és abban, hogy a választások előtt nem igazán emelt kamatot a jegybank, így forint értéktelenedett, ez pedig hozta magával a gazdasági döntéshozók bizalomvesztését is. Így, szövetségesek nélkül nézünk szembe a recesszió kockázatával.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
