NAGY TEHER AZ OTTHONÁPOLÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.05.08.

A budapestiek 3 százaléka állította, hogy érintette a Kásler Miklós humánminiszter által elrendelt kórházi ágykiürítés, azaz neki vagy a közeli családtagjának kell gondoskodnia egy hazaküldött hozzátartozóról.

Közülük 54 százalék arról számolt be, nagy terhet jelent - akár anyagilag, akár más módon -, hogy meg kell oldania az otthonápolást – derült ki a Publicus Intézet budapestiek körében végzett felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített.

A válaszadók 27 százaléka szerint „valamennyire terhet jelent, de nem nagyot” a hazaküldött családtagról való gondoskodás, míg 19 százaléknak ez semmilyen gondot nem okoz. Az érintett fideszes szavazók nagy többsége (84 százalék) azt állította, hogy viszonylag zökkenőmentesen meg tudta oldani a feladatot, csak 16 százalék válaszolt úgy, nagy terhet jelent ez az új élethelyzet. Egészen másként élik meg a váratlan feladatot az ellenzéki tábor tagjai: a szocialista szimpatizánsok közül például mindenki (100 százalék) úgy érzi, nagyon nagy feladatot kellett bevállalnia. A Demokratikus Koalíció táborában 16 százaléknyi érintett állította azt, hogy semmilyen nehézséget nem jelent számára az otthonápolás, 84 százalék viszont azt válaszolta, nagyon nagy megpróbáltatást kell kiállnia...

ITT OLVASHATÓ

ENNYIRE ÉRDEKLI ORBÁNT AZ IDŐSEK SORSA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.07.

...Mint az a Bencsik János képviselő által elküldött kérdésre adott válaszból kiderült, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak fogalma sincs arról, hogy hány embert voltak kénytelenek a hazai kórházak elküldeni azért, mert helyet kellett csinálni az – egyébként csökkenő számú – koronavírus fertőzötteknek. Az ÁEEK ilyen adatokat nem gyűjt, ezért nem áll rendelkezésükre információ ezzel kapcsolatban. Hát nem kényelmes ez a válasz? Nincs adatgyűjtés, ezért nem vagyunk tisztában a pontos számokkal. Olyan ez, mint a kormány korábbi koronavírus taktikája, nem tesztelünk, ezért alacsony a fertőzöttek száma az országban. A gond ezzel már csak az, hogy pontosan tudni lehet, hogy több tucat ember halt meg amiatt ellátatlanul, sokszor kínok között, mert a kórházak kénytelenek voltak őket úgy is hazaküldeni, hogy egyébként még kórházi ellátásra szorultak volna.

A sajtó beszámolt jó pár esetről, ezért pontosan tudható az, hogy tragédiák sora játszódott le országszerte. Azonban a pontos számok nélkül soha nem fogjuk megtudni, hogy mi a valós helyzet, mint ahogy – vélhetően – még egy megközelítő számot sem kaphatunk majd arról, hogy a koronavírus hány ember halálát okozta idehaza. Azzal ugyanis, hogy minden más okra vezetik vissza a koronavírus szövődményei miatt elhunytak halálát, jóformán kitörlik őket a halálozási statisztikákból. Szépen elosztják a szív- és érrendszeri betegségben, vagy rákban elhunytak között, hogy alig legyen észrevehető a koronavírus áldozatainak valódi száma.

Ugyanez a logika érvényes a kórházból hazaküldött emberek esetében is, hiszen soha nem fog kiderülni, hogy közülük hányat menthetett volna meg – vagy hosszabbíthatta volna meg az életüket – a kórházi kezelés. Lehet, hogy az elhunytak egyébként is meghaltak volna, azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között és mikor. Több vélemény is napvilágot látott már azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a hazaküldések valódi oka, azonban eddig erre a kormány nem válaszolt és vélhetően a jövőben sem fog. A legtöbb vélemény szerint ezzel akarja a kormány véghezvinni a kórházi ágyszámok csökkentését, ami ugyan valóban hosszú ideje fennálló probléma, azonban ennek a lépésnek nem most jött el az ideje. De az idősekkel összefüggésben – hiszen a hazaküldött betegek, valamint a koronavírusban elhunytak is a legtöbb esetben az idősebb korosztály képviselői – egy másik hír is napvilágot látott, ami még inkább megmutatja a kormány hosszútávú terveit a nyugdíjasokkal kapcsolatban:

A következő évtizedekben a GDP arányában apadni fognak a nyugdíjkiadások, és hasonló folyamatok jellemzik majd az oktatást is. Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el Brüsszelbe. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Van egy még rosszabb hírünk: a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya.

Az Mfor által megszellőztetett információk igencsak szembemennek a kormány által hirdetett politikával, miszerint ők nagyra tartják az idős korosztály képviselőit...

ITT OLVASHATÓ

SZAKDOLGOZÓKAT EINSTANDOL AZ ORSZÁGOS TISZTI FŐORVOS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.05.08.

Müller Cecília nem engedte vissza a koronavírusos betegek kezelésére átvezényelt egészségügyiseket. Azt javasolta, oldják meg az újraindítás problémáját helyettesítéssel vagy szüneteltessék tovább a rendelést.

Nem adják vissza a koronavírusos betegek ellátására kirendelt szakdolgozókat a szolgáltatások újraindításához – derül ki abból a Müller Cecília által jegyzett levélből, amit az országos tisztifőorvos a fővárosi és megyei kollégáinak küldött. Az érintettek mintegy fél tucat kérdésre vártak egyértelmű választ, köztük arra, hogy most visszamehetnek-e vagy sem a 65 év felettiek, valamint a krónikus betegségben szenvedő egészségügyi dolgozók a közvetlen betegellátásba. Erre Müller Cecília csak azt írta, hogy hatályban van Kásler Miklós szakminiszter április közepén kiadott utasítása, miszerint ha a működéshez elengedhetetlenül szükség van rájuk, akkor a saját felelősségükre visszatérhetnek dolgozni. Ám semmilyen joghátrány nem érheti azokat, akik erre nem vállalkoznak. 

Továbbá arra is választ vártak, hogy a szakrendelőkből a koronavírusos betegek ellátására a Korányi Tüdőgyógyintézetbe kirendelt egészségügyi dolgozók az ellátórendszer újraindításával visszatérhetnek-e a munkahelyeikre. Több szakrendelő például úgy nyilatkozott, hogy egyes szolgáltatásaikat nem tudja újraindítani az elvezényelt dolgozóik nélkül. 

Lapunk úgy tudja, körülbelül 70 szakembert köztük asszisztenseket, diplomás ápolókat, diabetológiai és fül-orr-gégészeti szakápolókat utasították arra, hogy a Korányiban koronavírusos betegeket ápoljanak. Az egészségügyi ellátások hételeji újraindításával azonban az eredeti munkahelyükön is szükség lenne rájuk. Különösen azért is, mert Kásler Miklós utasítása szerint a szakrendelőknek, és kórházaknak maguknak kell levenniük az egyes beavatkozások előtt a betegek a PCR-tesztjéhez a mintát...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN MAGAS A HAJNALI ÉG?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.08.

Azt mondta Semjén elvtárs bele a világba mintegy igét kinyilatkoztatva, hogy: „Amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a családon belüli erőszakot. A különbség az, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni, ők pedig – ennek ürügyén – a családot.” – Semjén elvtárs ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy leszavazta a csürhéje az Isztambuli Szerződés ratifikálását olyan utalgatós sunyi indokokkal, hogy buzik meg migráncsok.

Semjén elvtárs kijelentésében benne van az összes felszopós nyomorúsága, amit majd megbeszél az istenével, ha az szóba áll vele, bennem viszont az a kérdés vetült föl ennek kapcsán, hogy vajon mitől fél Semjén elvtárs, hogy milyen démonjai vannak neki. Mert szügyig van velük, mint ahogyan elvtársai, valamint a követő bávatagok úgyszintén. Hogy ezek reszketnek a szabadságtól. Ha fölnéznek az égre álmaik gőzei alól, ott feszül az egükön a rács, amitől nem rabnak érzik magukat, hanem húgymeleg biztonságban.

Mindenkinek mást jelentenek a szabályok és előírások, van, akinek a vágyott rendet, másnak béklyókat. Ha és viszont a korlátoltak a saját szűkös szabályaikkal akarják megakadályozni mások repülését, ráadásul hatalmi helyzetben is vannak, abból bajok születnek. Mint kitetszik, már nem a vak komondornál tartunk, ez csaknem ontológia, szinte már egészen az. Illetve természetszerűleg az aljasság fokának vizsgálata, aminek az eredménye nem kétséges. Nem az eleve elrendelés, hanem a biztos tudás birtokában...

ITT OLVASHATÓ

VALAKIK KATONÁSDIT JÁTSZANAK MÉSZÁROS LŐRINC MAGÁNTAVÁNÁL

MAGYAR HANG ONLINE

Szerző: GULYÁS BALÁZS

2020.05.08.

Ha sokszor azt érzi az átlagpolgár, hogy bármerre is néz, mindenhol a Mészáros-birodalom vagyonelemeit látja, hatványozottan így van ez a bicskei járásban, ahol a bázis, Felcsút is található. A térség központja a tizenkétezres Bicske, ahol rengeteg Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ingatlan, cég, tulajdon található. Nem utolsósorban Orbán Viktor gyerekkori barátjának egyik társasága, a Búzakalász 66 Kft. nevén van a bicskei tó, amelyet a helyiek Erőmű-tó néven emlegetnek.

A nyilvántartásban 4217. helyrajzi számon szereplő tavat 2014-ben szerezte meg Mészáros cége. Ezt követően a bicskeiek által korábban szabadon látogatható tavat körülkerítették, oda sem a horgászokat, sem a kirándulókat nem engedik már. Az ingatlant a mai napig élőerős őrzéssel biztonsági szolgálat védi, amiről mi is meggyőződhettünk ottjártunkkor.
(…)
Magunk sem hittünk a fülünknek és a szemünknek, amikor lapunkhoz pár hete olyan információk jutottak el, hogy a tó mellett két harci jármű parkol. Ezért a Magyar Hang megkereste Hadházy Ákost, a korrupciós ügyekre szakosodott független országgyűlési képviselőt, aki az Orbán- és Mészáros-birtokok levegőből történő feltérképezéséből korábban már kivette a részét. Saját technika híján arra kértük a képviselőt, hogy legközelebbi Felcsút környéki repülőgépes felderítése alkalmával vegye fel úti céljai közé a bicskei Erőmű-tavat is, és készítsen fényképeket az ott várakozó harci járművekről. Megkérdezett szakértőnk szerint az egyik egy BDRM–2-es páncélozott harci felderítő jármű...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA 2020. MÁJUS 7-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE

Szerző: 168 Óra

2020.05.06. 

Bódis Kriszta író, filmrendező, az ózdi Hétes telepen működő Van Helyed Alapítvány létrehozója, mindenese. Két nagy sokkot kellett megélnie, egyet a közelmúltban, egyet most.

Az előbbi az a drámai felismerés, hogy harminc évvel a rendszerváltás után miként élhetnek még tízezrek olyan nyomorban, ahol – szavait idézve – mínusz tíz az esély a kilábalásra. A másik a több mint húsz éve egyre sikeresebben felépített, nemzetközi elismerést is kiváltó, oktatásfókuszú, integrációs Van Helyed rendszerének a krízis okozta tetszhalála.

Maszkabál az iskolákban
Aki ezekben a napokban megnéz egy iskolát, különös álarcosbált láthat. Csak itt nem a szemet takarják el, hanem az arcot – biztonsági okokból. Ilyen járvány idején az érettségi. De legalább megtarthatják.

Ugrás a sötétbe

Eszközhiány, áramszegénység, digitális helyett papíralapú oktatás, vissza nem küldött leckék, növekvő leszakadás. Több tízezer, egyes becslések szerint majdnem százezer közoktatásban részt vevő gyerek sorsa ez most a járvány alatt. Ha nem lépünk a vészhelyzet után, akkor komoly bajjal nézhet szembe a társadalom.

Van helyed

A lényeg, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok gyerekei ráléphetnek egy olyan hídra, amelynek az egyik oldalán a sokszor víz és áram nélküli, többnyire túlzsúfolt családi lak, a szegregátumokra jellemző alacsony szintű oktatás, a teljes reménytelenség van, a túloldalán pedig az átlagos, fehér, különösebb hátrányok nélküli emberek világa. Egyedül ide nem juthatnának be.

Elkerülhető a járvány második hulláma

A COVID–19 világjárvány a földgolyón eddig több mint 3 és fél millió embert ért el, több mint 240 ezer a halálos áldozatok száma. A fertőzés azonban robbanásszerű emelkedés előtt áll a világ legszegényebb országaiban, ahol a legrosszabb a közegészségügy állapota, és ahol a nagyvárosi gettókban a társadalmi távolságtartás sem megvalósítható. A WHO magyar főigazgató-helyettesével, Jakab Zsuzsannával beszélgettünk.

Új helyi adók jöhetnek

Előzetes kalkulációk szerint az Orbán-kormány a különböző intézkedéseivel legkevesebb 34 milliárd forintot vehet ki az önkormányzatok zsebéből. A forráselvonás rengeteg települést érint, elsősorban a kis- és közepes méretű városok lesznek az elszenvedői, nyilatkozta a 168 órának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Müller Cecília hosszú futása

A szelíd és bizonytalan Cecília, egy jámbor napközis tanító nénire emlékeztet. A bemondott hírek persze szokatlanok. Elhunytak ennyien, élnek még annyian. A Pesti útról bekérettünk tízezer folyóméter dokumentumot. Végül is megfontolt munka folyik. Mindent ki kell vizsgálni, ennek most jött el az ideje. A működés lényege, hogy az információ egyetlen, központosított forrásból csorogjon.

Szent Borbála nem segít

nformációhiány, kevés védőeszköz, felkészületlenség, fejetlenség: ezeket a kifejezéseket hallani legtöbbször a tatabányai Szent Borbála Kórházról, az ottani állapotokról, a járványhelyzetről és kezeléséről. Úgy tűnik, az intézmény elesett a koronavírus elleni harcban.

Nyár az idén is lesz

Az első sokk idején rengetegen mondták le külföldi foglalásukat, de ez a tendencia húsvét után megállt, jelenleg mintegy negyvenezer érvényes foglalást tartanak számon a hazai utazásszervezők. Az idősebbeket talán jobban elgondolkodtatják az óvatosságra intő hírek, míg a fiatalabbakat ezek kevésbé befolyásolják.

Hol a határ?

Össztűz alá került Karácsony Gergely első nagy léptékű, a főváros életét alapjaiban átalakító elképzelése, a komplex forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági tervének elindítása. A főpolgármestert több oldalról támadták a járvány okozta veszélyhelyzet miatt egyébként is feszült politikai légkörben, amikor a kormány szinte mindennap konfrontálódik a városházával.

Meddig marad kék az ég

Azáltal, hogy Kína egyre inkább kezd kilábalni a járványból, a bevezetett korlátozások hamarosan okafogyottá válhatnak. A vírus lecsengése után a politikai vezetés számára a prioritás a gazdaság gyors helyreállítása lesz, és a környezetszennyezés visszaszorítását vélhetőleg az aktuális gazdasági helyzethez, a gyakorlati szükségletekhez lesz kénytelen igazítani.

Ajtónyitás, résnyire

Az öreg kontinens legtöbb országa óvatosan próbálkozik az élet újraindításával, abban a reményben, hogy nem szabadul el a pokol, és a fertőzések számának várható újbóli növekedését az egészségügyi ellátórendszer képes lesz kezelni. Az országok zömében szakaszokra osztják a lazító intézkedéseket, és az egyes fázisok között többnyire ki akarják várni a kéthetes lappangási időt, hogy felmérhessék, mennyire tartható ellenőrzés alatt a helyzet. Alább olvashatják áttekintésünket a környező országok – egyébként korántsem kőbe vésett – ütemterveiről, ahogyan azok lapzártánkkor kinéztek.

Valódi ünnep – a hatalom szolgálatában

Tény, hogy a II. világháborúban a Szovjetunió szenvedte el a legnagyobb veszteségeket és tette a legtöbbet a győzelemért. Az is tény, hogy a győzelem napja – a nácik felett 75 éve aratott diadal – mindig is ideológiai fegyvert jelentett a moszkvai vezetésnek. Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-szakértővel nemcsak erről, hanem Putyin elnök kilátásairól is beszélgettünk.

Vírusok a Nibiruról

Ha azonban sem az amerikaiak, sem a kínaiak nem tehetnek a járványt kirobbantó koronavírus rohamos elterjedéséről, akkor ki szabadította a COVID–19-et a világra? Sokan hivatkoznak az orosz származású amerikai újságíró (nem tudós!) Zecharia Sitchin teóriájára, miszerint naprendszerünkben létezik egy tizedik, egy Nibiru nevű bolygó (egyesek mesterséges égitestnek vélik), amely ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és 3600 évenként kerüli azt meg.

Az empátia fotográfiái

A 38. Magyar Sajtófotó-pályázat egyik szervezője, Bánkuti András fotográfus említi, hogy a zsűri az idén 267 pályázó több mint 6000 képéből válogatta ki a legjobbakat. Bánkuti állítja, a magyar sajtófotó Közép-Európában messze a legjobb, és az egész világon elismert. Köszönhető ez annak is, hogy a szociálisan érzékeny dokumentarista irányzatnak a harmincas évek óta komoly hagyománya van nálunk.

Természetes vész

Forgács Péter médiaművész szerint olyan technikai paradigmaváltások jellemezték az elmúlt évtizedeket, amelyek világképi, képkészítési, képmanipulációs újdonságokkal megspékelve a médiaművész egész kategóriáját felülírták. Az idén hetvenéves alkotó, akit a krakkói filmfesztivál Sárkányok Sárkánya elnevezésű életműdíjával ismernek el, úgy látja, a szavai mindig kevesebbek lesznek, mint a művei. Forgács a lapunknak a koronavírus-járvány miatt telefonon adott interjúban elmondta: mindegy, hogy ki csinálja a fotó- és filmgyűjtést, csak csinálja.

Kapzsi vevők, diszkrét galériák

Ha észrevettem volna, hogy a hamisító kihagyta a „c”-t a szignóból, és Pollock helyett „Pollok” jegyzi a képet, nyilván nem adtam volna érte 280 000 dollárt – mondta a bíróság előtt Ann Freedman. A Knoedler, hajdan a világ egyik legtekintélyesebb galériájának vezetője másfél évtized alatt több mint negyven hamis képet adott el neves gyűjtőknek, mintegy nyolcvanmillió dollárral könnyítve a pénztárcájukon .

Idilli gyerekkor, történelmi traumákkal

A Kurázsi mama szünetében kopogtattam Törőcsik Mari öltözőjének ajtaján 1980-ban a győri Kisfaludy Színházban. Bemutatkoztam, átadtam a gyerekeinek szánt édességet, gratuláltam, adtam-kaptam két puszit (koronavírusnak még híre-hamva sem volt). Azóta szinte nem volt olyan találkozásunk, amikor ne beszélt volna az édesanyjáról, a családjáról, a szülőhelyéről (ahol egykori pajtásait is megismerhettem), velemi otthonukról.

ITT OLVASHATÓ

AZ ASZÁLY SOKKAL NAGYOBB PROBLÉMÁJA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGNAK, MINT A KORONAVÍRUS

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.05.08.

- 2020 elején több problémával is szembenéz a magyar agrárszektor, és ezek közül nem is a koronavírus a legsúlyosabb.

- Raskó György agrárközgazdásszal és vállalkozóval, az MDF-kormány államtitkárával beszélgettünk a kihívásokról és a mezőgazdaság jövőképeiről.

- A szakértő szerint a koronavírus miatti munkaerőhiánytól nem kell annyira tartani, mint attól, hogy nem halad a magyar öntözésfejlesztés.

444: Melyik jelenti most, 2020 elején a nagyobb kihívást a magyar agrárszektor számára, az aszály, a koronavírusból eredő munkaerőhiány vagy a madárinfluenza?

Raskó György: Az aszály a legsúlyosabb probléma, aztán a madárinfluenza, és harmadsorban a koronavírus.

Nyugat-Európában ehhez képest a koronavírustól féltik leginkább az agrárágazataikat az országok, Magyarországon nyugodtabbak lehetünk?

A nyugat-európai országok közül is azok vannak most bajban, ahol jelentős a vendégmunkások, a külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása. Az Egyesült Királyság a nyári és tavaszi szezonban például több mint 200 ezer vendégmunkást foglalkoztat, Olaszországban és Németországban szintén nagyon magas, százezres nagyságrendű ez a szám. Magyarországon soha nem volt annyira jelentős a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása a mezőgazdaságban, 10-20 ezer fő jelent meg az utóbbi években, ők elsősorban Kárpátaljáról és Erdélyből jöttek át dolgozni. Ez a szám még így is töredéke annak a vendégmunkás-számnak, amit az előbb említett országok zöldség- és gyümölcságazataiban látunk...

ITT OLVASHATÓ

"PCR-TESZTET VIZSGÁLAT ELŐTT? UGYAN!" – A MAGÁNRENDELŐK TÖBBSÉGE NEM TARTJA MAGÁRA KÖTELEZŐNEK AZ ÚJ ELŐÍRÁSOKAT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.05.08.

A hvg.hu által megkérdezett magánrendelők többsége nem kér PCR-tesztet azokhoz a vizsgálathoz, amihez az államiak igen. Pedig az erőforrás miniszter múlt heti utasítása a magánellátásra is érvényes szabályként írta azt elő. Van, ahol kifejezetten álhírnek gondolják, hogy kötelező lenne az előzetes teszt, van, ahol beérik a kikérdezéssel, és olyan is, ahol attól függ, hogy kérnek-e, hogy – ugyanazzal a panasszal – melyik szakorvoshoz megy az ember.

Az emberi erőforrás miniszter hiába kötött hétfőtől egyes vizsgálatokat és beavatkozásokat egységesen negatív PCR (vagyis légúti) koronavírusteszt-eredményhez, a magánrendelők többsége tapasztalataink szerint nem tartja azt magára kötelezőnek. (Kásler Miklós, ahogy megírtuk, mások mellett a fül-orr-gégészeti, a gasztroenterológiai, egyes kardiológiai és allergológiai beavatkozásokhoz, az összes ultrahangvizsgálathoz, laparoszkópos egynapos sebészeti és onkológiai beavatkozáshoz, valamint a művesekezelésekhez írta elő a PCR-tesztet.)

Keddi cikkünkhöz állami szakrendelőkbe próbáltunk bejelentkezni mandulagyulladás-gyanús páciensként, hogy megtudjuk, hol és hogyan bonyolítják a hétfőtől előírt koronavírus-szűréseket, egy újabb körben pedig majdnem két tucat magánszolgáltatónál kíséreltük meg ugyanezt...

ITT OLVASHATÓ

FELÉRE CSÖKKENTETT FIZETÉSEK, ELMARADÓ FEJLESZTÉSEK ÉS TÁMOGATÁSOK A MEGSARCOLT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE

Szerzők: KATUS ESZTER, SEGESVÁRI CSABA, ZIMRE ZSUZSA

2020.05.08. 

Komáromban több száz önkormányzati dolgozó fizetését csökkentették a felére, Körmenden egy 230 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés marad el, míg Makón újszülötteket és nyugdíjasokat érintő támogatásokat vontak vissza. Egyre több település jelent be megszorító intézkedéseket, Józsefvárostól pedig 1,2 milliárd forint támogatást csoportosított át a kormány. A végső vesztes mindenhol a lakosság. 

A kormány március 11-én jelentette be a koronavírus okozta veszélyhelyzetet, majd április 4-én azt a gazdaságvédő csomagot, amelynek keretében többek között 34 milliárd forintnyi gépjárműadót vonnak el a települési önkormányzatoktól.

A kieső (adó)bevételek, valamint a védekezés okozta plusz költségek minden települést hátrányosan érintenek, szinte nincs önkormányzat, amely ne kényszerülne elvonásokra vagy beruházások felfüggesztésére. Emiatt nem épül például sportcsarnok Környén (hiába várnak már rá évek óta a helyiek), és ezért csúszik a jászberényi lakásberuházás is...

ITT OLVASHATÓ

MERÜLJ EL A PROGRAMOZÁSBAN MÁJUS 11-TŐL AZ INDEX ISKOLATÉVÉJE MÁSODIK ÉVADÁNAK SEGÍTSÉGÉVEL

INDEX / ISKOLATÉVÉ - MÁSODIK ÉVAD
Szerző: Kböző előadók
2020.05.07.

Közeleg a nyári szünet, és sajnos nagy esély van rá, hogy a nagy részét a számítógép előtt kell eltölteni. Hogy hasznos legyen az időtöltés, három kiváló tanár segítségével megmutatjuk a programozás alapjait, aminek mindenki nagy hasznát veheti, nem csak a diákok. Tehát folytatódik az Index Iskolatévéje, de programozással, internetes biztonsággal, robotokkal és kütyükkel!

Nézzük is az előadókat:

Koren Balázs, az ELTE oktatója a kódolás alapjairól tart előadásokat, és azt is elmondja, mire figyeljünk oda az interneten, hogy biztonságosan böngésszünk.

Jámbor Kornél, az Edutus Egyetem projektmenedzsere és a WRO robotikai olimpia magyarországi főbírója a legórobotok építését és programozását mutatja be, a kisebbeknek való WeDo robotoktól a versenyeken használt Mindstorms EV3 készletig.

Kangyerka András mérnök-tanár a BMSZC Pataky István Híradásipari és Informatikai Szakgimnáziumtól a Raspberry Pi miniszámítógép programozásáról tart előadásokat.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZT NÉZZÜK KARBA TETT KÉZZEL, HOGYAN ALÁZNAK MEG HÉTRŐL HÉTRE MINDENKIT MAGUK KÖRÜL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG

Szerző: VOGRONICS ANDRÁS

2020.05.07.

Többen jelezték nekem, hogy álljak le, mert „rám szállnak”. Meg sokan megkérdezték, hogy nem félek ilyeneket meg olyanokat írni Orbánékról? A válaszom: nem. Nem fogok behúzott nyakkal meg farokkal közlekedni csak azért, mert egy olyan rezsim szállta meg az én országomat is, amelyik visszahozta a legsötétebb múlt emlékeit. Szerintem megette a fene az egészet, ha 2020-ban ilyenekről kell beszélni, nem pedig arról, hogy végre utolértük mondjuk Ausztriát vagy Németországot. És még csak nem is feltétlenül a gazdasági jólétre gondolok most, hanem a büszkeségre, a hazaszeretetre, az összetartozásra. És természetesen a szabadságra. Mert lehetnénk egy boldog nemzet, egy egyirányba tartó ország, amelyre büszke lehetne Európa és az egész világ. De nem vagyunk.

Mert ehelyett egy megosztott, széthúzó, irigy, gőgős, de meghunyászkodó, szolgalelkű nép vagyunk, amelyik hagyja, hogy néhány szánalmas gazember a fejére szarjon és hülyének nézze. Asszisztálunk mindenhez, cinkosok vagyunk, mert nem teszünk semmit; én is csak ugatok itt, pedig ez nagyon kevés, és egyre kevesebb lesz. Várjuk a megoldást egymástól, biztatjuk egymást, hogy jobb lesz, meg úgysem tart semmi örökké, ami valóban igaz, de a „most”az most van, nem holnap és nem valamikor.

Szóval az a helyzet, hogy minden napra jut valami, ami az előző napi húzásánál is gusztustalanabb ennek az erkölcstelen társaságnak, amely társaságnak a feje Orbán, és nagyon úgy néz ki, hogy ez egyre csak rosszabb lesz. Jobb semmiképpen. El vagyok keseredve, mert a járvány még jobban ráerősített arra az állapotra, amit úgy hívnak, hogy apátia. Igaz, hogy az élet megy, de nem úgy, ahogy kellene. Mindennap felkelünk, de olyan mintha nem változna semmi, a tavasz sem olyan mint szokott lenni. Nemhogy szerelem nincs a levegőben, de alig vibrál az a levegő, helyette lehajtott fejű, maszkos emberek mindenfelé. Olyan, mintha megelevenedne a valóság, és kézzel foghatóvá válna mindaz, amit belül érez az, aki egyáltalán felfogja, hogy mi a valóság.

Orbán rendszere olyan, mint ez a betegség: tudjuk, hogy van, hogy pusztító és halálos, de kénytelenek vagyunk együttélni vele, mert nincs rá ellenszer. Pontosabban van, csak azt még nem találták fel. Mi, akik szerintem normálisan, a maga valóságában látjuk a körülöttünk lévő világot, kaptunk egy Covid-19-et a nyakunkba Orbán mellé. Ami engem illet, én az utóbbit is elég nehezen viselem idestova 30 éve. Nem tudom, mit kellene csinálni, vagy hogyan lehetne megszabadulni legalább az egyiktől, pedig az egyedüli esélyünk az lenne, ha már vége lenne. Lehetőleg mindkettőnek...

ITT OLVASHATÓ

BEZÁRÁS HELYETT ÚJRATERVEZÉS – KERESIK A KIUTAT A BUDAPESTI ÉTTERMEK

HVG ONLINE / VÁLLALKOZÁS
Szerzők: BALLA GYÖRGYI, GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.05.07.

Egyik napról a másikra kellett túlélési stratégiát kidolgoznia a hazai vendéglátóhelyeknek a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Két budapesti éttermet kerestünk, amelyeknek tulajdonosai nem adták fel, igyekeztek új utakat keresni a napról napra változó, sokszor reménytelennek tűnő helyzetben.

„Kijózanító módon jött a változás a veszélyhelyzet kihirdetése utáni napon: 12 óráig a szinte mindig nyüzsgő kávéházba egyetlen vendég sem tért be” – emlékezik vissza ifj. Zila László, a pestszentlőrinci Zila Kávéház és Étterem ügyvezetője. Az étteremben és cukrászdában azonban nem csak ezt kellett megtapasztalniuk: a vendégek még elvitelre sem tértek be, ugyanis az épp akkor zajló pánikszerű felvásárlás távol tartotta őket az üzlettől.

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú étteremlánc, a Padthai Wokbar tulajdonosainak is a legrosszabb félelme igazolódott be: „7 évvel ezelőtt nyitottuk meg az első éttermünket, időközben már nyolc üzlettel működtünk – eddig teltházzal. Márciusban viszont pár nap leforgása alatt eltűntek a vendégek és 90 százalékos visszaesést tapasztaltunk" – mondja Simon Gergely, a lánc egyik alapítója...

ITT OLVASHATÓ

AZ ALAPJÖVEDELEM TESZTIDŐSZAKA KEZDŐDÖTT EL A CIVILIZÁLT ORSZÁGOKBAN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.07. 

A karanténnak én egyetlen hatását látom és hallom a gazdaságra vonatkozóan. Nevezetesen, hogy felerősödik a digitalizáció és elkülönülnek azok a dolgozók, akik -- kiegészülve azokkal, akiknek most pénzük, tehát szabad idejük van tanulni -- a (termelő, szolgáltató) szakmákban kódolni képesek, azoktól, akik csak felhasználók, miközben a "computer illiterate"-ek végleg lemaradnak. (Nyilván van egy-két szakma, amelyik kivétel marad e hármasság alól, de csak egy-kettő.) Ez felerősíti a jövedelmi koncentrációt és a lemaradók egyetlen reményévé az állami újraelosztás erősítése és végső soron valamilyen alapjövedelem válik. A jól keresők pénzt fognak áldozni arra (állami kényszer révén), hogy a munkájuk eredményét a "felhasználók" és a "lemaradók" megvegyék. Ez -- az oktatási rendszer és az egészségügy ellátás biztosította esélykiegyenlítéssel együtt -- a balos program maximuma, amiben reménykedni lehet. Magyarországon ebben sem, mert nincs értelmes baloldal, csak tudatlan, irracionális őrjöngés (ott is).

A kieső termelési (értékteremtési) időre jutó kiesett jövedelmek pótlására a civilizált kormányok (értelemszerűen az Orbán-rezsim nem) a vírusidőszakban gyakorlatilag az alapjövedelemmel kezdtek kísérletezni, aminek az a funkciója, hogy életben tartsa a családokat és -- a fogyasztás visszaesésének elejét véve -- a gazdaságot. A gazdaság leállásának idejére folyósított jövedelempótlás semmi más, mint alapjövedelem, az időszak pedig strukturálisan ugyan nem, hatásaiban mégis megegyezik azzal a feljebb jelzett -- eljövendő -- korszakkal, amelyben a munkák radikálisan elválnak szélsőségesen értékes szellemi-digitális és kevésbé értékes alkalmazói-digitális és analóg tevékenységekre, ennek nyomában pedig további alkalmazhatatlan, munka nélküli vagy éhbérért foglalkoztatott tömegek képződnek mind nagyobb méretekben.A karanténnak én egyetlen hatását látom és hallom a gazdaságra vonatkozóan. Nevezetesen, hogy felerősödik a digitalizáció és elkülönülnek azok a dolgozók, akik -- kiegészülve azokkal, akiknek most pénzük, tehát szabad idejük van tanulni -- a (termelő, szolgáltató) szakmákban kódolni képesek, azoktól, akik csak felhasználók, miközben a "computer illiterate"-ek végleg lemaradnak. (Nyilván van egy-két szakma, amelyik kivétel marad e hármasság alól, de csak egy-kettő.) Ez felerősíti a jövedelmi koncentrációt és a lemaradók egyetlen reményévé az állami újraelosztás erősítése és végső soron valamilyen alapjövedelem válik. A jól keresők pénzt fognak áldozni arra (állami kényszer révén), hogy a munkájuk eredményét a "felhasználók" és a "lemaradók" megvegyék. Ez -- az oktatási rendszer és az egészségügy ellátás biztosította esélykiegyenlítéssel együtt -- a balos program maximuma, amiben reménykedni lehet. Magyarországon ebben sem, mert nincs értelmes baloldal, csak tudatlan, irracionális őrjöngés (ott is)...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS: ROGÁNÉK PRIVATIZÁLHATJÁK A BALATONI INGATLANOKA

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.05.07.

A tulajdonosok szavazatával elfogadta a Balatoni Hajózási Zrt. az igazgatóság által benyújtott reorganizációs tervét tegnap – írja a hajozas.hu.

A megszavazott intézkedések:

- A 22 közforgalmú kikötő közül négyet (Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari) bezárnak, és nyílt árverésen értékesítenek

- Nyilvános pályázatot írnak ki a 11 vitorláskikötő bérleti szerződés keretében történő üzemeltetésére, 2021. január 1-jei kezdettel

- A személyhajózás optimalizálása érdekében megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajójárat. Ezek kihasználtsága alacsony volt, így működtetésük gazdaságtalanná vált

- A társaság öt öreg, műszakilag elavult, veszteséget termelő hajót kivon a forgalomból, ezek közül hármat elad

- A társaság befejezi a hajózáshoz szorosan nem kapcsolódó tevékenységeit, így a jövőben sem kempinget, sem szállodát nem működtet tovább (Hotel Móló Siófok, Hattyú kemping Balatonszemes, Sellő kemping Balatonboglár)

A döntés hátteréről és előzményeiről korábban többször írtunk mi is. A Népszava nyomán írtuk meg, hogy még a kormánypárti vezetésű tóparti települések sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt. A Népszava ráadásul úgy tudja, hogy a Bahartban részvényes 21 tóparti település egyike sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Viszont az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lehetne, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet.

ITT OLVASHATÓ

BAUER TAMÁS ÉS KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS EU-S ALÁÍRÁSGYŰJTŐ AKCIÓJÁRÓL

DO TOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.05.06.

Csütörtökön éjfélkor jár le a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtő kezdeményezése. Az ellenzéki pártok nem képviselnek egységes álláspontot a témában. Kérdéseinkre Keresztes László Lóránt, az LMP-frakcióvezetője, majd Bauer Tamás volt parlamenti képviselő válaszolt.

Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció (DK) tagja több izgalmas vitában is részt vett az elmúlt hetekben. A hvg.hu oldalán Keresztes László Lóránt LMP frakcióvezető párttársával, Ungár Péterrel vitázott – többek között – a magyar nemzetpolitikáról és a határon túli magyarok státusáról. Ungár az azonnali.hu oldalán válaszolt Bauernek. A volt országgyűlési képviselő a múlt héten a Partizán youtube-TV vendégeként cserélt eszmét Schiffer András ügyvéddel, az aktuális magyar belpolitikában gyakran véleményét kifejtő volt politikussal, országgyűlési képviselővel.

Bauer Tamás korábban 2020 januárban az Élet és Irodalom felületén A “nemzeti összetartozás ideológiája és politikája” címmel írt elemzést személy szerint Orbán nemzeti kérdésben követett politikájáról és ennek következtében a magyarországi ellenzéki pártok többségében történt ideológiai elmozdulásról. Ez a változás szerinte azt jelenti, hogy a magyar politikai osztály többsége – a kormány és az ellenzéki pártok egy része – a nacionalista sérelemtudat mesterséges fenntartását támogatja...

ITT OLVASHATÓ

ÁLLAMTITKÁR-DÖMPING

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.05.07.

Nemcsak az országgyűlési képviselők fizetése emelkedett meg a közelmúltban: az államtitkárok is több pénzt kapnak. Jelentősen nőtt az államtitkárok fizetése – a kormány honlapjára még március végén kikerült adatok alapján. Azoknak a tisztségviselőknek, akik csak ilyen posztot töltenek be, bruttó 1 296 300 forintról 1 750 000 forintra emelkedett a bére. Ez 35 százalékos növekedést jelent. (hvg.hu)

Szeretném rögtön leszögezni, hogy nem a hivatali bérek nagyságáról fogok írni. Azon sem moralizálok, hogy „sportszerű” dolog-e 35 százalékos bérfejlesztést kiosztani most az államtitkároknak, amikor emberek százezrei csökkentett bérért fognak dolgozni hónapokig, és számosan az utcára kerülve, pillanatok alatt, semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek majd. Azt is szó nélkül hagyom, hogy a képviselői mandátummal rendelkező miniszterek bruttó 3 millió forintot meghaladó jövedelmet kapnak a jövőben. Ezzel mind nem foglalkozom, holott azért erről is lehetne értekezni.

A 2009. tavaszán induló Bajnai kormányban a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma összesen 85 volt. 2020. tavaszán a helyzet a következő: 14 miniszter, 57 államtitkár és 113 helyettes államtitkár, együttesen 184 fő, azaz több mint a duplája az egy évtizeddel ezelőttinek. Ehhez hozzáadódik még 8 miniszterelnöki biztos, 16 miniszterelnöki megbízott, 19 kormánybiztos és 14 miniszteri biztos. Látható, hogy a végrehajtó hatalom csúcsain rendkívül dinamikusan emelkedett a létszám, és ennek a mennyiségi növekedésnek – a magas béreken túl – igen erős hatása lett az intézményrendszer struktúrájában...

ITT OLVASHATÓ

BŰVÉSZMUTATVÁNYBA KEZDETT AZ ORBÁN-KORMÁNY

HVG ONLINE
Szerző: HVG
2020.05.07.

Ha nyitást akarsz, készülj a háborúra – ez az elv vezette az Orbán-kormányt az elmúlt két hónapban, amikor a vírus elleni védekezést az újranyitás feltételei megteremtésének rendelte alá. Vakrepülésbe kezdett az ország, felelősnek pedig bespájzolták a fővárost – írja e heti számában a HVG.

Bűvészmutatványba kezdett az Orbán-kormány: de jure fenntartja a veszélyhelyzetet, miközben de facto normális életre buzdítja a polgárokat. A gazdaság helyzete indokolja a lazításokat, az alacsony fertőzöttségi és halálozási mutatók pedig lehetővé is teszik ezek egy részét. A szolgáltató szektor szinte teljes leállása, a növekvő munkanélküliség, a már eddig is a lét peremén élők még sanyarúbb helyzete miatt nem lehetett azt a karanténpolitikát folytatni, amit eddig. Kérdés azonban, kezelhető-e az újranyitás kockázata.

Bármennyire igyekezett a kormány úrrá lenni az egészségügyi káoszon, nem járt sok sikerrel. A rendszer nem volt felkészülve a tömeges tesztelésre, még a fertőzöttek kontaktszemélyeit sem tudta megfelelően lekövetni és kivizsgálni. Nem sikerült megvédeni az egészségügyben és a szociális területen dolgozókat – minden nyolcadik fertőzött a betegellátásban tevékenykedik. A polgárok pedig, miközben attól nem tartanak, hogy a közértben elkapják a vírust, a kórházaknak a közelébe se mernek menni.

Katasztrofális volt a kormányzati kommunikáció is. A sajtótájékoztatót tartó rendőröket és Müller Cecília tiszti főorvost elzárták a tényleges kérdésektől. Ráadásul az adó- és hitelmoratóriumon túl a kormány nem akarta igazán támogatni a bajba jutott vállalkozásokat és munkavállalókat. Láthatóan azt várta, hogy majd a járvány lefutása után minden automatikusan visszatér a régi kerékvágásba, az újrainduló európai gazdaság farvizén a magyar adatok is elindulnak felfelé. Pedig Brüsszel most engedné a költségvetési hiány megugrását, de a jelek szerint Orbán Viktor számára fontosabb kormánya hosszabb távú pénzügyi függetlenségének megőrzése, mint a polgárok azonnali és hatékony megsegítése.

A kormányfőnek előbb-utóbb fel kellett mutatnia, hogy kézben tartja a dolgokat, nem csak sodródik a válsággal. A karantén idején különféle terelésekkel, például a felhatalmazási törvénnyel leplezte, hogy enyhén szólva sem állnak a feladat magaslatán. Nehezen váltott át a nemzetközi porond befolyásos politikusából a hétköznapi gondok kezelésére koncentráló vezető szerepére. Megjelenéseiben pedig érezhető volt, hogy a negatív hírek kommunikálása a nehezére esik, ő inkább anyák napjára szereti megnyittatni a virágboltokat. A figyelmeztetések feladatát átadta Müllernek és a rendőröknek, a helyi korlátozásokat pedig áttolta a polgármesterekre, legyenek ők népszerűtlenek.

Orbánt a járvány kezdete óta a gazdaság újraindítása foglalkoztatta. Mint mára kiderült, a kormány tudatosan, gyakorlatilag március közepe óta készült arra, hogy minél hamarabb lazíthasson a szigorú karanténpolitikán, az azóta hozott intézkedések és rendeletek legtöbbje felfűzhető a felkészülés fázisaira. Ez azonban, érthetetlen módon, a nyilvánosság teljes kizárásával történt; számos, korábban értelmezhetetlen döntés csak annak fényében lett érthető, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette kutatói csoport április végén felfedte, milyen forgatókönyvekben gondolkodtak.

További részletek a HVG e heti számában és a HVG360-on.

ITT OLVASHATÓ

50 MILLIÁRDOS LYUKAT ÜT A BUDAPESTI KÖLTSÉGVETÉSEN A JÁRVÁNY ÉS A KORMÁNY

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.05.07.

Április 24-én Karácsony Gergely főpolgármester jelentős döntést hozott: a 408 milliárdos büdzséből 48 milliárd forintot október 15-ig befagyasztott. Magyarán majdnem minden nyolcadik forintot meg kell fogni.

Addig leállították többek között a Lánchíd és a Széna tér felújítást, az útfelújításokat, a 3-as metró akadálymentesítését a jelentősebb projektek közül. Eléggé úgy néz ki, hogy nem lesz már lehetőség ezek idei folytatására.

Az önkormányzatokat Magyarországon nagyon súlyosan érinti a koronavírus-járvány, és mintha a kormányzat nem segíteni igyekezne, hanem inkább nehezítené a helyzetüket. A települési önkormányzatok bevételének közel fele az államtól érkezik a kötelező feladataik ellátására, a másik részét azonban maguknak kell előteremteni. A kötelező feladatokat ugyanis a saját források nélkül nem tudnák ellátni. A bevételeik negyedét az iparűzési adó adja, ami a már biztosnak látszó gazdasági visszaesés miatt csökkenni fog.

Sok lehetőségük nincsen saját forrásokra, az állam ezeket nagyon jelentősen korlátozza. Az iparűzési adó mellett az ingatlanok adói jelentősebbek még. Pont ezért fájó, hogy a kevés saját forrás egyikének számító gépjárműadót is elvette a kormány a járvány elleni védekezésre hivatkozva. Igaz, a fővárosi önkormányzatot ez nem érinti, Budapesten ugyanis a gépjárműadó alapesetben a kerületi önkormányzatokhoz folyik be...

ITT OLVASHATÓ

NEM ELÉG DRÁGA A BENZIN? A KORMÁNY FELSRÓFOLJA! - SOK A BIZONYTALANSÁG AZ OLAJ NEMZETKÖZI PIACÁN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.07.

Már megindultak felfelé az üzemanyagárak, de ezt a trendet nálunk később erősítheti az is, hogy a kormány különadóval sújtja a töltőállomásokat. Azt az ágazatot, amelyet alaposan megtépáz a járvány. Szinte biztosak lehetünk abban is, hogy július 1-jétől a jövedéki adó is magasabb lesz. Közben az olajárak is újra emelkednek. Vagy nem.

Ritkán fordul elő, hogy három nap alatt kétszer változzon a benzin ára. Tegnap a 95-ös 6 forinttal emelkedett literenként, és ezt már holnap további 7 forintos emelés követi, ami mellé ezúttal már a gázolaj 4 forintos drágulása is társul. A bizonytalanságot mutatja, hogy nem telt el egy hét azóta, hogy még határozottan lefele tartottak az árak: május 1-jén a benzin 5 forinttal, a gázolaj 8 forinttal lett olcsóbb.

Ezúttal szinte nincs is olyan eleme az üzemanyagok árának, amelyben biztosak lehetnénk. Még az adó sem! Elvben például május 1-je óta az üzemanyagokat is sújtja a koronavírus elleni védekezésre hivatkozással bevezetett, a kiskereskedelmi hálózatokat terhelő különadó. A hazai benzinkutak többsége azonban franchise szerződéssel kötődik a nagy hálózatokhoz, amelyek logóit látjuk fölöttük. Kérdés, hogy közülük melyek érik el azt az 500 milliós forgalmat, ami fölött ezt az adót fizetniük kell. Normális esetben egy jobb helyen levő benzinkút elérheti ezt a szintet, de nemrégiben például a Shell közölte, hogy hálózatának 60 százalékában csökkentette a nyitvatartási időt, 15 benzinkutat pedig bezárt, eközben a MOL kútjai 25 százalékának nyitvatartási idejét rövidítette, és 28 töltőállomás bezárását tervezi, mert mintegy 3-40 százalékkal csökkent a forgalma...

ITT OLVASHATÓ

TÁGRA ZÁRT SZEMEK

ÉLET ÉS IRODALOM / KRTIKA
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2020.04.30.

(Békeidő. Magyar film. Író-rendező: Hajdu Szabolcs. vimeo.com)

...Első látásra szellempróbáló dramaturgiai kirakósjáték Hajdu Szabolcs vimeón bemutatott új játékfilmje, a Békeidő. Különböző karakterek, rokonok vagy alkalmilag egymás mellé sodródott figurák tűnnek fel, többnyire párban a vásznon. Közös bennük, hogy egy-egy szereplő sorsa összekapcsolódik valamelyik másik figura történetével. Mindez egyetlen este-éjszaka zárt időkeretében, a végéről elkezdve, onnan visszatekintve: a párhuzamosan vagy egymást részben lefedve futó eseményeknek az ideje alig hosszabb, mint a cselekmény másfél órás játékideje, gyakorlatilag real time-ban pereg. Hasonlóan zárt a tér is: egy beazonosíthatatlan város – amelyben olykor a ledfényes esti Budapestre, olykor kihalt, sötét külvárosra, alighanem Kolozsvárra ismerhetünk – bonyolult úthálózata, középpontjában kereszteződéssel, amelynek virágboltjában az első történet zajlik, s amely előtt párhuzamosan egy másik esemény, emberi jogi demonstráció folyik, miközben a szemközti házban lakásszínházi előadást néz a publikum. A másik középpont feszélyezően álelegáns, jellegzetes ká-európai presszó – jobb napokat látott, hajdan „fényűzőnek” mondott hotel földszintjére képzelhetjük –, innen indul a történések lánca, és ide is tér vissza: ide ül be a film első harmadában két szereplő, majd ugyanide később másik kettő, s itt szolgál fel Dénes, a szeretetéhes, melankolikus pincér (Gelányi Bence). Ez azonban csak a sztori durva szerkezete, amelyet számos további színtér és dramaturgiai elágazás tarkít-finomít. Ha csak ennyi lenne, akkor is jobb filmiskolák forgatókönyvírói kurzusain kéne tanítani – s remélhetően fogják is. Miként a magyar filmben ritka életteli párbeszédeket és a metakommunikáció finom gesztusait. Ám ennél jóval gazdagabb-színesebb a textúra, s ettől lesz Hajdu újabb munkája az utóbbi évek egyik legizgalmasabb magyar mozgóképévé: ahogy a bonyolultan összerakott vázszerkezetre, akár festő a laza skiccre, felviszi a dús anyagot, ahogy a struktúra megtelik vibráló élettel. A kiszámított a kiszámíthatatlannal, a rend az esetlegességgel. Minden szónak, minden képnek súlya van (Bántó Csaba csöppet sem tolakodó, hibátlanul pontos fényképezése hosszabb elemzést érdemelne). Hajdu filmje mindennapi poklainkról tudósít, arról a szűntelen háborúról, amit magunkkal és a környezetünkkel vívunk a fennmaradásért, az egyensúlyért, a harmóniáért. A középpontban az emberi kapcsolatok állnak, mi más. Kezdetben egy tanárnőé, Angéláé (Sárosdi Lilla), aki váratlanul kiborul a virágboltban; színjátszó férjéé, Ajtonyé (Szabó Domokos), akit egy erőszakos rendező (Schilling Árpád) nyilvánosan megaláz; ugyanez a rendező később ifjú, csinos hölgyrajongóját (Wrochna Fanni) abuzálja lidérces szakértelemmel. A főcím előtti bevezetőben Kinga (Török-Illyés Orsolya) veszekszik a szexuális zaklatás áldozatával; közben kamasz lánya, Dina (Hajdu Lujza) elszökik otthonról, hogy a már ismert presszóban kössön ki, ahol egy égnek álló hajú punk, bizonyos Márk (Krokovay Ábel) várja. Utóbbi apja a helyi lelkész (Hajdu Szabolcs), aki a fiút zord szigorral neveli-idomítja, s aki emiatt végigcivakodja az estét a feleségével (Földeáki Nóra). Hangosan veszekszik a virágboltban megismert tanárnő is a férjével; kislányuk, Johanna (Pálfi Magdó) hallgatja egy ideig a konyhából, majd elege lesz, és meglép az éjszakában. Fontos szereplő még Henrik, a sötét szemüveges, titokzatos magántaxis (Buchmann Wilhelm), ő fuvarozza a tanárnő váratlanul felbukkant gimnáziumi tanítványát-szeretőjét egy édes, bánatos kurvához, majd ő talál rá a sötét éjszakai utcákon elveszetten bolyongó kis Johannára, s viszi haza.

Hajdu filmjének főszereplői se nem jók és se nem rosszak, ez a kategória itt egyszerűen értelmezhetetlen. Itt mindenki szánandó, mert szenved. A rideg környezettől, a kihalt terektől, a rádióból-tévéből áradó gyűlölettől, a szeretethiánytól, a félrecsúszott kommunikációtól, a másiktól, önmagától. Már Hajdu korábbi nagy filmje, az Ernelláék Farkaséknál is erről szólt, s ugyanezt sugározza, legalább olyan erőteljesen, ez az újabb is, amely szintén a margón, kis költségvetéssel, állami finanszírozás nélkül készült, úttörőként vállalva az online premiert...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ORSZÁGOMAT EGY MASZKÉRT: AZ ÚJ IDENTITÁSHÁBORÚ TELJES HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.05.06.

A Kelet jó, a Nyugat rossz. Illetve most még rosszabb. Ha valaki a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter elmúlt hetekben tett nyilatkozatait vizsgálja, már-már indulna is Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán felé, ha lehetne. A kormánykommunikáció ugyanis a járvány elleni védekezést is bepréselte a szokásos identitás-koordinátarendszerbe: „Brüsszel nem segít, Kína és a Türk Tanács meg igen” – mintha nem fizetnénk kemény pénzeket a járvány közepette tomboló „szabadrablásban”. A Nyugat-temetés pedig olyan fórumokon történik, ahol a hallgatóságban a koronavírus szót betiltó diktátor foglal helyet. E keleti kirakóst persze nem a hivatalos magyar, hanem azeri és üzbég forrásokból sikerült összeilleszteni...

ITT OLVASHATÓ

A LEGFRISSEBB NARANCS

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.05.07.

Mi vár ránk a lazítás után?
Próba, szerencse

A kormány megkezdte a társadalmi érintkezést korlátozó járványügyi intézkedések óvatos enyhítését. Egy konferencián a tudományos háttérmunkába is bepillantást engedett, az újraindítás pontos stratégiáját azonban továbbra sem ismerjük.

VÉLEMÉNY

László Csaba
A nagy kamatsvindli

Lerántjuk a leplet a második Soros-tervről!

Úgy egy éve lehetett. Épp kosárlabdaedzésre készültünk, amikor néhány csapattag arról kezdett beszélgetni, milyen szép is az, hogy ilyen jó kis kamatot fizet a magyar költségvetés a szuperállampapírra, a MÁP Pluszra.

Víg Mihály
Karantén − avagy valami van a levegőben

Járványnapló

„Önmagunk nézői vagyunk. Önmagunk közönsége. Furcsa előadás.” (E. P.) „Az összes majom közül az emberben a legalacsonyabb az agressziószint.” (Cs. V.)

Gárdos Péter
Szobafogság

Járványnapló

Mosom a kezem.

Szécsi Noémi: Nem és nem

Nincs engedés, küldés van

Utolsó emlékeim egyike abból a világból, amikor még vadidegen emberekkel lehetett találkozókat szervezni és nyilvános létesítmények asztalainál kávét és más italokat fogyasztani a társaságukban, a Bródy Lili unokaöccsével folytatott beszélgetés.

Várhegyi Éva: Ekotrip

Ki nyer ma?

Megkésve bár, de Magyarországon is megszülettek a koronavírus-járvány gazdasági hatásait tompító kormányzati és jegybanki intézkedések. Sokan értékelték már a beindított programokat – e lapban legutóbb Chikán Attila.

A szerk.
„Engem és országomat”

Kezdjünk egy találós kérdéssel. Ki mondta ezt? „Magyarország és Lengyelország példája igazolja, hogy különböző szóbeli vagy írásbeli büntetések már nem elegendőek, s igenis ki kell találni egy rendszert, amely az uniós pénzek megvonását is lehetővé teszi.

A szerk.
Az egypártrendszer ünnepe

A múlt szombaton ünnepséget tartottak a parlamentben. A megjelent képviselők és egyéb főhivatalnokok a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékeztek. Elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, amelyet nyolc kormánypárti képviselő (köztük Orbán Viktor és Kövér László) javasolt.

POLITIKA

Csizmadia László távozott a Nemzeti Együttműködési Alap éléről
Katona civil ruhában

Csendben visszavonult a Nemzeti Együttműködési Alapot (NEA) irányító Tanács elnöki posztjáról a 73 éves, a civil szektorba 12 éve bekapcsolódó, de ebből 10 évet döntéshozói pozícióban és reflektorfényben töltő Csizmadia László.

Vendégmunkások a magyar mezőgazdaságban
„A magyarok nem akarnak lehajolni”

A kormány belföldi átcsoportosítással próbálná megoldani a mezőgazdaságban a munkaerőhiányt, de ez egyelőre nem segít a spárgatermelőkön.

Interjú
„Nem több mítosznál”

Luke Patey külpolitikai elemző Kína befolyásáról

Kína nem lesz a világ új vezetőjévé, legalábbis nem a járvány hatására. Az ázsiai nagyhatalom elismert kutatóját a kínai maszkdiplomáciáról, propagandáról és nyomásgyakorlásról kérdeztük.

KULTÚRA

rés a présen
„Még nem szorít az idő”

Varga Judit zeneszerző

Lemez
World music: szokatlan
módon két körben is tombolhatunk, de aztán mély álomba kell merülnünk…

Lemez
Klímapop

The Strokes: The New Abnormal

Sokat tudnának mesélni a The Strokes tagjai arról, hogyan tehet tönkre egy zenekart, ha idejekorán sztárt farag belőle a messiásváró szaksajtó.

Interjú
„Egész nap csak úszni az óceánban”

György Andi hegedűs, énekesnő

Animációs filmkészítőnek és grafikusnak tanult, éveket húzott le irodistaként, míg eldöntötte, hogy főállású zenész akar lenni. Szerencsét próbált a Kanári-szigeteken, ahol paradicsomi élete volt, nemrég mégis hazaköltözött.

Interjú
„Legalizált határsértés”

Ulrich Gábor grafikus, animációs filmrendező, szobrász

Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk az annecy-i animációs filmfesztiválra készülő művésszel.

Munkácsy Mihály pályaképe
A magyar Parnasszuson

„Tegnap Munkácsy temetésén voltunk. A város roppant gyászpompát fejtett ki. […] A temetésen az összes rajziskolák, egyetemek ott voltak, a kocsit 10 ló húzta, és körülötte különös alvilági látomásként tetőtől talpig fekete lovasok mentek, kiknek arczából csak két tűzszem látszott.

Könyv
Szétesőben

Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben

Míg a norvég szerzőnek világsikert hozó, kevés szereplőt mozgató, szikár és gondosan felépített szerkezetű Lótolvajokat egyes kritikusai regényhosszúságú novellához hasonlították, a Férfiak az én helyzetemben inkább rövid történetek füzérének tekinthető.

Könyv
Organikus automata

Szijj Ferenc: Igazi nevek

Látványos fordulatok nincsenek Szijj Ferenc költői életművében, ami nem jelenti azt, hogy verseskötetei ne volnának mindig meglepőek.

Vészhelyzeti pénzosztás a PIM égisze alatt
Nem bízzák a véletlenre

A tömegrendezvények és közösségi programok elmaradása nemcsak az előadóművészeket érinti érzékenyen, de az írókat is. Habár a folyóiratok és a könyvkiadók nem álltak le teljesen, a Könyvfesztivál és a Könyvhét kiesése mindenkinek jelentős veszteséget okoz.

ÉLET + MÓD

Neveljünk-e zsenit?
Gézengúz vagy géniusz

Miközben egyre több a fejlesztőprogram és játék, sok szakértő érvel amellett, hogy a túlzásba vitt fejlesztéssel túlterheljük a gyerekeket. Persze más a helyzet, ha valaki zseninek születik.

Konyhai kémia LXII. – Vírusölés házilag
Szeszgőz és szappanhab

A vírusokat sokféle módon pusztíthatjuk a bőrünkön és a háztartásunkban. Belsőleg azonban nem ajánlanánk egyik módszert sem, még akkor sem, ha azt maga az amerikai elnök javallaná.

Szerencsejáték-függőség karantén idején
Partiban maradni

A kaszinók és játéktermek többsége először csak felfüggesztette az élő játékot, majd be is zárt. A játékfüggők számára maradt az online kínálat, ám az még kockázatosabb, mint a személyes vagy offline játék, fogadás.

Vadászati világkiállítás 1971-ben
A munkáshatalom trófeája

Jövőre vadászati világkiállítást rendeznek Budapesten. Volt már ilyen itt 1971-ben, a fővadászt akkor Kádár Jánosnak hívták. A 49 évvel ezelőtti expo a rendszer talán legnagyobb, politikától látszólag független rendezvénye volt.

BLOG

Interjú
„A mi Brunónk”

Werner Herzog rendező

Készülő filmje utómunkálatait végzi otthonában. A Los Angelesben élő híres német filmművész telefonon mesélt a járvány alatti életéről – és az azt megelőző fél évszázadról.

ITT OLVASHATÓ, ITT ELŐFIZETHETŐ

ORBÁNT CSAK SZÍVLAPÁTTAL LEHET MEGGYŐZNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.07.

A magyar miniszterelnök azon politikusok közé tartozik, akik nem tudják megbocsátani azokat a bűnöket, amelyeket ő követett el mások ellen. Ez történt most is, amikor levelet írt az Európai Néppárt 53 vezetőjének. Gyakorlatilag arra szólította fel őket, hogy kérjenek bocsánatot Magyarországtól, azaz tőle, Orbán Viktortól. Mindeközben idehaza sokan növekvő csalódással veszik tudomásul, hogy Orbán tovább játszhatja kisded játékait, időnként megfenyegetik, de őt ez inkább szórakoztatja, mert tudja, hogy nem változik semmi, és marad minden a régiben.

A magyarországi közvélemény nem elhanyagolható része azt várja, hogy Orbánt és a Fideszt végre kirakják az Európai Néppárt frakciójából, és az EU végre elszánja magát Orbán és a Fidesz megbüntetésére. Akik ebben reménykednek, magukat csapják be. Mert bár ismerik Orbánt, vagy, legalábbis ismerni vélik, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint sajnálatos módon bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket.

Velük szemben ott van Orbán, és az ő nemzeti szotyializmusa. A magyar miniszterelnök nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha valamit kitalál, arról nem egyeztet senkivel. Ma dönt, holnap megcsinálja...

ITT OLVASHATÓ

HAT NAP KEVÉS VOLT, HOGY MINDEN TISZTÁZÓDJON AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KÖTELEZŐEN ELŐÍRT PCR-TESZTEKRŐL

444.HU
Szerző: NEIBERGER ESZTER
2020.05.07.

Április 30-án levélben tájékoztatta Kásler Miklós humánminiszter az egészségügyi szakellátás intézményeit, hogy május 4-étől újraindíthatják a járványhelyzet miatt szüneteltetett, nem sürgős egészségügyi ellátásokat.

Az ehhez szükséges feltételeket még ebben a levélben közölte a minisztérium: az egyik legfontosabb szabály a járványügyi szempontból magas kockázattal járó ellátási formák igénybe vételére vonatkozik.

Azokat az ellátásokat, amiket az egyes szakterületekért felelős szakmai kollégiumok magas koronavírus-fertőzési kockázatúnak jelöltek meg, csak negatív PCR típusú koronavírus-teszteredmény birtokában lehet igénybe venni.

Ez az a sokat emlegetett orr- és garatnyálkahártyából vett mintán végzett laborvizsgálat, ami a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának jelenlétét képes kimutatni a szervezetben.

Az ellátások pedig, amikhez egy ilyen teszten produkált negatív eredményre mindenkinek szüksége van, a levél tételes felsorolása alapján,a teljesség igénye nélkül:

- minden fül-orr-gégészeti vizsgálat vagy beavatkozás
- minden endoszkópos vizsgálat
- minden sugárterápiás beavatkozás
- számos fogászati beavatkozás
- de például a dialízis kezelés, vagy a hospice-palliatív ellátásban a maszkos lélegeztetés is.

Azzal kapcsolatban azonban, hogyan juthatnak hozzá PCR típusú koronavírus laborvizsgálathoz azok, akiknek az ilyen ellátások igénybevételéhez kell, napokig nem érkezett iránymutatás.

Pedig ez lényeges kérdés, a közegészségügyben ugyanis mindeddig csak koronavírus-gyanús esetekben végeztek laboratóriumi tesztet a hatóságok. Aki ennek ellenére szeretett volna laborvizsgálatot, az a magánegészségügyben, több tízezer forintos áron vásárolhatta meg azt.

Az egészségügy újraindulásának új szabályaival viszont megugorhat azok száma, akiknek teljesen tünetmentesen lesz szükségük PCR-tesztre...

ITT OLVASHATÓ