Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.05.18.
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár
a vas és acél országára emlékezteti az energiaigényes gazdaságfejlesztés, vagyis az, hogy nem az erősségeinkre építünk, hanem a gyengeségekre.
Minden mérvadó, de még a kisebb helyi portálok is első helyen foglalkoztak a magyar kormánnyal, amelyik ismét blokkolt egy uniós döntést, amely alapján katonai támogatást nyújtana Brüsszel Ukrajnának. Szijjártó gyakorlatilag megzsarolta Ukrajnát, amikor úgy fogalmazott, hogy addig nem kaphatja meg az ország az újabb, mintegy 500 millió eurós támogatást, amíg le nem veszik a tilalmi listáról az OTP-t, amelyet az oroszok háborúját támogató pénzintézetként könyvelt el Kijev – összegzi a fejleményeket többek között az ABC News, amerikai tv-csatorna híroldala az AP hírügynökség tudósítása alapján. Miután Ukrajna Korrupcióellenes Nemzeti Hivatala e hónap elején a háborút támogató nemzetközi szponzorok közé sorolta a magyar pénzintézetet, utóbbi azzal érvelt, hogy rég radikálisan lecsökkentette fiókjai számát az orosz piacon, jelenleg mindössze 0,17%-os az orosz kitettsége. A magyar kormányt a tudósítás oroszbarátként említi, amelyik minduntalan igyekezett akadályokat gördíteni az Ukrajnának nyújtandó közös uniós támogatások elé, illetve a szankciók elfogadásakor is ellenséges magatartást tanúsított Ukrajna irányába, amit most Szijjártó az osztrák kollégájával tartott sajtótájékoztatón határozottan artikulált is, nem titkolva ellenszenvét Ukrajna iránt. A cikk emlékeztet, a nacionalista magyar kormány nem csökkentette orosz energiafüggőségét más uniós országokhoz hasonlóan, továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó nyomatékosította, hogy amíg az OTP megítélésében változatlan a helyzet, addig nem lesz egyetértés az olyan döntésekben, amelyek az EU-tól és tagállamaitól további gazdasági és pénzügyi áldozatokat követelnek.
Csak mellékesen megjegyezném, hogy a Pentagon lapjának/szócsövének tekinthető Stars and Stripes is lehozta a rólunk szóló tudósítást.
A másik fontos hír az uniós Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak a háromnapos tárgyalásait összegző véleménye lett: a Politico az elsők között tudósított a sajtótájékoztatójukról, amely alapján megállapítást nyert, hogy Magyarország még nem áll készen a befagyasztott uniós támogatások elnyerésére. Továbbra is kétséges az igazságügyi rendszer függetlensége és a korrupció mérséklődése. A Budapesten tárgyaló négytagú delegáció bírálta a Számvevőszéket, amelyik nem látja el kellőképpen a feladatát, és változatlanul attól tartanak Brüsszelben, hogy az uniós pályázati pénzeket Orbán Viktor családja és barátai további gazdagodására használják fel. Idézi a Politico a bizottság elnökének szavait, aki beszámolt a sajtótájékoztatón arról, hogy hiába kérdezték az Állami Számvevőszék elnökét az uniós pályázatok és a pénzek körüli visszaélésekről, s arról, hogy jelentette-e a csalásokat az ügyészségnek, Monika Hohlmeier nem kapott egyértelmű, illetve semmilyen választ. A Politico reagálást kért a kormánytól, de nem kapott.
Az Euractiv tudósításában nyomatékot kapott az a bizottsági bírálat, amely kitért az önkényes törvénykezésre, az egy éjszaka lefolyása alatt megalkotott jogszabályokra, a Számvevőszék hiányosságaira. Ugyanakkor a bírálat részét képezi még a társadalmi egyeztetés és a transzparencia mérföldköveinek megkövetelése. Pozitívumként kiemelte a bizottsági elnök, jó kezdeményezésnek tűnik az Integritás Hatóság felállítása és eddig látott tevékenysége, többek között az adóhatósággal vagy az uniós csalásokat leleplező OLAF korrupcióellenes hivatallal való kapcsolattartás kialakítása. Mindezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a felfüggesztett mintegy 28 milliárd eurós alap forrásaihoz hozzájuthasson a magyar kormány.
A magyar lengyel kapcsolatok megromlásának krónikáját összegzi az EUobserverben egy publicista, s ebből csupán két mozzanatot ragadnék ki: május elején rendezték meg a lengyel filmnapokat Budapesten és eltűnt szerződésre hivatkozva az E-on a harmadik napon lekapcsolta az áramot, amely természetesen lebénította a filmnapokat. A magyar áramszolgáltató cég még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább telefonon előre jelezzék a Lengyel Kulturális Intézetnek a tervezett, igencsak kellemetlen lépést. Nem beszélve Böröndi Gábor vezérkari főnök győzelemnapi botrányos megjegyzéséről: aki szerint a lokálisnak indult háborúból a béketeremtés szándéka nélkül lett világháború a lengyelek hibájából. A magyar viszonyokat közelről ismerő szerző a végére hagyott egy jó kis csattanót, nem mellékesen a lengyel választások előtt: a 2015-ben szárba szökkent lengyel-magyar barátság, amelyből mindkét ország hasznot húzott nemzetközi téren – utálatba és ellenségeskedésbe fordult, aminek már csak az vethet véget, ha Orbán és Kaczyński is távozik a hatalomból.
A Falter című osztrák hetilap internetes változata arról ír, hogy az MCC, vagyis a Mathias Corvinus Collegium, a magyar Fidesz-kormányzat jobboldali konzervatív káderképzője átveszi az ellenőrzést egy bécsi magánegyetem, a Modul Universität fölött. A bejelentés a lap szerint homlokráncolást váltott ki Ausztria fővárosában, hiszen az MCC korántsem tekinthető semleges szereplőnek: a magyar parlament döntése alapján 1,7 milliárd eurónak megfelelő összeget kapott arra, hogy úgymond hazafias elitet képezzen. Az intézménynél előadásokat tartók zöme a liberalizmus, a feminizmus és a globalizáció elleni kultúrharc képviselője.
A Modul egyetemet – olvasható a cikkben – 2007-ben alapította közösen az osztrák főváros gazdasági kamarája, Mohamed Bin Issza Al-Dzsaber szaúdi üzletember, valamint Bécs városa, turizmus és gazdaság szakirányú, angol nyelvű képzéssel. Campusa van Dubaiban és Kínában is. A bécsi gazdasági kamara 2020-ban egy brit vállalkozásnak adta át saját tulajdoni részarányának 90 százalékát. Egy ideje úgy hírlik, hogy a magánegyetem pénzügyi gondokkal küzd. A kahlenbergi bérleti díj magas, és egyre kevesebb a beiratkozó diák. A résen át pedig most behatol a Fidesz által finanszírozott MCC. Hogy ez a váltás mivel jár majd a diákokra nézve, egyelőre nem világos. Karl Wöber rektor, aki egyébként azt is vitatja, hogy az intézménynek anyagi természetű gondjai lennének, ígéri, hogy az átvétel nem fogja befolyásolni a tantervet. Wöber szerint nem jönnek új professzorok, de az MCC a Twitteren már jelezte, hogy előadó lesz Bécsben a brit Joanna Williams, a „Nők a feminizmus ellen” és a „Miként győzött a woke” című könyv szerzője, továbbá Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, aki az utóbbi időben vírustagadó nézeteket terjesztett.
Orbán hirtelen aggódni kezdett az uniós pénzek miattOrbán most hirtelen aggódni kezdett az EU-milliárdok miatt – írja a hamburgi Die Welt. A cikk szerzője – Philipp Fritz – úgy látja, hogy az ellene indított jogállamisági eljárás miatt Budapest beadja a derekát, és hajlandó megerősíteni az igazságszolgáltatást. Különösen a legmagasabb bírói fórumnak, a Kúriának a meggyengítését minősítette úgy Brüsszel, hogy az a demokrácia sérelmét okozta. A törvényi változtatásokért cserébe azt várja a magyar kormány, hogy szabadítsák fel a befagyasztott uniós pénzeket. Philipp Fritz kétségesnek tartja, hogy ezzel megoldódott volna a konfliktus.
Közli a német lap Zgut-Przybylska Edit magyar politológus véleményét is, miszerint Orbán csupán a valódi engedmények illúzióját nyújtja, és valójában nem adta fel célját, hogy monopolizálja az államot és a piacot. „Csak annyi engedményre hajlandó, ami de facto még nem érinti a rezsim működési módját” – hangsúlyozza, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által elvárt 27 „mérföldkő” – vagyis elérendő cél – közül Budapest csak négynek az ügyében tett érdemi lépéseket, amivel Orbán alig áldoz fel valamit.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund szakértője arra hívja fel a figyelmet a Die Weltnek nyilatkozva, hogy az igazságszolgáltatási rendszert érintő változtatások aligha fordítják el a Fidesz törzsválasztóit, Orbán ezek nyomán mégis hozzájuthat a regionális fejlesztési alapok több mint feléhez, tíz milliárd eurónál is nagyobb összeghez. Hegedűs szerint egészen más lenne a helyzet, ha Orbán az LMBT-ellenes politikáját fogná vissza. Ez aligha képzelhető el, mert akkor a miniszterelnök vesztesként tűnne fel választói szemében, és ez sokkal fontosabb, mint a blokkolt brüsszeli pénz. Orbán engedményei tehát jól adagoltak, és végső soron kozmetikai jellegűek – ismerteti a hamburgi lap a magyar szakértő álláspontját.
A panaszok határozott elutasításában benne van minden, amit ma a magyar államról tudni érdemes: szociális érzéketlenség, jogkorlátozó szemlélet és intellektuális hanyatlás.
Azaz, a nyugdíja még semennyiben nem tudott az inflációra reagálni, miközben már másnaptól nagyon intenzíven elkezdett elértéktelenedni.