MIRE LEHET ELÉG A KORMÁNY KORRUPCIÓELLENES INTÉZKEDÉSCSOMAGJA?

MAGYAR NARANCS
Szerző: MARTIN JÓZSEF PÉTER
2022.10.31.

Ha létrejön egy valamelyes autonómiával rendelkező hivatal, az idővel borsot törhet a korrupt döntéshozók orra alá – állítja Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

Tíz éve, a Transparency International (TI) Magyarország fogalmazta meg először: a magyar államot foglyul ejtették. Az angolul frappánsan state capture-ként leírt jelenségnek – miként arról a nemzetközi szakirodalomban bőségesen lehetett olvasni az elmúlt években – számos megnyilvánulási formája van.

A magyar eset nem a klasszikus oligarchikus (ilyen volt a jelcini Oroszország vagy Babiš Csehországa), és nem is a pártalapú foglyul ejtésre példa (utóbbihoz hasonlít a lengyel eset), sokkal inkább a politikainak is nevezett közhatalmi zsákmányszerzésre. Azaz arra, amikor egy dinamikusan változó, informális csoport – amely politikusokból, továbbá oligarchákból, üzletemberekből és strómanokból áll, és jobbára a kormányfőé a végső szó – ejti foglyul az államhatalmat. Némileg pontosítva Tóth István Jánosnak a múlt heti Narancsban megfogalmazott állításait: ez a közhatalmi struktúra ágyaz meg a gazdaságban a haveri államkapitalizmusnak (erről szintén majd’ egy évtizede beszélünk) – így a két jelenség egymást erősíti. (Az említett interjút lásd: „Leállni nem lehet”, Magyar Narancs, 2022. október 6.)

A foglyul ejtett állam

Mit jelent ez a fogalom? Magyarországon az intézmények többségének a vezetését az elmúlt évtizedben megszállták a kétharmados hatalom lojális szereplői, a többit megszüntették vagy kiüresítették. Az állam foglyul ejtése nagyjából az évtized közepére befejeződött, s ez alól éveken keresztül egyetlen, igaz, jelentős kivétel volt: a bírósági rendszer...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MIT AKAR A KORMÁNY? MÁR MOST IS VANNAK INGYENES DIÁKSZÁMLÁK! ISMÉT BELEPISZKÍTANA A HATALOM A PIACI FOLYAMATOKBA, PEDIG NAGY A VERSENY

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.10.28.

Erős a verseny a bankok között a diákokért, számukra nem piaci díjért, hanem annál jóval kedvezőbben, akár ingyenesen is szolgáltatnak. A kormány most belepancsolna ebbe a szegmensbe, rendelettel terelné a Diákhitelt igénylőket egy kitüntetett bankhoz. Nem biztos, hogy sikerrel fog járni.

Az elmúlt 12 évben lassan már megszokhattuk, hogy akár egyetlen éjszaka alatt teljes szektorokat semmisít meg a kormány vagy tereli a teljes üzletágat a hozzá közelállók érdekszférájába. Most hirtelen az az ötlete támadt, hogy a diákokat az általa kiválasztott bankhoz irányítsa át. A kormány honlapjára ugyanis a múlt héten felkerült egy tervezet, amit „társadalmi egyeztetésre” bocsátott. (Megígérte a kormány az Európai Uniónak, hogy csökkenti az „egyéjszakás” jogszabályalkotást, és egyeztet a társadalommal. Ez egyébként az ígéret elhangzása után rögtön „nem sikerült” a kata kinyírása esetében.)

A hivatalos szöveg szerint „a diákok helyzetének javítása érdekében a kormány áttekinti és fejleszteni kívánja a diákhitel rendszerhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási rendszert annak érdekében, hogy a hallgatók diákhitellel kapcsolatos költségei a lehető legalacsonyabbak legyenek. Az előterjesztés így egy 2023-ban bevezetésre kerülő kedvezményes “Diákhitel számla” bevezetését célozza, a diákhitelhez való hozzájutás kedvezőbb feltételeinek biztosítása érdekében.”

A hallgatói hitelrendszerről szóló rendelet tervezett módosítása szerint a szabad felhasználású hitel folyósításának az lenne a feltétele, hogy a hallgató kedvezményes fizetési számlát nyisson és tartson fenn egy olyan banknál, amelyet a Diákhitel szervezet (ez most a Diákhitel Központ) négyévente választ ki közbeszerzési eljárás keretében...

ITT OLVASHATÓ

KÍNA – KORONÁZÁSI (SEM)MISE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BENDA LÁSZLÓ
2022.10.28.

Pekingben múlt vasárnap véget ért „a munkásosztály élcsapatának harci seregszemléje”. Az ötévente tartott kongresszuson – Kína mérettartományaihoz méltón – a 97 milliós párttagság képviseletében csaknem háromezer küldött hallgatta meg Hszi Csin-ping pártfőtitkár-elnök majdnem kétórás összefoglaló jelentését. Zárásképpen megválasztották a Kínai Kommunista Párt új vezető testületeit, amelyekben a várakozásoknak megfelelően Hszi hívei még nagyobb arányban képviseltetik magukat.

Tovább erősödve került ki Hszi főtitkár a kínai kommunisták XX. pártkongresszusából. Amióta 2012-ben átvette a vezetést, az 1,4 milliárd lelket számláló birodalmat a saját képére formálta. Potenciális versenytársait kiszorította a vezetésből (vagy börtönbe csukatta), elfojtott mindenfajta ellenállást, és megszilárdította a párt szerepét a társadalomban, illetve a sajátját a párt élén.

Négy éve módosíttatta azt az évtizedes alapszabályt, hogy két ötéves perióduson, illetve a betöltött hatvannyolcadik életéven túl a vezetőknek távozniuk kell posztjukról. (Ezt azóta meglehetősen öntörvényűen kiterjesztette néhány hűséges munkatársára – például az eddigi külügyminiszterre és az egész haderőt felügyelő Központi Katonai Bizottság egyik alelnökére is.)

Ami a gazdaságot illeti, az évtizedes nyaktörő növekedés véget ért; Hszi utolsó éveiben alaposan lelassult a gyarapodás. Beszédében a főtitkár hangsúlyozott figyelmet szentelt az egyes térségek közötti fejlettségbeli különbségek fölszámolásának, a bevételek újraelosztásának. Alighanem az amerikai szankciók érződő hatásának tulajdonítható, hogy az innováció és a technológiai beruházások terén az önellátó képesség fokozására fókuszált.

Hszi eközben egyre inkább autoriter vezetővé vált, aki a biztonságra, gazdasági téren a „közös jólét” nevében megerősített központi ellenőrzésre, fölturbózott hadseregre és az intenzívebb külpolitikára helyezte a hangsúlyt. Mindezek jegyében az élet minden szférájában megerősítette a politikai ellenőrzést és a gazdaság állami cölöprendszerét, illetve kezdeményezőbb-támadóbb diplomáciára ösztönzött.

Ugyanakkor mesterségesen megnyújtott mandátumát beárnyékolta a gazdaság fejlődésének kényszerű lassulása, az elégedetlenséget keltő zéró-COVID-stratégia bénító hatása, a csaknem húszszázalékos ifjúsági munkanélküliség és a fejét felütő elégedetlenség. Az sem lehet véletlen, hogy a kongresszus idejére elhalasztották a harmadik negyedév számainak akkor esedékes közzétételét...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ ORSZÁG, AMELY AZ UKRÁN HADSEREG MIATT LÉTEZHET – EGY HÉT MOLDOVÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.10.31.

Európa legszegényebb országában ingyen vidámparkot építő, Izraelbe menekült oligarcha hangolja a kormány ellen a népet Moszkva kottájából, miközben a Nyugat-barát kormányt más fronton is szorongatják az oroszok: a gázhiányból következő áramkimaradás miatt elsötétült a főváros. A lapunknak nyilatkozó kormánypárti politikus szerint az sem biztos, hogy hatalmon maradnak a tél végéig a hatszorosára drágult gázár miatt, és megoldatlan területi-etnikai problémák is tornyosulnak előttük. A szomszédban háború dúl, helyenként náluk is évtizedes oroszbarát érzéseket tompítva – egzisztenciális félelemből. Egy hetet töltöttünk ott, de több év történése sűrűsödött bele. Riport Moldovából...

ITT OLVASHATÓ

VISSZATÉRÉS A KÖZÉPKORBA A FIDESZ SZOCIÁLIS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSA

MÉRCE
Szerző: SZILÁGYI SÁRA
2022.10.30.

Szerdán tárgyalta a parlament azt a törvénymódosító javaslatot, amit Semjén Zsolt nyújtott be még a múlt hét folyamán. A rend- és határvédelmi változásokról szóló salátatörvényben bújtattak el egy rendelkezést, amivel az állam előkészíti a kivonulását a szociális ellátási feladatokból. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke szerint ugyan nem derül ki a javaslatból, hogy pontosan micsoda, de biztosan visszalépés lesz az eddigi szabályozáshoz képest.

Mi fog változni a szociális felelősségvállalás törvényi hátterében, ha elfogadják ezt a módosítót?

Jelenleg a szociális biztonság megteremtése az állam és az önkormányzatok kötelezettsége. Ezt váltja most fel egy ötszereplős sorrend, amelyben legelöl van az egyén, aztán a hozzátartozó, az önkormányzat, a karitatív szervezetek és csak a végén az állam. Tehát a nagy változás az, hogy mindenki az állam előtt van.

Megjelent, ahogy látom, néhány kapcsolódó jogszabály-módosítás is, itt van például a „szociális vetítési alap”. Eddig a minimálnyugdíj volt a kvázi vetítési alap minden pénzügyi ellátás tekintetében, ami így megszűnik. Ezt a fogalmat, a szociális vetítési alapot Fülöp Attila államtitkár fejtegette a Facebook-oldalán is. Egy dolog nem derült ki belőle, hogy ez mi. Nekem úgy tűnik, hogy a javaslat beterjesztőinek sincs fogalma arról, hogy mit fog jelenteni a módosítás a valóságban.

Mennyiben szimbolikus akkor ez a törvénymódosítási javaslat?

Teljesen, ezzel most visszatértünk a középkorba. Fülöp Attila a maltai.hu-nak adott interjújában olyanokat mondott, hogy a jelenlegi szociális törvény egy kommunista csökevény, és most véget vetnek egy régi vitának arról, hogy kinek a dolga a gondoskodás. Ott az egyházakat hozta fel példának. De több száz évvel ezelőtt azért volt az egyházak elsődleges feladata, mert nem volt még központi államhatalom, nem voltak szociális jogok és semmiféle szociális biztonság. Ez a gondolat, hogy az egyház feladata lenne a szociális segítségnyújtás, a középkor kevésbé fényes időszakát idézi vissza. Abszurdnak is tartom, hogy az egyházi szervezetek ennyivel több állami támogatást kapnak, mint egy alapítvány vagy önkormányzat által fenntartott intézmény, miközben ugyanazt a munkát végzik...

ITT OLVASHATÓ 

LÁSD MÉG: L. RITÓK NÓRA - A SZEGÉNYEK KILÁTÁSAI

„AZ LENNE A LEGJOBB, HA AZ EGÉSZ RENDSZER ÖSSZEOMLANA” – A KÖZOKTATÁS MINDEN SZEREPLŐJÉRE SÚLYOS TERHEKET RÓ A TANÁRHIÁNY

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZOPKÓ ZITA, BALOGH DÉNES
2022.10.28.

Az utóbbi időben számos alkalommal lehetett hallani az egyre nagyobb méreteket öltő tanárhiányról. Az Átlátszó által megszólaltatott diákok, szülők és tanárok beszámolóiból kiderül, hogy van, ahol történelemtanár tanít fizikát, 80 év feletti nyugdíjast hívtak vissza testnevelésórákat tartani, máshol a szülők magántanárral, vagy otthoni közös készüléssel próbálják megoldani az egyre kritikusabbá váló helyzetet, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a jelenleg még dolgozó oktatók is egyre reménytelenebbnek látják a helyzetet, sokan gondolkoznak a pályaelhagyáson is. Videóriport!

Másfél hónapja kezdődött el a 2022-es tanév, ami azonban sokak számára nem volt felhőtlen. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint ugyanis tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ami a tanévkezdéskor is éreztette a hatását. Tavaly szeptember elsején a szakszervezet alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának elmondta: minden negyedik iskolában vannak olyan tanárok, akik olyan órákat is kénytelenek megtartani, ami nem a saját szakterületükhöz tartozik, és minden ötödik iskolában előfordul olyan is, hogy felsőfokú végzettség nélkül tanítják a gyerekeket. Ezt erősíti az idén májusban publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadvány is, amelyből kiderül, hogy

négy év alatt két-háromszorosára emelkedett az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya...

ITT OLVASHATÓ

BOZÓKI ANDRÁS: A FIDESZ NEM LÉTEZIK, PÁRTÁLLAM VAN, DE ORBÁN VIKTOR ILYEN ESZKÖZÖKKEL NYUGATON NEM TUDNA HATALMON MARADNI

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2022.10.31.

Nagy a baj, ha a hatalom a markában tudja tartani az ellenzéket, és naivitás remélni, hogy a magasan kvalifikált értelmiség meghódíthatja a kistelepülések lakóit – véli a politológus, a CEU professzora. Orbán Viktor az intézményeket hadállásoknak tekinti, tehát arra törekszik, hogy elfoglalja azokat. Interjú.

ITT OLVASHATÓ

ÁGH ATTILA: EZZEL A RENDSZERREL LEHETETLEN KOMPROMISSZUMOT KÖTNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.10.31.

A diákok azzal tudták közüggyé, nemzeti üggyé tenni az oktatást, hogy azt mondták: „a mi jövőnkről van szó”. Nem a távoli jövőről, hanem a holnapról és holnaputánról beszéltek, arról, hogy attól lesz az ország holnap versenyképesebb, ha megváltozik az oktatás elavult rendje. Ágh Attila politológus szerint a nemzet boldogulásának egyik receptje ez, a másik, hogy a szakszervezetek – ahogy azt a pedagógusoknál történt – minden problémát közös nemzeti üggyé tesznek. Úgy véli, az idei téli energia- és megélhetési válság egyre jobban rádöbbenti majd az embereket, hogy ezzel a rendszerrel nem lehet egyre alacsonyabb szinteken kompromisszumot kötni.

– Ön szerint sikerült társadalmasítani a szakszervezeteknek a pedagógusok követeléseit?

– Tudom, egy kicsit pesszimistán hangzik, de a szakszervezeteknél talán ugyanaz figyelhető meg, mint az ellenzéki pártoknál: „féltékenyek egymásra”, az egyik igyekszik a másik rovására a figyelem középpontjába kerülni. Legalábbis a nyilvánosság előtt egyelőre nem látni olyan lépéseket, hogy a szakszervezetek megpróbálnák egyeztetni a törekvéseiket. Valószínűleg vannak olyan vezetők, akik ezt ambicionálják, de valójában és érdemben arról, hogy létrehoznának valamiféle válságkezelő bizottságot – legalábbis a válságban érintett szakszervezetek – egyelőre nem tudni. Vannak, ahol elindulnak sztrájkok, például a Volánbusznál, MÁV-nál, másutt is. Ám, hogy létrehoznának egy közös bizottságot arra, hogy koordinálják az erőfeszítéseiket – lehet, hogy rosszul értesült vagyok –, ilyenről nem hallottam...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZ A HAVEROK ZSEBÉBE – AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG UTÁN GÓRCSŐ ALÁ VETTÉK A KORRUPCIÓELLENES MUNKACSOPORTOT

HUPPA
Szerző: Huppa-értesülés
2022.10.28.

Az EU-nak a magyarországi korrupció megfékezése – és a visszatartott uniós támogatások felszabadításának elérése – érdekében kidolgozott magyar intézkedéscsomag pontjai közül újabb cikkében Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem Magyarországgal behatóan foglalkozó alkományjogász-szociológusa és Mészáros Gábor, az Egyetem ösztöndíjasa az úgynevezett Integritás Hatóság után az úgynevezett Korrupcióellenes Munkacsoportról mutatta ki, hogy nem alkalmas annak teljesítésére, amire létrehozzák.

Végül a szerzők az elemzés alapján arra jutnak:

„Az EU tanácsának fel kellene ismerni, hogy olyan kormánnyal van dolga, amely nem fogadja el az őszinte együttműködés elvét. Az uniónak előbb meg kellene szüntetni támogatásokat, hogy ezzel elérje a valós szándékot és annak megvalósítását, és akkor kellene folyósítani a pénzt, amikor már látja a tényleges változásokat. Mindenképpen véget kellene érnie annak az időnek, amikor a magyar kormány azt mondhatja, hogy ’bízzatok bennünk’, és ezzel megengedik neki, hogy továbbra is a haverok zsebébe tegye az uniós pénzeket”.

A szerzők megállapították: a magyar kormány nagyon igyekszik, hogy úgy tűnjön, mintha küzdene a korrupció ellen, hogy megakadályozzák az uniós támogatások jelentős részének visszatartását – amelyre az EU Bizottsága a jogállamiság magyarországi helyzete miatt indított az úgynevezett kondicionalitási (feltételességi) eljárásban javaslatot tett az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta tanácsnak, és ezért 17 pontos javaslatot terjesztett elő. A javaslatok azt hivatottak bizonyítani, hogy Magyarország képes gondoskodni arról, hogy az uniós pénzeket megfelelően költsék el. Amennyiben sikerül meggyőzni erről a tanácsot, Budapest megkaphatja a visszatartott támogatásokat. A szerzők a németországi székhelyű, alkotmányjoggal foglalkozó előző posztjukban az ígért magyar reformok egyik központi eleméről, az úgynevezett Integritás Hatóságról kimutatták, hogy strukturálisan nem független, és a felhatalmazásai illuzórikusak.

A kormány a kleptokrácia átalakításra tett egyik további intézkedése egy úgynevezett Korrupcióellenes Munkacsoport létrahozása: ez október 10-én már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ennek olyan a struktúrája, mint

amikor a tyúkok akarnak biztonsági tervet kidolgozni, miközben a helyi rókák magukhoz ragadják a tanácskozást és uralják a vitát.

Az Integritás Hatóság és a munkacsoport között a hivatalos indoklás szerint az a különbség, hogy az előbbi a közbeszerzések rendszerét figyeli, míg az utóbbi a jobbítás lehetőségeit keresi. Emellett az utóbbi fő újdonsága, hogy bevon civil szervezeteket is a kormány képviselői mellé, hogy együtt dolgozzanak ki és javasoljanak új intézkedéseket a korrupció ellen. Ám ha megnézzük, hogyan kellene működni ennek a testületnek a valóságban, kiderül, hogy nincs esélye jelentősebb változások elérésére – írták a szerzők.

A törvény értelmében a munkacsoport az Integritás Hatóságtól függetlenül elemez, javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít és döntéseket hoz. Ebből úgy tűnik, hogy a munkacsoport önállóan működik, de erre rácáfol a struktúrája. Egyrészt a hatóság elnöke egyben a munkacsoport vezetője is, aztán a titkársági és adminisztratív támogatást a hatóság biztosítja a munkacsoportnak, vagyis a két intézménynek talán eltérő a feladata, de összeköti a kettőt a közös személyzet. A munkacsoport 20 tagját – ezen belül a civilek tíz képviselőjét és az elnököt – különféle állami testületek választják ki. A civil szervezetek képviselőit a csoportba az Integritás Hatóság igazgató tanácsának határozatával „hívják meg”. A hatóság és a munkacsoport elnöke ugyanaz a személy, és végső soron ő maga készíti a bevonható civil szervezetek listáját, annak a bizottságnak a javaslatából kiindulva, amelynek tagjait közvetlenül a kormány egy tisztségviselője jelöli ki, aki közvetlenül felel egy kormánytagnak.

Így maga a civil társadalom nincs hatással arra, hogy kik fogják képviselni a munkacsoportban, mert a tagokat olyan testületek jelölik, amelyeket a kormány állított össze...

ITT OLVASHATÓ

HALKAN SÍROGAT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.10.30.

Eddig sem volt habostorta, de most szintet lépett a bokacsattogtatós kreténségben a dupla nemesi nevű kaszinós hadügyminiszterünk. Bár aki parádés fogattal megy megtekinteni a katonalovak hogylétét és kedves egészségét, attól sok jót ne várjon az ember. Így ez a mostani felhívása, amelyet a Facebook-oldalán tett közzé a halottak napja közeledvén, miszerint a magyari temetőbe látogatók a saját sírjukon vagy sírjaikon kívül látogassanak meg csak úgy hazaffyságból egy hősi emlékművet vagy hadisírt is, minden pénzt megér. Amúgy meg elvagyunk a MasterCarddal.

Nem tudjuk, ő ilyen-e vagy csak csinálja. Azt sem tudjuk még továbbá, hogy már a magas hivatal elfoglalása előtt is ennyire tábori szürke volt a manus, vagy pediglen ez a kényszeres megfelelés, ami ül benne, vagy immár tobzódik. Egyébiránt vele kapcsolatban leginkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy azon a napon, amikor Orbán Zalaegerszegen beszélt a kiválasztottak és bedresszírozottak előtt, ez a mi miniszterünk különgéppel ment Törökbe’ valamit megtekinteni. S már maga a különgép, de, hogy emiatt még egy – árasítva – hárommilliós kitérőt is tett az a nyüves gép, nos, az az érdekes.

És kellően titkos is természetszerűleg. Meg az is, hogy az emlegetett, lovaknál tett baráti látogatásra is, mielőtt a cifra fogatra ült volna, helikopterrel érkezett. Ettől ennyire fontosak ők, Orbán is már harminc éve fontos, ahogy azóta jár nem is kormánygéppel futballmeccsekre. Az összeset az asztal körül kergette az anyukája, ha nem így tett és élt. Szóval ez volna a lényeg, de ennek van egy másik oldala is, vetülete mintegy, és ez a rongyrázáson túlmutató lélek és morál dolga. Jó, egy kicsit a kognitív dolgoké is, mert egy bizonyos szint fölött nem lehet egy bizonyos szint alá menni. Ezek azonban egyfolytában ott dagonyáznak.

Vissza azonban a sírokhoz. Az a baj velem, hogy e tájékon az egyedüli elfogadható ábrázolást és leírást a sírok közt Radnótival halkan sírogató anyókával látom és bírom elviselni, de ilyen habitusok a NER-ben nem játszanak. Itt vezényszavak vannak, és amióta hivatalba lépett ez a miniszter, egyre hangosabb harsonaszó. Értem én, hogy a fasisztának militánsnak kell lenni, ám még ezen a szinten is meg lehetne hagyni az embereknek azt, kit siratnak fájdalmas nyomorúságukban, vagy kire emlékeznek. De ahogyan a hatalom a nők bugyogójában matat, akképpen írná elő a bánatokat is. Katonásan és hazaffyasan...

ITT OLVASHATÓ

A HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁGA – A REMÉNY ÉVTIZEDE – SPIRÓ: NORMÁLIS KÖZÉPISKOLAI ÉS EGYETEMI KÉPZÉST SZERETETTÜNK VOLNA ELÉRNI, EZÉRT A TANSZABADSÁGOT TŰZTÜK A ZÁSZLÓNKRA.

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.10.30.

Szénási Sándor műsorvezető úgy fogalmazott, a 1960-as évek egy érzékeny kor volt, amely az alapvető dolgokat is újra akarta gondolni. A hatvanas évek értékrendje, a háborúellenesség, az egyéni szabadságjogok mellett való kiállás a következő generációk számára is mérce lett. Ebbe, a leghosszabb évtizedbe, sok minden belefért: hatalmas idolok jelentek meg, sok tabu dőlt le, a kultúra virágzott, végbement a szexuális forradalom, kiépült a fogyasztói társadalom. A Három az igazság beszélgetőtársai mind más generáció, így más szemszögből ismerhették ezt a világot: Spiró György író fiatalként, Szénási Sándor műsorvezető kisgyerekként. Hatos Pál történészt pedig mindig is érdekelte ez a korszak...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A SZOVJETUNIÓ UTOLSÓ HÁBORÚJÁT VÍVJÁK UKRAJNÁBAN

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.10.30.

Amióta csak kitört az ukrajnai háború, rengeteg értelmezés született a rég nem látott intenzitású konfliktusról, és nem meglepő módon ezek egy része a szovjet múlt körül forog. Azért nem meglepő módon, mert maguk az oroszok idézik fel sokféleképpen a közös szovjet múltat, szavakban és tettekben egyaránt.

Az már váratlanabb, hogy ebben mennyi az ellentmondás, kezdve Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök emlékezetes módon a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió széthullását, ám amikor azt próbálta alátámasztani, hogy Ukrajna egy kitalált, mesterségesen létrehozott állam, azt mondta, hogy a modern Ukrajnát Lenin teremtette meg, amikor létrehozta a Szovjetunión belül az ukrán tagköztársaságot.

Az Ukrajnát lerohanó orosz hadsereg tagjaiban mindenesetre kifejezetten erősnek tűnik a szovjet nosztalgia, már ha van értelme ezt a kifejezést egyáltalán használni, hiszen döntő többségük a Szovjetunió megszűnése után született. Így persze könnyebb is nosztalgiázni, és természetesen nem az áruhiány miatt kígyózó sorokat szeretnék viszontlátni a katonák, hanem az egykori birodalom erejét, világhatalmi súlyát. Így aztán a háború első hónapjaiban nem számított ritkának, hogy orosz páncélosok szovjet zászlóval fellobogózva nyomultak előre, néha annak a második világháborús győzelemre utaló változatával.

A hadiszerencse fordultával aztán a jelképhasználat visszafogottabb lett, már senki nem akarta egy nagy vörös drapériával felhívni magára az ukrán felderítők és drónkezelők figyelmét. A szovjet nosztalgia most már inkább az egyenruhára erősített néhány négyzetcentiméteres szovjet felvarrók formájában ölt testet. Néha egészen magas szinten, készült már felvétel ilyen kiegészítővel ellátott egyenruhában például Alekszandr Lapin vezérezredesről, aki az Ukrajna keleti részén (Harkiv és Luhanszk megyében) tevékenykedő orosz hadseregcsoportot irányítja. (Bár pont a napokban jelentek meg arról meg nem erősített információk, hogy leváltották.)

Putyinra visszatérve, amúgy is valószínű, hogy Ukrajna lerohanásával végső soron egyfajta Szovjetunió-pótlék létrehozása lett volna a cél. Amennyire a kiszivárgott információk és az azóta történtek alapján meg lehet ítélni, ha minden az orosz elnök tervei szerint alakul, akkor egy könnyű győzelmet követően Ukrajna keleti és déli területeit közvetlenül Oroszországhoz csatolta volna, míg a maradék állam olyan függőségbe kerül, mint Fehéroroszország, amelynek létezik egyfajta államszövetsége is Oroszországgal...

ITT OLVASHATÓ

HA TRUMP LETT VOLNA AZ ELNÖK, ODADOBTA VOLNA UKRAJNÁT ÉS EURÓPÁT AZ OROSZOKNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.30.

A szélsőjobboldal visszatérő hivatkozása, hogy Trump idején nem volt háború. Ennek egyetlen oka az, hogy Trump Amerika ellenségeivel kiváló kapcsolatot ápolt: Amerika, a NATO és a nyugati demokráciák ellenségeinek átengedett mindent. Az oroszok mindenhol előre törtek a világban és terjeszkedtek Amerika és a nyugati világ rovására. Donald Trump a szövetségeseivel volt ellenséges viszonyban, pedzegette a NATO feloszlatását. Trump Nyugat-Európával szemben volt hidegháborús hangulatban, nem az oroszokkal. Trump Putyin embere.

Az fel sem merült, hogy Trump az oroszok terjeszkedését bárhol megállítsa és Putyinnal (aki hatalomra segítette és akivel azonos ideológiát vallanak) konfrontálódjon. Trump idejében csak azért nem volt háború, mert Trump nem jutott el odáig a négy éve alatt, hogy megtámadja az Európai Uniót és a NATO országokat, akiket ellenségeinek tekintett. Így a szélsőjobboldal olyan mintát állít Amerika elé, amelyben Amerika önmaga ellensége, nyugatellenes, oroszbarát és antidemokratikus ország, amely a világ diktatúráinak oldalán áll és azokat segíti (maga is a diktatúra felé halad).

Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a szélsőjobboldali, fasiszta magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter az OANN nevű penetránsan szélsőséges amerikai tévécsatornának, amely Amerikában a kuruc.info pozíciójának megfelelő helyet foglalja el a médiában. Civilizált ember ebbe a pöcegödörbe be sem teszi a lábát. Szijjártó azért jelent meg mégis, mert egyrészt ő már régen nem civilizált ember, másrészt ezzel azonos szinten van: Szijjártó éppen olyan, mint az elmebeteg konteókat terjesztő, hazug, hibbant és a szélsőségesnél és szélsőségesebb One America News Network.

Nem szeretnénk felületet adni annak a sok ostoba hazugságnak, amit Szijjártó előadott, egyetlen hazugságáról szeretnénk csupán szót ejteni, ami a magyar propaganda részeként fertőzi az épeszű emberek gondolkodását. Ez pedig az, hogy ha Trump lett volna az elnök, akkor nem lett volna háború. Ez arra a logikára épül, hogy Trump nem “provokálta” volna az oroszokat, s nem kényszerült volna Putyin arra, hogy megtámadja Ukrajnát és népirtást folytasson. Szegény Putyint a liberális demokrata elnök és a Merkel nélküli EU belehajszolta abba, hogy tömeggyilkos legyen.

Ha Trump lett volna az elnök, akkor Putyin akadály nélkül jutott volna el Kijevbe. Zelenszkij vagy elmenekült volna vagy megölik, mint “nácit”, aki a nyugatbarátságával fenyegette Oroszországot, és állítottak volna egy orosz bábkormányt. Trump lebénította volna a NATO-t, nem adott volna támogatást az ukránoknak, bojkottálta volna a szankciós javaslatokat, és Európát belekényszerítette volna az orosz energetikai zsarolás elfogadásába. Megbénította volna Európát, és az orosz uralmi pozíció hatására felerősödött volna az oroszok által finanszírozott európai szélsőjobb.

Ez lett volna Orbán álma is. Ezt szeretnék most is, erre gondolnak, amikor “békéről” beszélnek. Nekik ez az állapot a “béke”, ők ezt akarják. A másik lehetséges végkifejlet az lett volna, ha Európa nem enged Amerikának, hanem ugyanígy kiáll a szankciók mellett, támogatja az ukránokat és ellenáll Putyin zsarolásának. Abból világháború lehetett volna, mert Trump támogatásával, a NATO lebénításával, Putyin nem állt volna meg Ukrajnában, hanem visszaállította volna a Szovjetunió határait, ahogy az elején tervezte is, és amiről az orosz tévékben még ma is álmodoznak.

Mivel nem Amerika, nem a NATO és nem az EU “provokálta”, “kényszerítette” ki a háborút, ezért az orosz szándékon semmit nem változtatott volna az, ha Trump az elnök. A különbség csak az lett volna, hogy Trump nem támogatta volna Ukrajnát és nem akadályozta volna az oroszokat, ezért az oroszok zavartalanul törtek volna előre, és sakkban tartották volna Európát, hatalomra segítve az európai szélsőjoboldali, fasiszta pártokat. Ha Európa ennek ellenáll, szembe kellett volna fordulnia Trump Amerikájával, abból pedig világháború lett volna, amelyben Amerika Putyin oldalára áll...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ MÁR 2010 ELŐTT ELKEZDTE LENYÚLNI A SZÉLSŐJOBB TÉMÁIT

444.HU / VIDEÓ
Szerzők: BOROS JULI, FŐDI KITTI
2022.10.29.

- A Fidesz stratégiája, hogy minél inkább lefedje a jobboldalt, beleértve a szélsőjobbot is – de közben szüksége van egy szélsőjobboldali pártra maga mellett, aminek nem szabad túl erősnek lennie.

- A kormánypárt mindig is előszeretettel nyúlt le témákat a szélsőjobbtól, 2010 előtt a Jobbiktól, most a Mi Hazánk Mozgalomtól.

- Nemzetközi szinten is dörgölőzik szélsőjobboldali pártokhoz, hogy elérkezzen Orbán Viktor mennyországa, és a jobboldali pártok leváltsák a brüsszeli balos elitet.

- Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével beszélgettünk.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: KIZÖKKENT AZ IDŐ

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.10.30.

Társadalmak, nemzetek vezető politikai, gazdasági és szellemi elitje sokféleképpen reagálhat válságokra. Magára hagyják népüket, hogy magukat mentsék. A nép kegyét keresik, vágyait próbálják teljesíteni, hogy még mélyebbre hulljanak. Régi receptjeiket, orvosságaikat alkalmazzák új betegségekre. Játszmáik tétjeként egész országukat fölteszik. Szembenéznek a helyzettel, kibogozzák az okokat, hosszútávú terveket készítenek, amelyekhez közép- és rövidtávú megvalósítható megoldásokat rendelnek hozzá. Elvállalják a felelősséget, hogy ők születtek helyre tolni a kizökkent időt.

Válaszokat találni

A válságok – világjárvány, háború, klíma, energia, menekültek, infláció, társadalmi egyenlőtlenség – szorosan egymáshoz kapcsolódó láncolata, a globális, a regionális és a nemzetállami eltérő érdekeltség és érintettség szinte lehetetlenné teszi a különálló nemzetállami válságkezelést még a legnagyobb hatalmaknál, így Amerikánál és Kínánál is, nemhogy a kicsiny Magyarországnál. Válaszokat, méghozzá hosszútávú válaszokat nemcsak Európának és az Amerika vezérelte szélesebb értelemben vett Nyugatnak kell találnia, hanem valamilyen kiegyezésben Kínával és a szélesebb értelemben vett Déllel/Kelettel egy politikai, gazdasági, szellemi világelitnek is. Erre többé-kevésbé példa volt az 1945-ös megállapodás a világintézményekről és az univerzális szabályokról, majd az 1989-91-es hidegháború utáni univerzális rendszerkísérlet. A globális válság mutatja, hogy mennyire késlekedett a világ az új megállapodásokkal, intézményekkel és szabályokkal.

Ugyanakkor Magyarország egyre mélyülő válságát felerészben bizonyosan maga az évtized alatt létrehozott politikai-gazdasági rendszer, az elhibázott kül- és gazdaságpolitika okozza.

A személyes autokrácián, egyeduralmon alapuló politikai rendszer, a magánmeggazdagodást célul tűző gazdasági szisztéma céljaiban és eszközeiben reform- és EU-ellenes. Ezért a válságra a rendszerszerű válasz az improvizált önkény, a központosítás központosítása, illetve a fejvesztett kapkodás és a társadalom magára hagyása...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKÁNAK NINCS SE JOGA, SE LEHETŐSÉGE, HOGY UKRAJNÁRÓL TÁRGYALJON AZ OROSZOKKAL

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.29.

Hiába erőlködik Orbán és Szijjártó, Amerikának nincs se joga, se lehetősége Ukrajnáról tárgyalni az oroszokkal, és nem egyezhet meg Ukrajna feje fölött semmiben. Amerika nem háborús fél. Az orbáni propaganda hazugsága, hogy nem Ukrajna és Oroszország, hanem Amerika és Oroszország áll egymással szemben. Az amerikai-orosz tárgyalások szorgalmazása csapda is, igazolása a hazug konspirációs elméletnek, miszerint az amerikaiak provokálták ki a háborút, valójában ők állnak szemben az oroszokkal, Ukrajna pedig csak eszköz az amerikaiak kezében.

Ez egy tőrőlmetszett náci propaganda, annak az összeesküvéselméletnek a része, hogy a világban levő háborúkat Amerika, egész pontosan az amerikai kormány mögött álló zsidó “háttérhatalom” provokálja ki, hogy anyagi hasznot húzzon belőle. Ez egy évszázados náci konspirációs elmélet, hazug propaganda, amit az orosz háború elején Magyarország legnagyobb szégyenére már Orbán is elmondott, amivel Potyka bácsi, valamint a Jurta Színház nyilasai és hungaristái szintjére süllyedt. Ha Amerika kezdeményezne ilyen tárgyalást Putyinnal, azt bizonyítéknak tekintenék a konteóra.

Orbán Viktor és a náci alvilág szintjét elhagyva, le kell szögezni, hogy nem Amerika áll hadban Oroszországgal, hanem Ukrajna. A háborút nem a Nyugat és nem Amerika “provokálta” ki, hanem Oroszország indította, hogy Ukrajna területeit magához csatolja, Ukrajnát gyarmatosítsa és egy orosz bábkormányt ültessen az ukrán nép nyakára. Oroszország terjeszkedése áll a háború mögött, semmi más, mert Ukrajna túlságosan elválasztja Oroszországot Európától és azoktól a térségektől, amelyek felé, és amelyek rovására terjeszkedni akar.

Amerika és Nyugat-Európa (az Európai Unió) Ukrajnát azért támogatja, hogy Ukrajna megvédhesse önállóságát és függetlenségét a terrorista orosz állammal szemben, és megvédje magát is attól, hogy az oroszok egész Európát fenyegessék, ahogy Putyin azt a háború elején meglebegtette. Attól, hogy Amerika és az EU pénzzel, fegyverekkel és szankciókkal támogat egy független országot, amely a törvénytelenül behatoló ellenséggel szemben szabadságharcot folytat, még nem jelenti azt, hogy ők maguk lennének a háborús felek, és ők állnának szemben az oroszokkal.


Ez csak olyan mocskos propagandisták és náci bajkeverők beteg fejében fordul meg, mint Orbán és Szijjártó, akik a háborús bűnös, tömeggyilkos és népirtó oroszok mellett állnak, és mindent azért tesznek, hogy a hazugságaikat elhitessék, a nyugatiak éberségét kijátsszák, őket hazug szövegekkel leszereljék, és Oroszország előtt megnyissák az utat Ukrajna elfoglalása és Európa leuralása felé. Szerencsére, sem az EU, sem Amerika nem annyira ostoba, hogy ezen ne lásson át. Nem tartunk még ott, hogy a felcsúti törpe Móricka irányítsa a világpolitikát és a nagyhatalmakat.

Ami a valóságot illeti, Amerikának nincs joga és felhatalmazása Ukrajnáról tárgyalni az oroszokkal. Semmiféle megállapodásra nincs joga, és semmit nem dönthet el az oroszokkal az ukránok feje fölött. Ukrajna nem európai és nem amerikai gyarmat, mint ahogy az orosz és magyar náci propaganda terjeszti. Egyedül Ukrajnának van joga tárgyalni Ukrajnáról. Ha Amerikában változás lenne és Trump (vagy egy elmebeteg klónja) kerülne hatalomra, és megpróbálna az oroszokkal megegyezni Ukrajnáról, az nemcsak jogsértő, hanem érvénytelen is lenne, az ukránok nem fogadnák el.

Ezt pedig maguk az ukránok nyilvánítanák ki, akik nem engednék meg, hogy Trump a “béke” hazug jelszava alatt Ukrajna területeit és az ország fölötti tényleges uralmat átengedje az oroszoknak. Ha ezt Trump megtenné, az ukránok szembefordulnának Amerikával is, nem kellene ilyen áron az amerikai segítség sem nekik, és partizánháborút folytatnának az oroszokkal. Amíg egy kés van az ukránok kezében, addig nekik van fegyverük, és nem adják meg magukat...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG AMERIKA HARCOL OROSZORSZÁGGAL UKRAJNÁBAN?

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.10.30.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök októberi berlini látogatásán arról beszélt, hogy az ukrajnai háború valójában nem Ukrajna és az Ukrajnát megtámadó Oroszország között zajlik, hanem Oroszország és az Egyesült Államok között. Orbán sajtóbeszámolók szerint Berlinben azt mondta, hogy egy háború lényegét az erőforrások adják, amely téren Ukrajna saját erőből nem tud felérni Oroszországhoz. Ugyanakkor „gazdasági-pénzügyi téren korlátlanul kapnak (erőforrásokat) Amerikától, a fegyvereken, kiképzésen és az információn túl is azt is megmondják, hova kell lőni”. Emellett „az egész világ politikai szimpátiáját Ukrajna irányában az amerikai média tartja fenn, az a lokomotívja ennek.”

Ebből következik Orbán Viktor szerint, hogy az ukrán-orosz háború ma azért nyitott, mert az amerikaiak azt akarják, hogy nyitott legyen, ezért bezárni is ők tudják. Emiatt a háború is csak akkor érhet véget, ha az amerikaiak megegyeznek az oroszokkal. A miniszterelnök korábban a Direkt36 forrásai szerint egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti megbeszélésen ennél is nyíltabban arról beszélt, hogy a konfliktus az amerikai külpolitika következménye.

Orbán nincs egyedül ezzel a véleménnyel. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is azt hangoztatta, hogy a NATO Ukrajna felfegyverzésével közvetett háborút folytat Oroszország ellen, de az európai politikai paletta jobb- és balszélének populista képviselői is szeretnek arról beszélni, hogy a konfliktus az Egyesült Államok felelőssége. Valamelyest enyhébb formában, de az orbáni kottából játszik az amerikai Demokrata Párt balszárnyának 30 képviselője is, akik nemrég közvetlen amerikai–orosz tárgyalásokra szólította fel Joe Biden elnököt, és a háború mielőbbi befejezését sürgette.

A politikusok mellett ugyanakkor akadémiai körökben is vita tárgya, hogy egy, az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetett háború folyik-e Ukrajnában. A válasz nagyrészt attól függ, mit tekintünk közvetett háborúnak, a klasszikus hidegháborús analógiák mindenesetre Ukrajnában nem igazán állják meg a helyüket...

ITT OLVASHATÓ

MÁR A HADIÁLLAPOT KIHIRDETÉSE ELŐTT BÜNTETHETŐK LESZNEK, AKIK ELKERÜLNÉK A BEHÍVÁST

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2022.10.28.

Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek.

Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is...

ITT OLVASHATÓ

LATTMANN TAMÁS: A KORMÁNY ORBÁN ALATT MINDIG A „FEJNEHÉZ”, KANCELLÁRI STRUKTÚRA IRÁNYÁBA MOZGOTT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.10.30.

Miután a jogalkotó – lényegében a kormány – centralizálta a különleges jogrendi helyzeteket, ennek az intézményi oldalán is egyfajta centralizációt szeretne végrehajtani. Lattmann Tamás, nemzetközi jogász szerint ezért hozta létre a Nemzeti Eseménykezelő Központot. Azt mondja, az életre hívását lehet sok ponton kritizálni, de ezek a kritikák akkor fognak ülni, ha – és ezt soha ne adja az ég – valaha a gyakorlatban tesztelni kell. Azt meg jobb, ha soha nem kell kipróbálnunk.

– Mi célból jött létre Rogán Antal szuperhatósága, a Nemzeti Eseménykezelő Központ?

– A jelenleg hozzáférhető információkból úgy tűnik, azzal összefüggésben, hogy a jogalkotó – lényegében a kormány – szépen centralizálta a különleges jogrendi helyzeteket, majd ennek intézményi oldalán is egyfajta centralizációt szeretne végrehajtani. Az Alaptörvény korábban nagyon sokféle különleges jogrendi állapotot rajzolt föl, és ezeket az elmúlt években szépen összesürítették. Most már lesz a mindenféle veszélyhelyzet. Úgy látszik, ebbe beleszerettek...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHETNE MAGYARORSZÁG KEVÉSBÉ KORRUPT ORSZÁG? - LIGETI MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN (2022.10.27.)

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECZI JÁNOS
2022.10.27.

Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója volt a 2022. október 27-i reggeli személyben. A téma: Hogyan lehetne kevésbé korrupt országot csinálni Magyarországból?

ITT HALLGATHATÓ MEG

HETI EGYENLEG: AZ EMBER SZÉGYELLI MAGÁT, AMIKOR ORBÁN VIKTOR BESZÉDET MOND

KLIKK TV / HETI EGYENLEG
Riporter: BÁNÓ ANDRÁS
2022.10.29.

Miért kell állandóan feszültséget, ellentétet és a gyűlöletet szítani, aztán hazudni, ferdíteni 1956-ról? Miért kell mindig harcolni, miért van szüksége a miniszterelnöknek az állandó konfrontálódásra? Most a vidéket és a fővárost is szembe akarja állítani? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a Klikk Tv Heti egyenleg című műsorának első részében, ahol Bánó András vendégei Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter és Somogyi Zoltán szociológus, politológus voltak.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSAK ELVBEN BECSÜLJÜK A TANÁROKAT – AZ OKTATÁS A KORMÁNY NÉLKÜL IS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁGBA JUTOTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SARNYAI BENEDEK
2022.10.28.

Mára egyáltalán nem evidens, hogy a diák az ismereteit a hagyományos edukációs csatornákon szerzi, mondjuk, az iskolában tanul meg angolul. A tudáshoz egyre többféle módon, órai kereteken kívül is hozzá lehet jutni, és ez a jelenség megkérdőjelezi az iskola hagyományos társadalmi szerepét. Akármennyire is szeretünk a nyugati országokkal példálózni, a bérezés mindenhol alacsony tényleges megbecsültségre utal. Sarnyai Benedek, az ELTE survey statisztika és adatanalitika mesterszakos hallgatójának hozzászólása az oktatásról szóló vitához.

Akármilyen világnézeti szempontból is közelítünk, tagadhatatlan: az elmúlt hetek demonstrációi ráirányították a figyelmet oktatási rendszerünk problémáira. Régen látott konszenzus van abban a kérdésben, hogy az oktatás társadalmi megbecsültségével valamit kezdenünk kell.

Ugyanakkor fontos körüljárnunk azt a kellemetlen kérdést is: melyek azok a problémák, amelyek általánosan – függetlenül attól, hogy hazánk kormányzó hatalma mennyire (nem) becsüli meg a területet – jellemzik az oktatás társadalmi intézményeit? Miért nehéz nekünk, mint társadalomnak megbecsülni az iskolarendszert? Vannak olyan gondok, amelyek messze túlmutatnak térben Magyarországon, időben pedig a közelmúlton és jelenen.

Kellemes meglepetés volt számomra a Válasz Online-on Gulyás Ábel érvelése: hallgatótársam eszmefuttatása is ezt az általános kérdéskört járja körül. Ő elsősorban a tudás fogalmának változását, devalválódását tette az oktatási intézmények problémáiért felelőssé. Az ősindokot pedig a modern kapitalizmusban találta meg...

ITT OLVASHATÓ

OKTÓBERI KÖDÖK ÉS MEGVILÁGOSODÁSOK - /HAVI KRÓNIKA, OKTÓBERRŐL/

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.10.29.

Első ránézésre mennyire furcsa lehet annak belátása, hogy ebben a hónapban semmiféle újdonság sem történhetett, hiszen az elmúlt 30 nap valamennyi fontos eseménye már korábban is kitüntetetten „fontos” volt. Az aprólékosabb szemrevételezés után viszont azt is észre kell vennünk, hogy e valamennyi „fontos” esemény októberben sokkal erősebb kontúrokkal kirajzolódó konfliktusokat sejtető problémakör lett, mint amilyenek egy hónappal korábban tűnhettek. Persze, ezúttal is az infláció, az oktatási szféra törékenysége, a háború meg a kormányzati útkeresés lehettek az októberi kulcsmozzanatok. És mégis…

ITT OLVASHATÓ

LESZAKADT A PLAFON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.10.29.

Az élet nagy mókamester, és a legnagyobb rendező, nem véletlenül nem érheti utol még csak a nagy Vidnyánszky sem. És ezzel minden lehetetlenséget el is mondtunk. Leszakadt ugyanis óra közben az álmennyezet egy budapesti katolikus iskolában, ami egy momentum messzeringó szellemi kalandozásra hív minket, föltűnve annak partjain mindenféle indulatok, vágyak és óhajok, az adventi szent szánkók ugyanúgy, de kikerülni mégsem vagy éppen emiatt nem lehet. Mert végül is, rájuk szakadt a plafon. Nem tudni, milyen óra lehetett, de állítólag senki sem sérült meg.

Úgyhogy az egytelen nagy akadály elhárult azelől, hogy ironikusan beszéljünk róla annak ellenére, hogy ezt az elbeszélésformát az az oldal, amely részünkről mostanában az irónia tárgya szokott lenni, nem, hogy nem szereti, nem is érti egyáltalán. Katolikus volt az iskola, ami ezt a plafonleszakadást különösen pikánssá teszi, ha belegondolunk abba, az ő istenük hány sokféle módon szokott üzenni, hogy nem tetszik neki, ami ott alant folyik. Mindezt a mókát azzal szokták elhárítani, hogy vallással, hittel nem viccelünk, amire Bödőcsnek van egy kurta válasza, ami ez: de.

Többféle megközelítési módja van e hír értelmezésének. Mi az első számútól indulunk el, mikor is, mint mindahányan ismerhetjük és tudjuk, gyakran felzengő vágy, óhaj, hogy valakire szakadjon rá a plafon miközben hazudik. Ugyanígy a csodálkozás kifejeződése, s egyben az elmaradt szimbolikus igazságszolgáltatásé is, amikor valaki hazudik, az ösztönös sóhaj szinte: és nem szakadt rá a plafon. Mindez az az ősi világ, amelyben a tárgyaknak ugyanolyan lelke van, mint nekünk, önálló életre bírnak kelni, hogy beavatkozzanak az emberek életébe. Bár lehet, hogy valaki mozgatja őket.

Ez az út nem járható, hiszen az a bizonyság reá, hogy magyar hazánkban ép tető, plafon, sőt, szinte már égbolt sem lehetne, ahányszor elhangzott, hogy szakadna rá valamely hazug fideszesre, ahányszor (egyfolytában) erre alkalmat adnak. Cafatokban lógna felettünk a tajtékos ég. Ugyanígy, bár adná magát a magas labda annak tételezésére, hogy a katolikus iskolában épp hittanóra zajlott, amikor a plafon büntetni vagy csak figyelmeztetni próbált, de erről nincsenek információink. Lehetett volna akármely irodalomóra is Wass Alberttel, vagy történelem Trianonnal, mindegyikre mondhatnánk, hogy na, ugye.

Csak az a baj, hogy ezt az egyszerű szófordulatot is ellopta tőlünk a kedves vezető. Lopja a magyar nyelvet is, elveszi a szavak jelentését, vagy használhatatlanná teszi azokat, de most nem erről, hanem arról beszélgetünk, hogy leszakadt a plafon. Találgatni pedig erről azért lehet és kell, mert az érintettek, az iskola és annak fenntartója hallgat az incidensről, amivel újabb találgatásokba hajszolnak bele minket. Például azt gondoljuk, hogy valaki kilopta a malterből a meszet, meg más efféléket alkotmányos költségekről és egyebekről, és az út errefelé is végtelen, ami aztán önmagába fordul...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ ABSZOLÚTE NEVEZHETŐ SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTNAK, ÉS MÉG NEM ÉRTÜK EL A SZAKADÉK MÉLYÉT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.10.29.

Nem hiszek abban, hogy ennek a rendszernek lenne olyan szavatossági ideje, aminek a lejárta után biztosan megbukik – mondja Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője. A Fideszt szélsőjobboldali pártnak tartja. Interjú.

– Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án rendhagyó módon vidéki helyszínen, Zalaegerszegen mondott beszédet, zárt körben, kordonoktól védve. Budapesten viszont sok tízezer ember tüntetett a kormány ellen, igaz, a demonstrációt nem ellenzéki pártok, hanem diákok szervezték. Politikai szempontból mi a mérlege a nemzeti ünnepnek?

– Ritkán fordul elő október 23-án, hogy a fideszes kormány teljesen feladja a fővárosi utcákat. Minden tiszteletem azoknak, akik megszervezték a valóban impozáns budapesti demonstrációt, és azoknak is, akik kiálltak az ügyükért. Nem lehűteni szeretném a lelkesedést, csak emlékeztetni arra: ilyet azért már láttunk. Korábban is tartottak nagy tömegrendezvényeket – az oktatás szereplői voltak a legaktívabbak az önszerveződésben –, de ezek nem bővültek tovább átfogó közéleti keretté, nem váltak a rendszer ellensúlyává...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.28.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Jönnek Nyugatról!

A magyar kormányfő berlini látogatása alkalmából terjedelmes interjút adott a német nyelvű Budapester Zeitungnak, amelyben többek között azt fejtegette, hogy Németországhoz képest Magyarország ma a béke és a szabadság szigete. „Németországban most liberális hegemónia uralkodik” – szemlézte a magyarorszag.hu. „Csak egy narratívának van helye a nyilvánosság előtt. Aki ettől eltér, az már nem létezik ennek a nyilvánosságnak” – állapította meg a magyar kormányfő, és hozzátette, hogy ezzel szemben Magyarországon „pluralista struktúra van a nyilvános párbeszédben”. A miniszterelnök az interjúban később odáig ment, hogy meggyőződése szerint a következő tíz-húsz évben „egyre több olyan nyugat-európai érkezik hozzánk, aki szívesebben lakna velünk, mert Magyarország biztonságos, keresztény és hagyománytudatos ország”. Orbán azt is hozzátette: biztatjuk a németeket és más nyugat-európaiakat, hogy jöjjenek hozzánk. Ezzel a prognózissal az mindenképp nagy baj, hogy 2032 igen messze van, nem beszélve 2042-ről, ilyen távlatokban bármit lehet mondani bármiféle politikusi felelősségtől mentesen. Vagy így lesz, vagy nem így lesz. A másik gond ezzel a jóslattal kapcsolatban, hogy egyelőre nem Nyugat-Európából özönlik a nép Magyarországra, hanem éppen fordítva: mind a mai napig a magyarok százezrei keresik a boldogulást, de főleg az egzisztenciális biztonságot Nyugaton, és lehet, hogy a kormányfőt ez szíven üti, de nem más miatt, hanem azért, mert jobban akarnak élni, és egyre kevésbé viselik azt a fülsértő süketelést, amit épp a magyar kormányzat mutat be országon belül, Európában és a világpolitikai porondokon egyaránt.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Erzsébet
Flashdance

A szerző további cikkei

Kenesei István
Ady igazsága

A szerző további cikkei

Verebes István
Hét ember

A szerző további cikkei

Smal János
Brexit után, kényszerpályán

A szerző további cikkei

Váncsa István
A muzsikusnak dalból van a lelke

A szerző további cikkei

Szerhij Zsadan
Szóljon ez a szöveg másról, mint a háború

A szerző további cikkei

Komoróczy Géza
Zsidó helytörténet, zsidó néptörténet

A szerző további cikkei

Majtényi László
A demokratikus változó

A szerző további cikkei

Benda László
Kína – koronázási (sem)mise

Pekingben múlt vasárnap véget ért „a munkásosztály élcsapatának harci seregszemléje”. Az ötévente tartott kongresszuson – Kína mérettartományaihoz méltón – a 97 milliós párttagság képviseletében csaknem háromezer küldött hallgatta meg Hszi Csin-ping pártfőtitkár-elnök majdnem kétórás összefoglaló jelentését. Zárásképpen megválasztották a Kínai Kommunista Párt új vezető testületeit, amelyekben a várakozásoknak megfelelően Hszi hívei még nagyobb arányban képviseltetik magukat.

A szerző további cikkei

V I S S Z H A N G

Fábri Ferenc
Tehetség

A szerző további cikkei

Feitl István
Nem menthető

A szerző további cikkei

Tőzsér Árpád
Prešporákok nyomában

A szerző további cikkei

P Á R A T L A N

odze
LEZÁRÁSOK ÉS MÁSOK

A szerző további cikkei

msz
FORDÍTVA

A szerző további cikkei

JAj
DÜBÖRÖG

A szerző további cikkei

KEA
MINDJÁRT

A szerző további cikkei

Gyárfás Endre
ÓRA-VISSZAÁLLÍTÁS

A szerző további cikkei

Völgyi Ferenc
ÚTILAPUK

A szerző további cikkei

(ba)
MINDEGY, CSAK ÁRTSON

A szerző további cikkei

Gy. L. V.
VÁLTOZAT EGY VERSRE

A szerző további cikkei

Háry János
12.0

A szerző további cikkei

jos
TEK

A szerző további cikkei-hg-

MENTES

A szerző további cikkei

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

A szerző további cikkei

ITT OLVASHATÓ