HELYES IRÁNYBA TERELI A "KERESZTÉNY" ORBÁN KORMÁNY AZ OKTATÁST?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.01.18. 

Az oktatás minden szintjének szétverése egy újabb szégyenletes állomás felé közeledik Magyarországon.

Talán túlzásnak tűnt némelyek számára, amikor azt írtam: a kormányzat betiltja az egyetemeket Magyarországon. Formális tiltásra eddig ugyan nem vetemedett – a CEU ügyében is csak a szokásos sunnyogásra, meg paragrafus-csavarásra került sor –, de keményen folytatja a harcot az egyetemes tudás ellen.

Ennek fontos állomása volt a Magyar Tudományos Akadémia önállóságának megtörése, kormányzat alá kapálása, az egyetemi rektorválasztások sajátosságai, a kormányhű kancellárok kinevezése, bizonyos tudományterületek negligálása, sőt üldözése a propaganda eszközeivel. Mi idősebbek emlékszünk még, amikor a kibernetika „impirilista” ármány volt: így azután, amikor Nyugaton már Neumann János elméletének gyakorlati hasznosításán fáradoztak az első számítógép-konstruktőrök, idehaza a szcsotka (fagolyós számológép) kezelésének elsajátítására fektették a hangsúlyt. A szociológia fanyalgó értelmiségiek hobbijának minősült: ennek következtében a „társadalom mérnökei” ész nélkül vagdosták a társadalom szövetét.

Márpedig annál nagyobb kárt tenni egy ország, egy nemzet életében még egy atombomba sem tud, mint amennyit az elzárkózó ostobaság. Magyarországnak nincsenek gazdag olajforrásai, nemesfém-, gyémánt-, vagy lítiumbányái, mégis gazdag és erős ország. Lenne, ha nem éppen a legfontosabb erőforrását, a magyarokat pusztítaná némely korlátolt és irigy uralom. Nem puszta létezésében, hanem agytekervényeik vasalásával.

Valóságos ipari, kazános vasalókat eresztettek a magyar tudományosság erősségeire, ezúttal a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE)...

ITT OLVASHATÓ

FARKAS FLÓRIÁN HOSSZÚ ÚTJA LASSAN ELVEZET A BUKÁSHOZ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: POZSGAI REBEKA
2019.01.19.

Se miniszterelnöki biztosi címe, se saját szervezete nincs már az évtizedeken keresztül az ország legmeghatározóbb, egyben leghírhedtebb roma politikusának, Farkas Flóriánnak. Legfeljebb az EP-választásokig úszhatja meg a számonkérést.

Hiába nyirbálták meg szép lassan Farkas Flórián beosztásait és fontos jogköreit, hiába fogyatkoztak meg a bizalmi emberei, a mai napig a látszatra mit sem adva jár be dolgozni a Hold utcai irodájába – állítják korábban vele együtt dolgozó, őt személyesen ismerő roma politikus forrásaink. Farkas még Orbán Viktor miniszterelnök romaügyi biztosaként jutott a belvárosi irodához, ahonnan – miután a tavaly tavaszi választások után megszűnt a kormányzati megbízatása – elvben költöznie kellett volna. Ma már csak „mezei” fideszes képviselő, bár a státusa által indokoltnál jóval nagyobb apparátus segíti, köztük olyan harcostársak, akik már az 1,6 milliárd forintnyi közpénzt szabálytalanul elköltő Híd a munka világába programban is vele dolgoztak.

Nem csak a Hold utcai irodaépületet használó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szintén az épületben dolgozó munkatársai közül nyilatkoztak többen is úgy a HVG-nek, hogy zavarja őket Farkas jelenléte, már az egykori Emmi-miniszternek, Balog Zoltánnak is meggyűlt vele a baja. Ám miután Orbán Viktor akkoriban még láthatóan nem engedte el a roma politikus kezét, Balog kénytelen volt lenyelni azt a békát, hogy a minisztériuma által Farkaséktól visszakövetelt pénz megtérítésére Orbán egyedi kormánydöntéssel 1,3 milliárd forintot utaltatott át az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ). A választások előtt nem sokkal pedig már Balog is kénytelen volt nyíltan elismerni, hogy az ORÖ „utóbbi négy éve” botránymentes volt; ami persze kétértelmű dicséretnek számított azok után, hogy Farkas 11 évig állt a szervezet élén...

ITT OLVASHATÓ

OKLEVELES, KORRUPCIÓT TÁMOGATÓ SZERVEZET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2019.01.18. 

Úgy áll a helyzet nem tegnap óta, hogy a kéményen csodálkozó magyar kisember számára megehetetlen, megihatatlan, a fizikai jóllakottság érzésétől távol eső európai jogállamiság szempontjainak érvényesülését a – technikailag és erkölcsileg egy bűnszervezethez mindenben hasonlatos – kormány teli tüdőből ordítva, Soros György és a bevándorláspárti erők zsarolásaként kommunikálja. A változatosság kedvéért Deutsch Tamással a frontvonalban.

Történik mindez alig néhány nappal azután, hogy hivatalosan is kiderült: Soros György személyében egy nem létező ellenséget, egy démoni árucikket hoztak létre, csomagoltak be, és adtak el a gyanútlan, hiszékeny, de nagyon is kiszámíthatóan működő magyar vásárlóknak. Hogy az egész sorosozás egy undorító hazugság volt, amire egy mesterséges, a populáció konstans félelemben tartására alkalmas pszichológiai hadjáratot húztak fel. Ami – tegyük hozzá – nem csupán a tavalyi harmadik kétharmadhoz nyújtott életbevágó segítséget, de azóta minden egyes napon jól jövedelmez.

Most ott tartunk, hogy a demokratikusan megválasztott Európai Parlament több mint kétharmados többséggel – a fideszes különítmény bősz ellenszavazatával – végül is megszavazta: a korrupt kormányok által vezetett, rommá korrumpált országok fejlesztési támogatását felfüggeszthetik. Más szavakkal: az uniós kifizetéseket jogállami feltételekhez kötik. Ahhoz képest, hogy Brüsszelben több mint két éve vizsgálják, hogy a magyar közmédia törvényesen működik-e (és még mindig nem sikerült kideríteni a nyilvánvalót), és ahhoz képest is, hogy Manfred Weber, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt csúcsjelöltje hosszú hónapok óta nem bírja eldönteni, hogy a jogállamiság fontosabb-e, mint az Orbán Viktor-féle Fidesz szavazatai, ez igazán derék dolog...

ITT OLVASHATÓ

KÜLFÖLDÖN "KÉNYTELEN" KÖLTEKEZNI A KORMÁNY

MAGYAR HANG 
Szerző: FACSINAY KINGA
2019.01.19.

Több tízmilliárd forintnyi szabad tőkét költ el külföldön az Orbán-kormány. Így közpénzből Vietnámban kórházat épít, Mexikóban templomokat újít fel, Kongóban iskolát segít. Sőt, olyan „apróságokra” is kiterjed a figyelme, hogy egymillió forintot adjon „a magyar közösség céljait szolgáló kulturális, családi, egyházi és cserkészprogramokra” Kanadában.

Így aztán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (amely a külhoni magyarság támogatására létrehozott állami Bethlen Gábor Alap pénzeszközeit kezeli) segítségével tudott az Orbán Balázs Társaság is Mikulás-ünnepséget rendezni a torontói magyar gyerekek számára, „melyre maga a Mikulás is hivatalos volt”. Ami igazán szép gesztus, de azért a kanadai magyar közösségi oldalon többen megdöbbentek azon, hogy miért volt ehhez szükség a magyarországi adófizetők pénzére. Persze ez csak aprópénz a határon túli futballakadémiák támogatására fordított összegekhez képest, de kétségtelen, hogy az utóbbi egy-két évben Magyarország egyre többet költ egészségügyi, oktatási és humanitárius célokra – távoli földrészeken:...

ITT OLVASHATÓ

1,4 MILLIÁRD FORINTOS VAGYONVÉDELMI MUNKÁT NYERT EL A BELÜGYMINISZTER EGYIK ÉRDEKELTSÉGE, A CIVIL ZRT. A HUNGAROCONTROLTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.01.18.

Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását.

Nettó 1,4 milliárd forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.

Az uniós közbeszerzési értesítőben január 18-án megjelent eredményhirdetés szerint a recepciós szolgáltatás magában foglalja a telefonos feladatok ellátását, valamint a csomagvizsgáló berendezés és a fémkereső kapu kezelését.

A tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Civil alvállalkozóval fogja teljesíteni a személy- és vagyonvédelmi, a recepciós, illetve a biztonságtechnikai rendszerfelügyeleti feladatok elvégzését. A Közbeszerzési Adatbázisba feltöltött dokumentumok szerint a Civil alvállalkozója az újlengyeli székhelyű KÖT R SECURITY&SERVICE Kft. lesz, amelynek a legfrissebb céginformációk szerint 65 dolgozója van.

A Civil Zrt. értékesítésének nettó árbevétele – az Opten céginformációs rendszer alapján – 2016-ban és 2017-ben is 12-12 milliárd forint volt.

A cég vezérigazgatója pedig az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, akit támadtak III/II-es múltja miatt. Végül ez annyira fájt neki, hogy lemondott, de – mint megírtuk – más játszhatott közre abban, hogy távozott az államtitkári székből.

Tavaly decemberben nagy felháborodást okozott az, ahogy az MTVA biztonsági emberei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket. A sajtóban megjelent, hogy az őrök a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei, az Átlátszó pedig elhatározta, hogy a jogellenesen eljáró biztonságiak nevét kikéri, és ha nem kapjuk meg, akkor perelni fogunk az adatokért...

ITT OLVASHATÓ

"MÉSZÁROS LŐRINC" ZSEBÉBE IRÁNYÍTOTTÁK AZ UNIÓS PÉNZEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.18.



"Mivel ez egy üzleti kör, és mindhárom nyertes Orbánhoz kapcsolódik, a három nyertes pénzét össze lehet adni. Egy év alatt ez az egyetlen üzleti kör 641 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el. Ebben nincsenek benne a klientúra egyéb kedvezményezettjei és strómanjai."

Az Átlátszó adatai szerint a tavalyi évben Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc és családja cégei kapták a legtöbb “közbeszerzési” megbízást. “Mészáros” egyetlen évben 265 milliárd forint értékben kapott állami megbízást, és ennek a bődületes összegnek a 93 százaléka uniós támogatásból származott. A második legnagyobb összeget Orbán egyik oligarchája, Mészáros Lőrinc “üzlettársa”, Szíjj László cégei nyerték (259,5 milliárd), míg a harmadik legtöbb állami megbízás Mészáros és Szíjj közös “üzlettársához”, Varga Károlyhoz került (116,8 milliárd).

Ha a teljes összegre igaz, hogy ezek 90 százalék körüli része uniós támogatásból származik, akkor a Magyarország felzárkóztatására és a magyar emberek jövőjének megalapozására kapott uniós pénzek 90 százalékát Orbán strómanjainak és oligarcháinak a zsebébe csorgatták. Ebből a pénzből kellene fejleszteni egészségügyet, oktatást, infrastruktúrát, ebből a pénzből kellene élénkíteni a gazdaságot. Ebből a pénzből kellett volna részesednie a magyar cégeknek, vállalkozóknak, akik nem csupán egy zárt körhöz tartoznak, amelynek szintén zárt beszállítói és alvállalkozói köre van. Ezt a pénzt egyszerűen elzárták a magyar társadalomtól, és maguk között osztották fel.

Ez a statisztika mindent elmond arról is, mit jelentenek a magyar “közbeszerzési” eljárások, ahol minden pénzt egy tulajdonosi kör nyer el, amely ezer szállal kötődik Orbán Viktorhoz, a miniszterelnökhöz. Közülük Mészáros Lőrinc gázszerelő és a családtagjai nevén futtatott cégek és bevételek nyilvánvalóan egy “stróman” kapcsolatot jelentenek, mert Mészáros Lőrinc ekkora vagyonnak és céghálónak nem lehet egyedüli és tényleges tulajdonosa. Aki ezt a pénzt neki “talicskázza” (dömperezi), az a tényleges tulajdonos. Ez az ország lakosságának és az ország jövőjének szervezett, központilag irányított kirablása. Az is figyelemre méltó, hogy Orbán állama egyetlen év alatt 48,5 milliárd forintot fizetett egyetlen Orbán-közeli reklámcégnek, és ebben nincsenek benne az egyéb propagandaköltségek, a Mészáros és társai nevén levő sajtó és a Fidesz által megszállt közmédia hirdetési költségei, illetve fenntartási költségei. Az emberek agymosására használt propaganda az egyik legnagyobb üzletág az illiberális államban...

ITT OLVASHATÓ

EZ A TEMETÉS A GYŰLÖLETPROPAGANDA ELLENI FELVONULÁS IS LESZ

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.01.19.

Múlt vasárnap Gdanskban tartották a legnagyobb lengyel világi jótékonysági szervezet (wosp) legutóbbi gyűjtésének záróünnepségét. A szervezetet vezető Jurek Owsiak régóta népszerű közéleti szereplő, az utóbbi évtizedekben rengeteg pénzt gyűjtöttek vezetésével kórházak felújítására. A mostani gyűjtést gyermekosztályok támogatásának szentelték.

Nem véletlen, hogy Gdanskban rendezték az országos gyűjtés koncerttel egybekötött fináléját. A jótékonysági szervezet, és a várost 1998 óta vezető polgármester ugyanazt a polgári liberális szellemiséget képviselte. És így állandó céltáblái voltak a kormánypárti sajtó támadásainak, élceinek.

A vasárnapi műsort a polgármester visszaszámlálása zárta, a "nulla" elhangzásáig lehetett pénzt küldeni. Amint Pawel Adamowicz kimondta, hogy "nulla", egy fiatal férfi odalépett hozzá, és egy késsel szíven szúrta. Majd kiabálni kezdett: "Sziasztok! Sziasztok! Stefan vagyok. Ártatlanul ültem börtönben, ártatlanul ültem börtönben. A Polgári Platform megkínzott, ezért halt meg Adamowicz."

Adamowicz csak másnap halt meg, de már sosem tért magához. A Polgári Platform az a jobbközép lengyel párt, amely 2007-15 között kormányozta Lengyelországot, és amelynek Adamowicz az egyik alapítója volt. Stefan W-t, a gyilkost 2014-ben csukták le bankfiókok kirablásáért, decemberben szabadult. A börtönben pszichiátriai betegségekkel kezelték.

A gyilkosság az egész országot megrázta, a következő napokban az összes nagyobb lengyel városban óriási tüntetéseket tartottak Adamowicz tiszteletére, és a gyűlöletpropaganda ellen. Gdanskban a Sounds of Silence zenéjére gyújtott több ezer ember mécsest például:...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIT JELENT RADIKÁLISNAK LENNI?

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.01.18.

Az elmúlt években – főként a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság nyomán – egyre gyakrabban lehet mindenhonnan hallani a politika radikalizálódásáról, a radikális baloldal és jobboldal megerősödéséről.

Ám ahogy jelzőink általában, úgy a radikális is relatív fogalom, tehát valamihez képest olyan, amilyen: a szép a csúnyához képest, a bölcs az ostobához képest, a radikális pedig a mérsékelthez képest az, ami. És miközben a szép és csúnya kérdésének tisztázását (egyebek mellett) a személyes, a szubjektív szempontok teszik bonyolulttá, addig a politikai jelzőink esetében másfajta problémákkal szembesülünk. Márpedig ezek tisztázása óriási politikai-társadalmi jelentőséggel bír, nem „csupán” bölcseleti tétje van a dolognak, ahogy azt elsőre sokan gondolnák.

Sokat hallunk, beszélünk mostanában az új baloldal globális szereplőiről, Bernie Sanders-ről, Jeremy Corbynról, Jean-Luc Mélenchonról és társaikról, mint radikális politikai aktorokról, „radikális baloldaliakról”. Viszont ezek a címkék a politika világában sosem ártatlanok, gyakran valamilyen pozitív vagy negatív politikai kommunikációs funkciójuk is van, ezért talán nem elhanyagolható, hogy pontosan megnézzük: miben is áll ezeknek a szereplőknek a radikalizmusa.

Radikálisok ők egyáltalán? Mit jelent ma radikálisnak lenni baloldali szempontból?

Rengeteg tényező nehezíti meg a tisztánlátást ebben a kérdésben.

Például az, hogy a radikális-mérsékelt ellentétpár nem csak egymáshoz képest viszonylagos, de időtől, tértől és kontextustól is függő. Elég csak annyit mondanunk, hogy amit ma sokan radikális baloldali politikai javaslatnak neveznek, az lehet, hogy egy másik történelmi korban teljesen magától értetődő, viszonylag konszenzusos középnek számított. Szinte egybehangzóan nevezte az amerikai sajtó „radikálisnak” Alexandria Ocasio-Cortez azon ötletét, hogy 70 százalékosra kellene emelni a jövedelemadó legfelső adókulcsát, miközben a hatvanas-hetvenes évek egészében ez volt a norma az USA-ban, de az ötvenes években 91-91 százalékos szja-kulcsokat is találunk...

ITT OLVASHATÓ

2019/3 HADHÁZY: MI NEM FÉLHETÜNK JOBBAN NÁLUK - 198 ÓRA LAPAJÁNLÓ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.01.16.

Ha az ötpontos követeléslista nem teljesül, akkor az uniós voksolás sem lesz demokratikus választás – állítja Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő nem hirdet bojkottot, sőt minden szavazókörbe közös ellenzéki felügyelőket delegálna a májusi európai parlamenti választásra.

Hadházy szerint az, hogy Orbán Viktor ellenszélben érzi magát, csak annak a jele, hogy a paranoia már elvette a józan ítélőképességét. A képviselő – akitől megtudtuk, hogy már több mint négyszázezren támogatták aláírásukkal az Európai Ügyészséghez való csatlakozást – konkretizálta, mi az első lépés a szabad sajtó megteremtésének irányába. Biró Marianna interjúja.

Előlavírozás

Ha az ellenzéki pártok nem ugranak újra egymásnak, és az európai parlamenti választás nem veri szét őket, akkor az elmúlt hetek eseményei megágyaztak annak, hogy önkormányzati szinten összellenzéki koalíciókat lehessen létrehozni – állítja Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Az őszi önkormányzati választásokon kiderülhet az is, hogy az ellenzék mostani szétaprózódottságát miként lehet szervezetileg felszámolni. A 2022-es parlamenti választások reális forgatókönyve az ellenzéki pártok számára az, hogy addigra fokozatosan meg kell törniük a Fidesz leválthatatlanságának, megverhetetlenségének mítoszát. Miközben a parlamenti és a tévészékházas akciókkal az ellenzék kilépett a demokrácia hagyományos keretei közül, az előválasztással ismét „demokráciásdit” játszik: az MSZP fővárosi irodáiban megkezdődött az előválasztási regisztráció és a főpolgármesterjelölt-jelöltek ajánlásgyűjtése. Ráadásul a szakszervezetek is tüntetésre hívták az embereket január 19-re. A kilátásba helyezett általános sztrájkkal kapcsolatban az elemző úgy véli, hogy nem szabad összeboronálni az ellenzéket a szakszervezetekkel. A dolgozói társadalom pártpreferencia szempontjából ugyanis ugyanolyan rétegzettséget mutat, mint az egész társadalom: ott is többségben vannak a Fidesz-hívők. A szakszervezeteknek most ügyesen kell lavírozniuk, nem lehetnek az ellenzék szócsövei. Azt egyelőre nem látni, hogy valóban van-e hajlandóság a sztrájkra. A szakszervezeti tüntetés viszont arra biztosan jó lesz, hogy nem hagyja lanyhulni a december óta felhorgadt elégedetlenséget. Pungor András összeállítása...

ITT OLVASHATÓ

BÜROKRÁCIA BRIT, AMERIKAI ÉS MAGYAR MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.01.19.

Ügyeket intézni sehol sem jó, ellenben mindenhol muszáj. De vajon hol jobb és kellemesebb: Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban vagy Magyarországon? Erről is beszélgettünk a Los Angeles-London-Budapest tengely 2019-es első adásában (az eddigi adásokat itt hallgathatjátok meg), amelyben persze szóba került a Brexit és az amerikai kormányzati leállás is. A kérdés már csak az: hogy jön ide Forrest Gump?

Az elmúlt napok eseményeit figyelembe véve nem meglepő módon a Brexittel kezdtünk, annál is inkább, mert a héten a brit parlament történelmi mértékű vereséget mért Theresa May Brexit-tervezetére, majd másnap azzal a lendülettel kormányon tartotta egy bizalmatlansági indítvány elvetésével. Mindezt 24 órán belül sikerült végigtolni, ami azért azt is mutatja, hogy elég komoly káosz van a brit belpolitikában.

A Londonban élő Bandosz szerint nem csak az ország uniós tagságáról, de nagyon erősen a hatalomról is szól mindaz, ami az Egyesült Királyságban zajlik. Nagyon nehéz jósolgatni akár egy hétre előre is, annyi biztos, hogy akkora széthúzás van a brit belpolitikában, olyan ellentétes érdekek, hogy nehéz elképzelni bármilyen kompromisszumot.

Van olyan határátkelő ismerőse (például egy német férfi), aki kifejezetten aktívan kampányol a Facebookon egy újabb referendum mellett, de ismer olyat is, aki hálás a felfordulásnak, mert az segítette meghozni a döntést, hogy máshova (speciel éppen Máltára) költözzön – és van olyan magyar ismerőse, aki azóta már Hollandiában él, mert átköltözött a cége.

A Los Angelesben élő Tamás aztán arról beszélt, mennyire hír a Brexit az Egyesült Államokban, foglalkoznak-e vele a híroldalak a jelenleg zajló, történelmi léptékű kormányzati leállás közepette.

Az Egyesült Államokban persze most a leállás (valamint az elnöki hamburgerek) uralják a híreket, ám a probléma egyre erősebben szivárog le a hétköznapokba, az ügyintézésbe. Előfordult pár napja, hogy valaki önkéntesként kitakarított egy WC-t és elküldött egy 28 dolláros számlát a Fehér Házba.

A helyzet persze nem ennyire vicces, hiszen rengetegen lassan egy hónapja fizetés nélkül dolgoznak (maximum reménykedve abban, hogy szokás szerint utólag a pénzükhöz jutnak), ugyanakkor a hiteleket például törleszteni kell, ami komoly nyomás.

„Nap mint nap jönnek a cikkek arról, hogy nagyon komolyan túlnyúlt mindenki a saját lehetőségein, hiszen azért a közalkalmazottak itt sincsenek olyan jól fizetve, hogy egy-két hónapot megfinanszírozzanak” – mesélte Tamás, aki azt is elmondta, hogy ő személy szerint egyelőre nem érez semmit a leállásból a mindennapokban, de ha ügyet kellene intéznie, akkor az már jelenthetne problémát...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN EMBER AZ, AKI TÜNTET, ÉS MILYEN, AKI OTTHON MARAD?

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.01.19.

"Törnek-zúznak az utcákon, és azért provokálják a rendőrséget, hogy le tudják járatni hazánkat"

– értelmezte még decemberben a tüntetéseket a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs. A kormánypárti politikusok szerint az események mögött természetesen a Soros-hálózat emberei állnak, akik senkit és semmit nem tisztelnek, csak rombolni akarnak. Ez a helyzetelemzés közérthető, de ha valaki mégsem elégedne meg vele, annak segítünk megérteni, hogy a valóságban milyen emberek lehetnek a tüntetők.

A sztrájk és a tüntetés évszázadok óta fontos és egy ideje legális eszköze az ország vezetőivel, helyzetével való elégedetlenség kifejezésének. Sőt, már az ókori egyiptomiak is ismerték a dolgozói érdekérvényesítés bizonyos formáit: az i.e. 12. században, III. Ramszesz uralkodása alatt a fáraó síremlékénél dolgozó írnokok azért folytattak ülősztrájkot, mert három hétig nem kaptak élelmet. Itthon aktuálisan a rabszolgatörvény elleni megmozdulások és a közeljövőben várható sztrájk kapcsán figyelhető meg, mennyire tudnak hatni a résztvevők a kormánypárti politikusokra, és hogyan alakítják az események a közvéleményt.

Arról viszont kevesebb szó esik, milyen egyéni pszichés oka és szociálpszichológiai magyarázata lehet annak, hogy egyes emberek szívesen vesznek részt politikai aktivizmusban, míg mások passzívak maradnak. Pedig nagy segítséget jelenthetne a tüntetések szervezőinek, ha jobban átlátnák, mi kell a mozgósításhoz, és milyen eszközökkel lehet elérni, hogy ne csökkenjen a lelkesedés...

ITT OLVASHATÓ

ÉRDEKVÉDELEM VAGY ÁRULÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.01.18.

...Orbán Viktor és környezete tehát pontosan tudta, hogy korlátlan hatalmi ambíciói megvalósításának egyik kulcsfontosságú eleme a munkavállalók jogainak megtizedelése, a sztrájkok törvényi ellehetetlenítése. A centrális erőtér politikájával ugyanis összeegyeztethetetlen, hogy bármilyen ellenerő korlátokat szabjon a hatalmon lévők akaratának, és megakadályozza őket abban, hogy autokratikus törekvéseiket megvalósítsák. Hatalomra kerülésük után ezért tekintették egyik legsürgetőbb feladatuknak a munka törvénykönyve és ezen belül a sztrájktörvény módosítását.

A változtatások lényege az volt, hogy ezek eredményeként, bár elméletileg sztrájkolhatnak a munkavállalók, olyan jogi feltételekkel bástyázták körül a lehetőséget, hogy a gyakorlatban lényegében lehetetlenné tette, hogy a munkavállalók munkabeszüntetéssel tiltakozzanak a munkaadók vagy a törvényalkotó döntései ellen.

A törvénybe számos olyan elemet építettek be, amely ellehetetleníti a sztrájkot. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a korábban jól definiált „jogellenes sztrájk” fogalmát lényegében korlátlanná tették. Míg a 89-es törvény pontosan leírta, hogy egy munkabeszüntetés mikor tekinthető jogellenesnek, az új verzió szerint minden olyan sztrájk jogellenes, amely megsérti az „együttműködési kötelezettséget”. Ám hogy mit jelent és meddig terjed az együttműködési kötelezettség, az sehonnan nem derül ki, miközben az együttműködési kötelezettség fogalma önmagában is ellentmond a sztrájk lényegének. Az együttműködési kötelezettség ugyanis azt jelenti, hogy a felek kötelesek egymás érdekeit figyelembe venni és szem előtt tartani, hogy tevékenységükkel a másik félnek ne okozzanak kárt, a sztrájk célja viszont definíció szerint az érdeksérelem okozása és a károkozás. A munkavállalók azért fordulnak ehhez a végső eszközhöz, hogy károkozással kényszerítsék a munkaadókat vagy a törvényhozást arra, hogy érdekekeik érvényesüljenek. Az pedig, hogy meddig terjed az együttműködési kötelezettség, és mikor sérti meg azt a munkavállaló, teljesen szubjektív döntés kérdése. Márpedig ha egy sztrájkról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, akkor az olyan súlyos anyagi következményekkel járhat, hogy beleroppanhat a kezdeményező szakszervezet.

A sztrájk ellehetetlenítését szolgálja a „még elégséges szolgáltatás" fogalmának szabályozatlansága is. A még elégséges szolgáltatás fogalmát a 89‑es törvény is tartalmazta, ebben azonban csak azokon a területeken – közműszolgáltatás, közlekedés, egészségügy – tették kötelezővé az ebben való megállapodást, amelyek minimális működése létfontosságú az állampolgárok számára, és ha a felek nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékében, akkor bírósághoz fordulhattak, amely megállapította ezt. Ha pedig a sztrájkolók mégsem tettek eleget az elégséges szolgáltatás követelményének, az sem változtatta jogellenessé a sztrájkot. Az új törvényből viszont nem derül ki, hogy konkrétan melyek azok a területek és tevékenységek, amelyekre a még elégséges szolgáltatás követelménye vonatkozik. A törvény szerint, „ha a még elégséges szolgáltatás mértékét nem állapítja meg a törvény egyértelműen, akkor vagy a felek sztrájk előtt kötött megállapodásának, vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozatának kell ezt megállapítania”. Csakhogy a bíróság nem soron kívüli eljárásban dönt erről, így az eljárás beláthatatlan ideig elhúzódhat, ami nyilvánvalóan okafogyottá teszi a sztrájkot. Viszont ha a bíróság úgy dönt, hogy a munkavállalók nem tettek eleget a még elégséges szolgáltatás követelményének, akkor a sztrájk jogellenesnek minősül, annak minden anyagi konzekvenciájával.

Nem valósul meg az új törvényben a peres felek jog előtti egyenlőségének követelménye sem. Míg a munkaadó azonnal bírósághoz fordulhat, hogy a sztrájk jogellenességének kimondását kérje, és a bíróságnak néhány nap alatt döntenie kell, addig a munkavállalóknak semmiféle ilyen gyors jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésükre, ha úgy ítélik meg, hogy a munkáltató megsértette jogaikat a sztrájk során. Akár hosszú évekig elhúzódó peres eljárás állhat előttük, ha úgy döntenek, hogy vélt jogsérelmükre a bíróságon keresnek orvoslatot.

Az előbbiekben felsoroltak csupán – az egyébként rendkívül slendriánul és kaotikusan megfogalmazott – sztrájktörvény legfontosabb rendelkezései, amelyek ellehetetlenítik az országos sztrájkot Magyarországon.

Ennek fényében jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor a szakszervezeti konföderációk vajon miért hitegették a „rabszolgatörvény” elfogadása miatt felháborodott munkavállalókat azzal, hogy ha a kormány nem vonja vissza a rendelkezést, akkor végső fegyverként az általános sztrájkot vetik be. Ami nemcsak azért tűnik porhintésnek és elterelő hadműveletnek, mert a törvényi feltételek hiányoznak ehhez, hanem azért is, mert a szakszervezeti vezetők pontosan tudják, hogy messze elmaradnak attól a szervezettségi szinttől, amely egy ilyen országos akció megvalósításához szükséges. Ráadásul azzal is tisztában vannak, hogy maguk a munkavállalók is szélsőségesen megosztottak ebben a politikával mélyen átitatott kérdésben...

ITT OLVASHATÓ

LEFESTETTE A SÖTÉT VALÓSÁGOT A HUMAN RIGHTS WATCH MAGYARORSZÁGRÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: T. R.
2019.01.18.

Az autokraták és az ő sötét játékszabályaik. Erre a veszélyre hívja fel elsősorban a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a figyelmet most megjelent jelentésében. A fókuszban a világ autokratái, illetve az ő viszonyuk az emberi jogokhoz. Gyakran előkerül Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.

Bizonyos értelemben ez az emberi jogok sötét ideje, az autokraták és a jogsértők előtt ott a lehetőség, hogy megragadják a hatalmat. De az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmezői is erősödnek – kezdi felvezető írását Kenneth Roth, a HRW ügyvezető igazgatója.

A HRW vezetője sorolja a példákat: Amerika élén Donald Trump, aki megveti azokat, akik nem a többségi társadalomhoz tartoznak, megpróbált bírákat és médiatermékeket ellehetetleníteni; Putyin Oroszországa évek óta jogállami deficittel küzd, ahogy Erdogan Törökországa is. Brazília élére most választották meg a dél-amerikai Trumpnak mondott Jair Bolsonarót, Kína továbbra is egyszemélyi vezetés alatt, Duterte Fülöp-szigeteki ámokfutásairól nem is beszélve. És ebbe a névsorba illeszkedik a populista olasz belügyminiszter Matteo Salvini, valamint Orbán Viktor magyar kormányfő is a HRW-ügyvezető szerint, utóbbi

az illiberális demokráciával.

A bevezető után a HRW részletezi a különféle térségek, nemzetközi entitások és országok állapotát, az Európai Unióról elsősorban azt elemik ki, hogy ugyan a migrációs nyomás csökkent az EU külső határainál, a tagállami populista vezetők továbbra is riogatnak a menekültekkel. „A migrációval kapcsolatos álláspontjuk gyakran aláássa az EU erkölcsi helyzetét, és gyakran kevés közük volt a hatékony politikához.” (Megemlítik a Magyarország ellen indult EU-s vizsgálatokat, kötelezettségszegési eljárásokat is.)...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ÉV, RÉGI MÓDSZEREK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.01.19.

Demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagyok – mondta Orbán Viktor azon a sajtótájékoztatón, amelyen hosszú idő után kegyeskedett személyesen válaszolni a nyilvánosságot képviselő újságíróknak. Talán ez volt az egyetlen kijelentés az egész performance alatt, amit még ő sem bírt ki nevetés nélkül.

Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nem demokratikusan megválasztott miniszterelnök, hiszen az általa felépített rezsim nem biztosított egyenlő feltételeket az indulóknak a választási versenyben. Sportversenyen is lehet doppingszer használatával nyerni, de a győztest senki nem nevezi remek sportembernek és nagyszerű bajnoknak. Sokan sokféleképpen hívják ezt a jelenlegi rezsimet, mondják hibrid rendszernek, maffiaállamnak, választási autokráciának, a lényeg az, hogy nem demokrácia, s ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint maga a szóban forgó esemény különlegessége, hogy a miniszterelnöknek végre kérdéseket tehetnek fel újságírók. Ahol ez napokon át tartó hír, ott nincs demokrácia.

Azóta foglalkoztat az a kérdés, hogy helyes volt-e elmenni egyáltalán erre a sajtótájékoztatóra. Mert a független sajtó, amely az ellenzéki jelzővel ellentétben jobban kifejezi a magát mindenféle hatalomtól távolságot tartó újságírói éthoszt, bírálta az ellenzéki pártokat éppen eleget, hogy miért megy be olyan választás után a parlamentbe, amely nem biztosított tisztességes feltételeket. Továbbá miért ül biodíszletként abban az Országgyűlésben, ahol az ellenzéknek semmilyen jogosítványa nincs a kormányzati akarat korlátozására. Az elmúlt években folyamatosan korholta több publicista is az ellenzéki képviselőket, amiért asszisztálnak ahhoz, hogy Orbán demokráciásdit játszhasson a nagyvilág előtt...

ITT OLVASHATÓ

BÖDŐCS TIBORT AZ INTERNET CENZORAI ÉRDEKLIK

INDEX
Szerző: KOVÁCS M. BÁLINT
2019.01.18.

Január 28. és február 3. között idén is megrendezik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált, ahol ezúttal is izgalmasabbnál izgalmasabb dokufilmeket lehet majd megnézni a világ minden tájáról.

Az egyhetes fesztivál ideje alatt több mint 40 dokumentumfilmet mutatnak majd be a világ közel 30 országából a Cinema City Aréna moziban, ahol többek között Oscar- és Európa-díjra jelölt filmeket is láthatnak majd az érdeklődők.

A 2019-es BIDF-re hangolódva az Index olvasói láthatják először Bödőcs Tibor ajánlóját az idei dokumentumfilm-maraton elé. "Bezárva a magyar ugarra nem biztos, hogy értjük, átlátjuk az összefüggéseket, hogy ami itt történik, az nem egyedi, nem annyira eredeti, mint gondolnánk" – így ajánlja be az Indexen debütáló videóban Bödőcs az idei BIDF programjait...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AGGÓDNAK A SZÜLŐK AZ ÁPOLÁSI DÍJ MIATT

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2019.01.18.

Pontozás alapján döntik el, ki mennyire rászoruló. Júliustól olyanok is eleshetnek a megemelt ápolási díjtól, akik valamelyest önállóak ugyan, mégis állandó felügyeletre szorulnak. A jogszabály úgy született meg, hogy nem kérték ki az otthonápolók véleményét, akik most aggódva várják a nyáron induló felülvizsgálati rendszert.

Pánik és kétségbeesés uralkodott el sok, a hozzátartozójukat 24 órában otthon ápoló ember körében, amikor megismerték a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet. Mint ismert, idén január 1-jétől – többévnyi civil küzdelem után – számottevően emelkedik az ápolási díj.

A kormány bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), aminek összege havi bruttó 100 ezer forint. Ez az összeg az ígéret szerint 2022-ig folyamatosan emelkedik, egészen addig, amíg eléri az akkori minimálbér szintjét. Január 1-jével minden egyéb ápolási díj is emelkedett 15 százalékkal, és ez azt tekintve, hogy a legmagasabb kategóriában eddig csak 52 800 forintot kaptak az otthonápolók, nagy előrelépésnek és segítségnek számít.

Csakhogy az érintettek tömegével kérnek tanácsot és segítséget az otthonápolási kampányt levezénylő Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesülettől. A szervezet elnöke, Csordás Anett a 24.hu-nak elmondta, maguk is meglepődtek a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosításon, ami tartalmaz egy nyolc kategóriából álló értékelési listát. Ez alapján határozzák meg a gyod, illetve az ápolási díj összegét.

A lista alapján szakértő vizsgálja meg és pontozza az otthonápolásra szoruló önellátási képességét. Az értékélési szempontok között van az, hogy mennyire igényel segítséget az étkezésben, az öltözködésben, a tisztálkodásban. Önállóan vagy segítséggel képes használni a WC -t, rákérdeznek a kontinenciára is (tudja-e tartani a vizeletét és a székletét), hogyan közlekedik a lakáson belül, illetve hogy látogat-e köznevelési intézményt...

ITT OLVASHATÓ

SARGENTINI: NEM POPULIZMUSRÓL, SZÉLSŐJOBBRÓL VAN MÁR SZÓ

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.01.19.

„Remélem, hogy az EP választási kampányok a közös értékek mentén zajlanak majd, és hogy le tudjuk győzni azt az agitpropot – ha használhatok egy avitt kifejezést –, azaz az agitációt és propagandát, amellyel bizonyos emberek el akarják leplezni az igazságot” – szögezte le a Hírklikknek Judith Sargentini az Európai Zöld Párt holland képviselője. Hozzátette: ez nem csak Magyarországra, hanem az egész EU-ra értendő. Szerinte a szélsőjobb kipécéz embereket, hogy elfedjenek ezzel problémákat, s erre kiváló példa a magyar rabszolgatörvény. Azt üzeni a ma Magyarországon tüntetőknek, hogy nincsnek egyedül, az Európai Parlament kétharmada velük van de a változásnak belülről kell jönnie. Cáfolja, hogy ki lenne hegyezve Magyarországra, s mint mondja: a jogbiztonsággal nem csak Magyarországon van probléma, de itt már nyolc éve romlik a helyzet. Az EP január végi Magyarországgal is foglalkozó ülésével nyomást akarnak gyakorolni a totojázó Miniszterek Tanácsára, hogy lépjen végre. Sargentini nem tart attól, hogy Orbán kivezetné Magyarországot az EU-ból, a magyarok erőteljesen támogatják az uniós tagságot.

Tervez-e mostanság látogatást Magyarországon, ahol Ön igen megosztó személyiség: az ország egyik fele tiszteli Önt és hálás Önnek azért a támogatásért, amelyet a demokrácia, a jogállamiság védelmében nyújt, a másik fele pedig megveti Önt az Orbán Magyarországa ellen folytatott küzdelméért.

Nincs tervbe véve magyarországi látogatásom. Ez egyébként összefügg azzal a kampánnyal, amelyet a magyar kormány ellenem indított. Pont egy évvel ezelőtt, tavaly januárban jártam Magyarországon, amikor még nem voltam annyire híres Önöknél, mint most, de már akkor is kampányeszköznek használt fel engem a kormány, látogatásomat pedig arra, hogy engem, mint ellenfelet mutasson be a közvéleménynek. Nagyon sok jó emberrel volt alkalmam találkozni, civilekkel, aktivistákkal, újságírókkal, tudósokkal, emellett pedig a kormány képviselőivel – ez utóbbit azonban nem mondanám olyan kellemesnek. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytattam egy udvarias hangvételű megbeszélést a nagy semmiről Magyar Levente államtitkárral, majd ő kivezetett a szobából, s hogy-hogy nem, az épület előtt ott várt engem hat vagy hét, a kormánypárti médiát képviselő forgatócsoport. Azt kérdezték tőlem, hogy miért utálom annyira a magyarokat. Közben Magyar sajtótájékoztatót tartott arról, hogy Sargentininek gőze sincs arról, hogy mit beszél. Ez azért nem volt túlságosan szép helyzet...

ITT OLVASHATÓ

A SZÍRIUSZIAK ÉS A LELET

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.01.19.

32019. június 5-én egy furcsa formájú repülő tárgy lépett be a Pannon Sivatag légterébe, és lassan leereszkedett, ügyesen manőverezve a fúvókákkal és mindenféle antigravitációs kütyükkel. Se űrhajónak, se repülő csészealjnak nem látszott, inkább olyan luftballon formája volt szarvakkal, amitől úgy nézett ki, mint az ördög feje, már, ahogyan azt a Földön elképzelték az itteni organizmusok, még mielőtt majdnem lakhatatlanná tették az egészet.

Hatalmas volt ez az égből pottyant lufi, óriási, mint egy stadion harmincezer évvel ezelőtt, amikor még Magyarország volt ezen a helyen. A földi Nagy Történésztanács még Kr. u. 3019-ben, a kataklizma előtt, amikor amúgy a hajdani Európa fénykorát élte, az ezer évvel azelőtti magyar korszakot az új barbárság és a magyar alkony jelzőkkel illette, aminek Paks 2 fölrobbanása vetett véget, kipusztítva a magyarok írmagját is hagyományos élőhelyükről, panelekből főként, aztán roskadozó tanyákból, kastélyokból és egy darab várból fehér falakkal.

Diaszpórák még maradtak szerte a világban, de tagjaik nem nagyon keseregtek a kataklizma miatt. Rokonságuk arrafelé már nem volt, emlékeik sem az őshazáról, így, amikorra a Föld flórája és faunája szinte teljesen eltűnt, olyan 6700. körül, egyetlen igazi magyar sem volt a kipusztuló emberiség között, de ha lett volna, tök mindegy lett volna az is. Az élet a tengerekbe húzódott vissza, ázalékállatkák és moszatok uralták a vizeket, meg néhány delfin, akik vegetáriánusok lettek, foszforeszkáltak és egyfolytában hangosan röhögtek.

Mert a bolygó kezdte kiheverni az emberi faj dúlását, olyan állapotban volt most, mint a Perm végi kihaláskor. Újra kellett kezdeni rajta mindent, mert Isten rájött, hogy teljesen elcseszte, viszont most nagy kegyesen hagyta, hadd kezdődjön el megint minden a kályhától. Aztán majd kiderül, hogy a delfinek ügyesebbek lesznek-e, amikor ők uralják az egész golyót. Idő, mint a tenger, annyi volt, hiszen az már kiderült, hogy van még újabb négymilliárd év a végleges sötétség előtt, amikor majd a Nap fölzabálja a környezetét.

Ilyen állapotban volt a Föld, meg a szent, magyar haza, itt tartottunk a képeskönyvben éppen, amikor a bazi nagy lufi megérkezett, és egyáltalán nem véletlenül. A messzi Szíriusztól jöttek az utazók, mert csak most találtak errefelé vezető féreglyukat. Mert lehettek akármilyen fejlettek, azt a közel kilenc fényévet másképp ők sem tudták legyőzni, csakis így. Viszont a földi 2014-es évtől kezdtek rádiójeleket fogni innen, amely hosszú éveken át annyi volt csak: soros, soros, mindig csak soros...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU-NAK ELEGE VAN ABBÓL, HOGY KILOPJÁK A SZEMÉT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.19.

- Az Orbán-kormány állítólag üzemi balesetnek tekinti, hogy antiszemitizmusba torkollt a puszta szavazatmaximálást szolgáló hadjárat Soros ellen

- Bár az izraeli kormány azt ígéri, hogy besegít az elfogadható koncepció koncepció kialakításába a Sorsok Házánál, Köves Slomó nem bízik abban, hogy az idén már látogatókat fogadhat az intézmény, amely sok kérdést vet fel Orbán történelemértelmezése, a magyarok háborús felelőssége kapcsán

- Ha így megy tovább, a jogállam aláásása arra ítéli a magyar gazdaságot, hogy a Nyugat bedolgozója maradjon, kevés hozzáadott értéket előállítva

Bloomberg

Magyarország és Lengyelország ugyan azt szeretné, ha a populista pártok győznének a májusi európai választásokon, ám a jelek szerint az EU technokrata vezetése hatékony eszközhöz jut, hogy pénzügyileg megbüntesse a lázadókat. Az EP túlnyomó többséggel megszavazta a héten, hogy a Bizottság tartsa vissza a támogatásokat, ha valamely tag megszegi a jogállamot. Ha a javaslat átmegy a teljes jóváhagyási folyamaton, Brüsszel véget vet a mostani holtpontnak az illiberalizmus felé tartó és mind inkább felelőtlen kormányok ügyében. Ugyanis jelenleg leginkább üres fenyegetést jelentenek a szankciók. Az asztalon lévő indítvány értelmében viszont minősített többséggel el lehet fogadni a megtorló intézkedéseket, amivel a büntetés lehetőségéhez jut a senki által meg nem választott uniós technokrácia, valamint Németország és Franciaország.

A hangsúly nem okvetlenül a felelősségre vonáson van, az alapcél az, hogy korrupt rezsimek ne fosztogathassák az EU alapjait. Magyarország esetében pl. kifejezett visszaélésekről számolnak be ilyen tekintetben a kutatók és a tényfeltáró újságírók. Ennek ellenére az Orbán-kabinet a brüsszeli pénzek 4. legnagyobb kedvezményezettje volt tavaly, ami 3,1 milliárd eurót hozott az országnak. Ettől a miniszterelnök még azt állítja, hogy a Bizottság és fő tagok a bevándorlás kapcsán elfoglalt kemény álláspontért igyekeznek benyújtani a számlát. Ez köti össze az olyan populistákkal, mint Le Pen, Wilders és Salvini, valamint az AfD. Viszont ha a Bizottság most gyorsan keresztülhajszolja a Strasbourgban elfogadott kezdeményezést, az szétrobbanthatja a tárgyalásokat a következő költségvetés ügyében. Ugyanakkor ha leállnak a szubvenciók, akkor az a magyar és a lengyel társadalom leginkább nyugatbarát részeit sújtaná, szóval a történet zajlik rendületlenül.

The Times

A lap úgy ítéli meg, hogy a beképzelt Macron és a populista Salvini Tom és Jerry-szerű küzdelmet vív egymással, ám a csata Európa lelkéért folyik, merthogy ők a földrész két arcát testesítik meg, ám csak az egyikük győzhet. Olyanok ők, mint két összezárt skorpió egy palackban. A tét az EU jövője a kontinentális elit és a zendülő politikusok között. Mindketten vezető szerepet kívánnak betölteni a szavazópolgárok mozgósításában a májusi választások előtt, egymás ellen fordítva az elitek és a dühös átlagember Európáját. Ám az államfő eddigi teljesítménye csalódás. Ahelyett hogy egyetértésre törekednek a 27-ek soraiban, inkább a német-francia tengelyt igyekszik újjáéleszteni, mintha az még képes lenne átalakítani a közösséget. Pedig szinte már teljesen érdektelen a gondok megoldása szempontjából.

Macronnak arra kellene összpontosítania, hogy megszűnt a bizalom az EU központja és perifériája között, és hogy szétszakadoznak a hagyományos politikai osztályok. Ezt Salvini jól megérezte és ezzel gyötri a francia vezetőt. Az elitnek igazolnia kell, hogy nem hagyja magára a szavazókat, akik megszenvedték a globalizációt. Viszont nem igaz, hogy a populisták a nép nevében beszélnének, de ettől Magyarország és Lengyelország még kevés jó szót veszteget az elnökre. Az olasz miniszter azért került Macron célkeresztjébe, mert meg akarja szervezni a populista erőket a májusi választásra, és amióta ő hatalmon van, ezek ez erők egyre több területet foglalnak el. De még ha összeállnak is a jobboldali euroszkeptikusokkal, akkor sem alkothatnak többséget Strasbourgban. Ám az eddiginél könnyebben blokkolhatnak döntéseket. Az olasz, a magyar, a lengyel és az osztrák kormány olyan biztosokat akar küldeni, akik az ő véleményüket képviselik Brüsszelben.

Ha a populisták egyvalamiben egyetértenek, akkor az az, hogy a nekik címzett brüsszeli bírálat csodákat művel odahaza, de még jobb, ha a francia államfő undorítónak minősíti az olasz bevándorlási politikát. Viszont mind Marcon, mind Salvini részéről illúzió azt hinni, hogy képesek megváltoztatni a világot.

Reuters

A kommentár azt ajánlja, hogy az EU a Brexit minden baja ellenére vegyen példát Nagy-Britanniáról, mert ott a vezetés már szembesült a demokrácia alapkövetelményével, azaz hogy fontos döntéseket nem lehet olyan távoli intézményekre ruházni, amelyeket a polgárok nem értenek, és általuk ismeretlen figurák irányítanak. Merkel és Macron ugyan mélyebb integrációt akar, de a hazai felfordulás miatt mindketten meggyengültek. Viszont Juncker és Tusk a jelek szerint nem fogta fel, hogy a brit kiválás, valamint a sárga mellényesek mozgalma a dolgok természetéből következő jelenség, nem csupán a két ország, hanem az egész unió számára. A szervezet egyre nagyobb belső feszültségekkel és a visszaesés mind nagyobb eshetőségével néz szembe. Pontosan itt van a fő gond.

Brüsszel ugyan azt a stratégiát választotta, hogy keményen szembesíti Londont a kiválás következményeivel, ám a 27-ek kemény frontja csupán illúzió. A közép-európai államok igényt tartanak a további támogatásokra, viszont mentességet kérnek a közösségi politika alól, főleg a kvóták ügyében. Olaszország nagyban elősegítheti a recessziót. A Hansa Liga, Hollandiával az élen, nem kíván szorosabb összefogást. Szóval nem baráti országot közössége ez, amely a szövetségi Európa felé tart. Itt eltérő politikai hagyományokat és kultúrákat tapasztalni, ami elég az egységes piachoz és az együttműködéshez, de ennél nemigen szeretne többet. A feladat most az, hogy meg kell határozni, miként lehetne többsebességes szervezetet kialakítani, amibe belefér a szövetségi EU valamint a nemzetállami szuverenitás megőrzése is. Ha kényszerzubbonyt húznak az unióra, az csak súlyosbítja a bajokat és vereséget szenved az eredendő cél, ti. hogy új világhatalom jöjjön létre a szabadság érdekében...

ITT OLVASHATÓ

TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁG

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.01.18.

Elmondom századszor is: a világtörténelem legnagyobb gazságait "törvényesen" hajtották végre. Azokat a törvényeket mindig a gazságok végrehajtói hozták, mely gazemberek ugyanúgy sűrűn hangoztatták, miszerint a törvényeket mindenkinek be kell tartani, ahogyan azt a szájszélnyalogató törpe minoritás szokta fejhangon belekukorékolni a légtérbe. Mely "törvényeknek" éppúgy nem volt semmi közük az alapvető emberi jogokhoz (amiket különböző korok közel 4000 éve, Hammurabi törvényoszlopai óta tartanak fontosnak újra és újra leírni), ahogyan ennek a rablógyilkos bandának sincs itt Magyarországon. Mi 2010. óta törvényen kívüli állapotban élünk, ezt az állapotot a mi birka népünk folyamatosan legitimálja a maga hagyományos emberi normákon nyugvó, többé kevésbé (inkább kevésbé) erkölcsös szokásainak napi használatával - azaz a többség úgy tesz, ahogyan akkor tenne, ha törvényes rend volna az országban.

A szakszervezetek tárgyalni akarnak, betartani a törvényes rendet. Kivel akarnak tárgyalni, miről?

Azt mondják, fél a csúti futballista, most már fél. Persze, hogy fél. Végig fogja rettegni az életét, amióta megszületett, mást sem tesz. Mi várható egy gyáva, mindenre alkalmatlan, törvényeken és emberire hasonlító létformán kívül élő, lángoló gyűlöletrakástól? De úgy különben mi a fenétől félne? A Szél Bernadett és Hadházy Ákos cirkuszi excentrikus duótól meg a néhány tornából felmentettől? Vagy attól a "tömegtől", ami nem éri el a lakosság számának a nulla egész egytized százalékát sem? Az erőszakszervezetek név szerint ismerik mindegyiküket, mindent tudnak róluk, azért nem bántják őket, mert veszélytelenek. Soha a világtörténelem során nem érezhette magát ilyen biztonságban egyetlen despota sem, soha ilyen szilárd nem volt egyetlen diktatórikus berendezkedés sem. Idegállapotomtól függően vagy begurulok vagy nevetek, amikor azt hallom taglalni, ez itt diktatúra-e. Ahhoz nagyon hülyének kell lenni, hogy valakinek ez kérdés legyen. Csak azt kellene észre venni, hogy a diktatórikus módszereket azért nem alkalmazzák minden téren, mert fölösleges és fárasztó. Miért kellene fenyegetődzni? Zavartalanul működik minden, amire berendezkedtek. Azzal szoktuk nyugtatni, biztatni magunkat, hogy az ilyenek váratlanul szoktak összeomlani. Lehet. De ez itt nem fog, mert nincs neki semmi oka az összeomlásra. Ez itt mindenkinek tetszik. Az a néhány hőbörgő direkt jól jön, ha nem volnának, valami hasonlót mesterségesen kellene létrehozni, mert így lehet hivatkozni rájuk, hogy itt még elégedetlenkedők vannak.

Fel tetszik háborodni, mikor a formátlanra hízott alak azt dödögi a baromi beszédhibás hangképző szerveivel, hogy a tüntetőknek nincs társadalmi támogatottságuk. Tetszik sorolni százalékokat. Pedig tényleg nincs. Semmiféle társadalmi támogatottsága nincs semmiféle elégedetlenkedésnek. Hiszen még azok sem érzik, hogy nekik igazuk van, akik elégedetlenek. Az ország feléről beszélnek, hogy ők az országnak már a nagyobbik fele, mondják a másik emberre nézve, hátha kapnak egy helybenhagyó pillantást, annyira bizonytalanok ebben is. Holott nyilvánvaló, hogy ennek a gazember bandának fénykorában, a legnagyobb rajongáskor sem volt harmadnyi támogatottsága, mint ahogyan ahhoz sem kellenek az én hajdanvolt kapcsolataim, hogy valaki tudhassa, tavaly áprilisban a szavazatok töredéke volt az övék, nem érte el az egymilliót sem. Ma mégis minden "mértékadó", azaz velünk egyetértő fórum az ország feléről beszél. Itt nincs diktatúra, a csúti futballista nem antiszemita, viszont tehetséges politikus és így tovább. Egy ilyen népben hol is tetszik keresni a bármilyen támogatottságot?

Majd március 14-én. Esetleg. Ha a kormány méltóztatik engedélyezni. De ha nem, jó lesz nekünk valamelyik szép nyári éjszaka is, majd csöndben maradunk, persze, hogy senkit ne zavarjunk, és ha esetleg sokallni tetszik a félpályás útlezárást, majd kiválasztunk egy jó kis földutat valamelyik patakparton, azt lezárhatjuk, ott a levegő is kellemesen páradús.

Többször mondtam már ezt is: menjen, aki még teheti. Maradunk itt elegen, akik végig nézik az ország kimúlását. Ez a szerencsétlen nép nem méltó és nem alkalmas másra, soha nem is volt, már régen túlélte önmaga minden lehetőségét. Az összeomlás viszonylag gyors lesz és a legkevésbé sem látványos. Leszünk páran, akik megsiratják. Néhány hozzám hasonló vén hülye, akik hajdan tele voltak illúziókkal, akiknek jelentett valamit Vörösmarty és Bartók. Akik ide még folyton haza akartak jönni.

Menjenek innen.

ITT OLVASHATÓ

HWR: A MÚLT ÉV LEGFŐBB FEJLEMÉNYE, HOGY AZ EMBERI JOGOK HÍVEI KEMÉNYEN SZEMBESZÁLLNAK A POPULISTÁKKAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.18.

- A kelet-európai államok arra éretlenül kerültek be az EU-ba és ez aláásta a szervezetet, ugyanakkor ha az unió elmismásolja a bevándorlást, akkor még inkább ajtót nyit a demagógok előtt

- Németország és Franciaország meggyengült, már nem képes vezetni az uniót, de az a baj, hogy más sem, ugyanakkor Európa igencsak megosztott a konzervatív nacionalizmus és a toleráns liberalizmus között

- Az EP beint a magyar és a lengyel kormánynak: pénz a jövőben csak akkor jön, ha be tetszik tartani a jogállami normákat és az alapokat nem vágják zsebre a rokonok és a haverok

New York Times

A Human Rigths Watch szerint világszerte egyre erősebb a fellépés az autokratákkal szemben. A nemzetközi jogvédő szervezet éves helyzetértékelése arra a következtetésre jut, hogy az államok, civil szervezetek és népi mozgalmak mind nagyobb ellenállást fejtenek ki a populistákkal szemben, akik korlátozni igyekeznek a szabadságjogokat. A dokumentum úgy véli, hogy ez az elmúlt leglényegesebb fejleménye. A HRW elnöke kifejtette, hogy a demagógok, akik a gyűlöletet és az intoleranciát terjesztik, egy füst alatt táplálják az ellenzéket, amely egyfolytában nyeri a csatákat. Márpedig ez új erőt ad nemzetközi keretekben az emberi jogok védelmének.

A Berlinben közzétett jelentés példaként említi meg, hogy milyen ellenállás tapasztalható Európában a demokrácia elleni támadásokkal szemben, az utcákon, illetve intézményes formákban. Így pl. Magyarországon sokan tüntettek Orbán Viktor fokozottan tekintélyelvű hatalma és a tanszabadság szűkítése miatt. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy autokrataként kifizetődő megszegni az emberi jogokat, mert az érdekeltek így uralmon tudnak maradni, képesek megtömni a zsebüket és kifizethetik a vazallusokat is. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek feladata az, hogy ráébresszék a másik felet, hogy a végelszámolásnál sokba kerülhet nekik a jogsértés, ezért azok lassan kezdik visszafogni a visszaéléseket.

De persze azért a kép nem ennyire rózsás, vannak kudarcok is az emberi jogok frontján. Kínában erősödött az elnyomás, jócskán kiterjesztették a köznép megfigyelését és egy millió ujgurt vettek őrizetbe,hogy átneveljék őket, azaz, hogy lemondjanak az iszlám vallásról és etnikai hovatartozásukról. De mivel Kína hatalmas, a világ ezt is lenyeli tőle.

Washington Post

A neves amerikai külpolitikai elemző, Fareed Zakaria úgy látja, hogy az uniót két dolog ásta alá: az egyik az, hogy a Szovjetunió összeomlása után túl gyorsan vette fel a keleti államokat, amikor azok a gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve jócskán elmaradtak a nyugati országoktól. De hát akkor még a cél a piacok kinyitása, a szabályok egységesítése és új növekedési lehetőségek feltárása volt, ám az EU hamarosan elosztó hálózattá vált, azaz a tehetős nyugati tagoktól a feltörekvő államokhoz csoportosítja át a pénzeket. A magyar gazdaság még most is a GDP 3 százalékának megfelelő összeget kap Brüsszeltől.

A gazdag és szegény Európa közötti szakadék elkerülhetetlenül vezetett azután a migrációs válsághoz. 10 év alatt kétmillió lengyel települt át Nagy-Britanniába, illetve ugyanennyi román ment olasz és spanyol földre. Ennek tudatában kell azt nézni, hogy négy éve több mint egymillió közel- és közép-keleti menekült özönlött a földrészre. A bevándorlástól való félelem hatalmas lökést adott a szélsőjobbos nacionalistáknak, akik lejáratják a fennálló rendet, hiszen azt teszik felelőssé az ellenőrzés nélküli népvándorlásért.

A másik ok az euró, miután az egységes pénzügyi rendszert kényszerít 19 országra, ám azok költségvetési rendszere igencsak eltérő. Így amikor beüt a válság, a bajba kerülő országok nem tudnak mit tenni, ami azután stagnálást és politikai lázadást vált ki. Európának ki kell használnia a Brexitet, hogy számba vegye a dolgok állását, hogy mi sikeredett félre. Vissza kell térnie alapelveihez, és meg kell néznie, hogy mi az, ami jelenleg nem működik. A földrész ugyanis megfeneklik. Márpedig az EU az USÁ-val együtt a fő motor a világban a nyitott piacok, a demokrácia, a szabadság és törvény, az emberi jogok és az általános jólét számára. Ezek az értékek leomlanak, ha a két központ közül bármelyik még jobban meginog...

ITT OLVASHATÓ

HAZUDNI RENDÜLETLENÜL

FÜHÜ
Szerző: FÜHÜ / ARA-KOVÁCS ATTILA
2019.01.18.

Talán mégsem olyannyira kifizetődő a sorosozás s talán mégiscsak túl költséges Horthy-örökösnek lenni.

Még, hogy Magyarország nem a következmények országa. Dehogynem, s még csak ezután lesz igazán azzá.

Talán nem volt véletlen, hogy épp akkor, amikor Orbán Viktor ismételten hatalomra került, ráadásul kétharmaddal – ez a gyászos 2010-es évben történt –, Magyarországról elszármazott, zömében amerikai, kanadai és ausztrál, valamint izraeli, s néhány magyarországi személy csoportos pert indított Magyarország és a MÁV ellen, rokonaik és a személyesen ellenük elkövetett bűnökért az 1941-1945-ös periódusban. Mint tudjuk több, mint félmillió magyar zsidó vesztette ekkor életét különböző haláltáborokban, elsősorban Auschwitzban. Nem feltétlenül lehetett véletlen az időzítés, hisz az egy ideje már a Jobbikot is szélsőjobbról előző Fidesz érzékelhetően a Horthy-kurzus egyedüli örökösének nyilvánította magát.

Mára az a feltételezés, hogy a per és a magyar kormány szélsőjobbra tolódása között van valamilyen összefüggés, bizonyossággá vált. Míg a csoport perigényét korábban egy chicagói bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződés kizárja egy efféle követelést a magyar állammal szemben, addig ezt a döntést most az amerikai Fellebbviteli Bíróság – a Legfelsőbb Bíróság mellett a másik legfőbb jogi fórum – megsemmisítette. Amint a kereset végigfut és végleges döntés születik, a magyar kormánynak és a MÁV-nak súlyos tízmilliárdokat kell majd fizetnie, természetesen dollárban, nem csak a gyilkosságok és kínzások, de az elkobzott vagyonok miatt is...

ITT OLVASHATÓ

DIKTÁTOR A SZÍNPADON

MAGYAR HANG
Szerző: PETHŐ TIBOR
2019.01.18.

Diktatúrává változott Magyarország. Vagy mégsem? Hogyan lehetne hitelesen megragadni színpadon mindazt, ami ma idehaza velünk (és többnyire nélkülünk) történik? Mi okozza passzivitásunkat, ha tiltakozni kell, mitől olyan bonyolult a NER (miközben bizonyos vonásaiban primitív módon egyszerű)? Miért nem tudunk hitelesen beszélni arról, ami ma Magyarországon uralkodik? Erre próbáltunk meg két nemrégiben bemutatott előadás nyomán választ találni...

Ízlelgetem a szót: diktátor. A Római Köztársaságtól eredő kifejezést az utókor tette félelmetessé, növesztette a türannosszal, a zsarnokkal azonos jelentésűvé. Diktátor – látom a Vígszínház óriási plakátján, amely a 2018-as, a demokrácia külső jegyeit hordozó Magyarországon egészen világos üzenet.

A darab egyébként az ikonikus Chaplin-film alapján készült, hazai ősbemutatóját most tartották. Mai szemmel az 1940-es mozi – valljuk be őszintén – erősen középszerű, sokszor idétlen tréfákon alapuló alkotás. A némafilmes hőskorból érkező Chaplin (itt kettős szerepben, mint zsidó borbély és mint Hinkel diktátor – a Pfujrer – látható) zavarbaejtően nem találja helyét a hangos korszakban. Botladozik, kétségbeesetten ismételgeti korábban hatásos, ám a harmincas–negyvenes évek mozivilágában már érvénytelenné vált patronjait. A kölyök, az Aranyláz, a Modern idők keménykalapos hőse önmaga árnyékává vált első hangosfilmjében. Nem beszélve arról, hogy mára Hitlerről való beszédmódja is erősen meghaladott. Ami mégis figyelemre méltóvá teszi az A diktátort, az a népirtó zsarnokkal szembeni, a korban kivételes bátorsága...

ITT OLVASHATÓ

MOST SZEMBESÜLNEK A MAGYAR VÁROSOK A FIDESZES VILÁG HÁTRÁNYAIVAL

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.01.18.

Az elszabadult építőipari árak miatt sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, ami azzal jár, máról holnapra le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Legutóbb a székesfehérvári polgármester kérte ki magának a Facebookon, hogy nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház és lehet kész az új jégkorongcsarnok. A vesztesek között van Veszprém és Szekszárd is.

Az építőipar bedönti a Modern Városok Programot? – ezzel a címmel kongatta meg a vészharangot az interneten a székesfehérvári polgármester. Cser-Palkovics András a Facebookon fakadt ki, miután a kormány két, a Modern Városok Program keretében beígért beruházást is elmeszelt. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületének felépítése, amelyet a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhetett volna meg 18 milliárd forintért. A másik az Alba Volán jégkorongcsapat jégcsarnoka, az Alba Aréna, ahol a tervek szerint 6 ezer ember férne el, ehhez hasonló multifunkciós csarnok csak egy van az országban: a Papp László Sportaréna. A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt, a Market Építő Zrt.-t hívta meg az önkormányzat. Az Orbán Viktort is reptető Garancsi István cége a becsült árnál 7 milliárddal többért, 25,7 milliárd forintért vállalta a munkát.

Megkérdeztük Cser-Palkovics András polgármestert, hogy

- mennyi plusz pénzt szerettek volna még kapni a kormánytól a fejlesztésekre?
- mire költötték volna ezt a pénzt?
- pénz híján mennyit csúszhatnak a beruházások?

Azt a választ kaptuk, hogy a polgármester a témával kapcsolatos álláspontját teljes egészében ismertette a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, további kiegészítést nem szeretne tenni...

ITT OLVASHATÓ