DE ADDIG IS CSAK ROMBOL ÉS PUSZTÍT MAGA KÖRÜL

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.10.08.

Annyira szánalmas, egyben elszomorító, hogy erre az emberre nem vonatkozik semmiféle írott vagy íratlan szabály. Vagy mondjuk úgy, a törvény. Ha úgy tetszik, bármit megtesz azok ellen vagy azokkal szemben, akik neki nem szimpatikusak, akik nem az ő seggét nyalják, akik más véleményen vannak, akikben ellenséget vagy konkurenciát vél felfedezni.

Olvasgatok itt-ott, de nem kell messzire menni, ha emberünk jellemrajzát kell megfesteni. Olyan ez, mint amikor valakinek fáj valamije és a vélt betegség tünetei alapján körülnéz az interneten, hogy mi lehet a baja. Én is ezt tettem, mert nekem elsősorban Orbán a bajom. Találtam ilyeneket:

„A paranoid állapotok tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a paranoid személyt könnyű megbántani, nehéz bizalmát elnyerni, nehezen viseli a kritikát, védekező álláspont jellemzi, ellenséges magatartású, nehezen tud megbocsátani, nehezen alakít ki kapcsolatokat, gyanakvó, és gyakran jól kidolgozott összeesküvés-elméletekben hisz.” Ezt az egészségkalauz.hu írja.

Aztán van itt ilyesmi is, ami szerintem ráillik az emberünkre, bár ez nem egészségügyi diagnózis: „Manapság a diktátori cím nem hivatalos, sok szempontból inkább jelző. A diktátorok leginkább katonai ranggal rendelkeznek, vagy csak egyszerűen köztársasági elnökök, esetleg miniszterelnökök. Hatalmuk igen széles körűnek bizonyul. Gyakorlatilag szabadon garázdálkodva viszik keresztül az akaratukat. Az állami vagyonra szabadon ráteszik a kezüket és azt a saját vagyonukként kezelik. Jellemzően a diktátor és annak családja vagy közvetlen hatalmi köre luxuskörülmények között él a lakosság sokszor alacsony vagy kimondottan szegény életszínvonalához képest. A diktátor családtagjai is sokszor magas közhivatalt töltenek be, vagy valamilyen egyéb jól jövedelmező féllegális tevékenységet folytatnak. Az állami szervek, mint a rendőrségek vagy bíróságok is a diktátor hatalmának vannak alárendelve. Az ellenzéki politikusokat, a diktátor kritikusait vagy azok híveit ellehetetlenítik.” Ezt a Wikipédián találtam.

De úgy gondolom, ez is simán klappol rá: „irigy, féltékeny, arrogáns, sőt kizsákmányoló vagy akár kegyetlen is lehet, és hajlamos szenvedést okozni másoknak. A nárcisztikus személy ilyenkor nem tud törődni másokkal, környezetét csak manipulálja, édesgeti, hasznosítja, és kiaknázza az onnan érkező impulzusokat. Úgy tűnhet, hogy vannak számára kiemelten fontos emberek, de az ő feladatuk sem más, mint az önbecsülés táplálása. Az idealizálás és a manipuláció, amellyel a nárcisztikus feléjük fordul, megtévesztő, mivel oka pusztán annyi, hogy az érintett tőlük várja, hogy nagyszerű maradhasson.” Ezt pedig a webdoktor.hu írja.

Szóval vannak itt potenciális megfejtések arra, hogy mi is a baj forrása...

ITT OLVASHATÓ

BÁRÁNDY PÉTER: RENDKÍVÜL VESZÉLYEZTETETT ÁLLAPOTBA KERÜLT A JOGBIZTONSÁG

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.10.09.

Varga Zs. András bírót, Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét jelöli 2021 január elsejétől a Kúria elnökének Áder János államfő, annak ellenére, hogy a jelölt egy percet sem töltött bírói gyakorlattal – viszont Polt legfőbb ügyész jobb- és balkeze. Varga Zsolt András elfogadta a kilenc évre szóló pozícióra való felkérést. Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert kérdeztük a döntés hátteréről és arról, hogy a történtek ismeretében, vajon végleg befellegzett-e a pártatlan igazságszolgáltatásnak Magyarországon.

– Hogy egy klasszikust idézzek, amint Dávid Ibolya nem értett a focihoz, hasonlóképpen én sem értek a joghoz. Segítsen kérem értelmezni, miért is rendhagyó sőt, példa nélküli Varga Zs. András tervezett kinevezése, illetve annak körülményei?

– A kinevezés szabályszerű, mert a köztársasági elnök javaslatára a parlament kell, hogy megválassza a Kúria következő elnökét. Az eddig hatályos szabályok szerint, legalább öt év bírói múlttal rendelkező, határozatlan időre kinevezett bírók közül lehetett jelölni s megválasztani az elnököt. Ez azt jelenti, hogy aki bíró lesz, az először fogalmazóként minimum három évet eltölt a bíróságon, utána a szakvizsga letétele után, titkárként szolgál az igazságszolgáltatáson belül. Ekkor már részben bírói feladatokat is elláthat. Mindezek után, határozott időre, három-öt évre kinevezik bíróvá. Ennek leteltével kiderül, hogy alkalmas-e a hivatására. Amennyiben igen, akkor újabb három évre kaphat megbízást vagy ami a legjobb vélemény lehet egy kezdő bíróról, hogy kinevezik határozatlan időre. Eddig ebből a sortimentből lehetett választani...

ITT OLVASHATÓ

VERA JOUROVÁ JOBBAN ÉRTI KELET-EURÓPÁT, A MAGYAR EMBEREKET VÉDI ORBÁNNAL SZEMBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.06.

A cseh Vera Jourová jobban érti a posztkommunista kelet-európai országok nacionalizmusát, hamis “keresztény” identitását, és az abban rejlő veszélyeket. Ezért Orbán onnan kapja a legkeményebb ellenfelet, ahonnan nem számított rá, a V4 országok egyikéből. Bizonyítva azt, hogy ezekben az országokban nagyon erős hagyományai vannak a demokratikus erőknek is, és ezeknek az országoknak a történelmében a legszebb korszakok azok voltak, amikor a demokratikus erők jutottak szóhoz. Ki ne emlékezne arra, hogy a lengyel Szolidaritás mozgalomban milyen nagyszerű demokraták voltak, akik a magyar demokratikus ellenzékkel és az akkor még liberális Fidesszel jó kapcsolatban voltak. A keresztény-nemzeti fasiszta irányzatok azonban megerősödtek és elnyomták ezeket a demokratikus hagyományokat.

Vera Jourová azonban nem egy fecske csupán, ahogy Magyarországon is jelentős tartalékai vannak a demokratikus jogállam híveinek. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke személyében pedig újra partnerre találtak, mert az alelnök a nyugati országoknál érzékenyebb arra, ami Kelet-Európában zajlik. Nyugat-Európában az Orbán-rendszer egy kellemetlenkedő kis fasiszta rezsim, amely nem sok vizet zavar a magyhar határól Nyugatra. Vera Jourová azonban tisztában van a nacionalizmus veszélyeivel, hogy Orbán maga alá gyürte a Balkánt és a V4 országokat, akikkel már potenciális erőként áll szemben az Európai Unióval, méghozzá belülről, kihasználva épp a liberális demokrácia és a jogállam előnyeit, de azokkal szemben.

Jourová ezért harcot indított a jogállamiság védelmében és az EU fundamentumainak, alapszerződésének megvédése és érvényesítése érdekében. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén bejelentette, hogy egy új mechanizmus létrehozására van szükség, amely megvédi a jogállamiság mellett az uniós szerződésekben rögzített európai értékeket, a demokráciát és az alapvető jogokat is. Ez azt jelenti, hogy Orbán hiába reménykedett abban, hogy kardcsörtetés ellenére majd nem határozzák meg a jogállami normákat, amelyek alapján objektív módon lehet szankciomálni a jogállamiságot sértő országokat, és meg lehet vonni tőlük az uniós támogatásokat. Az uniós támogatáspk jogállamisághoz kötésénél jobb és fontosabb ötlete még nem volt az EU-nak, amióta magukra szabadították a poszkommunista országokat, amelyekben felülkerekedtek a fasiszta, populista, nacionalista bűnözők...

ITT OLVASHATÓ

LEHETŐSÉG, FELELŐSSÉG, ESZKÖZ

FACEBOOK
Szerző: BOLDIZSÁR ILDIKÓ
2020.10.07.

Tegnap este végre sikerült megszereznem az immár hírhedtté vált mesekönyvet, s még az éjszaka folyamán egy szuszra el is olvastam.

Indulatmentes, előítéletmentes, objektív vélemény következik, csak az olvassa tovább, akit az efféle megszólalás is érdekel.

Három szempontból vizsgáltam meg a könyvet.

1.Tartalmi szempontból

A könyv rendkívül változatos és nagyon komoly témákat érint, amelyeket egyébként a népmesék is ismernek. Mivel vélhetően bőven ezer alatt van szoknak a száma, akik elejétől végig olvasták, elmondom, milyen mesék találhatók benne. Olvashatunk egy sok ezer éves, görög mitológiai történetet egy bántalmazó istenség elől menekülő, férfivá, majd madárrá változó nőről. Egy barna bőrű „Hófehérkéről, akinek értelemszerűen Avarbarna a neve, s akit saját apja akar megölni, de szerencsére a királyfi itt is megmenti. Egy kisbabáját elveszítő nő lélektani drámájáról. Hókirálynő-átiratban egy jéggé fagyasztott szívről és a szeretet erejéről. Egy örökbefogadásról. Óriásölő Margaret és Simon királyfi egymást támogató, egymást kiteljesítő gyönyörű szerelméről. Egy agancsokra vágyó őzsutáról, aki nem szereti, ha „sutának” nevezik. A lovaglást, vívást, vadászatot játékkészítésre cserélő királyfiról, akit elfogad és támogat ugyan a családja, de ő mégis inkább a cukrászműhelyt üzemeltető sárkánnyal és a férjhez menni nem akaró királylánnyal akar egy csapatot alkotni. Alkoholista apát gondozó, önmagát rejtegető, saját belső világába menekülő fiatal lányról. A természet apró csodáit láthatóvá tévő Hüvelyk Panna és a jószívű Klausz királyfi találkozásáról és házasságáról. Mélyszegénységben élőkön segíteni akaró, polgármesteri címre áhítozó lányról, aki végül sikerre viszi terveit. Egy imádnivaló háromfülű nyúlról, aki megmenti az erdőt a pusztulásról. Bántalmazó nevelőapától megszabaduló, kétgyermekes nőről. Depressziós, idős nagypapáról, akit az unokája szeretete, kíváncsisága hoz vissza az életbe. Nárcisztikus kapcsolatból kimenekülő feleségről. Káprázatos énektudással rendelkező, súlyosan bántalmazott, megalázott cigány fiú-Hamupipőkéről, aki bronz, ezüst és arany limuzinnal érkezik a bálba, ahol rabul ejti a házigazda szívét, de nem ez a legfontosabb a történetben. Végül verses meseként egy házasulandó királyfiról, akinek történetesen a feleségszemlére érkező húgát elkísérő hercegen akad meg a szeme.

2. Esztétikai szempontból

A mesék hangneme, stílusa legalább olyan változatos, mint a tematikája, köszönhetően annak, hogy a szerzők között megtalálható most először publikáló, gimnazista szerző éppúgy, mint több kötettel rendelkező, befutott író. Egyik mese jobban sikerült, a másik kevésbé. A történetek jól mesélhetők, bár engem az örökbefogadós Vaslaci kissé erőltetetten népies nyelve alaposan próbára tenne. Az itt-ott megjelenő didaxis nem zavaró, egy-két helyen azonban javítottam volna még a szövegeken. Ezek a mesék pont olyanok, mint más műmesék. Irodalmi alkotások, s mint ilyenek, nem valamiféle kollektív tapasztalat lenyomatai. Ahány műmese - annyi írói világkép. Egy regényt, novellát, verset, drámát lehet szeretni és el lehet utasítani. Az egyik olvashatatlan számunkra, a másik hallatlanul izgalmas. Ezekkel a műmesékkel pontosan ez a helyzet. 

3. Pedagógiai szempontból

A nagy indulatokat kiváltó mesekönyv nem kötelező irodalomként jelent meg, csupán lehetőségként. Sorsa a mindenkori használótól függ. Ez pedig felelősséget kíván. Aki szeret a gyerekek kérdéseire hiteles válaszokat adni, annak jó eszköz lehet. Nem ez az első könyv, amely hasonló témákat érint. Aki eddig sem nyúlt efféle könyvekhez, megteheti, hogy ezután sem fog. Aki pedig úgy érzi, hogy jól használható segítséget kapott nyílt beszélgetésekhez, bátran forduljon a mesékhez. Szabadon válogathatunk közülük, eldönthetjük, melyikkel azonosulunk, melyikből tanulunk, melyik áll távol tőlünk. Az irodalom többek között arra jó, hogy beszélgetni lehet a művekben felvetett kérdésekről, meg lehet érteni olyan élethelyzeteket, amelyek különböznek a mieinktől. 

A mesék önmagunkban sem nem építenek, sem nem rombolnak. Ahhoz, hogy egy történet bármely élethelyzetben hatni tudjon, elmélyült kapcsolatra van szükség. Ez időigényes, hosszú folyamat, önmagától nem is szokott működni. Szülőként, pedagógusként, segítő szakemberként a mi felelősségünk megítélni, hogy kinek, mikor, mit, hogyan és miért mesélünk. Úgy tűnik, hogy a nagy vitában, sokan erről az egyszerű tényről feledkeznek el. (Én például sosem meséltem Grimm-meséket a gyerekeimnek, és az unokáimnak se fogok.) A könyvben szereplő meséket 9-11 éves gyerekeknek mesélném, ha a fenti témák bármelyike kérdésként megjelenne közöttük. Az óvodásoknak túl hosszúak és bonyolultak ezek a mesék, kivéve talán nagy kedvencemet, a háromfülű Trivadarról szóló mesét.

+1 Szubjektív vélemény

Meseország valóban mindenkié. Mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz. Hozzám személy szerint bárki és bármi jöhet, tisztelettel fogadom. Leültetem, megetetem, megitatom, beszélgetek vele. Sokat tudok tanulni tőlük.

Kivételesen azt szeretném kérni, hogy csak azok kommenteljenek, akik hozzám hasonlóan végigolvasták a könyvet. Párbeszédet csak azonos alapokról lehet kezdeni...

ITT OLVASHATÓ

EZEN SENKI SEM NYER, DE MINDENKI VESZÍT – INTERJÚ UPOR LÁSZLÓVAL

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: PETHŐ TIBOR
2020.10.09.

A keresztény és a nemzeti két olyan erősen emocionális hívószó, amely mozgósító erejű Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy esetünkben nem a magyar nemzethez való tartozásról, nem a keresztény kultúráról, főleg nem a keresztény vallásról van szó, ezek most „politikai termékek” csupán – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Upor László. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szeptember végén távozott vezetője szerint a hatalom nekik szegezett kérdése valójában annyi, hogy velük vagy ellenük vannak-e. – Állást kell foglalni a hűség kérdésében – mondta.

(…)

Upor László szavai szerint az egyetem kuratóriumát irányító Vidnyánszky Attila – mint annyi állás, felelősség, befolyás halmozója – „nem látja saját határait, csupán annyit észlel: van még a horizonton valami, ami nem tartozik a fennhatósága alá”. Ez kapzsiság, nem anyagi, hanem szellemi értelemben...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A MENEKÜLTVÁLSÁG LEPLE ALATT KITALÁLTA, HOGY Ő LESZ A RÉGIÓ VEZÉRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.09.

Marianne

Ki fogja megállítani Orbán Viktort, az európai illiberálisok vezérét, aki 2010 óta egyfolytában szembeszáll az EU-val? – kérdezi a francia lap. A politikus legutóbb, a Bizottság jogállami jelentése után már azt követelte, hogy menesszék Vera Jourovát, a Bizottság alelnökét, amiért az betegnek minősítette a magyar demokráciát. Majd a lengyelekkel karöltve azzal fenyegetőzött, hogy meggátolja az újjáépítési programot, ha túl kemény jogállami feltételeket akarnak rákényszeríteni a két országra. De programja messze túllép a jogállami vitán.

A menekültválság leple alatt kitalálta, hogy ő lesz a régió vezére. Azóta az új, konzervatív és összefogásellenes Európa építésén fáradozik. A szövetség Lengyelországtól a Balkánig terjedne. Ellensúlyt képezne a német-francia tandemmel szemben és beleszólna az európai döntésekbe. Orbán e célból szerezte meg a bővítési biztos posztját. A tisztség gazdájának – minden szabályt felrúgva – előírta a magyar álláspont képviseletét, vagyis hogy Törökországot és beleszámítva fel kell venni a balkáni országokat. Ukrajna rovására. Kijevvel az a baja, hogy az gyötri a magyar kisebbséget. De ki parancsol megálljt a magyar vezetőnek?

Die Zeit

A német lap kiadói tanácsának egyik tagja vitába száll azokkal a véleményekkel, miszerint kifutó modell a demokrácia. Sőt, úgy látja: annak jobban megy a sora, ahogy azt a Kasszandrák kürtölik a Covid és a gazdasági válság miatt. És nem lesz újabb Weimar. Josef Joffe ugyan rögzíti, hogy a járványra hivatkozva egy sor állam kiterjeszti jogkörét, alapjogokat tilt be. Az újfajta tekintélyelvű szörnyre jellemző az expertokrácia, tehát az, hogy fehér köpenybe öltözött szakértők segítenek az államnak ellenőrzés alá vonni a szíveket és agyakat.

Európában a demokrácia sírásói: Salvini, Le Pen, Strache, Orbán, Kaczynski. Távolabb pedig Putyin, Lukasenko, Bolsonaro, Hszi és Trump. A borúlátók szerint egyre erősödik a tekintélyelvű ár. Ég veled, liberális jogállam! Csakhogy az öreg földrészen – leszámítva Magyarországot és Lengyelországot – csupán pocsolya ezt a hullám, mint ahogy Amerikában is. Valójában sehol sem omlik össze a demokrácia három pillére: a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a sajtó.

Azon kívül az ultrák felemelkedése nem feltartóztathatatlan, tessék csak megnézni Salvini, Le Pen vagy Strache helyzetét. Az is tény, hogy az olyan önkényurak, mint Putyin, Lukasenko és Hszi nem jelentenek új irányt. Az orosz elnök 20 éve van hatalmon, belorusz kollégája negyed évszázada. Kínát 70 éve tartja karmaiban a totalitarianizmus.

Ugyanakkor jogos az ellenvetés, hogy a brazil államfő nem puccsal vagy polgárháborúval, hanem demokratikus választással jutott hatalomra. A pokol éppen akkor indul be, amikor a voksok ilyen caudillőkat, ducékat és führereket segítenek kormányra. De hogy a populizmus mennyire veszélyes, azt jól illusztrálja az USA és Nagy-Britannia. Az ilyen rendszerekben az agitátorok közvetlenül, a parlament, a pártok és a média megkerülésével szólnak a néphez. A vezér azt állítja, hogy ő a tömegek hangja, megvédi az embereket a korrupt elittől. És a végén csak hab a tortán: a nemzetközösség, a nacionalizmus, a hit, a védelem az idegenekkel szemben és Trump esetében az „America first”.

Az egykori Weimari Köztársasághoz képest nagy különbség azonban, hogy a mai populizmus tünet, míg a fasizmus a megoldatlan válság következményeként bukkant fel. A kormányok követnek el hibákat a ragály kezelése során. Inognak az olyan, fiatal demokráciák, mint a magyar és a lengyel, ám az EU bekeríti őket. Az pedig igazi csoda, hogy mostanság a nehéz helyzetben nem a politikai szélsőség, hanem a közép erősödik.

FT

A demokráciát meg kell védeni Putyintól vagy Hszitől, tehát fel kell lépni az autokraták agressziójával szemben, de a jogállamot igazából odahaza fenyegeti nagy veszély a nyugaton. Erre hívja fel a figyelmet az elemzés, hozzátéve, hogy manapság sokan szívesen beszélnek arról: visszaszorulóban van a demokrácia. És valóban, mindenütt önjelölt „erős emberek” pocskondiázzák a liberális értékeket. Az orosz és a kínai elnök-féle tekintélyelvű vezetőkhöz csatlakoznak az illiberális nacionalisták, mint Erdogan vagy az indiai államfő.

Autokraták vannak az EU-ban is, lásd Orbánt, de ők csupán zsebméretűek. Ugyanakkor a populista pártok egész Európában szorongatják a politikai vezetést. De a legrosszabb, hogy Amerika élén egy autoriter lúzer áll, aki kérlelhetetlen megvetést tanúsít a jogállam iránt. Nem véletlen, hogy kemény felháborodást vált ki Putyin, amikor álhírek terjesztésével, valamint a szélsőségesek támogatásával gerjeszteni igyekszik az ellentéteket. De ugyanezt eredményezi, hogy Peking vegyíti az otthoni brutális politikai elnyomást, valamint a nyugati üzleti és politikai intézmények elleni támadásokata digitális térben.

De nem szabad összemosni a hazai gondokat és a külföldi veszélyeket, noha az kétségtelenül feszültséghez vezet, hogy a hatalom az USA-tól Kínához kerül át. Ez pedig alkalmat ad a Putyin-féle autokratáknak, hogy szétrombolják, illetve megkérdőjelezzék a hidegháború utáni alapvetést a liberális politikáról és a nyitott piacokról. De a demokrácia bajainak okait ezzel együtt odahaza kell keresni.

Az egész a 2008-as pénzügyi összeomlással indult, bár az egyenlőtlenségek és a nehézségek nem egyik pillanatról a másikra keletkeztek, bármennyire is kihasználja azokat Trump és a többi demagóg. Továbbá már a válság előtt összeomlott a háború utáni politikai stabilitás alapja, mármint hogy a piacgazdaság fokozódó jóléthez juttat mindenkit. Az összeomlás után a gazdasági megszorítások végleg beadták a kulcsot a rendszernek. A bizalom visszaállításához megfelelő politikára van szükség.

De az azért fura, hogy minden hencegésükkel együtt az autokraták és önkényurak pontosan tisztában vannak a demokrácia erejével. Azt is tudják, mennyire törékenyek a tekintélyelvű rezsimek. Még ha hanyatlónak minősítik is a nyugatot, nem látnak tüntetőket, akik kevesebb szabadságot akarnak. Ezzel szemben Putyin és Hszi félelemben él. De a demokráciát mégsem tőlük kell megóvni. Olyan gazdasági és szociális politikát kell folytatni, ami nem fosztja meg legitimitásuktól a liberális társadalmakat a polgárok szemében.

FAZ

Az uniós belügyminiszterek a tegnap tartott online konferenciával belekezdtek, hogy tető alá hozzák az új migrációs megállapodást, ám egy sokat látott európai diplomata szerint olyan terület ez, amely még a jogállamiságnál is mérgezőbb. Pedig utóbbi ügyében hatalmas a vita és még a gazdasági segélycsomag is veszélybe kerül. Ám a bevándorlás ügyében alighanem évek kellenek, amíg tető alá kerül a szerződést.

Igazából olyan nagy durranás nem volt azóta, hogy a Bizottság két hete bemutatta az elképzelését a menedékpolitika megújítására. Ugyan a magyar, a lengyel és a cseh kormányfő mormogott a „kötelező kvóták” miatt, de még Orbán Viktor is méltatta az új hangot, vagyis hogy a hangsúly a visszatoloncolásokra kerül. Viszont figyelemreméltó, hogy megbomlott a visegrádi egység, mert Szlovákia sokkal visszafogottabban nyilatkozott. De hát Pozsony már 4 éve bedobta a „rugalmas szolidaritás” ötletét.

Ugyanakkor a déli frontállamok továbbra is attól tartanak, hogy jórészt náluk ragadnak a menedékkérők, mert a többiek nem veszik át, illetve nem sikerül hazazsuppolni azokat. A németek félelme pedig az, hogy a legtöbb bevándorló változatlanul náluk köt ki, mert egyszerűen továbbáll onnan, ahol az ügyüket elbírálják.

Guardian

A migrációs vita kapcsán Európának meg kell szabadulnia az előítéleteitől, vagyis ellent kell mondania Orbán Viktornak. Mert ha az EU inkább a magyar vezetőre hallgat, nem pedig a Bizottság elnökére, aki emberi és emberséges, a rasszizmust elutasító uniót hirdet, akkor megkérdőjeleződik, hogy a szervezet mennyire ragaszkodik a demokráciához, az emberi jogokhoz, a jogállamhoz. De egyúttal veszélybe került az egész nemzetközi tekintélye.

A megosztottság azonban hatalmas, gyors előrelépésre ne számítson senki. Hiába terjesztett elő Brüsszel a minap javaslatot a teljesen félrecsúszott migrációs politika reformjára. Von der Leyen azt reméli, hogy meg lehet győzni a bevándorlást keményen elutasító magyarokat, lengyeleket, szlovákokat és cseheket, mármint hogy az idegenek befogadása hasznos, kedvezően hat a társadalmakra, gazdagabbá teszi a nemzeti kultúrát és sokak életét befolyásolja. Ám erről a négyek hallani sem akarnak, mert nekik nincsenek ilyesfajta tapasztalataik.

A másik oldal, ideértve jogvédőket és civil szerveződéseket, ugyanakkor fél attól, hogy a Bizottság túlságosan is elébe megy a szélsőjobb követeléseinek. Így pedig csak még kiszolgáltatottabbak lesznek a világ legsérülékenyebb emberei, a menekültek. Az előrelépés útjában a büszkeség és előítélet jelenti a legfőbb akadályt. Hogy mindkettőn túl lehessen lépni, ahhoz Európának fel kell adnia faji, vallási és etnikai elfogultságát. Őszinte párbeszédet kell folytatnia az értékekről és saját identitásáról. Végül pedig el kell fogadnia, hogy sürgősen új alapokra kell helyezni a viszonyt egy sor afrikai állammal, illetve más feltörekvő országokkal.

Nagy dilemma persze, hogy ki jeleníti meg Európát: von der Leyen, vagy netán Orbán és a visegrádiak, akik zárt, fehér, keresztény klub mellett kardoskodnak. Valamint hogy ki lehet-e egymással békíteni a két, teljesen különböző és egymással versengő megközelítést? Az uszító, antiszemita beütéseket mutató magyar megnyilvánulásokat egyszerű visszaverni. Mint ahogy azt is, hogy a miniszterelnök nem kér a nyíltan párhuzamos társadalomból, amelyben együtt élnek a muzulmánok és keresztények.

A multikulturális EU-hoz morális vezetőre volna szükség, ilyen azonban nincs, ezért marad a kizárás és a felsőbbrendűség. Úgyhogy aligha lesz gyors megállapodás a migrációs politika átalakításáról. Pedig Európának nagy szüksége van a bevándorlókra, amit csak megerősített a járvány. Ám lassú és fájdalmas folyamat vezet ahhoz, hogy az unió ésszerűbben kezelje a kérdést.

NZZ

A tagállamok vétójoga akadályozza az EU külpolitikáját, egy sor kormány mégis ragaszkodik hozzá, de ezen változtatni kell. Az eltérő nemzeti törekvések miatt kellett majdnem két hónap, hogy megszülessenek a szankciók Belarusz ellen. De éppen ez a hosszas huzakodás támasztja alá, hogy meg kell válni az egyhangú döntéshozatal elvétől. Hiszen egy sor más területen már kétharmaddal születnek a határozatok. Utóbbi eljárásmód hívei arra hivatkoznak, hogy tömbök vannak a szervezeten belül (a takarékosak, a V4-ek, a déliek), így szinte nincs olyan javaslat, amelyet nem torpedózna meg valamelyik csoport.

A lap mégsem tartja valószínűnek, hogy az unió belátható időn belül módosítana a jelenlegi renden, mert

- a kisebb államok attól tartanak, hogy az erősebb tagok csak még inkább átlépnének az érdekeiken

- a nacionalisták, főként a visegrádiak ellenzik, hogy tovább nemzetállami jogköröket adjanak át az uniónak

- hogy elfogadhassák az oroszok vagy a kínaiak befektetési ajánlatát, a magyaroknak, 

- bolgároknak, görögöknek és portugálok nem mondhatnak le a szuverén külpolitikáról

- hiába van érvényben bizonyos területeken a többségi elv, időnként még az így hozott döntések is illegitimnek minősülnek, lásd, amikor a magyar, a szlovák, román és cseh kormány simán figyelmen kívül hagyta a kvótahatározatot.

Ily módon az európai külpolitikában továbbra is a „hajlandó államok szövetsége” jelenti a húzóerőt. Azaz a kezdeményezés a németektől és a franciáktól indul ki, majd a Bizottság és a más államok is csatlakoznak ahhoz.

Süddeutsche Zeitung

„Professzor, politikus és provokatőr”. Így mutatja be a lap a Közép-Európai Egyetem leköszönő rektorát, aki nagy sikerként élte meg az Európai Bíróság héten hozott döntését a Lex CEU ügyében. Az iskola egy része továbbra is Budapesten marad, amit az igazgató elvi kérdésnek tekint, éspedig azzal a felkiáltással: „No, most aztán már elég!” Túl azon, hogy az Orbán kormány – mélységes ellenérzésektől vezérelve – csupán Soros-egyetemként emlegeti az intézményt.

Az egykori kanadai liberális politikus egy éve kijelentette: szó sem lehet arról, hogy kapituláljanak Orbán Viktor előtt. És hogy az elűzetésük jelzi: a miniszterelnök egypártrendszert épít, amelyben nem kívánatosak a kritikus vélemények. Továbbá hogy a CEU kapcsán a kutatás szabadságát támadja. Úgyhogy a rektori hivatal továbbra is magyar fővárosban van. Ezek után nem véletlen, hogy a kormányfő zavaró tényezőnek tartja az egyetemet, amely a szabadságra tanítja a diákokat.

Ignatieff szeret keményen fogalmazni, erős gesztusokat tenni, határozottan beszállni a vitákba. Nagyon hatásosan tud szónokolni és írni, szükség esetén tud patetikus, illetve harcias is lenni. Népszerű, az egyetem életét nagyban meghatározó vezető. A megfelelő ember a megfelelő helyen.

Kurier

Mintaszerűnek tartja a Magyarország és a másik három visegrádi állam integrációs politikáját a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt vezére. Hofer írásban válaszolt az osztrák hírügynökség kérdéseire, miután Budapesten Semjén Zsolttal tárgyalt. Úgy fogalmazott, hogy Ausztriának követnie kell a magyar utat, mert amíg nem lehet megbízhatóan védeni a schengeni külső határokat, addig a nemzeti határokat kell biztosítani.

Hozzátette, hogy a magyar migrációs politika nagymértékben épül a 16. század elejének tapasztalataira, tehát amikor a törökök Mohács után elfoglalták az országot és erre ráment a magyar lakosság jó része. Már csak emiatt sem szabad megengedni, hogy a bevándorlás folytán erősödjön a muzulmán befolyás. Hiszen a bűncselekményeket elkövető menedékkérők, illetve az illegális bevándorlók tanúsítják, milyen súlyos következményekkel jár a szabadjára engedett iszlamizálódás.

EUobserver

Varga Judit a portálon megjelentett cikkben erősít rá arra a hivatalos magyar álláspontra, hogy alapvetően elhibázott a Bizottság jogállami jelentése, mert az rossz, rossz helyen és rossz időben jelent meg. Nem lehet alap a demokráciáról folytatandó további vitához. Az igazságügyi miniszter szerint már ott vakvágányra fut, hogy a jogállamnak nincs egységes fogalma. Például a média sokszínűsége nem tartozik bele. Ugyanez vonatkozik az állami hirdetések elhelyezésére, vagy a kormányok információs kampányára is, mert egyik ügyében sincsenek közös európai normák.

Másrészről a helyzetfelmérés nem foglalkozik az etnikai vagy nemzeti kisebbségek jogainak védelmével, illetve az antiszemitizmus elleni fellépéssel. A korrupció előfordul a szövegben, de a pénzmosás már nem. Az ilyen elfogult értelmezés miatt van azután az, hogy néhány, előre kiszemelt kormány kerül reflektorfénybe, mint a magyar és a lengyel. De ha egységes és objektív szempontok alapján vizsgálták meg a tagországokat, akkor az miként fér össze Jourová és Reynders több kétes kijelentésével? – kérdi a miniszter.

Ily módon a jelentés teljes kudarc, lásd, hogy megkérdőjelezi a magyar ügyészség függetlenségét, miközben a főügyész nincsen senkinek sem alárendelve. A Bizottságnak nincs saját megfigyelő rendszere, ezért főleg külső véleményekre hagyatkozott, de azokat elfogultan és nem átlátható módon válogatta ki. Azt viszont az esetek többségében figyelmen kívül hagyta, amit a magyar kormány mondott. Ehelyett leginkább olyan NGO-kra támaszkodott, amelyet támogatást kapnak Soros Nyílt Társadalom Alapítványától.

Az eredmény az, hogy ezek a források sokszor egymásra hivatkoznak. Valójában a jelentést ezek a civil szervezetek írták, ez pedig nem erősíti a kölcsönös bizalmat, az összetartozás érzését. Viszont tisztába teszi a dolgot, mármint hogy a jogállam a politikai program előmozdítására szolgál.

ITT OLVASHATÓ

MESEKÖNYVBŰNÖZÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.09.

Én nem tudom, hogy a csepeli önkormányzatnál megvan-e még az alaptörvény asztala, továbbá azt sem, Gulyás G. miniszter olvasta-e a gránitszilárdságút. Ha nem, rakok ide belőle dolgokat: „…Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja… A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést…”

Ehhez képest van az, ami tegnap óta van. Mégpedig, hogy a csepeli önkormányzat betiltotta óvodáiban a Meseország mindenkié című könyvet, Gulyás G. miniszter pedig arról ábrándozott, hogy felvetődhet a kiskorúak veszélyeztetése az óvodákban, ahol felolvasnak ebből a bűnnel teli műből. Gulyás G. miniszter azt is mondta, hogyha valóban meg lehet állapítani a bűncselekményt a mesekönyv óvodai olvasása miatt, akkor büntetőeljárás fog indulni a fenntartóval szemben. A csepeli önkormányzat jogot sért, Gulyás pedig fenyegetőzik.

Így kellett ennek lenni, hiszen a Dúró Dóra darálója pörformansz után maga a kedves vezető jelentette ki, hagyják békén a gyermekeinket, ez pedig az összes szervilis csinovnyiknak felhívás volt az óbégatásra, s mint kitetszik, cselekvésre is. Így, amikor az volna a sóhajtás, minek ezzel foglalkozni, mert ugyanis ez csak egy könyv, és vannak ennél sokkal fontosabb dolgok, kénytelen vagyok azt mondani, nem igazán. Hiszen ebben benne van az egész nagybüdös élet, szabadságok és szolgaságok, hajnalok és éjfelek, Mari néni csirkeszárnya és a kisunokánk szétbombázott élete úgyszintén.

A törvény a Fidesznek annyi, akár a sóhajtás, és leginkább úgy és akkor tartják be, ha az az érdelükben áll, vagy hasznot hajt. Máskülönben a törvény, legyen az akár a mítoszi magasságokba emelt alapbigyó, semmit sem ér, illetve éppen annyit. A nemzeti alaptanterv ugyan nem törvény, de az oktatási, nevelési intézmények számára az, ebben pedig az foglaltatik, hogy a tananyagnak olyan alapvető értékeket kell közvetítenie, mint a megértés, az együttérzés, a törődés, a szabadság, az igazságosság, a méltányosság, a tolerancia és az önazonosság. – Konklúzió, szarunk rá...

ITT OLVASHATÓ

HA MÁR DARÁLNI SINCS MIT: MESEORSZÁG VALÓBAN MINDENKIÉ?

MÉRCE
Szerző: GREGOR ANIKÓ
2020.10.06.

...A Meseország mindenkié körüli viták nyomán többen, politikai aktivizmustól vagy egyszerűen a különféle kisebbségek és elnyomott csoportok iránti elkötelezettségtől hajtva azonnal megrendelték vagy megvásárolták a könyvet, amely így mára hiánycikk lett, és az eladási sikerlisták élére került. Ez nyilvánvalóan még inkább bosszanthatja a kötetet kritizálókat, ami derültséget és kárörvendést kelt a „rajongók” között: a negatív reklám is reklám; aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Közben különféle akciók szerveződtek a könyv mellett és válaszul a könyv ellen: ledarálás, petíciók, felolvasás, tüntetések. Toroczkai László, a Mi Hazánk pártelnöke a versengő áldozatiság korszellemére kiválóan ráérezve vette védelmébe a könyvet ledaráló párttársát, és a keresztény értékek önjelölt védelmezője, a nemzetközi CitizenGO hálózat egyik magyar vezetőjét, aki a könyv elleni petíciót elindította, és Dúró Dórához hasonlóan fenyegetéseket kapott. Toroczkai „A magyar anyák védelme” címmel szervezett tiltakozó akciót.

A kötet jó úton halad tehát afelé, hogy szimbólummá váljon, ahogyan az többek között a „gender” fogalmával vagy az isztambuli egyezménnyel történt: mindenki tudja, hogy mit gondolnak róla a támogatók és az ellenzők, és azt is tudja, ő maga hova tartozik ebben a mesterséges kétosztatú térben.

Az eddigi megszólalások egyelőre nem érintették azt a kérdést, hogy egyáltalán kik azok, akik ezt a vitát, amely az előzőek mellett egy könyvről és annak megjelenéséről, megvásárlásáról, gyerekeknek a könyvhöz való hozzáféréséről is szól, potenciálisan valóban a magukénak érezhetik abból a szempontból, hogy reális kérdésként merül fel az életükben a könyvhöz való hozzáférés.

Meg tudják-e venni, vagy van-e könyvtár a lakóhelyükön vagy az iskolában, ahol ki tudják kölcsönözni, és hogy egyáltalán jut-e idő az olvasásra, van-e olyan közeg, amelyben az olvasás, a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetőség szerint akadálymentes és támogatott. Néhány friss kutatás segítségével szeretném kontextusba helyezni ezt a könyv- és értékvitát.

A sors különös fintora, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum (bizony, a Demeter Szilárd vezette PIM) és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete pár hete hozta nyilvánosságra a megrendelésük nyomán a TÁRKI által idén júliusban végzett felmérésének eredményeit, amelyet a hazai sajtó nagy része azzal a fő üzenettel publikált, hogy „csökkent a könyvet olvasók száma Magyarországon”.

Ezt egyéb információ hiányában könnyű úgy értelmezni, hogy következésképpen romlik a műveltség szintje, azaz hülyül el az ország. Innen már csak egyetlen lépés, hogy az ország és a közélet állapotáért a műveletlen és megvezethető szavazókat tegyük felelőssé.

Aki azonban belenézett ebbe a kutatási jelentésbe, valamint hozzáteszi a három évvel ezelőtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FszEK) megbízásából készített, a 3-17 évesek olvasási és könyvvásárlási szokásairól szóló kutatás eredményeit, könnyen tudja árnyalni a fenti leegyszerűsítő megállapítást. Erre teszek most kísérletet.

A kutatásokból ugyanis kiderül, hogy a könyvekhez való hozzáférés – nem meglepő, de a kultúrharcos viták közepette könnyen háttérbe sorolható okokból – erősen függ az anyagi helyzettől.

A TÁRKI kutatásából az olvasható ki, hogy a lakosság több mint fele, 53 százaléka sosem olvas könyvet, körükben a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33 százalék). A maradék 47 százalékot kitevő könyvolvasók harmada sosem vásárol könyvet...

ITT OLVASHATÓ

MI IS EZ A MAGYAR GYÁRTÁSÚ CSODAGYÓGYSZER A KORONAVÍRUS ELLEN?

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2020.10.08.

Hazai pályán kezd a remdesivir-gyártásába a Richter. De mi ez a szer, hogy működik, és tényleg ennyire jó a koronavírus ellen? Valóban ígéretes, de a hatékonyságát még jelenleg is vizsgálják. A szer egy nélkülözhetetlen segédanyagát mindössze néhány cég állítja elő a világon, az egyik pont magyar. Ez kapóra jönne az önellátó járványkapacitások kiépítésén dolgozó kormánynak. A Richter a jelek szerint mégsem ettől a cégtől szerzi be a segédanyagot, de hogy honnan, nem árulják el. Az sem derül ki, mennyit költött az állam a fejlesztésre.

Elindult a súlyos koronavírusos betegek kezelésében az egyik legígéretesebb hatóanyagnak számító remdesivir gyártása Magyarországon – erősítette meg szerdán az Indexnek a fejlesztést és a gyártást végző Richter.

Mint kiderült, a cég márciusban kapta a megbízást a kormánytól, és öt hónap alatt sikerült szintetizálnia a hatóanyagot. A fejlesztést az állam fizette, és az injekciós kiszerelésű gyógyszer nem is kerül kereskedelmi forgalomba, a cég a teljes mennyiséget átadja az államnak, így bevétele nem is származik belőle. Az eddig legyártott mennyiség körülbelül háromezer beteg kezelésére elég. Körülbelül 260 betegnek elegendő mennyiség már szeptemberben átesett a minőségellenőrzésen, így ezek már be is vethetők...

ITT OLVASHATÓ

MIT KERES „POLT EMBERE” GYURCSÁNYNÁL? – MÚLTJÁVAL ÉS JELENÉVEL SZEMBESÍTETTÜK IHÁSZ SÁNDORT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.10.08.

A mai ellenzék sokáig a „fideszes ügyészség” egyik arcaként könyvelte el Ihász Sándort. Ám a volt fővárosi főügyész, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség későbbi vezetője – akinek karrierjét bő két éve a Gyárfás-ügy törte ketté – nemrég a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértőjeként reaktiválta magát. Nagyinterjúnkban most azt mondja, „semmi okot nem szolgáltattam arra, hogy lefideszesezzenek, és most sem, hogy – a DK-s munkám miatt – lekomcsizzanak”...

ITT OLVASHATÓ

SZARKA GÁBOR MEGPRÓBÁLT BEJUTNI AZ SZFE VAS UTCAI ÉPÜLETÉBE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.10.08.

A diákokat nem érte váratlanul a kancellár próbálkozása.

Csütörtök délelőtt kicsivel 10 óra előtt megpróbált bejutni Szarka Gábor, frissen kinevezett kancellár a Színház-és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületébe.

Szerdán az SZFE hallgatói és a sztrájkbizottság is elutasította az egyetem vezetése által tett komplex ajánlatot, erre reagálva közleményt adott ki Novák Emil általános rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár. Ebben többek között azt írták, hogy „Szarka Gábor október 8-án reggel az SZFE Vas utcai épületében megkezdi a munkáját annak érdekében, hogy biztosítsa az egyetem működőképességét, felelősséget vállalhasson az ott dolgozók munkakörülményeiért és intézkedhessen a bérek és egyéb juttatások kifizetéséről".

Az egyetem polgársága kora reggel óta gyülekezett a Vas utcai bejárat előtt, tegnap,

az SZFE HÖK honlapján arról írtak, hogy hisznek benne, hogy egyetemüket meg tudják és meg is fogják védeni.

Szarka Gábor reggel megjelent a bejárat előtt, és azt kérdezte, kivel tárgyalhat. A diákok erre közölték, hogy az SZFE-nek jelenleg nincsen legitim vezetése...

ITT OLVASHATÓ

ZENÉLŐ SZÖKŐKÚT MIATT VÁGNÁK KI A FÁKAT EGY MÉSZÁROSHOZ KÖTHETŐ HOTEL SZOMSZÉDSÁGÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.10.08.

Közel egymilliárd forintért tervezik fejleszteni a Nyíregyházához tartozó Sóstógyógyfürdőt. A projekthez egy zenélő szökőkút is tartozik, ami miatt több tucat fát kell kivágni a ligetes területen. Így viszont nagy valószínűséggel a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels vendégei is ráláthatnak majd a turisztikai attrakcióra.

Nyíregyháza fürdőhelyét, Sóstógyógyfürdőt egy 371 hektáros parkerdő választja el a központtól. Ezt érintené a fejlesztés, amelynek száz százalékos bruttó uniós támogatása 992 millió forint. A beruházás tervezett átadása 2021 szeptember vége, a beruházó pedig Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Egy korábbi híradás szerint erre a programra Nyíregyháza Önkormányzata és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. konzorciumot hozott létre...

ITT OLVASHATÓ

OLYAN KEVÉS A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY, HOGY TÁPPÉNZRE MENEKÜL, AKI TEHETI

G7.HU
Szerző: BUCSKÍ PÉTER
2020.10.08.

Ötödével többet fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő táppénzre az idei első félévben, mint az ezt megelőző évben. 2019-ben januártól júniusig 63,5 milliárd forintot kellett a keresőképtelen munkavállalóknak utalni, idén azonban 76,1 milliárd forintot.

Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat. A munkavállalói járulékokból az állam bevétele az idei első hat hónapban 2 százalékkal csökkent, ezt figyelembe véve még nagyobb mértékű a táppénzes kifizetések növekedése.

Az alábbi ábránkon az is jól látható, hogy a táppénzkiadások éppen a koronavírus-járvány megállítására (március második felében és áprilisban) hozott szigorú intézkedések után ugrottak meg. Keresőképtelenség esetén az első 15 napban nem az állami társadalombiztosítási alap téríti a kieső bért, hanem a munkáltató – ezt az időszakot betegszabadságnak hívják – ezért sem meglepő, hogy májusban és júniusban még inkább megnőtt a táppénz kifizetések összege...

ITT OLVASHATÓ

EZEKRE EMLÉKEZNI FOGUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.10.08.

"A közvélemény gyakran korrupciót érzékel olyan sajtóhírek alapján is, amelyek hátterében valójában más, esetleg a Btk .-ba nem is ütköző jogsértő magatartás áll. A közvélemény megalapozatlan érzékelése – sajnálatos módon – az ország megítélését is rontja azáltal, hogy a közvélemény-kutatások adatait nemzetközi szervezetek felhasználják döntéseik, értékeléseik megalapozásához."

Ezek Polt Péter szavai, aki sokadszorra is maximálisan meg volt elégedve saját és hivatala munkájával a korrupció visszaszorítását illetően. Polt a legtöbb ember számára – aki képes az önálló gondolkodásra – egy olyan báb, aki a kormányváltást követően akár még a bíróságon is találhatja magát. Poltra bizonyítani jelen körülmények között nyilván semmit sem lehet, hiszen a rendszer úgy épült fel, hogy a legfőbb ügyész mindenféle ellenőrzés nélkül végezhesse munkáját. Ő csak a parlamentnek köteles elszámolni, ami a kétharmados Fidesz többség miatt körülbelül annyit jelent, hogy Polt Orbánnak jelent. Ha a miniszterek elnöke nem lát gondot – és ugyan miért is látna? –, akkor a főügyész folytathatja munkáját.

Vele szemben a bíróságon senkinek sem lenne esélye, mert lehet ugyan, hogy csak egy végrehajtója a rendszernek, azonban be van annyira biztosítva, hogy végső soron érinthetetlen. A hatalom a mai napig próbálja azt a látszatot fenntartani, hogy a vádak velük szemben egyszerűen nem igazak, és évente jelentéseket készítenek az állítólagos helyzetről. Ám ezeknek körülbelül annyira lehet hinni, mint az ÁSZ vagy a KSH jelentéseinek, amelyek szintén a kormány megbízásából közölnek évről évre egyre javuló adatokat. A korrupcióról is szóló jelentést nem kívánom elemezni, hiszen kétlem, hogy annak bármiféle valóságtartalma is lenne. Egy olyan országban, ahol a NER elit milliárdokkal lophatja meg büntetlenül az ország lakóit, ugyan mi értelme bűnüldözésről beszélni?

Amíg Tiborcz, Szijjártó vagy Farkas Flórián a mai napig szabadon járkálhat, lehetőleg kerülve a nyilvánosságot, addig nincs értelme elemezni a legfőbb ügyész hazugságait. Majd ha akár egyetlen NER-közeli bűnözőgyanús figurát elítélnek a hazai bíróságok, miután Polt vádat emelt ellenük, akkor talán komolyabban lehet venni a marhaságait. Itt azonban még nem tartunk, hiszen mint ahogy a fent idézett állítás is mutatja, sajtóhírekről és a közvélemény által félreértelmezett korrupciós ügyekről beszél, miközben csak a vak nem látja, mi folyik ebben az országban. Az ország megítélését pedig nem az emberek gondolkodása rontja, hanem az, hogy egy ilyen országromboló kormányunk van. De ehhez hozzátartozik maga Polt Péter is, aki lehetővé teszi, hogy lényegében Orbán mindenkit teljesen hülyének nézzen. Ő pont ugyanannyira sáros ebben, mint a korábban felsorolt, vélhetően korrupt politikusok.

Addig azonban csak feltételezni lehet a korrupciót, hiszen a hazai bíróságok (legtöbbször éppen a vádemelés hiányában, vagyis azért, mert Polt szerint nincs itt semmi látnivaló) a jelen rendszerben nem fogják kimondani, hogy Szijjártó, Rogán vagy Farkas Flórián bűnös, ezért mi magunk sem állíthatjuk...

ITT OLVASHATÓ

A KURATÓRIUM SZABAD, AZ EGYETEM NEM – NÉMETH GÁBOR BLOKÁDRÓL, CSÁSZÁRRÓL ÉS IDIÓTÁKRÓL

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.10.08.

A József Attila-díjas író több mint tíz éve tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a szenátus tagjaként rektori tanácsadó is volt. Ám miután a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium minden jogot megvont a szenátustól, ő is leköszönt. Úgy véli, az SZFE ügye túlmutat önmagán: valójában az egész magyar felsőoktatás jövője a tét.

Ön is lemondott a szenátusban betöltött posztjáról, viszont tovább tanít az SZFE-n. Egyszerre megy és marad is?

Az ötödéves színházi dramaturgok társosztályvezetője vagyok, három filmes osztályban tanítok dramaturgiát, forgatókönyvírást, nem akarom cserbenhagyni a hallgatókat. Más kérdés, hogy ebben a helyzetben hogyan lehet tanítani. A diákok határozott kérése volt, hogy az órák reflektáljanak a jelenlegi eseményekre. Az MA-képzésben a filmrendezők például kidolgozzák egy elképzelt televíziós csatorna műsorstruktúráját, különböző műfajok paródiáival mutatják be a mostani történéseket. De egyre többen mondják azt, hogy minden oktatási tevékenységet fel kellene függeszteni addig, amíg az illegitim kuratórium megbízatását vissza nem vonják.

Vidnyánszky Attila szerint a diákok egy szűk radikális csoportja tartja rettegésben a többieket, akik nem mernek megszólalni, hogy elegük van már a bojkottból.

Készült nálunk egy felmérés, amelyből kiderült: a válaszadó diákok 97 százaléka egyetért azzal, hogy a hatalom által kierőszakolt modellváltással szemben egységesen kell fellépni. Gyakran vádolnak minket, tanárokat azzal, hogy manipuláljuk, hergeljük a fiatalokat. Vegytiszta baromság. Önálló, felnőtt emberek, ha akarnánk, se tudnánk befolyásolni őket. Olyanok, akik képesek saját elhatározásukból kiállni az alapvető szabadságjogokért, az egyetem autonómiájáért és az emberi méltóságukért...

ITT OLVASHATÓ

LAPAJÁNLÓ

HOVÁ, MERRE, KOMPORSZÁG?

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.10.08.

„Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.” Ezt Ady Endre az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című publicisztikájában írta 1905-ben, mégis – az orbáni politikának köszönhetően –, mintha leképezné a 2020-as Magyarországot is. Arról, hogy valójában hová is tartunk, Wiener György politológussal, az MTA köztestületi tagjával, az MSZP választmányának elnökhelyettesével beszélgettünk, aki szerint az Orbán kormány nem rögtönöz, hanem lépésről-lépésre halad előre a magyar nagytőke megerősítése és a középhatalmi pozíció elérése érdekében, és mindent ennek rendel alá.

– Ebben az országban sokan hittük, hogy azzal, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, megérkeztünk Nyugatra. Ám az Orbán kormány nem egy intézkedése miatt, sokkal inkább úgy tűnik, mintha Keletre tartanánk. Most akkor valójában hol vagyunk, Nyugaton, vagy Keleten?

– A magyar történelem során, mindvégig meghatározó jelentőségű kérdés volt, hogy az ország Európa melyik részéhez tartozik. Bár az általánosan elterjedt vélekedés az, hogy a Szent István-i államalapítással Magyarország egyértelműen a Nyugat részévé vált, ez azért nem teljesen pontos értékelés. Ameddig ugyanis a Bizánci Birodalomnak – az 1204-es IV. keresztes hadjáratig – jelentős szerepe volt, addig Magyarország jelentős bizánci kapcsolatrendszerrel is rendelkezett. Példaként említem, hogy a Szent Korona alsó részét az 1074 és 1077 között uralkodó I. Géza. VII. Dukász Mihály bizánci császártól kapta, és ez is az ilyen irányú függést mutatta. Az 1160-as évek magyar trónviszályaiba a Bizánci Birodalom nagyon erőteljesen beavatkozott, sőt, az 1172 és 1196 között uralkodó III. Béla a bizánci udvarban nőtt fel, mert amíg Manuel császárnak nem született fia, addig ő volt a kiszemelt trónörökös Alexiosz néven. A XIII. század elejétől Magyarország egyértelműen a nyugati orientációra váltott át, amin azután a török hódoltság változtatott...

ITT OLVASHATÓ

GYURKÓ SZILVIA: A SZÜLŐK KÉTHARMADA SZERINT LEHET GYEREKET VERNI

SZEGED.HU
Szerző: RAFAI GÁBOR
2018.10.21.

Nem születünk szülőnek, a gyermeknevelést is tanulni kellene – állítja Gyurkó Szilvia, hazánk legismertebb gyermekjogi szakértője, aki szerint a gyermekek számára legveszélyesebb közeg a saját családjuk.

– A család a legfontosabb egy gyermek életében, miközben a gyermekek elleni erőszak többségét éppen a családon belül követik el. 

Szigorúbb törvénykezés kellene vagy szemléletváltás?

– Mindkettőre nagyon nagy szükség lenne. El kellene végre fogadnunk, hogy a gyermekek számára legveszélyesebb közeg a saját családjuk. Elsősorban azért, mert a gyerek nagyon kiszolgáltatott annak a közegnek, amiben felnő, bármilyen körülmények közé születik is. A gyereknek egyszerre van joga a saját, vérszerinti családjához, és ahhoz, hogy erőszakmentesen nőjön föl, de ez a kettő együtt nagyon sokszor nem biztosítható, és valamelyik jog sérülni fog. Sokszor elmondhatjuk, ami egy gyerekkel a saját családjában történik, annál rosszabb már nem fog vele történni egész életében.

– Segítség?

– Mivel a gyermekbántalmazások mindig zárt falak mögött zajlanak, sok esetben a környezet sem tesz semmit ellene, a gyerek pedig nem tud védekezni, ezért óhatatlanul elkallódik, vagy rossz útra lép. Sok esetben azok a gyerekek, akik bántják az iskolában a társaikat, otthon saját családjukban bántalmazás áldozatai...

ITT OLVASHATÓ

MEGINT FELTŰNT A HÁZ FALÁN A JEL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.10.08.

Megjelent egy mesekönyv, Meseország mindenkié címmel. Kevesen hallottak róla, észrevétlenül bújt meg a könyvesboltok polcain, a többi társa között. Egészen addig, ameddig egy Dúró Dóra nevű négygyermekes nő reklámot nem csinált neki. A Mi Hazánk parlamenti képviselője sajtótájékoztatón ledarálta a könyvet, amitől az rövid időn belül az eladási listák élére ugrott.

Ha eddig tartana a történet, akár gerilla marketingnek is gondolhatnánk, Dúró Dórát pedig egy szakmáját értő, kreatív marketingesnek. Sajnos azonban nem erről van szó, mert Magyarországon vagyunk, 

ahol semmi sem az, aminek látszik.

A Meseország mindenkié ismert meséket dolgoz fel, sajátos megközelítésben. Igen, a főszereplők között van meleg és leszbikus, de a legtöbben valamilyen fogyatékkal élők. Bele lehet lapozni, ha nem tetszik, le lehet tenni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: LESZ-E MAGYAR TÍPUSÚ ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA BULGÁRIÁBÓL? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.08.

A Frankfurter Rundschau pedzgeti a kérdést, míg a Time a ledarált Meseország című mesekönyv ügyét boncolgatja. Nemzetközi lapszemle.

FT

A Közép-Európai Egyetem rektora úgy véli az Európai Bíróság ítélete nyomán: immár senki számára nem lehet kétséges az Orbán-rendszer igazi természete, ezért Európa nem halogathatja tovább a cselekvést, hogy véget vessen a jogállam megsértésének. A vendégkommentárban Michael Ignatieff megismétli, hogy a verdikt sokat már nem változtat az egyetem helyzetén, hiszen a CEU kénytelen volt áttenni székhelyét az osztrák fővárosba, és ott is marad, mert Ausztria tisztában van vele, hogy tanszabadság csakis demokráciában lehetséges.

Viszont a döntés mégiscsak fontos, mert visszariaszt más európai kormányokat, nehogy ők is nekimenjenek szabad intézményeknek. De vízválasztó a jogállami mechanizmusról zajló éles vitában is, mert itt az igazság pillanata: a tagoknak ki kell mondaniuk, hogy vissza kell térnie a jogállamisághoz azoknak az országoknak, amelyek magyar példára ismételten áthágják az alapvető közösségi normákat. Ha a többség nem áll ki ennek érdekében, akkor végzetes csapás éri az európai identitást, amelynek a jogállam az alapja. Ezen felül a kontinens középső és keleti fertályán felgyorsul a hosszú ideje tartó lassú sodródás a tekintélyelvűség felé.

Hogy ez egyáltalán nem túlzás, azt bizonyítja: mi történt Magyarországon a legutóbbi 3 évben. Mivel nem állították le időben Orbán támadását a CEU ellen, a politikus még inkább magához akarta ragadni az ellenőrzést. Legyűrte a tudományos akadémia önállóságát és hozzálátott az egyetemek privatizálásához. A napokban egy ezredest állított az SZFE élére. Miközben a hatalom célirányosan átveszi a független sajtót és ezzel megfojtja a szabad vitát.

A CEU sorsa éppen úgy tartozik Európára, mint Amerikára, bár a washingtoni kormányzat és a távozó budapesti nagykövet sem tett semmit, hogy ne lehessen elűzni egy tengerentúli intézményt. Az EU vezetői pedig az Egyesült Államokra mutogattak. Az eredmény az lett, hogy a 30-as évek óta először távozásra kényszerült egy egyetem az egyik európai országból. A költözés hozzávetőleg 200 millió euróba került, de az EUB határozata nyomán az iskola mostantól maga szabhatja meg, milyen oktatási programokat működtet a magyar fővárosban.

Az intézmény örömmel veszi, hogy a bíróság igazolta küzdelmét az akadémiai szabadságért és a jogállamért. Ám azt nem szabad megengedni, hogy az európai testületek ne kérjék számon Orbánon, amit csinált. Mérföldkőhöz érkeztünk. Az EU vezetőinek érvényt kell szerezniük azoknak az értékeknek, amelyeket meg kell védeniük, miután épp ezért választották meg őket.

EUobserver

A bizottság szóvivője azt közölte, hogy Brüsszel nagyon odafigyel majd arra, miként hajtja végre a magyar vezetés az EUB verdiktjét a Lex CEU ügyében. Arra a megjegyzésre, hogy az ítélet már nem sokat ér, hiszen az egyetem kiebrudalásával Orbán kész helyzet elé állította az uniót, Wigand azt mondta, hogy az unió végrehajtó testülete nem kívánja kommentálni, mikor jut el a döntéshozatalig a legfelsőbb európai bíróság. A határozat ezzel együtt fontos támpont az összes külföldi felsőoktatási intézmény számára, hogy milyen jogi feltételek mellett működhetnek Magyarországon, illetve más tagállamokban.

Le Monde

Az Európai Bíróság újabb meghátrálásra kényszerítette Orbán Viktort, mert kimondta, hogy visszatérhet Budapestre a Soros-féle egyetem. A magyar vezető az idén már a sokadik pofont kapja az európai igazságszolgáltatástól. Annak idején tüntetések voltak Budapesten, a földrészről pedig sorra érkeztek a tiltakozások a CEU elüldözése miatt, de semmi sem hatotta meg a kormányfőt. A bizottság ezek után változtatott módszerén, mivel belátta, hogy az európai jogrendben nincsenek igazából eszközök jogállamot megsértő kormányok ellen, noha Közép- és Kelet-Európában egyre szaporodnak az ilyen esetek. Ezért a szabad kereskedelem szabályainak megszegése miatt perelte be a magyar államot.

Orbán ügyel arra, hogy ne lépje át a vörös vonalat, vagyis ne mondhassák rá, hogy már nem tartja be az európai jogot, ám ezt mindig csak kelletlenül teszi. Például még most sem változtatta meg a jogszabályt, amely a külföldi támogatással működő civil csoportokra vonatkozik, noha az EUB döntése már júniusban napvilágot látott.

Frankfurter Rundschau

A német uniópártok strasbourgi delegációvezetője szerint Bulgáriát nem lehet egy napon említeni azzal, ami Magyarországon és Lengyelországban történik. Merthogy a magyaroknál és a lengyeleknél csupán egyetlen hatalmi központ van, Szófiában viszont legalább három és mindegyik megy a maga feje után. Daniel Caspary elismeri, hogy súlyos gondok vannak a bolgároknál a korrupció, valamint a bíróságok és a média függetlensége miatt, ám szerinte ezeket a bajokat csak akkor lehet megoldani, ha a másik három nagy EP-frakció félreteszi a pártpolitikai megfontolásokat és a néppárttal közösen nekilát a másutt is tapasztalható jogállami hiányosságok felszámolásához.

A Bizottság múlt héten ismertetett jogállami jelentése katasztrofális állapotokat rögzített Bulgáriában. Ezért merült fel, hogy követheti-e az ország a magyar példát, azaz válhat-e belőle illiberális demokrácia. Ez ügyben igen éles vita tört ki Strasbourgban. A bolgár városokban pedig majdnem három hónapja tartanak a tüntetések Boriszov miniszterelnök lemondását követelve.

Az európai zöldek egyik képviselője, Daniel Freund a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján azt mondja, a helyzet ellenére dőlnek az uniós pénzek az országba, és ez csak a korrupciót hizlalja. De hát a kormánypárt az EPP tagja, és az védelmet nyújt számára. Az európai szociáldemokraták osztják a környezetvédők véleményét. A német SPD-képviselők vezetője úgy ítéli meg: sajnálatos módon egyre több kormány gondolja úgy, hogy őket nem kötelezik semmire a közös értékek.

FAZ

Lehet, hogy Magyarország és Lengyelország, de még a négy nagy EP-frakció is csupán blöfföl, amikor – más-más megközelítésből ugyan -, de azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a két nagy gazdasági csomagot, ha a jogállami mechanizmus nem olyan lesz, amilyennek ők akarják. A német liberálisok egyik EP-képviselője úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor csupán szórakozik az EU-val. Daniel Freund a zöldektől ehhez azt teszi hozzá, hogy a magyar vezető lyukra futhat, ha a parlament és a tanács elnöksége hatásos rendszert tud kialakítani a közös normák betartatására.

A szociáldemokraták frakciófőnöke arról beszélt, hogy nem lehet egymás ellen kijátszani a gazdasági helyreállítást és a demokrácia megóvását. Közben nagy a nyomás Róma, illetve Madrid részéről, mert a két országnak a járvány miatt égetően szüksége van a segítségre. A liberálisoknál pedig a francia elnök sürgeti, hogy lépjenek a gázra. A négy képviselőcsoport azonban egyelőre nem ingott meg. De lehet, hogy ők is blöffölnek?

Ugyanis a hollandok is vétót helyeztek ugyanis kilátásba, mert ők meg túl enyhének gondolják a jogállami feltételeket. Így a pártcsaládok mondhatják, hogy nem ők, hanem a tagországok fekszenek keresztbe.

De közben meglódultak a dolgok Strasbourgban. A jogállamiság tiszteletben tartását sokáig a zöldek, a liberálisok és a szociáldemokraták sürgették, az EPP ezzel szemben Orbánt védte. Ám Weber a héten megmakacsolta magát, kijelentve, hogy demokratikus normák nélkül szó sem lehet segélytervről. Ily módon lépéskényszerbe hozta a szociáldemokratákat és a liberálisokat, mert ezek után ők sem tűnhetnek engedékenynek.

EUobserver

Az egyik nemzetközi civil szervezet igazgatója arra figyelmeztet, hogy az Európai Parlamentnek nem szabad elfogadnia a tervezett jogállami feltételrendszert, mert azt a soros elnökséget betöltő német kormány teljesen felvizezte. Michael Meyer-Resende, a Berlinben működő Democracy Report International ügyvezetője sajnálatos tartja, hogy a német vezetés beadta a derekát, miután tartott a magyar és a lengyel vétótól. De a tervezetnek ilyen formában már nem sok értelme van, habár a Tanács mégis azt fogadta el tárgyalási alapként.

Miközben a tagállamok 3 éve ülnek a fenekükön a lengyel kormány elleni eljárás kapcsán. A német javaslatnak az a fő baja, hogy annak értelmében a jogsértő országok továbbra is kapnák az apanázst Brüsszelből, még akkor is ha, mondjuk, teljesen felszámolják a bíróságok autonómiáját. Csak arra kell ügyelniük, hogy a jogtalanság ne érintse az uniós alapokat.

A szerző Orbán vejének közvilágítási ügyét hozza fel példának. Tiborcz István akkori cége, az Elios sokszor vetélytárs nélkül indult. Ám ha nincs verseny, akkor senki sem emel panaszt a pályázat odaítélése miatt, így még csak vita sem kezdődhet arról, hogy a független bíróságok hiánya mekkora szerepet játszott az anyagi visszaélésekben. De ha még be is bizonyosodik, hogy a jogállam húzza a rövidebbet, az anyagi következmények akkor sem haladják meg a ténylegesen okozott kárt, ez esetben a 40 millió eurót. Ez azonban nem akkora összeg, amely elrettentené a kormányokat, miközben azok eurómilliárdokat kapnak az uniótól. Mellesleg az Orbán-kabinet gyorsan úgy döntött, hogy a közvilágítás korszerűsítését a magyar adófizetők zsebéből állja, ily módon kivont az ügyet az EU illetékességéből.

Ugyanakkor a német elképzelés nem teszi lehetetlenné, hogy a tagállamok ne bundázzanak a hazai forrásokkal. Ám az alapgondok a tekintélyelvűség rendszerszintű hiányosságaiból fakadnak, függetlenül attól, hogy milyen hatással vannak a költségvetésre. A takarékos államoknak igazuk van, amikor keményebb mechanizmust sürgetnek. Az EU megnézheti magát, ha a rászoruló kormányok megsegítésére hivatkozva nem követeli meg a jogállami szabályok visszaállítását. Az autoriter hatalmak ugyanis csak még inkább megnehezítik az előrelépést a szervezet számára. A demokráciában bízó emberek viszont emiatt megvonják támogatásukat az integrációtól.

Kurier

Vezérdemokráciának nevezi a Fidesz uralmát Paul Lendvai abban a nagyjából 30-oldalas elemzésben, amellyel kiegészítette a rendszerváltáskor megjelent, nagy sikerű könyvét Magyarországról. A történelmi áttekintés eredetileg értelemszerűen a rendszerváltáskor ért véget, ám a szerző azt mondja, hogy Orbán Viktort nem hagyhatta ki a történetből. Hiszen alatta az ország a szabad demokráciák elleni fenyegetés riasztó példája lett. És a kormányfő 10 millió embert vezet a tekintélyelvű jövőbe.

Az illiberális rendszerben visszatértek a múlt démonai: a nacionalizmus, más népek gyűlölete, a korrupció és az autoriter irányzat. A demokrácia kísérlete viszont kudarcot vallott. Orbán hataloméhes, kíméletlen, nincsenek gátlásai. A támogatók imádják, az ellenfelek gyűlölik, ő viszont nem bízik meg senkiben sem.

Azért tudott szinte akadálytalanul kiépíteni egy álcázott tekintélyuralmi rezsimet, mert az előtte lévő kormányok korrupt rendszere erkölcsi csődöt eredményezett és az kioltotta a politika iránt érzett közbizalom utolsó szikráját is. A középbal elit politikailag és gazdaságilag hozzá nem értőnek bizonyult. Orbán azután hidegvérrel kiaknázta a vírust és a diktatúra határára tolta az országot. Hogy idáig jutott azt a saját tehetségén túl a megosztott ellenzéknek, a civil társadalom hiányának és a Nyugat közönyének köszönheti – mondja Lendvai.

Le Figaro

A Szabad Európa Rádió újonnan indult magyar adásának vezetője azt mondja: közszolgálati tartalmat kínálnak a közönségnek. Csák Gyula szerint nem szállnak be a hírversenybe, minden nap csupán néhány témát dolgoznak fel, de azt igen alaposan, hogy az érdeklődők pontosan átlássák az összefüggéseket. Olyan események kapcsán, amelyeket a többi orgánum jobbnak lát hanyagolni, politikai és gazdasági megfontolásokból. Itt egy olyan országról van szó – teszi hozzá a francia konzervatív lap -, ahol szorul vissza a szabad sajtó és romlik a tömegtájékoztatás minősége, amióta csak Orbán visszatért a hatalomba.

A tudósítás végigveszi az Origo, a Népszabadság és az Index hányattatását. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől úgy jellemzi a helyzetet, hogy a kormány úgy tesz, mintha semmi köze nem volna ezekhez a fejleményekhez, és minden csupán a tulajdonosok döntésén múlt volna. Ám olyan környezetet teremt, hogy a befektetők a végén azt csinálják, amit a hatalom elvár tőlük. De hát Orbán meg van győződve, hogy első kormányzása után azért bukott meg, mert a sajtó a baloldal zsoldjában állt. Úgyhogy teljesen átalakítja a szerkezetet.

Time

Magyarországon egy mesekönyv lett az ellenállás jelképe az LMBT-jogokért vívott küzdelemben. De hát a mindössze 1500 példányban megjelentetett Meseország mindenkié újrafogalmazza a hagyományos meséket, és pl. roma Hamupipőke, valamint leszbikus Hófehérke van benne. Azaz teret engedett a másságnak, az elfogadásnak. A következő ütemben azonban már 15 ezer példány jön ki a jövő héten, ami nagy szám egy ilyen, viszonylag kis piacon.

A könyvet azonban nagy támadások érik, még a miniszterelnök részéről is. A szélsőséges Mi Hazánk helyettes vezetője pedig nyilvánosan széttépte. A Könyvkiadók Egyesülete szerint ez a gesztus a náci könyvégetőket, illetve a kommunistákat idézte, utóbbiak ledarálták a nekik nem tetsző irodalmat. Az LMBT-közösség egyre nehezebb helyzetbe kerül, amióta Orbán hatalmon van. Dombos Tamás, a Háttér Társaság egyik illetékese felhívja a figyelmet, hogy vezető kormányzati tisztségviselők gusztustalan, nyíltan homofób kijelentéseket tesznek. Ehhez járul, hogy populista politikusok a hagyomány családi értékek hirdetésével próbálnak meg támogatást szeretni.

Radványi Viktória, a Budapest Pride szervező bizottságának tagja egyértelműnek tekinti, hogy ezen területen Oroszország, Lengyelország és Magyarország összehangolja törekvéseit. A mesekönyv egyik szerzője, Rédai Dorottya pedig arról beszél, hogy a súlyos magyar társadalmi helyzetet nagy-nagy gyűlölet kíséri és a gyerekek ebben a légkörben nőnek fel. Ezért gondolták az alkotótársával együtt, hogy a fiatalokat már kis korban meg kell ismertetni a sokszínűséggel és a befogadással. Ugyanakkor a hivatalos kampány jelentős ellenerőket mozgatott meg. Rédai azonban úgy véli, hogy az idegengyűlölő, melegellenes, antiszemita és szexista légkörnek valószínűleg csak akkor szakad vége, ha befejeződik a Fidesz uralma.

Euronews

A Budapest és Belgrád közötti új vasúti pálya csak 2025-re készül el, így egy évtizedbe is beletelhet, amíg kiderül, hogy a beruházás áldás vagy átok a magyar adófizetők számára. Így összegzi tapasztalatait a riporter, aki 3 és fél óra alatt végig pöfikélte a 163 kilométeres szakaszt a magyar főváros és Kelebia között. Az átlagsebesség a 19. századot idézi, olyan állapotban vannak a vágányok, illetve az állomásokon sokszor be kell várni a szemből jövő vonatot, hiszen csak egy sínpár van.

Hogy mennyire lesz kifizetődő a horribilis értékű beruházás, arról azt írja, hogy sok utast aligha lehet erre a szakaszra terelni, naponta csupán három szerelvény közlekedik a vonalon. Úgy hogy a magyarázat inkább az, hogy a kínai árukat így akarják eljuttatni Pireuszból Európába, noha jelenleg naponta átlag mindössze hét tehervonat lépi át a határt. De a várható forgalomról egyik kormány sem tett közzé számításokat, de Magyarország tíz évre 1,85 milliárd eurós kölcsönt vesz fel az építésre a kínai Eximbanktól. Ugyanakkor a járványra hivatkozva titkosította a tervet.

Nem adott semmiféle tájékoztatást az építtető cég sem, noha a fertőzés miatt egy sor ország újragondolja a hosszú szállítási láncokat. Friedmann Viktor, a Metropolitan Egyetem Kína-szakértője azt mondja, a terv jól jön mind Budapestnek, mind Pekingnek, mivel mindkettő növelni igyekszik befolyását a térségben. Ezen kívül az Orbán-kormánynak arra is jó, hogy a befektetés ürügyén állami pénzt juttasson az oligarcháknak, illetve olyan cégeknek, amelyek hivatalosan magánkézben vannak, ám valójában teljes mértékben a miniszterelnöktől, illetve a Fidesztől függnek.

ITT OLVASHATÓ

SZFE: MOZGOLÓDÁS KEZDŐDÖTT A VAS UTCÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszav.hu
2020.10.08.

Több tucat szimpatizáns várja, hogy Szarka Gábor kancellár bejut-e az épületbe, az egyetemfoglaló diákok nem tágítanak, őrt állnak.

"Kedves Támogatóink! Tudomásunkra jutott, hogy civilek több fronton is mozgósítanak az Egyetem épületének fizikai védelmére. Hiszünk benne, hogy az Egyetemünket meg tudjuk és meg fogjuk védeni - ez a mi feladatunk, egyetemi polgároké. Köszönjük, hogy mellettünk vagytok és a jelenlétetekkel is támogattok minket, ugyanakkor azt szeretnénk kérni tőletek, tevőleges résztvevői ne legyetek egy esetleges sorfalnak"

- ezt a közleményt tette közzé Facebook-oldalán az SZFE HÖK szerdán, így várható volt, hogy csütörtök reggelre megélénkülnek az események a Vas és a Szentkirályi utcában...

ITT OLVASHATÓ

MI AZ A ROGÁN ANTAL?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.08.

Tegnap a magyar Goebbels, tehát a szakonyfalui macsó, azaz Rogán Antal, amikor kérdezte őt a Telex újságírója, s illőn bemutatkozott, hogy honnan érkezett, Rogán azzal tagadta meg a választ, hogy „Nem tudom mi az”. – mármint a Telex. Mi sem tudjuk, mi az a Rogán Antal, és efölött fogunk mélázni akképp, hogy lehervadjanak a csillagok a levegőégről. A Wikipédia nagyon helyesen írja le nekünk, ahogyan az ifjú Rogán a szentgotthárdi Vörösmarty Gimnázium KISZ titkárából minden skrupulus nélkül átvedlett a Fidelitasba, amivel nem azt igazoljuk, hogy lám, Rogán kommunista volt, hanem, hogy elvei nincsenek, gondolatai sem, inkább ilyen fény felé toluló organizmus ő, mondjuk napraforgó.

Bár annak van némi haszna, míg ellenben Rogánnak ilyen nincsen semmi sem. Ezért elnézést kérünk tőled kedves napraforgó, hogy egy lapon említettünk egy sejthalmazzal, aminek próbáljuk megfejteni a lényegét, de most elsőképp azt, mivégre is van ezen a kajla világon. Ártani mindenképp, hiszen, mint emlékezhetünk, a Népszabadság – amit valószínűleg nagyon is ismert – beszántásának egyik oka a legendárium szerint az volt, hogy kiváltképp élénken foglalkozott Rogán helikopterezésével. Ám tudjuk, ez csak a kitalált indok, így Rogán szerepe abban a történetben szimbolikus, viszont mint ilyen, a NER maga. Így akkor, amikor föltesszük a kérdést, mi is az a Rogán Antal, egyben a NER mineműsége felől is érdeklődünk.

Mert Rogán a NER nélkül semmi sem. Így, amikor az előbb kudarcot vallottunk azzal, hogy őt napraforgóként határozzuk meg és definiáljuk, tekintsünk rá ezúttal bábuként, amit dróton rángat a gazdája, és ezen a ponton közelebb kerülünk az igazsághoz, bár el nem jutottunk még annak kertjébe. Tessék elképzelni a képet, köszönöm. No most, ez a gazda, aki rángatja őt, rángathatná úgy is, hogy viselkedik esetleg. Mert és ugyanis, ha megszólítanak, kérdenek szépen, akkor például hiába nem ismerem mondjuk a Dörmögő Dömötör című kiadványt, mert nem volt gyerekszobám, illőn válaszolok mégis, mert ezt követeli az évszázados gyakorlat. Viszont az ő gazdája nem ezt bábozza vele, hanem azt, hogy be van szarva és pökhendi...

ITT OLVASHATÓ