2021. november 25., csütörtök

A FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓ KISZOLGÁLJA AZ ILLIBERÁLIS REZSIMET – NEM VONJA VISSZA ÁLLÍTÁSAIT A TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.11.23.


Dr. Csépe Valériának, a MAB elnökének

Tisztelt Elnökasszony, kedves Vali!

Nagyon szomorúan vettem 2021. november 11-én kelt 553/2021-es számú leveledet, melyben felszólítasz, hogy az egyik legjelentősebb tudománytörténeti folyóirat, a Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 2021/4 számában még megjelenés előtt álló, kettős vak eljárásos szakmai bírálaton átesett, Illiberal Academic Authorisation: an Oxymoron? (Illiberális tudományértékelés: egy lehetlenség?) c. tanulmányomban tett állításomat, miszerint az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszer (European Association for Quality Assurance in Higher Education – ENQA) akkor akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), amikor olyan döntések születtek a magyar felsőoktatásban, melyekre az ENQA-nak érdemben reagálnia kellett volna, vonjam vissza.

Nekem tudósként az a szakmám, hogy magyarázatokat keressek a múltbeli történésekre. Az, hogy a MAB azzal egyidőben kapta meg az európai akkreditációját, amikor az Európai Unió felsőoktatásának történetében példátlan módon egy korábban a MAB által akkreditált szakot minden szakmai indoklás nélkül kihúztak az akkreditált szakok listájáról, egy elemzésre érdemes társadalmi tény. A felsőoktatás Európa és világszerte egy tiltakozási hullámmal reagált erre a szakmaiatlan döntésre, miközben a MAB hallgatott. Azt állítom a tanulmányomban – és Te ezt kifogásolod –, hogy ez az epizód jól illusztrálja azt, hogy az európai felsőoktatás minőségbiztosításáért felelős intézmény, az ENQA teljesen felkészületlen az illiberális állam új felsőoktatása működésének értékelésére. Továbbá azt is állítom, hogy ebből a felkészületlenségből az általad vezetett MAB időlegesen profitál, mert nem kell elszámolnia a szakmaiságát csorbító politikai döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásaival – vagy azok hiányával. Azáltal, hogy a MAB asszisztál ahhoz, hogy a felsőoktatás értékelésének szakmai szempontjait az illiberális felősoktatási politika háttérbe szorítja, a magyar felsőoktatás versenyképességét és erkölcsi tőkéjét kockáztatja, miközben látszólag minden rendben van, hiszen a bizottságok üléseznek.

Nyilván véletlen, hogy ugyanazon a napon, mikor a tőled a tanulmányom visszavonására felszólító levél érkezett, a MAB Bölcsészettudományi Szakbizottságának tagjaként a Szakbizottság elnökétől, Károlyi Krisztinától is kaptam egy levelet, melyben a titoktartási kötelezettségemre hívta fel a figyelmemet. Ez az egybeesés azért is fontos, mert történészként a különböző diktatúrák belső működésével foglalkozom, és mindig is érdekelt, hogyan bírják rá az elnyomó rendszerek állampolgáraikat egy olyan rendszerrel való együttműködésre, mely éppen az ő hosszútávú érdekeik ellen cselekszik.

Az egyik módszer, ahogy a diktatúrák kiveszik a független minőségellenőrzést a szakma kezéből, hogy olyan intézményi hierarchiát hoznak létre, amelynek segítésével a szakmai szempontokat és véleményeket felülírhatják. Nyilván nem teljesen véletlen, hogy a MAB-ban a különböző szakmák képviselőit tömörítő szakbizottságok felettes szerve, a plénum felülírhatja és felül is írja a szakmai a döntéseket úgy, hogy a döntéseiért nem kell a szakmának elszámolnia. Ezért volt lehetséges az, hogy noha 2020. április 9-én a Bölcsészettudományi Szakbizottság 4:12 arányban elutasította Pósán László fideszes parlamenti képviselő egyetemi tanári pályázatát, 2020. november 13-án az illetékes miniszter mégis kinevezte. Arról csak szóbeli információnk van, hiszen a Szakbizottságot kérése ellenére sem tájékoztatják az általunk elbírált ügyek további sorsáról és a plénum üléseiről készült jegyzőkönyvet sem láthattuk, hogy állítólag az egyetemi tanári kinevezés bírálati szabályait a plénum az adott ülés első részében megváltoztatta úgy, hogy a második részben Pósán László egyetemi tanári kinevezését már az új szabályoknak megfelelően jóváhagyással fel tudja terjeszteni. Bárhogy is történt, megtörtént, és jó tudni, Vali, hogy ezzel Te sem értettél egyet, hiszen mint a 2021. november 11-i MAB ülésen elmondtad, a miniszternek négyszemközt „morogtál”, hogy miért nevez ki a szakmai bírálatot felülírva alkalmatlan embereket.

Ugyanakkor egy szavad, egy „morgásod” sem volt, amikor az amúgy is ezer sebből vérző magyar középiskolai tanárképzés szakmai részét úgy alakították át, hogy szakmai kérdésekben sem az egyetemek szempontjait, sem a MAB véleményét nem vették figyelembe. A rendelettel egy évnyi szakmai képzési anyagot vettek ki a tanárképzés tanmenetéből ezzel csökkentve a képzési időt. Ez az egy évnyi tananyag hiányozni fog a végzett tanároknak, ha majd középiskolában fognak tanítani, mert amit nem tanultak meg, azt bizony nem tudják majd továbbadni sem. Ezzel minden magyar középiskolában tanuló diáktól vettek el lehetőséget és a szüleiktől reményt, hogy a gyermekük versenyképes tudást kaphat a magyar középiskolai rendszerben. Nemcsak szakmailag lebutított képzési tananyaggal indul a középiskolai tanárképzés, hanem ráadásul nem készült el a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) listája sem, amely alapján a MAB megvizsgálhatná, hogy az egyes képzések egyáltalán megfelelnek-e, sőt, még azt sem tudjuk, hogy a korábban a MAB szakbizottságunk által szakmai szempontok alapján értékelt és jóváhagyott tanárképzésekből milyen szakmai tartalom maradt egyáltalán meg. A szakmai minőségbiztosítás tehát csődöt mondott.

A jövő tanárainak a szakmai tudását meghatározó kérdésekre nem válasz az, amit az ülésen mondtál, hogy a kérdés vizsgálatára nincsen törvényi felhatalmazásod, mert hiszen éppen így működik a diktatúra, hogy kínosan ügyel arra, hogy minden törvényesnek tűnjön, pedig rég minden csak látszat. Ahogy az általad kifogásolt tanulmányomban is azt elemzem, hogy a törvényes látszat, azaz a működő MAB illúziójának a megtartása az illiberális államnak azért fontos, mert a nemzetközi akkreditációs szervezetek véleményétől függ, hogy a magyar felsőoktatás részesül-e a Brüsszelből érkező pénzekből, amelyek közvetve vagy közvetlenül a kiválasztott káderek zsebébe vándorolnak.

Fontos tudnod, hogy Te, mint a MAB elnöke tehetnél azért, hogy a MAB ne veszítse el végleg a szakmai súlyát, és ne váljon az illiberális állam pozícióosztásának és szakmai rombolásának eszközévé. De Te semmit nem teszel. „Folyamatosan nyeldeklünk”— jellemezte találóan a Szakbizottság utóbbi éveinek munkáját a Bölcsészettudományi Szakbizottság ülésen Máthé-Tóth András. De miért is „nyeldekelnek” a szakma képviselői a MAB szakbizottságaiban? A külföldi kollégáknak, akik talán hasonló felépítésű felsőoktatási minőségellenőrzési intézményben dolgoznak, azért nem kell „nyeldekelniük”, mert ők nem az illiberális állam által „foglyul ejtett” intézményben bólintanak rá előre eldöntött intézkedésekre, hanem valódi szakmai értékelést végeznek, melynek valóban súlya van.

Tudod, hogy én végsőkig a szakmai párbeszéd híve vagyok, de van egy pont, amikor a belülről javítás, a szakmai értékek őrzése illúzió és már nem fenntartható. A diktatúrák történetének elemzésekor megtanultam, hogy nem szabad keresni írásos utasítást arról, hogy milyen alattvalói magatartást várnak el. Nem lehet írásban nyomon követni, hogy mikor válik egy intézmény és annak működtető tagjai a diktatúra kiszolgálóivá. Általában szóbeli utalások és a vélt vagy valós elvárásoknak való megfelelés nyomán jön létre a kollaboráció. Most olyan szerencsés voltam, hogy írásban kaptam világos utasítást az intézményi elvárásokkal kapcsolatban, melyeknek szakmai és lelkiismereti okokból nem tudok és nem is akarok megfelelni, akkor sem, ha ez a MAB mostani működését veszélyezteti.

Mind a két nekem írt hivatalos levél azt bizonyítja, hogy a MAB működése a nemzet-stratégiailag kulcsfontosságú felsőoktatási minőségbiztosításban a lelkiismeretemmel és szakmai értékrendemmel nem összeegyeztethető módon történik. Ezzel a levelemmel tudatosan megszegem a titoktartási kötelezettséget és ennek minden következményét vállalom. Továbbá régi barátságunkra való tekintettel tájékoztatlak, hogy ne mástól tudd meg, hogy a Sic Itur ad Astra következő, a válságokról szóló számában magyarul is írtam a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási válságáról. Mivel ezt a folyóiratot hatalmadban áll betiltani, figyelmeztettem a bátor szerkesztőket, hogy készüljenek fel a szamizdat terjesztésre.

Ezennel a MAB-tagságomról lemondok, szakmai és etikai okaimról pedig tájékoztatom az európai felsőoktatási minőségbiztosításért felelős szervezetek, az ENQA és EQAR megfelelő szerveit. Nem mintha külföldről lehetne megmenteni a magyar felsőoktatás-értékelés minőségét. A magyar felsőoktatás minőségértékelésében a változás csak belülről lehetséges, és ezért remélem példámat többen követik majd és együtt később újra megpróbáljuk.

Üdvözlettel:

Pető Andrea, egyetemi tanár, MTA doktora, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) európai értékteremtésért járó Madame de Stael dijasa, a svéd Söderthörn Egyetem diszdoktora

2021. november 23.

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB ÁTSZERVEZÉS VÁRHAT A TANÁROKRA, A SZAKTÁRCA HALLGAT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.11.25.


A kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.

Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a Munka törvénykönyve alapján történik - egyebek mellett erről is beszélt nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen Televízióban, nyilatkozatát a debreciner.hu szemlézte. 

A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni. A képviselő megemlítette az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, jövőre várható 10 százalékos tanári béremelést, ami szerinte csak arra jó, hogy azt mutassa, a pedagógusokra a figyelem továbbra is “odairányul” a kormány részéről...

KÖZPÉNZBŐL ÉHEZNEK AZ ELISMERÉSRE: ÍGY VÁNDOROLNAK A MILLIÁRDOK A KORMÁNY KEDVENC SZAKÉRTŐIHEZ

TELEX
Szerzők: BÍRÓ MARIANNA, BÁLINT KATA
2021.11.25.


Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.


Legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ és az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., valamint az e cég által megbízott, illetve az onnan ma már legálisan is közpénztámogatásból tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.

A központ munkatársai, megbízottjai és közvetlen, illetve közvetett partnerei ugyanis gyakorlatilag óránként ismétlik a Fidesz narratíváit a kormányközeli sajtóban, az állami médiában, a közösségi médiafelületeken, állami támogatással szerveznek eseményeket, írnak tanulmányokat és könyveket – mindezt szintén a magyar adófizetők pénzén. Ráadásul kétes hátterű külföldi hálózatokhoz is kötődnek, amelyek világszerte a „konzervatívnak” nevezett politika hirdetését, erősítését tűzték ki célul, valójában azonban nagyon is konkrét politikai szereplők számára végeznek lobbitevékenységet.

A Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában azt vizsgáltuk, hogy a közpénzekből finanszírozott, ám civilnek nevezett kormányközeli szervezetek hogyan legitimálják a magyar és a külföldi nyilvánosságban a kormány családpolitikáját, gender- és LMBTQ-ellenes retorikáját. Azt láttuk, hogy ezek a szervezetek tudatos stratégia mentén dolgoznak, jól felépített közvélemény-manipulációs szándékkal és a közbeszéd tematizálásának szempontjából: eredményesen.

A nyilvánosságban forgolódó szereplők jó része Rogán Antal kormányzati hatalomátvétele, elsősorban propagandaminiszterré történt kinevezése óta, épp a rogáni médiapolitika háttérbázisának kiépítése után vált közéleti tényezővé és szárnyal, vagyis kasszíroz közpénzmilliárdokat akár direkt támogatások, akár megbízások formájában, de még inkább közvetett, rejtett csatornákon.

Cikksorozatunkban a legmeghatározóbb kormányközeli véleményformálókat, valamint a többszintű kommunikációs szisztémába folyatott állami milliárdok útját térképezzük fel, hogy minden korábbinál (az Átlátszó korábban többször foglalkozott a témával) teljesebb kép rajzolódjon ki arról: hogyan is finanszírozza Orbán Viktor és Rogán Antal, avagy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a propagandát...


A KORMÁNY BENYÚJTOTTA A TÖRVÉNYJAVASLATOT, AMIVEL A VÁLASZTÁSOKIG ELLEHETETLENÍTHETI A SZABAD VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁST

444.HU
Szerző: TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
2021.11.24.


- Kedd éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amivel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására.

- A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

- Ha a választásokat egy olyan környezetben kell megtartani, amelyben a kormánytól függ, hogy a választók miről és hogyan nyilváníthatnak véleményt, az megkérdőjelezi a választások szabad és tisztességes jellegét.


A veszélyhelyzetet a kormány rendeli el és azt megszüntetni is a kormány jogosult - ez az állapot addig állhat fenn alkotmányosan, amíg a járvány ezt feltétlenül indokolja. A veszélyhelyzetnek hatalmas tétje van: ezalatt olyan rendeleteket alkothat a kormány, amelyekkel alapjogok gyakorlását (például a véleménynyilvánítást) a szokásosnál jobban korlátozhatja, vagy akár fel is függesztheti. A korlátozások ideiglenességét biztosító garancia, hogy ezek a rendeletek elvileg 15 napon belül hatályukat vesztik, de az Országgyűlés a felhatalmazási törvényekkel időről-időre megengedi, hogy tovább is érvényben maradjanak. Ha az Országgyűlés elfogadja - márpedig erre biztosan lehet számítani - a mostani törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a korlátozások akár 2022 júniusáig velünk maradjanak.

A felhatalmazás meghosszabbítása

olyan helyzetbe hozza a kormányt, hogy önkényesen válogathat, mely alapjogok gyakorlását korlátozza és melyeket engedi szabadon gyakorolni. 

A korlátozások önkényessége nem csak elméleti lehetőség. A javaslat szerint helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet kezdeményezni, mindeközben a kormány politikai céljait szolgáló, minden bizonnyal nagyobb tömegeket megmozgató, és ezért a járvány szempontjából kockázatosabb országos népszavazást igen...

A DIKTATÚRÁK NEM A HÁZ ELŐTT HAJNALBAN MEGÁLLÓ FEKETE AUTÓKTÓL LESZNEK DIKTATÚRÁK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.11.23.


Szolgálati közlemény
Többen, köztük maga a Facebook is arról értesített, hogy valaki(k) egy álprofilt hozott (hoztak) létre a nevemben, Gabor Gyorgy (ékezetek nélkül) néven, s a privát fényképeimet felhasználva.
A Pegazus korában mindez természetes, kiváltképp, hogy egyik legutóbbi posztomban a Fidesz ötös számú káderét a maga sérthetetlenségében merészeltem kritikával illetni.
Nem oly régen abszolút megbízható forrásból (mondhatni: „első kézből”) értesülhettem arról, hogy leveleimet olvassák, beszélgetéseimet lehallgatják, s különösképp külföldi kapcsolataimra kíváncsiak. Semmi paranoia, mindez maga a valóság!
Kedves barátaimat arra kérem, hogy gondolják át az Orbán-rezsim és a hazai politikai és közállapotok leírására használt eufemisztikus szakkifejezéseiket, amelyek az autokratikus berendezkedéstől és az illiberális demokráciától a vezérelvűségen vagy vezérdemokrácián át a hibrid rezsimig terjednek (s köztük még vagy fél tucat).
Van ennek a rendszernek megbízható neve! Ne tévesszen meg senkit, hogy minden társadalomelméleti terminus technicus tartalma történetileg változik, így például a görög demokráciát is demokráciaként emlegetjük, amúgy teljes joggal, holott számtalan vonatkozásban más volt, mint a jelenleg demokráciának tartott berendezkedések.
A diktatúrák nem a ház előtt hajnalban megálló fekete autóktól lesznek diktatúrák, nem is az Andrássy út 60-tól, s nem is a veséket lerúgni, vagy a fogsorokat kiverni kész pribékektől: ez utóbbiak mindig készségesen és naprakészen alkalmazkodnak a modern elvárásokhoz, amelyek újak, innovatívak, s nyitottak a legkorszerűbb technikákra.
Tavasszal elsöpörhetjük ezt az undorító és mocskos diktatúrát, de szólok: az örök pribékek megmaradnak, legfeljebb egyenruhát vagy kitűzőt cserélnek majd.

SZIJJÁRTÓ: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY STABIL, NINCS IGAZÁN NYOMÁS ALATT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.11.25.


Szijjártó Péter szerint Jordániában azt hangoztatta, hogy a magyar egészségügyi szektor stabil, nincs igazán nyomás alatt. Nagyarányú választási csalásokra ad lehetőséget jövő áprilisban a módosított választójogi törvény, figyelmeztetnek Németországban. Vajon Magyarországot miért nem hívta meg Joe Biden a nemzetközi demokrácia csúcsra? Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje. 

A jordán Yoranewsnak adott exkluzív interjút Szijjártó Péter, aki azzal büszkélkedett, hogy hazánk érte el először a 60%-os beoltottsági arányt, aminek köszönhetően nagy volumenű befektetések indultak meg, és a magyar gazdaság a legnagyobb járvány közepette is képes volt visszaállni a rendes pályára.

A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar egészségügyi szektor stabil, nincs igazán nyomás alatt. Jordániát pedig azért dicsérte, mert a migrációt kontroll alatt tudja tartani, s nem veti be azt politikai fegyverként Európa ellen. Ezért Szijjártó 10 lélegeztető gépet ajándékozott jordán kollégáján keresztül az országnak. Egyúttal 400 ösztöndíjat is felajánlott a jordán fiatalok számára, akik a jelek szerint eléggé kedvelik Magyarországot, mert a jelentkezők száma ennek ötszöröse. Szijjártó ezt azzal nyugtázta: minél több a külföldi egyetemista Magyarországon, annál több jószolgálati nagykövet viszi hírünket a világban szerteszét.

Az amerikai ABC News tévés portál viszont az elrettentő fertőzési adatokat hozza fel sok egyéb sajtóorgánummal egyetemben, méghozzá azt, hogy Európában Csehországban, Hollandiában és Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Napok óta arra figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy Európába lehetőleg most ne utazzanak.

A WHO igazgatója, Adhanom Ghebreyesus arra figyelmeztetett, hogy hamis az az állítás, amit egyre több helyen hallani, hogy csak az oltás önmagában elegendő a megfelelő védekezéshez. Ismét fontossá válik a maszkviselés és a távolságtartás.

A Lenta orosz hírportál az orosz turisztikai szövetség információira hivatkozva azt írta, hogy Magyarország november 24-étől megnehezítette a turista vízum kiadásának feltételeit, alapvetően a turisztikai cégek számára. Többek között azzal, hogy be kell nyújtani a repülőjegyfoglalásokat is, és a folyamat is sokkal hosszadalmasabb, mint korábban. A 24 órás beutazó vízumokat előzetesen jóvá is kell hagyatni a VFS Global ügynökséggel.

A szigorítást azzal magyarázzák, hogy egyre több a vízumokkal való visszaélés. A koronavírusra hivatkozva pedig már november 20-ától kezdetét vette az egyéb korlátozás.

"Csalásra bíztatnak?" címmel a Deutchlandfunk a Magyarországon nemrég elfogadott, módosított választójogi törvényt ismerteti, amely megjegyzi, a 2 millió magyarnak biztosított kettős állampolgárságot most újabb könnyítéssel egészítették ki. A kárpátaljai Kispaládon pedig nem rejtik véka alá: arra szavaznak, aki többet fizet. 100 Euro jó tarifának számít- számol be az újság az RTL riportja alapján. Holt lelkeket is szavazónak számítanak.

Banuta Zsófia az Unhack Democracy csoport elemzője szerint nélkülük nem lett volna meg és nem lenne meg a Fidesz kétharmada. A magyar kormány tagadja az állításokat, mert azt mondja, aki hamis címet adott meg, azt megbüntették. Nos, a magyar kormány most ezt a csorbát is kiküszöbölte: hisz bárhol lehet ezentúl szavazni állandó lakcímtől függetlenül. Az ellenzék, a TASZ civil érdekvédő szervezet vagy például a Political Capital is nagyarányú csalásoktól tart.

Az osztrák Kurier arról ír, hogy se Magyarországot, se Kínát nem hívta meg Joe Biden a nemzetközi demokrácia csúcsra. Tajvan jelenléte azonban egészen biztosan diplomáciai bonyodalmat fog okozni. Az amerikai külügyminisztérium által kedden nyilvánosságra hozott lista szerint – noha Lengyelországnak épp ugyanolyan konfliktusai vannak az Európai Unióval, mint Magyarországnak, mégis ott lehet a tárgyalóasztalnál. A cikk ugyan úgy fogalmaz, erre nem adott a külügy magyarázatot, de az orosz és kínai magyar barátság egészen biztosan mérlegre került a meghívók kiküldésekor.

Amíg Petőfi Sándor forradalmárként harcolt, addig Heinrich Heine afféle fotelharcos volt, ám népszerűsége utóbbinak mégiscsak nagyobb – olvashatjuk a The Article magazin elemzésében. A brit portál olyannyira nemzetközi, hogy kubait és persze magyar nevet is találunk a szerzők között. Mindkét szerző (Petőfi és Heine is) ismert forradalmi dalairól, és Heinét a magyar forradalom is megihlette, majd 1849 októberében a szabadságharc bukásáról is fájó verset írt. De nem volt olyan forradalom Európában, ami ne hozta volna lázba. Rokonlelkek voltak Petőfivel abban is, hogy életük végéig izzott forradalmi hevületük, noha életkörülményeik merőben mások voltak. Még a tolószékben is forradalmár maradt Heine, 1849-től haláláig, nyolc évet ágyhoz kötve volt kénytelen leélni.

Az Article portál két Petőfi verset is ismertet, a Szabadság, szerelem! és az Akasszátok föl a királyokat...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY KIHÍVÁSOKAT TARTOGAT A JÖVŐ ÉV, A KAMATOK EMELKEDÉSÉT SEM FOGJUK MEGÚSZNI (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2021.11.25.


Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.


Emelkedő hitelkamatok, beragadó betéti kamatok (vagyis táguló marzs) és a járvány ellenére erős üzleti aktivitás - jól látjuk, hogy ez a banki nyereségtermelés megvalósuló receptje idén?


Idén valóban emelkedik a bankszektor bevétele és nyeresége a tavalyi, járvány sújtotta évhez képest. Ugyanez elmondható a mi eredményeinkről is. Az eredményesség javulásának négy komponense van: az alapkamat emelkedése, az üzleti aktivitás növekedése, az NHP Hajrá preferenciális betétéből fakadó (2022. január 1-jén megszűnő) többlet kamatjövedelem és a (tavaly még szektorszinten több mint 200 milliárd forintra rúgó) hitelezési veszteségek idei jelentős csökkenése. Előbbi kettő tovább javíthatja a bankok pénzügyi teljesítményét, utóbbi kettő viszont átmeneti hatásnak tekinthető. Eközben költségoldalon a szektorra is erős bérnövelési kényszer hárul és számítani kell a magas infláció begyűrűző hatására: mindezek miatt a költségszint növekedésére kell számítani még szigorú költséggazdálkodás mellett is. 2022-ben ez nagy kihívás lehet, ezért az eredmény javulásában lassulást várok...

HÁROM BESZÉDES ÁBRA A VAKCINÁK HATÉKONYSÁGÁRÓL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.11.24.


Kedden a Pécsi Tudományegyetem virológusa, Kemenesi Gábor is megosztotta azt az ábrát, amely az európai járványvédelmi központ (ECDC) adatai alapján mutatja be, hogy az Európai Unió országaiban milyen összefüggésben áll az átoltottság és a covidos halálesetek aránya.

A novemberi, ugyanarra a 14 napos időszakból származó adatok szerint 80 százalék körüli átoltottság fölött már elenyésző a halálozások száma (0–30 / egymillió lakos), míg az alatt nagyban függ a járványvédelmi intézkedésektől, hogy mennyire kiugró a halálesetek aránya az átoltottsági szinthez képest.

Magyarországon például hiába oltották be a felnőtt lakosság több mint kétharmadát, az adatfelvétel idején átlagosan 135-en haltak meg naponta a koronavírus okozta megbetegedésben – ennél több halálesetet csak négy országban (Lettország, Horvátország, Románia, Bulgária) jegyeztek fel. Az elmúlt napokban egyébként több, a táblázat alsó felén viszonylag jól teljesítő országban, például Szlovákiában vagy Szlovéniában is elkezdett felfelé ívelni a halálozási mutató...

TITKOLJA A KORMÁNY AZ ALAPVETŐ JÁRVÁNYÜGYI SZÁMOKAT, PEDIG A KÓRHÁZAK 85-FÉLE COVID-ADATOT JELENTENEK NAPONTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.11.23.


A járvány kezdete óta visszatérő probléma, hogy a hivatalos szervek, mint a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) féltve őrzik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos részletes és naprakész információkat. A Fővárosi Törvényszék múlt heti döntése érdekében azonban kénytelenek lesznek kiadni az eddig visszatartott alapvető fontosságú adatokat – amelyek egyébként minden valószínűség szerint eddig is könnyen rendelkezésükre álltak, ugyanis az egészségügyi intézményeknek napi szinten több tucat adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.


Múlt hét pénteken fontos mérföldkőről számolt be a 444. hu a járvánnyal kapcsolatos hivatalos adatszolgáltatást illetően: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Az elsőfokú ítélet szerint a hivatalnak napokra és kórházakra lebontva kell kiadni, hogy hány koronavírusos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. A lap arról is beszámol, hogy egy másik eljárásban hasonló döntést hozott a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is...

SOK NŐ JÁRHAT ROSSZUL EGY EREDETILEG ŐKET TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉS MIATT

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2021.11.25.


A kormány családpolitikájának évek óta sarokpontja a gyerekvállalás támogatása, a születések számának növelése. A rendszerbe beépített számos anyagi ösztönző közül az egyik a GYED extra, amely többek között biztosítja, hogy az anya akkor is tovább kapja a havi GYED-et (gyermekgondozási díjat), ha – az alanyi jogon járó GYES/CSED* lejártával – már a gyerek kétéves kora előtt vissza szeretne menni dolgozni. A GYED azoknak jár, akik a gyerek születése előtti két évben minimum egy évet dolgoztak vagy nappali tagozaton tanultak, összege a korábbi fizetés 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A kormány a bevezetés után lazította a juttatás feltételeit, hogy ezzel motiválja a nőket a munkába való visszatérésre, és javítsa a kisgyerekes – és így általában a – nők munkaerőpiaci helyzetét. Például nemcsak 12, hanem már a gyerek 6 hónapos korától igénybe vehető lett, ráadásul bevezették a testvér GYED-et, aminek értelmében még egy gyerekekért még egy GYED jár.

A lazítás mögött az a logika húzódott meg, hogy a kisgyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pozitív hatással van a gyermekvállalási kedvre, ugyanis az így kisebb anyagi áldozattal jár.

Mindemellett a GYED elérhető lett az apáknak is. Ezzel a kormányzati szándék az volt, hogy az apák is kivehessék részüket a gyereknevelésből, dönthessen úgy egy család, hogy az anya helyett az apa megy GYED-re. Így az anya még egyszerűbben visszatérhet dolgozni, tovább javítva munkaerőpiaci helyzetét, ami pedig pozitívan hat a gyerekvállalási kedvre – legalábbis elméletben.

Csakhogy mivel a GYED-jogosultság feltételei között többé nem szerepelt az, hogy az igénylő ne dolgozzon, érdekes helyzet állt elő: rövid távon sok családnak jobban megéri, ha a kisgyerekes apa igényli a GYED-et a folyamatos munkavégzése mellett, miközben a szülés és a CSED idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a kisgyereket, gyerekeket.

Ez azért éri meg jobban rövid távon, mert a férfi-női bérszakadék miatt egy hónapban így több tízezer forinttal több pénz kerülhet a családi kasszába. Hosszú távon viszont ennek az árát a nők fizethetik meg: a gyermeket GYED és fizetés nélkül otthon gondozó nőnek ezalatt egészség- és nyugdíjbiztosítása sincs, és szolgálati ideje sem keletkezik – kiszolgáltatottsága nem csökken, hanem nő.

Tehát egy eredetileg az anyák munkaerőpiaci helyzetét javító intézkedésben rejlő kiskapu miatt a GYED extra épphogy ronthat a nők munkaerőpiaci helyzetén – elsősorban pont azokban a térségekben, ahol eleve a legkevésbé biztosítottak a munkavállalói esélyek...


„MAJDNEM FELVÁGTAK OK NÉLKÜL, HA NEM ÁLLOK KI MAGAMÉRT!” – MEGRÁZÓ TÖRTÉNETEKKEL ÁLLNAK KI ANYÁK A SZÜLÉSZETI ERŐSZAK ELLEN

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2021.11.24.


„Kérlek legközelebb ne rángasd ki belőlem a méhlepényt!”, „Ne nyúlkálj belém indokolatlanul, és ne próbáld meg elhitetni velem, hogy ha fájdalomra panaszkodom közben, vagy vizsgálat után vérzek, akkor az »vele jár«”, „Ne nyomd ki a gyermekemet, ne törd el a vállát”, „»Kedves« Doktor úr! Ha nem tágított volna kézzel, akkor nem lenne teljesen érzéketlen a hüvelyem és a szex nemcsak gyerekcsinálásról szólna, hanem a gyönyörről is”
.

A fenti sorok csak néhány a számtalan vallomás közül, melyeket édesanyák osztottak meg a Másállapotot a szülészetben civil szervezet Facebook-oldalán posztolt „Nő a hangunk! A ti üzeneteitek” című albumában. A képeken magyar anyukák megrázó történeteit olvashatjuk, melyben arról számolnak be, hogy miként vették figyelmen kívül kéréseiket a szülészeteken, illetve milyen lekezelően vagy erőszakosan bántak velük az orvosaik.

A „Nő a hangunk” kezdeményezés célja a szülészeti ellátás reformja. Ennek érdekében vasárnapra tüntetést is szervez a Másállapotot a károsult nők történeteinek megosztása mellett.

A csoport tagjai évek óta dolgoznak a magyarországi szülészeti ellátás problémáinak nyilvánosság elé tárásáért és azok megoldásáért. A mind offline, mind online formát öltő kiálláshoz számos hasonló tematikájú szervezet és egyesület csatlakozott.

A tüntetés szervezői kiemelik, hogy működő szakmai felügyelet és valós jogérvényesítési lehetőségek hiányában a rendszerhibák, a szülészeti erőszak, a jogsértések és a káros gyakorlatok növekvő terhét a nők és a családok egyedül viselik, miközben a megfelelő szülészeti ellátás biztosítása állami feladat lenne...

LANTOS GABRIELLA: MAGYARORSZÁGON POLITIKAILAG KEZELT JÁRVÁNY VAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.25.


„A kormánynak csak a választások megnyerésére irányuló stratégiája van, járványügyi stratégiája nincsen” – nyilatkozta a Hírklikknek Lantos Gabriella. Az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa úgy vélte, az 5 milliárdért vett, és most kidobott PCR-tesztek használatával és sokkal összehangoltabb intézkedéssorozattal, le lehetett volna laposítani a 4. hullámot. Ám a kormány azt a tévképzetet ápolgatja, hogy az oltás az egyedüli védekezési eszköz. Azt is közölte, hogy Magyarországon szerinte titkos járványkezelés folyik, de ennek a titkosításnak az árát eddig is, és ezután is mi fogjuk sok, sok plusz halottal megfizetni. A kutatók és a statisztikusok azt mondják: az eddig már elvesztett 30 ezer ember mellett, ennek a hullámnak is lesz még 15 ezer áldozata.

Mi a véleménye arról, hogy a legújabb, a Jelenben megjelent hír szerint mintegy 5 milliárdért vett PCR-teszteket most 200 millió forintért semmisítenek meg? Ezt az Országos Kórház Főigazgatóság rendelte meg, a munkát pedig a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.

Ez elképesztő. Erre nem lehet mit mondani. Ez annyira cinikus, hogy az ember tényleg nem talál rá szavakat. Sokkal összehangoltabb intézkedéssorozattal ugyanis meg lehetett volna állítani a negyedik hullámot, ha a kormány nem azt a tévképzetet ápolgatja, hogy az oltás az egyedüli eszköz. Ha nem lett volna ennyire elbizakodott, akkor például a PCR-tesztek használatával le tudta volna laposítani a hullámot. Az, hogy elherdálják ezt a pénzt, világosan mutatja: a kormánynak csak a választások megnyerésére irányuló stratégiája van, járványügyi stratégiája nincs.Teljesen mindegy, hogy milyen a járványhelyzet, csak ne érezzék azt az emberek, hogy zaklatva vannak, a kormány pedig „jó fejnek” tűnjön, olyannak, amelyiket érdemes újraválasztani...

POLITIKAI JÁRVÁNYKEZELÉS – MIÉRT HALT MEG A PESTI ÚTI IDŐSOTTHON ÖTVENÖT LAKÓJA? 3. RÉSZ: ELVESZETT TESZTEK, OTTFELEJTETT BETEGEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.11.25.


Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít

Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 2. rész: „A tesztelés álbiztonságot adhat”

Március 31-én kiderült, hogy a Pesti úti idősotthonban megjelent a fertőzés, de csak nyolc nap múlva szűrték le a mentők az összes, még ott lévő lakót, körülbelül 530 embert. A több mint kétszáz fertőzöttet látványos médiashow keretében vitték el. Folytatjuk a Fidesz által Halálgyárként emlegetett idősotthon tragédiájának felgöngyölítését.

„Kétszáz teszttel teszteltünk, és 5-én estére kiderült, hogy nagyon sok fertőzött van. Akkor Skultéti (az intézet akkori igazgatója – K. Gy.) jelezte, hogy kéri a hatóságoktól, hogy teszteljenek. Hétfőn-kedden semmit nem csináltak, szerdán kezdtek tesztelni. Csütörtök-péntekre kiderült, hogy sok fertőzött van.”

„9-én a kabinetülésre jött be egy kolléga, hogy Müller Cecília most megy ki az otthonba. Rohantam ki én is. Beöltöztünk, és kezdtük átbeszélni a helyzetet.”

„Mondtam neki, hogy a vasárnapig lebonyolított kétszáz tesztelésből (az otthon szűrését a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezdte el – K. Gy.) milyen sok fertőzött volt, úgyhogy akkor, ugye, mindenkit letesztelnek, mert nekünk nincs több tesztünk. Erre azt mondta: csak ott tesztelünk, ahol felüti a fejét a járvány. Mondtam, hogy ha nem várnak ennyit vasárnaptól szerdáig, akkor nincs ennyi fertőzött” – idézi föl a tavalyi eseményeket a szociális területért felelős Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes...

ORBÁN VIKTOR: KÉTHARMADA NINCS AZ EMBERNEK VÉLETLENÜL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.25.


A Szépművészeti Múzeumban tartott beszédet


George Orwellt is idézte, azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít.

Harmadjára mondták ki, hogy Mészárost lehet bűnözőnek nevezni

Mészáros előbb rágalmazás és becsületsértés címén perelt, később pedig polgári perben is próbálkozott, a bíróság viszont minden keresetét elutasította.

Minden forradalom felfalja a gyermekeit

A fülkeforradalom is: a fideszes vállalkozókra is lecsapott a kormányközeli oligarchák felvásárlási láza.

Közvélemény-kutatás címszó alatt a Fidesznek kedves sugalmazásokat terítenek névtelen operátorok

“Megkérdezik, hogy tudjuk-e, amit szavazás előtt tudnunk kell…”

Hillary Clinton szerint Magyarországot egy autokratikus, kapzsi és korrupt vezető irányítja

“Ezek a vezetők a változás miatt kialakuló félelmet használják fel arra, hogy egymásnak ugrasszák az embereket, szorongást keltsenek bennük, és ezzel egyszerűen irányíthatóvá tegyék őket a demagógián és a dezinformációkon keresztül.”

Orbán az egész V4-et nem tudja fölsorakoztatni Brüsszel ellen


A lengyelekkel akcióegység van, hisz’ őket éppúgy érinti a jogállamisági eljárás, mint Magyarországot, velük nyilván együtt lehet működni. Másokkal szorosan már nem annyira.

Müller Cecília meglepődött

Mármint azon, hogy ennyire népszerű a regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási lehetőség – de ez nem elég ok arra, hogy ne térjenek vissza a régi rendszerhez.

Kínai hírszerzőket segíthet egy budapesti intézet

A magyar fővárosban 2017-ben bejegyzett intézet alapítója a Kínai Társadalomtudományi Akadémia.

Nagy kínai futballbefektető jelent meg Magyarországon

De mit akarhat hazánkban a kínai cégcsoport?

SZABAD SZEMMEL: NEM LESZ ORBÁN BARÁTJA AZ ÚJ NÉMET KORMÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.25.


A német kormánykoalíció – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust.


FAZ

Az amerikai Külügyminisztérium hivatalosan is közzétette, mely 110 kormányt hívták meg Washingtonba a két hét múlva esedékes nemzetközi virtuális demokrácia csúcsra, így bizonyossá vált, hogy Magyarország nem lesz jelen. A fórumon olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelem, a korrupció visszaszorítása és az emberi jogok támogatása.

Az unió és Varsó minden vitája ellenére ugyanakkor a vendégek között szerepel a lengyel vezetés, ám – jegyzi meg a jelentés – a vitatott nemzeti-konzervatív Orbán Viktor nem. Ugyancsak hiányzik a listáról Kína, ellenben Tajvan kapott meghívót. Kénytelen távol maradni ellenben Törökország, továbbá Amerika olyan közel-keleti barátai, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Katar és az Emirátusok. Izrael és Irak viszont bekapcsolódhat a munkába.

Süddeutsche Zeitung

Európai Egyesült Államokat akar az új német koalíció. A közös program külpolitikai része úgy fogalmaz, hogy az EU-t a szövetségi Európa irányában kell továbbfejleszteni, alapjogi charta alapján, egységes választási joggal, nemzetek feletti választási listákkal és kötelező csúcsjelölti rendszerrel a Bizottság elnöki tisztére, hogy demokratikusabb legyen az unió.

A három párt – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólítja fel a Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nehezítsék meg a határok lezárását, és hogy a korlátozást az érintett országok csak akkor vezethessék be, ha előtte kikérik a többi európai partner véleményét.

Washington Post/Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy megérdemli az esélyt a leendő német kancellár, miután Berlinben nem egészen két hónap után sikerrel zárultak a koalíciós tárgyalások. A szociáldemokrata Scholz, akit igazán nem lehet karizmatikusnak minősíteni, lévén virtigli technokrata, élete egyezségét hozta tető alá. Így most várhatóan két héten belül leteszi az esküt, miközben jóformán a nulláról indult.

Két éve, hiába volt pénzügyminiszter, nagyon úgy nézett ki, hogy padlóra került, miután pártjában vereséget szenvedett az elnöki tisztért vívott versenyben. Ám a balos vetélytársak azóta saját magukat ütötték ki, így Scholz indult a kancellárságért, de akkor sem jósoltak neki semmiféle esélyt.

Kormánya újdonságot jelent, mert Németországban a háború óta nem fordult elő, hogy három párt állna össze, ráadásul a szövetségesek között vannak a zöldek és a vállalkozásbarát liberálisok. Az SPD a 19. századi marxizmus örököse, a környezetvédők a 70-es évek ellenkultúrájának gyermeki, a FPD a neoliberalizmust testesíti meg. Nem lesz könnyű összhangot teremteni a trión belül.

Scholz arra törekedett az egyeztetések során, hogy ne nyomja le saját programját a másik kettő torkán. Azaz hogy mind a kettő elegendő sikert tudjon felmutatni, így ne álljon semmi a megállapodás útjában. Az új miniszterelnök ugyanazt a szerepet célozza meg, mint amit Merkel betöltött: ideológiamentes, de hozzáértő vezetés – válság idején.

A külügy élére a zöld Baerbock kerül, akiből jó diplomata lehet. Keményen számon kéri az emberi jogokat Ororországon és Kínán, és az EU megerősítését hirdeti.

Viszont a járvány beleköphet a levesbe, szükség lehet új megszorításokra. De van próbakő sok más is: az orosz csapatmozgósítás az ukrán határon, a Belarusz által előidézett migrációs válság, a kemény infláció, az alacsony gázkészletek, az akadozó szállítási láncok, a gyengélkedő gazdaság.

Lehet, hogy Scholz és új csapata a vártnál hamarabb szembesül azzal, amivel Merkel folyamatosan farkasszemet nézett az eltelt 16 év során: azt hiszed, hogy irányítani fogod a dolgokat, de valójában kényszerpályán mozogsz olyan válságok miatt, amelyekre egyáltalán nem is számítottál.

FT

Rátett egy lapáttal Lengyelország az Európával zajló jogvitára, sőt, az ellentéteket immár az EU-n kívülre is kivitte, miután Varsóban a hatalom embereivel teletömött Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem kérdőjelezheti meg lengyel bírák kinevezését. Ily módon új front nyílt a lengyel igazságügyi reform ügyében.

Az előzmény az volt, hogy a radikális szakminiszter a testület véleményét kérte, mivel a strasbourgi testület, amely nem része az uniónak, még májusban kimondta, hogy érvénytelennek kell tekinteni az egyik lengyel vállalat ellen hozott varsói alkotmánybírósági döntést, mivel annak meghozatalában egy olyan bíró is közreműködött, akit jogsértő módon rakott tisztségébe a Morawiecki-kabinet.

Erre született meg most az a válasz, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet amúgy Lengyelország is törvénybe iktatott annak idején, bizonyos pontokban ütközik a lengyel alaptörvénnyel. Ezért az érintett területeken nem is lehet alkalmazni.

Az egyik berlini nemzetközi civil szervezet jogi szakértője úgy véli, hogy a szándék teljesen egyértelmű: érvet adni a PiS kezébe, mert az figyelmen kívül akarja hagyni az EEB határozatát. Ezzel szemben a helyettes lengyel igazságügyi miniszter úgy értékelte, hogy az ítélet megakadályozza a legfrissebb külső és törvénytelen beavatkozási kísérletet az igazságszolgáltatás területén. Bírálók szerint a reformok alapvetően ássák alá a bíróságok függetlenségét.

Reuters


A magyar bővítési biztos azzal fenyegette meg a három boszniai tagköztársaság vezetőit, hogy 1,5 milliárd eurós uniós befektetésnek inthetnek búcsút, ha nem kapják össze magukat és nem folytatják a párbeszédet, illetve a reformokat. Várhelyi Olivér azután állt a nyilvánosság elé, hogy találkozott a kollektív államelnökség, a központi kormány, valamint az ellenzék vezetőivel.

Kijelentette, hogy az ország számára egyértelmű az európai perspektíva, de ha a szerb kisebbség kivonul a közös állami intézményekből, akkor az ország messzebbre kerül az áhított tagságtól, befagy a belépési folyamat. Úgy vélekedett, hogy konstruktív dialógusra és politikai akaratra van szükség a 3 etnikum részéről, a bojkott és a blokád viszont megengedhetetlen. Nem segít a megosztó retorika, illetve akció.

A jelentés hozzáteszi, hogy Bosznia a legsúlyosabb válságot éli át, amióta csak 1995-ben véget ért a háború. A szerbek vezére, Dodik gátolja a közös kormány munkáját és közölte, hogy hátat fordít fontos állami intézményeknek, mint pl. a közös hadsereg.

Der Standard

Egy osztrák szakértő arra figyelmeztet, hogy Európa migrációs csapdába került, mert egymás kezére játszanak az unió külső határainak önjelölt, tekintélyuralmi védelmezői, illetve a szomszédos országok autokratái. Utóbbiak zsarolják Brüsszelt és ez csökkenti az EU mozgásterét. Azzal fenyeget, hogy megosztja a tagállamokat az értékek ügyében.

Florian Bieber, aki a kelet-európai politikával és történelemmel foglalkozó tanszék vezetője a Gráci Egyetemen, sokatmondónak tartja, hogy a lengyel miniszterelnök a földrész védelmezőjének állítja be országát,, mert ily módon célt ér a magyar és lengyel jobboldali populisták, illetve a határ túloldalán lévő diktátor, Lukasenko végzetes szövetsége.

Természetesen nem formális összefogásról van szó, de a belorusz vezér és a lengyel hatalom kölcsönösen támogatja a másikat, közben azonban szétveri az európai integrációt. Amit Minszk művel a megtévesztett migránsokkal, az mélyen cinikus, célja, hogy politikai tőkét kovácsoljon ezekből a kétségbeesett emberekből.

Persze nem érdekelné Lukasenkót az egész ügy, ha nem váltana ki súlyos pánikot néhány ezer ember felbukkanása a határon, ideértve az emberi jogok hatályon kívül helyezését és a sajtószabadság korlátozását. Belarusztól Marokkóig, Európa mindenütt ilyen-olyan autoriter rendszerekkel néz szembe. Azt reméli, hogy azok majd biztosítják az EU határait.

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vucsics hat éve még azzal büszkélkedett, hogy Szerbia európaibb módon bánik a menekültekkel, mint egynémely szomszédállam, amivel egyértelműen Magyarországra célzott. Ma az elnök Orbán szoros szövetségese és partnere sürgeti Belgrád mielőbbi uniós felvételét. A határzárral és a migránsok elleni erőszakkal pénzt, illetve politikai támogatást lehet szerezni.

Merthogy Európa fél az újabb hullámtól és a Fidesz, illetve a PiS tudatosan keltette a riadalmat. Pedig náluk alig volt migráns. Ám az illegális visszatoloncolások, valamint hogy nem segítenek a bajbajutottaknak a Földközi-tengeren, gyengíti az uniót. És ha autokraták képesek revolverezni a szervezetet, akkor nehezebb rajtuk számon kérni a demokráciát.

Emellett az is látnivaló, hogy a külső határon lévő tagországok rendszeresen hatályon kívül helyezik a jogot, amikor a menekültekről van szó. Lásd legutóbb a lengyeleket. Pont azok az országok csinálják ezt, amelyek a leghangosabban hirdetik, hogy Európát óvják, miközben tudatosan szorítják vissza a jogállamot. Varsó pl. az utóbbi időben igencsak keményen megkérdőjelezte az ország uniós tagságát.

CSATADAL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.25.


Benkő Tibor honvédelmi miniszternek van logikája, ha nem is úgy működik, mint a köznapi logika, mint például az öné. Kiindulási tézise a sorban, hogy Magyarország lehangoló történelme során százhatvanhárom ütközetben, csatában, forradalomban vett részt, volt érintett, amelyek közül kilencvenet meg is nyert. Így a miniszter, az ebből fakadó konklúziója pedig az, hogy vannak értékeink, van mit védeni, ezért van szükség korszerű hadseregre. Hosszan tudnék ilyen megbicsakló logikai mutatványokat bemutatni, amikor a következtetés egyáltalán nem fakad az alapokból, mi több, egyiknek a másikhoz az ég egy világon semmi köze nincsen, de ez felesleges volna.

Magunk is látjuk, a százhatvanhárom ütközet, csata, forradalom önmagában semmilyen értéket nem képvisel, ezeken megvédeni nincs mit, de mindig akad az emberek között, akiknek másképpen működik az agya. De, hogy miképp, az vizsgálat tárgya kell legyen. Megengedően, még a főorvosi vélemény előtt elismerjük, akadhat olyan embertársaink között, akiknek az uniformis a minden, a lövöldözés a szférák zenéje, a lőporszag pediglen valami Coco Chanel kreátum, de az ilyen emberekkel valami defekt van, talán ezért honvédelmi miniszterek. Viszont nagyon sok honvédelmi miniszter van a NER-ben, a felsőbb szinteken kiváltképp vonzódnak a katonásdihoz.

Vagy csak úgy tesznek, hogy a harci kiskakas Orbán meg ne orroljon reájuk. Lelki szemeinkkel látjuk Németh Szilárdot is a puskájával, ami igazán emlékezetes kép volt, és egyből mindent megértünk. Hanem az ütközetek, csaták és forradalmak, amelyeket honvédelmi miniszter elvtárs emleget, hogy ez miképp jött ki neki – hogy büszke lehessen –, az már delikát. Nem a duci kis ujjain számolta ki a katonásdit, hanem hozzáértő utánjárók szerint Wikipédiát olvasott, ami nem egy autentikus forrás, ahogyan azt a hozzáértő utánjárók meg is mutatták, bebizonyítva, hogy honvédelmi miniszter elvtárs totál hülyeségeket beszél.

De az tegye fel az ujját, akit ez meglep, köszönöm, látom, hogy nem vagyok egyedül. Először örüljünk annak, hogy nem valami misekönyvből vette lehengerlő információit a magyar honvédek főnöke, s ha ezen túl vagyunk, nézzük meg, mi az, amit Benkő Tibor meg akar védeni, mert azt értéknek tartja vagy nevezi. Mint kiderül, az a Wikipédia oldal, ahonnan Benkő örömei származnak, a magyar hadsereg győzelmei közé sorolja az 1968-as Prágai Tavaszt, amikor csapataink a szovjetek oldalán segítettek leverni a cseh forradalmat, és nem tudható, a tudomány és Orbán világnézetének jelenlegi állása szerint ez most akkor tényleg lehengerlő diadalnak tekinthető-e...

TÉNYLEG MEGFÉKEZI A SZIGORÍTÁS AZ ÁLLATKÍNZÓKAT?

24.HU
Szerző: dr. SÁNDOR ZSUZSA
2021.11.21.


Bár a két politikai oldal szokatlan egyetértésben dicsérte az új „állatvédelmi törvényt”, az ellenzék mégis számos fenntartással élt. Sándor Zsuzsa elemzéséből kiderül, hogy okkal vagy sem.


Mindenekelőtt két dolgot szeretnék leszögezni. A parlamentben ismertetett előterjesztés valójában nem állatvédelmi törvény, hanem egy újabb saláta, amely több olyan törvényt is módosít, amelyek az állatokkal kapcsolatosak. Így azután nem is mentes a salátákra oly gyakran jellemző jogalkotási hibáktól.

A másik alapvetésem, hogy szeretem az állatokat. Nekem is van két, többé-kevésbé jól nevelt kutyám, és mindent megteszek azért, hogy ezek a „szőrös gyerekek” (Csányi Vilmos) a lehető legjobban érezzék magukat a társaságomban. Magánéletemnek ezt a részét csak azért osztom meg önökkel, hogy érzékeltessem, nem az állatok ellen, hanem értük kötözködöm.

Nem akarnám idézni a régi mondást, miszerint egy jogszabály épp annyit ér, amennyit végre lehet hajtani belőle, ám ez akkor is így van, ha Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szerint

"a törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás".

Nem várom el Ovádi Pétertől, hogy ismerje azt a közismert jogi felfogást, miszerint a bűnözést nem a törvény szigora, hanem a lebukás elkerülhetetlensége tudja visszaszorítani. Hiszen ő csak alkalmazkodik a Fidesz hagyományosan rossz szemléletéhez.

De ne feledkezzünk meg az ellenzék kifogásairól sem! Némelyiküknek sikerült átküzdenie magát a ló másik oldalára. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint például az állatokat „jogalannyá” kellene nyilvánítani – jelentsen ez bármit is. Mi több, újabb (hányadik is?) alaptörvény-módosítást is javasolt, mondván az „alkotmányban kell rögzíteni az állatok védelmét”. Tényleg, hol máshol? Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője egyenesen „állatvédelmi ombudsman” kijelölését javasolta. Hát persze, hisz látjuk, mennyire hatékonyak az itthoni ombudsmanok...

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2021.11.25.



KIRÁLY JÚLIA: NEM LESZNEK MEGSZORÍTÁSOK, HA NYER AZ ELLENZÉK

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2021.11.24.


Nem szabad zombivállalatokra költeni az Európai Uniótól kapott támogatásokat, a korrupciót meg kell szüntetni – mondta Király Júlia a Szabad Európa pénteken megjelenő podcastjában. Márki-Zay Péternek, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója szerint nagyon üres kasszát fog átvenni jövőre az új kormány, de nem lesznek megszorítások.

„A legégetőbb gazdasági probléma jelenleg az infláció” – mondta a Szabad Európa pénteken megjelenő podcastjában Király Júlia közgazdász, tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Szerinte már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt kezelni kellett volna a jelenséget.

Nehéz lesz megállítani az áremelkedést

Késésben van mind a kormány, mind a jegybank, amelynek elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. „Ma már az infláció olyan méretű, ami az emberek mindennapjait durván befolyásolja. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben az infláció elszabadulása elképzelhetetlen. Ehhez alapvetően hitelességre van szükség” – mondta Király Júlia.

A szakértő szerint jó példa erre Csehország, ahol a jegybank határozott mértékben emelt az alapkamaton. Róluk a piac elhiszi, hogy meg akarja fogni az inflációt, miközben a magyar jegybank lépéseiről ez kevésbé mondható el. Úgy gondolja, jól tükröződik a forint árfolyamában a "hitelességi deficit". (Az euró árfolyama a héten lépte át a forinttal szemben a 370-es szintet.)...

ITT OLVASHATÓ

2021. november 24., szerda

RÁADÁS: FÖLD 8K ULTRA HD FORMÁTUMBAN - EARTH PLANET TOUR - LEGJOBB HELYEK ÉS PIHENTETŐ ÁLLATI ZENE 8K TV

YOUTUBE
Szerző: ?
?



Neve ellenére a Föld talán az egyetlen bolygó naprendszerünkben, amelynek óceánjai vannak. A Naprendszer ötödik legnagyobb bolygója, és talán az egyetlen, amely elrejti az életet.


A föld tengerei és óceánjai, amelyek felszínének 70% -át lefedik, nagy mennyiségű életnek adnak otthont. Átlagosan 4 km mélységgel a bolygó vízének 97% -át teszik ki. Ezen kívül van néhány lenyűgöző formája: a legszélesebb hegylánc, a Közép-óceán zátonya a tenger mélyén fekszik. Négyszer hosszabb, mint az egymás után sorakozó Andok, a Sziklás-hegység és a Himalája, 65 000 km-t nyújt az Északi-sarkon és az Atlanti-óceánon.

A Münster, a Cambridge és a Zürich Technique egyetemek által közösen végzett tanulmány megállapította, hogy a bolygók kora 4400 és 4510 millió év között van. Eddig öt tömeges kihalást jegyeztek fel a bolygón. Az első 440 millió évvel ezelőtt, az utolsó 65 millió évvel ezelőtt történt. Michael Rampino, a New York-i Egyetem földtudományi szakértője azt állítja, hogy körülbelül 30 millió évre van szükség ahhoz, hogy a Naprendszer átlépje a Tejút síkját. A rendszer jelenléte lehet az egyik oka annak, hogy az üstökös pálya destabilizálódik, és elindítja őket a bolygó felé. Ehhez hozzáad egy ma még kevéssé vizsgált lehetőséget: a sötét anyagot.

8,7 millió faj, egy bolygó. Az ökoszisztémák, amelyekre emberként túlélünk, körülbelül 8,7 millió növény- és állatfajból állnak. Ezt legalább megerősíti a Hawaii Egyetem (Egyesült Államok) által 2011-ben végzett tanulmány, amely állítólag az eddigi legpontosabb. Csak 1,3 milliót ismerünk közülük. Sajnos a WWF figyelmezteti Living Planet jelentésével, hogy az 1970-es évek óta csak a világ gerinces populációja csökkent 60% -kal a globális felmelegedés, az ökoszisztéma pusztulása és az emberek által okozott biodiverzitás-válság miatt. Hatalmunkban áll mindazon fajok gondozása és védelme (sőt felfedezése), amelyek bolygónkat az élet (szinte) kimeríthetetlen forrásává teszik.

EURÓPÁBAN HAMAROSAN ENGEDÉLYEZHETIK A 12 ÉV ALATTIAK OLTÁSÁT, BÉCSBEN MÁR A KISGYEREKEK IS MEGKAPHATJÁK A PFIZERT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.11.24.


Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.


Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: mindenki életveszélyben van, aki nincs beoltva. És hogy kik azok, akik jellemzően nincsenek beoltva? A 0-18 évesek körében az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai alapján Magyarországon mindössze 17 százalékos a teljes átoltottság, ami azt jelenti, hogy a körülbelül 1,2 millió fiatalkorúból 210-220 ezren lehetnek, akik megkapták az oltást, bár pontos számok nincsenek. Hozzátartozik ehhez, hogy a mintegy 640 ezer 5-11 éves gyerek az európai és hazai engedély híján ha akarná sem kaphatná meg az oltást, így köztük – az egyes oktatási intézmények egyénileg bevezetett intézkedéseitől függően – többnyire akadálytalanul terjedhet a fertőzés. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a 12-18 éves korosztályban 51 százalékos az átoltottság, és addig nem terveznek újabb oltási kampányt, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) nem engedélyezi az 5–11 éveseknek szánt vakcinákat.

Néhány országban ugyanakkor már elkezdték oltani a legfiatalabbakat, és az Európai Gyógyszerügynökség e hét végére ígéri, hogy közzéteszi a Pfizer vakcina 5-11 évesek körében végzett vizsgálatának eredményeit; a szervezet ennek fényében dönthet az mRNS-alapú oltás használatának kibővítéséről. Az EMA a Moderna oltását is vizsgálja: arról november elején a szervezet azt közölte, hogy várhatóan két hónap múlva teszi közzé ajánlásait. A gyerekek esetében azonban a kérdés összetettebb, mint a felnőtteknél, mivel az eddigi statisztikák alapján magát a 18 év alatti korosztályt kevésbé érinti a covid, mint az idősebbeket, és bár a járvány terjesztésében bizonyítottan jelentős szerepet játszanak, még a mellékhatást mutató esetek különösen alacsony száma is az engedélyezés ellen szólhat...