Szerző: MICHAEL WECH
2021.03.30.
Magyar felirattal...
2021. április 25., vasárnap
TGM: A REFORMER. FERGE ZSUZSÁRÓL
MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.04.25.
A reformer a modern korban – ha nem vezető „államférfiakra” gondolunk, hanem a reformgondolatok képviselőire a közigazgatásban, a tudományban és a nyilvánosságban – háromféle funkciót tölt be: 1. szakember, 2. tanácsadó, 3. társadalomkritikus.
A most 90 esztendős Ferge Zsuzsa – akit a jó Isten még sokáig éltessen! – nagyszerű alkotói pályafutásának nagy részét olyan társadalomban töltötte el, amelyben ezeknek a szféráknak az elkülönítése nem lehetett (ma se lehet) teljes és világos. Olyan egyszerre (állami) tudományos és közigazgatási intézményben töltött majdnem 30 évet, mint a KSH (Központi Statisztikai Hivatal), amelynek a tervgazdálkodás, az állami beruházások primátusa, a Párt egalitárius missziója, az újraelosztás középponti szerepe miatt a politikai jelentősége is nagy volt, hiszen a KSH adataira kellett támaszkodniuk a gazdaság- és szociálpolitikát irányító szakmai (közigazgatási: központi és regionális) szerveknek.
Az 1989 előtti rendszert azért is kötötték össze olyan végzetes szálak az értelmiséggel, mert – az önkény és a zűrzavar elemei mellett – a reálszocialista politika a tudományra (mindenekelőtt a műszaki és társadalomtudományra) volt utalva.
Főként nem a közvélemény, nem a politikai versengés, hanem a valóság (ilyen vagy amolyan) tudományos megértése és (többnyire statisztikai) leírása befolyásolta a döntéseit. Ebben különös szerepet játszott a „rétegződés” – azaz az egyenlőtlenségek: a jövedelmi, szociális, kulturális-műveltségi-oktatási, szakmai-életvezetési, egészségi, lakhatási egyenlőtlenségek – empirikus és analitikus vizsgálata, amely mércéje lehetett (volna) a rendszer legitimációs önképének, igazolásának, a rendszercélok teljesülésének.
Az lehetett volna, írtam zárójelben, ha legalább a Párt (és alárendelt – mozgalmi és bürokratikus – szervezetei) belső közvéleménye, belső nyilvánossága ismerte volna a kutatási eredményeket és szakszerű közgazdasági és szociológiai értelmezésüket.
Ám ez nem volt így, bár a meglehetősen nagy létszámú, bonyolultan szervezett, részben jól képzett államhivatalnokokkal benépesített vezető struktúrák részesei olvasták az állam tudományos intézményei által előállított „anyagokat”...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.04.25.
A most 90 esztendős Ferge Zsuzsa – akit a jó Isten még sokáig éltessen! – nagyszerű alkotói pályafutásának nagy részét olyan társadalomban töltötte el, amelyben ezeknek a szféráknak az elkülönítése nem lehetett (ma se lehet) teljes és világos. Olyan egyszerre (állami) tudományos és közigazgatási intézményben töltött majdnem 30 évet, mint a KSH (Központi Statisztikai Hivatal), amelynek a tervgazdálkodás, az állami beruházások primátusa, a Párt egalitárius missziója, az újraelosztás középponti szerepe miatt a politikai jelentősége is nagy volt, hiszen a KSH adataira kellett támaszkodniuk a gazdaság- és szociálpolitikát irányító szakmai (közigazgatási: központi és regionális) szerveknek.
Az 1989 előtti rendszert azért is kötötték össze olyan végzetes szálak az értelmiséggel, mert – az önkény és a zűrzavar elemei mellett – a reálszocialista politika a tudományra (mindenekelőtt a műszaki és társadalomtudományra) volt utalva.
Főként nem a közvélemény, nem a politikai versengés, hanem a valóság (ilyen vagy amolyan) tudományos megértése és (többnyire statisztikai) leírása befolyásolta a döntéseit. Ebben különös szerepet játszott a „rétegződés” – azaz az egyenlőtlenségek: a jövedelmi, szociális, kulturális-műveltségi-oktatási, szakmai-életvezetési, egészségi, lakhatási egyenlőtlenségek – empirikus és analitikus vizsgálata, amely mércéje lehetett (volna) a rendszer legitimációs önképének, igazolásának, a rendszercélok teljesülésének.
Az lehetett volna, írtam zárójelben, ha legalább a Párt (és alárendelt – mozgalmi és bürokratikus – szervezetei) belső közvéleménye, belső nyilvánossága ismerte volna a kutatási eredményeket és szakszerű közgazdasági és szociológiai értelmezésüket.
Ám ez nem volt így, bár a meglehetősen nagy létszámú, bonyolultan szervezett, részben jól képzett államhivatalnokokkal benépesített vezető struktúrák részesei olvasták az állam tudományos intézményei által előállított „anyagokat”...
BOZÓKI ANDRÁS: KÍNA GYARMATOSÍTÁST FOLYTAT HAZÁNKBAN IS
KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.04.25.
Bozóki András, politológus, volt kulturális miniszter szerint a kínai kommunista állam gyarmatosítást folytat. Ötszáznegyven milliárdos hitellel adósrabszolgaságba akarja hajtani az országot, ahogyan tette Montenegróval is. „Lengyelország kapcsán szintén felmerült egy ilyen ötlet, de a lengyelek elutasították” – mondta Bozóki. Hozzátette: „ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy csúszópénzek is állhatnak a projekt mögött, ugyanis a kormány nagyon eltökélten áll az egyetem mellett”.
Az alapítványi magánkézbe adott magyar egyetemekkel kapcsolatban a politológus úgy fogalmazott: „mivel a kormány mindent mér, úgy érezheti, el fogja veszíteni a következő választásokat, ezért ki kell építenie egy alternatív államot. Vagyis ki kell szivattyúznia a pénzt, a vagyont az államból és be kell raknia azokat ilyen testületekbe”. Abban bízik, ha feláll az új kormány a mostani ellenzéki pártokkal, akkor az első feladatuk az lesz, hogy új alkotmányt írnak – amely minden baj forrása –, s népszavazásra bocsájtják.
Szerző: KlikkTV
2021.04.25.
Az alapítványi magánkézbe adott magyar egyetemekkel kapcsolatban a politológus úgy fogalmazott: „mivel a kormány mindent mér, úgy érezheti, el fogja veszíteni a következő választásokat, ezért ki kell építenie egy alternatív államot. Vagyis ki kell szivattyúznia a pénzt, a vagyont az államból és be kell raknia azokat ilyen testületekbe”. Abban bízik, ha feláll az új kormány a mostani ellenzéki pártokkal, akkor az első feladatuk az lesz, hogy új alkotmányt írnak – amely minden baj forrása –, s népszavazásra bocsájtják.
A KLASSZIKUS MANIPULÁCIÓ MINŐSÍTETT ESETE
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.04.25.
Ennél manipulatívabb, félrevezetőbb, igénytelenebb, aljasabb fércművet már aligha fog ma szembefújni a szél, le is mentettem, nehogy eltűnjön, mint megannyi aranyóra vagy alkotmányos költség. Már biztos sokan találkoztak vele, a Magyarországa Kormánya nevű Facebook-oldal tette közzé az alább látható, műfajilag nehezen kategorizálható izét, ezzel a kísérőszöveggel:
A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ezekből az adatokból jól látható, hogy minden Magyarországon használt vakcina hatékony és erős védelmet nyújt a fertőzés ellen. Mindenkit arra kérünk, hogy éljen az oltás lehetőségével. Az oltás életet ment.
Ez itt egy tudományos igényességű, az oltakozás előtt álló embereket nagykorúnak tekintő táblázat (nevezzük táblázatnak) arról, hogy a kormány saját becsületszava szerint hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg a második oltás után. Aki nem hitte el Gulyás Gergelynek, hogy „a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”, annak tessék, itt van a „bizonyíték”:...
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.04.25.
A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ezekből az adatokból jól látható, hogy minden Magyarországon használt vakcina hatékony és erős védelmet nyújt a fertőzés ellen. Mindenkit arra kérünk, hogy éljen az oltás lehetőségével. Az oltás életet ment.
Ez itt egy tudományos igényességű, az oltakozás előtt álló embereket nagykorúnak tekintő táblázat (nevezzük táblázatnak) arról, hogy a kormány saját becsületszava szerint hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg a második oltás után. Aki nem hitte el Gulyás Gergelynek, hogy „a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”, annak tessék, itt van a „bizonyíték”:...
A „MAGYAR BETEG” ÁLLAPOTA AVAGY GYÓGYÍTHATÓ-E PATYOMKIN-JOGÁLLAMUNK?
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.04.23.
A helyzet fokozódik. Az Európai Parlament (EP) úgy határozott, hajlandó „csőre tölteni” a jogállamiság ellen vétő államokat fenyegető fegyverét. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt nyilatkozta: továbbra is úgy gondolja, „beteg a magyar demokrácia”. A nemrég nyilvánosságra került, a világ 180 országának helyzetét elemző World Press Freedom Index – 2020 Magyarországot a 89. – közvetlen szomszédjaink között a legrosszabb – helyre rangsorolta. Ehhez képest Varga Judit igazságügy-miniszter Facebook-oldalán hazánkat az EU azon kevés tagállamai egyikének látja, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában.
A kérdés, hogy Magyarország jogállam-e, túlmutat a jogelméleti vitán. Sok ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz sorsa függ ettől, és mindennapjainkat, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek működését is alapvetően befolyásolja, milyennek ítéli majd az EU a magyar jogállam minőségét. Miközben a demokratikus ellenzék tagadja, hogy jogállamban élnénk, Európa pedig kételkedő, Orbán Viktor szerint Magyarország minden kétséget kizáróan jogállam. Ő legfeljebb azzal árnyalja véleményét, hogy vannak sajátos vonásai, hiszen tükrözi nemzeti szuverenitásunkat. Ez azonban – szerinte – így is van rendjén: nincs olyan jogrend, amely korlátozhatná önállóságunkat, nem ismerünk el olyan szabadságot, amely akadályozhatná érdekeink érvényesítését. Csak a „Szent Korona”, az „Ezeréves múlt” és az „Alaptörvény” mágikus fogalmai jelölhetik ki nemzetünk jövőjét.
Sokan gondolják úgy, hogy az állapotainkról szóló vita a jogelmélet fogalmai „ütköztetésének” formájában zajlik majd. Ám, miközben a fogalmak a jelenségek leírásának hatékony eszközei, hiányosságuk, hogy a folyamatok lezajlását nem tükrözik. A gyakorlatban azonban nemcsak az a fontos, hogy tudjuk, miről beszélünk, hanem az is, miként jellemezhető a pillanatnyi állapot és annak változása. Az orvostudomány fontos kompetenciája, hogy képes volt azonosítani a kórt, a tapasztalt orvostól azonban elvárható, hogy ne csupán megnevezni tudja a bajt, de felmérve a betegség stációit, ahhoz illessze a terápiát. Ez az oka, hogy a gyógyításban nélkülözhetetlen a különböző vizsgálatok által szolgáltatott leletek sokasága. Nincs ez másként a társadalom esetén sem...
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.04.23.
A kérdés, hogy Magyarország jogállam-e, túlmutat a jogelméleti vitán. Sok ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz sorsa függ ettől, és mindennapjainkat, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek működését is alapvetően befolyásolja, milyennek ítéli majd az EU a magyar jogállam minőségét. Miközben a demokratikus ellenzék tagadja, hogy jogállamban élnénk, Európa pedig kételkedő, Orbán Viktor szerint Magyarország minden kétséget kizáróan jogállam. Ő legfeljebb azzal árnyalja véleményét, hogy vannak sajátos vonásai, hiszen tükrözi nemzeti szuverenitásunkat. Ez azonban – szerinte – így is van rendjén: nincs olyan jogrend, amely korlátozhatná önállóságunkat, nem ismerünk el olyan szabadságot, amely akadályozhatná érdekeink érvényesítését. Csak a „Szent Korona”, az „Ezeréves múlt” és az „Alaptörvény” mágikus fogalmai jelölhetik ki nemzetünk jövőjét.
Sokan gondolják úgy, hogy az állapotainkról szóló vita a jogelmélet fogalmai „ütköztetésének” formájában zajlik majd. Ám, miközben a fogalmak a jelenségek leírásának hatékony eszközei, hiányosságuk, hogy a folyamatok lezajlását nem tükrözik. A gyakorlatban azonban nemcsak az a fontos, hogy tudjuk, miről beszélünk, hanem az is, miként jellemezhető a pillanatnyi állapot és annak változása. Az orvostudomány fontos kompetenciája, hogy képes volt azonosítani a kórt, a tapasztalt orvostól azonban elvárható, hogy ne csupán megnevezni tudja a bajt, de felmérve a betegség stációit, ahhoz illessze a terápiát. Ez az oka, hogy a gyógyításban nélkülözhetetlen a különböző vizsgálatok által szolgáltatott leletek sokasága. Nincs ez másként a társadalom esetén sem...
SZOMBATON IS KÉTSZÁZ FÖLÖTT VOLT A HALOTTAK SZÁMA, 2328 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK
TELEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2021.04.25.
Napi új fertőzöttek száma:
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2021.04.25.
2328 (az előző naphoz képest: –468)
Napi új halálos áldozatok száma:
205 (az előző naphoz képest: –7)
Kórházi ellátást igénylők száma:
6284 (az előző naphoz képest: –453)
Lélegeztetőgépre szorulók száma:
790 (az előző naphoz képest: –23)
Az első dózissal oltottak száma:
3 596 129 fő (+19 424 a szombati közlés óta)
Ebből a második dózissal is beoltottak száma:
1 621 420 fő (+68 735 a szombati közlés óta)
„A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra is terjed, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos” – olvasható a központi koronavírus-oldalon közzétett legfrissebb tájékoztatásban...
„A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra is terjed, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos” – olvasható a központi koronavírus-oldalon közzétett legfrissebb tájékoztatásban...
ÚGY LEÉPÜLT A MAGYAR PARLAMENT, HOGY MÁR ABBÓL LESZ A LEGNÉPSZERŰBB, AKI A LEGKEVÉSBÉ VESZI KOMOLYAN
MAGYAR JETI / 444.HU
Szerzők: Ács Dániel, plankog, Kiss Bence, Kaufmann Balázs
2021.04.25.
- Mi ez, az ország háza vagy egy kiüresedett cirkusz?
A Magyar Jeti korábbi adásai:
Szerzők: Ács Dániel, plankog, Kiss Bence, Kaufmann Balázs
2021.04.25.
- Mi ez, az ország háza vagy egy kiüresedett cirkusz?
- Miért érezheti azt a választó, hogy az elmúlt évtizedben formálissá vált a magyar parlamentarizmus?
- Hová tűntek a parlamentből a viták, az izgalmas parlamenti vizsgálóbizottságok, a sajtó?
- És mi lett a Riszpekt Házzal?
Műsorunk és a 444 stúdiója olvasóink és nézőink támogatásával valósult meg, köszönjük!
A Magyar Jeti korábbi adásai:
KIREKESZTŐ, CSALÓKA ÉS NEM TUDNI, VALÓJÁBAN MIRE VALÓ A VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNY
MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.04.24.
Akit külföldön oltottak, nem kaphat védettségi igazolványt, állítja a Telex híroldal.
Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ha meglesz a „négymillió beoltott jövő hét szerda-csütörtök magasságában”, akkor újabb járványügyi korlátozásokat old fel a kormány, s jelentőséget nyer a védettségi igazolvány: megnyitják a szolgáltatások széles körét azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy beoltották már őket vagy átestek a megbetegedésen.
Azonban védettségi igazolványt csak az kaphat, aki Magyarországon vette fel a vődőoltást, figyelmeztet a Telex.
A lap egy olvasói levelet is közöl, amelyet egy külföldön, jelesül Szerbiában vakcinát kapott pár küldött meg a szerkesztőségnek, akik sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy vakcinaigazolványhoz jussanak.
Az olvasói levélből kiderül, hogy a külföldön oltakozókról a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) nem vezet nyilvántartást.
A pár hiába próbálkozott a magyarországi háziorvosuknál és a dokumentumot kiállító NKK-nál, csak azt a választ kapták, hogy:
„a védettségi igazolás megszerzésének feltétele, hogy az oltás felvétele Magyarországon történt” (vagy valaki igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen).
Pedig számosak lehetnek olyanok, akik külföldön (pl. a környező országokban) jutottak vakcinához. Az ő esetükben egyelőre bizonytalan, hogy oltási igazolványhoz juthatnak-e, a jövő héten életbe lépő könnyítések pedig rájuk is vonatkoznak-e vajon...
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.04.24.
Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ha meglesz a „négymillió beoltott jövő hét szerda-csütörtök magasságában”, akkor újabb járványügyi korlátozásokat old fel a kormány, s jelentőséget nyer a védettségi igazolvány: megnyitják a szolgáltatások széles körét azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy beoltották már őket vagy átestek a megbetegedésen.
Azonban védettségi igazolványt csak az kaphat, aki Magyarországon vette fel a vődőoltást, figyelmeztet a Telex.
A lap egy olvasói levelet is közöl, amelyet egy külföldön, jelesül Szerbiában vakcinát kapott pár küldött meg a szerkesztőségnek, akik sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy vakcinaigazolványhoz jussanak.
Az olvasói levélből kiderül, hogy a külföldön oltakozókról a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) nem vezet nyilvántartást.
A pár hiába próbálkozott a magyarországi háziorvosuknál és a dokumentumot kiállító NKK-nál, csak azt a választ kapták, hogy:
„a védettségi igazolás megszerzésének feltétele, hogy az oltás felvétele Magyarországon történt” (vagy valaki igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen).
Pedig számosak lehetnek olyanok, akik külföldön (pl. a környező országokban) jutottak vakcinához. Az ő esetükben egyelőre bizonytalan, hogy oltási igazolványhoz juthatnak-e, a jövő héten életbe lépő könnyítések pedig rájuk is vonatkoznak-e vajon...
VISZI A BALATONI KIKÖTŐKET A NER
NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2021.04.24.
A katasztrófavédelem bürokratái is igyekeznek segíteni, hogy a széplaki megakikötő építése mielőbb elkezdődhessen. Siófok pert indít a hatóság ellen.
Perre megy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) a balatonszéplaki vitorláskikötő vízjogi engedélye ügyében a siófoki önkormányzat. A mederkotrás és a mólószár meghosszabbítására kiadott engedélyt a település megfellebbezte, ám a hatóság ezt nem vette figyelembe, ugyanis az OKF szerint a város nem fizette be az igazgatási szolgáltatási díjat. Siófok szerint viszont az önkormányzat illetékmentes az ilyen ügyekben.
- Hiánypótlási felhívást kaptunk a főigazgatóságtól – mondta Lengyel Róbert siófoki polgármester –, s bár jeleztük, a törvény szerint mentesülünk a fizetési kötelezettség alól, az OKF elutasította a fellebbezésünket és véglegesítette a vízjogi engedélyt. Azért is érdekes a főigazgatóság eljárása, mert az eljárás során korábban két másik fellebbezésünknél nem kaptunk díjfizetési felszólítást. Természetesen nem hagyjuk ennyiben a dolgot, s eljárási szabálysértésre hivatkozva közigazgatási bíróságon perelünk az igazunkért.
- Ez a partszakasz nem alkalmas mélymerülésű hajók fogadására – magyarázta Rozner Tamás, az egyesület elnöke. – Ha megépülnek a mólószárak és kikotorják a medret, életveszélyessé válik számunkra a hajózás, ugyanis elveszi tőlünk a cirkálószakaszt. A mólók miatt a mi kikötőnk eliszaposodik...
Szerző: VAS ANDRÁS
2021.04.24.
Perre megy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) a balatonszéplaki vitorláskikötő vízjogi engedélye ügyében a siófoki önkormányzat. A mederkotrás és a mólószár meghosszabbítására kiadott engedélyt a település megfellebbezte, ám a hatóság ezt nem vette figyelembe, ugyanis az OKF szerint a város nem fizette be az igazgatási szolgáltatási díjat. Siófok szerint viszont az önkormányzat illetékmentes az ilyen ügyekben.
- Hiánypótlási felhívást kaptunk a főigazgatóságtól – mondta Lengyel Róbert siófoki polgármester –, s bár jeleztük, a törvény szerint mentesülünk a fizetési kötelezettség alól, az OKF elutasította a fellebbezésünket és véglegesítette a vízjogi engedélyt. Azért is érdekes a főigazgatóság eljárása, mert az eljárás során korábban két másik fellebbezésünknél nem kaptunk díjfizetési felszólítást. Természetesen nem hagyjuk ennyiben a dolgot, s eljárási szabálysértésre hivatkozva közigazgatási bíróságon perelünk az igazunkért.
Lassan minden hónapra jut egy vitorláskikötő-építési terv a Balatonnál, lapunk is beszámolt többek között a balatonföldvári e-kikötő elleni tiltakozásról. Földvárhoz hasonlóan a széplaki kikötőbővítés terve sem újkeletű. A beruházó Yolle Kft. tulajdonosa, Kenesei István már bő évtizede próbálkozik a jelenlegi, cirka negyven férőhelyes, alacsony merülésű hajók számára kialakított portja megnövelésével, s mélymerülésű hajók fogadására alkalmassá tételével. A terv az, hogy 178 hajó is ki tudjon kötni. Ehhez meghosszabbítanák a mólószárakat, a keleti 338, a nyugati 253 méterre nyúlna be a Balatonba. 35 ezer köbméter iszapot kotortatnának ki, hogy a nagytőkesúlyú vitorlások is be tudjanak állni a kikötőbe az amúgy sekély vízben.
A Yolle igyekezett az önkormányzatot is megnyerni az ügynek, vállalta, lidósítja a szomszédos szabadstrand egy részét, s az ötletre – illetve egy kikötőt kiszolgáló parkoló megépítésére – 2018-ban az akkor még fideszes többségű városvezetés rá is bólintott. Történt ez annak ellenére, hogy – amint arról a Siófoki Hírek beszámolt – a helyiek közül sokan tiltakoztak a kikötőbővítés ellen a két éve nyáron megtartott lakossági fórumokon. Azóta petíció is indult, melyet már több, mint ezren aláírtak. Miután 2019 októberében a Fidesz-KDNP totális vereséget szenvedett Siófokon, az új, ellenzéki többségű testület is az ellenzők oldalára állt, s visszavonta a korábbi, támogató határozatot.
- A szakértői vélemények nem meggyőzőek – mondta lapunknak Lengyel Róbert –, s szerintünk szakmailag nem kellően alátámasztott az az érvelés, hogy a tóba több száz méterre benyúló új létesítmény nem lesz semmilyen ökológiai hatással a Balatonra. Így, amíg nincs meggyőző bizonyíték, nem tudom támogatni a beruházást. Hasonlóképpen tiltakozik a bővítés ellen a Yolle kikötőjének szomszédja, az Ezüstpart Vitorlás Egyesület (EVE). Az 1992-ben alapított, az újságírószövetség hajdani, jelenleg 70 férőhelyes kikötőjét használó klub szerint a gigantikus mólószárak megépítése katasztrofális következményekkel járna számukra.
- Ez a partszakasz nem alkalmas mélymerülésű hajók fogadására – magyarázta Rozner Tamás, az egyesület elnöke. – Ha megépülnek a mólószárak és kikotorják a medret, életveszélyessé válik számunkra a hajózás, ugyanis elveszi tőlünk a cirkálószakaszt. A mólók miatt a mi kikötőnk eliszaposodik...
VESSÜNK VÉGET MÁR AZ ÁRVALÁNYHAJAS, FALVÉDŐS „KAPARJ KURTA” VILÁGNAK!
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.24.
Ebben a mai magyar „kaparj, kurta, neked is jut” világban igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy a vírusfertőzés újra megjelent az oktatási intézményekben, mert Covid-fertőzött szülők gyerekei is ott ültek hétfőn az iskolapadokban, megjelentek az óvodákban, bölcsődékben. Pedig tudhatták, és biztosan tudták is, hogy nem lenne szabad beküldeniük, bevinniük a gyereket, de mégis megtették. Miért? Mert egy társadalom, amelyiket tíz éve arra dresszíroznak, hogy már a „társadalmi felelősségvállalás”, kifejezéstől is röhögőgörcsöt kapjon, amelyikkel elhitették, hogy nem kell törődni másokkal, és dicsőség bármi áron megszerezned azt, ami téged szolgál, és csak az a fontos, hogy a te érdekeid érvényesüljenek, az nyilvánvalóan így fog viselkedni.
Azon sincs mit csodálkozni, hogy a szakminisztérium nem adott választ arra, hány helyen kellett intézkedni az oktatásban azután, hogy április 19-én kinyitották az óvodák és az iskolák kapuit, és azokban ismét megjelent a vírus. Egy olyan társadalomban, amelyet tíz éve arra dresszíroznak, hogy a legfőbb vezér mindenható, a hatalomnak pedig sem elszámolni valója, sem beszámolási kötelezettsége nincs azokkal szemben, akik magát ezt a hatalmat a választásukkal létrehozták, nem is várható, hogy a hatalom bármely képviselője másképp viselkedjen. Ő ugyanis elhiszi, hogy a legfőbb vezér valóban mindenható, hiszen az ő szempontjából az is, bármikor kirúghatja kényelmes és jól fizető állásából. Ebben a „kaparj kurta, neked is jut” magyar világban tehát nem várható el egyikőjüktől sem, hogy ellentmondjon a központi ukáznak. Még akkor sem, ha a józan ész mást mondatna vele.
Ha egyszer a legfőbb vezér azt közölte, hogy április 19-én ki kell nyitni az iskolák alsó tagozatait és az óvodákat is, akkor azokat ki is nyitották! Ha most, a majd később lejátszandó focimeccsek ígéretével ámító, közben igazi magyar legényként kuncorászó és kacsintgató legfőbb vezér azt mondja, hogy csak a beoltottak száma számít, és még több, még nagyobb számú kontaktust lehetővé tevő nyitásokat foganatosít, akkor csak a beoltottak száma számít. Legfeljebb a hatalom részesei az otthonaikban a konyhai falvédőkbe aranyszállal belehímzett „kaparj kurta” mellé pirossal még odavarrják azt is: „hallgatni arany”...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.24.
Azon sincs mit csodálkozni, hogy a szakminisztérium nem adott választ arra, hány helyen kellett intézkedni az oktatásban azután, hogy április 19-én kinyitották az óvodák és az iskolák kapuit, és azokban ismét megjelent a vírus. Egy olyan társadalomban, amelyet tíz éve arra dresszíroznak, hogy a legfőbb vezér mindenható, a hatalomnak pedig sem elszámolni valója, sem beszámolási kötelezettsége nincs azokkal szemben, akik magát ezt a hatalmat a választásukkal létrehozták, nem is várható, hogy a hatalom bármely képviselője másképp viselkedjen. Ő ugyanis elhiszi, hogy a legfőbb vezér valóban mindenható, hiszen az ő szempontjából az is, bármikor kirúghatja kényelmes és jól fizető állásából. Ebben a „kaparj kurta, neked is jut” magyar világban tehát nem várható el egyikőjüktől sem, hogy ellentmondjon a központi ukáznak. Még akkor sem, ha a józan ész mást mondatna vele.
Ha egyszer a legfőbb vezér azt közölte, hogy április 19-én ki kell nyitni az iskolák alsó tagozatait és az óvodákat is, akkor azokat ki is nyitották! Ha most, a majd később lejátszandó focimeccsek ígéretével ámító, közben igazi magyar legényként kuncorászó és kacsintgató legfőbb vezér azt mondja, hogy csak a beoltottak száma számít, és még több, még nagyobb számú kontaktust lehetővé tevő nyitásokat foganatosít, akkor csak a beoltottak száma számít. Legfeljebb a hatalom részesei az otthonaikban a konyhai falvédőkbe aranyszállal belehímzett „kaparj kurta” mellé pirossal még odavarrják azt is: „hallgatni arany”...
300 EZER EMBERNEK KELL ELFOGADNIA A KÍNAI VAKCINÁT, HOGY TARTHATÓ LEGYEN ORBÁN MENETRENDJE
G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.04.23.
Ambiciózus oltási tempót vázolt ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt már a megszólalása előtt bejelentette egy Facebook-videó formájában, hogy elértük a 3,5 millió beoltottat, így holnaptól jön a nyitás már beharangozott újabb szakasza, egyebek mellett kinyithatnak az éttermek teraszai.
A kormányfő az interjúban már arról beszélt, hogy a jövő hét közepén, szerdán-csütörtökön meglehet a négymillió beoltott is, és akkor megnyitják a szolgáltatások széles körét azok előtt, akiknek van védettségi igazolványuk. Megnyílhatnak a színházak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkusz, az edző- és fitnesztermek, a jégpályák, az állatkertek, a fürdők és uszodák, a játszóházak, a sportesemények, a kalandparkok, és kinyithatnak a szállodák, éttermek belső helyiségei is.
Rögtön felmerül ezzel kapcsolatban, hogy mennyire reális ez a menetrend. Ha megengedően a csütörtökkel számolunk, akkor napi kicsit több mint 70 ezer első oltást kell beadni, mert az operatív törzs ma reggeli adatközlése szerint 3 508 846-an kapták meg legalább az első oltást. Az oltási kapacitással minden bizonnyal nem lesz probléma, mert április első felében volt már olyan hétnapos időszak, amikor meghaladta a 70 ezret a naponta beadott első oltások száma...
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.04.23.
A kormányfő az interjúban már arról beszélt, hogy a jövő hét közepén, szerdán-csütörtökön meglehet a négymillió beoltott is, és akkor megnyitják a szolgáltatások széles körét azok előtt, akiknek van védettségi igazolványuk. Megnyílhatnak a színházak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkusz, az edző- és fitnesztermek, a jégpályák, az állatkertek, a fürdők és uszodák, a játszóházak, a sportesemények, a kalandparkok, és kinyithatnak a szállodák, éttermek belső helyiségei is.
Rögtön felmerül ezzel kapcsolatban, hogy mennyire reális ez a menetrend. Ha megengedően a csütörtökkel számolunk, akkor napi kicsit több mint 70 ezer első oltást kell beadni, mert az operatív törzs ma reggeli adatközlése szerint 3 508 846-an kapták meg legalább az első oltást. Az oltási kapacitással minden bizonnyal nem lesz probléma, mert április első felében volt már olyan hétnapos időszak, amikor meghaladta a 70 ezret a naponta beadott első oltások száma...
„NEKED KIMARAD PÁR HÓNAP, VALAKI MÁS MEG ELVESZTI BENNE AZ ÉLETÉT”
444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI, KAUFMANN BALÁZS
2021.04.25.
Egyetlen nap alatt egy másik várossá változott szombaton Budapest.
A teraszok csordultig teltek, főleg fiatalokkal. A legtöbben azt mondják, már szükségük volt az együttlétre. És a legtöbben meg is tudják magyarázni maguknak, miért nem veszélyes a vírus szempontjából ez az együtt töltött idő.
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI, KAUFMANN BALÁZS
2021.04.25.
Egyetlen nap alatt egy másik várossá változott szombaton Budapest.
A teraszok csordultig teltek, főleg fiatalokkal. A legtöbben azt mondják, már szükségük volt az együttlétre. És a legtöbben meg is tudják magyarázni maguknak, miért nem veszélyes a vírus szempontjából ez az együtt töltött idő.
EGY ÉLETMŰ AZ EGYENLŐSÉG SZOLGÁLATÁBAN - FERGE ZSUZSA KÖSZÖNTÉSE 90. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL
MÉRCE
Szerző: Mérce szerkesztősége
2021.04.25.
Ferge Zsuzsa kilencvenedik születésnapja alkalmából a Mérce szerkesztősége arra kérte volt kollégáit és tanítványait, hogy segítsenek összegyűjteni néhány olyan rövid részletet írásaiból, amelyek felvillantják életművének legfontosabb témáit, gondolatait.
Az alábbi összeállításban, amelynek alapját Ferge Zsuzsa 2008-as „hevenyészett önéletrajzi jegyzetei” képezik, több mint 20 munkatársa, barátja működött közre. Hálásak vagyunk nekik, hogy ily módon közös ajándékkal köszönthetjük a kiváló társadalomtudóst, a magyarországi társadalompolitikai gondolkodás legnagyobb hatású kortárs gondolkodóját, az egyenlőség és a szolidaritás következetes szószólóját.
A következő napokban több cikket is szentelünk még e rendkívüli alkotói pályafutásnak, ezeket itt gyűjtjük majd össze.
Kedves Zsuzsa, sokak nevében szeretnénk köszönetet mondani, és boldog születésnapot kívánunk!
A cikk szerkesztői és a Mérce szerkesztősége
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Mérce szerkesztősége
2021.04.25.
Ferge Zsuzsa kilencvenedik születésnapja alkalmából a Mérce szerkesztősége arra kérte volt kollégáit és tanítványait, hogy segítsenek összegyűjteni néhány olyan rövid részletet írásaiból, amelyek felvillantják életművének legfontosabb témáit, gondolatait.
Az alábbi összeállításban, amelynek alapját Ferge Zsuzsa 2008-as „hevenyészett önéletrajzi jegyzetei” képezik, több mint 20 munkatársa, barátja működött közre. Hálásak vagyunk nekik, hogy ily módon közös ajándékkal köszönthetjük a kiváló társadalomtudóst, a magyarországi társadalompolitikai gondolkodás legnagyobb hatású kortárs gondolkodóját, az egyenlőség és a szolidaritás következetes szószólóját.
A következő napokban több cikket is szentelünk még e rendkívüli alkotói pályafutásnak, ezeket itt gyűjtjük majd össze.
Kedves Zsuzsa, sokak nevében szeretnénk köszönetet mondani, és boldog születésnapot kívánunk!
A cikk szerkesztői és a Mérce szerkesztősége
ITT OLVASHATÓ
SZABAD SZEMMEL: MEGHAL A LÉLEGEZTETŐ GÉPRE KAPCSOLT BETEGEK 95%-A, MERT NINCS ELEGENDŐ KEZELŐ SZEMÉLYZET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZERLESTEY LAJOS
2021.04.25.
Médiapart
A magyar hatóságok az oltási kampány segítségével próbálják elvonni a figyelmet arról, hogy már jó ideje rekordszintet ér el a korona halottak száma. A helyzet teljesen paradox, mivel idáig a lakosság 42 %-a kapta meg legalább az első szúrást, aminél az unióban csupán Málta áll jobban, ám közben az ország március közepe óta vezeti a szomorú világstatisztikát, amely az áldozatok számát az össznépességre vetítve mutatja.
Hogy ennyien vannak túl legalább az első adagon, az persze köszönhető a 3 millió orosz, illetve 2 millió kínai vakcinának. Ám ahogy halad az oltási folyamat, úgy halványodik a tény, hogy hány emberrel végez a betegség. Az adatokat persze nem veri nagydobra a kormánypárti sajtó, beleértve a közmédiát. Orbán Viktor legutóbb azt üzente az ellenzéknek, hogy nem kellene politikai verseny tárgyává tenni, hány halott van – tartózkodni kellene a méltatlan nyilatkozatoktól.
Az ősszel azonban még ő mondta, hogy a sikert az áldozatok számán mérik, igaz, akkor a szám még csupán pár száznál járt. Lehet, hogy a politikus bajban van a válság miatt? Oly mértékben, hogy még a választási sikere is megkérdőjeleződhet? Sok magyarnak persze fogalma sincs a tényleges helyzetről, ami persze nem meglepő, mert az oltásokat a hatalom ködfüggönyként használja.
Orbán azt akarja bizonyítani, milyen remek a rendszere, más uniós tagokkal összevetve. A kórházakból egyetlen fényképfelvétel sem szivárog ki, miközben az orvosszakszervezetek azt közlik, hogy meghal a lélegeztető gépre kapcsolt betegek 95 %-a, mert nincs elegendő kezelő személyzet. A kirendelt katonák egyetlen újságírót sem engednek be és gondoskodnak arról, hogy tartsák a szájukat a doktorok és nővérek.
A statisztikák nem állnak összhangban azzal a hivatalos mantrával, hogy Magyarország jobban teljesít a ragály leküzdésében, mint a Nyugat, amellyel persze a kormány nem győzi összehasonlítani magát. Ám a magyar egészségügy állapota nem éppen irigylésre méltó. A Fidesz azonban igyekszik a felelősséget az ellenzékre rátolni. Sőt Lázár János már a nyugati országokat okolta a sok halottért. Akkor egyébként még 20 ezernél tartott a szám, mostanra azonban már eléri a 26 ezret.
Foreign Policy
A magyar-lengyel-olasz triumvirátus vezérletével egyesülni próbál az európai szélsőjobb, csak kérdés, képesek-e túllépni belső ellentéteiken és így növelni befolyásukat Brüsszelben. De ettől még tény, hogy az irányzat virágzik Európa jó részében. A magyaroknál és a lengyeleknél hatalmon van, de jól áll Salvini, Le Pen, valamint a spanyol Vox is. Csak ez az erő az EU-n belül nem nyilvánul meg kellő súllyal, pedig a keményvonalas nacionalistáknak több mandátumuk van a Strasbourgban, mint idáig bármikor.
Az olasz Liga egyik EP-képviselője azt mondja, az Orbán-Morawiecki-Salvini hármas olyan politikai platformot kíván létrehozni, amely megvédi az európai gyökereket a lelketlen multikulti ellen, megállítja a bevándorlást és megóvja a hagyományos családot. Már most is igyekeznek összehangolni álláspontjukat, amikor szavazni kell az Európai Parlamentben.
Novák Katalin szerint az Oroszország kapcsán fennálló véleménykülönbség nem gátolja túlzottan az együttműködést. Viszont az Európai Külkapcsolati Tanács egyik szakértője arra mutat rá, hogy a Fidesz és a PiS szemében Le Pen örök kitaszított, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata nincsen. Ebből pedig az következik, hogy másként vélekedik Brüsszelről, mint a többiek.
A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik elemzője szerint Orbán, Kaczynski és Salvini tudja, mit akar Brüsszeltől, a francia vezetőnek viszont nincs ez irányú stratégiája. De lehet, hogy ezzel együtt közeledni tudnak egymáshoz az érintett pártok. A PiS nevében Waszczykowski EP-képviselő azt mondja, pár éve még tárgyalni is nehezükre esett Le Penékkel, ma Varsó várakozó állásponton van, de nem zárkózik el a párbeszédtől. A franciák is óvatosak azonban: látni kívánják, milyen eredményt hoz a hónap elején meghirdetett budapesti kezdeményezés.
Ám bármennyire is nacionalisták, ettől még megpróbálnak összefogni.
FT
Hodorkovszkij arra figyelmeztet, hogy a putyini tekintélyuralom megakadályoz minden gazdasági és politikai változást Oroszországban, és a jogállam teljes hiánya, valamint a Nyugattal kialakult feszültség elriasztja a nyugati befektetőket. Az egykori olajmágnás, aki összekülönbözött az elnökkel, ezért éveket töltött börtönben, jelenleg pedig emigrációban él, rámutat, hogy a pangás rengeteget ront az oroszok életszínvonalán.
Sőt, fennáll a veszély, hogy Moszkva politikai hibái és lépesei viszályhoz vezetnek a nyugati államokkal. Az államfő úgy akarja feltüntetni, hogy nagy játékos a világpolitikában, csak éppen ezt nem támasztja alá az ország állapota. Ezért azután a szokásos módszert alkalmazza: semmibe veszi a szabályokat. De nagyon úgy néz ki, hogy a másik oldalnak immár elege van belőle. Biden azt ígéri, hogy a machinációk sokba fognak kerülni Putyinnak.
Ám az orosz törvények olyanok, hogy a rendszert választásokon nem lehet leváltani. Forradalomra sem lehet számítani. Ám ha az államfő meghal, vagy leesik lábáról, akkor a rezsim aligha éli túl drámai konfliktus nélkül. Ez pedig újabb feszültségeket eredményezne a társadalomban. Viszont még az is az elképzelhető, hogy a téves számítások miatt az ország belesodródik valamilyen katonai konfliktusba és alulmarad.
A politikus uralmának következménye, hogy az oroszok jó része tehetetlennek érzi magát. Ezzel párhuzamosan a hatóságok szándékosan alacsonyan tartják a béreket, úgy hogy az emberek jelentős hányada egyik napról a másikra él. A cél az, hogy ily módon is rá legyen szorulva a politikai vezetésre. Arra ugyanakkor ezek után nemigen lehet számítani, hogy a tömegek majd nyomást fejtenek ki az átalakulásért.
A gazdasági változásokat gátolja, hogy az állami beruházások nem kis része teljesen értelmetlen, nem csupán azért, mert a közpénzek javát lenyúlják. Hanem mert a politika alapvetően tartalékolni kíván, hogy ne kelljen a nyugatra támaszkodnia. Azon kívül a nyugati szankciók miatt nem jönnek külföldi befektetők és élenjáró műszaki eszközök. Végül pedig a Kreml már jó párszor elárulta, mit tart a magántulajdonról és nemzetközi bíróságok ítéleteiről. A hazai demokratikus intézmények viszont nem függetlenek.
Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az lehet sikeres, aki elfogadja a korrupciót és hajlandó a Kreml szabályai szerint játszani. Ezt érdemes szem előtt tartaniuk a nyugati beruházóknak.
Der Standard
Meglehetősen orbáni volna, ha az osztrák kancellár azt hinné, hogy túlteheti magát a jogállamon, írja a kommentár, miután az Alkotmánybíróság arra kötelezte Kurzot, hogy holnapig adja ki mindazokat a nála lévő bizonyítékokat, beleértve a mobilján lévő SMS-eket, amelyek az Ibizagate-re vonatkoztak. Mint emlékezetes, a spanyol szigeten egy állítólagos orosz milliomos lányka csőbe húzta az akkori koalíció kisebbik pártjának, az FPÖ-nek az elnökét, aki leplezetlenül beszélt törvénysértő hatalmi törekvéseiről, ezért azután lemondásra kényszerült.
A botrány kivizsgálására alakult parlamenti bizottság igényli az esetleges terhelő adatokat, az ellenzék ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az kötelezze együttműködésre a kormányfőt. Az aonban azt állítja, hogy már mindent átadott. Természetesen, jegyzi meg a lap, ami nem volt, vagy amit megsemmisítettek, azt nem lehet prezentálni. De a lényeg, hogy Kurz dönti el, mi a fontos a vizsgálat számára. Ám továbbment és nyitva hagyta, hogy eleget tesz-e a taláros testület ítéletének. Így vetődik fel, hogy netán nem az orbáni utat választja-e.
Die Presse
Bár Ausztria a keleti nyitás után 7 évig még zárva tartotta munkaerőpiacát az új tagok polgárai előtt, azóta annyi munkavállaló érkezett ezekből az országokból, hogy az messze felülmúlt minden számítást. A járvány kitöréséig számuk éves átlagban meghaladta a 323 ezret, míg korábban a bővítés előtt a legmerészebb előrejelzés is csupán 200 ezerből indult ki. Viszont az összlétszámban nincsenek benne az ingázók, közülük két éve 211 500-at regisztráltak.
A legtöbb vendégmunkás az építőiparban dolgozik, de éppen ott fúj riadót az ágazati szakszervezet, mivel úgy véli, hogy a nyomott bérek és társadalmi juttatások jogtalan versenyelőnyhöz juttatják azokat a keleti cégeket, amelyek saját munkaerővel valamilyen konkrét feladatra szerződnek osztrák partnereikkel. Mert pl. az ágazatban a magyar jövedelmek az ausztriai szintnek csupán a 30 %-át teszik ki. Ezért a Kurz-kormány új törvénnyel kívánja megakadályozni a bérdömpinget.
Szerző: SZERLESTEY LAJOS
2021.04.25.
Médiapart
A magyar hatóságok az oltási kampány segítségével próbálják elvonni a figyelmet arról, hogy már jó ideje rekordszintet ér el a korona halottak száma. A helyzet teljesen paradox, mivel idáig a lakosság 42 %-a kapta meg legalább az első szúrást, aminél az unióban csupán Málta áll jobban, ám közben az ország március közepe óta vezeti a szomorú világstatisztikát, amely az áldozatok számát az össznépességre vetítve mutatja.
Hogy ennyien vannak túl legalább az első adagon, az persze köszönhető a 3 millió orosz, illetve 2 millió kínai vakcinának. Ám ahogy halad az oltási folyamat, úgy halványodik a tény, hogy hány emberrel végez a betegség. Az adatokat persze nem veri nagydobra a kormánypárti sajtó, beleértve a közmédiát. Orbán Viktor legutóbb azt üzente az ellenzéknek, hogy nem kellene politikai verseny tárgyává tenni, hány halott van – tartózkodni kellene a méltatlan nyilatkozatoktól.
Az ősszel azonban még ő mondta, hogy a sikert az áldozatok számán mérik, igaz, akkor a szám még csupán pár száznál járt. Lehet, hogy a politikus bajban van a válság miatt? Oly mértékben, hogy még a választási sikere is megkérdőjeleződhet? Sok magyarnak persze fogalma sincs a tényleges helyzetről, ami persze nem meglepő, mert az oltásokat a hatalom ködfüggönyként használja.
Orbán azt akarja bizonyítani, milyen remek a rendszere, más uniós tagokkal összevetve. A kórházakból egyetlen fényképfelvétel sem szivárog ki, miközben az orvosszakszervezetek azt közlik, hogy meghal a lélegeztető gépre kapcsolt betegek 95 %-a, mert nincs elegendő kezelő személyzet. A kirendelt katonák egyetlen újságírót sem engednek be és gondoskodnak arról, hogy tartsák a szájukat a doktorok és nővérek.
A statisztikák nem állnak összhangban azzal a hivatalos mantrával, hogy Magyarország jobban teljesít a ragály leküzdésében, mint a Nyugat, amellyel persze a kormány nem győzi összehasonlítani magát. Ám a magyar egészségügy állapota nem éppen irigylésre méltó. A Fidesz azonban igyekszik a felelősséget az ellenzékre rátolni. Sőt Lázár János már a nyugati országokat okolta a sok halottért. Akkor egyébként még 20 ezernél tartott a szám, mostanra azonban már eléri a 26 ezret.
Foreign Policy
A magyar-lengyel-olasz triumvirátus vezérletével egyesülni próbál az európai szélsőjobb, csak kérdés, képesek-e túllépni belső ellentéteiken és így növelni befolyásukat Brüsszelben. De ettől még tény, hogy az irányzat virágzik Európa jó részében. A magyaroknál és a lengyeleknél hatalmon van, de jól áll Salvini, Le Pen, valamint a spanyol Vox is. Csak ez az erő az EU-n belül nem nyilvánul meg kellő súllyal, pedig a keményvonalas nacionalistáknak több mandátumuk van a Strasbourgban, mint idáig bármikor.
Az olasz Liga egyik EP-képviselője azt mondja, az Orbán-Morawiecki-Salvini hármas olyan politikai platformot kíván létrehozni, amely megvédi az európai gyökereket a lelketlen multikulti ellen, megállítja a bevándorlást és megóvja a hagyományos családot. Már most is igyekeznek összehangolni álláspontjukat, amikor szavazni kell az Európai Parlamentben.
Novák Katalin szerint az Oroszország kapcsán fennálló véleménykülönbség nem gátolja túlzottan az együttműködést. Viszont az Európai Külkapcsolati Tanács egyik szakértője arra mutat rá, hogy a Fidesz és a PiS szemében Le Pen örök kitaszított, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata nincsen. Ebből pedig az következik, hogy másként vélekedik Brüsszelről, mint a többiek.
A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik elemzője szerint Orbán, Kaczynski és Salvini tudja, mit akar Brüsszeltől, a francia vezetőnek viszont nincs ez irányú stratégiája. De lehet, hogy ezzel együtt közeledni tudnak egymáshoz az érintett pártok. A PiS nevében Waszczykowski EP-képviselő azt mondja, pár éve még tárgyalni is nehezükre esett Le Penékkel, ma Varsó várakozó állásponton van, de nem zárkózik el a párbeszédtől. A franciák is óvatosak azonban: látni kívánják, milyen eredményt hoz a hónap elején meghirdetett budapesti kezdeményezés.
Ám bármennyire is nacionalisták, ettől még megpróbálnak összefogni.
FT
Hodorkovszkij arra figyelmeztet, hogy a putyini tekintélyuralom megakadályoz minden gazdasági és politikai változást Oroszországban, és a jogállam teljes hiánya, valamint a Nyugattal kialakult feszültség elriasztja a nyugati befektetőket. Az egykori olajmágnás, aki összekülönbözött az elnökkel, ezért éveket töltött börtönben, jelenleg pedig emigrációban él, rámutat, hogy a pangás rengeteget ront az oroszok életszínvonalán.
Sőt, fennáll a veszély, hogy Moszkva politikai hibái és lépesei viszályhoz vezetnek a nyugati államokkal. Az államfő úgy akarja feltüntetni, hogy nagy játékos a világpolitikában, csak éppen ezt nem támasztja alá az ország állapota. Ezért azután a szokásos módszert alkalmazza: semmibe veszi a szabályokat. De nagyon úgy néz ki, hogy a másik oldalnak immár elege van belőle. Biden azt ígéri, hogy a machinációk sokba fognak kerülni Putyinnak.
Ám az orosz törvények olyanok, hogy a rendszert választásokon nem lehet leváltani. Forradalomra sem lehet számítani. Ám ha az államfő meghal, vagy leesik lábáról, akkor a rezsim aligha éli túl drámai konfliktus nélkül. Ez pedig újabb feszültségeket eredményezne a társadalomban. Viszont még az is az elképzelhető, hogy a téves számítások miatt az ország belesodródik valamilyen katonai konfliktusba és alulmarad.
A politikus uralmának következménye, hogy az oroszok jó része tehetetlennek érzi magát. Ezzel párhuzamosan a hatóságok szándékosan alacsonyan tartják a béreket, úgy hogy az emberek jelentős hányada egyik napról a másikra él. A cél az, hogy ily módon is rá legyen szorulva a politikai vezetésre. Arra ugyanakkor ezek után nemigen lehet számítani, hogy a tömegek majd nyomást fejtenek ki az átalakulásért.
A gazdasági változásokat gátolja, hogy az állami beruházások nem kis része teljesen értelmetlen, nem csupán azért, mert a közpénzek javát lenyúlják. Hanem mert a politika alapvetően tartalékolni kíván, hogy ne kelljen a nyugatra támaszkodnia. Azon kívül a nyugati szankciók miatt nem jönnek külföldi befektetők és élenjáró műszaki eszközök. Végül pedig a Kreml már jó párszor elárulta, mit tart a magántulajdonról és nemzetközi bíróságok ítéleteiről. A hazai demokratikus intézmények viszont nem függetlenek.
Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az lehet sikeres, aki elfogadja a korrupciót és hajlandó a Kreml szabályai szerint játszani. Ezt érdemes szem előtt tartaniuk a nyugati beruházóknak.
Der Standard
Meglehetősen orbáni volna, ha az osztrák kancellár azt hinné, hogy túlteheti magát a jogállamon, írja a kommentár, miután az Alkotmánybíróság arra kötelezte Kurzot, hogy holnapig adja ki mindazokat a nála lévő bizonyítékokat, beleértve a mobilján lévő SMS-eket, amelyek az Ibizagate-re vonatkoztak. Mint emlékezetes, a spanyol szigeten egy állítólagos orosz milliomos lányka csőbe húzta az akkori koalíció kisebbik pártjának, az FPÖ-nek az elnökét, aki leplezetlenül beszélt törvénysértő hatalmi törekvéseiről, ezért azután lemondásra kényszerült.
A botrány kivizsgálására alakult parlamenti bizottság igényli az esetleges terhelő adatokat, az ellenzék ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az kötelezze együttműködésre a kormányfőt. Az aonban azt állítja, hogy már mindent átadott. Természetesen, jegyzi meg a lap, ami nem volt, vagy amit megsemmisítettek, azt nem lehet prezentálni. De a lényeg, hogy Kurz dönti el, mi a fontos a vizsgálat számára. Ám továbbment és nyitva hagyta, hogy eleget tesz-e a taláros testület ítéletének. Így vetődik fel, hogy netán nem az orbáni utat választja-e.
Die Presse
Bár Ausztria a keleti nyitás után 7 évig még zárva tartotta munkaerőpiacát az új tagok polgárai előtt, azóta annyi munkavállaló érkezett ezekből az országokból, hogy az messze felülmúlt minden számítást. A járvány kitöréséig számuk éves átlagban meghaladta a 323 ezret, míg korábban a bővítés előtt a legmerészebb előrejelzés is csupán 200 ezerből indult ki. Viszont az összlétszámban nincsenek benne az ingázók, közülük két éve 211 500-at regisztráltak.
A legtöbb vendégmunkás az építőiparban dolgozik, de éppen ott fúj riadót az ágazati szakszervezet, mivel úgy véli, hogy a nyomott bérek és társadalmi juttatások jogtalan versenyelőnyhöz juttatják azokat a keleti cégeket, amelyek saját munkaerővel valamilyen konkrét feladatra szerződnek osztrák partnereikkel. Mert pl. az ágazatban a magyar jövedelmek az ausztriai szintnek csupán a 30 %-át teszik ki. Ezért a Kurz-kormány új törvénnyel kívánja megakadályozni a bérdömpinget.
A MAGÁNYOS SÖRÖS
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.25.
Egy életet leélni kampány üzemmódban megterhelő foglalatosság. Netán az ember bele is gárgyul, mint a kedves vezető, ez a mi egyetlenünk. Amikor pénteken a teraszon való sörözést megalkotta, mint a vírus legyőzésének szimbólumát, nem gondolta volna az ember, hogy ebből is akció lesz, mint mindenből mostanában, illetve harminc éve már. Ennek a vírusos csatározásnak, mint kampányelemnek megvan a maga törzsfejlődése. Mint emlékezhetünk, a kezdetekben kórházakba rohangált ez a szerencsétlen földönkívülinek öltözve, a reptéren fogadta a cuccokat, hőmérőztetett és hajnalban tanácskozott az operatívokkal. Új fázis lett aztán az ojtás számlálása, ami még most is tart.
Kis túlzással óránként kapjuk a jelentést a nagy ojtási hadjáratról, és most, hogy a kapuban a diadal, kellett valami, amivel a bávatagoknak demonstrálni lehet a győzelmet, ami csak az övé, s ami érettünk van csakis. Ez jutott eszébe, a sörözés a rigófüttyben. Az az idea, ha az ember leülhet, beülhet valahová, más vágy sincs, mint a sör azonnal. Nem süti, kávé vagy kóla, sör. Sőt és pláne hol vannak a fröccsösök, a napfényben kannás bort szlopálók, illetve végül az a halmaz, amelyik nem akar vagy nem bír a teraszon sörözni, mert üres a brifkója a vírus miatt, és épp a kedves vezetőt okolhatóan, aki az út szélén hagyta őtet. Mindebből is kitetszik, menyire szegényes a lelke, ha van neki egyáltalán.
Én kérek elnézést, hogy amikor pénteken megszületett a szlogen, miszerint „Rám is vár egy korsó sör a teraszomon”, mint szabadságunk fokmérője, akkor én a karmelitákra gondoltam, mert és de szerintem ő is. Csak aztán a Habony művek szombatra kitalálta, hogy milyen jó volna főnök, imázsilag és kampányilag volna jó főnök, ha valamely vendéglátóipari egységben szlopálnád a sört főnk, mint a nép akármely egyszerű gyermeke. Közéjük vegyülve és mutatva azt, belőlük nőttél min fatörzsből gyönge ága, gondjaid és örömeid épp olyanok, mint akármely panelprolinak vagy putrilakónak. Diktátorok szoktak ilyen kampányelemet használni, mindegyikéből süt a hazugság, Orbánéból is...
Szerző: Rezeda
2021.04.25.
Kis túlzással óránként kapjuk a jelentést a nagy ojtási hadjáratról, és most, hogy a kapuban a diadal, kellett valami, amivel a bávatagoknak demonstrálni lehet a győzelmet, ami csak az övé, s ami érettünk van csakis. Ez jutott eszébe, a sörözés a rigófüttyben. Az az idea, ha az ember leülhet, beülhet valahová, más vágy sincs, mint a sör azonnal. Nem süti, kávé vagy kóla, sör. Sőt és pláne hol vannak a fröccsösök, a napfényben kannás bort szlopálók, illetve végül az a halmaz, amelyik nem akar vagy nem bír a teraszon sörözni, mert üres a brifkója a vírus miatt, és épp a kedves vezetőt okolhatóan, aki az út szélén hagyta őtet. Mindebből is kitetszik, menyire szegényes a lelke, ha van neki egyáltalán.
Én kérek elnézést, hogy amikor pénteken megszületett a szlogen, miszerint „Rám is vár egy korsó sör a teraszomon”, mint szabadságunk fokmérője, akkor én a karmelitákra gondoltam, mert és de szerintem ő is. Csak aztán a Habony művek szombatra kitalálta, hogy milyen jó volna főnök, imázsilag és kampányilag volna jó főnök, ha valamely vendéglátóipari egységben szlopálnád a sört főnk, mint a nép akármely egyszerű gyermeke. Közéjük vegyülve és mutatva azt, belőlük nőttél min fatörzsből gyönge ága, gondjaid és örömeid épp olyanok, mint akármely panelprolinak vagy putrilakónak. Diktátorok szoktak ilyen kampányelemet használni, mindegyikéből süt a hazugság, Orbánéból is...
2021. április 24., szombat
"EZ MÁR LEGYEN A TI DOLGOTOK!" | ÉLETÚTINTERJÚ A 90 ÉVES FERGE ZSUZSÁVAL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.04.24.
Ferge Zsuzsa a hétvégén ünnepli 90. születésnapját, ebből az alkalomból készítettünk vele életútinterjút. Rengeteg történet jött elő, onnantól fogva, hogy milyen volt gyerekkorában József Attilával kirándulni, odáig, hogy a polgári zsidó származásával '45 előtt és '45 után is gond volt, a háború után a polgári, előtte a zsidó részével.
Szerző: Partizán
2021.04.24.
Ferge Zsuzsa a hétvégén ünnepli 90. születésnapját, ebből az alkalomból készítettünk vele életútinterjút. Rengeteg történet jött elő, onnantól fogva, hogy milyen volt gyerekkorában József Attilával kirándulni, odáig, hogy a polgári zsidó származásával '45 előtt és '45 után is gond volt, a háború után a polgári, előtte a zsidó részével.
Ma már ő a magyar szociológia legismertebb alakja, de ez a karrier nem indult könnyedén. Első munkahelye a KSH volt, ahol először a társadalmi rétegződés, aztán a hazai szegénység kutatásába kezdett, és emiatt kirúgták. Akkoriban ezek a jelenségek, ebben a megfogalmazásban nem léteztek hivatalosan, és nem is akarták, hogy ez megváltozzon.
2005-ben Gyurcsány Ferenc felkérésére kidolgozott egy társadalompolitikai programot a gyermekszegénység radikális csökkentésére. Gyurcsány azt ígérte, ha megnyeri a választást, akkor nekikezd a megvalósításának, de miután megnyerte a választást, többet nem beszélt Zsuzsával. A végén még arra is válaszolt, hogy ha visszatekint az egész életére, akkor elégedettnek érzi-e magát, és a rengeteg munkájából mi az, amire a legbüszkébb.
LENGYEL LÁSZLÓ: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2021.04.24.
Magyarország személyes önkényuralom. Az uralmat egyetlen személy, nem intézményeken, hanem személyes kinevezetteken keresztül önkényesen gyakorolja. Egyes mérvadó vélemények szerint Magyarország már 2010-11-től, a nem jogállami és nem legitim alaptörvénnyel, a köztársaság eltörlésével megszűnt jogállami demokrácia lenni. Más álláspontok szerint az ország fokról-fokra, az alkotmányos ellensúlyok, az állampolgári alapjogok kiiktatásával, majd a vészhelyzeti rendszabályokkal vált tekintélyuralmi rendszerré.
Rendszerváltás és nem restauráció
A politikai és a jogi rendszernek ez a zsákutcás fejlődése párosul a társadalmi és a gazdasági rendszerek zsákutcába torkollásával, ami a 2022-es választásokat nem egyszerűen kormányváltássá, hanem egymással összefüggő politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszerváltássá is teszi. A rendszerváltás nem a 2010 előtti rendszer helyreállítása, nem restauráció, hanem új, európai szabályokhoz alkalmazkodó politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszer teremtése, kialakítása. Az Orbán-rendszer a személyes önkényuralom kiépítéséhez megsemmisítette Magyarország korábbi államformáját, és politikai-jogi homályban hagyta, hogy az elmúlt évtizedben milyen államformában éltünk. Magyarország pozitív történelmi hagyománya – 1849, 1918, 1945, 1956, 1989 – az egyeduralmakat megszüntető köztársaság (respublika). A köztársaság kifejezője volt és maradt a magyar nemzeti függetlenségnek, a társadalmi igazságosságnak és a népuralomnak.
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2021.04.24.
Rendszerváltás és nem restauráció
A politikai és a jogi rendszernek ez a zsákutcás fejlődése párosul a társadalmi és a gazdasági rendszerek zsákutcába torkollásával, ami a 2022-es választásokat nem egyszerűen kormányváltássá, hanem egymással összefüggő politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszerváltássá is teszi. A rendszerváltás nem a 2010 előtti rendszer helyreállítása, nem restauráció, hanem új, európai szabályokhoz alkalmazkodó politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszer teremtése, kialakítása. Az Orbán-rendszer a személyes önkényuralom kiépítéséhez megsemmisítette Magyarország korábbi államformáját, és politikai-jogi homályban hagyta, hogy az elmúlt évtizedben milyen államformában éltünk. Magyarország pozitív történelmi hagyománya – 1849, 1918, 1945, 1956, 1989 – az egyeduralmakat megszüntető köztársaság (respublika). A köztársaság kifejezője volt és maradt a magyar nemzeti függetlenségnek, a társadalmi igazságosságnak és a népuralomnak.
A 2022-es rendszerváltozás első jogállami cselekedeteként ki kell kiáltani a Magyar Köztársaságot. A magyar rendszerváltó erőknek a Magyar Köztársaságban elkötelezett célja, hogy európai jogállami demokráciát teremtsenek. Ezt a célt az egyesült ellenzéknek már a választások előtt meg kell hirdetniük, majd a parlament alakuló ülésén meg kell szavazniuk. (Vajon az orbáni ancien régime képviselői milyen politikai, jogi vagy történeti érvekre hivatkozva utasítják el a köztársaságot? Királyságot, király nélküli királyságot, népköztársaságot szeretnének?)
Az alakuló ülésnek a Magyar Köztársaság kikiáltásának meghirdetésén túl, „meg kell állapítania az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét” (Vörös Imre - Az a normális, ami nem normális, illetve Állásfoglalás és felhívás). Továbbá fel kell hatalmaznia a parlament által választott kormányt, hogy benyújtsa azt a választások előtt már elkészített törvénycsomagot, amely megszünteti azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozhatnák a kormányzás megindítását, illetve a rendszerváltás folyamatát. (Minderről lásd Fleck Zoltán Demokráciát című írását az ÉS-ben: Demokráciát!) A köztársaságot ugyanaz a népszavazás legitimálja majd, amely az egész alkotmányos folyamatot.
A köztársasági államforma bevezetése és a köztársasági alkotmány létrehozása több mint reform, ám kevesebb, mint a forradalom. Az orbáni ancien régime igazságosságot nélkülöző, törvénytelenül törvényes szabályai és önkényesen szervezett intézményei helyébe európai jogokhoz és kötelezettségekhez illeszkedő jogállami normákat, alkotmányos intézményi súlyokat és ellensúlyokat kell teremteni, hogy az orbáni önkényuralom helyén ne születhessen egy másik önkényuralom. Az ancien régime szabályainak és intézményeinek lebontása, a jogállami intézmények felépítése egyben az új rendszerváltó politikai hatalom önkorlátozása: egyetlen politikus, politikai párt se élhessen vissza az orbáni egyeduralom eszközeivel.
A jogász társadalom már a tízes években, különböző civil szakmai körökben megvitatta az alkotmányozás problémáit, elkészültek alkotmánytervezetek és alapvető törvények koncepciói. A jogi rendszerváltáshoz minél előbb hozzá kell kezdeni, mert a 2022-es rendszerváltó kormánynak azonnal kormányoznia kell, és ehhez megfelelő törvényes alapra van szükség. Ezt a jogi rendszerváltó folyamatot összehangoltan, szakmai hitelességgel és ugyanakkor demokratikusan kell a választások előtt, majd a választások után véghez vinni.
Az összehangolás csak szakmailag hiteles, az egyesült ellenzék által politikailag felhatalmazott civil szerveződés kezében lehet, amely képes a vélemények összegyűjtésére, nyilvános megvitatására és alternatív javaslatok elkészítésére. Mivel meggyőződésem szerint, a 2022-es rendszerváltó kormánynak nem politikai pártkormánynak, hanem civil szakértői kormánynak kell lennie, a civil szerveződést az ellenzéki szakértői árnyékkormány igazságügy-minisztere vezetésével és civil szakértőivel szükséges összehangolni...
RÁADÁS: ORBÁN VIKTOR 200 HAZUGSÁGA
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2021.04.08.
Alig több mint három évvel ezelőtt – Németh Szilárd 50 hazugsága után – összegyűjtöttem Orbán Viktor 100 hazugságát. Ez nem azt jelenti, hogy 2017 végéig a miniszterelnök százszor hazudott, hanem, hogy legalább 100 különböző hazug állítást tett, ráadásul a többségüket többször is elismételte. Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar kormányfő ezerszámra hazudott a választóknak. (És akkor még nem is említettük Orbánék médiagépezetének sokkal több és súlyosabb hazugságait.)
Az azóta eltelt időben a hazugság csak sűrűsödött, és nem csak a fideszes médiagépezet üzeneteit illetően. Ahogy Donald Trump elnöksége a végéhez közeledett, úgy hazudott egyre többet a volt amerikai elnök is. Ezért megnéztem, össze tudok-e szedni újabb 100 hazug állítást Orbántól. Sikerült.
A módszertanról most is érdemes tudni, hogy amikor Orbán a gazdasági vagy járványügyi helyzetről beszél, azt vettem alapul, hogy tisztában kell lennie a valós adatokkal, így amikor itt „téved”, akkor valójában hazudik. A lista nem követ időrendi vagy fontossági sorrendet, és nem is teljes...
Szerző: HERCZEG MÁRK
2021.04.08.
Az azóta eltelt időben a hazugság csak sűrűsödött, és nem csak a fideszes médiagépezet üzeneteit illetően. Ahogy Donald Trump elnöksége a végéhez közeledett, úgy hazudott egyre többet a volt amerikai elnök is. Ezért megnéztem, össze tudok-e szedni újabb 100 hazug állítást Orbántól. Sikerült.
A módszertanról most is érdemes tudni, hogy amikor Orbán a gazdasági vagy járványügyi helyzetről beszél, azt vettem alapul, hogy tisztában kell lennie a valós adatokkal, így amikor itt „téved”, akkor valójában hazudik. A lista nem követ időrendi vagy fontossági sorrendet, és nem is teljes...
INKÁBB NEMZETKÖZILEG TERÍTIK AZ OROSZ VAKCINÁT, MINT HOGY OTTHON OLTSANAK VELE
MAGYAR NARANCS
Szerző: CZENKLI DORKA
2021.04.24.
Eddig több mint 50 ország vásárolt Szputnyik-vakcinát, a dél-amerikai államok körében meglehetősen "kedvelt" - mondja Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.
Magyar Narancs: Hogy áll Oroszország a koronavírus elleni védőoltás beadásával?
Sz. Bíró Zoltán: Március végén maga Putyin nyilatkozott arról, hogy a 144 milliós Oroszországban 6,3 millió ember kapta meg legalább az első oltást. Noha három bejelentett vakcinájuk is van, tömegesen egyelőre csak a Szputnyik V-vel oltanak. A március végi adat szerint a lakosság mindössze 4,4 százalékát sikerült akkorra beoltani. Ugyanez az adat Németországban március végén 9,2 százalék volt. Putyin nyilatkozata óta nyilván nőtt a beoltottak aránya, de a tekintélyes moszkvai üzleti portál, az RBK áprilisi összefoglalója szerint még mindig nem érte el az 5 százalékot...
Szerző: CZENKLI DORKA
2021.04.24.
Magyar Narancs: Hogy áll Oroszország a koronavírus elleni védőoltás beadásával?
Sz. Bíró Zoltán: Március végén maga Putyin nyilatkozott arról, hogy a 144 milliós Oroszországban 6,3 millió ember kapta meg legalább az első oltást. Noha három bejelentett vakcinájuk is van, tömegesen egyelőre csak a Szputnyik V-vel oltanak. A március végi adat szerint a lakosság mindössze 4,4 százalékát sikerült akkorra beoltani. Ugyanez az adat Németországban március végén 9,2 százalék volt. Putyin nyilatkozata óta nyilván nőtt a beoltottak aránya, de a tekintélyes moszkvai üzleti portál, az RBK áprilisi összefoglalója szerint még mindig nem érte el az 5 százalékot...
A LEHETŐ LEGTÖBB SEGÍTSÉGET MEGADNI
KLUBRÁDIÓ
Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak, akiknek fejlesztésre szoruló gyermekük van? És milyen segítséget kapnak? Ezeket jártuk körbe a Bonyolult dolgokban.
Egy fejlesztésre szoruló kisgyerek családja nagyon sokszor szembesül azzal, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni ahhoz, ha azt szeretné, hogy a gyereke a lehető legtöbb segítséget megkapja. Egy beszédfejlődési zavarokkal foglalkozó cég, a Hallihó Fejlesztő Központ felmérése szerint minden második megkérdezett család (56%) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8%-a jár. A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78%-a kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14%-a kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.
A magánfejlesztése járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36%-a 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet. A műsor első felében Gyapay Kingával, a Hallihó Fejlesztő központ vezetőjével beszélgettünk.
A második vendégünk Balla Eszter színész volt, akinek az első gyermeke Down-szindrómás. Vele megbeszéltük, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, milyen segítséget kaptak, mennyire volt nehéz óvodát, iskolát találni a kislányuknak, de arról is beszélgettünk, hogy a testvérek mennyit számítanak egy Down-szindrómás kislány életében.
/ BONYOLULT DOLGOK
Szerző: BÁLINT JUDIT
2021.04.22.
Szerző: BÁLINT JUDIT
2021.04.22.
Egy fejlesztésre szoruló kisgyerek családja nagyon sokszor szembesül azzal, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni ahhoz, ha azt szeretné, hogy a gyereke a lehető legtöbb segítséget megkapja. Egy beszédfejlődési zavarokkal foglalkozó cég, a Hallihó Fejlesztő Központ felmérése szerint minden második megkérdezett család (56%) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8%-a jár. A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78%-a kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14%-a kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.
A magánfejlesztése járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36%-a 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet. A műsor első felében Gyapay Kingával, a Hallihó Fejlesztő központ vezetőjével beszélgettünk.
A második vendégünk Balla Eszter színész volt, akinek az első gyermeke Down-szindrómás. Vele megbeszéltük, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, milyen segítséget kaptak, mennyire volt nehéz óvodát, iskolát találni a kislányuknak, de arról is beszélgettünk, hogy a testvérek mennyit számítanak egy Down-szindrómás kislány életében.
MÉSZÁROS LŐRINC FELESÉGÜL VESZI VÁRKONYI ANDREÁT, NAGYOT KASZÁL A KORMÁNY KEDVENC REKLÁMCÉGE - MUTYIMONDÓ
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.04.24.
Borsonline: Nem titok többé: összeházasodik Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc
Hónapok óta kering a pletyka, hogy Várkonyi Andreát eljegyezték. A műsorvezetőt eljegyzési gyűrűje buktatta le egy reggeli műsorban, ahol meghívott vendégként tűnt fel. Várkonyi a csütörtöki Hot! magazinban mesélt kapcsolatukról. A lapból az is kiderül, hogyan ismerkedett meg az üzletember és a tévés, valamint az is, hogyan kerültek egyre közelebb egymáshoz. Nagyon romantikus az egész.
24.hu: Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél
Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak: csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. A tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
Mfor.hu: New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra – derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből. Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
Hvg.hu: Nem engedélyezte a magyar állam, hogy eladják az Aegon biztosítót
Március 29-én jelentették be, hogy az Aegon Magyarország a jövőben a régió legnagyobb biztosítótársasága, a bécsi központtal működő Vienna Insurance Group (VIG) tagjaként működik tovább. Azonban a Belügyminisztérium a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló kormányrendelet egyik paragrafusára hivatkozva tagadta meg a tranzakciót.
444: Kiszivárgott több ezer irat, amik megmutatták, hogyan működött a máltai aranyútlevél-biznisz
Szupergazdag oroszok, kínaiak és szaúd-arábiaiak korlátlan hozzáférést nyertek az EU-hoz egy máltai útlevélközvetítőn keresztül, amivel készpénzért útlevelet kaphattak, ha kevesebb mint 3 hetet töltöttek az országban. A Henley & Partners több ezer e-mailje és dokumentuma példátlan rálátást nyújtott az úgynevezett „aranyútlevelek” rendszerének működésére, amivel az országok állampolgárságot adtak gazdag külföldieknek.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.04.24.
Hónapok óta kering a pletyka, hogy Várkonyi Andreát eljegyezték. A műsorvezetőt eljegyzési gyűrűje buktatta le egy reggeli műsorban, ahol meghívott vendégként tűnt fel. Várkonyi a csütörtöki Hot! magazinban mesélt kapcsolatukról. A lapból az is kiderül, hogyan ismerkedett meg az üzletember és a tévés, valamint az is, hogyan kerültek egyre közelebb egymáshoz. Nagyon romantikus az egész.
24.hu: Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél
Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak: csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. A tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
Mfor.hu: New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra – derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből. Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
Hvg.hu: Nem engedélyezte a magyar állam, hogy eladják az Aegon biztosítót
Március 29-én jelentették be, hogy az Aegon Magyarország a jövőben a régió legnagyobb biztosítótársasága, a bécsi központtal működő Vienna Insurance Group (VIG) tagjaként működik tovább. Azonban a Belügyminisztérium a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló kormányrendelet egyik paragrafusára hivatkozva tagadta meg a tranzakciót.
444: Kiszivárgott több ezer irat, amik megmutatták, hogyan működött a máltai aranyútlevél-biznisz
Szupergazdag oroszok, kínaiak és szaúd-arábiaiak korlátlan hozzáférést nyertek az EU-hoz egy máltai útlevélközvetítőn keresztül, amivel készpénzért útlevelet kaphattak, ha kevesebb mint 3 hetet töltöttek az országban. A Henley & Partners több ezer e-mailje és dokumentuma példátlan rálátást nyújtott az úgynevezett „aranyútlevelek” rendszerének működésére, amivel az országok állampolgárságot adtak gazdag külföldieknek.
ANYÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYIEKÉRT: EGY KIS SÜTEMÉNY, ÉS JOBB HELY LESZ MAGYARORSZÁG
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.04.23.
Egy anyukás Facebook-csoportból néhány hónap alatt több mint 40 kórházat és megszámlálhatatlanul sok mentőállomást süteménnyel és hálával ellátó önkéntes mozgalom fejlődött. Miközben az erkélyről tapsolós, profilképpel köszönős lendület megtört rég, az orvosoknak, ápolóknak sütő-főző karantÉNkonyhám szép csendben országos hálózattá nőtte ki magát, a lelkesedés pedig nem lankadt a harmadik hullámra se. Sőt. Rendhagyó járványriport elszánt anyákról, könnyekig meghatódott egészségügyi dolgozókról, a segítő hálózatosodás know-howjáról és arról, hogyan lehetnénk jobb ország akár két zacskó csokis keksztől...
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.04.23.
ÚGY NYILVÁNÍTANAK VÉDETTÉ MINDENKIT, HOGY FOGALMUK SINCS RÓLA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.23.
Azt mindenki tudhatja, hogy a magyar “védettségi igazolvány” nem igazol semmit. Az igazolvány nem tartalmaz semmit arra vonatkozóan, hogy kit, mikor, mivel oltottak be mi ellen, mivel kapcsolatban védett. A “nagy nyitásnak” azonban része, hogy ezzel a kártyával lehet menni színházba, koncertre, moziba, cirkuszba, edzőterembe, könyvtárba, múzeumba, uszodába, állatkertbe, kalandparkba, játszóházba, és ami a legfontosabb: sporteseményekre, vagyis futballmeccsekre, jöhet az EB.
Ekkora felelőtlenség és szélhámosság még nem volt Magyarországon, mert a semmit nem igazoló “védettségi kártya” felhatalmaz mindenkit arra, hogy úgy viselkedjen, mintha járvány nem is lenne, mert ő már védett. Csakhogy nem a kártya véd, hanem az ellenanyag, amiről a kínai vakcinák esetében nem tudnak semmit. Az már bizonyított tény, hogy Magyarországon is tömegesen vannak emberek, akik magánúton teszteltették magukat a megfelelő időpontban, a második oltás után 2-4 héttel, és a teszt nem mutatott ki védelmet jelentő antitestet a szervezetükben...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.23.
Ekkora felelőtlenség és szélhámosság még nem volt Magyarországon, mert a semmit nem igazoló “védettségi kártya” felhatalmaz mindenkit arra, hogy úgy viselkedjen, mintha járvány nem is lenne, mert ő már védett. Csakhogy nem a kártya véd, hanem az ellenanyag, amiről a kínai vakcinák esetében nem tudnak semmit. Az már bizonyított tény, hogy Magyarországon is tömegesen vannak emberek, akik magánúton teszteltették magukat a megfelelő időpontban, a második oltás után 2-4 héttel, és a teszt nem mutatott ki védelmet jelentő antitestet a szervezetükben...
RÁADÁS: MEGKAPAM AZ ELSŐ OLTÁST
KAMIONOS VIDEÓK
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2021.04.24.
Gondolatok vezetés közben az oltásról, a járványról, meg rólunk...
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2021.04.24.
Gondolatok vezetés közben az oltásról, a járványról, meg rólunk...
"A JELENLEGI ÁTOLTOTTSÁGI SZINTTEL FELELŐTLENSÉG VOLT A NYITÁS, EBBŐL NEGYEDIK HULLÁM LESZ”
NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.04.24.
Már a teraszok megnyitásának első napján teltházas foglalásokról számoltak be a lapunk által szombaton felkeresett budai vendéglátóhelyek.
Baráti társaságok, barátok üldögélnek a fák alatt Buda egyik népszerű éttermének a kerthelyiségében. A jó időt élvező emberek látványa kétségtelenül azt mutatja: az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. A kiszolgálók minden vendégtől megkérdezik, mekkora társaságra számítanak, ez alapján ültetik le őket az asztalokhoz, a távolságtartás figyelembevételével.
– Remélem sokan betartják majd a szabályokat, de attól tartok, néhány hét múlva megint rengeteg munkánk lesz, ami most sem kevés – mondta.
Ha megint baj lesz, a vezetés majd az emberekre, a vendéglátókra foghatja, pedig minden kockázattal a vezetés van tisztában – jegyezte meg...
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.04.24.
Baráti társaságok, barátok üldögélnek a fák alatt Buda egyik népszerű éttermének a kerthelyiségében. A jó időt élvező emberek látványa kétségtelenül azt mutatja: az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. A kiszolgálók minden vendégtől megkérdezik, mekkora társaságra számítanak, ez alapján ültetik le őket az asztalokhoz, a távolságtartás figyelembevételével.
Már a teraszok megnyitásának első napján teltházas foglalásokról számoltak be a lapunk által szombaton felkeresett budai vendéglátóhelyek. – A jól megérdemelt pihenésemet töltöm – mondta egy Széll Kálmán téri bár teraszán egy nő, aki párjával jött. A kifejezetten derűs hangulatban indult beszélgetésünk hamar fordulatot vett, amikor kiderült, hogy egy budapesti kórház poszt-covid részlegén dolgozik orvosként. Emiatt teljesen más szemmel nézte a nyüzsgést, szinte katasztrófaturistaként tekintett a szombati nyitásra.
– Remélem sokan betartják majd a szabályokat, de attól tartok, néhány hét múlva megint rengeteg munkánk lesz, ami most sem kevés – mondta.
Szerinte a jelenlegi átoltottsági szinttel felelőtlenség volt a nyitás, „ebből negyedik hullám lesz”. Bár ő és párja az első között kapták meg az oltást és ezért kisebb kockázattal látogathatnak helyeket, az orvos szerint néhány egyén felelőtlenségének komoly társadalmi hatása lehet. – Kellett valami, hogy az emberek kieresszék a gőzt, mielőtt beleőrülnek a korlátozásokba, de a nyitásban inkább a döntéshozói felelősség kiszervezését látom.
Ha megint baj lesz, a vezetés majd az emberekre, a vendéglátókra foghatja, pedig minden kockázattal a vezetés van tisztában – jegyezte meg...
TERASZNYITÁS: MÁR AZ SEM ÉRDEKEL, HA MÉG EGYSZER ELKAPJUK A VÍRUST
TELEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2021.04.24.
A három és fél millió beoltott után szombaton megnyíltak a vendéglátóhelyek teraszai, amelyeket egyből megrohamoztak az emberek. Elmentünk az egyik legforgalmasabb budapesti szórakozóhelyre, az Akváriumba, hogy a félévnyi bezártságból kiszabaduló emberekkel beszélgessünk...
Szerzők: PINTÉR LUCA, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2021.04.24.
A három és fél millió beoltott után szombaton megnyíltak a vendéglátóhelyek teraszai, amelyeket egyből megrohamoztak az emberek. Elmentünk az egyik legforgalmasabb budapesti szórakozóhelyre, az Akváriumba, hogy a félévnyi bezártságból kiszabaduló emberekkel beszélgessünk...
12 CSALÁDOT TERVEZ KIKÖLTÖZTETNI A FIDESZES POLGÁRMESTER
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.04.23.
Hajdúhadházán egy EU-s házfelújítási program keretében önkormányzati bérlakásokat terveznek felújítani - csak ehhez előbb a mostani bérlőket hajléktalanná teszik. 12 család, több mint 80 ember, kisgyerekek és fiatalkorúak kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejártával. Az ügyük általános problémát jelez: tömeges kilakoltatások várhatóak a moratórium lejártával az ország minden részén...
Szerző: Partizán
2021.04.23.
Hajdúhadházán egy EU-s házfelújítási program keretében önkormányzati bérlakásokat terveznek felújítani - csak ehhez előbb a mostani bérlőket hajléktalanná teszik. 12 család, több mint 80 ember, kisgyerekek és fiatalkorúak kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejártával. Az ügyük általános problémát jelez: tömeges kilakoltatások várhatóak a moratórium lejártával az ország minden részén...
AZ ÉS 2021/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.23.
P U B L I C I S Z T I K A
Kovács Zoltán: Szuperliga kicsiben
A következő gondolatot jegyezzük meg, Orbán Viktor mondta: „A labdarúgás mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak.”
A kormányfő így reagált arra a bejelentésre, mely szerint tíz európai – angol, spanyol és olasz – nagy futballklub vezetői megalakították az úgynevezett Szuperligát, azzal, hogy az ott szereplő csapatoknak külön bajnokságot terveznek már ez év augusztusától. (Lapzártakor ugyan a terv éppen összeomlóban van, de bárhogy történik is majd, vannak tanulságai, és elsősorban nem futballszakmai szempontból.)
Legpontosabban az egyik alapító klub, a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez fogalmazott még hétfő este: „A futball iránti érdeklődés lanyhul, a nézettség csökken, így a tévés jogdíjak is, ezért tenni kellett valamit. A járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Változtatás nélkül végünk van. Ezt mind statisztikákból és kutatási eredményekből tudjuk, és ezzel kezdenünk kell valamit.” Erről szerzett tudomást Orbán, erre reagált, amikor a távirati irodán keresztül kifejtette, a „futball nem lehet a gazdag kluboké”. Príma gondolat, amivel csak az a baj, hogy a hazai futballéletben, amelynek átalakítása Orbán eszmei iránymutatásával történik, már évekkel ezelőtt megvalósult, amit Pérez és társai most európai szinten ambicionálnak: a gazdag klubok még gazdagabbak lesznek, a szegények meg kezdjenek magukkal, amit tudnak...
Tömpe István: Nem úszhatjuk meg
Átkelés a határon
Gadó Gábor: Lélekben az övék
Szegő Márta: Eladósodni nem kell félnetek jó lesz...?
Hamar Péter: Az ördög nem alszik
Koloszár Miklós: Szerencsétlen
Helyesbítés
Bokros Lajos: A vélemény nem tény
Tompa Ferenc: Az írás a falon
soncz: GYENGESÉG LENNE?
Kápé: MOST AKKOR ZAVAR?
Simonovits András: KORONAHALÁL?
Bakos András: RIBANCOK
aha: HSZINEK
ivi: A SIKER ÁRA
jobbi: ALTERNATÍVA
pá- ti-: DOBOZOK KÖZÖTT
(avar): FORDÍTOTT CSURKA
Völgyi Ferenc: TUCATOLÁS
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2021.04.23.
A következő gondolatot jegyezzük meg, Orbán Viktor mondta: „A labdarúgás mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak.”
A kormányfő így reagált arra a bejelentésre, mely szerint tíz európai – angol, spanyol és olasz – nagy futballklub vezetői megalakították az úgynevezett Szuperligát, azzal, hogy az ott szereplő csapatoknak külön bajnokságot terveznek már ez év augusztusától. (Lapzártakor ugyan a terv éppen összeomlóban van, de bárhogy történik is majd, vannak tanulságai, és elsősorban nem futballszakmai szempontból.)
Legpontosabban az egyik alapító klub, a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez fogalmazott még hétfő este: „A futball iránti érdeklődés lanyhul, a nézettség csökken, így a tévés jogdíjak is, ezért tenni kellett valamit. A járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Változtatás nélkül végünk van. Ezt mind statisztikákból és kutatási eredményekből tudjuk, és ezzel kezdenünk kell valamit.” Erről szerzett tudomást Orbán, erre reagált, amikor a távirati irodán keresztül kifejtette, a „futball nem lehet a gazdag kluboké”. Príma gondolat, amivel csak az a baj, hogy a hazai futballéletben, amelynek átalakítása Orbán eszmei iránymutatásával történik, már évekkel ezelőtt megvalósult, amit Pérez és társai most európai szinten ambicionálnak: a gazdag klubok még gazdagabbak lesznek, a szegények meg kezdjenek magukkal, amit tudnak...
Tömpe István: Nem úszhatjuk meg
Átkelés a határon
Gadó Gábor: Lélekben az övék
Váncsa István: Kekvába mind, ki ellenszegül
Csepeli György: Ferge 90+
Marosán György: A „magyar beteg” állapota
avagy gyógyítható-e Patyomkin-jogállamunk?
A helyzet fokozódik. Az Európai Parlament (EP) úgy határozott, hajlandó „csőre tölteni” a jogállamiság ellen vétő államokat fenyegető fegyverét. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt nyilatkozta: továbbra is úgy gondolja, „beteg a magyar demokrácia”. A nemrég nyilvánosságra került, a világ 180 országának helyzetét elemző World Press Freedom Index – 2020 Magyarországot a 89. – közvetlen szomszédjaink között a legrosszabb – helyre rangsorolta. Ehhez képest Varga Judit igazságügy-miniszter Facebook-oldalán hazánkat az EU azon kevés tagállamai egyikének látja, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában...
Reményi József Tamás: „Élet, ilyesmi”
Kukorelly Endre 70
Sándor Iván: Mi van itt? Mi ez az egész?
Búcsú Törőcsik Maritól
Ádám Péter: Marine Le Pen és a francia demokrácia
Soós Eszter Petronella legutóbb (2022 – Bonjour, présidente Le Pen, ÉS, 2021/12., márc. 26.) pontos látleletet adott a 2022-es francia elnökválasztás tétjéről. Nagy az esély, csakugyan, hogy Marine Le Pen lesz a második forduló első befutója. Ezért időszerű a kérdés: hogyan viszonyul a francia szélsőjobb elnökjelöltje a republikánus értékekhez, amelyeket egyébként jó ideje ő maga is zászlajára tűzött, mi több, nemegyszer keltett olyan látszatot, mintha ezeknek az értékeknek a mai francia politikai életben ő volna az egyetlen hiteles képviselője. Ez már csak azért is fontos, mert a köztársasági államforma Franciaországban nem egyéb, mint a demokrácia jellegzetesen francia formája...
Szűcs R. Gábor: A kalandorterv
A 2021 februárjában koronavírus miatt elhunyt, népszerű szerb énekes-előadóművész, Đorđe Balašević 1987-ben dalolta slágerré Samo da rata ne bude!, azaz „Csak háború ne legyen!” című számát. Megdöbbentően sokszor hallottam ezt a mondatot (persze nem dalként) a hetvenes-nyolcvanas években, Jugoszlávia szinte minden nemzetiségéhez tartozó házigazdáimtól, kollégáimtól, barátaimtól. És bevallom, az utolsó pillanatig nem tudtam vagy nem akartam tudni, mire gondolnak. Ezután olyan iszonyat következett, amely a második világháború óta nem volt Európában. Józan, normális ember ezt nem akarhatja vissza...
Majtényi László: A szabadság elveszejtése
avagy a Kúria a falra ment 1
Majtényi László: Bárongyuri
négyezer karakterben hetven
Nagy V. Gergő: Még mindig csóró vagyok
Csepeli György: Ferge 90+
Marosán György: A „magyar beteg” állapota
avagy gyógyítható-e Patyomkin-jogállamunk?
A helyzet fokozódik. Az Európai Parlament (EP) úgy határozott, hajlandó „csőre tölteni” a jogállamiság ellen vétő államokat fenyegető fegyverét. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt nyilatkozta: továbbra is úgy gondolja, „beteg a magyar demokrácia”. A nemrég nyilvánosságra került, a világ 180 országának helyzetét elemző World Press Freedom Index – 2020 Magyarországot a 89. – közvetlen szomszédjaink között a legrosszabb – helyre rangsorolta. Ehhez képest Varga Judit igazságügy-miniszter Facebook-oldalán hazánkat az EU azon kevés tagállamai egyikének látja, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában...
Reményi József Tamás: „Élet, ilyesmi”
Kukorelly Endre 70
Sándor Iván: Mi van itt? Mi ez az egész?
Búcsú Törőcsik Maritól
Ádám Péter: Marine Le Pen és a francia demokrácia
Soós Eszter Petronella legutóbb (2022 – Bonjour, présidente Le Pen, ÉS, 2021/12., márc. 26.) pontos látleletet adott a 2022-es francia elnökválasztás tétjéről. Nagy az esély, csakugyan, hogy Marine Le Pen lesz a második forduló első befutója. Ezért időszerű a kérdés: hogyan viszonyul a francia szélsőjobb elnökjelöltje a republikánus értékekhez, amelyeket egyébként jó ideje ő maga is zászlajára tűzött, mi több, nemegyszer keltett olyan látszatot, mintha ezeknek az értékeknek a mai francia politikai életben ő volna az egyetlen hiteles képviselője. Ez már csak azért is fontos, mert a köztársasági államforma Franciaországban nem egyéb, mint a demokrácia jellegzetesen francia formája...
Szűcs R. Gábor: A kalandorterv
A 2021 februárjában koronavírus miatt elhunyt, népszerű szerb énekes-előadóművész, Đorđe Balašević 1987-ben dalolta slágerré Samo da rata ne bude!, azaz „Csak háború ne legyen!” című számát. Megdöbbentően sokszor hallottam ezt a mondatot (persze nem dalként) a hetvenes-nyolcvanas években, Jugoszlávia szinte minden nemzetiségéhez tartozó házigazdáimtól, kollégáimtól, barátaimtól. És bevallom, az utolsó pillanatig nem tudtam vagy nem akartam tudni, mire gondolnak. Ezután olyan iszonyat következett, amely a második világháború óta nem volt Európában. Józan, normális ember ezt nem akarhatja vissza...
Majtényi László: A szabadság elveszejtése
avagy a Kúria a falra ment 1
Majtényi László: Bárongyuri
négyezer karakterben hetven
Nagy V. Gergő: Még mindig csóró vagyok
Avar János: „Alternatív tények” világa
Hegyi Iván: Vérpezsdítő összjáték
Hegyi Iván: Vérpezsdítő összjáték
V I S S Z H A N G
Hamar Péter: Az ördög nem alszik
Koloszár Miklós: Szerencsétlen
Helyesbítés
Bokros Lajos: A vélemény nem tény
Tompa Ferenc: Az írás a falon
P Á R A T L A N
Kápé: MOST AKKOR ZAVAR?
Simonovits András: KORONAHALÁL?
Bakos András: RIBANCOK
aha: HSZINEK
ivi: A SIKER ÁRA
jobbi: ALTERNATÍVA
pá- ti-: DOBOZOK KÖZÖTT
(avar): FORDÍTOTT CSURKA
Völgyi Ferenc: TUCATOLÁS
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
AZ ÉS 2021/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.23.
F E U I L L E T O N
Salamon János: A modern ész kritikája
Hegedűs Claudia: „Egy nagy metakönyvet írok”
Beszélgetés Afonso Cruzzal
György Péter: A szegénység tárgykultúrája
Az örökségünk része
(„Szegény ember vízzel főz...”, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzi kiállítása)
Trencsényi László: Hová lettek a csellók
Báron György: Éjszakák meséi
(A gyerekkor földje. Francia–belga film. Rendező: Eric Gautier. Az éjszakai meséi. Francia–kanadai–elefántcsontparti film. Rendező: Philippe Lacôte. Frankofón Filmnapok, ápr. 22.–máj. 2.)
Eric Gautier filmje összetéveszthetetlenül, letagadhatatlanul euro-amerikai, Philippe Lacôte-é mélyen és nyersen afrikai. Kétféle megközelítés, kétféle stílus: kívülről és belülről. Innen nézvést az utóbbi az izgalmasabb...
Végső Zoltán: Piazzolla 100
Az ismert effektek, kopogások a hangszertesten, a vastag bőgőhang, a zongora perkusszív hatásainak kiaknázása és a kvintettel lefedett nagyzenekari spektrum lettek a Piazzolla-hangzás védjegyei. A bandoneónról valahol azt nyilatkozza, hogy abban különbözik az akkordeóntól és a harmonikacsalád többi tagjától, hogy azoknak a hangjában van vidámság, a bandoneón hangja viszont végtelenül szomorú, ez teszi alkalmassá a tangó drámájának megfestésére. A hangszer felépítése, a logikátlanul odaszórt gombok, a hangdoboz két oldalának más-más tónusú hangja, hogy az összenyomáskor és széthúzáskor ugyanazon gombokat lenyomva különböző hangmagasságok szólalnak meg, ördögi játékmódot kívánnak meg, és azt, hogy lépjünk ki saját magunkból. Technikai oldalról ez lehetett Piazzolla ars poeticája mögött, így emelte ezt a limitált adottságú hangszert concertáló szólóhangszerré...
Gergics Enikő: Zombiapokalipszis
(Jobb félni avagy Egység Kétség Háromság. Rendező: Kovács Dániel Ambrus. Karaván Munkacsoport, E-Színház, április 7.)
A humor áthatja a legapróbb részleteket is: Dzseni maszk híján a mobilt tartja a szája elé, István pedig úgy nyújtja át a genothermben tárolt információs füzetet, mintha egy steril kesztyűt bontana, de előtte még benyálazza az ujját, hogy jól tapadjon. Lehet méltányolni az előadás sötét, trágár, zsidózós-cigányozós-románozós poénjait is, de azért ezen a „fekete komédián” senki nem fogja hülyére röhögni magát...
Fáy Miklós: Lát, ahogy nem látott
(Volt egyszer egy Mozart-maraton – a Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján)
A Così fan tutte első felvonása is vetkőzőszám, a két ifjú megmérgezi magát színleg, a két leány próbálja megmenteni őket, és ehhez dobálják le a ruhadarabokat, alsógatyás fiúk, melltartós lányok, szex-Mozart. Aztán a nagy észheztérésben mindenki gyorsan öltözik, a fiúk véletlenül a lányok ruháit kapják magukra, aztán rögtön egymásba is szeretnek, de csak egy pillanatra, mert a lányok közbeavatkoznak. Nem erről szól a Così fan tutte?
Csengery Kristóf: Fuvolanégyesek
(Haydn, Mozart: Flute Quartets. Noémi Győri, Katalin Kokas, Péter Bársony, Dóra Kokas. Hungaroton)
Ha Mozart ki nem állhatta a fuvolát, annál nagyobb teljesítmény, hogy olyan hajlékony dallamokat, olyan délceg futamokat, olyan madárdalt megszégyenítő csicsergést, olyan vallomásos, bensőséges lassúkat tudott írni a nemszeretem instrumentumra, amilyenek ezekben az alkotásokban sorjáznak. Mi történt volna, ha még szereti is a hangszert!
Siba Antal: Közben eltemették
(Fülöp herceg temetése – TV2)
A temetés olyan esemény, amelyik – különösen, ha rövid – kevéssé tűri a beszédet. Az a riporteri vagy műsorvezetői érzék kérdése, hogy mikor szólal meg, ráadásul némely felvetésével mintha a meghívott vendégeket is zavarba hozta volna. Amikor például a ravatalnál búcsúzik a királyi család, egészen biztosan nem helyénvaló azt firtatni – már ha egyáltalán, muszáj megszólalni –, most akkor hogyan megy tovább az élet...
Kész Orsolya: Szemközt önmagammal
Bereményi Géza: Azóta is élek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 439 oldal, 3999 Ft
Az Azóta is élekben már ott van egy művészregény, amely egy fiatal férfi és egy pályakezdő író önkereséséről szól, egy családregény, egy nevelődési regény, egy nemzedéki regény, illetve ezek kontaminációja. A Kádár nevével jelzett korszak történetének darabkái alulnézetből, az 50-es, 60-as évek Budapestjének figurái, a Teleki tér, a VIII. kerületi albérletek világa, a nagyszülők történetei, a diftéria, a nevelőapa, a gimnáziumi élmények és az ismerős nevek: Szukits Magda vagy Rajnák igazgatóhelyettes. A Megáll az időből szállóigévé vált mondat: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – ami a kötetben kétszer is, más-más tétekkel fordul elő...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Peragovics Ferenc: Ex libris
Kovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink
Kovács Lajos: Van egy perced a támaszpontomra?
Kovács Lajos: „Mi közük hozzám?”
Kovács Lajos emlékkönyv
Tódor János: Protekciós golyószóró
Eörsi László: A külpesti srácok 1956. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2020, 433 oldal, 3950 Ft
Szándékosan nem nevezem az utcai mozgalmárokat srácoknak, mert többségük nem az volt, mi több, fiatal lányok és asszonyok is akadtak köztük. Még prostituáltak is. Az életrajzok szerint a 138 külpesti szabadságharcos alig negyede a 13-15 éves gyerekkatona, többségükben 30-40 éves férfiak voltak, idősebb nemzetőr alig. Közülük 17-et ítéltek halálra, 19-et életfogytig tartó fegyházra, 25-ükre 10-20 év közötti börtönbüntetés várt. A ribillió mindig az utcáról indult, aztán következett a közintézmények elfoglalása, a bizottságosdi, a pozícióharc, a gyűlölt rendszerbérencek, mindenekelőtt az ávósok felkutatása, rosszabb esetben embertelen és értelmetlen legyilkolása...
Domján Edit: „A kereszt rejtvényét fejti az úr”
Bozsik Péter: Behódolt tartomány. Versek és versfordítások. Munjin Andrea illusztrációival. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 176 oldal, 2490 Ft
A valahai otthonos világ szertefoszlott. Támadók és védekezők, otthon maradottak és elmenekülők soha többé föl nem lelik. A Magyarországra érkező Bozsik Péter sem. Nagy közvetettséggel, de erről is beszél (plusz az újrakezdés nehézségeiről) Az üveggolyózás művészete, a kötetbeli Bozsik-versek legszebb darabja. S ha az otthonosság nem is, de a társadalomba vetett bizalom, az visszanyerhető-e? Bozsik indító és záró költeménye, a Vajdaságot megidéző Dekódolt tartomány és a magyarországi viszonyokat festő Behódolt tartomány (esetleg pár „patrióta kannibál”-portré, mint amilyen a panaszmagyar az adrián), nemleges választ adnak erre a kérdésre...
Váradi Róbert: Szellemképes géniuszlelkek
Georg Simmel: Schopenhauer és Nietzsche. Fordította Berényi Gábor. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 230 oldal, 4000 Ft
A szerző pszichologista módszertana minden sajátszerű korlátjával együtt is kiválóan példázza a tényt, hogy nem is olyan régen a pszichológia, a lélektani megközelítés még a filozófiai gondolkodás organikus részét képezte, s korántsem vált el attól úgy és olyan élesen, mint a későbbiekben. Simmel tehát indítékok, motívumok, szükségletek, „ösztönök” nyomába szegődik: a schopenhaueri, illetve a nietzschei gondolatokat nem elsősorban azok plauzibilitása, tapasztalati vagy metafizikai érvényessége alapján elemzi és kritizálja, hanem mindenekelőtt lélektani aspektusból vizsgálja. Simmel finom arányérzékét, szubtilis vizsgálódásait egyszerre jellemzi tárgyilagosság és alig leplezetett személyesség: sem az egyik, sem a másik szellemi nagyság vonzásának sem engedi át magát teljesen, ám nem is hűvös szemlélőként tekint rájuk...
Bod Péter: Pulitzer emberközelben
Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020, 381 oldal, 4299 Ft
Wisinger István nagy hozzáértéssel adagolja az életpálya megértéséhez szükséges ismereteket. Egyszerre ír a Makón1847-ben született, de onnan nyolc évvel később családjával Budapestre költöző gyerekről, és apja korai elvesztéséről. Ez utóbbi fia életének alapvetően más irányt adott. Átfogó képet kapunk az Egyesült Államok sajtópiacának robbanásszerű fejlődéséről, az újságírás társadalmi státuszáról, a laptulajdonosok és a lapkészítők egymáshoz fűződő viszonyáról, valamint a médiamogulok egymás elleni kíméletlen konkurenciaharcáról, ahogyan a sajtó működéséről, a róla vallott elvekről, és azok esetenkénti hanyagolásáról is...
Kőszeghy László: Élhető pesszimizmus
Tim Crane: A hit jelentése. A vallás egy ateista szemszögéből. Fordította Dranka Anita. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 272 oldal, 3999 Ft
Crane műve, mint minden jó filozófiai írás, nemcsak fontos fogalmakkal, de számos további kérdéssel is gazdagítja olvasóját. Például: ha az, amit Crane „azonosulás”-nak hív, szükségszerű része a vallásnak, akkor valóban nem tarthatjuk vallásosnak – a szerző példáját használva – a katolikus hívőt, aki már évtizedek óta nem jár templomba (138.)? Pontosan milyen értelemben nem az? Nem szoktunk-e már túlságosan hozzá, hogy a vallás magánügy?
Szále László: Regényépítő
Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában. A város és söre – Próza és esszé. Prae.hu Kiadó, Budapest, 2020, 89 oldal, 3800 Ft
A sokszólamúságra csak egy magyarázatot találok – ha kell egyáltalán magyarázat –: hogy ezek mind előtanulmányok a nagy műhöz. Próbafejezetek, stílusgyakorlatok. Készülődés. Regényépítés. Megállnak önmagukban is – mint mondjuk, Munkácsynak sokszor a végleges képnél is frissebb, eredetibb tanulmányrajzai –, de mégiscsak eszközök a végső hang, kifejezés, formakompozíció megtalálásához.
Szerző: ÉS
2021.04.23.
I N T E R J Ú
Beszélgetés Afonso Cruzzal
K R I T I K A
György Péter: A szegénység tárgykultúrája
Az örökségünk része
(„Szegény ember vízzel főz...”, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzi kiállítása)
Trencsényi László: Hová lettek a csellók
Báron György: Éjszakák meséi
(A gyerekkor földje. Francia–belga film. Rendező: Eric Gautier. Az éjszakai meséi. Francia–kanadai–elefántcsontparti film. Rendező: Philippe Lacôte. Frankofón Filmnapok, ápr. 22.–máj. 2.)
Eric Gautier filmje összetéveszthetetlenül, letagadhatatlanul euro-amerikai, Philippe Lacôte-é mélyen és nyersen afrikai. Kétféle megközelítés, kétféle stílus: kívülről és belülről. Innen nézvést az utóbbi az izgalmasabb...
Végső Zoltán: Piazzolla 100
Az ismert effektek, kopogások a hangszertesten, a vastag bőgőhang, a zongora perkusszív hatásainak kiaknázása és a kvintettel lefedett nagyzenekari spektrum lettek a Piazzolla-hangzás védjegyei. A bandoneónról valahol azt nyilatkozza, hogy abban különbözik az akkordeóntól és a harmonikacsalád többi tagjától, hogy azoknak a hangjában van vidámság, a bandoneón hangja viszont végtelenül szomorú, ez teszi alkalmassá a tangó drámájának megfestésére. A hangszer felépítése, a logikátlanul odaszórt gombok, a hangdoboz két oldalának más-más tónusú hangja, hogy az összenyomáskor és széthúzáskor ugyanazon gombokat lenyomva különböző hangmagasságok szólalnak meg, ördögi játékmódot kívánnak meg, és azt, hogy lépjünk ki saját magunkból. Technikai oldalról ez lehetett Piazzolla ars poeticája mögött, így emelte ezt a limitált adottságú hangszert concertáló szólóhangszerré...
Gergics Enikő: Zombiapokalipszis
(Jobb félni avagy Egység Kétség Háromság. Rendező: Kovács Dániel Ambrus. Karaván Munkacsoport, E-Színház, április 7.)
A humor áthatja a legapróbb részleteket is: Dzseni maszk híján a mobilt tartja a szája elé, István pedig úgy nyújtja át a genothermben tárolt információs füzetet, mintha egy steril kesztyűt bontana, de előtte még benyálazza az ujját, hogy jól tapadjon. Lehet méltányolni az előadás sötét, trágár, zsidózós-cigányozós-románozós poénjait is, de azért ezen a „fekete komédián” senki nem fogja hülyére röhögni magát...
Fáy Miklós: Lát, ahogy nem látott
(Volt egyszer egy Mozart-maraton – a Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján)
A Così fan tutte első felvonása is vetkőzőszám, a két ifjú megmérgezi magát színleg, a két leány próbálja megmenteni őket, és ehhez dobálják le a ruhadarabokat, alsógatyás fiúk, melltartós lányok, szex-Mozart. Aztán a nagy észheztérésben mindenki gyorsan öltözik, a fiúk véletlenül a lányok ruháit kapják magukra, aztán rögtön egymásba is szeretnek, de csak egy pillanatra, mert a lányok közbeavatkoznak. Nem erről szól a Così fan tutte?
Csengery Kristóf: Fuvolanégyesek
(Haydn, Mozart: Flute Quartets. Noémi Győri, Katalin Kokas, Péter Bársony, Dóra Kokas. Hungaroton)
Ha Mozart ki nem állhatta a fuvolát, annál nagyobb teljesítmény, hogy olyan hajlékony dallamokat, olyan délceg futamokat, olyan madárdalt megszégyenítő csicsergést, olyan vallomásos, bensőséges lassúkat tudott írni a nemszeretem instrumentumra, amilyenek ezekben az alkotásokban sorjáznak. Mi történt volna, ha még szereti is a hangszert!
Siba Antal: Közben eltemették
(Fülöp herceg temetése – TV2)
A temetés olyan esemény, amelyik – különösen, ha rövid – kevéssé tűri a beszédet. Az a riporteri vagy műsorvezetői érzék kérdése, hogy mikor szólal meg, ráadásul némely felvetésével mintha a meghívott vendégeket is zavarba hozta volna. Amikor például a ravatalnál búcsúzik a királyi család, egészen biztosan nem helyénvaló azt firtatni – már ha egyáltalán, muszáj megszólalni –, most akkor hogyan megy tovább az élet...
Kész Orsolya: Szemközt önmagammal
Bereményi Géza: Azóta is élek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 439 oldal, 3999 Ft
Az Azóta is élekben már ott van egy művészregény, amely egy fiatal férfi és egy pályakezdő író önkereséséről szól, egy családregény, egy nevelődési regény, egy nemzedéki regény, illetve ezek kontaminációja. A Kádár nevével jelzett korszak történetének darabkái alulnézetből, az 50-es, 60-as évek Budapestjének figurái, a Teleki tér, a VIII. kerületi albérletek világa, a nagyszülők történetei, a diftéria, a nevelőapa, a gimnáziumi élmények és az ismerős nevek: Szukits Magda vagy Rajnák igazgatóhelyettes. A Megáll az időből szállóigévé vált mondat: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – ami a kötetben kétszer is, más-más tétekkel fordul elő...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Peragovics Ferenc: Ex libris
Kovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink
Kovács Lajos: Van egy perced a támaszpontomra?
Kovács Lajos: „Mi közük hozzám?”
Kovács Lajos emlékkönyv
Tódor János: Protekciós golyószóró
Eörsi László: A külpesti srácok 1956. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2020, 433 oldal, 3950 Ft
Szándékosan nem nevezem az utcai mozgalmárokat srácoknak, mert többségük nem az volt, mi több, fiatal lányok és asszonyok is akadtak köztük. Még prostituáltak is. Az életrajzok szerint a 138 külpesti szabadságharcos alig negyede a 13-15 éves gyerekkatona, többségükben 30-40 éves férfiak voltak, idősebb nemzetőr alig. Közülük 17-et ítéltek halálra, 19-et életfogytig tartó fegyházra, 25-ükre 10-20 év közötti börtönbüntetés várt. A ribillió mindig az utcáról indult, aztán következett a közintézmények elfoglalása, a bizottságosdi, a pozícióharc, a gyűlölt rendszerbérencek, mindenekelőtt az ávósok felkutatása, rosszabb esetben embertelen és értelmetlen legyilkolása...
Domján Edit: „A kereszt rejtvényét fejti az úr”
Bozsik Péter: Behódolt tartomány. Versek és versfordítások. Munjin Andrea illusztrációival. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 176 oldal, 2490 Ft
A valahai otthonos világ szertefoszlott. Támadók és védekezők, otthon maradottak és elmenekülők soha többé föl nem lelik. A Magyarországra érkező Bozsik Péter sem. Nagy közvetettséggel, de erről is beszél (plusz az újrakezdés nehézségeiről) Az üveggolyózás művészete, a kötetbeli Bozsik-versek legszebb darabja. S ha az otthonosság nem is, de a társadalomba vetett bizalom, az visszanyerhető-e? Bozsik indító és záró költeménye, a Vajdaságot megidéző Dekódolt tartomány és a magyarországi viszonyokat festő Behódolt tartomány (esetleg pár „patrióta kannibál”-portré, mint amilyen a panaszmagyar az adrián), nemleges választ adnak erre a kérdésre...
Váradi Róbert: Szellemképes géniuszlelkek
Georg Simmel: Schopenhauer és Nietzsche. Fordította Berényi Gábor. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 230 oldal, 4000 Ft
A szerző pszichologista módszertana minden sajátszerű korlátjával együtt is kiválóan példázza a tényt, hogy nem is olyan régen a pszichológia, a lélektani megközelítés még a filozófiai gondolkodás organikus részét képezte, s korántsem vált el attól úgy és olyan élesen, mint a későbbiekben. Simmel tehát indítékok, motívumok, szükségletek, „ösztönök” nyomába szegődik: a schopenhaueri, illetve a nietzschei gondolatokat nem elsősorban azok plauzibilitása, tapasztalati vagy metafizikai érvényessége alapján elemzi és kritizálja, hanem mindenekelőtt lélektani aspektusból vizsgálja. Simmel finom arányérzékét, szubtilis vizsgálódásait egyszerre jellemzi tárgyilagosság és alig leplezetett személyesség: sem az egyik, sem a másik szellemi nagyság vonzásának sem engedi át magát teljesen, ám nem is hűvös szemlélőként tekint rájuk...
Bod Péter: Pulitzer emberközelben
Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020, 381 oldal, 4299 Ft
Wisinger István nagy hozzáértéssel adagolja az életpálya megértéséhez szükséges ismereteket. Egyszerre ír a Makón1847-ben született, de onnan nyolc évvel később családjával Budapestre költöző gyerekről, és apja korai elvesztéséről. Ez utóbbi fia életének alapvetően más irányt adott. Átfogó képet kapunk az Egyesült Államok sajtópiacának robbanásszerű fejlődéséről, az újságírás társadalmi státuszáról, a laptulajdonosok és a lapkészítők egymáshoz fűződő viszonyáról, valamint a médiamogulok egymás elleni kíméletlen konkurenciaharcáról, ahogyan a sajtó működéséről, a róla vallott elvekről, és azok esetenkénti hanyagolásáról is...
Kőszeghy László: Élhető pesszimizmus
Tim Crane: A hit jelentése. A vallás egy ateista szemszögéből. Fordította Dranka Anita. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 272 oldal, 3999 Ft
Crane műve, mint minden jó filozófiai írás, nemcsak fontos fogalmakkal, de számos további kérdéssel is gazdagítja olvasóját. Például: ha az, amit Crane „azonosulás”-nak hív, szükségszerű része a vallásnak, akkor valóban nem tarthatjuk vallásosnak – a szerző példáját használva – a katolikus hívőt, aki már évtizedek óta nem jár templomba (138.)? Pontosan milyen értelemben nem az? Nem szoktunk-e már túlságosan hozzá, hogy a vallás magánügy?
Szále László: Regényépítő
Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában. A város és söre – Próza és esszé. Prae.hu Kiadó, Budapest, 2020, 89 oldal, 3800 Ft
A sokszólamúságra csak egy magyarázatot találok – ha kell egyáltalán magyarázat –: hogy ezek mind előtanulmányok a nagy műhöz. Próbafejezetek, stílusgyakorlatok. Készülődés. Regényépítés. Megállnak önmagukban is – mint mondjuk, Munkácsynak sokszor a végleges képnél is frissebb, eredetibb tanulmányrajzai –, de mégiscsak eszközök a végső hang, kifejezés, formakompozíció megtalálásához.
I R O D A L O M
Selyem Zsuzsa: Nehéz időkben is repülünk
Amikor felvettek erre a melóra kb. három éve, Roxi már javában itt dolgozott. Első látásra megkedveltük egymást, de akkoriban zéró esélye volt, hogy munkaidőben beszélgessünk, úgyhogy időnként beültünk egy kávéra, vagy estére közös programot szerveztünk, és minél többet mesélt magáról, hogyan került egy kis máramarosi faluból Kolozsvárra, mennyit gürcölt, és milyen csúnyán bántak vele, annál inkább álmélkodtam, hogy milyen erős csaj, és mennyire gerinces, hogy nem engedte se felfalni, se megkeseríteni magát. Hatalmas bociszemek mögül valami megmagyarázhatatlan tudás ragyogott rám. Aztán a bánat visszaverésére tett heroikus kísérletek számának növekedésével belopakodott beszélgetéseinkbe a magyarázat, és egyre ritkábban nevetett...
Darvasi László: Így írunk mi
Paródiák, rólunk – Tematikus próza-összeállítás
Darvasi László kollégánknak már hiányzik a szerkesztőségi élet, ezért – a teljesség igénye nélkül – megidézte az Élet és Irodalom alkotóműhelyének néhány tagját. De, hogy ő se érezze elhanyagolva magát, megkértük Király Levente írót, hogy egy Darvasi (Szív Ernő) paródiával egészítse ki a tematikus összeállítást. Így harap a posztmodern (?) kelgyó már megint enfarkába...
Acsai Roland: Györe Balázs
Acsai Roland: Nincsenek nevek
Acsai Roland: A tejút helyén
Szöllősi Mátyás: Metszetek a járvány idejéből
Selyem Zsuzsa: Nehéz időkben is repülünk
Amikor felvettek erre a melóra kb. három éve, Roxi már javában itt dolgozott. Első látásra megkedveltük egymást, de akkoriban zéró esélye volt, hogy munkaidőben beszélgessünk, úgyhogy időnként beültünk egy kávéra, vagy estére közös programot szerveztünk, és minél többet mesélt magáról, hogyan került egy kis máramarosi faluból Kolozsvárra, mennyit gürcölt, és milyen csúnyán bántak vele, annál inkább álmélkodtam, hogy milyen erős csaj, és mennyire gerinces, hogy nem engedte se felfalni, se megkeseríteni magát. Hatalmas bociszemek mögül valami megmagyarázhatatlan tudás ragyogott rám. Aztán a bánat visszaverésére tett heroikus kísérletek számának növekedésével belopakodott beszélgetéseinkbe a magyarázat, és egyre ritkábban nevetett...
Darvasi László: Így írunk mi
Paródiák, rólunk – Tematikus próza-összeállítás
Darvasi László kollégánknak már hiányzik a szerkesztőségi élet, ezért – a teljesség igénye nélkül – megidézte az Élet és Irodalom alkotóműhelyének néhány tagját. De, hogy ő se érezze elhanyagolva magát, megkértük Király Levente írót, hogy egy Darvasi (Szív Ernő) paródiával egészítse ki a tematikus összeállítást. Így harap a posztmodern (?) kelgyó már megint enfarkába...
Acsai Roland: Györe Balázs
Acsai Roland: Nincsenek nevek
Acsai Roland: A tejút helyén
Szöllősi Mátyás: Metszetek a járvány idejéből
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)