Egy két héttel ezelőtti felmérés szerint az ellenzéki szövetség négy százalékponttal vezet a Fidesz előtt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, Európa egyik legautoriterebb vezetője a saját képére alakított, és egyre inkább jobbfelé húzott. Ne tévesszen meg senkit a „kisvárosi polgármester” címke - írta a Politico, és felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay, aki élt Kanadában és az Egyesült Államokban, dolgozott a magánszektor több vállalatánál, így a francia Legrand ipari csoportnál, folyékonyan beszél angolul, és jól kiismeri magát Brüsszelben. Gondosan kialakította politikai arcélét: konzervatív, migrációs ügyekben kemény, de Európa-párti és 100 százalékig támogatja az LMBT-jogokat. Elmondta a Politicónak: szerinte azonos jogokat kell biztosítani a házasságra lépő azonos nemű pároknak.
A portálnak nyilatkozva Márki-Zay arról is beszélt, hogy Magyarországon a korrupció a legsúlyosabb gond, és az EU e tekintetben segíthet a legtöbbet. Az Európai Bizottságnak - hangoztatta - szilárdan ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az európai adófizetők pénze ne landoljon Orbán és barátai zsebében.
Európának nagyon ébernek, óvatosnak kell lennie, nehogy a Fideszhez tartozó korrupt oligarchákat pénzelje. És ha az unió pénzt ad Magyarországnak, azt a magyaroknak, nem a fideszeseknek kell adnia. „Arra bátorítjuk Brüsszelt és az EU-t, hogy hozzon óvintézkedéseket, akadályozza meg az alapokkal való visszaéléseket” - idézte a Politico az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.
Márki-Zay - folytatódott a beszámoló - azt szeretné, ha átterveznék azokat a javaslatokat, amelyekről Budapest tárgyal az EU-val a járvány miatt szükségessé vált gazdasági helyreállítás ügyében. A tervnek - mondta - befogadó jellegűnek kell lennie, és nem alapulhat eszement döntéseken. Magyarország korábban lówellnessre és ötven centi magas vidéki kilátótornyokra fordított uniós pénzalapokat, csak azért, hogy abból néhányan profitáljanak - jegyezte meg.
Márki-Zay Pétertől azokat a kijelentéseket is idézte a portál, amelyek szerint Magyarország valóban Európához akar tartozni - Orbán talán nem, de a magyarok 80 százaléka igen. Erősebb Európára van szükség, Magyarországnak pedig több európai intézménybe kell belépnie, így az ellenzéki koalíció az Európai Ügyészséghez való csatlakozást akarja, Orbánnal ellentétben. Márki-Zay megfogalmazása szerint Orbán azt állítja, hogy ennek határt szab Magyarország szuverenitása, valójában azonban ez csupán a bűnözők szuverenitását jelenti. Az ellenzéki politikus az euró bevezetését is a célok között említette.
Kitért a Politico arra, hogy Márki-Zay a külpolitikában is változásra törekszik. Szerinte Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnök bábjává vált, és kezét-lábát törte Hszi Csin-ping elnök előtt azon igyekezetében, hogy kínai hitelhez jusson. Ennek jegyében Magyarország egyetem és vasúti összeköttetés megépítését tette lehetővé Pekingnek. Ez Márki-Zay szerint a magyar nemzeti érdekek elárulása: Magyarországnak ugyan továbbra is ápolnia kell a kínai kapcsolatokat, de a kölcsönös előnyök alapján.
A portál beszámolt arról is, hogy Márki-Zay Péter erősen bírálta a migráció brüsszeli kezelésmódját. Szerinte a Juncker-bizottság 2015-2016-os hozzáállása hozzájárult Orbán megerősödéséhez. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy túl puha volt-e Orbánnal szemben Angela Merkel német kancellár. Orbán berlini támogatásának három oka volt - mondta -: az Audi, a Mercedes és a BMW.
A bécsi Der Standard egészen kiábrándult hangvételű kommentárt közöl a kudarcot vallott európai menekültpolitikáról. A szerző, Kim Son Hoang úgy látja: ha az EU-nak valami nem jut sürgősen az eszébe, a menedékkérők jogai Európában halálra vannak ítélve. Mint kifejti, papíron létezik ugyan uniós jog, európai emberi jogi egyezmény, genfi menekültügyi egyezmény, de az államok gyakorlata mindezt rendre megkérdőjelezi, mégpedig azon politikai szereplők miatt, akik szerint az emberiség számára minden rossz forrása a bevándorlás.
A Der Standard kommentátora szóvá teszi, hogy a szabályok megkerülése céljából Olaszország kétes líbiai milíciákkal működik együtt, Magyarország jogellenesen zsuppol vissza határátlépőket Szerbiába, és hasonló eszközhöz folyamodik Horvátország, illetve Görögország is. A legkirívóbb esetek azonban most a lengyel-belarusz határon történnek, ahol Lengyelország leplezetlen erőszakkal tartja távol az embereket - írja az osztrák lap. Mindez a kommentátor szerint annak a következménye, hogy az unió megosztott a menekültügy kérdésében.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
