A FÜLKEFORRADALOM A FELSŐOKTATÁSBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.11.12.

Másfél hónap múlva a magyar felsőoktatás jó kétharmada magánkezekben lesz, jóllehet továbbra is a köz fogja finanszírozni, akár közvetlen költségvetési átvezetések, akár a korábban köztulajdonban volt, de elajándékozott részvénycsomagok révén. Január 1-jével ugyanis a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, azaz a kekvák kuratóriumai (Km.) felügyelőbizottságukkal (Fb.) együtt felmenthetetlenek és leválthatatlanok lesznek: amit a saját maguk által kinevezett vagyonellenőr nem kifogásol, azt mind megtehetik.

Egy új Guinness-rekord

Ez röviden meg is magyarázza, mi szükség volt erre a világon egyedülálló átalakításra. Ha ugyanis lesz kormányváltás, akkor a nagyjából háromnegyedükben kormány- vagy inkább Fidesz-hű kinevezettekből álló Km.-oknak befolyásuk lesz arra, hogy milyen körben adjanak megrendeléseket beruházásokra, vagy mely munka nélkül maradt hű emberüket kell valódi vagy falállásokhoz juttatni – gondoljunk csak a kismillió alkalmazottra a kormányközeli tanácsadó cégekben vagy „kutató”-intézetekben, kormányhivatalokban stb. Ha meg nem lesz, semmi nincs elveszve, csak az a több tízmilliárd, amivel kistafírozták a Km.-okat és évente a fenntartásukra fordítanak (alsó hangon 400 MFt/Km.), valamint az a sok százmilliárd, amit odalöktek az egyetemi és más alapítványoknak – természetesen mindet közpénzből.1 Ezt november 8-án Veszprémben a rektorokkal, Km.-elnökökkel meg is ünnepelték, az átalakított egyetemeket, ki tudja, milyen ötletből, díszoklevéllel jutalmazva, amelyeket remélhetőleg majd feltűnő helyen függesztenek ki minden rektori hivatalban.2

A hamis hivatkozásokkal szemben, amelyek a 2014–16 között elkészült Fokozatváltás címmel publikált felsőoktatási stratégiát emlegetik, valójában egy ügyvédi iroda és bennfentes szakértők segítségével kidolgozott és máig rejtve maradt elaborátum alapozta meg az elmúlt két évben viharos gyorsasággal és minimális ellenállással levezényelt „modellváltást”.3 Az idézőjel azért jogos, mert ha itt modellt váltottak volna, akkor az érdekeltek bevonásával, szakértő vitákkal körítve lehetett volna egy tervezetről, mintáról, azaz „modellről” érveket és ellenérveket felhozni pró és kontra...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

FERTŐ-TAVI MÉSZÁRLÁS: MÉSZÁROS-PROJEKT KÖRNYEZETPUSZTÍTÁSSAL

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.11.15.

Az osztrák zöldek, a Greenpeace és az UNESCO is tiltakozott a Fertő-tó partján zajló természetkárosítás ellen, ahol kiemelt beruházásként egy elitista luxus üdülőkomplexumot építenek. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét végül beengedték a területre, de az engedélyezett dokumentálást másnap letiltották. Erről és helyszíni tapasztalatairól is kérdeztük Kocsis-Cake Oliviot, akitől azt is megtudtuk: 12 hektárral kisebb lehet Magyarország, ha a projektet véletlenül privatizálnák.

– A kivitelezést Mészáros-cég nyerte 30 milliárdért, a tulajdonos az állam. Vagyis a mi pénzünket privatizálják ismét, a haszonélvezője pedig feltehetően a NER felső rétege lesz. A legkevésbé sem törődtek azzal, hogy milyen károk érik a tó növény- és állatvilágát, de az emberekkel sem különösebben törődtek, miután szemrebbenés nélkül ledózerolták a tó világszerte ikonikus cölöpházait is. Mit tapasztalt a helyszínen, ahova a sajtó képviselőit nem engedték be?

– Zöld pártként kiemelt figyelemmel kísérjük a kiemelt állami beruházásokat, azokat pedig fokozottan, amelyek természetvédelmi területen vagy azok közelében valósulnak meg. A Fertő-tavi beruházás pedig egy Natura 2000-es területen, egy nemzeti parkban épül. Ez az a beruházás, amit árgus szemekkel figyeltünk, jómagam képviselőként közvetlenül is foglalkozom a tavak, a Balaton, a Velencei tó sorsával...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON SOKAN FÉLTETTÉK A MUNKAHELYÜKET, MÉGIS ELJÖTT AZ A PONT – EGY SZTRÁJK TERMÉSZETRAJZA

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.11.15.

2021-ben Magyarországon, egy világjárvány közepén egyedülállónak számító sztrájk zajlott le a makói gumigyárban. A munkaleállás okai nemcsak a pandémiában gyökereznek, egészen a 2008-as gazdasági válságig nyúlnak vissza. A makói sztrájk története tehát több mint egy évtizedet ölel fel, s rajta keresztül fény vetül az autóipar általános válságára, a szakszervezeti világ viszályaira és a kormány járványkezelésére, illetve annak visszásságaira is. A történet feltárásához munkaügyi szervek dokumentumai, zömében elbocsátott és néhány, egyelőre alkalmazásban lévő dolgozó beszámolói, szakszervezeti vezetők és tagok ismertetői, a makói Continental kérdéseinkre adott válaszai, valamint a cég sajtótájékoztatóján elhangzott állítások szolgáltak alapul.

A konkrét emberi sorsok, a dolgozók és a szakszervezet nagyon is húsbavágó nehézségei és harca mögött felsejlik néhány alapvető kérdés:

Kinek kell állnia egy világválság árát? Milyen arányban osztoznak a gazdasági visszaesésből adódó károkon a munkáltatók, a részvényesek és a munkások? És az ezt eldöntő küzdelemben kinek az oldalán állnak az állami intézmények és a magyar kormány?

...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: KEMÉNY VÁLASZTÁS VÁR ORBÁNRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.15.

Reuters

A hírügynökség azt emeli ki a Fidesz tisztújító kongresszusán elhangzott Orbán-beszédből, hogy Magyarország nem kíván kilépni az EU-ból, inkább belülről igyekszik azt átalakítani, ugyanakkor ellenáll minden brüsszeli kísérletnek szuverenitása megnyirbálására. A nacionalista miniszterelnök, akire jövőre – jó 10 éve először – kemény választás vár, azt hangoztatta, hogy a magyarok nem fogadnak el új diktátumokat az EU-tól, elég volt, amit a kommunista bürokrácia csinált egykoron. De nem kér az Európai Egyesült Államokból sem.

A jelenlévők éljenzése közepette kijelentette, hogy az ország elutasítja a nyugati liberalizmust. A politikus a magyar kulturális identitás védelmezőjének tünteti fel magát a muzulmán migrációval szemben. Ezen felül azt sulykolja, hogy óvja a keresztény értékeket a nyugati liberalizmustól. Ez népszerűvé tette főleg a Fidesz-szavazók körében, ugyanakkor bírálatra késztette az emberi, illetve meleg jogok híveit.

A jelentés hozzáteszi, hogy úgy tűnik: a kihívó, Márki-Zay Péter megtestesíti az Orbán által hirdetett hagyományos értékeket, ezért kemény ellenfélnek látszik. Ugyanakkor a kormányfő hatalmas anyagi ígéreteket lengetett be és fokozta a bevándorlás-ellenes retorikát.



FAZ

Német szemszögből a tegnapi Orbán-felszólalás legfőbb mondandója az, hogy vissza kell fogni a német befolyást az EU-ban. A politikus reményét fejezte ki, hogy az új berlini kormány kevésbé akarja meghatározni az dolgok menetét az unióban, mármint hogy megmondja a többieknek, mit csináljanak.

Ugyanakkor vázolta, hogy újjá kívánja szervezni a jobboldalt Európában, úgy, ahogyan azt a nemzeti-konzervatív Kaczynski sürgeti. A jelentés emlékeztet egyúttal arra, hogy bírálók szerint a német uniópártok éveken át keresztbe feküdtek, amikor az EPP más pártjai követelték, hogy a demokrácia és jogállam körüli viták miatt zárják ki a Fideszt a Néppártból.

Bloomberg

Gyakorlatilag az EU finanszírozza az ellene irányuló magyar-lengyel lázadást, amely szétszakadással fenyegeti. Azaz Budapest és Varsó kihasználja Brüsszel nagyvonalúságát, amikor aláássa a demokráciát, ám kérdés, hogy még vissza lehet-e terelni a sorba a két országot. Így foglalja össze a helyzetet a hírügynökség hosszú elemzése.

Mint rámutat, most éppen a pénz került a középpontba a jogállam, a meleg jogok és a sajtószabadság miatt kirobbant vita kapcsán. Mindkét országra szankciók várnak az alapértékek lerombolása miatt, ám ez felháborodást váltott ki részükről. De bármennyire is fura, Orbán és Kaczynski az unió pénzéből növeli hatalmát és ássa alá a közösség egységét. A szervezet azonban most éppen az anyagiak bevetésével próbálja leverni a felkelést, miután a jövőbeni támogatásokat attól teszi függővé, hogy a két delikvens kitart-e a nyugati demokrácia modell mellett.

A milliárdokból rengeteg minden épült magyar és lengyel földön az eltelt évtizedek során, de Timothy Garton Ash szerint arra is futotta belőlük, hogy a két vezető megjutalmazza politikai szövetségeseit. Az oxfordi egyetem professzora azt mondja, az EU többet tett a két kormány fennmaradása érdekében, mint azért, hogy megkösse a kezüket. De most már egyre inkább az a vélemény Brüsszelben, hogy itt valami félrement és a jogállam lebontása az egész európai jogrendet, a demokráciát és az unió legitimitását fenyegeti.

A kérdés az, miként lehet jó útra terelni a két elkóborolt országot a Brexithez hasonló szakadás nélkül? A brit kilépés mellesleg felbátorította a Fideszt és a PiSt, mert úgy ítélik meg, hogy az integráció meggyengült. És bár mindkét lakosság túlnyomórészt támogatja a tagságot, a két kormány hatalmas gépezetet mozgósít az unió lejáratására.

Az EU sokáig erőtlenül tiltakozott, de a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött: a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat. A gond csak ott van, fejti ki egy veterán lengyel diplomata, hogy a szankciós rendszert csak ijesztegetésre találták ki, és nem azért, hogy fel is használják. Így viszont teljesen hatástalan, ha egy tagállam nem fél tőle.

De az európai apparátus javarészt akkor is tehetetlen, amikor a vazallusok hálózatát tartják fenn a közös forrásokból. A magyar kormány azt válaszolta a hírügynökségnek, hogy akinek tudomása van bármiféle törvénysértésről, annak értesítenie kell a megfelelő hatóságokat. Ugyanakkor Martin József Péter, a Transparency International igazgatója szerint Magyarországon az uniós utalások elosztásának legfőbb kritériuma a hatalom iránti hűség. Az EU azonban sokáig becsukta a szemét, ám nem biztos, hogy nem túl későn nyitotta-e ki.

Az európai szubvenciók ezer és ezerféle úton torzítják el a gazdasági és politikai rendszert. Visszafogják a versenyt is. A magyaroknál az egyik fő haszonélvező Mészáros Lőrinc. A cégcsoport azt közölte a Bloomberggel, hogy politikai kikötés nincs a támogatások odaítélésének feltételei között, ezért megalapozatlan minden állítás, miszerint az érintett vállalatok profitáltak volna a tulajdonos és a miniszterelnök kapcsolatából.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemzőtől viszont azt mondja, hogy az illiberális állam fennmaradására költötték a milliárdokat, itt az orbáni rendszer lényegét lehet tetten érni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy változást már csak a szavazóurnáknál lehet elérni. Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a rendszer bedől, ha nem működik a gazdaság. Annak sikereit idáig viszont teljes egészében az EU szavatolta a rendszeres utalásokkal.

Guardian

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Boszniában nem szabad eltűrni a szerb kisebbség vezetőjének provokációit, a lakosságnak viszont reményt kell nyújtani, hogy lesz még jobb is a helyzet. Mindenesetre jelenleg úgy áll, mintha az USA és Európa végre ráébredne a Nyugat-Balkánon leselkedő veszélyre. Jobb későn, mint soha? Ugyanakkor a nemzetközi közösség főmegbízottja arra figyelmeztet, hogy a köztársaság széteshet. Sőt, újabb fegyveres viszály lehetséges, miután a 26 évvel ezelőtti háború 100 ezer áldozatot követelt, olyan kulcseseményekkel, mint a srebrenicai mészárlás.

Dodik tagadja a népirtást, viszont évek óta igyekszik a maga útját járni. Hogy nem koppintottak rendesen az orrára, az csak felbátorította. Most már azzal fenyeget, hogy ott hagy egy sor háromoldalú intézményt, beleértve a közös hadsereget. Ha létrehozza a saját fegyveres erőit, akkor pont az a testület kelne új életre, amelyet felelősség terhel az egykori vérontásokért.

A fejleményeknek az ad szélesebb keretet, hogy vége az európai álomnak. Hogy Macron visszakozott az EU ígéretétől és elutasítja a déli bővítést, az hatalmas csapás volt. A többit elvégezte a következetes politika és a stabilitás hiánya Európában. Ennélfogva nem sokat lehet kínálni a nacionalizmussal szemben. Dodik támogatást kapott Orbántól, Oroszországtól, valamint kisebb mértékben Kínától és Törökországtól is. Viszont a politikai és gazdasági stagnálás miatt sokan odébbállnak az országból.

Így most erőteljes szankciókat kell elrendelni a szerb politikus és szűk köre ellen. El kell érni, hogy ne juthasson hozzá az uniós piachoz, illetve az európai bankokhoz. Világossá kell tenni, hogy minden erőszakos próbálkozás a nemzetközi erők fokozott reakcióját váltja csak ki.

De Brüsszelnek azt is mérlegelnie kell, mit tud nyújtani Boszniának. A kérdés az, hogy Dodik mennyire magabiztos további provokációkhoz. Ám mivel e pillanatban úgy áll, hogy a legjobb forgatókönyvnek az tűnik: fokozatosan romlik a helyzet, ennek arra kell ösztönöznie, hogy jobban tegye a dolgát a világ a térségben.

Washington Post

Fiatal korában a kínai elnök állítólag 18 jegyzettömböt írt tele megjegyzéseivel, miközben olvasta Marx Tőkéjét, ám igazából azt testesíti meg, amit Orwell fejtett ki a tekintélyuralmi licércnyomást megtestesítő 1984-ben: Aki a múltat ellenőrzi, az határozza meg a jövőt. És aki kézben tartja a jelent, az szabja meg a múltat. Márpedig a mai Kínában a Hszi körüli személyi kultusz egyre nagyobb hatalmat ad a politikusnak, aki annak segítéségével átírja az ország elmúlt 100 évének történetét. A mese a Kommunista Párt dicsőséges felemelkedéséről szól, olyan makulátlan vezetőkkel, mint Mao és persze maga Hszi. Ugyanakkor hiányoznak az olyan tragédiák belőle, mint a Kulturális Forradalom vagy a mészárlás a pekingi Mennyei Béke terén. A cél az, hogy törvényesítsék a párt uralmát, és hogy a pártelnök bebetonozza magát az ország élén még legalább egy időszakra.

Ezt fejti ki a lap vezércikke a mai virtuális amerikai-kínai csúcstalálkozó előtt, hozzátéve, hogy a jelenlegi Kína többszörös veszélyt jelent mind odahaza, mind a nemzetközi színpadon. Utóbbiba beletartozik, hogy geopolitikai válságot idézne elő egész Kelet-Ázsiában, ha Peking lerohanná Tajvant. Alighanem még az USA is belekeveredne. Emellett Hszi növeli a kínai atomarzenált, viszont nem hajlandó feltárni a koronavírus eredetét.

A 20. század közepe óta nem fordult elő, hogy egy feltörekvő ország élén ilyen könyörtelen, ugyanakkor becsvágyó vezető állt volna. Lehet, hogy a belső gondok idővel meggyengítik, de jelenleg körmönfontan alkalmazza a megfélemlítést.

Az USA sem politikailag, sem gazdaságilag nem tud teljes egészében leválni Kínáról, tekintve a gazdasági összefonódásokat. Ám annak semmi sem állhat útjába, hogy - akár a jelent, akár múltat illetően - kiderüljön Kínáról a teljes igazság, bármennyire is próbálja Hszi eltitkolni azt.

ITT OLVASHATÓ 

VÉGKIELÉGÍTÉS ÉS KÁRTALANÍTÁS CÍMÉN NETTÓ 41 MILLIÓT KAPOTT AZ NMHH LEMONDOTT ELNÖKE

24.HU
Szerző: TÖRÖK LÁSZLÓ
2021.11.15.

Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.

Bruttó 61,6 millió forintot kapott végkielégítés és kártalanítás jogcímen Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács október 31-i hatállyal lemondott elnöke a 24.hu számítása szerint. A nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint.

Az NMHH lapunknak küldött válasza alapján az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg. Mivel Karas (miután 2019 nyarán a fizetését egy csapásra több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés) havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, azaz bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.

A médiatörvény szerint az NMHH és a Médiatanács elnökére elhelyezkedési tilalom vonatkozik. A jogszabály alapján egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt, rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként hozott döntése érintette, és ilyen gazdasági társaságban részesedést sem szerezhet. Emiatt – miként azt az NMHH lapunknak küldött válasza is tartalmazza – Karas Monika kártalanításban részesült. A médiatörvény alapján ennek összege a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének felel meg.

Karas Monika nettó bére havi 2 660 000 forint volt NMHH-elnökként (ha semmilyen kedvezményt nem vett igénybe), és havi nettó 266 000 forint a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen

netó 35 112 000 forint kártalanítást utaltak távozásakor a számlájára. Ha ehhez hozzáadjuk végkielégítése nettó összegét, akkor 40 964 000 forint jön ki.

Az NMHH tájékoztatása szerint Karas „egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesült”...

ITT OLVASHATÓ

FÉNYES SZELLŐK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.15.

Sem terv, sem késztetési ösztökélés okán nem akartam én egyáltalán arról a tegnapi Fidesz-szeánszról értekezni, amit kongresszusnak neveztek a bávatagok számára, mert minek. De hát van nekünk egy Varga Juditunk. Amikor őt lehetett olvasni a fölszólalók sorában, akkor úgymond bekkattant valami, közlési kényszer generálódott mintegy a bensőmben, hogy szólani kell. Ha nem is krónikásként, lineárisan, tudósítást srejboló slapaj módján, hanem elmesélni az érzelmeimet, amit generálnak ezek, már csak egészségügyi szempontból, megelőzendő az agyvérzést és aztán a gyomorfekélyt, amikor vért okádik az ember. Volt már ilyen.

És most, hogy a konzílium véget ért, azért folytatom a panaszt, mert mondhatnád én nyájasom, minek írsz, ha nem akarsz. Fölemelhetnéd ujjadat felém intőn, hogy bár determinisztikus világban élünk, az embernek azért van szabad akarata (by: Sheldon oder Szent Ágoston), és ez igaz is. Ámde mindez az elmélet csődöt mond, amikor Varga Judit azt mondja a képünkbe bele, hogy „kitartó és következetes politikánkkal szépen lassan megváltoztathatjuk most már egész Európát is”. Ilyenkor, mivel nincs módunk megkérdezni, mitől állt be a miniszterasszony, mi ez a trip, mi a jóféle szer, az ember fölsóhajt nagy elefántként, hogy édesfaszom.

Ilyenkor dől el benne, hogy föltétlenül írnia kell most már erről az egészről, meg persze az is növeli a közlési buzgalmat, amikor Orbán kijelenti, hogy a pártelnöki szék elfoglalására szóló felkérést azért volt módjában csupán elfogadni, mert Anikó asszony ezt megértőn megengedte neki. Útjára bocsátotta őtet, hogy menj, játszódj a kis pajtásaiddal, de vacsorára itthon légy. Disznósajtot főzök koviubival. És akkor megint édesfaszom. Azt is a szememre lehetne vetni, mért foglalkoztam én tegnap ezzel, mért nem sétálgattam a réten, de az ember tehetetlen, ha ez neki a munkája. A hírekkel való bíbelődés hajnalhasadástól napnyugodásig.

Ezért nincs sehol menedék. Szagértők majd elemzik a történteket, törökgáborok és más hasonszőrűek majd megállapítják nagy okosságukban, hogy ők egy győztes pártot láttak tele önbizalommal a választások előtt és más, efféle cuki, buta kurvaságokat. Én a magam részéről egy csürhét láttam, amelyik kollektíven okádik. Mert olyan tisztújító kongresszust én még nem tapasztaltam, ahol a felszólalóknak más mondanivalója ne lett volna, mint a rajtuk kívül álló világ ordenáré mocskolása, pedig tegnap ezt tapasztalhattuk nagy bőségben. Eddig naponta megszólalt egy-egy, és ömlött belőlük a trágyalé. Az sem semmi, de még bírható idegekkel.

Tegnap azonban jöttek egymás után mind, hogy érdemes lett volna egy-egy híroldalt lefotózni az utókor számára, amikor az egész képernyőt szinte betöltötték a címek, hogy ez a fölszólaló fideszista ezt mondta, az meg azt, hogy ki mindenki tört az életükre, a leprás gyurcsányok és hasonszőrűek, de ők nagy és még nagyobb diadallal győzték le mind az összeset, hogy az ember tényleg azon gondolkozott, hol van az a tébolyda, ahonnan az ápoltakat most épp kiengedték egy kis kirándulásra. Mondom, ilyen tömény gyűlöletet és felsőbbrendű eufóriát én még sehol sem láttam, igaz, nem jártam NSDAP kongresszuson Nürnbergben. De ott lehetett valami hasonló hangulat...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ JEL, AMI ARRA UTAL, HOGY GYORSAN ROMLIK A HELYZET A MAGYAR KÓRHÁZAKBAN, FŐLEG KELETEN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.11.14.

...Mindez úgy, hogy közben azért hallani vészjósló figyelmeztetéseket és az intézmények falain belülről érkeznek olyan hírek, amelyek megerősítik: ennek nem lesz jó vége.

1. 1. A Koronavírus Sajtóközpont már kedden jelezte, hogy egyes kórházakban ismét szükségessé válhat a halasztható műtétek elnapolása. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban csütörtökön a Kormányinfón még annyit tett hozzá, hogy ez nem általános szabály minden állami kórházra. Vagyis már a keddi jelentés alapján egyértelmű volt: a szabályokat hozzá igazítják a magyar valósághoz, mert már voltak olyan intézmények, ahol a normál ellátást nem tudták működtetni a szakemberhiány miatt.
2. 2. Szerdán érkezett a hír, hogy az egyre több súlyos Covid-beteg miatt át kell szervezni a betegellátást Csongrád-Csanád megyében, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba csak a súlyos betegeket viszik. Már akkor elhangzott, hogy előállhat az a helyzet, hogy újra szükség lehet a kiskunhalasi járványkórház megnyitására.
3. 3. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerdán arról beszélt több alkalommal is, hogy "iszonyú sebességgel" érkeznek a betegek a kórházakba. Kiemelte már akkor, hogy az intenzív osztályos kapacitás ágyai, lélegeztetőgépei, szakemberei fogynak. Beszélt több kórházigazgatóval is, akik arról számoltak be neki, hogy özönlenek a kórházakba a súlyos állapotban lévő betegek.
4. 4. Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a Klubrádióban szerdán úgy fogalmazott, hogy az a hír, hogy egyes kórházak elnapolhatják elektív műtéteiket az előfutára annak, hogy egy-két héten belül leállnak az elektív ellátások. A magyar egészségügy átáll egy Covid-üzemmódra, ami azt eredményezi, hogy a normál eseteket nem tudjuk ellátni, mert egész egyszerűen nincs megfelelő számú egészségügyi dolgozó, illetve így lehet elkerülni a kórházon belüli "nem covidos" betegek megfertőződését is.
5. 5. Kanka Andor, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke a Szeged Televízióban számolt be szerdán arról, hogy jelenleg 450–500 koronavírusos beteget tudnak ellátni Csongrád-Csanád megye négy kórházában, de ha ilyen ütemben nőnek a számok, akkor egy-két héten belül 450–500 covidos beteg lehet a szegedi, makói, szentesi és csongrádi kórházakban. Az orvosok létszámáról azt mondta, a járvány előtt is kevesen voltak, nem csupán Szegeden, országosan is orvoshiány van. Kétségtelen azonban, az ápolók a szükségesnél még kevesebben vannak. "Még a covid-osztályokon dolgozó kollégák sem igazán tudják, mi a helyzet a megyében és mi a helyzet országosan" - mutatott rá egy fontos problémára a szakember. Az orvoskamara megyei elnöke arról is beszélt, a járvány kezdete óta nem sikerült megoldani, hogy minden covid-kórteremben legyen bevezetve az oxigén, ne kelljen cserélgetni az oxigénpalackokat. Ez ugyanis nagyon sok időt elvisz a betegeket kezelő személyzettől.
6. 6. Szerdán kaptak levelet az OKFŐ-től az intézmények, hogy kapacitásuk 20%-át kell felszabadítaniuk a Covid-betegek ellátására. Az átcsoportosítás nyilván megakasztja a normál ellátást is, ezért itt szükség lehet az elektív ellátások korlátozására. Péntekre ez a kormánydöntés megerősítést nyert, ugyanis kiszivárgott Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének szerdán kelt levele. Ezek szerint november 15-től országszerte az államilag finanszírozott 60 465 kórházi ágyak húsz százalékát, 12 093 ágyat kell biztosítani súlyos koronavírusos betegek számára. Ebből 10884 Covid-ágy kell legyen, 1209 pedig intenzív terápiás ágy. Ettől a naptól az ápolást igénylő koronavírusos betegeket országszerte 30 kórház, klinika fogadja, ebből hét a fővárosban található, illetve ismét megnyitja kapuit a kiskunhalasi mobil járványkórház is. Pénteken az EMMI a levél körül kialakult ellentmondásos hírek kapcsán az RTL-lel azt közölte, hogy a tárcavezető nem rendelte el a halasztható beavatkozások és ellátások, illetve a szűrővizsgálatok leállítását. Az nem derült ki a tárca válaszából, hogy hétfőtől pontosan mi is változik a betegek ellátásában.
7. 7. Csütörtöki hír, hogy szerdától négy kórház fogad koronavírusos betegeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az egyre magasabb esetszám miatt szerdától a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház, valamint a karcagi Kátai Gábor Kórház mellett már a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet is fogadja a koronavírusos betegeket a Szolnok TV információi szerint. 
8. 8. Varga Zoltán Péter, Dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselője - aki majdnem egy éve ápolóként dolgozik egy fővárosi kiemelt koronavírus ellátó központban - pénteken azt nyilatkozta a Spirit FM-nek, hogy az ápolók túlterheltek és lassan újra meg kell nyitni a műtőt is, hogy ott lássák el a betegeket. "Valóban nálunk is orvostanhallgatók, felsőoktatási hallgatók látnak el feladatokat, kórházon belül átvezényeltek, de még a műtőből műtősfiúkat is vezényelnek hozzánk, hogy segédápolói feladatokban segédkezzenek, annyira kevesen vagyunk" - fejtette ki. "A harmadik hullám volt a legdurvább, volt olyan, hogy a tizenegynéhány ágyas osztályon 21 beteget is elláttunk, jelen pillanatban itt még nem tartunk. Van 1-2 szabad hely, de lassan újra megnyitjuk a műtőket kórteremnek" - érzékeltette.
9. 9. Ha a Covid támad, akkor nekünk ismét változtatni kell a napi rutinfeladatunkon - fejtette ki az Inforádiónak nyilatkozva Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke. Emlékeztetett, hogy összességében egy régión belül az ágyak 20 százaléknak kell szabaddá válnia Covid-betegek számára. Ha belefér ezen felül az adott elektív ellátás, akkor azt megcsinálják – mondta. "Első lépésben azokat a műtéteket fogjuk elhalasztani, ha el kell halasztani, amelyek anesztéziát igényelnek, tehát például egy szemészeti beavatkozásnál, ahol ugye nincs aneszteziológus szakorvos a műtőben, egyelőre nem kell megszorító intézkedéseket hoznunk, hiszen ezek a betegek jelenleg elláthatók. Később meglátjuk, hogy a műtők száma, az intenzív osztályok ágyszáma, illetve a normál aktív ágyak száma mit tesz lehetővé" – mondta a Kórházszövetség elnöke. A célok között továbbra is az szerepel, hogy daganatos beteg ne maradjon ellátatlanul. Ficzere Andrea arról számolt be, hogy erősödik a kórházakra nehezedő nyomás, és elsősorban az oltatlan Covid-betegek állapota fordul rosszabbra.
10. 10. Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a november 5-i adatok alapján a rendelkezésre álló 900 lélegeztetett ágyas kapacitás 65%-ban volt kihasználva. November 5. és 12. között viszont a lélegeztetett betegek száma 143 fővel (39%-kal) emelkedett, így a kapacitások kihasználtsága már 79%-nál jár. Vagyis egyetlen hét leforgása alatt a rendelkezésre álló lélegeztetett intenzíves ágyak 14%-a "tűnt el a rendszerből". A 900 lélegeztetőgéppel szerelt ágykapacitás normál működésre értendő, új ellátóhelyek nyitásával, máshonnan átcsoportosított személyzettel ez növelhető, de azt már inkább szokták háborús helyzethez hasonlítani.

A fenti felsorolásból is jól látható, hogy leginkább a keleti országrész van bajban a kórházi terheltség tekintetében. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a fertőzések száma is itt terjed jobban. A héten azt is megírtuk, hogy a kelet-magyarországi erőteljesebb fertőzésterjedés mivel állhat összefüggésben...

ITT OLVASHATÓ

ÓRABÉRBEN GYŰJTHETIK A FIDESZES ALÁÍRÁSOKAT SZEGEDEN, KÖTELEZŐ OLTÁS SZOMBATHELYEN

VIDÉKI LAPSZEMLE / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.11.14.

Debreciner.hu: Bár még nincs készen, napokkal ezelőtt mégis átadták ünnepélyesen a Debreceni Egyetem új épületét

Többször is módosították a befejezési határidőt, a kivitelezőnek eredetileg már tavasz végén, nyár elején el kellett volna készülnie. Közben 126 millió forinttal drágább is lett – írja a debreceni lap. A HÖK már megkapta a kulcsokat, az egyetemi kommunikáció szerint a hallgatók mégis csak februártól léphetnek be az épületbe. Az átadáskor erről nem beszéltek, de a tanulóközpont minden jel szerint a külföldi hallgatók igényeit szolgálja ki.

SzabadPécs.hu: PTE: Az államtól kapott egyetemi pénz is közvetlenül a modellváltás során létrehozott magánalapítványhoz fut be

Közérdekű adatigényléssel kikérte a PTE-t működtető alapítvány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által szeptember végén megkötött közfeladat-finanszírozási szerződést a Pécsma – számolt be a hírről a Szabad Pécs. Ebből többek között kiderül, hogy az államtól érkező pénzek közvetlenül az évi 400 millióból működő, kormányközeli személyekből álló kuratórium által irányított alapítványhoz folynak be és nem az egyetemhez.

Nyugat.hu: A Szombathelyi Tankerület megküldte az iskoláknak a kötelező oltásra utasító levelet

Egy olvasójuk jelezte a lapnak, hogy a Szombathelyi Tankerület arról tájékoztatta a pedagógusokat, hogy számukra kötelező az oltás felvétele december 15-ig. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a tankerület megszüntetheti a munkaviszonyukat. A hír igaznak bizonyult, olyannyira, hogy lap birtokába került a kötelező oltást elrendelő levél, amit közre is adtak.

KecsUP.hu: Feketézők és képzetlenek az idősgondozásban – helyszíni riportunk Szabadszállásról

A pandémia az idősgondozás minden területén drámai változásokat hozott. Az idősek nappali ellátását évről évre egyre kevesebben veszik igénybe (hatezer fővel csökkent a bentlakásos idősotthonokban gondozottak létszáma), míg a házi segítségnyújtást igénybe vevők egy év alatt kétezer fővel lettek többen, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikáiból. Közben a szociális terület dolgozóinak átlagos életkora 50 év feletti, nincs utánpótlás, ami a vidéki településeken fokozott kihívást jelent – Szabadszálláson és környékén is. Ezt mutatja be a KecsUP riportja.

Szegeder.hu: Botka Lászlóhoz becsöngetett egy fideszes aláírásgyűjtő, jót beszélgettek

Szeged polgármestere (Összefogás Szegedért Egyesület) a Facebookon számolt be az esetről, amely szerint becsöngetett hozzá egy fiatal nő azzal, hogy Bartók Csabának és a Fidesznek gyűjtenek aláírást. Mint írja, azt mondta a fiatal lánynak, rossz helyre csengetett, és ugye órabérben fizetik és nem teljesítmény alapon, mert akkor Szegeden nagyon megjárja és nem lesz pénze. A diákmunkás lány a polgármester szerint ekkor hangosan felnevetett és közölte, csak órabérre vállalta.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A HELYZET MAGYARORSZÁGON MÉG SÚLYOSABB, MINT A LENGYELEKNÉL, HIBRIDRENDSZER JÖTT LÉTRE, A JOGÁLLAM ÉS A TEKINTÉLYELVŰSÉG KÖZÖTT - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
021.11.14.

Spiegel

Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a nyugat rövidlátó, sőt kontraproduktív politikát folytat, amikor igyekszik megbékíteni a magyar és lengyel nemzeti-populista kormányt, mert fél, hogy a két ország hátat fordít az EU-nak. Az Oxfordi Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy mindkét lakosság többsége a tagság mellett van. De a helyzet Magyarországon még súlyosabb, mint a lengyeleknél, mivel már nincs szó demokráciáról. Hibridrendszer jött létre, a jogállam és a tekintélyelvűség között.

Ha megfelelnek a valóságnak a sajtóhírek, akkor Biden joggal nem hívta meg az Orbán-kormányt a washingtoni demokrácia csúcsra – az egyetlen uniós állam, amely kimarad a sorból. Ám a magyaroknál – még inkább, mint Lengyelországban – sok minden Németországtól függ, ezért az elemző azt várja az új német koalíciótól, hogy az világosan fog beszélni. De az egész EU-nak meg kell védenie a saját rendszerét, működésbe kell léptetnie a jogállami rendszert, mert ha pl. a PiS aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, az az unió jogrendjét is fenyegeti, nem beszélve a lengyel demokráciáról.

A politikát ismét közel kell vinni a néphez, mert a hatalmon lévő elitek sokszor a saját elefántcsonttornyukban élnek, ez pedig a demagógok kezére játszik. Az pedig külön veszélyt jelent, hogy erősen összefonódik a pénz és a politika. Egyfajta plutokrácia alakult ki, nagyvállalati oligarchia, főleg az angolszász államokban. Meg kell próbálni változtatni ezen.

A szakértő úgy ítéli meg, hogy a demokrácia működőképessége világszerte vizsgázik. És sajnos, nemrégiben egy nemzetközi felmérés azt tanúsította, hogy a fiatalok 53 %-a szerint a tekintélyuralmi rezsimek képesek jobban megbirkózni a klímaváltással, mint a demokráciák. Ennél fogva Németországnak erős lökést kell adnia, hogy az EU-nak legyen megfelelő stratégiája, különben Oroszország és Kína fel fogja zabálni.

Ehhez távlati gondolkodás szükséges, és össze kell fogniuk az arra hajlandó kormányoknak. Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Hollandiának. A cél az, hogy egyrészt szoros legyen az együttműködés Kínával, másrészt pedig egyértelmű védelmi politikára van szükség, lásd Tajvant, hiszen jelenleg hidegháború zajlik Pekinggel. Ezen kívül akcióközösséget kell létre hozni a többi közt az USÁ-val, Ausztráliával, Indiával és Japánnal, mivel a kínaiak függnek a demokratikus világtól.

Der Standard

Az EU és Törökország menekültügyi megállapodásának ötletatyja hasonló megoldást javasol a lengyel-belarusz viszályban is. Gerald Knaus, a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója úgy gondolja, hogy Ukrajnának és Moldovának kellene átvennie a határtérségben összecsúfolódott mintegy 4 ezer embert, mert akkor azonnal csillapodik a válság.

Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az EU lépre ment Minszknek és példátlan politikai-erkölcsi válságba csúszik bele. Ám ha nem áll ellen Lukasenko zsarolási kísérletének, akkor Lukasenko kerekedik felül. Mert az unió vagy azt csinálja, hogy elárulja az értékeit, és támogatja az embertelen, továbbá jogsértő visszatoloncolásokat Lengyelország részéről. Ezt azonban a belorusz diktátor és az orosz propaganda is könyörtelenül meglovagolja és képmutatással vádolja Brüsszelt. A helyzet olyan, hogy arról a belarusz államfő legfeljebb álmodhatott: a közösség pánikba esett, erőszakot alkalmaz, megsérti a saját törvényeit. Ebbe belefér még az is, hogy beadja a derekát és kész tárgyalásokat kezdeni a Minszk elleni szankciók feloldásáról.

A másik lehetőség az, hogy Európa kitart saját értékei és menekültügyi megállapodások mellett és nem küldi vissza rövid úton a migránsokat, továbbá nem enged a Belarusszal szembeni szigor ügyében. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a lengyel határtérség nem halálos mágnesként működik. Ha az EU beereszti a külső határán összegyűlt tömeget, akkor biztos, hogy 4 héten belül további 10 ezren próbálkoznak ugyanezzel a módszerrel, a nulla fok alatti hőmérsékletben. Ezért Lengyelország soha nem egyezne bele, hogy megnyissa a határát, már ha az ukrán és a moldáv vezetés nem vállalja, hogy átveszi ezeket az embereket.

Itt nem arról van szó, hogy a kérelmezőket rásózzák másokra, hanem egyrészt valamit tenni kell Lukasenko ellen, másrészt el kell venni mindenki kedvét attól, hogy vállalkozzon az életveszélyes kalandra. Amikor annak idején Törökország 65 éve ugyanezt csinálta, pillanatok alatt elapadt a hullám.

Az ukránoknak a módszer azért volna jó, mert máskülönben Oroszország – ha netán meg akarná támadni Ukrajnát – pár ezer migránst vezényelne, mondjuk, a balti köztársaságok határaira és onnantól kezdve szó sem volna szankciókról az agresszió miatt. Kijev viszont stratégiai partnerré válna Brüsszel számára. Sok mindent kaphatna cserébe, ideértve a befogadottak ellátásának költségeit.

Ugyanakkor az EU bizonyítaná, hogy nem lehet megzsarolni. Ez nem akkora tömeg, amelyet ne lehetne könnyen elhelyezni. Azután pedig lehetne dönteni a menedékkérelmeikről is. Lukasenko viszont azt sulykolja, hogy tömeges az invázió. Ám nem szabad engedni, hogy újabb halottak legyenek. Meg lehetne csinálni.

Die Presse

A nemzetközi közösség előző boszniai megbízottja egyetért utódja értékelésével, miszerint a Daytoni békeegyezmény megkötése óta nem volt ennyire drámai a helyzet a nyugat-balkáni országban. Az osztrák Valentin Inzko, aki a szlovén kisebbség tagja és hivatásos diplomata, három éven át, a nyár végéig látta el hivatalát.

Azt mondja, a Nyugat leginkább csak megbékíteni próbálta a boszniai szerbek vezérét, mondván, hogy az csak beszél és fenyeget. Ám Dodik most már rátért a tettekre: immár eldöntött tény, hogy az országrész kiválik a közös gyógyszerhatóságból. Bejelentette, hogy a szerbek távoznak a köztársasági Jogi Tanácsból, a közös titkosszolgálatból, valamint az adórendszerből is. Azon kívül önálló hadsereget akar a Republika Srpska számára.

Nem véletlen, hogy napjainkban egymást váltják Szarajevóban az amerikai kormányzat megbízottjai, most éppen a külügyminiszter tanácsadóját várják oda. De hát az állapotok egyre élesebbre fordulnak, a hangulat az utóbbi 26 évben még egyszer sem volt ennyire rossz az országban. A diplomata szerint azonban Dodik igazából a jövő évi választásokat próbálja megnyerni. Ezért el akarja terelni a figyelmet arról, hogy munkája teljesen sikertelen. A bérek és nyugdíjak katasztrofálisan alacsonyak, nincsenek új kormányprogramok, de leginkább nincs semmiféle kilátás. Az emberek tömegesen hagyják el Boszniát, de a szerb országrészt is. Pedig a politikus minden támogatást megkapott a Nyugattól.

Business Insider

Lengyel szélsőségesek elégettek egy történelmi könyvet, amely azokat a rendeleteket tartalmazta, amelyekben – még 1264-ben – Kegyes Boleszláv herceg foglalta össze, hogy a zsidók joggal élnek az országban. Az akkori uralkodó szavatolta a kisebbség védelmét. Meghatározta, miként vehetnek részt a kölcsönügyletekben és kereskedelemben, szabályozta kapcsolatukat a nem zsidókkal. Büntetést helyezett kilátásba azokkal szemben, akik megszentségtelenítik a zsidó temetőket és a zsinagógákat. Megtorlást irányzott elő a vérvád hangoztatóival szemben is. Azaz nagyjából-egészen rendezte a zsidóság jogállását lengyel földön.

Nos, ezt a dokumentumot most nacionalisták felvételek tanúsága szerint a Nemzeti Függetlenség Napján nyársra szúrták, olajba mártották és felgyújtották. Közben azt ordították, hogy „Halál a zsidókra!” Az egyik rasszizmus elleni civil szervezet vezetője azt mondta, neki az esetről a náci könyvégetés jutott eszébe. Mint mondta, jó 25 éve küzd az antiszemitizmus ellen, de ilyet még nem látott.

Die Presse

Bécsben is bemutatták a keresztények világméretű üldözéséről készült magyar kiállítást, amely szorosan kapcsolódik Orbán Viktor politikai terveihez. A tárlatnak a magyar nagykövetség kezdeményezésére az Augustiner Kirche egyik oldalszárnya adott helyet, de a szervezésbe nem vonták be a bécsi érsekséget. Viszont a megnyitón részt vett Trisztan Azbej, a terület magyar kormánybiztosa.

Az összeállítás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy Nyugat-Afrikában és a Közel-Keleten sokszor veszélyben van a keresztények élete. Így a képek bemutatnak lerombolt szír templomokat, látni egy golyók által átlyuggatott tanernákulum ajtaját, valamint egy meggyilkolt szír katolikus pap sírkövét.

Az anyagok az érdeklődők megtekinthették az Eucharisztiks Világkongresszuson is, ahol Ferenc pápa számon kérte Magyarországon a szigorú menekültpolitikát. Orbán Viktor ugyanakkor meghirdette, hogy a világon mindenütt védelmezni kívánja az üldöztetésnek kitett keresztényeket.

ITT OLVASHATÓ

ÁLDOTT JÓ VIKTOR BÁCSINAK CÍMZETT LEVÉL ÉS KELLEMETLEN KÉRDÉSEK A FIDESZ-KONGRESSZUSON – PERCRŐL PERCRE

TELEX
Szerző: Telex
2021.11.14.

A 29. tisztújító kongresszusát tartja a Fidesz vasárnap 10 órától a Hungexpón. Az elnöki posztra egyedül Orbán Viktort jelölték, aki elfogadta a felkérést, további két évig ő vezeti a pártot. Novák Katalin alelnöki helyét Gál Kinga EP-képviselő veszi át. A kongresszust és a beszédeket percről percre közvetítjük...

ITT OLVASHATÓ

ÉLETEK KERÜLHETNEK VESZÉLYBE, HA NÉGY INTENZÍVES BETEGRE CSAK EGY ÁPOLÓ JUT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2021.11.14.

„Ha négy betegre kell ügyelnie egy nővérnek az intenzíven, az az emberi életet kockáztatja” – fogalmazott rendkívül élesen Falus Ferenc, korábbi tiszti főorvos.

A szakember így értékelte Kásler Miklósnak azt az eheti utasítását, amely szerint a kórházakban egy koronavírusos betegeket ápoló, 20 fős intenzív osztályon, műszakonként egy szakorvos, egy orvos és öt ápoló dolgozzon. Vagyis egy ápoló négy betegre figyel majd. A volt tiszti főorvos az RTL Híradónak szombaton azt mondta: szerinte békeidőben egy intenzív ágyra, egy műszakban, egy nővérnek kellene ügyelnie, szélsőséges esetben pedig legfeljebb kettőre.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő is úgy látja: ha egy orvosra húsz intenzíves beteget bíznak, és mindet egyformán akarja ellátni, akkor mind a húsz beteg meg fog halni, mert a feladatot lehetetlen teljesíteni. Az orvosok így abban a helyzetben találhatják magukat, hogy dönteniük kell: kire fordítsanak időt, kinek nagyobbak a túlélési esélyei...

ITT OLVASHATÓ

ROSSZ OTT ÉLNI, NEM JÓ OTT LENNI – 83 EZER GYEREK ÉL SZEGREGÁTUMBAN

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2021.11.14.

Az unió támogatja, ennek ellenére – vagy tán éppen ezért – mégsem zökkenőmentes a cigánytelepek felszámolása. Olykor hirtelen elfogy a pénz, máskor az új házak még a korábbiaknál is távolabb kerülnek a település szélétől. Öt ország, köztük Magyarország is részt vesz abban a programban, amely a roma szegregáció megszüntetésének a lehetőségeit kutatja. Ahol valódi hatást tudtak elérni, ott nem a meglévő telep szépítése, hanem a kiköltözés elősegítése volt a cél. Idehaza 709 település 1384 szegregátumában él a népesség 2,8 százaléka.

Három nyílászáró, egy-egy mosógép, bojler, fatüzelésű kazán és pár vödör festék – ennyit kapott a „Veletek-Értetek, Szegregált élethelyzetek felszámolása” projekttől egy kisvaszari család. Erről még tavasszal számolt be Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő a történet folytatásaként a napokban arról készített videót, ahogy a polgármester és a minisztériumi ellen­őrök menekülnek előle, miután – ahogy fogalmaz – egy perc alatt ellenőrizték azt a felújítást, ami meg sem történt...

ITT OLVASHATÓ

NEGYEDIK NEGYED - 01. RÉSZ: VITRAY TAMÁS (RÁDIÓ BÉZS)

RÁDIÓ BÉZS
Szerző: FODOR JÁNOS, ASBÓTH KRISTÓF
2021. NYARA

Beszélgetések az életünk negyedik negyedéről, az utolsó szakaszról. Az öregedésről, az elmúlásról. Közismert, szeretett embereket kérdeztem arról, amiről nem illik. A félelmeikről, az elmúlásról, a halálról, az öregedésről. Nem úgy általában, hanem nagyon is személyesen. Tabuk nélkül, olykor kíméletlenül. Hetente egy interjú egy olyan emberrel, akire érdemes és lehet figyelni. Hetente egy beszélgetés arról, ami mindenkit elér, előbb vagy utóbb. Kezdet és vég. Sírás az első levegővételkor, könnyek az utolsó után, közben meg rohanás. Aztán ráncok, mellőzések, betegségek, tán az út vége felé félelmek. Ezekről már nem beszélünk. Vagy csak ritkán. Most megpróbáljuk. Akinek a szemébe néztem: - Vitray Tamás.

ITT OLVASHATÓ

OSSZUK KETTÉ MAGYARORSZÁGOT!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.11.11.

Úgyis ez a cél, hát ne vergődjünk feleslegesen, egyébként is történelmi lenne a felosztás.
Az egyik fele Pannónia lenne, a másik Hunnia, a limes - a két világot elválasztó erődrendszer - tulajdonviszonyai pedig, csakúgy, mint maga a limes a Dunához igazodnának.
A lakosságcsere gyorsan lebonyolítható lenne - beül a nép a Suzukiba, oszt megy mindenki a saját térfelére, aki a Türk Tanácsban látja a jövőt, az Hunniába, aki az Európai Unióban, az Pannóniába, mindenki a helyére.
Nem lenne ez túl szokatlan, hiszen volt olyan történelmi korszak is, mikor három darabból lehetett csak az országot összecsavarozni, mint Rejtőnél a szimbolát, mégis túléltük.
Ez azt is bizonyítja - méghozzá parádésan, hogy az ország nem a földek-hegyek-vizek összessége.
Az ország ennél sokkal több, sokkal összetettebb fogalom, melyhez éppúgy hozzátartozik Szentgyörgyi Albert emléke a laboratóriumában a wc-kulcs mellett lógó Corvin-lánccal, mint Bayer Zsolt pszichiátriai lelete, meg a sajátunknak mondható mentalitás is - lásd a szomszéd tehenének küldött jókívánságokat.
Mondjuk személyesen bajban lennék, ha nem szeretnék költözni, mivelhogy szűkebb hazám a Csepel-sziget, melynek sorsa akként dőlhetne el igazságosan, ha itt épülne fel egy különleges gazdasági övezet, ahol virágozhatna a kereskedelem, ahol a piacon egyaránt be lehetne szerezni tarsolylemezt, kopjafát és nanorobotot, mindjárt balra, a nyílpuskaárus mellett...
Kínát megenné a penész az irigységtől.
Minden egycsapásra megoldódna, hazánk épülne-szépülne, és amikor Hunniában az emberi agytekervények minősége elérné a pannon agyakét, akkor egyesülhetne az ország.
Addig is székely véreink hazamehetnének Erdélybe, hiszen ott már hozzászoktak ahhoz, hogy két-három helyről mondják meg nekik, hogy mit illik gondolniuk.
Viszont ők mindig, mindenkihez tudtak alkalmazkodni, alkalmazkodtak törökhöz, osztrákhoz, vallonhoz, éppen aktuális uraikhoz, márpedig mostanság se lenne több uruk, mint eddig volt...

ITT OLVASHATÓ

SZAVAKON TÚL - GESZTI PÉTER (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2021.11.14.

A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.

Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZÉP SIMA LETT A PART BADACSONYÖRSNÉL, MÁR A TÖLGYFÁK SEM ZAVARJÁK A KILÁTÁST

444.HU
Szerzők: KAUFMANN BALÁZS, BOROS JULI
2021.11.14.

Mostanában alig lehet két lépést tenni anélkül, hogy az ember ne fusson bele egy teljesen indokoltnak mondott, tömeges fakivágásba, de az a lendület, amivel a régi tölgyfákat pusztították el Badacsonyörsnél, így is meghökkentő. Állítólag betegek voltak.

Helyiek hívták fel rá a figyelmünket, hogy a fantasztikus fekvésű Badacsonyörs (ami nem egy önálló település, Badacsonytomajhoz tartozik) egykori kempingje és strandja körül egész nap teherautók járnak, zajlik a tereprendezés. Ezen a területen óriási összefüggő nádas van, és eddig rengeteg fa nyújtott árnyékot a parton. Ez a rész magánkézben van, már a kilencvenes években privatizálták, majd kézről kézre járt, de fejlesztés a területen nem történt. 2020-ra a tulajdonosi viszonyok gyakorlatilag átláthatatlanok lettek, erről az Átlátszó írt részletesen: a cégháló Jászai Gellérthez, Mészáros Lőrinc üzlettársához köthető...

ITT OLVASHATÓ

A KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁS SZERTE EURÓPÁBAN HATALMAS ELLENÉRZÉST VÁLT KI

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.11.07.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter az élére állt annak a törekvésnek, hogy minden 70 év feletti személy kapjon emlékeztető oltást, de továbbra is elutasítja az ápolószemélyzet kötelező oltását. Úgy tűnik, Németországban a vakcina helyett a gyorsteszteket fogják kötelezővé tenni. Legalábbis az idősek otthonát látogatók és az ápolószemélyzet számára biztosan. Ha Spahn javaslata utat talál, ez még azok esetében is így fog történni, akik már kaptak két oltást.

A kötelező védőoltás ötlete Európa-szerte megosztja a közvéleményt. Számos országban pusztán az egészségügyi dolgozókat kötelezték a védőoltásra, más országok azonban még csak most döntenek arról, a tesztelés vagy a vakcina legyen kötelező...

ITT OLVASHATÓ

BRIT TUDÓSOK SZERINT A JÁRVÁNY MIATT MÉG ÉVEKEN ÁT NEM LESZ OLYAN A KARÁCSONY, MINT RÉGEN

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.11.12.

Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.

„Nem tettünk eleget, nem dőlhetünk hátra” – figyelmeztette Tim Spector epidemiológus, genetikus a brit Royal Society of Medicine tagjait, amikor arról kérdezték, hogy hogyan befolyásolja a járvány az idei karácsonyi ünnepeket. Spector szerint még csak nem is ez a kérdés, hanem az, hogy hogyan befolyásolja az elkövetkezendő évek hétköznapjait a koronavírus: úgy gondolja, hogy még nagyjából öt karácsonyi szezonban nem árt extra óvintézkedésekkel számolni, oltás ide vagy oda.

A szakember szerint magában az oltás ugyanis nem elegendő: ezt mutatják azoknak az országoknak a példái is, ahol jóval magasabb az átoltottság, mint Nagy-Britanniában, mégsem sikerül megfékezni a járvány újabb hullámát. Spector úgy gondolja, hogy a covidra ezentúl úgy kell tekintenünk, mint egy permanens influenzajárványra, a betegség pedig terjed, ezért azt javasolja, hogy az országban állítsanak vissza egyes korlátozásokat, mielőtt a járványhelyzet kicsúszna az állam kezei közül.

Jonathan Van Tam, a brit tisztifőorvos helyettese kevésbé borúlátóan úgy fogalmazott, hogy az idei év karácsonyi időszaka még nem telhet el felhőtlenül, de azt sem zárta ki, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha még karácsonyig jobbak is lesznek a járványügyi mutatók, érdemes továbbra is óvatosnak maradni, azt ugyanis senki nem tudja megmondani, hogy mi várható még tavaszig. Spector szerint Nagy-Britanniában már így is elég rossz a helyzet: Nyugat-Európában itt regisztrálták a legtöbb új megbetegedést, és lakosságarányosan itt ápolnak a legtöbb embert kórházban is...

ITT OLVASHATÓ

MERRE TART A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.11.14.

A következő időszakban érdemben tovább növekedhet a magyarországi kórházak terhelése és a halálos áldozatok száma, ugyanis továbbra is a járvány felszálló ágában vagyunk. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetőjének modellje szerint egy gyorsan növekvő trendben van a járvány, fel kell készülnünk arra, hogy a halálozások száma hamarosan eléri a napi 160-180 főt.

A 45. héten a negyedik hullám felívelő szakaszában vagyunk, egyelőre az adatokban még nem tapasztalhatók a tetőzés jelei - írja a Portfolio-nak készített elemzésében Vattay Gábor. A terjedés egy láncreakcióhoz hasonló, a megbetegedettek, elhunytak és a kórházba kerülők száma napról napra nem egy adott számmal, hanem egy adott százalékkal növekszik és a kamatos kamathoz hasonlóan hatványozódik.

Az első ábrán azt mutatjuk be, hogy szeptember 1. óta hogyan alakultak az esetszámok. Ha az esetszámok logaritmusát ábrázoljuk az idő függvényében, akkor a nagyjából napi állandó százalékos növekedésnek egy olyan egyenes fog megfelelni, aminek a meredeksége a napi növekedési százalék. Ha a növekedés üteme gyorsul, akkor pedig az egyenes meredekebb lesz....

ITT OLVASHATÓ

RÖVIDTÁVÚ A GÁZVÁLSÁG, VAGY EGY ÚJ KORSZAK KEZDETÉT JELZI?

G7.HU
Szerző: MIKLÓS LÁSZLÓ
2021.11.14.

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az idei ősz egyik slágertémája a földgázárak minden korábbi rekordot felülmúló szárnyalása.

Már nyáron látható volt, hogy többszörösére növekedett a holland TTF gáztőzsde egynapos ára, és elérte a 45 euró/MWh-t, szeptember végére pedig a 70 eurót is meghaladta. De az árak száguldása még tovább folytatódott, és október elején már a 100 euró/MWh felett is járt a jegyzésár.

Az okok között több tényezőt találhatunk, a keresletnek a járvány előtti szintre történő gyors visszatérésétől, a kínálat szűkösségétől és az alacsony tárolói készletektől kezdve az amerikai LNG ázsiai piacra irányításán keresztül a Gazpromnak az Északi Áramlat 2 működési engedélye kiadásának gyorsítását szorgalmazó törekvéséig. Ezen okok együttesen – megerősítve a spekulációs célú tranzakciókkal – mintegy szinergikus hatásként okozták a korábban példátlan gázáremelkedést, amelynek alapvető szerepe volt az áram árának emelkedésében is, de még nagyobb problémát okozott a földgázt alapanyagként használó műtrágya gyártásban és a termelés leállítását, vagy visszafogását eredményezte egyes országokban.

Rövid távon nem számíthatunk a kínálat érdemi bővülésére, mert a Gazprom szállításai érdemben nem növekednek, a norvégok nem tudnak többet szállítani, és az ázsiai országok LNG éhsége nem csillapodik.

De visszatérhet-e a gázár a korábbi normális tartományba, ha a jelenlegi turbulencia megszűnik? Sokan úgy gondolják, hogy a tél elmúltával megszűnnek a tárolói készletekkel kapcsolatos aggályok, az Északi Áramlat 2 előbb-utóbb megkapja a szükséges engedélyeket, a magas árak vonzóbbá teszik az LNG számára az európai piacot, így helyreállhat a kereslet-kínálat egyensúlya és visszatér az ár a normális – 30 euró/MWh körüli – tartományba. Van azonban néhány olyan tényező, amely arra mutat, hogy

a gázpiacon is az évtizedekkel ezelőtti olajár robbanáshoz hasonló, tartós áremelkedés lesz.

Ennek két döntő oka van: az olajár indexálásról leválasztott önálló gázárazás és az, hogy az LNG globalizálta a gázpiacot...

ITT OLVASHATÓ

GYERMEKVÉDELEM: NEM CSAK A PEDOFÍLIA A LESELKEDŐ VESZÉLY

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.11.13.

November végén a gyermekvédelem kerül reflektorfénybe. Hazánk éppen 30 éve csatlakozott az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez; huszadika a gyermeki jogok nemzetközi napja; előtte, november 19-én, Budapesten az UNICEF Magyar Bizottsága támogatásával nemzetközi konferenciát rendez a Gyermekjogi Civil Koalíció a gyermekvédelem időszerű hazai és nemzetközi kérdéseiről, teendőiről. A tanácskozásnak aktualitást ad, hogy megszületett mind az EU Gyermekjogi Stratégiája, mind a hozzá kapcsolódó Gyermekgarancia program is. Miközben idehaza a kormány úgy látja, a nemváltás gondolatától és az LMBTQI szervezetek szirénhangú agitációjától kell elsősorban védenie a kiskorúakat, addig a világban egészen más problémák foglalkoztatják a szakembereket. dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a PTE ÁJK címzetes docensével, a Gyermekvédelmi Civil Koalíció vezetőségi tagjával beszélgettünk.

– Azokat, a hazaitól talán eltérő gyermekvédelmi szemléleteket segítenek idehaza meghonosítani, amelyeket az UNICEF, az ENSZ, az Európai Unió szorgalmaz.

– UNICEF Magyar Bizottság kezdeményezésére és közreműködésével 2015 óta működik ez a civil szerveződés, és talán nem vádolnak elfogultsággal, ha azt mondom, hogy mint gyermeki jogokkal foglalkozó civil hálózat, a hazai körülmények között a legnagyobbak közé tartozunk. Sok szakértővel és mintegy 40 civil szervezettel működünk együtt, folytatunk aktív párbeszédet. Nem titok, az a célunk, hogy Magyarországon a gyermeki jogokkal kapcsolatos szemléletet formáljuk, továbbá segítsük az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által hazánk számára megfogalmazott ajánlások végrehajtását, az ENSZ emberi jogi bizottságainak.. 

ITT OLVASHATÓ

küldendő következő jelentések előkészítését.

BÁRÁNDY PÉTER: ALKOTMÁNYOS JOGÁLLAM ÉS BÜNTETŐ IGAZSÁGTÉTEL

NÉPSZAVA
Szerző: BÁRÁNDY PÉTER
2021.11.13.

Sajnos, nem tudom megnyugtatni a társaságot arról, hogy bármilyen többséggel nyer a mostani ellenzék, és válik nem-ellenzékké, akkor akadálymentes átmenetünk lesz. Bizonyosan egy akadálypályán kell futnunk.

Ha először az orbáni jogrendszer diagnózisát elemezzük, akkor ki kell emelnünk Vörös Imrét, aki már 2012-ben kimondta, hogy ez nem egy jogállami rendszer. Ugyanis azt kell eldönteni – nem közfelkiáltással, mert azt nagyjából el tudom képzelni –, hogy jogállamban élünk, vagy sem. Ha jogállamban élünk, akkor az Alaptörvény egyenlő az alkotmánnyal. Ha nem élünk jogállamban, akkor az Alaptörvény nem alkotmány. Mi az, hogy jogállam? Fogadjuk el, hogy ez egy gyűjtőfogalom. A jogállamiságnak nincs olyan meghatározottsága, mint sok minden másnak, de a gyűjtőfogalomnak vannak kötelező tartalmai, és ha azokkal nem rendelkezik egy állam működése, akkor nem tekinthető jogállamnak. A jogállamiság ismérveit, vagy elemeit kénytelenek vagyunk több csoportba osztani. Vannak formai és vannak materiális elemei. Ha a formai elemeit nézzük, az abban foglalható össze, hogy az egész jogrendszer és annak szabályai, törvényei és egyéb jogi megnyilvánulásai világosak és egyértelműek legyenek. Nem véletlenül mondom, hogy azt is magában hordozza, hogy a szavak a társadalmi közmegegyezésnek megfelelő tartalommal bírjanak. Hogy az egész rendszernek és részeinek is kiszámítható legyen a működése. Biztosan a formai elemek közé sorolom azt is, hogy – ha lehetséges, akkor – az alapjogok milyen módon korlátozhatóak. Ez is formai kérdés, de van tartalmi megnyilvánulása is.

Nézzük a rendszert materiális megközelítésben. A nagyon sokszor citált Gustav Radbruchra gondolok, aki az igazságosságot vette alapul a materiális jogállam elemeként. Nem véletlen, hogy éppen ma hivatkoznak rá sokan. Az ő munkássága óta már nagyon sokan kitöltötték/kitöltöttük a fogalmat azzal, hogy a munkáiban fellelt igazságosság mindenekelőtt jogegyenlőséget jelent, de magában foglalja a méltányosságot is. Ha ez a két elem nincs benne a pozitív jogban, akkor az csak jognak látszó tárgy, de nem jog, nem egyszerűen igazságtalan jog, hanem nem jog. Azért, mert a jognak a társadalmi rend és az igazságosság fenntartása, kialakítása a feladata. Ha ezt a feladatot ez a rendszer nem teljesíti, akkor az valami más. Itt egy átkötést is lehet tenni. Ha azt mondjuk, hogy jogbiztonság, akkor ez a formai tartalom. Ha azt mondjuk, hogy igazságosság, akkor ez a materiális tartalom. Ezek nem választhatóak ezek el egymástól. A történelemben ez bebizonyosodott, hála Istennek néha nem annyira hülye az ember, mint amennyire látszik. Ha a jog igazságtalan, akkor azt nem fogja elfogadni, eltűrni, mert előbb vagy utóbb a jogbiztonságot is megszünteti. Ez tulajdonképpen megnyugtató...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VAGY ORBÁN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.14.

Nem tudom, kedves olvasó, gyomrodban remegő izgalmakkal ébredsz-e ma bele a ködökbe, hálát adva az egy teremtő Istennek, hogy megérhetted ezt a napot is, amelyiken tisztújítást tart a Fidesz. Pedig azt tart, ha eddig nem is írtad föl magadnak, sejtetted vagy gondoltad volna, hanem úgy keltél ki a marasztaló ágyból, hogy na, megint egy nap, amit túl kell élni. Illetve másképpen: hurrá, fölébredtem világ, jó benned lenni. De mindegy is. Nékem a dédanyám jutott eszembe, a verébszerű alakja és a csomó a kendőjén az álla alatt, mikor is a dunna melegéből olvasta az okuláréjával az MSZMP megyei lapjának címoldalát fennhagon, miszerint „Kádár János ismét a körülbelül titkára lett”.

Tudom, hogy már meséltem a kölök Kázmér sztoriját, de mindig eszembe jut, s nem a vénség távoli múltat megszépítő messzesége miatt, hanem mert ugyanaz van megint. Kádár János a KB (ómami szerint körülbelül) titkára lett mindig, amiről az MSZMP megyei lapja tudósított, most pedig Orbán lesz a Fidesz elnöke mindig, amiről a KESMA megyei és összes (pár száz) lapjai tudósítanak. Tudom, hogy másabb a kommunikáció napjainkban, de nem ennyire, és azt is tudom, hogy Kádárnak a körülbelüli titkársági székére esetleg volt kihívója. Míg Orbánnak az elnöki trónusra senki sincs, az idő épp emiatt nem körben forog, hanem karikatúrába torzulva ismétli önmagát. Lelkünkre így ül ez a kor.

Csak nekünk nincsen dunnánk, ami alól ártatlan tudatlansággal nézhetnénk bele a kajla világba. És az sem tudható momentán, hogy a nagy eseményt ma mivel barikádozzák el, buszokkal vagy fóliás kerítéssel, hogy a panelproliknak még a szaga se szivárogjon be a kiválasztottak közé. De olyan megható, amikor az a játszási, hogy ez egy fontos és jelentős esemény, holott egyáltalán nem az. A küldöttek – és a vendégek – körbenyalják Orbánt, ütemesen tapsolnak neki, ő pedig fürdőzik a talmi fényekben, és újólag megbizonyosodik kiválasztottságáról. Ezen túl, hogy a miniszterség miatt az alelnöki széket elengedni kénytelen Novák Katalin helyett ki lesz az alelnök, teljességgel érdektelen. Ez az egyetlen tét ma...

ITT OLVASHATÓ