2020. szeptember 23., szerda

ŐSZ HÚRJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09. 23.


Tegnap délután fél négykor a szobámba beszökött az ősz. Nem kúszott, és lassan, suttyomban vette birtokba a plafont meg a sarkokat, hanem plattyant, toccsant egyet, s ott volt. Egy méh ődöngött az ablakban a függöny mögé kerülve, s holott nyitva volt neki az út kifelé, de nem akaródzott mennie. A nyárral jött be ugyanis, és visszanézve látta riadtan, hogy odakint ősz lett hirtelen, átlépte a határt, de nem a térben, hanem az időben. Nyarat talált a kis butus idebent, míg odakint ősz lett, úgy vélte, belépett az örök nyár birodalmába, és ennek vélhető és látható isteneként a fejem körül zsongott. Pedig én éppen akkor vettem le azt a karkötőt, amit csak nyarakon hordok, és őszbe kerülve nincs helye már rajtam.

Gyerekes, egyben öregesnek nevezhető szokás, mánia, de pogány rítusnak is mondható talán, ám őszinte, nem mint a méh, aki azt hiszi, azzal, ha nem néz szembe a függöny mögötti valósággal, az nincs is. Pedig nem ő dönt, hanem sokkal hatalmasabb erők, az, hogy épp hol tart a Föld nevű bolygó, amelyen élnünk adatott – a méhnek is, nekem is – merre jár épp kerge száguldásában egy fortyogó csillag körül, ami út minden évben kilencszázhuszonnégy millió kilométeres. Az épp megfelelő sebességgel, mint valami gyorshajtó eszelős, úgy százezer kilométerrel óránként iramlik, ami arra alkalmas-elég, hogy ne rántsa magához a böhöm csillag a sártekét. És ezen az úton van egy pont, amikor egyszer csak ősz lesz idelent hirtelen, mint tegnap is.

Minden a nagy rohanásnak köszönhető, az irgalmatlan száguldásnak, amely ha nagyobb volna, sutty, kiröpülne a végtelen, sötét és jéghideg űrbe lakhelyünk. S ha másképpen dőlne vagy sehogyan, akkor sem volna ősz, és a méh csak nézhetne ki a fejéből velem együtt természetesen. És nem írhatta volna meg Verlaine bácsi sem soha hogy mi jajong és busong a fákon, és nem ontotta volna a bút semmi sem konokon és fájón. Így viszont ontja, ömlik belőle a bú, pedig a nap süt, de másképp, valahogyan derékbe törve, amit elandalodva fátyolosnak lehet nevezni, mert tejföl ül a peremén, mint ahogyan majd pár nap után az utcákat is borítja ködnek hívva azt. De mi lesz akkor a méhvel, mi lesz ővele, kérdi az ember, holott magára gondol csakis.

Hányszor ilyen kilencszázhuszonnégy millió az élet, hogy az időt a térre vetítsük, mennyi rohanás körbe-körbe, visszatérni ugyanoda mindig másképp valahogy, mígnem vége lesz. Hogy nyúlik meg az orra, terül el a talpa és szaggatnak az erei, mocorog és indulni erőtlen a suhanás közben, s míg idejut, a méh donog, várja a választ kintre tekintve, ahol épp akkor indul útjára az első levél olyan lassan inogva, hogy azt gondolná az ember, még megfontolja, s visszaszáll, De csak holt avar lesz, mit felkavar a rossz szél. Brubeck, golden brown, elzengett az őszi, boros ének, megfülledt már hűse a pincének, mert immár ősz és tavasz között vagyunk visszavonhatatlanul. Már őszül is, az ősz is itt felejt még, a dajkahang, hogy nyugodj, hiszen csak este van...

NAGYON VÉDENI KELL A GAZDASÁGOT - KÖLTÖTT IS A KORMÁNY GYORSAN 185 MILLIÁRD FORINTOT

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.09.22.


Alig két hétig tartó szünet után csapolta meg újra a kormány a koronavírus-válság gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott és azóta a forrásaiban már rég kimerült Gazdaságvédelmi Alapot. Közben a járványügyi védekezés alapjából is rendesen költött a kormány, a kórházak beszerzéseire jut ebből pénz.


A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a kormány 185 milliárd forintot vont ki hétfői döntésével a Gazdaságvédelmi Alapból. Gyűjtésünk szerint ezzel

MÁR ÖSSZESEN 1852 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT EBBŐL AZ ALAPBÓL, VAGYIS MÁR TÖBB MINT KÉTSZERES MÉRTÉKBEN KIMERÍTETTE AZ EREDETILEG 923 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEGŰ ALAPOT.

Vagyis a kormány "gazdaságot védő" intézkedései már régóta közvetlenül emelik a költségvetés hiányát. Nem véletlen, hogy az első 8 hónap után kimagasló hiányszámokat láthatunk:...

2020. szeptember 22., kedd

NEM MINDENKIN CSATTAN A VÁLSÁG

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.09.22.


Az eredeti költségvetéshez képest 3200 milliárd forinttal többet költ az idén a kormány. De nem feltétlen válságkezelésre, hanem például fegyverkezésre.


Orbán Viktor kormányfő szerint a budapesti turizmus nagy bajban van, ám nem a kormánynak, hanem a fővárosnak kellene az ágazatot kihúznia a csávából. Felvetése kapcsán megnéztük: mit okozott a koronavírus-járvány a kormány költségvetésében, és mit az önkormányzatoknál. Egészen eltérő folyamatokat látunk. Miközben a kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal tervez többet elkölteni az idén, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amit a Népszava gyűjtött ki. 

Az idén áprilisban a kormány mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben: ezen pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna az idei évben, ám a kormányzati módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent. Az elvonás tehát esetükben mintegy 7,1 milliárd forint volt: ez az eredeti előirányzat 1 százaléka. Látványos különbség van ugyanakkor az ellenzéki és a kormánypárti vezetésű településekre vonatkozó pénzügyi döntésekben. A fővárostól és a többi ellenzéki önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a védekezésből a településeknek is ki kell venniük a részüket, egyenként több (tíz)milliárdos tételeket vont el a kormány. A kormánypárti vezetésű helyhatóságok viszont utóbb az egyedi támogatások révén akár több tíz milliárd forintot is kaptak ilyen-olyan fejlesztések címén. Ez történt például az ország „második” fővárosának kiszemelt Debrecennel, amelynek terven felül több milliárd forint jutott. 

Eközben a minisztériumok költségvetése többezer milliárd forinttal hízott az eredeti, 2020-as költségvetési törvényhez képest. A legtöbb pluszpénz az innovációs tárcánál landolt: 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal költhet többet, mint amit az országgyűlés eredetileg jóváhagyott, hiszen ennyivel emelkedett a tárca idei kiadási előirányzata a kormánydöntések nyomán a MÁK adatai szerint. A többletkiadások jelentős része ugyanakkor nem a válságkezeléshez, hanem például a szakképzés átalakításához kapcsolódik: az egyetemek terven felül 300, a szakképzési centrumok 66 milliárdot kaptak. Útépítésekre plusz 166 milliárd jutott, a Budapest-Belgrád vasútra az eredeti terven felül 21,4 milliárdot kapott a tárca. A tárca által kezelt gazdaságfejlesztési pénzek ez idő alatt alig 10 milliárd forinttal emelkedtek...

„POKOLI DIVERTIMENTO” - BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KÁROLYI CSABA
2020.09.18.


Aki szereti a kortárs irodalmat, biztosan tud Péterfy Gergely legutóbbi két regényéről. Az egyikben Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman furcsa barátsága van a középpontban. A másikban a Waldstein család története. Erről is beszélgettünk, meg az eddigi életműről, a műveltség pusztulásáról, a közéletről. És a népszerűségről. Péterfy ugyanis az utóbbi években olyan sikeres írói brandet épített, amelyről érdemes szót ejteni. (A Kitömött barbárról lásd: Károlyi Csaba: Testvériség, ÉS, 2014/30., július 25., A golyó, amely megölte Puskint című regényről: Károlyi Csaba: Örök remény, ÉS, 2019/38., szeptember 20.)


– Úgy látom, A golyó, amely megölte Puskint című regényed ugyanolyan sikeres, mint a megelőző Kitömött barbár. Ezzel együtt eléggé más. Ám, ha egy író befut, számolnia kell azzal, hogy az olvasók ugyanazt várják tőle, amit korábban kaptak. Most sokan érezhették, hogy nem ugyanazt kapják, hanem széttartóbb történetet. És meglepő Puskin szerepeltetése a címben, merthogy a nagy orosz költő figurája mellékesnek tűnik a regényben. Mit gondolsz ezekről az olvasói érzetekről?

– Osztom őket. A két regény csakugyan nagyon különbözik. Semmi kedvet nem éreztem ahhoz, hogy ugyanazt csináljam, amit a Barbárban, sem tematikailag, sem elbeszéléstechnikailag nem akartam remixelni azt a világot. Egyszerűen azért, mert nagyon unatkoztam volna. Most is azon dolgozom, hogyan csináljak valami teljesen mást. Ami pedig a címet illeti, abban tényleg van egy apró trükk, az olvasó, amíg nem olvassa el a fülszöveget, a cím alapján akár azt is hiheti, hogy ebben a regényben majd trojkák csilingelnek, és oroszok lövöldözik egymást. Ugyanakkor pedig mégiscsak van benne golyó is, Puskin is, és elég centrális motívum lesz a könyvben ahhoz, hogy az olvasó végül ne azt érezze, hogy átvertem.

– A Puskin-regényed legfontosabb helyszíne egy fiktív település, Herkulesvár, mely a Dunakanyarban van. Mi a mintája? És miért olyan fontos számodra a Dunakanyar, hogy oda is költöztél Kisorosziba? Az Örök völgy című könyvedben is ott volt a hely, de már a pályakezdő novelláskötetedben is, mondjuk a nekem máig kedves A bádogasztal dicsérete című novellában.

– Most már lassan száz éve él a családom a Dunakanyarban, a dédapám, Áprily Lajos költözött ide a múlt század húszas éveiben. Én a gyerekkorom nagy részét itt töltöttem, hétvégéket, nyarakat, a másik felét meg Budán, a körtéren. A régió történelme mindig izgatott, római pénzek, római cserepek, török ágyúgolyók, világháborús bombák, Görgey, Mátyás király, és mindig izgatta a képzeletem a Duna, ez a hatalmas élőlény, akivel mágikus viszonyban vagyok. Herkulesvárt több dunai településből gyúrtam, egyrészt ott van a római erőd, Castra ad Herculem romterülete Pilismaróton, a település közepén a dombon, aztán a visegrádi villák, az iparvárossá növesztett Lábatlan és Almásfüzitő, mondjuk ezek.

– A golyó... családregénynek is tekinthető, a Waldstein család hanyatlástörténetét látjuk. Waldstein Péter, a XIX. század végén Kassán született, Herkulesvárra száműzött tudós polgárember élete félresiklik, mígnem az ő dédunokája, Dávid, aki már 1989 után jön a világra, mintha egyenesen a totális reménytelenség felé haladna. Nyilván minden író a saját családját ismeri a legjobban, és ha megír egy családregényt, kontrollként használhatja ezt a tapasztalatát. Téged mennyire segített avagy mennyire gátolt ennek a fiktív családtörténetnek a megírásában a saját családod története?

– Sokféle mintázatot ismerek, sokféle család sokféle történetét. Arra nagyon vigyáztam, hogy még véletlenül se gondolja az olvasó, hogy ez a családtörténet az én családom története: bár kétségtelen, hogy vannak motívumok, energiák, törésvonalak, amelyek az én családomban is hasonló elhelyezkedést mutatnak – de ez nem azonosság. Sokat töprengtem, hogy az én családomban bizonyos döntéseket miért és hogyan hoztak meg a felmenőim, és ez segített abban, hogy jobban megértsem, vagy élőbbé tegyem, ha úgy tetszik, a regénybeli fiktív karaktereimet. De persze nem csak a családom volt előkép, minta és kontrollcsoport, tanáraim, barátaim szülei, innen-onnan olvasott családi sztorik ugyanúgy beleszüremlettek a figurákba...

ITT OLVASHATÓ

A MUCSI – ABONYTÓL SZÍNHÁZI ÉS FILMES FŐSZEREPEKIG

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.09.19.


Mucsi Zoltánról, akiről most jelent meg könyv, és a minap kapott életműdíjat a Vidor Fesztiválon, sokan azt gondolják, hogy civilben is hasonló, mint a szerepei jelentős részében. Hogy gyakran kiabál, sűrűn van felpaprikázott hangulatban, totálisan kiakadva. Az egész ország Kapa becenéven szereti.


Na jó, totálisan kiakadva persze azért szokott lenni, de ezt halkan, dilemmázva, magát belülről is „őrölve” teszi, és az a kesernyés irónia, sőt gúny, ami a szerepeiben is tükröződik, az életben szintén a sajátja. Csak ez nem széles, akár hadonászó gesztusokkal, üvöltve tolul elő belőle, hanem csendesen, fogai közt szűrve a szavakat búsong bele a világba.

Temérdek alig elviselhető alak eljátszása közben lett elképesztően népszerű. Rajongótábora van, bár jó néhány szerepével azonosítva őt, még utálni is lehetne. Láttunk már ilyet azoktól, akik túlzottan beleélték magukat szappanoperákba. De nem, ő váltig és hosszú ideje fölöttébb népszerű. Állócsillag. Sztár. Méghozzá úgy sztár, hogy az egészen széles közönség számára, a kis falvakban is annak számít, de közben meg alternatív színházi sztár is, a vájtfülűek szintén roppant módon kedvelik, kimondottan vonzerő, ha úgy tetszik, kasszatöltő húzónév. Rá valahogyan senki nem nézett összehúzott szemöldökkel, hogy például a Munkaügyekben mit hisztizik menetrendszerű kiszámíthatósággal a képernyőn, vagy miért vállal el ezt meg azt, ugyan már miért adja el magát már ő is olcsón, miért adja lejjebb a színvonalat?
...

MIT TEHET, AKIT KIZÁRNAK A MORATÓRIUM MEGHOSSZABBÍTÁSÁBÓL? - VANNAK RÁSZORULÓK, AKIKET A KORMÁNY NEM TÁMOGAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.22.


Az operatív törzs javaslatai nyomán olyanok is bent maradhatnak a hitelfizetési moratóriumban további fél évet, akiknek nincsenek törlesztési gondjaik, és olyanok esnek ki, akiknek a megélhetése is nehéz. A bankok egyedi megoldásokat kínálnak a bajba jutottaknak, de azt kérik, hogy az adósok mielőbb jelezzék a fizetési nehézségeiket.


Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaságvédelmi operatív törzs ülése után szombaton jelentette be, hogy január 1-jétől fél évvel hosszabbítják meg a hitelmoratóriumot néhány társadalmi csoport és a bajba került vállalatok esetében. A gyermeket nevelő családoknak (akárhány gyermeket nevelnek), a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek és a közfoglalkoztatottaknak automatikus lesz a hosszabbítás. A vállalkozóknak pedig be kell jelenteniük, ha meg akarják hosszabbítani a moratóriumot, és ha a bevételük több mint 25 százalékkal csökkent, akkor megkapják a halasztást. Az operatív törzs azt is javasolja, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hiteleknél (itt mindegyik esetében) a járvány kezdete előtt felvett kölcsönökre 6 hónap felmondási tilalmat rendeljen el a kormány...

HARASZTI MIKLÓS: ORBÁN AZ EURÓPAI UNIÓ SZÉTESÉSÉRE JÁTSZIK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.09.21.


Orbán Viktor harcba hívó, libernyákozós cikkét nem elemezte ideológiai szempontból Haraszti Miklós, mert szerinte a miniszterelnöknél nem érdemes ideológiáról beszélni egyéves távlaton túl, hiszen mindig mást mond. Az EBESZ egykori sajtószabadság-felelőse szerint Orbán „az Európai Unió szétesésében bízik, erre játszik”. A kilépést nem tudná eladni a magyaroknak, viszont az EU bukása után széttárhatná a karját, és mondhatná, hogy nincs más, mint Kelet felé fordulni, amiből legalábbis a Fidesz pénze biztosan meglenne...

MEGSZŰNIK A TÖKÖLI BÖRTÖNKÓRHÁZ, FELADATAIT A TÖBB SZÁZ KILOMÉTERRE ÉPÜLŐ ÚJ KÖZPONT VESZI ÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.09.21.


Október végén bezár a tököli rabkórház, helyét a Berettyóújfaluban épülő új egészségügyi központ veszi át. A tököli dolgozók úgy látják, a továbbfoglalkoztatásuk még nem megoldott, a BvOP viszont állítja, mindenkinek találnak helyet. De sok más nyitott kérdés is maradt az új létesítménnyel kapcsolatban.


A Facebookon bukkant fel, majd tűnt el szinte azonnal egy írás, amely szerint október végén megszűnik – az amúgy rossz hírű – tököli börtönkórház, és jogutódja a több száz kilométerre lévő, Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban épülő Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ lesz. A tököli létesítmény nagyjából 200 dolgozója hónapok óta bizonytalanságban él, nem tudják, mi lesz velük, hova kerülnek – írták az azóta törölt posztban.

Felkerestük ezért a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BvOP), hogy megtudjuk, valóban bezár-e tököli rabkórház, ha igen, mi lesz az ott dolgozók sorsa, és hány főt érinthet az elbocsátás.

Kérdésünkre BvOP Kommunikációs Főosztályán megerősítették a hírt. Mint írták: “Tájékoztatjuk, hogy 2020. november 1-jétől Berettyóújfaluban megkezdi működését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ, amely új egészségügyi intézményünk a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának állami alapfeladatait átveszi, így

a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31-én megszűnik.”

Ugyanakkor hozzátették, hogy a “közösségi médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben” nem bocsátanak el senkit. A “Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában szolgálatot teljesítő valamennyi kollégánk értékes munkájára számítunk a jövőben is. A kórház munkatársainak foglalkoztatása folytatódik a büntetés-végrehajtás egészségügyi ellátást is biztosító intézményeiben, valamint a bv. intézetekben” – fogalmaztak.

“A szervezet igény szerint mindenki számára biztosítja a helyi – tököli – szolgálatellátás lehetőségét, de amennyiben a munkavégzés új helye a lakóhelytől távolabb esik, a büntetés-végrehajtás minden rendelkezésére álló munkáltatói intézkedéssel támogatni fogja a munkába járás könnyebbé tételét” – tették hozzá...

A JÁRVÁNY MIATTI KÉNYSZERŰ OTTHONLÉT MEGEMELTE A REZSIT, AMIT UTÓLAG KELL KIFIZETNI

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.09.22.


Érezhetően megnőtt a lakosság energiafelhasználása a tavaszi korlátozások időszakában Magyarországon. A háztartások gázból és villamosenergiából is többet fogyasztottak, mint az elmúlt évek hasonló időszakaiban. A számláján azonban a többség ezzel még nem szembesült, hiszen az emberek nagyon nagy része havi fix összeget fizet, és egy évben csak egyszer számol el a szolgáltatójával. Az elszámolószámla most a többségnek biztos magasabb lesz a megszokottnál, a szolgáltatók nagyon jelentős eltérésekre azonban nem számítanak.

Hideg és otthoni munka

A kijárási korlátozás, illetve az egyéb járványügyi intézkedések által érintett három hónapban gázból nyolcadával, villamosenergiával pedig durván 7 százalékkal fogyasztott többet a lakosság, mint amit a korábbi években megszokhattunk*. Persze ez messze nem kizárólag az otthon töltött idő növekedése miatt van így, hiszen a fűtést és az áramfogyasztás mennyiségét számos más dolog is befolyásolja, leginkább az időjárás. Az adatok és a szolgáltatók tapasztalatai szerint azonban egyértelműen volt hatása a karanténnak.

Az áramfogyasztásnál talán lehet számszerűsíteni is ezt a hatást, itt ugyanis a felhasználást – mivel a többség gázzal vagy távhővel fűt, hűteni pedig a tavaszi hónapokban még nem kell – kevésbé erősen befolyásolja a hőmérséklet alakulása. A MEKH adatai szerint a villamosenergia-fogyasztásunk márciusban és májusban is magasabb volt mint 2013 óta bármikor, és áprilisban is 4 százalékkal meghaladta az előző hét év átlagát...

CRUSADE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.22.


Az első keresztes hadjáratot a históriák szerint II. Orbán pápa hirdette meg, ami folyományaként 1096 augusztusában indultak a seregek visszaszerezni a Szentföldet, mert viszketett a tenyerük nekik. Nyergeltek-fordultak, vagy, ahogyan a mai Orbán írta lehengerlően hülye dolgozatában a Magyar Nemzetben: „Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.” És most képzeljük el, midőn a seregei készülődnek.

Lehetne jóízűen mosolyogni, hogy terhelt az ürge, mert tényleg elég erős stichje van, és csurig az agya lázálmokkal meg mesés víziókkal. Viszont láttuk már azt is, hogy bűzös eszméi és gyűlöletre buzdítása nyomán kendős nőket, bronzosabb bőrű férfiakat vertek meg villamoson vagy napsütötte utcák közepén, mert a bájosan egyszerű, éjsötét híveket feltüzelni nagyon könnyű. És Orbán most is épp ezt teszi. Hajszolja bele az országot egy, a lehetséges bukása utáni polgárháborúba, ez egészen bizonyos.

Visszatérve ugyanis erre a II. Orbánra, azt is feljegyezték a krónikák, hogy mielőtt a hivatalos seregek Krisztus nevével az összes ajkukon elindultak volna gyilkolászni 1096 augusztusában, a feltüzelt parasztok és egyéb közrendűek a „szegények keresztes hadjáratán” külön indultak el a Szentföldre és útközben zsidók elleni pogromokat tartva, fosztogatva értek el a szeldzsuk határig. A világ azóta sem változott, a mai parasztok és egyéb közrendűek ugyanilyenek. Olvasni talán tudnak már, de ez sem biztos.

Ami delírium elkezdett bugyborékolni ebben a mi Orbánunkban a mesés dolgozat írása idején, az kitartott a tegnapi parlamenti mókáig is. Jobban meggondolva permanensen ebben az állapotban leledzik a kedves vezető, csak nem minden alkalommal jön elő belőle ilyen töménységben. Tegnap azonban húszra is képes volt lapot húzni, és valahonnan minden összefüggés nélkül ez jött ki belőle: „Készüljünk fel arra, hogy még a mi életünkben nagy számmal fognak ide érkezni keresztények Nyugat-Európából.”
...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN KATONÁSDIJÁRÓL, ÍRNAK, ÉS EGY MAGYAR- ÉS LENGYELMENTES EURÓPAI KÖZÖSSÉGRŐL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.22.


Trump kampány-ámokfutása közben sem mer álmodni arról, amit a magyar miniszterelnök megtehet.


Die Welt

Manfred Weber azt közölte, hogy szó sem lehet uniós pénzekről, ha 2027-ig szóló költségvetés tervezetét, valamint koronavírus okozta gazdasági bajok enyhítését célzó segélycsomagot nem kötik össze a jogállamiság betartásának követelményével. Az Európai Néppárt EP-csoportjának első embere szerint hatalmas pénz forog kockán, de hogy ezek egy része ne tűnjön el kézen-közön, ahhoz az kell, hogy az újságírók utánamehessenek a suskusoknak, kideríthessék a sikkasztásokat és más disznóságokat. Azon kívül hogy a bíróságok a hatalom képviselőit is felelősségre vonhassák.

Ily módon az Európai Parlament ragaszkodik a demokratikus normák tiszteletben tartásához, de oly mértékben, hogy ha nem sikerül dűlőre jutni ebben a kérdésben, akkor egyik pénzügyi terv sem léphet hatályba a jövő évtől. Weber mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy van esély a megállapodásra. Hiszen a lengyelek és mások azt állítják, hogy őket nem érheti semmi vád a jogállam kapcsán, viszont akkor meg miért ágálnak a normák alkalmazásának ellenőrzését szolgáló mechanizmus bevezetése ellen?

Kitért arra, hogy sem a török, sem az orosz elnök nem kényszerítheti semmire sem az uniót. Ráadásul Erdogan alatt a törököknél olyan irányba haladnak a dolgok, hogy le kell venni a napirendről az uniós tagságot. Az oroszoknak pedig keményen oda kell pörkölni a csütörtök-pénteki EU-csúcson, ahol a Navalnij megmérgezése lesz az egyik fő téma. Merthogy nagyon úgy néz ki: a Kreml benne volt a merényletben. Meg akarta félemlíteni a többi ellenzékit, mármint hogy könnyen ők is így járhatnak. Viszont a német kormány nem teheti meg, hogy egyfelől támogatja a megtorló intézkedéseket, másfelől viszont tovább üzletel Putyinnal. Ezért számolni kell azzal, hogy nem készül el az új gázvezeték az Északi-tengeren keresztül.

A menekültkérdésről a CSU-s politikus kifejtette, hogy 5 éve túlzottan is a menedékkérők elosztása foglalkoztatta a tagállamokat és ez hiba volt. Ily módon most meg kell találni az egyensúlyt a segítségnyújtás és a külső határok őrizete, illetve a kérelmezők megfelelő ellenőrzése között. Erre azonban van mód úgy, hogy nem sérülnek a nemzetközi menekültügyi szabályok. Tehát Európa továbbra is befogadja a rászorulókat.

Politico

Az egyik neves amerikai EU-szakértő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen igen gyenge a jogállam kérdésében, és miközben már ég a ház, még mindig azt ígérgeti, hogy nem lesz visszalépés a demokrácia területén. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora figyelmeztet, hogy a jogállamiság napjainkban az egyik legfenyegetőbb téma, a Bizottság elnöke mégis harmatos volt, amikor a minap a mindinkább tekintélyelvű Magyarországgal és Lengyelországgal foglalkozott az unió helyzetéről tartott szűzbeszédében.

Mert hangsúlyozta ugyan, hogy megvédi a demokráciát, de az általa vázolt kép riasztóan távol esett a valóságtól. Szóban és tettben egyaránt a megbékítésen dolgozik, miközben egyes tagállamok évek óta keményen csúsznak vissza a jogállami viszonyokat tekintve. Úgy hogy pl. a Freedom House úgy véli: Magyarország immár az EU első, nem demokratikus tagja. A lengyelek és a bolgárok pedig gyorsan szánkáznak le mellé, a hibrid tekintélyuralmi rendszerek kategóriájába.

Von der Leyen kijelentette, hogy a hó végén előterjesztendő jogállami jelentés a kiinduló pont lesz. Ám ez nevetséges, hiszen a 7-es paragrafus eljárás alapján már évek óta zajlik az eljárás Budapest és Varsó ellen. Csak éppen elakadt az Európai Tanácsban, de a német politikus a brüsszeli állásfoglalásban még csak meg sem említette a magyar és a lengyel vezetést. Ugyanakkor hiába bizonygatta, hogy a Bizottság bástya a sajtó és az igazság függetlenségének megvédésére, a tények mást mutatnak.

A legutóbbi választások óta Orbán még inkább lecsapott az önálló média maradékára. A járványt ürügyként használta, hogy még több hatalmat szerezzen és megbüntesse az ellenzéket. Von der Leyen mégsem indított új kötelezettségszegési eljárásokat, és arra sem árul el hajlandóságot, hogy felgyorsítsa a már folyamatban lévő procedúrát.

A veszedelmes irányzatok megállítására az volna a legerősebb fegyver, ha szorosabb kapcsolat létesülne a támogatások kifizetése, illetve az alapjogok érvényesülése között. De azt látni, hogy a német politikus azt csinálja, amit tavaly a hivatalba lépésekor mondott: lehetőleg kerüli az ütközést Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállam területén. Úgyhogy az említett beszédben sem ismerte el: egyes országokban pusztul le a demokrácia. Ez a visszalépés létében fenyegeti az EU-t, de a Bizottság első embere a jelek szerint még azt sem vallja be, hogy egyáltalán létezik a probléma.

Euobserver

A leideni egyetem egyik tanára, a párizsi Science Po kutatója végig veszi, mennyire volna lehetséges, amit a holland miniszterelnök nemrégiben felvetett a hágai parlament vitájában, hogy ti. újra kellene alapítani az EU, de immár Magyarország és Lengyelország nélkül. A jogállami vita ugyan jelenleg a Covid-19 miatt háttérbe szorult, de újra előtérbe kerül, amint csillapodik a ragály. És a tét nem kevesebb, mint az unió jövője a demokráciák szövetségeként. A vita már vagy 10 éve megy, a középpontban Budapesttel és Varsóval – mutat rá Tom Theuns.

A magyaroknál Orbán levezényelte a független média felszámolását, a menekültek kitaszítását, bírákat bocsátott el és aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát, nemrégiben pedig bevezette a rendeleti kormányzást. Rutte ezek után az első uniós vezetőként pedzette meg, hogy esetleg az ellenszegülő kormányok nélkül menne tovább az integráció.

Csakhogy az alapszerződések értelmében egyetlen tagok sem lehet kizárni. A távozás csakis önkéntes lehet, ahogy azt a briteknél láttuk. Tehát jogilag még akkor sem lehetne kirakni őket, ha a magyar és a lengyel vezetés még tovább bontja le a demokratikus intézményeket és egyértelműen tekintélyelvű rezsimet honosít meg. A 7-es paragrafus használhatatlan, mert a két ország egymás hátát fedezi.

Ha viszont a két ország kimaradna az új összefogásból, az megkerülné ezt a holtpontot. Egyszerűen úgy, hogy a többiek kiválnának az 50-es cikkely alapján és létrehoznak egy új, nemzetek feletti szervezetet. Ez persze radikális lépés volna, és nagy lenne az ára, a többi közt a demokrácia szemszögéből.

Sok magyar és lengyel bátran szembe száll a hatalom autokrata tervével. Nélkülük alakítani egy új, demokratikus uniót, nos, az kemény, és igazságtalan volna. Merthogy elvesztenék egy csomó jogukat. De az sem megy, hogy a többi tagállam ne tegyen semmit. Hiszen ha Budapest és Varsó továbbra is menetel az autokrácia felé, akkor az EU elveszti minden tekintélyét demokratikus intézményként.

Ily módon a szervezet egész jövőjét meghatározza, hogy megtűr-e a soraiban, sőt támogat-e továbbra is mind inkább autoriter tagokat. Vagy pedig megtesz minden szükséges lépést, hogy megvédje az alapértékeket?

Spiegel

Magyarország militarizálódik, Orbán a háborúról suttog, de egyúttal keményen fegyverkezik - írja a német hetilap annak kapcsán, hogy az Alapjogok Központ nemrégiben az 1. világháborút idéző hirdetést tett közzé, alatta a felirattal: Készüljetek! A miniszterelnök egyre fenyegetőbb, amikor mostanában emlékbeszédeket tart. Az ezeréves harcot és a magyarok önfeláldozását emlegeti. Meg azt, hogy a Nyugat megerőszakolta az ezeréves határokat, és hogy ezt nem szabad elfelejteni. Mind inkább használja az egyház és a hadsereg nyelvezetét, de tényleg háborúra készül?

Szántó Miklós, a hatalom közeli Alapjogokért Központ vezetője, egyben a KESMA főnöke cáfol, szerinte reklámjukat mesterséges hisztéria kísérte. És szó sincs háborús uszításról. Hiszen az emlékezetes videó azt hangsúlyozza, hogy a magyaroknak össze kell fogniuk a térség már nemzeteivel. A militarizmus pedig a balliberálisok vádja, mert ők képmutató módon tagadják, hogy a harckészültség és a harci szellem politikai erény.

A másik oldal ezt nem így ítéli meg. Hiszen a közélet egyre katonásabb, a „közeli” sajtó mind agresszívabb nacionalizmust terjeszt. Például amikor árulónak, az ország ellenségének, szabadkőművesnek nevezi a két történészt, Romsics Ignácot és Ungváry Krisztiánt.

Ezzel párhuzamosan folyik a hadsereg példátlan felfegyverzése. De a legtöbb megfigyelő nem gondolja, hogy Orbán tényleg háborút akarna. Tamás Gáspár Miklós szerint a cél az, hogy erősítse a sovinizmust és az ahhoz kapcsolódó közös veszélytudatot. Vagyis, hogy ideológiai alapon minél többen azonosuljanak Nagy-Magyarországgal, de emögött nincs ott a határrevízió szándéka. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője ezt megtoldja azzal, hogy a védelmi erők korszerűsítése mellett az említett kampányok fokozzák a megosztottságot, még nagyobb bizalomvesztést okoznak a társadalomban. Ez azonban egy ponton megint csak nemzetbiztonsági probléma lesz.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Magyarországon a hatalom azzal szorongatja a Klubrádiót, hogy megvonja tőle a frekvenciát. Az effajta küzdelemben az adó már annyi tapasztalatot szerzett, hogy az több is a kelleténél. Különösen 2010 után ment a bruszt. Most sem könnyű gazdaságilag a kormánykritikus szerkesztőségek helyzete, mert állami hirdetés jóformán egyáltalán nem esik le nekik, a magáncégek pedig nem rendelnek náluk reklámot, ha közbeszerzési pályázaton indulnak. A Klubrádió annak köszönheti túlélését, hogy 200 ezer hallgatója támogatta pénzzel.

De most megkezdődött a hullámhossz-vita következő szakasza. A Médiatanács által emelt kifogások eléggé pitiánerek, miközben a rádiónak az elejétől fogva sikerült magát az orbáni cenzúra áldozatának beállítania és ily módon elég széles visszhangot váltott ki Európában. A vita eleinte kicsinyes torzsalkodásnak tűnt, de a kormány olyan érveket hozott fel, amiket nem lehetett egykönnyen elvetni. Hiszen a szociálliberális kormány annak idején a választások előtt sietősen adta meg a sugárzási engedélyt, pedig voltak konzervatív vetélytársak.

Most viszont annál gyengébbnek tűnik az indoklás. És úgy látszik, hogy a fenyegető vég beleillik egy folyamatba, amelynek során ellenzéki orgánumokat sajtó- és versenyhatósági segédlettel, gazdasági, sőt állítólag politikai nyomással bezárnak, illetve átállítanak kormánybarát vonalra. Lásd: Origo, Népszabadság, Magyar Nemzet, illetve nemrégiben az Index.

Hogy a Médiatanács most miért rontott neki a Klubrádiónak, azt nehéz megmondani. Még az sem biztos, hogy a csatorna nem kapja meg újra a frekvenciát. Idáig úgy látszott, hogy egy pár ellenzéki szerkesztőséget hagynak takaréklángon működni. Ilyen a Népszava is, amely bizonyítékul szolgált, mármint hogy lehet élesen bírálni a hatalmat. De azzal a korlátozással, hogy főleg az Orbán-család magánélete tabu. A másik oldal ezt azzal toldja meg, hogy nem szabad túlzottan feszegetni ezeknek a köröknek a korrupciós ügyeit sem.

The Times

A patinás brit konzervatív lap azt emeli Orbán Viktor kétoldalas Magyar Nemzet-beli cikkéből, hogy a magyar vezető Trump mellé áll az „ütődött liberálisokkal” szemben. Meg hogy az elnököt kulcsfontosságú szövetségesnek tartja az illiberális demokráciáért vívott harcban. Az ellenfél az EU, amely szerinte a tömeges bevándorlást támogatja.

A populista politikus, aki nem egy nyugati vezető, így Macron számára is „mumus”, segítséget ígért a Fehér Ház jelenlegi urának, nehogy Biden személyében a liberális Amerika vehesse át az ország irányítását. Arra hivatkozik, hogy a demokraták külpolitikája a morális imperializmusra épül. A tipikusan harcias elemzés ismét felsorakoztatja a vádakat az unió ellen. Egyben azt állítja, hogy holtpont állt be Európa jobboldali közepe és keleti fele, illetve a liberális nyugati rész között. A brit tudósítás hozzáteszi, hogy a V4-ek fellépése nyomán kelet-nyugati törésvonal alakult ki.

Különösen áll ez a jogállamra, amely már kérdéseket vet fel az egész integráció jövője kapcsán. Orbán szövegéből ugyanakkor ezúttal sem maradt ki, hogy megvádolja az EU-t: Soros érdekében jár el. Egyúttal döntőnek nevezte a két év múlva tartandó választást.

Washington Post

Trump csatlakozik azokhoz a diktátorokhoz és demagógokhoz, köztük Orbánhoz, akik a „hazafias oktatást” nyomatják. Ily módon rájátszik a jobboldal nagy fájdalmára, mármint hogy a baloldal átmossa a fiatalság agyát az iskolákban. Meg hogy a legutóbbi zavargások kiindulópontja pontosan az az oktatási rendszer volt, amely nyíltan hangsúlyozza a rabszolgaság, a rasszizmus és az amerikai múlt más bűneinek örökségét. Az elnök persze nem tudja átírni a tankönyveket és tantervet, de átvitt értelemben dinamitot szállít a nacionalista tábornak. Pár héttel a választás előtt bejelentette, hogy bizottságot alakít az igazi Amerikát szolgáló tananyag összeállítására.

Pedig egy tanulmány nemrégiben bizonyította, hogy az iskolák nem foglalkoznak ideológiai neveléssel, a diákok ugyanazokat a politikai nézeteket vallják a diplomaosztás után, mint amikor megkezdték a tanulmányaikat. Vagyis Trump és a szövetségesei simán uszítják a fehér szavazótábort, amely amúgy is nyugtalan a demográfiai változások és a kulturális közbeszéd láttán.

Az viszont paradox, hogy a „hazafias oktatás” a kínai kommunista rezsim nyelvét és politikáját utánozza. De nagyon is belepasszol abba a nemzetközi irányzatba is, hogy demokratikusan megválasztott jobboldali nacionalisták célkeresztbe veszik az egyetemeket, illetve a közoktatást. Úgy hogy a tanárok sokszor a politikai harcok frontvonalában találják magukat és vereségre vannak ítélve. Ezért van olyan vélemény, hogy a hidegháború szelleme kísért Amerikában. Újabb politikai válság fenyeget, és a vezetés kapva kap az összeesküvés elméleteken.

Mindez igencsak áll Magyarországra, ahol Orbán Viktor szüntelenül vívja a maga kulturkampfját. Kormánya megcélozta a civil szervezeteket és más liberális csoportokat, ideértve, hogy kipaterolta a CEU-t. A miniszterelnök elrendelte a tananyag felülvizsgálatát, mégpedig azzal a bevallott szándékkal, hogy helyreállítsa a nemzeti önbecsülést és erősítse a keresztény identitást. Kovács Zoltán nemrégiben úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy nincs semleges oktatás, mert itt értékek közvetítéséről van szó.

Ám ezek az értékek továbbra is roppant mód vitatottak. Az SZFE hallgatói elfoglalták az épületet. A lap idézi Szirtes Györgyöt, a nagyra becsült angol költőt, aki a minap azt írta a Guardianben, hogy a hatalom mindent maga akar megszabni a színi egyetemen. A kinevezésektől, a tanmenetig, éspedig ideológiai alapon.

Ekkora hatalomról Trump azonban csak álmodhat, de az látszik, hogy nagyon is szeretne a többi autokrata és demagóg útján haladni.

2020. szeptember 21., hétfő

FEKETE-GYŐR: ORBÁN VIKTOR NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT

FACEBOOK
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2020.09.21.


Oké, szóval lenne itt egy feladat. Orbán Viktor mai cikkéből úgy tűnik, nemhogy a megoldást nem tudja, de még a feladatot sem érti.

Van egy ország, történetesen Magyarország, amely az év első felében elkerülte a legrosszabbat a járvány során. Nem kellett végigélnünk hasonló tragédiákat, mint mondjuk tavasszal az olaszoknak – vagy most az amerikaiaknak. De a járvány visszajött, itt van, és emberek tömegesen fertőződnek meg benne. A mai mérleg: három halott magyar ember.

Talán joggal várnánk, hogy ebben az esetben a kormány nem össze-vissza kezd kapkodni, hanem cselekszik. Nem tervez szuperkupa-döntőt húszezer emberrel. A miniszterelnök nem hisztériázik a farkasbőrbe bújt, a magyarok gyermekeinek lelkével táplálkozó liberálisokról, hanem cselekszik.

Megpróbálja például megakadályozni, hogy több százezer magyar középosztálybeli család szegénységbe süllyedjen. Európa minden országában hosszabb ideig támogatja az állam az álláskeresést, mint nálunk. Európa minden országában tömeges teszteléssel próbálják csökkenteni a megbetegedések számát, kivéve nálunk. Ezt kellene tennünk: támogatni a munka nélkül maradtakat, a kisvállalkozásokat, a katásokat, az orvosokat és ápolókat, az önkénteseket. És őszintén kellene beszélni.

A sorosozás az nem véd meg sem a betegségtől, sem a munkanéküliségtől. Mára világos, hogy Orbán Viktor sem fog. Neki sorosozásra, liberálisozásra futja. Ezt találta ki védekezésül. Mármint értjük: ő önmagát védi, hogy saját béna kapkodását, kudarcos kormányzását, politikai impotenciáját a liberális világösszeesküvésre kenhesse.

Csakhogy amíg ezt egy alufóliasisakos holdkóros csinálja, az senkinek nem árt. Ha egy ország miniszterelnöke egy világjárvány idején, az bizony óriási veszély. Nemzetbiztonsági kockázat

ITT OLVASHATÓ

A TRÓNBA KAPASZKODÓ RÉMÜLT KISEMBER NYÜSZÍTÉSÉRŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.21.


...Ennek az országnak egy olyan miniszterelnök jutott, aki liberális korszakában a konzervatívokat gyűlölte veszettül, majd amikor úgy látta, üzletileg sokkal kifizetődőbb kereszténynek és konzervatívnak lenni, akkor a liberálisokat kezdte el gyűlölni. Mostanra valószínűleg rájött, hogy egyáltalán nincs bebetonozva a hatalomba, simán megbukhat 2022-ben, ha a rendszer nem tud annyit csalni, amivel kompenzálni lehetne az ellenzéki összefogást. Miután nem buta, csak aljas, nyilván azt is tudja, hogy egy komoly egészségügyi és ezzel párhuzamosan egy gazdasági válságot csak olyan kormány képes túlélni, amelyik nagyon jól teszi a dolgát az ország érdekében, az ő kormánya esetében erről szó sem volt eddig, most pedig már idő nincs arra, hogy módosítson a dolgokon.

Nem maradt más lehetőség, mint a nyílt szembefordulás az ország lakóinak legalább a felével szemben. A választásig valószínűleg sokkal több, mint felével. Ha polgárháború kell a győzelemhez, ám legyen polgárháború, az sem túl nagy ár. Főként, hogy most sem ő fizeti azt az árat, hanem reményei szerint majd a hívei, a rajongói, a lekötelezettjei. Azok majd kilovagolnak érte a csatatérre.

Egy haszna volt annak, hogy végigolvastam ezt a beteges szózuhatagot. Már tudom, honnan származott az Alapjogokért Központ korcs kampánya a vicsorgó Molotov-koktél dobálókkal, a haslövésre váró katonákkal és az egész háborús uszítással együtt. Készüljetek.

KÉRI LÁSZLÓ: ORBÁN RÁJÖTT, HOGY MEGBUKIK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.21.


„Ez az írás Orbán harci riadója, amelynek a végén lepleződik le a miniszterelnök valódi célja! Tehát csak az érti meg igazán Orbán Viktor mai írását, amely a Magyar Nemzetnek nevezett propaganda kiadványban jelent meg, aki a végéig elolvassa a szöveget! – ad értelmezési útmutatót a miniszterelnök ma megjelent esszéjéhez Kéri László. A politológus szerint, a miniszterelnök rájött, hogy megbukott, illetve meg fog bukni 2022-ben!


Ezért fújt jajveszékelve riadót a vezér, amely élet-halál harcról, döntő ütközetről, hadrendbe állt ellenzékről zagyvál. A bukás előszele egyébként nemcsak az ellenzéki összefogás miatt érintette meg a miniszterelnököt, hanem azért is, mert mára világossá vált, hogy a kormány nem készült fel a vírusjárvány második hullámára. Ezért tartalmatlan szövegével Orbán Viktor azt szeretné elérni, hogy ne arra figyeljenek, amit felkészülés címén művelt itt az elmúlt hetekben, hanem amit össze-vissza beszél. Ennyire telik ma Orbán Viktornak.

Kéri László szerint, Orbán mondatait nem érdemes értelmezni, mert semmi értelme nincs annak, hogy a 2022-es választás választási stratégiája ennyi: „Gyurcsány Ferenc ifjúsági szervezete a Momentum, dollármilliárdos szponzora pedig Soros György.” Továbbá: A Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással rendelkező közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront”. Ez a szöveg Bayer Zsolt színvonalán fogalmazódott...

KÓDOLT KÓDOLATLANSÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: FAZEKAS CSABA–GÁBOR GYÖRGY–VÖRÖS KATA
2020.09.18.


...2010-ben a „szavazófülkékben végbement forradalom” után, a hatalom totális (kétharmados) birtokában a nemzetépítés és a gyűlöletpolitika fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ez a hangsúlyeltolódás érhető tetten a politikai retorikában, ahol mind sűrűbben jelennek meg a militáns szavakkal párhuzamosan a nemzet, a haza, a kereszténység fogalmai mint a kulturális térfoglalásnak, az oktatásban jelentkező indoktrinációnak, az ún. „közmédia” pártos elkötelezettségének, valamint a kormánypártivá tett sajtó folyamatos ellenségképzésének ideológiai alapjai és generátorai. Jól érzékelhető módon a magyar társadalom Overton-ablaka a rendszerváltáshoz képest annyira eltolódott, hogy azok a kijelentések, amelyek akkor a többség számára elfogadhatatlanok voltak, s kifejezetten szélsőjobboldali személyekhez vagy sajtótermékekhez kötődtek – Csurka kisebbségdefinícióját alkalmazza Vajner Attila az egykori szélsőjobboldali Hunnia folyóiratban: „Ennek mintegy 5%-os (ötszázezres) törpe kisebbségnek teljesen idegen a magyar nemzeti gondolat és a magyar ember” –, ma a mindennapi politikai megnyilatkozások elengedhetetlen részét, mi több, a hétköznapi diskurzusok egyre elfogadottabbá váló szegmensét képezik.

Majd öt éve tette folyamatos sulykolással és ismétléssel mindennapjaink részévé a politikai hatalom Soros György nevét és – Goebbels propaganda plakátjai mintájára – arcképét mint nemzetét megtagadó, nemzetrontó ellenséget, s a neve mellé az évek során különböző jelzőket és szavakat illesztettek: Soros-terv, Soros Birodalom, Soros-ügynök, sorosbérenc stb. Egyes magyar politikusok – Szentmihályi Szabó Péteréhez hasonló gondolatfutamokban – Sorost a Sátánhoz hasonlítják, miként az antijudaista hagyományban a zsidókat, s míg egykor a keresztvíz, a mai diskurzusban a rózsafüzér jelenthet megoldást a gonosz ellen: „Soros és elvtársai fel akarják számolni a nemzetek önállóságát és értékeit, felhígítva a keresztény szellemiségű Európát (...) a rózsafüzér a legerősebb fegyver a gonosz ellen... Ezt Soros György is meg fogja tapasztalni.” (Aradszki András)

Orbán Viktor miniszterelnök 2018. március 15-i szereplése újabb fordulópont volt a kódolt nyelvezetben, miután ünnepi beszédében nyíltan megkülönböztette a „mi” és „ők” csoportját, régről ismert tulajdonságokkal, sztereotípiákkal erősen kontúrozva azokat: „Egyik oldalon mi, a nemzeti érzelmű milliók, a másik oldalon a világpolgár elit... Nemzeti és demokratikus erők az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon. Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki”. A nemzeti-keresztény kultúrából kinőtt csoport feje, maga Orbán Viktor, a küldetéstudattal megáldott vezér, aki – mint maga mondta – kis o-val a nemzet országát, és nagy O-val az Isten Országát építi, zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, mégis retorikájával a XX. század legsötétebb időszakát idézi fel. Az elmúlt években többször is a magyarról mint emberfajtáról értekezett, különböző jelzőkkel illette ezt a különleges fajtát, továbbá gyakran használt fordulatai közé tartozik az „egy vérből valók vagyunk” kifejezés, amely ismételten a ’30-as évek reminiszcenciája, nem hiába választotta Victor Klemperer a Harmadik Birodalom nyelvéről írt tanulmányának mottójául Franz Rosenzweig mondatát: „a nyelv több mint a vér”.

A hatalom legitimálta, következésképp elfogadhatóvá tette a megkülönböztetést, s ez hol burkoltabban, hol nyíltabban, de minden esetben könnyedén dekódolható módon jelenik meg. A Fidesz politikai nyelve a hatalommal nem rendelkező, partikuláris csoportok helyébe lépve alkot összeesküvés-elméleteket, Soros birodalmáról, valamint saját állandó áldozati szerepéről stb. Ezt a nyelvet és attitűdöt akarva vagy akaratlanul is magukévá teszik az emberek, hiszen napjainkban szinte már mindenhol ezzel találkozhatnak. Vidnyánszky nyilatkozatához visszatérve, az általa konstruált valóságában is helyet kapnak ezek az argumentumok, hiszen a Kossuth Rádiónak adott interjújában az SZFE-t illetően egyenesen arról beszél, hogy „nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör”.

A bűnbakképzés a magyar politikai kultúra lényegévé vált, s most ennek a hatását és jellegzetes megnyilatkozását hallhattuk Vindnyászky tévés szereplésében is visszaköszönni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak sorából kiemelte Karsai Györgyöt, megnevezte mint az egyetem szellemiségét megtestesítő személyt, aki sem befogadni, sem értelmezni nem képes a politikai hatalom által hangoztatott és a Vidnyánszky által messzemenően magáénak vallott értékeket.

A Vidnyányszky gondolkodásában és értékvilágában reinkarnálódó egykori „keresztény-nemzeti” gondolatra az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 1941-ben a szegedi egyetem rektoraként a következőképpen reflektált: „Az, hogy magyar és keresztény, azt élni kell és nem kiabálni, mert hangoztatásuk által nemcsak tartalmukat vesztik, de hibás tartalmat is kapnak és a magyar nem a hazaszeretetet, hanem a mások gyűlöletét, a keresztény pedig a faji és vallási türelmetlenség színét kapja.”


AZ SZFE DIÁKJAI OMBUSDMANHOZ FORDULNAK AZ ÚJ KURATÓRIUM EGYOLDALÚ LÉPÉSEI MIATT

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.09.


Az oktatási ombudsmanhoz és az alapvető jogok biztosához fordulnának a diákok az SZFE közalapítványának nemrég kinevezett, új kuratóriuma által tervezett, egyoldalú szabályzatmódosítás és lépések miatt, közölték az egyetemet elfoglaló hallgatók mai, a magyar dráma napján tartott sajtótájékoztatóján a Vas utcában.

A diákok képviselői a koratórium egyoldalú Alapító okirat- és SzMR-módosításaira reagáltak ily módon. Ebben Vidnyánszkyék olyan lehetőséget teremtettek az oktatók és hallgatók megkérdezése nélkül saját maguknak, amely elvben biztosítaná, hogy közvetlenül és minden szinten bele tudnának szólni az egyetem mindennapos munkájába, életébe. Az is tegnap derült ki, hogy noha a Vidnyánszky elnökölte, új, kormányhű testület szeptember 1. óta ígérgeti a tárgyalásos rendezés lehetőségét az őket el nem fogadó SZFE-s polgároknak, az új módosításokat megkérdezésük nélkül már augusztus 24-én ellátta kézjegyével.

Előbb az oktatók reagáltak erre a lépésre egy vasárnapi közleményben, amelyben leszögezik, jogi úton keresik majd igazságukat a kuratóriummal szemben. A diákok pedig ma ehhez hozzátették, az oktatási ombudsman szakvéleményét is kikérik Vidnyánszky Attilék lépésével szemben.

„Alkotmányos és törvényben biztosított jogaink ökényes elvétele oktatási alapjogainkat sérti, ami csorbítja nem csak a mi, hanem az utánunk következő generációk számára is az egyetemi autonómiát.”

-indokolta a lépést az immár tanköztársaságban működő diákok lépését képviselőjük. Hozzátette, a fenntartó Innovációs- és Technológiai Minisztérium vezetőjéhez, Palkovics Lászlóhoz eddig panaszaikkal hiába fordultak, azért bázisdemokratikus úton a diákok közössége úgy döntött, a parlamenti ombudsmanokhoz fordul és kéri őket, utasítsák Palkovicsot, hogy biztosítsa folytatólagos beleszólási jogukat egyetemük ügyeinek intézésébe, tehát tegye semmissé a kuratórium által eszközölt alapszabály-változásokat...

A NER MŰKÖDTETI AZ EGYIK LEGNAGYOBB HAZAI PORNÓMEGOSZTÓT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.09.21.


Kormányzati médiaholdingba tagozása óta először alakították át az Origót, de az ország harmadik legnagyobb portálja az „Újat mutatunk” szlogennel hirdetett ráncfelvarrás után egy valamiben régit mutat: videómegosztója és bulvárhírei ugyanúgy tele vannak explicit tartalmakkal, mintha a „keresztény-nemzeti” tulajdonosváltás meg sem történt volna. A New Wave Media Group Kft. által üzemeltetett Videa 82 ezer pornóvideót tárol, az Origo-címlapon a direkt kormányzati üzeneteket egy-két görgetés választja el a 18+ anyagoktól. Az alábbi gyűjtésből kiderül: más hatalomközeli médiumok is hasonló gyakorlattal működnek. Mindeközben a frissen indult Pesti TV vezető arcai „Verd márki” és „Bazd márki” néven népszerűsítik konzervatív sajtómissziójukat...

PARANOIÁS, AHOGY AZ ÚJSÁGÍRÓK UTÁN SZAGLÁSZIK KÜLFÖLDÖN A KORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.21.


„Hajmeresztő, felháborító, ilyet csak az önmagukban bizonytalan diktatúrák csinálnak, amelyek vezetői félnek és védekeznek” – kommentálta megkeresésünkre Balázs Péter korábbi külügyminiszter a Telex.hu értesülését, miszerint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium információkat gyűjtött be (legalábbis erre szólította fel a külképviseleteket) a magyar újságírók külföldi szakmai útjairól. „A külképviseletek dolga az újságírók segítése, de ez nem az, ez konfrontatív és paranoiás üldözési mániás dolog” – szögezte le.


„Tájékoztatás kérése magyar újságírók szakmai látogatásairól a fogadó országban” tárggyal írt levelet idén júniusban Magyar József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára az Európai Unióban található magyar nagykövetségeknek – tudta meg a Telex.hu, amely megszerezte az egyik ilyen levelet. Ebben Magyar arról érdeklődött, hogy a nagykövetségek tudomása szerint a fogadó ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, voltak-e ilyen látogatások. Amennyiben igen – folytatta a levél – mikor történtek az utazások, „milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”. A történettel kapcsolatban eljuttatott kérdésekre a tárca csupán annyit reagált: „A KKM – feladatából is adódóan – mindent megtesz a magyar belügyekbe történő külföldi beavatkozások ellen, az ilyen támadások mögött a tapasztalatok szerint általában Soros-szervezetek állnak.”

Nyomják Krahácsot...

CSALÁDI PÓTLÉK: SIESSENEK A TOVÁBBTANULÓK SZÜLEI AZ IGÉNYLÉSSEL! - CSAK KÉT HÓNAPOT LEHET VISSZAMENŐLEGESEN IGÉNYELNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.21.


Érettségi után nem jár családi pótlék, de a továbbtanulók beleszámítanak az eltartottak számába. Így magasabb összeg jár a testvérekre. Ezt a tanulói jogviszony igazolásával lehet igényelni, de csak 2 hónapra visszamenőleg. Aki szeptember végéig lép, júliustól kaphatja a több pénzt.


A családi pótlék összege 2009 óta változatlan, amit az éves átlagos inflációval számolva eddig 33 százalékkal kellett volna megemelni ahhoz, hogy 2020-ra megőrizze az értékét. De nem csak az értékvesztés jelent gondot a családoknak, hanem az is, hogy érettségi után már nem jár ez az összeg sem a továbbtanuló gyerek után. Az utolsó folyósítást júniusban kapják a szülők.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak a testvérek után. A szakképzésben továbbtanulók után pedig annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. (Korábbi cikkünket részletes számításokkal itt találja.)...

AMI BELEÉG AZ EMBERBE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.09.20.


A héten azt kérdezte valaki, aki mást gondolt erről az egészről, amíg bele nem nézett egy kicsit a munkánkba, hogy miért csinálom? Mi tart itt, ebben a problémában?

Ezt a kérdést már többször megkaptam, meg is van rá a válaszom, hogy kihívás, meg meg akarom oldani, stb. De aztán elgondolkodtam, vajon nem tudom jobban kibontani magamban, hogy tényleg mi tart itt? A kínkeservesen elért sikerek? Az biztosan nem…mert mindig az izgat, ami nem sikerül. A folyamatosan előforduló csalódások, kudarcok? Abból meg nem lehet hosszú távra építkezni. Akkor vajon mi?

Talán az, hogy már vissza tudok nézni ezekre az évekre, amit ebben a munkában töltöttem, és az látszik, hogy van íve az egésznek. Ez biztosan tényező ebben. Hogy jól emlékszem az elejére, és ahhoz képest már nagyon sok minden változott. De azt hiszem, fogva tartanak azok a történetek is, melyeket a tehetetlenség érzésével éltem meg.

Mert azok beleégtek az agyamba, az emlékeimbe, átértékelték bennem a viszonyulásokat, és összeszorítva tartják ma is a lelkemet. Furcsa érzés ez, mert nem szívesen emlékszem vissza rájuk, nem idézem fel magamban túl gyakran, mégis ott vannak, valahol a háttérben, és épp annyira hatnak, hogy a bizakodás, a pozitív gondolkodás mögött ébren tartsák a dühömet. Pont annyira, hogy mindig érezzem, nem, ezt nem lehet hagyni, tenni kell valamit, hogy ne így legyen.

Ezeknek a sosem nyugton hagyó képeknek a zöme a gyerekekhez kötődik. Leginkább a mérhetetlen nyomorúsághoz. Hozzájuk például, akikhez 11 éve karácsony előtt mentem. Kis csomaggal, akkor még csak a gyerekeknek. Lábbal is segítenem kellett a madzaggal záruló ajtót, hogy bemehessek. A sötéthez nehezen szokott a szemem. Bent is hideg volt. Aztán megláttam őket…a sötétben, a dunyha alól kivillanó szemeket. Hárman néztek, három apró gyerek, alig-ruhában, az agyonkoszlott ágynemű alatt. A folytatás már nincs meg ilyen erővel, az örömük, amiben bontogatták a szaloncukrot. Csak a kép, ahogy az ablakon beszűrődő fényben megláttam a körvonalukat, ahogy ott kirajzolódtak, a három kis fej…és a szemek.

Vagy a halmozottan fogyatékos gyerek, akit egy kis, üres szobában tartottak, kicsi volt, meztelen, és csomókban tépte a haját, miközben nézett rám, és artikulálatlan hangokat adott. “Nem tűri meg magán a ruhát…” mondták, látva elképedésemet, amiben lehet, volt is igazság, de a látványától sosem tudtam szabadulni. Mert ez így nem élet, akkor sem, ha halmozottan fogyatékos valaki.

És tudom, sosem fogom elfelejteni a lányt, aki 11 volt, mikor kiemelték a családból. Amikor mentem, rohantam, utána a lakásotthonba, és ott az ölemben zokogott, ölelve, kétségbeesetten, olyan megtapasztalások után, amit egy gyereknek, lánynak, asszonynak sosem szabadna átélnie. A tehetetlenséget talán sosem éreztem annyira, mint akkor. Mert tudtam, végignéztem a folyamatot, de nem bírtam annyira hatni, hogy ne történhessen meg. Gyűlöltem mindent, a világot, a családját, a tehetetlen intézményrendszert, magamat is. Még ma sem bírok indulat nélkül visszagondolni rá.

Vagy a másikra, akinek a kis combja lilára volt verve. Az apja tette. Vagy rá, aki öngyilkos akart lenni, csak, hogy elmeneküljön otthonról. Arra, aki azért hisztizett, mert nem akart hazamenni a kórházból. Mert ott jó volt. Évekig emlegette, hogy mennyire szeretne visszamenni. Aki az iskolában mutatta meg a szíjjal vert lábát. Vagy őt, akit hazakísértem, és láttam, ahogy nekiment a nagy testvéreinek, mert mire hazament, megették az ebédjét, ami az övé volt, amit neki, mint iskolásnak adtak, ingyen, a szünidőben.

Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban. Vagy épp abban a családban, amiben már azt hitted, sínen van minden, és nem fordulhat ilyesmi elő. Jönnek az újabb aggódások, tehetetlenségek, dühök, kiabál bennem, hogy menj, csinálj valamit, mert nem, nem lehet, hogy újra megtörténjen. És megtörténik. Ordítok, hogy megint nem tudom megakadályozni. Mert megint mindenki kivár, “szóbeszédre” nem lehet lépni, bizonyíték kell, és mire bizonyíték van, már visszafordíthatatlan a történet.

Pedig a megérzésekre, a szóbeszédre is oda kellene figyelni. Mert feltűnik a kislánnyal furcsán viselkedő apa. Vagy az asszony, akinek minden mozdulatából ordít, hogy bántalmazó kapcsolatban él, nem néz a szemembe, nem meri már azt sem, a gyereke felé nyúlok, hogy megsimogassam, erre a kis kezét az arca elé kapja… Mert náluk mindenki fél. Csak az apa nem. Bizonyítsd be, állj ki érte, értük, mert ők már nem mernek, nem mernek semmit, csak némán tűrni, belerokkanni, egy életre.

A felnőtteket sem jó hallgatni. A gyerekkorban elszenvedett traumáikról beszélnek. Nem borzonganak bele, természetesen, néha fanyar mosollyal sorolják a különböző eszközökkel kapott veréseket, vagy, hogy adták el őket másnak, mint egy állatot, hogy éheztek, gondoskodtak a kisebb testvérekről, mert senki nem volt, aki segített volna rajtuk. Felnőttek már, de örökre magukba építették a gyermekkorban elszenvedett sérüléseiket, melyek meghatározzák az ő viszonyulásaikat is, a párjukhoz, gyerekeikhez, élethez. Ha meghallgatjuk őket, kezdjük érteni, miért olyan a gyerekük, amilyen.

Azt hiszem, ezek a tehetetlenségek tartanak itt, ebben a munkában. Mert nem bírom látni, elviselni, ezeknek a dolgoknak az eleve elrendeltségét. Hogy gyerekek élnek fizikai és mentális nélkülözésben, és ki vannak téve mindenben azoknak a felnőtteknek, akik ugyanolyan gyerekek voltak mint ők, ugyanúgy éltek, és ugyanazokat szenvedték el.

Valamikor meg kell ezt a kört törni. A bűnöző családban bűnöző lesz a gyerek is. A prostituált gyereke is az anyja sorsát ismétli. A sokgyerekes anya is a saját mintáját adja. Arról is, hogy a családon belüli erőszak természetes. El kell viselni.

A kivételek ritkák.

A gyerekek nem tehetnek semmiről. Ártatlanok, akiket a körülményeik, a körülöttük levők tesznek olyanná, amilyenek lesznek. Mert az emberi gonoszság is átörökítődik. A gyűlölet, a másik kiröhögése, megalázása, gúnyolása, meglopása, megverése, kisajátítása, tárgyként kezelése. Ezt pontosan látom, mert ennyi év után már sokan felnőttek azokban a családokban, ahol nem bírtunk eléget hatni. Mert mi, civilként nem voltunk elegek.

Mi csak egy vagyunk, a velük foglalkozó intézményrendszer mellett. Biztos vagyok azonban abban, hogy együtt sikeresebben vehetjük fel a harcot. Erre vannak már példák a munkánkban. De sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség. És egy másféle szemléletű munkakultúrára. Amiben nem ügyeket kezelünk, hanem az ügyeket mindig újratermelő okokkal foglalkozunk.

VÉGET VETHET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMA ORBÁN HATALMÁNAK?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.21.


Hosszú elemzést közöl a Reuters arról, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt várható gazdasági visszaesés hozhatja-e Orbán Viktor vereségét 2022-ben. A cikk az autóiparban jelentkező visszaesést, beruházások elmaradását hozza fel példának arra, hogy a kormány állandó hivatkozási alapja, a gazdasági teljesítmény most nem lesz olyan erős, mint az elmúlt választásokon. Szijjártó Péter külügyminiszter az EU Today beszámolója szerint azt mondta, a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek zsarolják az európai embereket. A CBS közli, hogy Donald Trump egy kampányfilmjében magyar mozdonyszerelő üzemben készült kép is felbukkan annak illusztrálására, hogy a republikánusok szerint az elnök ellenfele, Joe Biden nem tudja megvédeni a munkahelyeket. Csernyánszky Judit lapszemléje...


KALTENBACH JENŐ: AMI MAGYARORSZÁGON VAN, AZ KATASZTRÓFA, EURÓPA SZÉGYENE

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.09.21.


Csütörtökön közel 260 000 begyűjtött nemzeti konzultációs ívet vitt a miniszterelnök rezidenciájához Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A helyszínen megtartott demonstráción utóbbi kijelentette, hogy az MTVA székházához október 23-án 100 000 embert vár, akikkel tán megrengetnék ők a világot, de a kormányt mindenképpen. Kaltenbach Jenő volt ombudsmant, egyetemi oktatót, az állam- és jogtudományok kandidátusát kérdeztük, véleménye szerint, lehet-e legalább egy „kis októberi forradalom” 23-án.


– Ön is azon kevesek közé tartozik, akik viszonylag függetlenül tudták megőrizni a személyüket és a hivatásukat az elmúlt 30 évben, viszont láttak már jónéhány karón varjút. Miként látja az ország jelen helyzetében, megvalósulhat-e Hadházy képviselő régen vágyott utópiája és összegyűlhet-e 100 000 ember magyar kormányt dönteni?

– Jómagam nem hiszek abban, hogy az Orbán-rezsimet ilyen ténykedésekkel meg lehetne dönteni. Nem hiszem, hogy mindezzel sokat törődnének. Még ha olyasmi is történne, mint hajdan az internetadóval, legfeljebb visszalépnek egy kicsit – nem kardinális kérdés. Egy ilyen, az Ön által említett példával az egész rezsim léte forogna kockán, amelynek megingatását szerintem ilyen tüntetésekkel nem lehet elérni. Azt legfeljebb egy hatalmas tüntetési hullámmal együttjáró országos sztrájkkal, útlezárásokkal stb. lehetne érdemben befolyásolni. Véleményem szerint, a polgári engedetlenség súlyosabb formáival lehetne csak bármilyen eredményre jutni, de őszintén szólva, én úgy látom, hogy Orbánék eléggé megingathatatlanul ülnek a nyeregben, amiből az engedetlenségi akciók vajmi kevéssé billentik ki...

SZABAD SZEMMEL: TRUMP ORBÁNI REZSIMET CSINÁLNA AMERIKÁBAN, A BAYERN EDZŐJE MEG NEM ÉRTI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.21.


Az Egyesült Államok elnöke újraválasztásáért kampányol, miközben álcsúcsig süllyed a nacionalizmusban
.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

A vezető német konzervatív lap is úgy értesült, hogy Lengyelország is felzárkózott Magyarország mellé, és a két kormány három napja bejelentette: megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági segélyterv jóváhagyását, ha a többi tag ragaszkodik a jogállami mechanizmus életbe léptetéséhez. Budapest és Varsó kitart amellett: a júliusi az EU-csúcstalálkozón született egyezség nem arra vonatkozik, hogy vonják meg a támogatásokat, egy kormány módszeresen megsérti a demokratikus játékszabályokat.

Szerintük az állam- és kormányfők azt kívánták megakadályozni, hogy korrupció legyen az uniós pénzek felhasználása körül, és hogy érdekütközés léphessen fel. Eszközként pedig Budapesti és Varsó azt találta ki, hogy nem szavatolja az önrészt az unió kölcsönfelvételéhez, anélkül azonban nem lehet kihúzni a csávából a vírus miatt súlyos helyzetbe került államokat. Így azonban dugába dőlne az egész koncepciót, miközben főként az olaszok és a spanyolok nagy bajban vannak.

A németek az EU soros elnökeként azt akarták volna, hogy még ebben hónapban hangolják össze a tagállamok, illetve az Európai Parlament elképzeléseit a gazdasági csomag, illetve a következő hosszú távú költségvetés kapcsán, de ez immár illúziónak bizonyult. Márpedig az idő sürget, hiszen januártól elvileg mindkét tervezetnek hatályba kellene lépnie. Az EP és a legtöbb tagállam kitart amellett, hogy legyen jogállami feltételrendszer, azaz anyagi szankciókkal sújtsák a közösségi jogot semmibe vevő rezsimeket.

Daily Telegraph

A magyar kormány megtörte az unió egységét és a 27-ek közül egyedül akarja, hogy a korábbi brit nemzetközi kereskedelmi minisztert válasszák a Világkereskedelmi Szervezet élére. Hogy a többiek kit favorizálnak, az az eljárási szabályok miatt nem került nyilvánosságra, de az biztos, hogy nem Liam Foxot. Magyarország viszont éppen mellette tette le a garast, miután konzultált Boris Johnsonnal, amint azt Szíjjártó Péter közölte. A lap úgy tudja ugyanakkor, hogy bár a politikus a többkörös szavazási procedúra során bekerült a legjobb öt közé, ám továbbra is a „futottak még”-kategóriát képviseli. A legjobb kilátásai egy nigériai származású szakembernek vannak.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

Az unió illetékes biztosa bízik abban, hogy sikerült rávenni Magyarországot és Lengyelországot az új menedékpolitika elfogadására. A reformelképzeléseket a Bizottság szerdán hozza nyilvánosságra, de Ylva Johansson előre bocsátotta, hogy immár nem elegendő az alkalmi vagy önkéntes szolidaritás. Úgy fogalmazott, hogy nem kell dramatizálni migrációs politikát, bár egyes menekültek rettenetes helyzetben vannak. Ám pragmatikus megoldást kell találni, ami azt jelenti, hogy egyetlen kormány se húzhassa ki magát, ha egy másik tag nehéz helyzetbe kerül a bevándorlók újabb rohama miatt.

De nem volna kötelező átvenni a menedékkérőket. A szolidaritásnak része volna, hogy a kvótákból nem kérő államok például segíthetnének azok hazazsuppolásában, akik nem kapnak menedéket. Idekapcsolódik, hogy a német belügyi tárca vezetője szerint még az idén okvetlenül politikai egyetértésre kell jutni. Bár Seehofer megjegyezte: az esélyeket rontja, ha Németország erkölcsi alapokon megpróbál nyomást gyakorolni a szomszédos államokra. Úgy hogy Berlinnek partnerként és nem Európa gyámjaként kell fellépnie – jegyezte meg.

Washington Post

A vezércikk rámutat, hogy Trump semmibe veszi a jogot és alatta megsemmisül a fékek és ellensúlyok rendszere. Az elnök azt bizonyította, hogy a hiedelemmel ellentétben mennyire törékeny az alkotmányos rend, ha olyasvalaki áll a kormányrúdnál, aki nem tiszteli a jogállamot. Nem nőtt fel a feladatához, inkább arra jött rá, miként tud hatékonyan visszaélni hatalmával. Ha marad, az jóvátehetetlen károkat okoz a demokráciának.

Az USA mindenkori első emberének kötelessége, hogy tisztességesen és semlegesen éljen jogkörével. Ám Trump számára a hivatal eszköz, amivel jutalmazza követőinek hűségét, bünteti az ellenséget, mindenki mást pedig riogat, hogy álljon be szépen a sorba. Az elemzés példák sokaságát hozza a szomorú összegzés alátámasztására. Úgy hogy immár leginkább már csak a Kongresszus tudna ellenállni, ám a republikánusok behódoltak Trumpnak, ahelyett, hogy az Alkotmányhoz lennének hűségesek. De hát a politikus megpróbált kirúgni, illetve megfélemlíteni mindenkit, aki a törvénytelenség útjába állt volna.

És úgy tűnik, hogy egyre gátlástalanabb. Az amerikaiaknak sokáig azt tanították, hogy az ország politikai rendszerében hatékonyan működnek a demokratikus intézmények. Ám az eltelt években riasztó módon felszínre került az igazság, mármint hogy a fékek és ellensúlyok csak akkor szuperálnak jól, ha jó indulatú az elnök. Ha nem az, akkor meglepően kevés eszköz kínálkozik, amivel meg lehet akadályozni, hogy ne használja tisztességtelenül óriási hatalmát. Márpedig Trump el van szánva, hogy saját céljaira veti be felhatalmazását és lassan, de biztosan bedarál minden korlátot. Úgy hogy nem tudni, mennyi akadály maradna számára további négy év után.

Guardian

Trump nyíltan a nacionalista mítoszokat nyomatja, de a demokraták is nyakig merülnek a túláradó hazafiságba. Erre hívja fel a figyelmet Cas Mudde, a populizmus és a szélsőségek szakértője, a Georgia-i Egyetem professzora. Felidézi, hogy az elnök a minap már azzal vádolta a liberálisokat: átmossák az amerikai ifjúság agyát. Egyben jelezte, hogy bizottságot kíván felállítani a hazafias oktatás elősegítésére, ami magában foglalja az Amerika-barát tananyagot, hogy a diákok megismerhessék az igazságot a nemzet nagyszerű történelméről.

De hát itt egy szélsőjobbos politikusról van szó és ideológiájának szerves részét képezi a soviniszta nacionalizmus. Az USA esetében az a különleges, hogy a hazafiság, sőt az elfogult hazafiság a politika mindkét nagy táborára jellemző. Biden is a zászlójára tűzte.

Az amerikai politikusok, de a polgárok is előszeretettel hangoztatják, hogy övék a világ legrégebbi és legnagyobb demokráciája. A szerző itt azonban emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a rasszizmus és a faji kirekesztés talaján jött létre. A demokratikus rendszernek ma is vannak olyan hiányosságai, amelyeket Európában már rég kiküszöböltek. Pl. nem lehet elnök az, aki a szavazatok számát tekintve alulmarad a választáson. Vagy ahogyan a tengerentúlon politikai okokból átrajzolták a választó körzetek határait, ahhoz képest az orbáni Magyarország kismiska.

A demokraták úgy érzik: állandóan bizonyítaniuk kell, hogy szeretik Amerikát, mert a jobboldali sajtó, illetve tábor folyton azzal vádolja a baloldalt, hogy az nem hazafias, sőt, áruló. A paradox az, hogy a lakosság sokkal reálisabban látja a helyzetet, mint a vezetői. Még a republikánus hívek többsége sem gondolja, hogy az USA mindenben a többi ország fölött állna. A demokratáknak az a dolguk, hogy az Egyesült Államok végre kezdje beváltani ígéretét és propagandáját. Ehhez azonban teljes átalakulás szükséges, ami kiterjed a legfőbb kulturális, gazdasági és politikai intézményekre.

Úgy hogy ha a jelenlegi ellenzék tényleg naggyá akarja tenni Amerikát, akkor meg kell mondania az amerikaiaknak, hogy ország nem a világ legragyogóbb országa és soha nem is volt az.

Die Presse

Timothy Snyder szerint, ha novemberben Trump győz, akkor a helyzet Amerikában nagyon hasonlít majd ahhoz, ami Magyarországon és Törökországban van. A tengerentúli történész, a totalitarianizmus szakértője azonban nem gondolja, hogy az elnök győzni fog. Mint mondja, ezt alighanem a politikus is tudja, ezért próbálja meg már most manipulálni az eredményt.

Hozzátette, nagy veszélyes, ha bárki úgy állítja be, hogy Trump egy bohóc és éppen ezért nem kell tőle tartani. Hiszen Mussolini is paprikajancsi volt, Hitler pedig színész, aki a nyilvános fellépések előtt elpróbálta a szerepét. Ám most az USÁ-ban olyan választás következik, amelynek a kimenetelét a Fehér Ház jelenlegi gazdája kétségbe vonja. Ezt már előre be is jelentette. Nem az a célja, hogy nyerjen, hanem zűrzavart keltsen. A válságot azután arra igyekszik kihasználni, hogy hatalmon maradhasson. Ám itt az a tét, milyen rendszer lesz az Egyesült Államokban.

Frankfurter Allgemiene Zeitung

A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud. Ám az európaiaknak nem lenne könnyebb dolga akkor sem, ha Biden lesz a befutó, mert ő is azt hangoztatja, hogy Amerika mindenekelőtt, csak lightosabb formában. Mindenesetre az öreg kontinens azt várja tőle, hogy ismét a központba állítja az Egyesült Államok szövetségi rendszerét, nem szidja a partnereket, nem keresi velük folyamatosan a vitát, nem adja át magát szűklátókörű nacionalizmusnak és a nemzetközi diplomáciát részesíti előnyben.

Ám a demokrata politikus nem tud és nem is akar visszatérni a korábbi status quóhoz. Szóval nem lesz megint minden egy csapásra újra jó, bár azért a klíma mindenképpen hatalmasat javulna. De az új elnök is napirenden tartaná a védelmi kiadások és a kereskedelmi többlet kérdését. És mert határozottabb politikát folytatna Oroszországgal szemben, amiből persze hiányozna Putyin dicsőítése, aligha kerülne ad acta az Északi Áramlat 2 sorsa.

Viszont ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára komoly lehetőségként merülne fel, hogy lehúzza a rolót. A német kereszténydemokrata Norbert Röttgen, aki kancellár akar lenni, azt jósolja, hogy az elnök újabb négy éve, csak még inkább kiélezné az eddigi helyzetet. Beleértve a Kínával szembeni konfrontációt, Németország megbüntetését, az unió meggyengítésének szándékát, Amerika további kivonulását a nemzetközi színtérről. Továbbá felerősödne az a hajlam, hogy Washington a viszályok kapcsán igyekszik még több olajat önteni a tűzre.

Azaz még több konfliktusra kell felkészülni a világban és a transz-atlanti kapcsolatokban is, ami azt vetíti előre: közeleg a vég.

Financial Times

A beloruszok nem hagyják magukat megfélemlíteni, nem érdekli őket, hogy a hatalom páncélozott járműveket és vízágyukat vezényelt ki Minszkban, mint ahogy szembeszállnak a tömeges letartóztatásokkal is. Immár hetedik hete tízezrek tiltakoznak a diktátor távozását és új választások kiírását követelve. A karhatalom és a hadsereg fekete ruhába öltözött emberei rengeteg tüntetőt megvertek, amint arról a közösségi médiában nyilvánosságra hozott filmfelvételek tanúskodnak.

A megmozdulások az egész országra kiterjednek, ilyen méretű demonstrációk nem voltak a Szovjetunió felbomlása óta. Ám Lukasenko a brutális erőszaknak, az őrizetbe vételeknek, illetve az ellenzéki vezetők kiutasításának, valamint Putyin támogatásának köszönhetően őrzi hatalmát. Az uniós külügyminiszterek ma tanácskoznak arról, hogy miként reagáljon az EU. Még mindig húzódik, hogy pontosan milyen szankciókat hozzanak.

Akiket a korábbi megmozdulásokról vittek be, azok arról számoltak be, hogy odabent megkínozták őket. A katonaság, a rendőrség és a biztonsági szolgálat támogatása alapvető a diktátor uralma számára. Az ellenzék, hogy megrendítse a fegyveres erők tagjainak hűségét, a vasárnapi tömegfelvonulás előtt nyilvánosságra hozta ezer rendőr személyi adatait. Egyben arra figyelmeztetett, hogy folytatja az akciót, ha a kormány nem vet véget a letartóztatásoknak.

Frankfurter Rundschau

A Bayern edzője nem érti, miért kell a Szuper Kupa döntőjét Budapesten megtartani, amikor Magyarországot a német virológiai központ a járvány miatt kockázatos övezetnek minősítette. Hansi Flick azonban egyúttal utalt arra, hogy a döntést az UEFA hozta meg, úgy hogy a csapatnak ezek után nincs más választása, csak a győzelemre összpontosít. Az egykori bajor aranycsapat tagja, Rumenigge a klub elnökeként úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi szövetség lépni kívánt a normális viszonyok helyreállítása felé, azaz hogy legyenek nézők, ez vezette a határozat meghozatalakor.

Az egyesületnek felkínált 3000 jegyből a bajor szurkolók 2100-at vettek meg, hogy a helyszínen kövessék a csütörtök esti meccset. Már ha nem betegek. A jelentkezők számára ma és holnap ingyenes tesztet végeznek a müncheni arénában. A visszatérés után pedig a bajor főváros repülőterén ismét megvizsgáltathatják magukat. Rumenigge szerint mindenképpen ki akarják szűrni mindazokat, akik esetleg megfertőződnek Magyarországon. (Mint emlékezetes, a Sevilla-drukkerek a 3 ezres kontingensből 2500-at visszamondtak – a szerk.)