AZ ÉLETSZÍNVONAL TÍZ SZÁZALÉKÁT BUKJUK A POPULIZMUSSAL

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.26.

A régió egyik legmélyebb recessziója, az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája, elszálló költségvetési hiány, Románia mögé sorolt fejlettségi szint, lecsúszó oktatási rendszer, és mindeközben a válságkezelés helyett pitiáner hatalmi játszmákkal foglalkozó gazdaságpolitikai vezetők: az elmúlt évek prociklikus gazdaságpolitikája, a 2022-es választás előtti osztogatás, az elhibázott energiapolitika, a pártállami hatalomkoncentráció, valamint az európai uniós források ehhez köthető befagyasztása, és a minderre az ukrajnai háború és az általános világgazdasági lassulás formájában érkező külső sokk jelentősen megtépázta a 2012 és 2019 közötti magyarországi gazdasági sikersztorit, és sok tekintetben Latin-Amerikát idéző gazdaságpolitikai káoszt szült.

Bár utólag könnyű azt mondani, hogy mindez előre látható volt, a történelmi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő a magyar gazdasági teljesítmény alakulása. Legalábbis Manuel Funke, Moritz Schularick, Christoph Trebesch, a Kieli Világgazdasági Intézet, a párizsi Sciences Po, illetve a Bonni Egyetem kutatóinak egy 2022-es tanulmánya alapján, amely azt állítja: statisztikailag igazolható, hogy a populista vezetők által irányított országokban idővel látványosan meginog a makrogazdasági stabilitás, leromlanak a gazdasági intézmények, gazdasági dezintegráció indul, és ennek következtében 15 éves távlatban tíz százalékkal csökken az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) a nem populista fejlődési pályához képest, miközben a populista ígéretek ellenére az egyenlőtlenségek sem csökkennek.

Funke, Schularick és Trebesch adatelemzéséből az is kiderül, hogy a populista rendszerek aránya sosem volt olyan magas, mint az elmúlt években: 2020-ban az általuk vizsgált 60 ország negyedében voltak hatalmon populisták. Az adatsor alapján ahol egyszer megveti a lábát a populizmus, ott gyakran tartós marad, sőt az is jellemző, hogy az ilyen helyeken idővel a populizmus jobb- és baloldali változatai váltogatják egymást.

Ugyanakkor Magyarország környékén a populizmus furcsa előfordulásaira is van példa: Lengyelországban például (rövid távú) konjunktúra kísérte a populizmus térnyerését, ugyanakkor a lengyel kormánypárt az életszínvonal-javulás ellenére is belebukott a dologba...

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉLSZER ANNYI MAGYAR HAGYTA EL AZ ORSZÁGOT A NER ELSŐ TÍZ ÉVÉBEN, MINT AZ 1956-OS FORRADALOM UTÁN

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.10.26.

„Az 1956-os forradalom leverése, illetve az azt követő megtorlások következtében jelentős számú magyar állampolgár – az 1957-es becslések szerint több mint 150 ezer ember, nagyjából a korabeli lakosság 1,5 százaléka – vált üldözötté vagy menekült el Magyarországról. A külföldre távozók mintegy 80 százaléka 1956 folyamán, több mint fele novemberben ment el” – posztolta a torokszorító adatokat a Központi Statisztikai Hivatal október 23-án.

Ennek fényében vajon 60-70 év múlva hogyan értékelik majd a jövő statisztikusai, hogy az Orbán Viktor 2010 óta tartó miniszterelnökségével fémjelzett NER első évtizedében pontosan milyen okból távozott külföldre az 1956-os üldözöttek és menekülők mintegy másfélszerese, közel 230 ezer magyar állampolgár?

A KSH Demográfiai folyóiratában Ligeti Sára Anna tollából megjelent tanulmányból ugyanis az derül ki, hogy 2010 és 2020 között 430 ezren hagyták el Magyarországot. A nettó kivándorlás azért „csak” nagyjából 230 ezer, mert a 2010-es években elvándorló 430 ezer magyarból 198 ezren vissza is tértek...

ITT OLVASHATÓ

VESZÉLYBEN AZ ELTE ÉS A MŰEGYETEM SZABADSÁGA

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.26.

Az ELTE-n konkrétan tudom, a Műegyetemről is jutottak el hozzám ilyen információk, hogy minden anyagi panaszra az a minisztériumi válasz, hogy „az ajtó nyitva van, tessék bemenni rajta” – mondta a Hírklikknek Máté András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense. Az Oktatói Hálózat vezetője szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a hatalom az úgynevezett modellváltás felé löki, zsarolja a még állami egyetemeket. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy a Corvinus Egyetem elbocsátotta immár csak volt oktatóját, Ádám Zoltánt. Azután menesztették őt, miután felpanaszolta, hogy egy diákkal, akinek édesapja Mol főrészvényes, kivételezett az egyetem vezetése.

Ádám Zoltán elbocsátása tekinthető vörös vonalnak a Corvinus életében?

Az egész felsőoktatási átalakítás történetében, hiszen ezt az eseményt az úgynevezett modellváltás kontextusában kell értelmezni. Igen, idáig még nem mentek el. Olyan már volt, ugyancsak a Corvinuson, hogy egy oktató az ismert nézetei miatt jobbnak látta, ha önként távozik. Még nem bocsátottak el senkit. Eddig.

Szembeötlő a Corvinus vezetésének érvelése, amely szerint Ádám Zoltán megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését a nyilvánosság előtt.

Rosszabbról van szó, mint a személyes érzékenységről. Arról, hogy úgy kezelik az egyetemet, mint egy profittermelő vállalkozást, aminek a jó hírére minden alkalmazott köteles ügyelni. Nem pedig úgy kezelik, mint egy közintézményt. Igaz, hogy a Corvinust (már) nem az állam tartja fönn, de az államtól kapta a vagyonát. Egy közintézményből alakult át, és közvagyon az, amit kezel, amiből él, és amelynek belső történéseihez a köznek igenis köze van, mert a köz vagyonából él. Továbbá az akadémiai szabadság alapeleme, hogy az egyetemen belül mindenről, a belső közügyeikről és tudományos kérdéseikről is szabad nyilvánosan véleményt alkotni és véleményt mondani. A Corvinus képviselőinek nyilatkozataiból úgy látszik, hogy ezt nem is értik. Nem értik, hogy mi a különbség egy profitábilis vállalkozás, és egy egyetem között...

ITT OLVASHATÓ

VANNAK KOCKÁZATOK – EZT IS ÜZENTE A JEGYBANK A KAMAT MÉRSÉKLÉSÉVEL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.10.26.

„Vannak kockázatok, s a Magyar Nemzeti Bank a kamatlépéssel azt üzeni – amúgy azt is kell üzennie –, hogy figyel” – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, aki szerint a keddi 75 bázispontos alapkamat-csökkentés azt mutatja, hogy a mérséklés nem automatikus, hanem a helyzettől függ. A monetáris tanács 12,25 százalékosra csökkentette az alapkamatot. A korábbi jegybankelnök szerint a továbbra is irdatlan magas kamatszint kifejezi a törékenységet, meg azt is, hogy volt egyszer valamikor egy túl hirtelen kamatmérséklés, amit a forint drasztikus gyengülése követett. „A jegybank lépése nem okozott nagy meglepetést, bár a mértéken lehet hümmögni, de eljutottunk idáig, s úgy látom, hogy ez nem lendítette ki a forintot” – mondta, megjegyezve, hogy a jövőben a sebesség a kérdés, „csak nehogy orra bukjunk a végén”.

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot a keddi ülésén. A lépés után tartott sajtótájékoztatón Virág Barnabás a többi között arról beszélt, hogy a befektetők év végi kamatvárakozása 11 százalék körül van, ez a jelenlegi információik alapján reális forgatókönyv. Mint a Portfolió tudósításában olvasható, az alelnök hozzátette, hogy az a 7-8 százalékos infláció mellett folyamatosan emelkedő reálkamatot jelenthet majd.

A vártnál nagyobb kamatcsökkentés után egyébként kedden gyengülésnek indult a forint az euróval szemben, így ismét eltávolodott a 380-as szinttől a magyar deviza, aztán szerdán délelőtt megütötték, így az euró jegyzései 385 fölé lendültek...

ITT OLVASHATÓ

ARATÓ ANDRÁS: DONÁTH ANNA MEGMONDTA

SZABADSÁG KLUB
Szerző: ARATÓ ANDRÁS
2023.10.26.

A Momentum EP-képviselője Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.

Mielőtt megválasztod a hangerődet, el kell döntened, a közelben lévőket akarod-e elriasztani, vagy új hódolókat szándékozol elcsábítani. Annyit azért engedjünk meg, hogy az állatvilághoz hasonlóan köztünk (emberek között) is akadnak, akik egy randa rikácsolást vonzónak találnak, minthogy az ízlés nem közmegegyezés dolga.

A NER egyik alapköve a gyűlölet. A finkelhabonyi kommunikáció vezérmotívuma az utálkozás iránti igény szüntelen kielégítése, amelyhez az az optimális, ha a gyűlölet tárgya a következő tulajdonságok közül a lehető legtöbbel rendelkezik:

1. Az illető legyen távoli, esetleg nem létező, kifejezetten előnyös, ha az agymosás célszemélyei még véletlenül sem találkozhatnak vele. A migráló piréznél nincs jobb. Ha pedig létező személyt (csoportot, entitást, jelenséget) emelünk a közellenség rangjára, akkor uralnunk kell a kommunikációs felületek döntő többségét, amin keresztül a nap huszonöt óráján keresztül tölthetjük a leépülő agyakba az illetőről kreált hazugságokat.

2. Bírjon valami olyan tulajdonsággal, amivel kapcsolatban az előítéletek ősi hagyományai működnek. Például meleg, színesbőrű, belátható vagy beláthatatlan mértékben jómódú, zsidó, művelt (ergo okoskodó), stb. és ezek kombinációja. A szomszéd sem rossz megoldás, de csak lokálisan működik, még ha van is tehene. A lényeg, hogy a közönség egyrészt ne ismerje föl magát benne, másrészt önmagát erősebbnek érezze nála. Vagy gyengébbnek, miáltal védelemre vágyik, amit megkapni vél a hatalomtól.

3. Legyen alkalmas arra, hogy a nép összes nehézségeinek a felelősévé tehessük. Természetesen ebben is a hazugságok végtelen és monoton ismétlése siet a segítségünkre. Pl. Soros, Gyurcsány, Brüsszel, Biden, szankciók, dollárbal.

Nem túlságosan elegáns, de a hatékonyság illúzióját keltő megoldás az, amikor egy mások által felépített ellenséget használunk fel a saját céljaink érdekében.

A Momentum EP-képviselője most Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.

Írt egy véleménycikket a Válasz Online portálnak, majd (hosszú) interjút adott a Klubrádiónak.

Hosszasan fejtegette, mi is az akadálya annak, hogy érvényesüljön a többség akarata az Orbán rezsim leváltására. Meg is találta a kulcsmondást: „A kormányzóképesség alapja: az igazság kultúrája.” Igazság, igazság, igazság – „amíg a kormányváltásért dolgozó ellenzékben van olyan szereplő, amely az igazság kultúrája helyett – a kormányhoz hasonlóan – a hazugságon alapuló politikai kultúrát képviseli, addig nem lehet meg a kormányváltáshoz szükséges egység. Sőt az ilyen szereplő, bármit mond is, akadálya a kormányváltásnak.”

De mi az igazság? Jó lenne tudni, mert „tudom, nehéz elképzelni, hogy egy politikus kimondja az igazságot a választóknak. Mégis abban hiszek, hogy Magyarországon is csak az hozhat gyökeres változást, ha az igazságra alapozzuk a jövőnket.” Minthogy ezt az apróságot, ti. az igazság mibenlétét nem tudjuk meg Donáthtól, találgatásokra kényszerülünk. Például a japán cikász nyitvatermő, a magnólia zárkózottabb fajta, a Föld nem tányér alakú, noha még ebben is megoszlanak a vélemények.

Adjuk is fel hát az igazság meghatározását. Maradjunk abban, hogy a hazugság ellenkezője az, amit hajszolunk. Orbán és rendszere hazugságra épül, ez igaz ugyan, de ennek az ismételgetése már kevés a kitöréshez. Használjunk egy új sarokkövet, egy igazi, közmegegyezéses közhelyet, egy már jól bevezetett hazugságot. Nézzük csak! Próbálkozhatunk azzal, hogy Armstrong valójában nem járt a Holdon. Az, hogy nem igaz, annak nincs jelentősége a céljaink tekintetében, de ez egy lerágott csont. Hasonló a helyzet Mária Terézia szexuális életével. Nostradamus? Nem rossz, de most nem nekünk dolgozik a világvége.

Megvan, sőt, heuréka! Gyurcsány – ez az! Meg az ő pártja. Ezzel lehet valamit kezdeni. Államcsőd széle, hazugság éjjel-nappal – ezt lehet használni. A DK a legnagyobb ellenzéki párt, ő a felelős a választási kudarc miatt, de nem vallja be. A Momentum őszinte párt, önvizsgálatot tartott, bátran kimondta, a DK tehet a bukásról. Biztos ami biztos, Fekete-Győrt ennek ellenére leváltottuk, szárnyalunk is a magasban, mint a strucc. „A legelutasítottabb párt a DK az ellenzéki szavazók körében, és ezért akadálya a kormányváltásnak.” Nem lehet együttműködni velük, ez már a napnál is világosabb.

Ami pedig az önkormányzati választásokat illeti, ott az lesz, a Momentum is azt akarja, hogy együttműködjünk (a DK-val is), és minden választási körzetben egy közös ellenzéki jelölt legyen.

A véleménycikk és az interjú iskolapéldája az „ellentétek egységének és harcának”, ami a marxi-lenini dialektika lényege.

ITT OLVASHATÓ

„EGY IDEÁLIS VILÁGBAN NEM LENNÉNEK KONFLIKTUSOK” - INTERJÚ HOFFMANN TAMÁSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ

Szerző: VÁRKONYI BENEDEK

2023.10.20.

Szörnyű dolgok zajlanak most a világban. Sok évtizednyi béke után előtört a harciasság, a gyilkos szellem, a nyughatatlan ember. Nyomában halottak, romok, reménytelenség. Hugo Grotius, a nagy holland jogtudós korában, a tizenhetedik században még nemcsak a békéhez volt jogunk, hanem a háborúhoz is. Csakhogy azóta durvább lett az ember – vagy talán mindig is ilyen volt, csak jobbak az eszközei. A Közel-Kelet és Ukrajna a gyilkos erőket hozza elő; nem a klasszikus harci virtust, hanem a kegyetlenséget. Nem tudjuk, hogy a jog, kivált a nemzetközi jog, a civilizációnak e mindenható fegyvere el tud-e bánni a lélek e mélyről jövő sötétségével. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a háború és a terrorizmus szakértője tisztábban lát a háborúk és békék világában.

---

– A világban egyszerre két helyen is nagy baj van: Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ezeket nem lehet összehasonlítani, de erőszak szempontjából vannak közös pontjaik. Ami most a Közel-Keleten történik, az jogi nézőpontból háború, agresszió, terrorizmus, vagy egyszerűen csak gyilkosság?

– Terrorizmusnak lehet mondani. A terrorizmus politikai cél elérése érdekében alkalmazott jogellenes erőszak, itt egyértelműen erről van szó. Ez semmilyen körülmények között sem megengedett: a polgári lakosság elleni támadás, nők, gyerekek, idősek megölése, megkínzása, túszszedés. Ezek hadijogi szempontból elfogadhatatlanok.

– Ukrajnában háború van. Azok az erőszakos tettek, amelyeket a katonák harc közben elkövetnek, minek számítanak?

– Alapvetően háborús bűncselekményeknek minősülnek. Oroszország és Ukrajna között államközi fegyveres erőszak zajlik. A hadijog szabályainak súlyos megsértése egy fegyveres konfliktus során egyértelműen háborús bűncselekmény. Vannak az ismert genfi és egyéb humanitárius jogi egyezmények, amelyek alapvetően definiálják, hogy egy fegyveres konfliktus során mit lehet megtenni, és mit nem.

– A Hamasz és Izrael rakétákkal lövi egymás területeit. Ez akkor most – legalábbis az egyik felet nézve – fegyveres konfliktus vagy terrorizmus?

– Egyértelműen fegyveres konfliktus, de fegyveres konfliktus során is lehet terrorista cselekményeket elkövetni. Sokkal bonyolultabb kérdés, hogy ez nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusnak minősül-e. A Hamasz nem állam, ugyanakkor a palesztin államiságot a világ kétharmada elfogadta. Amikor utoljára ellenőriztem, százharmincnyolc ország ismerte el Palesztina létét...

ITT OLVASHATÓ  

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

BORRELL: MAGYARORSZÁG KILÉPHET AZ EU-BÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.26.

Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell célzást tett Orbánnak a Huxitra a szovjet megszállással kapcsolatos hasonlata miatt – írja az ukrán Evropejszkaja Pravda. Senki sem kötelezi arra Magyarországot, hogy az Európai Unió tagja legyen.

"Magyarország kiléphet nyugodtan az Európai Unióból, senki nem kényszeríti az országot a bennmaradásra, szabadon dönthet róla" – így reagált az EU külügyi főképviselője a magyar kormányfő október 23-án elhangzott beszédének egy passzusára, amelyben a szovjet megszálláshoz hasonlította az uniós tagság jelentette kötelezettségeket. Olvashatjuk az ukrán Evropejszkaja Pravdában. Borrell az Európai Reformok Központjának éves rendezvényén újságírói kérdésre válaszolva adta ki dühét, hozzátéve azt is, hogy ő ugyan 9 éves volt, amikor a szovjetek bevonultak tankokkal az országba, de emlékszik. Ugyanakkor elmondta azt is, Magyarország tényleg tudja, mit jelent a szovjet megszállás. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a két dolgot, nem beszélve arról, hogy Brüsszelben „én még nem láttam egy tankot sem” – fejtette ki részletesebben álláspontját a külügyi főképviselő. A cikk végén az ukrán szerző emlékeztet arra, hogy Orbán a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyinnal, ami után a NATO-nagykövetek sürgősnek tartottak Budapesten összehívni egy megbeszélést, ahol értékelték Orbán lépését.

Szijjártó veszélyesen közelinek tartja a 3. világháborút

Izrael kapcsolata a nyugati országokkal – akik gyakran állnak a palesztinok oldalára – igencsak feszült, de itt van a magyar kormány, amelyik jó kapcsolatokat ápol Izraellel, ami alapvetően Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor évek óta kiváló személyes kapcsolatának köszönhető – magyarázza a magyar kormány jelenlegi, a Hamász-Izrael háborújában tanúsított álláspontját a Jewish News Syndicate (JNS). Az amerikai-izraeli, közös irodákkal működő lap exkluzívnak tekinti, hogy Szijjártó Péter azok után adott interjút, hogy az izraeli külügyminiszter felszólította az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest, mondjon le. Aki az izraeli tárcavezető szerint úgy beszélt, mint aki jogosnak tartotta a Hamász brutális támadását Izraelben, hisz úgy fogalmazott, hogy ez a helyzet nem vákuumban, előzmények nélkül jött létre. Szijjártó az újságnak kijelentette: Izraelnek joga van bebiztosítania magát abban, hogy ilyen terrorista támadás soha többé ne fordulhasson elő. S ez nemcsak a zsidó állam érdeke, de az egész nemzetközi közösségé is. Szijjártó a 3. világháborút veszélyesen közelinek tartja, mert a terrorfenyegetettség egyre kiterjedtebb Afrikában, itt van az orosz-ukrán konfliktus és most a Hamász háborúja. A magyar külügyminiszter megvédte Várhelyi Olivért is, akinek minden bizonnyal nem volt joga kijelenteni, hogy az EU felfüggeszti a palesztinoknak szánt segélyt. Szijjártó szerint igenis felül kell vizsgálni, mire és milyen célból kerülnek a palesztinokhoz uniós források. Ugyan diplomáciai befolyásunk csekély, lévén kis ország Magyarország, de válságidőben tehetünk nagy dolgokat is. Mindig őszinték és közvetlenek lehetünk, nem kötelez minket a politikai korrektség jelentette korlát – fogalmazott Szijjártó, aki elárulta azt is, hogy az izraeli külügyminiszter nyári bejelentésével szemben, nem költöztetik a tel-avivi nagykövetséget Jeruzsálembe, az ugyanis sértené az EU irányelvét.

Bűvös szám Trump sapkáján

A Politico is kiszúrta a X hálón (korábbi nevén Twitteren), hogy Trump feliratú rikító piros baseball sapkát kapott a korábbi elnöktől Orbán Viktor, aki rögtön pózolt is egy jót, s azt írta ki, nocsak, mit hozott a posta, s megköszönte az ajándékot és a Trumptól érkezett támogatást. S a sapkára kézzel írott üzenetből kiderült az is, hogy Trump nemcsak a 45. elnöknek tartja magát, de már felírta a sapkára a 47-es számot is, ami jelzi, ő maximálisan bízik abban, hogy megnyeri a jövő évi elnökválasztást is.

A kínai selyemmel szőtt szövetség

A kínai központi hírügynökség, a Xinhua a Budapesten most megnyílt, a kínai selyem történetét és szépségét feltáró kiállításról számolt be, amelyet természetesen a kínai nagykövet nyitott meg. Beszédében méltatta Kína és Magyarország kapcsolatát, amelyet az Egy övezet, egy út program még szorosabbra szőtt.

Iványi Gábor részletesen beszélt Orbánnal való kapcsolatáról

A philadelphiai The Trumpet Iványi Gábort interjúvolta meg és podcast formájában tette közzé az elkészült anyagot a vallásos sajtóorgánum, amelynek rádiója, tévécsatornája és magazinja is van. Iványi Gábor részletesen beszél Orbánnal való kapcsolatáról, egyháza és karitatív szervezete éveken át tartó küzdelméről, s a rendszerről is, roppant kritikusan. A Trumpet még annak is utánanézett, hogy Orbán a The Atlanticnak adott réges-régi interjúban azzal magyarázta kapcsolatuk romlását, hogy a lelkész fasisztának nevezte őt, amit nem tud azóta se megbocsátani neki. Iványi helyesbített, ő ennél sokkal árnyaltabban fogalmazott, a hatalmi módszereit hasonlította a háborús fasiszta rendszerben tapasztaltakhoz.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS EGY HUNGARIAN HISTORY X-ET FORGATNA A ROMAGYILKOSSÁGOKRÓL

24.HU
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2023.10.26.

Új elbeszélés-gyűjteménnyel jelentkezett Vágvölgyi B. András, aki az elmúlt két évben hosszan beszélgetett Kiss Árpáddal, a 2008–2009-es romagyilkosságok tényleges életfogytiglanra ítélt elsőrendű vádlottjával arról, milyen szerepet játszott a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb ügyében. Kiss számos, eddig nem ismert részletet, többek között politikai szálakat és „szponzort” is említett Vágvölgyinek, aki e beszélgetések alapján játékfilmes eszközökkel próbál egy kreatív dokumentumfilmet készíteni. Interjú.

A Margó Irodalmi Fesztiválra jelent meg az új novellásköteted Edith Liebermann semmi kis élete címmel. Van-e benne olyan írás, amit a romagyilkosok inspiráltak?

Nincs, mert erről a témáról korábban írtam egy teljes könyvet. A mostani novelláskötetem íve időben 1976-tól napjainkig, a mesterséges intelligencia világáig húzódik. Mikrotörténetekről van szó egy idővonalra felfűzve, úgyhogy a könyv szerkesztője, Cserna-Szabó András a „történelemkönyv” alcímet javasolta, de ezt túlzásnak ítéltem – hiszen teljességre nem törekedtem –, helyette „grídnovellák idővonalon” lett az alcím. A greed magyarul mohóságot jelent – tavalyi regényemnek is ez a címe –, abban a mohóságról írtam spirális szerkezetben. A mohóságról, mint társadalmi jelenségről, a mohóság ugyanis alapvetően meghatározza a korszakot, amelyben élnünk adatik. A novelláskötet szerkezete egyszerűbb, lineáris, kronologikus, az elmúlt közel ötven évre reflektál egy mohó punk nézőpontjából, olyan világra, amit a mohó vadkapitalizmus és a hatalmi arrogancia határoz meg, újabban már a mesterséges intelligenciával is megtámogatva.

Térjünk át egy másik, ugyancsak aktuális munkádra: hogyan kerültél kapcsolatba a börtönben ülő Kiss Árpáddal, s hogyan sikerült rávenned őt arra, hogy megnyíljon előtted?

Nem biztos, hogy minden olvasó tudja, ezért az előzményekről hadd mondjam el, hogy a Kiss Árpád és társai ellen indult büntetőeljárást a kezdetektől fogva követtem. Végigültem a tárgyalásokat, amiben hasznomra volt, hogy jogvégzett ember vagyok, igaz, nem tartom magamat jogásznak. Kiss Árpád személye az első pillanattól kezdve érdekelt, de hiába kértem, sajnos, korábban nem adott interjút, nagyjából két évvel ezelőtt azonban ő maga keresett meg engem azzal, hogy beszélni akar velem.

Két alkalommal skype-on beszélgettünk, aztán kétszer személyesen a X. kerületi gyűjtőfegyházban. Ezek hosszú, részletekbe menő beszélgetések voltak...

A négy elkövető közül miért éppen ő érdekelt?

Mert a bírósági tárgyalások során érezhető volt rajta, hogy a másik három vádlottal szemben Kiss Árpád analitikus gondolkodásra képes, művelt, magas intelligenciájú ember. Ezt alátámasztotta Hajdu Szabolcs filmrendező barátom is, aki elmondta nekem, hogy Kiss Árpád neki jó barátja volt még gimnazista korukban Debrecenben. Szóval Kiss Árpád személyisége meglepett, érdekelni kezdett az életútja, eléggé bele is ástam magamat a sorozatgyilkosság témájába, az Élet és Irodalomban cikksorozatot publikáltam a perről, majd az ügyről 2016-ban könyvet írtam Arcvonal keleten címmel...

ITT OLVASHATÓ

NEM ELÉG LASSÚAK A MENTŐAUTÓK, ÍGY TÖBBEK KÖZÖTT A MENTŐK SEBESSÉGÉNEK MAXIMALIZÁLÁSÁVAL, VIDEÓHÍVÁSSAL, VAK GÉPELÉSSEL, ÉS A MENTÉSIRÁNYÍTÁSI RENDSZER BABRÁLÁSÁVAL KÍVÁNJA NÖVELNI A MENTŐSZOLGÁLAT HATÉKONYSÁGÁT A MENEDZSMENT

RÖNTGEN BLOG / 444.HU
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2023.10.26.

Pintér Sándor Európa legjobb mentési rendszerét akarja látni, ezért az Országos Mentőszolgálat számos változtatást eszközöl a közeljövőben, a Népszava cikke szerint. Rákosi Mátyás pedig fel szerette volna futtatni a hazai citromtermelést, ezért negyedévente citrom értekezletet tartottak, sőt országos citromfelelőst is kineveztek a cél érdekében, az eredményt mindannyian jól ismerjük.

Képességek, készségek és megfelelő külső körülmények hiányában akár fejenállva a Himnuszt énekelve sem lehet ezzel a menedzsmenttel, tudással, képességgel komoly, értékelhető változást elérni, még akkor sem, ha a mentésirányítás rendszerét alapjaiban átdolgozzák. Márpedig a napvilágra került tervek alapján pontosan erre a következtetésre lehet jutni, hiszen azok a változtatások, amelyeket most az Országos Mentőszolgálat kommunikál - bár alapjaiban szükségesek lehetnek - pusztán csak a sebtapasz szerepét töltik be a leszakított végtag helyén.

A Népszava információi szerint az Országos Mentőszolgálat a következő lépésekkel próbál meg úrrá lenni a kialakult teljesen kaotikus és életeket veszélyeztető helyzeten.

- Átdolgozza a segélyhívások rendszerét, az eddig három fokozatúról öt fokozatúra váltják a sürgősségi hívások besorolását, így lesz P1-es fokozat az életet veszélyeztető hívásoknak, P2-es a sürgős hívásoknak, P3-as a kevésbé sürgős, de még mentésnek számító hívásoknak, P4-es a halasztható hívásoknak és P5-ös a mentést nem igénylő hívásoknak.

- A vakon gépelés alapkövetelmény lesz a hívást felvevők számára.

- Október elejétől legfeljebb 30 kilométer per órával léphetik túl a többi közlekedőre vonatkozó legnagyobb megengedett sebességet a mentőautók, esethez vonulva is.

- Bevezetik a helyszíni videóhívás lehetőségét is, azaz - gondolom a lehetőségek figyelembevételével - a mentésirányító a segélykérőtől kérhet valamiféle live videó felvételt a mentésre szorulóról, vagy a körülményekről.

Sajnos azonban a mentés, mint lejjebb látni fogjuk, ennél egy sokkal összetettebb, bonyolultabb rendszer, amely hatékonysága nem javítható annak ismerete nélkül, pusztán látszat-intézkedésekkel, vagy kisipari hegesztgetésekkel. Márpedig itt most ez történik. Ugyanis a mentésirányítási protokoll átdolgozása csak akkor értelmezhető, ha ehhez egy olyan döntéstámogatási rendszert csatolnak, amely nagyon precízen és jogszabályokkal körülbástyázva segíti a döntéshozót, jelen esetben a mentésirányítót. Ehhez nem elég egy-egy, a szakmát többé, vagy kevésbé ismerő mentős tapasztalata, ehhez nagyon nagy számokon már bizonyított, jól bevált szoftveres kikérdező protokollra, azzal együttműködő tér-informatikai rendszerre és még egyszer, ezen működést lehetővé tevő és a felelősség kérdését pontosan tisztázó jogszabályok kellenek.

Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) mentési rendszerében négyfokozatú rendszert használ a bejövő segélyhívások besorolására, ezen kategóriák alapján küldi a megfelelő mentőegységeket a meghatározott cél időn belül. Az első kategóriában 7 perc, a másodikban 18 perc a kívánatos helyszínre érkezési idő a hívás bejövetelétől számított maximum 30, illetve 240 másodperctől. ..

ITT OLVASHATÓ

EDDIG TITOK VOLT, HOGYAN ÁLLNAK A MAGYAR KÓRHÁZAK A FERTŐZÉSEKKEL. A DIREKT36 ELKÉSZÍTETTE ÉS MOST KÖZZÉTESZI A RANGSORUKAT

TELEX / DIREKT36
Szerzők: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2023.10.26.

Ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban egy beteg tudni akarja, hogy mennyire áll jól vagy rosszul egy kórház vagy annak fenntartója a fertőzésekkel, akkor könnyedén megnézheti az interneten egy nyilvános adatbázisban.

Magyarországon annak ellenére titkolóznak erről a hatóságok, hogy – miként azt Semmelweis Projekt című cikksorozatunk első részében bemutattuk – az országos statisztikákból egyértelmű, hogy súlyos és ráadásul évről évre rosszabb a helyzet. A Direkt36 ugyanakkor most közzétesz egy olyan adatelemzést, amely először ad képet arról, hogy a különböző kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

Az elemzés legfőbb eredményei a következők:

- kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

- Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet; a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtunk olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

- a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal;
az elemzésünk többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésünkre. 2015–16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Egyrészt azóta is évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015–16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. (A 2017–2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésünkre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várunk.)

Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság nem válaszolt a kérdéseinkre...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

DONÁTH ANNA MÉRLEGRE TETTE AZ ELLENZÉKET, DEMAGÓG KOALÍCIÓ LESZ-E A „DK” JELENTÉSE?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.10.25.

Nem tudtunk arról, hogy Donáth Anna milyen cikk írását tervezi, de napok óta készülünk arra, hogy reflekteljunk a Demokratikus Koalíció „szociáldemokrata fordulatnak” nevezett új kampányára, amely a NER ellenzékének egyik legsötétebb fejezete. Korábban is tettünk utalást arra, hogy a leporolt „szociáldemokrata identitás” nagyon hamis alapokra épül, az ígérgetésekkel a szegénységet próbálják meglovagolni, de nem a rendszerváltásra, hanem csupán egy kormányváltásra felhasználni, ami elfogadhatatlan. Ez lemondás a lényegről.

De akkor még nem tudtuk, hogy a DK új „szociáldemokrata” kampánya ennél is nagyobb morális bukást jelent. A Fidesz hazugságait és demagógiáját követő, esetenként még azt is túlszárnyaló, totális meghasonulást, az európai és a demokratikus értékektől való abszurd eltávolodást, ami egy másik alternatív valóságba vezet. Ezt készültünk kielemezni, amikor megjelent Donáth Anna írása a Válasz Online oldalán. A mondanivalónk nem esik teljesen egybe, de egymást erősíti, mert azt mondanunk sem kell: Donáth Annának igaza van.

Mielőtt kifejtenénk a mondanivalónkat, szeretnénk leszögezni, hogy semmiféle kötődésünk nincs egyik ellenzéki párthoz sem, éppen ezért nem szeret bennünket egyik sem. A szabad és független sajtó része vagyunk, s ebben a minőségünkben hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a Donáth Anna által leírt dolgozat nem teljes, nem tartalmazza a lényeget, ami a NER alkotmányellenes és törvénytelen módjának kimondását, s az annak megfelelő magatartást illeti, de az első olyan komoly és őszinte irat, amin érdemes lenne végre elgondolkodni.

A magunk végtelenül lesújtó véleményét egy illusztrációval kezdjük, azzal támasztjuk alá. Bemásoljuk ide a Demokratikus Koalíció (DK) egyik hírlevelét, amit egy olvasónk küldött el. Mintha önmaga paródiája lenne, a demagógia olyan szintű csúcsrajáratása, amihez fogható Botka László hülyesége óta nem volt. Ez nem az európai Magyarország. Az Orbán-rezsim strómanjaival és oligarcháival nem az a baj, hogy gazdagok, hanem az, hogy bűnözők.

A tolvajok ne fizessenek, hanem álljanak bíróság elé, és a lopott vagyonukat vegyék el. Aki tisztességes munkával és becsületes úton gazdagodott meg, az ellen miért kell uszítani? Nem beszélve arról, hogy ezt éppen egy elég gazdag házaspár hirdeti, akiknek az eredeti tőkefelhalmozását érte néhány kritikus észrevétel, hogy finoman fogalmazzunk. A gürcölő magyarok az új szlogen, akiket kizsákmányolnak a gazdagok. Osztályharcot hirdetnek az elvtársak. Mintha ez lenne Magyarország igazi problémája, de ez csak következmény.

Mélyen hallgatnak a demokráciáról, a jogállamról, az alkotmányos rend megdöntéséről, a diktatúráról, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetéséről, az emberi jogokról, mert a magyar ember az hülye, az nem érti meg ezeket és nem érdekli ilyesmi. A magyar ember csak a demagóg uszítást érti, a hasa érdekli, azt választja meg, aki nagyobbat hazudik. Ez lett a verseny Orbánnal. Ki tud nagyobbat hazudni, ki tudja a hülyéket jobban becsapni.

Itt találkozik a kifogásunk Donáth Anna levelével, amely a hitelességet kéri számon. Nem tartja elfogadhatónak a hamis ígérgetést, ami hazugság, mert nem Dobrev Klárán múlik az, hogy milyenek lesznek a bérek, vagy ha mégis, az katasztrófa lenne. Ez nem egy reális, valódi, európai kormányzásról és demokráciáról szóló program, hanem a leghülyébb ember, mint közös nevező, becélzása, s mások hozzá hülyítése. Felelőtlen, simlis, buta hazudozás.

Magyarországnak nem szociáldemokrata, hanem demokratikus fordulatra van szüksége, ez az, amit a DK elhagyott. A szociáldemokráciáról nem tudtuk, hogy a demagógiával azonos, mert ha igen, akkor a párt rövidítése megmaradhat DK, de nem a Demokratikus Koalíció, hanem a Demagóg Koalíció jelentéseként. Ennél még Dobrev Klára nevének rövidítéseként is jobb a „DK”. Igaz, hogy az is nagyon kifejező...

ITT OLVASHATÓ 

SEMMELWEIS PROJEKT: ÍGY KÉSZÜLTEK EL A KÓRHÁZAK FERTŐZÉSES RANGSORAI

DIREKT36 / VIDEÓ
Szerző: DIREKT36
2023.10.26.

A videó a Direkt36 Semmelweis Projekt nevű cikksorozatának második részében bemutatott kórházi rangsorok elkészítését mutatja be. Ezekből az összehasonlításokból kiderül, hogyan teljesítenek az egyes kórházak egymáshoz képest a fertőzések kezelésében. A listák elkészítéséhez Ferenci Tamás biostatisztikus a Direkt36 által megszerzett adatbázist, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által közölt, kórházakra és azon belül szakmákra vonatkozó betegforgalmi adatokat, és a szintén NEAK által közölt case-mix indexet használta fel a modellezéshez. Ezek alapján számolta ki az egyes kórházak (szakmákra és betegösszetételre korrigált) fertőzési gyakoriságát, amely alapján a különböző kórházak jól összehasonlíthatóak egymással. A rangsor a 2015-2016-os kórházi fertőzéses adatokon alapul.A videót készítette Fuchs Máté és Kőrösi Máté.

Az interjú egy dokumentumfilmhez készült, amelyet november 11-én mutatunk be.
A film trailere itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=jLMNS...

ITT NÉZHETŐ MEG

MINTHAORSZÁG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.26.

Nagy valószínűséggel azt sem tudta eddig, hogy Latorcai János (KDNP) országgyűlésünk alelnöke. Most tehát már ez is megvan. Első mondatunkban két elgondolkodtató szó szerepel azonban, az egyik az országgyűlés, a másik a KDNP, mert Magyarország jelenlegi állapotában egyikről sem tudjuk, mire föl van a világon. Mit jelent vagy mi a feladata. A KDNP betűszó nem hordoz tartalmat, jelentése ugyan van, de nincs mögötte tárgy, önmagában megfoghatatlan, ilyen, a Fideszből lecsorgó bizonytalan állagú massza csupán a bögre alján.

Az országgyűlés pedig tizenhárom év Fidesz uralom, a kétharmad, plusz több mint három év rendeleti kormányzás fényében és tükrében értelmezhetetlen. Neveztük már színháznak az országgyűlést, Fidesz-játszótérnek, fölösleges cirkusznak is, mégis van. Funkciója, hogy a nagyvilágnak demokráciát hazudjon, ahogyan a számos módon manipulált, illetve elcsalt választásoké is ugyanez. Így ahogyan a képviselők is csak bábok a rendszerben, ugyanúgy a választók is, akikre aztán lehet mutogatni és soha nem volt fölhatalmazásra hivatkozni.

Ez a nagy mű már nagyon régóta készen van, a gép pedig forog, viszont az alkotó soha nem pihen. Jövőre megint választások lesznek, és már farigcsálják a rendszert. Viszont most nem ez a mese tárgya, hanem elsőként az indításnak megénekelt Latorcai alelnök, akit az a baleset ért, hogy bekapcsolva maradt a mikrofonja, és olyan tartalmakat sugárzott, amiket nem kellett volna. Egy bekapcsolva maradt mikrofon maga a valóság, a bábszínházban ugyanis olyanokat lehet meghallani általa, amit nem a külvilágnak szánnak, viszont mégis maga a leplezetlen igaz.

Jelen esetben Latorcai alelnök nem használta a hangosító jószág kikapcsoló gombját, amikor szünetet rendelt el azért, hogy az ellenzéki képviselőt elhallgattassa. Mindeközben pedig a mikrofon az alábbi kéretlen tartalmat sugározta: „Csináljunk úgy, mintha valami fontosat kellene csinálni”. Volt már ennél rosszabb is. Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere például egy lakókkal folytatott eszmecsere után azt mondta a mikrofonjába: „Ennyi hülye vén kurvát”, az a mikrofon sem volt kikapcsolva, és a lekurvázottak azóta is boldogan rá szavaznak.

Ez csak egy kis kitérő volt, milyen balesetek történhetnek ilyen elszabadult mikrofonokkal, és olybá tűnik, Latorcai elszólása semmi a szolnoki polgármesteréhez képest, viszont ez mégsincs így. Mert míg a Szalayé azt mutatja, mit is gondolnak a választókról ezek a keresztény fideszesek, ami bicskanyitogató, a Latorcaié azonban magának a rendszernek a működésébe enged betekintést, és kiderül belőle az összefoglaló jellemző, ez pedig a „mintha”. Csináljunk úgy, mintha. De nem is úgy folytatódik: mintha valami fontosat csinálnánk.

Hanem: mintha valami fontosat kellene csinálni, ami már dupla feltételes mód, azaz, nem a tevékenységet kell imitálni, hanem a tevékenység fontosságát, de egyik sincs. Se valaminek a csinálása, se pedig fontosság, csak ez a mintha. A minthaország. Tegnap láttuk, hogy Kocsis Máté is úgy csinált, mintha itthon ünnepelne, miközben Krétán vakargatta a hasát. Szijjártó is régebben mintha dolgozott volna, ám mégis jachtozott, és szép lassan összeáll a kép, hogy tizenhárom éve csinálják ezt, ez a politikájuk alapja és veleje.

A képmutatás. Tegnap is Orbán kapott egy sapkát Trumptól, amiben úgy rohangált, mint egy mérgezett egér, s ezt a sapkát is állítólag Csák miniszter érkeztette a címzetthez, miközben Facebook-oldala tanúsága szerint itthon sem volt, mégis szerepelt a képen. Arról nem is beszélve, hogy a Trump sapkán „Viktor nagyszerű vagy” felirat szerepelt, miközben az idióta amerikai exelnök szerint Orbán Törökország elnöke, azaz, itt már minden a mesék birodalma, semmi sem az, ami, ahogyan a kormányzás is ilyen. Úgy csinálnak, mintha kormányoznának.

Holott idióta bohóc az összes, ami jelmez gengsztereket takar. De, hogy el ne feledjük, miközben ez a cirkusz megy itt nekünk, és itt van a képben a Trump sapkában rohangáló Orbán is, épp az ő legutóbbi, veszprémi delirálása nyomán először, és éppen ezért sokkal mellbevágóbban hangzott el egy mondat Joseph Borrell (az EU külügyi főképviselője) szájából: „Senki nem kötelezi Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen”. És ez már nem mintha, ez nem úgy csinálás, hanem maga a vérrögös valóság, amíg mi a cirkuszt nézzük.

Mindeközben pedig a nap vidáman süt a temetéseken. Sőt továbbá, mindeközben, amíg mi ennek a Latorcainak a szerencsétlenségén és ezzel egybefüggő aljasságán mélázunk, nem feltételes módban, szó szerint percről-percre teszik tönkre az országot. Régebben már panaszkodtam azon, nem az a baj, hogy minden napra találjon az ember elborzasztó témát, hanem, hogy ezek egyfolytában oly bőséggel buzognak, képtelenség vagy legalábbis nagy feladat egyet választani közülük, ami a legjellemzőbb. És mára ez jutott: a mintha.

ITT OLVASHATÓ

A HÁBORÚ SZAVAI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.10.26.

Jó reggelt kívánok, továbbá ehhez hasonló gyümölcsöző eszmecseréket, és ehhez hasonló szép ajándékokat!

4 kiemelt cikkünk:

- Itt az új CSOK

- Lázár János: A versenynélküliség rombolja a morált

- Karsai Dániel: Ez a kérdés, ha tetszik, ha nem, 8 milliárd ember ügye

- Vizsgálódik a GVH, amiért 18 órával a gép indulása előtt is fizetnie kellett volna az utasnak az ülőhelyért a Wizz Air honlapján

Nyilatkozat + háború

Benjámin Netanjahu tévébeszédben jelentette be, hogy Izrael szárazföldi műveletre készül a Gázai övezetben.

Azonnali tűzszünetre szólított fel António Guterres ENSZ-főtitkár, miután kedden a Hamász szerint hétszáz ember halhatott meg izraeli légicsapások következtében egy nap alatt. Bár természetesen elítélte a terrorszervezet vérengzését, felhívta a figyelmet a palesztin nép szenvedéseire is - amiből olyan botrány lett, hogy Guterres is megrökönyödött. Délutánra ott tartottunk, hogy Izrael kiutasítaná az ENSZ alkalmazottait az országból.

Itthon elfogadta az Országgyűlés a Fidesz-nyilatkozatot, ami elítéli a Hamász terrortámadását, kiáll Izrael önvédelemhez való joga mellett, de a konfliktusba belekeveri a bevándorlást, és azt összemossa a terrorizmussal. A Momentum nem ment el az ülésre, Hadházy Ákos és Novák Előd nemmel szavazott. (Páratlan páros.)

Repül, nem repül

A Wizz Air járatain elvileg nem kell fizetni az ülőhelyért, ha az indulás előtti 24 órában végezzük el az utasfelvételt. Csakhogy a 444 olvasója 18 órával a felszállás előtt sem kapott ingyenes opciót a honlapon. Szerinte a légitársaság szándékosan kényszeríti az utasokat felár fizetésére.

November közepéig biztosan nem repülnek Tel-Avivba a WizzAir gépei, se Budapestről, se Debrecenből.

Hiteles politika

Augusztusban már tizenkettedik hónapja csökkentek a reálkeresetek. Volt olyan hónap, amikor majdnem húsz százalékkal.

Ideje volt már egy látványos bejelentésnek: lesz városi CSOK is, 15, 30 vagy 50 milliós hitel jön 3%-os kamattal, de csak házasok és csak tervezett gyerekre igényelhetik. Még nem világos minden részlet, de az első számítások alapján havi 71–235 ezres törlesztője lehet az új CSOK-nak, és akár 60 milliós lakásunk is lehet önerő nélkül.

Saját halál

Igazi nagy történet a gyógyíthatatlan betegség Karsai Dánielé, amelyet eddig is szorosan követtünk, és ezután is így teszünk majd. Most arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a kormány arra kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságát, nyilvánítsa elfogadhatatlannak a kérelmét. Az életvégi döntésért küzdő alkotmányjogász szerint reális esélye van a győzelemre.

A röneszánsz ember

Videóinterjúnkban arról beszél a közlekedésért felelős miniszter, hogy 16 milliárd eurós vasútfejlesztési tervet terjesztett a kormány elé, és bízik abban, hogy egy új struktúrában reneszánszát élheti a vasút. Mészáros Lőrinc jachtozásáról azt mondta Lázár János, a kormány sem taníthatja meg a gazdag embereknek, hogyan kell viselkedni a 21. században.

Még négy hír a nagyvilágból

- Karabah elvesztése után Örményország nem látja értelmét az orosz katonai bázisoknak az ország területén

- A Trump-szövetséges Mike Johnson lett az amerikai képviselőház elnöke

- Elegük lett az idegen szavakból és kifejezésekből a Putyin-párt képviselőinek, törvényi úton akadályoznák térnyerésüket

- Holtan találták Sebastian Kurz bizalmasát, aki előző este részegen indult haza a bécsi magyar nagykövetségről

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ

ŐK IRÁNYÍTJÁK A HÁTTÉRBŐL A MÉSZÁROS-BIRODALMAT: A KAMUPÁRTOS, AZ INTÉZŐK ÉS SAKÁLFERI

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.25.

Mészáros Lőrinc birodalma az évek során hatalmasra duzzadt - az pedig nyilvánvaló, hogy a cégeket nem egyedül Mészáros vezeti, egyengeti. Neki is vannak segítői és bizalmasai, akikről valamiért csak kevés szó esik - a Partizán most őket mutatja be, azokat az embereket, akikben Mészáros Lőrinc megbízik, akiket nem hagyott az út szélén, sőt, nem egyszer nagyon is felemelt. Ismerjétek meg az ország leggazdagabb emberének csapatát, a földmérőből lett topmenedzsertől kezdve a fantompárt-delegált új “vőn” át a segítőkész vidéki polgármester feleségéig.

ITT NÉZHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY NYÍLT LEVELE DEMETER SZILÁRDNAK

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.25.

A rólam szóló állításait összességében a racionális kívánalmakat és elvárásokat semlegesítő, illetve azokat felülíró politikai előítéletesség determinálta, amit a "Hibás argumentumok, avagy hogyan ne érveljünk" tankönyvbe illő fejezetében felvonultatott súlyos érvelési hibák egész sora bizonyít, s aminek feltűnő sokasága egy ilyen rövid cikk esetén úgyszólván a Guiness Rekordok Könyvébe kívánkozik.

Tisztelt Igazgató Úr!

Október 14-én arra hívták fel a figyelmemet, hogy Ön méltóztatott cikket írni a Mandiner felületén, amelyben azzal tisztelt meg, hogy nevemet és munkásságomat többször is szóba hozta.

A rólam szóló állításait összességében a racionális kívánalmakat és elvárásokat semlegesítő, illetve azokat felülíró politikai előítéletesség determinálta, amit a "Hibás argumentumok, avagy hogyan ne érveljünk" tankönyvbe illő fejezetében felvonultatott súlyos érvelési hibák egész sora bizonyít, s aminek feltűnő sokasága egy ilyen rövid cikk esetén úgyszólván a Guiness Rekordok Könyvébe kívánkozik.

Ön elkövette az argumentum ad hominem (személyeskedés) érvelési hibát, az argumentum ad personam (hiteltelenítés) hibáját (és tisztességtelenségét), az argumentum secundum quid (elsietett általánosítás) érvelési hibát és a hibás általánosításból fakadó induktív érvelési hibát, amely abból fakad, hogy az induktív érvek értelmezésének előfeltétele, hogy megfelelő háttértudással rendelkezzünk, ami az Ön esetében nem állt fenn, épp ellenkezőleg: valamennyi vonatkozó állítása arról tanúskodott, hogy munkásságomat illetően Ön a legcsekélyebb háttértudással sem rendelkezett, ám ez cseppet sem zavarta meg abban, hogy politikai előítéletessége és propagandisztikus elkötelezettsége okán téves vagy hazug állításokat fogalmazzon meg rólam, lejáratandó személyemet és munkásságomat.

Az eljárása bizonyos társadalmi keretek között tipikusnak vagy jól felismerhetőnek mondható, kiváltképp – mint éppen az Ön esetében – egy olyan személy részéről, aki mindeközben a hatalmi rendszerhez szorosan mellé- és alárendelve egzisztenciális értelemben is a hatalom kegyeitől függ, megkockáztatom, érdemtelenül, kizárólag végtelen és sokszorosan túlteljesített lojalitásának köszönhetően. Vesd össze ezzel kapcsolatosan a "megveszekedett orbánista vagyok, a kormány politikáját száztíz százalékig támogatom" bátor és nyílt üzenetét, helyesebben vallomását.

Tisztelt Igazgató Úr!

A nyugati vagy zsidó-keresztény civilizáció világában – amelyet tudtommal Ön is és politikai eszmetársai is vezérlő fonálnak tekintenek – a demokráciákban, vagyis semmiképpen sem a diktatúrákban – minden önmagára valamit is adó médium a vélemény- és sajtószabadság alapjogát messzemenően szem előtt tartva "természetadta módon" lehetőséget biztosít arra, hogy egy cikkben megszólíttatott, kritizált, bírált, vagyis véleményezett fél válaszadási lehetőséggel élhessen, legfőképp azért, hogy a nagyrabecsült olvasó, mint amilyen a Mandiner közönsége is, a két vélemény közül objektív módon eldönthesse, melyikkel tud azonosulni, s az egymással disputáló felek közül kinek az álláspontját tekinti hitelesnek. Ezért voltam bátor az Önnek írt válaszomat elküldeni a Mandiner szerkesztőségének, abban a hiszemben, hogy a fennálló eszmei és politikai nézetkülönbözőségek ellenére a nyugati (zsidó-keresztény) világ demokratikus szabályait a tisztelt szerkesztőség magára nézve is irányadónak tekinti.

Nos, fájdalom, súlyosan csalódnom kellett: az a szerkesztőség ugyanis, amely megkérdezésem és beleegyezésem nélkül szakmányban publikálja a Facebook felületére kitett írásaimat, azok megjelentetését kellőképpen manipulálva (saját maguk által kiválasztott részt megjelenítve, maguk alkotta címeket adva, ám az írás egészének megismerését csak egy diszkréten utaló megjegyzéssel biztosítva), annak céljából, hogy a tisztelt olvasóközönség cizelláltnak nehezen nevezhető hangnemben, gazdagon hömpölygő antiszemitizmusát és a legtradicionálisabbnak mondható dühödt zsidóellenes sztereotípiáit kommentáradatával kifejezésre juttathassa.

És persze, annak rendje és módja szerint kifejezésre is juttatja!

Vagyis az Önnek írt válaszomat a Mandiner nem közölte le, ami – ebben biztos vagyok – Önt is, mint elkötelezett demokratát, minden bizonnyal mélyen felháborítja, így – ha nem veszi rossz néven – levelem csatolmányaként egyenest Önnek küldöm el a válaszomat, azt tanácsolva és javasolva, hogy ha valakiről írni szándékozik a jövőben, előbb ismerje meg annak munkásságát, hogy írása legalább a tények szintjén hitelesnek tűnjön, s ne már rögtön az alapoknál váljon világossá, hogy a szükséges háttértudás és a minimálisan elvárható háttérismeret híján tollát és közlendőjét messze nem az objektivitás szándéka, hanem kizárólag a politikai megfelelés reménye és az újabb és újabb bizonyítási kényszere mozgatta.

További jó és hasznos munkát kívánva,
üdvözlöm,
Gábor György

ITT OLVASHATÓ

LÁSZLÓ CSABA: LÁTTAM FELROBBANNI A VISEGRÁDI NÉGYEKET

DELLA / 24.HU

Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.10.25.

Szlovákia mélyebben integrált az Európai Unióban, tagja az eurózónának is, nem fogja átvenni Lengyelország szerepét Orbán Viktor szövetségesei közt az unióval folyó politikai és pénzügyi vitákban. A magyar miniszterelnök nem tud olyan politikai ajánlatot tenni a kormányalakításra készülő Robert Ficónak, ami nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a stabil hozzáférés az uniós forrásokhoz – reagált az elmúlt hetek választási eredményeire a Dellában László Csaba egyetemi oktató, volt pénzügyminiszter. Ő már „látta felrobbanni a visegrádi négyeket” – vagyis miniszterként megtapasztalta, mennyire könnyen fel tud bomlani a konszenzus a négyeken belül, ha valamelyik tagállam az egyedi érdekei szerint cselekszik.

ITT NÉZHETŐ MEG 

SOKAK SZERINT NEM VÉLETLEN, HOGY HIRTELEN ENNYI KONFLIKTUS TÖRT KI A VILÁGBAN

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.25.

Ukrajna, Hegyi-Karabah, száheli puccshullám, Koszovó, Szudán, Izrael és a palesztin területek: az átlagos hírfogyasztónak könnyen lehet az a benyomása, hogy valamilyen világégés közepén állunk, ahol hetente tör ki egy újabb fegyveres konfliktus.

Mindez kivételesen nem csak a hazug fősodorbeli nyugati média fabrikációja, amivel el akarják terelni a figyelmet a fontos ügyekről.

A konfliktusok és a szervezett fegyveres erőszak halálos áldozatainak száma két, relatíve nyugodtabb évtized után valóban növekvő tendenciát mutat. Emiatt pedig természetesen megindult a spekuláció a politológusok, a statisztikusok, a magukat mindenbe beleártó történészek, valamint a geopolitika művészetének táltosai, médiumai és vajákosai között, hogy milyen tágabb jelenségek állhatnak az egymástól távoli és látszólag eltérő tőről fakadó epizódokból álló erőszakhullám mögött.

A potenciális okok között természetesen kiemelt szerepet tölt be az ukrajnai háború, amely Oroszország és a nyugati országok figyelmét és erőforrásait is elvonta, és így nagyobb instabilitást szült a világban. A még tágabb merítés szerint az amerikai hatalom hanyatlása és az alakuló „többpólusú” világrend a fő ok: az egymásnak feszülő nagyhatalmak egyre kevésbé képesek és hajlandók kézben tartani, hogy mi folyik a világban.

Mások szerint az utóbbi egy-két évtized relatíve alacsony számai illúzióba ringatták a nyugati politikusokat és a közvéleményt: a világ az ezredforduló óta nem lett kevésbé erőszakos, a most folyó harcok között számos évtizedes konfliktus húzódik, amelyek csak átmenetileg csendesedtek el korábban. Sőt, az is lehet, hogy csupán a világtörténelem egyenetlen hullámainak egyikét látjuk: a konfliktusok kitörése, eszkalációja és hossza a történelmi példák alapján nagyon erős statisztikai bizonytalanságot mutat, más szóval van, amikor rövid időn belül számos konfliktus robban be különösebb strukturális magyarázat nélkül...

ITT OLVASHATÓ

„HALÁLOS VESZÉLY SZÁMUNKRA, HA ELVÁGNAK MINKET MOST AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSTŐL”

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.10.25.

Egyre nő a nyomás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, hogy beálljon a modellváltó felsőoktatási intézmények közé. Miközben az állami fenntartásban maradt intézmény csődközeli anyagi helyzetbe kerül, fórumain egyre élesedik a vita a modellváltás mellett és ellen érvelő vezetők és egyetemi polgárok között. Ezekről a vitákról, a BME modellváltása mellett és ellene szóló érvekről, a más egyetemeken történtek tanulságairól beszélgettünk Szakadát István szociológussal, matematikusmérnökkel, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával, a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért csoport tagjával.

Szakadát István a szakmai karrierjét a magyar digitális kultúra építésében alapozta meg, 2017 és 2022 között a Szociológia és Kommunikáció Tanszéket vezette, 2020–23 között az egyetem szenátusának is tagja volt. Mint a 444-nek elmondta, az egyetem autonómiája olyan önérték, amit nem szabadna feladni vagy sérülni hagyni, akármilyen átalakításon megy keresztül a BME. Úgy gondolja, az állami egyetemeknek akkor is kellene helyet hagyni a magyar felsőoktatásban, ha a kormány elkötelezett az alapítványi modell sikere mellett, az egyetemek nemzetközi kapcsolatainak elvesztése pedig halált jelent a tudományra.

A BME körüli helyzettel legutóbb ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.

Hogy áll most a BME modellváltásának kérdése, mit lehet erről tudni?

Nagy a bizonytalanság a modellváltással kapcsolatban. Arról lehet tudni, hogy a vezetés tárgyal a fenntartóval, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériummal arról, hogy milyen indikátorok mentén milyen vállalásokat tehet az egyetemen, és azért milyen ellenszolgáltatásokat, támogatásokat kaphat. Ennek egyik eleme, hogy kell-e modellt váltani, vagy sem. Ebben a kérdésben a vezetés és az egész egyetem megosztott, vannak, akik ellenzik a modellváltást, és vannak, akik már régtől fogva szeretnék.

Az egyetem egészének a véleményét nem lehet tudni, nincs olyan fórum, ahol ki lehetne nyilvánítani a véleményeket, ahol össze lehetne szedni, mit gondolnak az egyetemi polgárok. Mindenki találgat, hogy mekkora a modellváltás támogatottsága. A dékánok próbálják a saját karjuk dolgozóinak a hangját közvetíteni, aztán aki elhiszi, elhiszi, aki nem, az nem, hogy most tényleg úgy gondolják az adott kar dolgozói, ahogy a dékán mondja. Tulajdonképpen senki sem tudhat biztosat. Azt lehet tudni, hogy a felső vezetői körben nagyjából hogyan alakulnak a vélemények. És azt is, hogy amikor két és fél éve rektort választottunk, akkor a nyertes, Dr. Czigány Tibor programjának fontos pontja volt, hogy nem támogatja feltétel nélkül a modellváltást (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben – a szerk.)...

ITT OLVASHATÓ