Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.04.23.
„Egy liberális demokráciában joguralom van, ami a törvény előtti és utáni egyenlőség elvén nyugszik. Egy maffiaállamban a jog uralmát felváltja az uralom joga: a törvény előtti egyenlőség mellett megjelenik a törvény utáni egyenlőtlenség. De jure, a formális intézmények szintjén minden ember egyenlő, s ennek megfelelően egyenlő bánásmódban is kéne a törvények szerint részesülnie; de facto viszont az informális szabályok és utasítások mentén történő politikailag szelektív jogalkalmazás a jellemző, amely különbözőféleképpen kezel barátot és ellenséget, behódolt és be nem hódolt gazdasági szereplőt, politikai szövetségest és riválist. A politikai, a patronális (függési) és a lojalitási státusz jelenti a patronális autokrácia törvényalkalmazását vezérlő informális normák alapját.”
Pontosan erről, az informális normák alapjáról van szó. A nyilvánosság populista és propaganda gépezete kisajátította a köz nyelvét, kisajátította a „nemzeti érdek” és minden egyéb alaphívószó használati körét, így a demokratikus vitát is megszüntette, és helyette a látszatvitát, a demokrácia spektákulumát adatja elő, amihez kétség kívül jól jönnek az önkéntes „liberális” vagy „baloldali” „vitapartnerek”, és a minden árok felett lebegő influenszerek. Azt a benyomást keltik, mintha valóban lehetséges volna érdembeli vita a hatalom képviselőivel, holott a patronális autokrácia világában a média a csúcspatrónus érdekeinek közvetlen kiszolgálója. Vagy, mint azt a látszat birodalma megkívánja, bizonyos médiumok közvetetten képviselik ugyanezt.
A varsói gettólázadás 80. évfordulója alkalmából Dana Bash, a népszerű CNN-es műsorvezető-elemző családja, felmenői történetét osztotta meg. Megtudhattuk, hogy a nagyapja gondtalanul élt huszonévesen Ausztriában, mígnem a Kristályéjszaka és az utána történtek jelezték, jobb menekülni a régióból. Szülei Chicago felé vették útjukat, mert a család egy része ott már szerencsét próbált. Azonban Dana Bash nagypapája, Frank olyannyira szerelmes lett, hogy nem akarta itthagyni a Kassáról származó Terit. Prágában bujkálva titokban házasságot kötöttek, s végül 1941-ben, két hónappal Pearl Harbor előtt kijutottak Amerikába. Teri szüleit, Vidor Matildát és Rudolfot is igyekeztek rávenni, meneküljenek. Ők viszont – fogalmaz Bash, büszke magyarok voltak, s mindvégig bíztak abban, hogy velük semmi rossz nem történhet. A CNN műsorvezetőjének dédapját és dédanyját Auschwitzban gyilkolták meg. Vidor Teri testvérét pedig Stutthofba vitték a nácik, ott is halt meg. Dana Bash elmondta, ugyan nagyszüleinek semmi köze nem volt a varsói gettólázadáshoz, de minden évben Kaddisht mondott az ott elhunytakért. 1943. április 19-én tört ki a lázadás a varsói gettóban, miután a németek deportálni akarták a még életben lévő lakókat. Csaknem egy hónapon át hősiesen küzdöttek, de 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. Életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.
Xavier Bettel, Luxemburg homoszexuális miniszterelnöke, kemény szavakkal bírálta a magyar miniszterelnököt az Európai Parlament ülésén, miután a magyar kormány az LMBTQ közösségeket sértő, diszkriminációs és megbélyegző törvényt fogadott el - az AP strasbourgi tudósítását számos orgánum, így a Fox News vagy például a Times of India is átvette. "Ha bárki az ülésteremben azt gondolná, hogy tv-ben filmet nézve vagy egy dalt hallgatva hirtelen homoszexuálissá válhat, akkor az nem értett meg semmit. Egy meleg ember számára az a legnehezebb, hogy elfogadja önmagát. Bettel 2013 óta áll a kormány élén, 8 éve jelentette be, hogy férjhez ment, s két éve oda-odaszólogat Orbán Viktoréknak. Szerinte ez a magyar álláspont nagyon kilóg az uniós közösség sorából, nem beszélve arról, hogy az uniós országokon kívül a melegek élete veszélyben van. Idézem a beszédét: "Ha nem itt élnék, börtönben végezhetném, hisz még sok helyen életfogytiglant is kiszabhatnának rám. Hamarosan pedig egy EU-tagállam is ott tarthat, hogy erről csak titokban beszélhetnék, mert azzal vádolnának, hogy megrontom a fiatalokat. Én szégyellem magam azok helyett, akik a kisebbségek kárára akarnak szavazatokat szerezni.” Ennek a véleményének egyébként a 2019-es EU-Arab Liga csúcson is hangot adott Egyiptomban.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin üzent Magyarországnak és Törökországnak, hogy ratifikálják sürgősen Svédország NATO-tagságát – olvashatjuk a dubai székhelyű Al Arabiya potálon. Kollégájával, Pal Jonsonnal találkozott, s természetesen a leendő NATO-tagság volt a központi téma. Austin bízik abban, hogy még a júliusi NATO-csúcs előtt sort kerít ez a két ország a svéd tagság jóváhagyására, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének mielőbb 32. tagállamává válhasson. Bejelentette azt is, hogy Amerika már most tudja bizonyítani elköteleződését, hisz növelte az országban az amerikai katonai jelenlétet. A magyar döntés késlekedésével kapcsolatban a cikk Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár márciusi nyilatkozatát idézi, aki szerint "bőséges mennyiségű sérelmet kell feldolgozni" a ratifikáció előtt, hiszen Svédország képviselői "előszeretettel támadják Magyarországot" jogállamisági kérdésekben.
A jövőheti pápai látogatáshoz kapcsolt logón egy híd van. Erdő Péter bíboros a Boston Globe-tól korábban függetlenedett Crux Now portálnak adott interjújában elmondta, a szimbólum azért került a logóra, mert Budapest a hidak városa, de arra is utal, hogy Magyarország lehet a híd Kelet és Nyugat között. Ferenc pápa látni fogja, hogy miként segít a másfélmillió ukrán menekültet az ország – olvashatjuk a Rómából keltezett írásban. Magyarországon érvényesül a kulturális sokszínűség, amely párbeszédre hív – fogalmazott Erdő Péter. A kormány migráció kérdésében kialakított álláspontjába, amely alapvetően nem egyezik Ferenc pápa nézeteivel viszont nem kívánt mélyebben belemenni.
S végül röviden a brit ITV-ből megismert történetről: A húsvéti ünnepekre Magyarországra látogató, 30 éve a brit egészségügyben, Essexben dolgozó nővér, Kerstie Metcalf szívinfarktust kapott, s most kómában van. Fia panaszkodott, hogy nem kap hazánkban megfelelő ellátást, ezért kampányba kezdett, hogy az összegyűjtendő 50 ezer fontból haza tudja szállítani édesanyját, aki nem mellesleg azért érkezett Magyarországra, hogy megnézze és felmérje magának a nyugdíjas éveire kiszemelt országot.
ott lakozik a remény is, hogy a megörökítésük elvezethet egy igazságosabb és szebb jövőhöz, és ezeken keresztül kicsit jobban megismerhetjük a világot, amelyben mindannyian élünk.
Részletek a műsorból:
Tavaly nyáron az Egyesült Államok kormánya egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést.
Ez kisebb katasztrófa, és nagyon sajnálatos, hogy az nem kapta és kapja meg a kellő médiafigyelmet, mert volt fél éve a magyar kormánynak, hogy ezt a dolgot megpróbálja visszakormányozni, de sajnos nem tette meg, nem is nagyon tett lépéseket ennek érdekében.
Mi (volt) ez az egyezmény?
Az USA nem sok ilyet köt, mondható kiváltságnak is, ha egy országnak van kettős adózást elkerülő egyezménye: 60 vagy 70 ilyen állam van a világon. Az EU-n belül például minden ország rendelkezik egyezménnyel. Egyetlen kivétel volt, Horvátország. Ők 20 évet dolgoztak azon, hogy nekik is meglegyen. Ez tavaly decemberre sikerült, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem fricska az Egyesült Államok részéről, hogy lényegében megcserélték Magyarországot Horvátországgal.
Az egyezmény egyoldalú felmondása mennyire rendkívüli esemény?
Eléggé. Az USA történetében kettő ilyen történt korábban. Olyan komoly gazdasági erővel rendelkező országokkal, mint a Holland Antillák és Málta. Mi vagyunk a harmadikak.
Ez elitprobléma, néhány gazdag amerikai cég baja – szólhat az ellenvetés.
Magyarországon historikusan Németország után az Egyesült Államok a legnagyobb befektető. Jóval többet fektetett be, mint Japán, Korea vagy Kína. Több mint 100 ezer magyar munkavállaló dolgozik amerikai cégeknek. […] Az egyezmény azért jelentős, mert ez döntötte el, hogy az egyik vagy másik országban keletkezett jövedelmek után hol kell adózni, és ennek milyen további következményei vannak. Most, hogy nincsen egyezmény, mind a két ország tekinthet ezekre a jövedelmekre úgy, hogy az nála kell, hogy adózzon.
hirdetés
Az egyezmény egyoldalú felmondása azért történt meg, mert Magyarország eleinte vétózta a globális minimumadó bevezetését, arra hivatkozva, hogy az nem európai érdek.
Ebben egyébként nagyon sok igazság volt: a globális minimumadó nem feltétlenül jó Európának. De ez a vita nem új: Magyarország a globális minimumadóval kapcsolatban évekkel korábban, már 2019-től kezdve publikálta a javaslatait, nagyon hangosan ellenállt. Aztán 2021 szeptemberében lett egy konszenzusközeli állapot, és a magyar kormány eredményes lobbitevékenységének köszönhetően csomó változást eszközöltek rajta. De ezt is megvétóztuk.
Decemberben viszont már megszavaztuk. Az Egyesült Államok ennek ellenére nem állította vissza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Miért?
Ezt csak a felek tudhatják, de nem kell külpolitikai szakértőnek lenni, hogy lássuk, igen sok eltérő álláspont van a magyar meg az amerikai véleményben. Miért blokkoljuk Svédország NATO-tagságát? Miért szeretnénk vétózni néhány Oroszország elleni szankciót? Magyarországnak nagyon sok mindenen változtatnia kellene ahhoz, hogy ezt az egyébként szakmailag evidens és nagyon fontos egyezményt vissza lehessen szerezni. […] A viszony elmérgesedésében a Biden-adminisztráció is benne van. A médiában üzengetés nem jó út. […] Nekünk, szakmabelieknek már az nagyon fontos üzenet lenne, ha az egyezmény újratárgyalásáról elindulnának az egyeztetések az amerikai és a magyar pénzügyminisztérium között. De jelenleg semmiféle tárgyalás nincs. Úgyhogy így nem látni a fényt, az alagút végén sem. Egyedül az ad okoz optimizmusra, hogy a magyar fél felismerte az probléma súlyát.