NÉPSZAVA OMLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.24.
FAZ
Franciaország fel van háborodva, mivel Magyarország és Lengyelország a válság kellős közepén tovább szűkíti a demokráciát. A külügyminiszter a minap kijelentette, hogy a szankciók kérdése megfelelő időpontban napirendre kerül, de a tárca fontosnak tartja, hogy a jogállamiság kérdését vegyék figyelembe a következő költségvetésről zajló tárgyalásokon is. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter aggodalommal figyeli, hogy az illiberális rezsimek egyre népszerűbbek. Főként, mivel a francia politikában erősödnek a Le Pen-féle jobboldali populisták, akik példaképnek tekintik a magyar és a lengyel lépéseket a ragály kezeléséhez. A járvány véget vetett Emmanuel Macron tervének, hogy közeledjen a két országhoz. Párizs csalódott, amiért Duda elnök a tél végén, éppen a francia államfő látogatása után írta alá a vitatott törvényt a kormánnyal szemben álló bírák megbüntetéséről. A francia diplomácia vezetője pedig aggasztó előjelnek gondolja, hogy a mostani járvány idején módosították a lengyel választási törvényt. De még nagyobb vihart kavart Párizsban, hogy Orbán Viktor jogot kapott a rendeleti kormányzáshoz. A francia alkotmány ugyanis, még az algériai háború folyományaként tartalmaz hasonló lehetőséget a mindenkori elnök számára, ám Macron más utat választott. Egy francia szakértő azt mondta, Magyarország lett a világ első koronadiktatúrája. Le Drian már többször kifejtette, hogy az EU értékközösség, ám abban nincs helye olyan kormányoknak, amelyek nem akarják betartani az alapelveket és nem érzik magukra nézve kötelezőnek a szolidaritást. Pár napja az EP liberális frakciója, amelyet Macron pártja alapított, arra hívott fel, hogy büntessék meg a magyar és a lengyel vezetést, amiért azok korlátozzák az alapvető jogokat.
Falter
Az osztrák belügyminiszter azt mondta: sem a kancellár, sem ő nem hallgat Orbán Viktor teljhatalma ügyében, csak éppen nem a nyilvánosságon keresztül támad törvényesen megválasztott kormányokat, hanem közvetlenül az érintetteknek mondja el az aggályait. Karl Nehammer hozzátette, hogy különösen Pintér Sándorral igen jók a személyes kapcsolatai. A magyar tárcavezető mindent meg szokott tenni, hogy észszerű megoldások szülessenek, legyen szó a kelet-európai ápolószemélyzet ausztriai munkavállalásáról vagy a határon kialakult hihetetlen körülményekről. Arra a megjegyzésre, hogy Ausztria a török elnököt mégis bírálja, noha az is törvényes választásokon került hatalomra, a politikus úgy válaszolt, hogy Erdogan egészen más eset, hiszen eszközül használja az EU ellen a menekülteket, a török rendőrség könnygázt vet be. Hogy az osztrák kormány miért nem csatlakozott több mint tucatnyi uniós tagállam felhívásához az Orbánnak adott különleges felhatalmazás kapcsán, arra pedig azt mondta, hogy Bécs jó ideje folyamatos párbeszédben áll a szomszédos államokkal. Az Osztrák Néppárt megszavazta a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztését az EPP-ben, de a tárgyalás a fő. Ám emellett az is fontos, hogy meg kell védeni a demokráciát, illetve a jogállamot. A miniszter igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy Ausztria nagyon is aktív ez ügyben a kétoldalú fórumokon.
Orbán Viktor igencsak katonás módszereket vet be a koronavírus ellen. Kirendelte a hadsereget, egész kórházi részlegeket ürít ki és ellenőrzése alá vonja az ellenzéket. Szokásává vált továbbá, hogy meglepetésszerűen egészségügyi intézményeket keres fel, a képeket azután a Facebookon teszi közzé. Ám időnként mellé lő, például amikor egy ilyen látogatás alkalmával ő maga teljes védőfelszerelésben volt, az orvos azonban csupán egyszerű sebészeti maszkot viselt az erősen lepusztult környezetben. Vagy amikor egy másik helyszínen kiderült, hogy semmire sem jó a politikus hőmérsékletének mérésére használt digitális hőmérő. A nacionalista miniszterelnököt kezdetben azzal vádolták, hogy csak későn reagált a bajra. Most azért járja a kórházakat, mert igazolni akarja, hogy az ország felkészül a legnagyobb megpróbáltatásokra is. A kormány egyre több látványos döntést hoz: katonának neveztek ki stratégiainak minősített vállalatokhoz, valamint kórházakba. Az ágyak felszabadítása brutális következményekkel járt, mert a krónikus pácienseket egyszerűen kiraktak. Ami pedig egyéb lépéseit illeti, azokat Jávor Benedek úgy értékelte, hogy Orbán fokozottan felügyelete alá vonja az önkormányzatokat és a gazdaságot – írja a lap.
A világhoz intézett üzenetében az ENSZ-főtitkár arra figyelmeztet, hogy a válság során is be kell tartani az emberi jogokat, nem szabad a vírust a demokrácia korlátozására felhasználni. António Guterres elfogadhatatlannak minősíti, hogy kormányok mind inkább nacionalista, populista és tekintélyelvű vonalra állnak rá, a fertőzést pedig ürügynek tekintik, olyan célok elérésére, amelyeknek semmi köze sincs a járvány visszaszorításához. Ezért a politikus mindennél fontosabbnak tartja az adott helyzetben, hogy az egyes országok átláthatóan járjanak el, és intézkedéseikért felelősséggel tartozzanak. A polgárjogoknak és a sajtószabadság követelményeinek válság idején is érvényesülniük kell, mutatott rá. Mivel ha tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, akkor könnyebben megtaláljuk a kiutat a jelenlegi nehézségekből. Merthogy a fenyegetést a vírus jelenti és nem a lakosság. A főtitkár abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a világszervezet közzétette jelentését arról, miként jutnak érvényre az emberi jogok a ragály során. A dokumentum félőnek tartja, hogy a fertőzés miatt fokozódik a gyűlölet bizonyos vallások és kisebbségek ellen. Ideértve keresztényeket, muzulmánok és zsidókat, illetve a menekülteket.
A vezércikk szerint az autokraták nagy lehetőséget látnak a koronaválságban, mert az elvonja a figyelmet, a lakosságot viszont meg kell menteni. Olyan helyzet ez, amelyről minden erős ember álmodik, mert megtehetnek gyalázatos dolgokat, és tudják, hogy a világ alig veszi majd észre. Nagyon zavaró példa rá Hong Kong, ahol begyűjtötték a demokratikus aktivistákat. De nem is kell olyan messzire menni, itt van mindjárt Magyarország, ha látni akarjuk, hogy egy tekintélyelvű politikus miként jut különleges jogkörhöz. Általában azok a legveszélyeztetettebb helyek, ahol még vékonyak a demokráciák gyökerei és gyengék az intézmények. Orbán 10 éve rombolja a fékeket és ellensúlyokat. Az új felhatalmazási törvény értelmében rendeletekkel kormányozhat. Tényleges diktátor lett, és az is marad, amíg csak az Országgyűlés vissza nem vonja tőle a különleges jogosítványokat. Az pedig nem holnap lesz, figyelembe véve a Fidesz kétharmadát. Magyarország az EU tagja, mégis úgy jár el, mint Togo vagy Szerbia, annak vezetői ugyanis pont ilyen hatalmat szereztek a ragály ürügyén – írja a lap. Az emberek mindenütt meg vannak rémülve és önjelölt erős emberek megszerzik maguknak azokat a kényszerítő eszközöket, amelyekre mindig is vágytak, mondván, a lakosság egészségét meg kell védeni. Boldogok, hogy ilyen komoly mentségük van, amikor betiltják a tömegtiltakozásokat. El lehet halasztani választásokat vagy éppen erőltetni lehet azokat, miután az ellenzék nem tud kampányolni. A korlátozásokat lehet szelektíven alkalmazni, mint ahogy a segélyeket is el lehet osztani politikai alapon. A kisebbségeket bűnbaknak lehet megtenni. A vírus leküzdéséhez meg kell találni a fertőzötteket, fel kell kutatni a kapcsolataikat és karanténba kell zárni a potenciális fertőzötteket. Vagyis a hatalom jobban be tud hatolni a magánszférába, mint ahogy az békeidőben elfogadható lenne. Demokráciákban nem kell tartani visszaélésektől, de például Kína és Oroszország boldogan kifejleszti azokat a high-tech kütyüket, amelyekkel le tud csapni gyakorlatilag mindenkire. Sok helyütt betiltották a rémhírek terjesztését, ami azonban gyakran csupán megalapozott bírálatot takar. Az autokraták azt hirdetik, hogy most az egészség előbbre való a szabadságnál, ám amit csinálnak, az éppen nem jó a közegészségügy szempontjából. A cenzúra gátolja az információ terjedését, virágzik a korrupció. Ha párt alapon írják elő a távolságtartást, az rombolja a bizalmat a kormány iránt, miközben az kellene, hogy a tömegek betartsák a szabályokat. A kórokozó miatt az emberek szegényebbek, betegebbek és dühösebbek lesznek. A propaganda és a titkosrendőrség nem tud mit kezdeni a bajjal. És bár egy-két vezető kiaknázza a rendkívüli lehetőséget, azért kiderül, hogy nem tudják enyhíteni a szenvedéseket. Ez pedig aláássa azt a mítoszt, hogy rendszerük legyőzhetetlen. Ahol családok éheznek, ahol gumibotot lóbáló rendőrök kényszerítik ki a korlátozások betartását, ahol a csókosok attól függően aratnak, miként alakul a gazdaság, nos, ott el lehet veszíteni a hatalmat. Még akkor is, ha jelenleg gátlástalan önkényurak azt teszik a válság örvén, amit mindig is szerettek volna: megszerzik a teljhatalmat – azok kárára, akiket kormányoznak.
Orbán Viktor ugyan meglovagolta a válságot és megerősítette hatalmát, de most mégis kénytelen engedményeket tenni a külföldi befektetőknek. Úgyhogy most – átmenetileg legalábbis – vesztésre áll abban a játékban, amelynek lényege, hogy ki tudja tovább állni a másik pillantását szemrebbenés nélkül. Kénytelen volt megnégyszerezni azt a kölcsönt, amelyet a nemzetközi pénzpiacokon akar felvenni, hogy ösztönözze a gazdaság talpra állítását. Pedig 10 éven át egyfolytában próbálta visszaszorítani a külső befolyást. Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan gazdasági „szabadságharcot” folytatott. 50 százalék alá nyomta a valutában jegyzett adósságot és azt tervezte, hogy teljesen felszámolja azt, de azután beütött a válság. A keresztes hadjáratnak tulajdonítja, hogy lehetősége nyílt uralma megszilárdítására a maga illiberális demokráciájában, de a Covid-19 miatt rákényszerült, hogy az idén 4 milliárd euró értékben bocsásson ki kötvényeket, amire 7 éve nem volt példa. Németh Dávid, a KBC Csoporttól azt várja, hogy ez évben a GDP 5 százalékra nő a deficit, ami csökkenti Orbán mozgásterét. A kormányfő két hete még arról beszélt, hogy nem szabad új hiteleket felvenni, mert az kiszolgáltatja az országot a pénztőkének és a spekulánsoknak. De most már úgy látszik, nagyon is hajlandó ilyen kockázatot vállalni, mert nem akarja magára vonni a választók haragját. Valószínűleg kevésbé veszélyes politikailag, ha túllépi az EU által javasolt 3 százalékos költségvetési hiányt, miközben a gazdaság ebben az évben előreláthatólag 3 százalékkal esik vissza. A hírügynökség egyébként úgy mutatja be Orbánt, mint aki minden más uniós vezetőnél jobban alátámasztotta az aggályokat, mármint hogy nacionalisták a fékek és ellensúlyok felszámolására és a teljhatalom megragadására használják a járványt.
A tajvani elnök asszony szerint náluk az egész nemzet összefogása kellett ahhoz, hogy meggátolják a koronavírus belobbanását, de most már ott tartanak, hogy jó másfél hét alatt nem egészen 400 új megbetegedést jegyeztek fel. Ehhez az orvosok, a kormány, a magánszektor és az egész társadalom közös munkája kellett. Fontos volt, hogy a 2003-as SARS-járvány tapasztalatai alapján már az elején tudták, hogy haladéktalanul cselekedni kell. Úgyhogy decembertől kezdve vizsgálták mindazokat, akik Vuhanból érkeztek. Januárban pedig a megelőzés érdekében megalakították a Központi Ragály Törzset, utazási korlátozásokat vezettek be, és karantént írtak alá azoknak, akik kockázatosnak minősültek az utasok közül. Amikor felbukkant az első ember, aki megfertőződött, gondosan utánajártak, hogy merre járt és kivel érintkezett, és ez azután így volt a többi beteg esetében is. Akinél felvetődött, hogy terjesztheti a ragályt, azt elszigetelték és ez döntőnek bizonyult. De a lakosság is kivette a részét az erőfeszítésekből, mérte a környezetében élők hőmérsékletét, fertőtlenített. A pánikvásárlás megakadályozására a hatóságok figyelték, hogy mi az, ami nagyon fogy. Átvették a maszkok gyártását és elosztását. Úgyhogy abból most van elég, mind a kórházak, mint az emberek számára. Jutott belőlük rászoruló államoknak is a világban. Globális méretekben azonban csakis a kormányok közös erőfeszítésével tartóztatható fel a Covid-19, mert az humanitárius katasztrófát jelent. Tajvan tud ebben segíteni.
A lap arról ír: rendkívüli felhatalmazásával élve, Orbán Viktor az ellenzék anyagi alapjait veszi célba, és a kormányfőt azzal vádolják, hogy inkább az ellenfelek, semmint a vírus ellen harcol. Az egyik legelső kárvallott, a gödi polgármester bevallja, hogy nem erre számított. Balogh Csaba arra készült, hogy nem kapnak több állami támogatást. Ehelyett a hatalom elvette az ellenzéki önkormányzattól a költségvetés egyharmadát. Megfigyelők szerint az októberi választási eredmény oldalba kapta a Fideszt, mivel erre a kimenetelre senki sem gondolt. De a miniszterelnök nem csupán önkormányzatoktól, hanem az ellenzéki pártoktól is jelentős forrásokat von el. Szijjártó Péter ugyanakkor azzal indokolja a Göddel szembeni eljárást, hogy a Samsung példátlan beruházásra készül és ez ügyben a tárgyalásokat nem lehet egy nem túl nagy települési vezetésre bízni. Szabó Tímea ezzel szemben azt mondja, hogy a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert Orbán a legelfogadhatatlanabb és idáig egyedülálló bosszúra szánta rá magát. Csáky Zselyke a Freedom House-tól úgy látja, hogy Göd esete pontosan beleillik abba a régen tartó irányzatba, amelynek keretében a hatalom jelentős helyi jogosítványokat vesz el. Ám az mindenképpen újdonság, hogy ezt pont akkor teszi, amikor a válság miatt jelentős támogatásra volna szüksége az önkormányzatok oldaláról. Mráz Ágoston Sámuel, a kormány közeli Nézőpont Intézet igazgatója szerint már minden a két év múlva esedékes választásról szól. És a járvány az egyetlen lehetőség az ellenzék számára, hogy megmutassa, mennyire képes kormányozni, a központi hatalom pedig csak így tudja bizonyítani: mennyire korlátozottak a másik fél ez irányú képességei.
