2021. szeptember 28., kedd

MEGSPÓROLOM A JEGYED A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.09.28.



Megspórolom a jegyed a Vadászati Világkiállításra...

"JANCSÓ TUDOTT KÖZTÁRSASÁGOT CSINÁLNI AZZAL, HOGY OTT ÁLLT" - JANCSÓ 100

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.27.



Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója kapcsán szervezett emlékadásunkban tesszük tiszteletünket a magyar film partizánja előtt.

Vendégünk Cserhalmi György, aki az egész magyar filmművészetben egyedülálló, 38 éves alkotói kollaborációról őrzött emlékeiről, a Jancsóval való közös munkáról, valamit mai napig érezhető hatásáról beszél. Galkó Balázs, aki különböző korszakaiban volt visszatérő alkotótársa és Vasvári Emese, a Kapa-Pepe korszak ismert szereplője. Csákány Zsuzsa, számos Jancsó film vágója és egykori felesége, valamit fiai, Jancsó Nyika, operatőr és Jancsó Dávid, vágó.

CSALÁDI PÓTLÉK: MOST KELL LÉPNIÜK A TOVÁBBTANULÓK SZÜLEINEK - KÉT HÓNAPOT IGÉNYELHETNEK VISSZAMENŐLEG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.28.


Érettségi után már nem jár családi pótlék a gyerek után, de a továbbtanulók beleszámítanak az eltartottak számába. Így magasabb összeg jár a testvérekre. Ezt a tanulói jogviszony igazolásával lehet igényelni, de csak 2 hónapra visszamenőleg. Aki szeptember végéig lép, júliusig visszamenőleg kaphatja a több pénzt.


Évről évre kevesebbet ér a családi pótlék, hiszen 2009. óta nem változott az összege. Ha csak az éves átlagos inflációval számolunk, akkor is 40 százalékkal kellett volna megemelni ahhoz, hogy „hivatalosan” megőrizze az értékét. A továbbtanulók szüleinek az is nagy nehézséget okoz, hogy az érettségit követően a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Most kell lépni

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni. Vagyis nem automatikus.

Tekintettel arra, hogy visszamenőlegesen legfeljebb két hónapra lehet kérni az így megemelt családi pótlékot, ahhoz, hogy júliustól járjon, még szeptemberben igényelni kell. Ha valaki ezt csak októberben tudja megtenni, akkor csak augusztustól kapja meg a magasabb járandóságot...

IDEJE LESZÁMOLNI AZ ABORTUSZT ÖVEZŐ TÉVHITEKKEL

MÉRCE
Szerző: DEBRECZY ESZTER, LES KRISZTINA
2021.09.28.


A szexuális és reproduktív egészséghez való jog olyan terület, amely különösen a nőket érinti, így szorosan összefügg a nőknek a társadalomban és családban betöltött szerepéről alkotott felfogásával. Ezen felfogások közül sok a mai napig azon a meggyőződésen alapul, hogy a nők nem dönthetnek szabadon a szexualitásukat illetően, hanem azt államilag korlátozni és szabályozni kell. A szabályozás szükségességének igazolása érdekében rengeteg tévhit él a társadalomban a reprodukciós jogokkal és különösképpen az abortusszal kapcsolatban. A biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapja alkalmából a legelterjedtebb tévhiteket járjuk körbe, és cáfoljuk meg őket tényekkel...

A COVID A MI REICHSTAGUNK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.28.


Történtek tegnap lényegbe vágó dolgok, miszerint a bátor százharminchármak megszavazták a rendeleti kormányzás meghosszabbítását január 1-ig. Onnan már csak egy ugrás az április, és akkor minden lehet. Ilyképp, amikor emiatt háborog és szörnyülködik az ember, az nem azért van, mert ez a cirkusz a mostani mindennapjainkat tenné tönkre – azoknak már mindegy –, hanem a gyerekekét vagy a kisonokákét, bár lehet, hogy már nekik is lőttek, az ő jövőjüknek. Ha nem lenne teljesen világos, feltételezem, hogy a járvány, és a hozzá kapcsolt riogatás, a tőle kapott, illetve eredeztetett felhatalmazás, az ezzel való visszaélés bele fog szólni a választásba, amelytől a galeri elűzését reméljük.

Minden lehet, és Orbán mindenre képes is, efelől kétségünk nincsen. Nem árt figyelmeznünk ebben a kontextusban arra, hogy az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A Covid a mi, illetve Orbán Reichstagja, amire mutogatva, illetve amivel indokolva minden galádság megtehető. Úgy is mondhatnánk, Orbánnak úgy kell a negyedik hullám, mint egy falat kenyér, és látszik is. Nem nagyon igyekszik ellene tenni semmit, sőt, noszogatja, ha az egy helyre terelt, korlátok nélkül dzsemborizó eucharisztikusokra gondolunk.

Viszont, ha most gyakorlati haszna a veszélyhelyzet meghosszabbításának csak a még zavartalanabb lopás, nos, az sem kevés, de most már igazán nem oszt és nem szoroz. Így az sem, hogy ezzel párhuzamosan újabb, nagyon súlyos milliárdok sorsa felől döntöttek, arról szavaztak a bátrak, hogy a haveroknak átpasszolt egyetemek alapítványai nem kevesebb mint ezerhatszázharminc milliárd forintot kapnak 2026-ig. Nos, egyrészt ennyi pénz nem létezik, mert az összes Mészáros bukszájában van már, másrészt pediglen fél évvel a választások előtt nem komilfó ilyen sok lóvéról ilyen hosszú időre dönteni. Mindez is azt jelzi és mutatja nekünk, egyáltalán meg sem fordul a fejükben, hogy a választásokon veszíteni is lehet...

TÚL SOK VÖRÖS VONALAT LÉPETT ÁT ORBÁN A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.09.28.


Magyarországon az EU-ellenes retorika
 valószínűleg olyan kísérleti léggömb, amivel felmérik, mekkora tömegtámogatással vállalhat a kormány konfliktusokat az EU-val szemben, a választások közeledtével.

Vezetési szakadék keletkezett Németországban a Bundestag-választás nyomán, legalábbis a Politico amerikai portál európai kiadása által közölt véleménycikk szerint. A szerző, Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport jónevű elemzője úgy ítéli meg, hogy sem Olaf Scholz, a választást megnyerő szociáldemokraták kancellárjelöltje, sem Armin Laschet, a kereszténydemokraták frontembere nem készült fel az új kancellárra váró kihívásokra, arra, hogy erőskezű vezetőként lépjen fel az Európai Unióban. A bajt szerinte tetézi, hogy nem csak Angela Merkel távozik, hanem jövő áprilisban Emmanuel Macron francia államfő is kétfordulós elnökválasztás, majd azt követően júniusban törvényhozási választás elébe néz. Berlinben béna kacsa vagy legalábbis gyenge kormányzat, amit ugyanez követhet Párizsban - mindez aggasztó kilátás az Európai Unió számára a Politico cikkírója szerint.

Az európai politikától megoldást igénylő, különösen fontos kérdések közül hármat emel ki. Az első, a legsürgetőbb az úgynevezett északír jegyzőkönyv ügye, vagyis az EU-ból távozott Nagy-Britannia és az unió közötti viszony ellentmondásai. London választ vár arra a követeléslistájára, amelyben a szerinte újratárgyalandó pontokat sorolta fel még júliusban. Ez volt tehát az első, és most előbb mondom a harmadikat: a tagországoknak a jövő év elején dönteniük kell a fiskális szabályok reformjáról.

A második nagy kihívás pedig, amit a végére hagytam, nem más, mint a Magyarországgal és Lengyelországgal fennálló jogállamisági vita. Ezzel kapcsolatban a Politico szerzője - egy meg nem nevezett, magas beosztású német tisztségviselőt idézve - megállapítja: Merkel kezéből kicsúszott ez a téma, és Németországnak most ki kell alakítania ezzel kapcsolatban a korrigált álláspontját. Brüsszelben az Európai Bizottságra nyomás nehezedik az Európai Parlament részéről, hogy ne adják oda a pénzt ennek a két szóban forgó tagországnak a helyreállítási alapból. Egy uniós ország államfőjének egyik tanácsadója viszont úgy véli: ezzel olyasmit adnának az EU kezébe, amiben nem illetékes - nevezetesen a tagállamokon belüli alkotmányossági kérdések megítélésének a jogát. Ez a tanácsadó - akit a Politico idéz - azt hangsúlyozza: a sok európai parlamenti propaganda ellenére az EU-nak nem jogállamisági mechanizmusa, hanem csalás elleni mechanizmusa van, ami az európai adófizetők védelmét célozza. Eközben a parlamenti viták a lengyelországi és magyarországi politikáról általános jelleggel szólnak.

A Politico elemzője emlékeztet arra: Merkelnek mindig sikerült megőriznie ezzel kapcsolatban az EU egységét, bár ennek néha bizonyos elvek áldozatul estek. Most viszont „némi eszkalálódás elkerülhetetlennek látszik, külünösen Orbán Viktor esetében, akiről megállapítják, hogy túlságosan sok vörös vonalat lépett át” - fogalmaz az elemző, és hozzáteszi: Orbán ugyanakkor a jövő áprilisi választásokra tekintettel arra fog törekedni, hogy erős pozíciót foglaljon el Brüsszellel szemben.

Magyarországon és Lengyelországban a kormányzó jobboldali populisták közül néhányan az EU-ból való kilépésről beszélnek. Vajon blöffölnek-e? - tette fel a kérdést egyik minapi tudósításában az AP amerikai hírügynökség. Idézte Marek Suskit, a Jog és Igazságosság elnevezésű lengyel kormánypárt egyik vezető politikusát, aki arról beszélt: Brüsszel hűbérurakat küld, hogy térdre kényszerítse az országot, de a lengyelek harcolni fognak a brüsszeli megszállók ellen, miként annak idején harcoltak a náci és a szovjet megszállók ellen is. Riszard Terlecki, ugyanennek a pártnak a vezetőhelyettese pedig kijelentette: országának el kell gondolkodnia azon, mennyire tud együttműködni az EU-val, és drasztikus megoldásokat is mérlegelnie kell. Terlecki később visszavonta ezeket a szavait.

Az AP szerint nem világos, hogy az ilyen beszéd valódi kilépési szándékot jelez, vagy csak tárgyalási taktika, de az tény, hogy ez a retorika élesedett az elmúlt hónapokban, mióta az EU pénzbüntetésekkel kezdte sújtani a jogállami normákat megsértő tagországokat. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az amerikai hírügynökségnek a múlt héten nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarország szuverén nemzet, és nem hagyja, hogy akár az Európai Bizottság megzsarolja.

Cseh Katalin liberális EP-képviselő felháborítónak nevezte, hogy fideszesek nyíltan beszélnek az EU-ból történő távozásról, amivel lerombolnák az elmúlt időszak legnagyobb magyar vívmányát. Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője szerint azonban inkább politikailag végiggondolt egyensúlykeresésről van szó az uniós forrásokat érintő veszteségek elkerülése érdekében - annak a jegyében, hogy „ha nem adtok pénzt, akkor tudunk nektek még több kellemetlenséget okozni”.

Az AP felhívta a figyelmet arra, hogy friss felmérések szerint mindkét országban jóval 80 százalék fölötti azok aránya, akik az unióban akarnak maradni, és ez a jelek szerint hatással van az érintett kormányokra: mind Orbán Viktor, mind Jarosław Kaczyński nyilatkozatban erősítette meg a bennmaradás szándékát. Hegedűs Dániel szerint Magyarországon az EU-ellenes retorika valószínűleg olyan kísérleti léggömb, amivel felmérik, mekkora tömegtámogatással vállalhat a kormány konfliktusokat az EU-val szemben, a választások közeledtével.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZUGLÓ ELDŐLT - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.28.


Jó reggelt! Kevésbé esős, őszies idő lesz ma.

4 legfontosabb hírünk most

- Az afgán kormányerők tagjai közül a kábósok tartottak ki a legtovább

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...

AZ ELŐVÁLASZTÓ PÁRTOK NEM TUDHATJÁK, MÉGIS MINTHA TUDNÁK A RÉSZEREDMÉNYEKET

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.09.28.


A szavazósátrakban látottak, illetve a pártok által korábban, illetve az ajánlásgyűjtés során szerzett adatok birtokában terjengenek a nem hivatalos adatok az előválasztási erőviszonyokról. Sokak szerint a lebonyolítók „becslései” igencsak meggyőzőek, és valójában éppen ez állhatott a zuglói MSZP-s, Tóth Csaba visszalépése mögött is. Hivatalosan viszont csak szerdán kezdik majd el számolni a voksokat, aznap délután, kora este lehet eredmény is.


Az MSZP-s Tóth Csaba nagy meglepetésre lépett vissza, méghozzá Karácsony Gergely és más, korábban őt támogató pártok árulására hivatkozva az előválasztási indulástól. A zuglói országgyűlési képviselő állította, tisztességes küzdelemben nyert volna, de az őt ért, szerinte megalapozatlan rágalomhadjárat nyomán nem kívánt tovább részt venni a kampányban. Nagy kérdés, hogy mi vezetett a döntéséhez, hiszen a szocialista párt, amelynek országos elnökségi tagja, valamint frakcióvezető-helyettese is, nem vonta meg támogatását jelöltjétől, sőt, sajtóhírek szerint a hétvégén még maga Tóth sem fontolgatott ilyesmit.

Csakhogy a Telex több forrásból úgy értesült, Tóth visszalépése mögött nem csupán Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltjének, majd több, korábban mögötte álló párt támogatásának megvonása állt. Az előválasztási részvételi, valamint a lebonyolító pártok által ismert adatok szerint ugyanis Hadházy Ákos, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által támogatott jelölt nyerésre állt Budapest 8. választókerületében, ahol – szintén nem hivatalos – információink szerint

országosan a legmagasabb arányú a részvétel másfél nappal az urnazárás előtt.

Nem véletlenül írhatta tehát gyorsreagálásában Fekete-Győr András, a Momentum elnök-miniszterelnök-jelöltje sem azt, hogy Tóth „nyilván a részeredmények ismeretében” döntött a jelöltségtől való visszalépésről.

A Telex forrásai egyébként még múlt csütörtökre datálják a Hadházy–Tóth-küzdelemben bekövetkezett fordulatot, azaz ekkor vette át a vezetést a Momentum jelöltje, akinek előnye a hétvégi kifarolásokat követően tovább nőtt. Információink szerint Tóth Csaba éppen erre hivatkozva pártjától még vasárnap azt kérte, visszalépése esetén a rá leadott voksok összeszámolásától tekintsen el az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). Az már Hadházy Ákos hétfői reakciójából derült ki, hogy ennek vélhetően nem tudtak eleget tenni a szocialisták, a Momentum jelöltje szerint ugyanis mindenképpen lesz szavazatszámlálás a most már biztosan elnyert választókerületben is...


HOL VOLT ÖN AKKOR, AMIKOR A FIDESZ SZÉTLOPTA MAGYARORSZÁGOT?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.09.28.


A kormányhoz közeli sajtó az elmúlt napokban többször is előszeretettel foglalkozott azzal, hogy ki hol volt, mit csinált éppen, amikor 15 évvel ezelőtt a Magyar Rádióban először volt szó az őszödi beszédről. Pontosabban, és gyorsan tegyük hozzá, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Őszödön elmondott beszédének megvágott és szerkesztett változatáról. Majdnem mindenkinek van valamilyen emléke arról, hogy hol volt éppen, és mit csinált, amikor először hallott erről. Ami egyfelől helyénvaló, másfelől viszont az elmúlt 11 év más jeles történéseiről is meg lehetne kérdezni az embereket: hol volt Ön akkor?

Például, hol volt Ön akkor, amikor először hallotta, hogy Selmeczi Gabriella bejelentette a magánnyugdíj-pénztárakban tartott megtakarítások elvételét. Az akkor államtitkárként funkcionáló politikus cinikus módon, a pénz megvédésének nevezte, hogy elvettek az emberektől 3 ezer milliárd forintot.

És azt fel tudja-e idézni, hogy volt akkor, amikor 2015 március 10-én kirobbant a Queastor-botrány? Aminek lényege, hogy az akkoriban Tarsoly Csaba vezette cég 150 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív értékpapírokat. Mit csinált Ön abban a percben, amikor először hallott arról, hogy a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt vonta ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestorból, ami sokakban a bennfentes információval való visszaélés gyanúját kelthette...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNT EGYARÁNT IMÁDJÁK AZ AMERIKAI KONZERVATÍVOK ÉS A KÍNAI KOMMUNISTÁK, AMI MEGLEHETŐSEN SZOKATLAN JELENSÉG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.28.


Az lehet a vége, hogy a miniszterelnök kényszerhelyzetbe kerül a kínaiakkal szemben.


Washington Examiner

Orbán Viktor egy NATO-ország élén abban a különleges helyzetben van, hogy egyaránt imádják az amerikai konzervatívok és a kínai kommunisták, ami azért meglehetősen szokatlan jelenség – írja az amerikai főváros kisebbik, jobboldali lapja. Tucker Carlson a múlt hónapban Budapestről a mennybe menesztette a politikust, ugyanakkor tapsol neki Hszi, amiért ilyen szoros kapcsolatot épített ki Pekinggel, noha Amerika figyelmezteti: a nagy barátságnak kínai megfigyelés, sőt, az lehet a vége, hogy a politikus kényszerhelyzetbe kerül a kínaiakkal szemben.

Az újságnak nyilatkozó Szijjártó Péter azonban nem tart semmi ilyesmitől, mondván, hogy a tárgyalásokon soha nem hallott politikai követeléseket a másik fél részéről. Szóval szó sincs arról, hogy Magyarország eladná magát. Ám ebben sokan mások korántsem ennyire biztosak. A miniszter szerint azonban attól sem kell tartani, hogy Kína aláásná az európai egységet, mert ilyesmi sem merült fel a megbeszéléseken.

Egy uniós illetékes szerint Orbán úgy gondolja, hogy eredményeket kell felmutatnia a gazdaságban, ezért forszírozza Pekinggel az együttműködést, a többi meg nem érdekli. Szíjjártó ezt úgy közelíti meg, hogy a magyar fél az EU és a NATO tagjaként sem pártol egy új hidegháborút, és a két nagyhatalom remélhetőleg pragmatikus alapokon képes fejleszteni a kapcsolatait. Szerinte attól sem kell félni, hogy Kína túl nagy gazdasági befolyásra tesz szert Budapesten. Úgy gondolja, hogy a Nyugat egyszerűen irigyli Magyarországot a kétoldalú kooperációért.

A magyar fővárosban működik a Huawei regionális központja, jóllehet az USA úgy látja, hogy a cég a kínai hírszerzés előretolt helyőrsége, feladata a szabadság lebontása a nyugati demokráciákban. Szíjjártó ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Magyarország csak gazdagabb és erősebb lesz, mind a Belgrád-Budapest vasút fejlesztése, mind a Fudan Egyetem révén.

Az ellenzék tiltakozik a szoros viszony miatt és ez reményt ad Orbán nyugati bírálóinak, akik fenyegetést látnak a politikusban a jogállammal szemben. Ugyanakkor a magyar diplomácia vezetője szerint nálunk az égvilágon semmi gond nincs a sajtószabadsággal. Mint mondja, a Riporterek Határok Nélkül úgy minősítette le az országot, hogy munkatársai közül senki sem beszél magyarul. Ugyanakkor a hazai médiapiacon bizonyos szektorok teljesen kormányellenesek. Továbbá a liberálisok gyűlölik a fennálló hatalmat, noha az a kereszténydemokráciára épül, a külpolitika pedig konzervatív és hazafias.

Economist

A bizonytalanság időszaka köszöntött be Németországban, mert a tegnapelőtti választásokon az derült ki, hogy csupán a szavazatok 50 %-át szerezte meg a két nagy párt, noha korábban összesen 90 %-on osztozkodott. Úgy hogy most a zöldek és a liberálisok lehetnek a királycsinálók, ha meg tudnak állapodni közös programban, ideértve, hogy ki kapja meg a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri tárcát. A CDU történelmi mélypontra jutott, de legalább annak örülhet, hogy némely előrejelzés túlzottan is borúlátónak bizonyult. Ettől azonban még nagy a kiábrándultság a soraiban.

Egészen más viszont a hangulat a szociáldemokraták háza táján, annál is inkább, mert a friss közvélemény kutatások azt mutatják, hogy az emberek sokkal inkább Scholzot akarják kancellárnak, semmit Laschetet. Ráadásul a párt a győzelem felé tart Mecklenburgban és úgy úgy néz ki, hogy meg tudta tartani Berlinben a főpolgármesteri széket.

A zöldek nem túl boldogok, noha ilyen jó eredményt még soha nem tudtak felmutatni, ám elmaradtak saját reményeiktől. Főtitkáruk azonnal gratulált az SPD-nek, ami erős felkérés Scholznak a táncra, mármint hogy kezdjenek hozzá a koalíciós egyeztetésekhez, az FDP-vel közösen. De a helyzet olyan bonyolult, hogy még bőven okozhat meglepetéseket. Ám az nem kérdés, hogy jelenleg az előny a baloldal kancellár várományosánál van.

Die Welt

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy a szélsőséges AfD azért szerepelt kiemelkedően a vasárnapi választásokon Szászországban, mert az a tartomány ugyanolyan patológiás tüneteket mutat a politikában, mint amilyet Magyarországon és Lengyelországban tapasztalni. Az elemző, aki az európai és főként a német ügyek nagy szakértője, nyugtalanítónak tartja pl., hogy az emberek arrafelé szintén másodrendű polgároknak tartják magukat, noha 30 év telt el az újraegyesítés óta és rengeteg beruházás érkezett.

Ez identitárius jelenség, ám az a jó benne, hogy csupán átmeneti, azt a korszakot kíséri, ami a kommunizmusból a demokráciába vezet. Társulnak hozzá viszont Trump vagy Le Pen révén ismert populizmus elemei.

Ash úgy véli, további válságok jönnek, így Németországnak fel kell adnia merev álláspontját a költségvetési szigor és a deficitkorlát ügyében. Erre pedig Scholz sokkal alkalmasabb, mint Laschet. Meg kell értetnie a lakossággal, hogy az eurózóna sokat hozott az országnak, de nincs szó arról, hogy az integráció az Európai Egyesült Államok felé tartana.

Azt ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy a kampány során szinte alig került elő a külpolitika, mert a németek a boldogság szigeteként nem érzékelik a külső veszélyeket. Azt mondja, az euró-atlanti együttműködést semmi mással nem lehet helyettesíteni, még az európai stratégiai alternatívával sem. Az EU és az USA csak együtt tud szembeszállni főként az új szuperhatalommal, Kínával.

Pekingggel szemben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a demokráciára, az emberi jogokra. Továbbá a biztonságpolitikai szempontokra, pl. Tajvan és a Dél-Kínai-tenger kapcsán. De már a német gazdaság sem annyira lelkes a Kína-kapcsolatért, mert érzi, hogy Peking hosszabb távon ki akarja szorítani az ottani piacról.

Reuters

Az öt érintett lengyel régióból négy már engedett az EU nyomásának és visszavonta két évvel ezelőtt hozott határozatát, amellyel LMBT-mentes övezetnek nyilvánította magát. A Bizottság a támogatások megvonásával fenyegette meg őket, mert azon a véleményen van, hogy a korábbi határozat sérti a közösségi szabályozást, miszerint a nemi irányultság miatt senki sem szenvedhet el hátrányos megkülönböztetést. A körzetek viszont annak idején arra hivatkoztak a túlnyomórészt katolikus országban, hogy a konzervatívoknak meg kell védeniük a liberálisokkal szemben a hagyományos értékeket, márpedig szerintük azokat fenyegetik a meleg jogok.

Ugyanakkor most az egyik önkormányzat úgy foglalt állást, hogy meg kell óvni az iskolákat és a családokat, továbbá szavatolni kell mindenki számára a jogot, mármint hogy saját belátása szerint éljen. Ugyanakkor a testület támogatja a szülők jogát, hogy saját meggyőződésük alapján neveljék fel a gyerekeket.

Neue Zürcher Zeitung

Csehországot leszámítva Közép- és Kelet-Európában jóformán csírájában elhalt a rendszerváltás után a politikai öntisztulás. Az egykori kommunista káderek közül sokan még ma is hangadók, a térségben az új konzervativizmus egyfajta válasz az elmaradt elitváltásra. Így értékeli a helyzetet Hubertus Knabe, akinek szakterülete a Würzburgi Egyetemen az, miként néznek szembe múltjukkal az egyes országok.

Magyarországon pl. Horn Gyula és Medgyessy Péter személyében a titkosszolgálat két egykori munkatársa is miniszterelnök lehetett, de Orbán alatt is akadt olyan államtitkár, aki annak idején főállásban a 3/3-as ügyosztálynak dolgozott. Pedig voltak próbálkozások, hogy kiszorítsák a kulcspozíciókból a régi rend embereit. A térségen belül csupán a horvátok, szlovénok és szlovákok nem hozták meg az idevágó törvényt.

Csak éppen a gyakorlatban nem hozott sok eredményt a szabályozás. Általában csupán az állambiztonság titkos munkatársait érintette, a pártfunkcik viszont megúszták. A bizonyítás nehéz volt, mert sok aktát megsemmisítettek, illetve továbbra sem lehet hozzájuk férni. Az alkotmánybíróságok sokszor külön koloncot jelentettek, mert nem ritkán hatályon kívül helyezték az átvilágítási jogszabályokat.

A csehek kivételével sehol sem történt meg a kommunisták eltávolítása, a háború utáni nácítlanítás mintájára. Ennek okai közé tartozik, hogy a szocialista diktatúrák nem engedték meg a független civil társadalom kialakulását, így nem tudott az ellenelit kifejlődni. Az ellenzéknek viszont nem volt elképzelése, miként kellene sort keríteni az elitcserére. Aztán az egész ügy gyorsan pártviták tárgya lett.

A korábbi állampártok utódszervezeteit általában hamar felvették az európai szociáldemokrata pártcsaládba. Részben ennek a következménye a régióban az új típusú jobboldaliság, és az EU-val szembeni borúlátás. Merthogy ilyen történelmi tapasztalatokkal jár az átmenet a diktatúrából a demokráciába.

Neue Kronen Zeitung


A kommentár egyaránt botrányosnak tartja a magyar futballhuligánok megnyilvánulásait, valamint azt, hogy az Orbán-kormány próbálja eltussolni, bagatellizálni a történteket. Az ironikus hangú elemzés úgy fogalmaz: még jó, hogy vannak válogatott mérkőzések, mert különben mi lenne a Carpathian Brigade ifjú titánjaival, akik nem csupán a „Futballal az európai rasszizmus ellen” nevű civil szerveződés szerint neonáci, félkatonai csoportot alkotnak.

Ezek a kényelmetlen figurák a hazai mérkőzéseket kénytelenek a stadionok előtt beérni az üvöltözéssel, mert az MLSZ meglepő módon nulla toleranciát hirdet a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben. Ám szerencsére vannak nemzetközi találkozók is, ahol rettenetes fellépésükkel kedvük szerint okozhatnak félelmet és riadalmat. Legutóbb kihasználták, hogy az UEFA két mérkőzésre szóló eltiltása nem vonatkozott a VB-selejtezőkre, ezért Anglia ellen rasszista sértésekkel vétették észre magukat. Ily módon azonban most újabb zártkapus meccs következik.

Ez már idáig meglehetősen tragikus, de Szíjjártó Péter még rátett egy lapáttal, amikor kirohant az EUFA ellen. Azzal vádolta meg a nemzetközi szövetséget, hogy az spicliket küld a lelátókra, amin a jelek szerint tök komolyan az Ellenőrző, Etikai és Fegyelmi Bizottságot értette. A nyilatkozatot nem lehet másnak venni, mint a tények lehető legarcátlanabb tagadásának. Azaz a magyar kormány nyíltan eltűri ezeket a zavarkeltésben utazó brigádokat. Ám mivel a stadionban lezajlott események teljesen egyértelműek, még a magyar vezetés számára is óriási bökkenőt jelenthetett, miként szépítse meg a dolgot. Szóval, Keleten a helyzet változatlan.

PARÁZS A HAMU ALATT

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.09.27.


Most, hogy az afgán helyzet stabilizálódni látszik, és úgy tűnik, véget ér Afganisztán történetének az a fejezete, ami majd „második tálib hatalomátvétel” címmel kerül be a történelemkönyvekbe, töprengjünk el kicsit. Mi várható? Vége van egyáltalán a válságnak? Mi lesz az ellenállók sorsa? Feltámad a középkor?

Sőt, írásomban egy nagyon fontos magyar vitára is ki fogok térni, ami már ennél is messzebb vezet: de előbb lássuk nagy vonalakban a jelenlegi helyzetet.

Szeretném leszögezni, hogy álláspontom szerint az afgán válság nem megoldódott, hanem stabilizálódott és állandósult. Semmiféle kérdésre nem érkezett válasz, semmilyen probléma végére nem tett pontot az új kormányzat – ellenben rengeteg újat okozott. A nemzetközi közösség pedig egyszerűen diplomáciai-geopolitikai okokból veszi tudomásul a kialakuló valamit, amit rendszernek nem neveznék, ugyanis még a következetes fanatizmusában is következetlen. Városonként, falvanként, de akár utcasarkonként is más a tálib rendszer jellege: Hilmend tartományban betiltják még a borotválkozást is, Heratban felkötött emberrablók holttesteit akasztják emelődarura, Kabulban bezár az egyetlen sofőriskola, amelyik még adott jogosítványt hölgyeknek, a megmaradt afgán sajtó papír és pénz hiányában online megjelenésre vált, ugyanakkor Mesz Ajnakban a helyi tálib parancsnok nem töri össze az ezer éves Buddhákat, beéri annyival is, hogy kartonpapírral eltakarja őket, viszont Nooruddin Turabi börtönminiszter (ilyenjük is van, és ha van, bizonyára azért, mert szükség támadt rá) azt közölte, hogy a kézlevágás, csonkítás a büntetési rendszer része marad, de most már nem biztos, hogy nyilvánosan hajtják végre. Aránytalanul több a rossz hír, mint a jó, de az is világos, hogy senki nem engedelmeskedik maradéktalanul a kabuli kormánynak, még a leghűségesebb tálibok sem, ha két saroknyit eltávolodtak az elnöki palotától.

Alakulhatott volna másképpen?

Igen, két esetben...

ITT OLVASHATÓ

MEGÉLNI A POKLOT ÉS MEGÍRNI AZT – A JÁSZBERÉNYI-FÖLDES VITA MARGÓJÁRA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: LATTMANN TAMÁS
2021.09.27.


Néhány nappal ezelőtt egy szomorú eset és az abból fakadó vita borzolta az afganisztáni események iránt érdeklődést tanúsítók kedélyeit a hazai online sajtó világában. Az igazán éles, személyeskedésektől sem mentes vita remélhető elcsitulása után érdemes néhány gondolatot szánni arra a kérdésre, hogy mik az etikus és helyes tudósítások ismérvei mind egy konfliktusos helyzetben, mind pedig egy, az egyéni szabadságra igencsak fenyegető rezsim alá kényszerült, potenciálisan áldozattá váló személyek tekintetében – véletlenül sem az igazságtétel, sokkal inkább a figyelem felhívásának szándékával. Lattmann Tamás cikke.


Az eset röviden: a Telex Afganisztánba kiutazott újságírója, Földes András a saját Facebook-oldalán megosztott néhány sort egy afgán nő által neki küldött üzenetből, miután interjúzott vele. Ebben arról panaszkodik, hogy a tálib rezsim alatt elveszítette a lehetőséget mind a tanulásra, mind a munkára – ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát sajnos a tálibok hatalomgyakorlásának ismeretében minden további nélkül elhihetjük. Emellett az üzenet szerint a küldő szívesen dolgozna akár az újságíróval is Afganisztánban, aminek során egy könnyen félreérthető kijelentés is megjelent („egész nappal és éjjel is kész vagyok Önnel dolgozni”).

Az újságíró az üzenetet úgy tette közzé, hogy a nevet ugyan kitakarta, de a feladó profilképe látható maradt...

2021. szeptember 27., hétfő

A ROKKANTNYUGDÍJASOK IS KAPHATNAK PÉNZT A VÁLASZTÁS ELŐTT - ÖSSZESZEDTÜK A RÉSZLETEKET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.27.


A kormány választások előtti hatalmas pénzosztásából némiképp a rokkantnyugdíjasok is részesülhetnek. Ők persze nem annyit és nem úgy kapnak, ráadásul még ezt sem önként határozta el a kormány. Mutatjuk a részleteket.


Az előválasztás sikere (képünket olvasónk, Czinder Krisztina küldte, aki hétköznap 11 órakor járt arra) alighanem erősen elgondolkodtatta a kormányzatot. Ráadásul a sorokban szép számmal képviseltették magukat az idősebbek is. A kormányzat is érzékelhette ezt, és ezért lengethette be Orbán Viktor miniszterelnök a 13. havi nyugdíj teljes összegének a választások előttre hozott kifizetését. Jókora summát zsebelhetnek majd be az ígéretek szerint a családosok is (jogszabály még nincs).

Nyoma sincs azonban annak, hogy az igazán elesetteken (egyre inkább úgy tűnik, hogy a családosok nagy adóvisszatérítése is a magasabb jövedelműek felé húz majd) akarnának segíteni. Rossz nyelvek szerint rájuk nem is kell komolyabb összegeket szánni, elég néhány picula (krumpli, közmunka) odavetése, némi magyarkodás is...

SZÁZMILLIÓKAT ÉGET EL A FACEBOOKON A MAGYAR POLITIKA – TELJESEN ÉRTELMETLENÜL

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZABÓ KRISZTIÁN, SZOPKÓ ZITA, HONT ANDRÁS
2021.09.27.


Nincs olyan magyar fészbukozó, akinek a hírfolyamában ne dobná föl újra és újra valamelyik politikus hirdetését a közösségi oldal. Az Átlátszó nyomába eredt a költéseknek. Mennyit fordítanak a politikusok személyes brandjük építésére? Ki a legnagyobb pénzköltő? Az ellenzék vagy a kormány fizet-e a többet Zuckerbergnek? Az alábbiakban minderre választ kapnak, és persze arra is, hogy a Facebook-hirdetések haszna 
meglátszik-e az eredményen.

Az Átlátszó csöppet sem volt könnyű helyzetben, amikor a magyar politika Facebook-költéseinek föltérképezésébe kezdett. Elsősorban azért, mert hacsak nem dolgoznak rengetegen egy lapnál, a hirdetéstárak egyenkénti átnézése sok időt vesz igénybe. A mi összeállításunk így 2019 tavaszától 2021. augusztus végéig, szeptember elejéig elköltött összegeket tartalmazza. Ám van más ok is, ami miatt mindez nehéz feladatnak bizonyult...

A MA 100 ÉVE SZÜLETETT JANCSÓ MIKLÓS CSODAFEGYVERE: A HOSSZÚ SNITT

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.09.27.



A 2014. januárjában elhunyt Jancsó Miklós Cannes-i rendező- és életműdíjas, kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező 100. születésnapjára a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma digitálisan felújította a filmtörténet egyik legnagyobb hatású magyar életművét. A celluloidnegatívok digitalizálása és az egykori alkotótársak bevonásával, muzeológiai alapossággal elvégzett újbóli utómunkák a mester munkamódszerének mélyebb rétegeit is feltárták.

A Qubitnek Fazekas Eszter filmtörténész főrestaurátor és Ráduly György archívumigazgató beszélt az életmű felújításáról és az egyetemes filmművészetben megkerülhetetlen jancsói filmnyelv egyediségéről, a technológiát dramaturgiai eszközzé avató hosszú snittről.

Hosszú snitt


A hosszú snittek egyik úttörője Orson Welles 1941-es Aranypolgára volt, de Michelangelo Antonioni is előszeretettel élt azzal a módszerrel, amikor a kamera együtt mozog az eseményekkel. Ehhez a technikához többnyire vasúti hajtányhoz hasonló, fahrtsíneken futó kamerakocsit (dollyt) használnak a filmesek; a felvevőgép teljesen körbeforgatható, a kránnak nevezett kameradaruval pedig több méteres magasságba emelhető is. A világ filmművészetében long take-nek vagy long shot-nak nevezett, magyarul hosszú snitt néven emlegetett kamerahasználat Jancsó Miklós meghatározó rendezői eszköze, alkotásainak összetéveszthetetlen stílusjegye...

NE IGYUNK ELŐRE A DISZNÓ BŐRÉRE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.09.26.


Hogy győzünk-e?
Ki tudja, annyi minden van még hátra a választásokig, és a választás még messze nem a mérkőzést záró gongütés, utána kezdődik csak a mérkőzés.
Méghozzá az se a szorítóban, bár ott is nagy pofonokat lehet adni és kapni, hanem a hexagonban, méghozzá a catch as catch can szabályai szerint, csak éppen bíró nélkül - életre-halálra.
Ne adja az Úr, hogy ne csak képletesen kelljen erről beszélni, túl közel van ez az ország Srebrenicához, autóval 520 kilométer, hat óra, - légvonalban négyszáz kilométer, mentalitásban meg öt centi, ha van, sokat mondok.
Túl sok errefelé is a szélsőjobboldali adrenalinhuszár, a zsigeri gyűlölködő, a dédapja legendáiért revansot venni akaró, csökkentett módban gondolkodó ostoba.
Néha igen nehéz őket kordában tartani, főleg, ha a kormányzó párt színeiben versenyeznek.
De az biztos, hogy ezt a menetet mi nyertük.
Persze az is lehet, hogy az aktuálisan Fidesznek nevezett orbánviktor veszítette el, merthogy kicsúszott a kezéből a kezdeményezés, a közbeszédet ma nem ő tematizálja, és bár vannak részsikerei, de azoknak se örülhet maradéktalanul, hiszen ki figyel ma a politikából kikopott Schifferre, mikor politikus korában se figyelt rá jóformán a kutya se, a tetejébe dekázni se tudott, hogy az egyéb hiányosságairól ne is beszéljünk.
És bár nagy buzgalommal kevernek-kavarnak az ezért fizetettek, a demokraták - végre egyszer - úgy tűnik-, észen vannak és nem hagyják, hogy Orbán prímás kissé hamis és láthatóan megfáradt játékához ők adják a kontrást, inkább arra törekednek, hogy elverjék, mint a cimbalmot.
Amen, mondanám, ha vallásos lennék...

TÖRVÉNYES JOGTALANSÁG 2.

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző BENEDIKTY BÉLA
2021.09.22.


...Egy elmebeteg tombolása bizonyára tetszik azoknak, akik valamilyen módon haszonélvezői a beteg kóros megnyilvánulásainak. De senki másnak nem tetszik. Viszont mindenki tehetetlenül tárja szét a karját: neki mindent szabad, többsége van.

Hitlernek is többsége volt.

A jogászok mindennek az ellenkezőjére is találnak paragrafust – egy bizonyos szintig.

Ha gyerekek százezrei éheznek, nincs mit tenni egy éhező afrikai országban. De ha gyerekek százezrei elől lopja el valaki az ételt, és az onnan hiányzó pénzből stadionokat, Kossuth-teret, belvárost, Várkertet épít, az ellen van mit tenni és kell is tenni, mert nincs az a paragrafus, amivel védhető volna. Az emberiség ellenes bűntett ugyanis Nürnberg óta létezik és nem évül el.

Van jogász ebben az országban, aki ezt képes felfogni?

Nagyon szépen kérem, ne tessék folyton marhaságokkal zaklatni az amúgy is elég pipogya "ellenzéket", épp eléggé tele van a nadrágjuk annak a puszta esélyétől, hogy esetleg győzhetnek, és akkor nincs többé megbékélés, el fogják söpörni őket, ha ismét futni hagyják a világtörténelem legaljasabb, legsunyibb alakját a sleppjével és az ezermilliárdjaival együtt. Semmilyen igazságtalanság nem fog történni, semmi különös, eddig ismeretlen jogtechnikai hókuszpókuszra nincs szükség, egy kezdő ügyvédbojtár is tudja, mit kell tenni.

Csak azt volna jó megérteni, hogy tenni kell. 

P.S.: Sokadszor írom le, mert még mindig nem értik: ha bárkinek, aki a választási győzelem után „hatalomba” kerül, nem az lesz az első dolga, hogy a jelenlegi miniszterelnököt előzetes letartóztatásba helyezze az összes főbűnössel együtt (alapos gyanúnak hívják a vonatkozó törvényhelyet, még mielőtt aggódni kezd az ATV), azaz ha futni hagyják őket, akár csomagolhatnak is. És választhatnak: vagy örökös emigrációba menekülnek, vagy máris bemennek valamelyik börtönbe, mert a csúti szotyolahéjköpködő bosszúja minden eddiginél elsöprőbb lesz.

ITT OLVASHATÓ


NYUGDÍJASOK SORAKOZÓ, ORBÁN ÉRTETEK HARCOL, NEM ELLENETEK!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.09.27.


„Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák.” Pénteken reggel mondta ezt Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában. Szerinte az élet folyamatos harc, a nagy bolsevik vezér, V. I. Lenin ezt annak idején úgy fogalmazta meg, hogy permanens forradalom. Regnáló miniszterelnökünk harcolt már a liberálisok ellen a szabadságért, a megküzdött a Világbankkal, térdre kényszerítette a migránsokat, megállította Brüsszelt, most a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításáért indul a csatatérre.


Más, mondjuk így normális üzemmódban működő miniszterelnök nem harcol a nyugdíjakért. Nem a fegyvereit veszi számba, hanem azt, hogy van-e fedezete a 13. havi nyugdíjnak, ki tudja-e termelni a gazdaság ezt a többletet, vagy, amit a miniszterelnök nem szeretne, hitelből kell beváltania az ígéretét.

Orbán nem volt mindig ennyire megértő a nyugdíjasokkal, és általában az idősebb nemzedékkel szemben. Fiatal politikusként még arról beszélt, hogy az idősebbek felélik a fiatalok jövőjét. Messziről indult a mostani csatába a miniszterelnök, de gyorsan haladt, és 2006-ban – ellenzékben, trónkövetelőként – már odáig jutott, hogy 14. havi nyugdíjat is belengetett az időseknek. Meglehet, így lesz ez most is, ha a 13. nyugdíj ígérete sem látszik majd elegendőnek a választási győzelemhez. Az ellenzéki előválasztás sikere – vasárnap estig félmilliónál is többen szavaztak a Fideszt leváltani akaró jelöltekre – nem sok jót ígér Orbánnak és kormányának...

MÁR NEM PÁR KILÓ KRUMPLIT, HANEM EZERMILLIÁRDOT SZÁN SZAVAZATVÁSÁRLÁSRA A FIDESZ

MAGYAR ÜGYVÉD BLOG
Szerző: Magyar Ügyvéd
2021.09.26,


Nincs az a pénz, amit a hatalom megőrzése érdekében a NER ne sajnálna elkölteni. Korábban néhány kiló burgonyával próbálták megnyerni a nyugdíjasokat, most viszont ezermilliárdnál is többet szánnak a jövő áprilisi parlamenti választások előtt például a gyermeket nevelő családok, a fegyveres testületek dolgozói, valamint a szépkorúak megnyerésére. A számlát viszont később valakiknek állniuk kell.

Régi szép hagyomány a Fidesz körében, hogy valahogyan mindig pár hónappal a választások előtt kezdenek el krumplit osztani az időseknek. Ez történt 2010 januárjában, vagy 2017 decemberében is, amikor személyesen Rétvári Bence osztotta az ingyen burgonyát a nyugdíjasoknak. De most minden korábbinál jobban rettegnek a hatalom elvesztésétől, ezért nem öt kiló krumplit adnak a nyugdíjasoknak, hanem elképesztő összeget, több mint ezermilliárdot költenek szavazatvásárlásra.

Senki nem tudja, hogy ennek mi lesz a következménye. Ha hatalmon marad a Fidesz, akkor megállapíthatják, hogy esetleg Beke Katát, az Antall-kormány azóta sajnos elhunyt oktatási államtitkárát idézzük: Jézusmária, győztünk! Amennyiben az ellenzék nyer, valahogyan megoldást kell találni az agyament költekezés okozta hiány csökkentésére. Könnyen lehet, hogy oda jutnak, mint a folyamatosan szapult Gyurcsány Ferenc, aki annak idején azt az álláspontot képviselte, hogy az osztogatás fenntarthatatlan.

Soha nem látott pénzeket szórnak szét ugyanakkor 2022 első két hónapjában. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiós szózatában arról beszélt: „harcol azért” – nem tudjuk kivel – , hogy jövő februárban ne csak a kétheti, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat kapják meg az idősek. Ez 320 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek...

LOVASI ANDRÁS: A NER-T CSAK A NÉPHARAG TUDNÁ ELTÜNTETNI, AHHOZ MEG KELLENE A NÉP

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.09.27.


Most szerdán a Válasz Online-on lesz Lovasi András legújabb lemezének exkluzív premierje: a Grand Hotel Halmahera aznap lapunk felületén lesz hallgatható – a hivatalos megjelenés előtt. A különleges kiadvány nem szűkölködik a társadalmi utalásokban, előkerül rajta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének több kulcsfigurája is. De akkor miért nem áll be az ellenzéki előválasztási kórusba Lovasi? A kérdés interjúért kiáltott. Hát itt van. Kiderül belőle az is, hogy a művész mai fejével már nem venné át a Kossuth-díjat, sőt, el is fogja ajándékozni azt: Kossuth-vándordíjat alapít. Újra összeáll-e a Kispál és a Borz? A Kiscsillag miért vállalt kormányprojekt raktárkoncertet? Miért káros a szintén kormányprojekt Őszi Hacacáré? Ezekre is választ kaptunk...

DOBREV KLÁRA: ATTÓL NEM KELL FÉLNI, HOGY AZ EMBEREK KIMENNEK POLT PÉTER ÉRDEKÉBEN TÜNTETNI

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2021.09.27.


Csak akkor szavazzanak rám, ha tudják, hogy a választási győzelem után akár egyszerű többséggel is nekimegyünk a NER kétharmados tartópilléreinek – mondja interjúnkban a Demokratikus Koalíció kormányfőjelöltje, aki szerint nincs tömegtámogatás az alaptörvény mögött, ezért nem fél attól, hogy a Fidesz-szavazók azt az utcán akarják majd megvédeni. A képviselőjelöltek múltjával nem foglalkozik, úgy tartja, az a fontos, hogy nyár óta az aláírt értéknyilatkozatnak megfelelően politizál mindegyikük. Ha győz, a koalíciós pártok vezetőit szeretné a kormányban látni, mondván, a kormányzás nem szakmai, hanem politikai kihívás lesz. Az ellenzéki előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek közül utolsóként Dobrev Klárát kérdeztük, a többi között arról, tényleg ő vezet-e a versenyben, és vajon hány százalék Gyurcsány van benne...

DIREKT36: SÚLYOS BELSŐ KONFLIKTUSOKKAL A SZÍNFALAK MÖGÖTT ÉRIK AZ EDDIGI LEGFONTOSABB DÖNTÉS PAKS2-RŐL

TELEX
Szerző: SZABÓ ANDRÁS
2021.09.27.


Szokatlan beszélgetés zajlott le pár évvel ezelőtt a paksi atomerőmű-bővítésben kulcsszerepet játszó hatóság óbudai székházában. Az Országos Atomenergia Hivatal nyilvánosság előtt mindig visszafogottan nyilatkozó és általában szakmai kérdésekre koncentráló főigazgatója, Fichtinger Gyula tőle meglepő módon arról kezdett el beszélni, hogy milyen politikai konfliktusok várhatnak rájuk.

A beszélgetés egyik résztvevője szerint ez körülbelül három évvel ezelőtt történt, amikor az oroszok elakadtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Fichtinger azt mondta, ha egyszer majd elkezdenek ömleni a dokumentumok az oroszoktól, akkor a nagy mennyiségű anyagot nem lesz egyszerű határidőre feldolgozni. Fichtinger úgy vélte, egy ilyen helyzetben nyomás alá is kerülhet az OAH, ha a kormány a hivatal munkáját túlzottan kukacoskodónak találja. „Nem biztos, hogy innen megyek nyugdíjba” – fogalmazott az OAH főigazgatója a beszélgetés egy pontján, arra utalva, hogy ezek miatt a későbbiekben el is távolíthatják a hivatalából.

Fichtingert végül nem menesztették, viszont idén tavaszra olyan helyzet állt elő, hogy ő maga döntött úgy, hogy lemond. Ez a miniszterelnök április 28-i határozatából derült ki. Ráadásul mindez akkor történt, amikor az állami hivatal harmincéves történetének legfontosabb munkáját végzi, éppen ezekben a hónapokban bírálja el azt a kérelmet, amely megnyithatja az utat a két új paksi blokk felépítése előtt, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar beruházása lenne.

Ezt az engedélykérelmet, amely az új atomerőmű orosz terveit is tartalmazza, a projektért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. tavaly nyáron nyújtotta be az OAH-nak. A Direkt36 információi szerint a hivatal azonban a dokumentumot rossz minőségűnek tartja, és több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezte például, hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Problémának tartja emellett az OAH azt is, hogy a benyújtott anyag nem elég alapos, és a hivatal szerint egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.

A hivatalnak idén szeptember végéig van ideje arra, hogy elbírálja a kérelmet, és a projektet ismerő források szerint ez a folyamat már egy ideje komoly vitákat okoz az OAH és a kérelmet beterjesztő Süli János miniszter felügyelete alá tartozó Paks II. Zrt. között...


A MÁSSÁG ÉS A GYEREKEK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.09.26.


A héten írtam egy posztot arról, vajon mit vár el a rendszer attól a pedagógustól, akinek az osztályában van érintett gyermek, és a többiek bántják….

Nos, elég viharos vitát váltott ki, ami már önmagában is nagyon érdekes volt, mert mutatta, miféle tudással, elköteleződéssel és véleménnyel vannak az emberek a témáról. Volt pár saját tapasztalatú komment is, de a zömük nem volt még ilyen helyzetben, és így, ugye mindig könnyebb véleményt alkotni.

No meg, azért az is benne van, hogy nincs erről elég ismeret. “Egy gyerek még nem lehet más.”-írta valaki. Nyilván, mert ő még nem találkozott ezzel. Aki meg igen, az tiltakozott. Jó lenne erről is szakmai álláspontot tudni, de honnan? Vajon miért nem tesznek a törvény mellé olyan felvilágosító munkát is, ami segít megérteni az embereknek ezt az egészet? Feltehetően azért nem, ami miatt ez az egész törvény problémás. Hogy nem érezhető benne tudományosan elfogadott és alátámasztott érvrendszer. Vannak szakemberek, akik szerint nem így van, mások meg állítják, hogy igen. Kb. ugyanaz van, mint az oltásokkal. Igazodj el benne, ahogy tudsz. (Látható is az eredmény az oltakozók számának stagnálásában.)

A bizonytalanság sosem vezet jóra, mert saját értelmezéseket enged. A saját értelmezések pedig mindig az egyén tudásszintjétől függenek. A gyermekvédelmi törvénnyel is ez van. Világosan látszik abban, ki, milyen véleményt fogalmaz meg ezzel kapcsolatban. És még azt sem mondhatjuk, hogy aki a törvényalkotókhoz közelálló, és a barátaival, családjával, vagy a gyerekével érintett, az majd kiabálni fog, és talán meg tudja értetni, hogy nem tartja indokoltnak ezt az egészet. De nem így van. Fontosabb lett a megfelelés, mint akár a saját gyermeke másságát szülőként megélt tapasztalat. Hogy van ez? Hogyan lehet ezt a törvényt nyíltan támogatni annak, aki saját maga tapasztalta meg a másság nehézségét? Kiállni mellette fontosabb, mint a saját gyermeke mellett? Vagy az övét tudja úgy értelmezni, hogy az nem olyan?

A felvetésem, bár többen próbálták másképp magyarázni amit írtam, (pl. mi az, hogy “más”, mikor mindenki “más”, vagy “hol tiltja az új törvény, hogy a pedagógus kezelje az ilyen helyzeteket?”) nálam valós megtapasztaláson alapuló kérdés, még akkor is, ha eddig is tudtuk, és talán ezután is tudjuk majd kezelni ezt. Megküzdöttünk már ezzel többször is az Igazgyöngyben. E nélkül a törvény nélkül sem volt egyszerű.

Abban azért talán a legtöbben egyetértünk, és a tapasztalataink is ezt támasztják alá, hogy ez afféle tabu-téma volt eddig is, inkább próbáltak nem tudomást venni róla a pedagógusok, de ha mégis történt valami, azt diszkréten kezelve elsimították. Ha beszéltek is róla, maguk között maradtak ezek a beszélgetések, és, hát be kell valljuk, aki hallott már ilyet, az tudja, a beszélgetők azért többnyire nem elfogadás-pártiak voltak. Ha pedig elballagott, lemorzsolódott, vagy csak elment a suliból a gyerek, mindannyian fellélegeztek.

Persze honnan is tudhatná bárki, hogy mihez kezdjen egy ilyen szituációban? Nem tanítják ezt, mindenkiben van egy viszonyulás ehhez, egy belső mérce, és az alapján jár el. “Egy pedagógus nem tehet mást, mint támogatja azokat, akik valamiben, bármiben segítségre szorulnak.”-írta valaki a kommentben. Eddig nem volt protokoll az ilyen esetek kezelésére, de most nyilván jó lenne, mert egy törvénybe foglalt viszonyulást már nem lehet csak úgy, félre nézve kezelni.

Látható, hogy mennyi megválaszolatlan kérdés van a könyvekkel kapcsolatban is… A törvény értelmezése jelenleg elég tág határok között mozog, és most még csak leginkább a könyvekről hallani a híradásokban, nem a gyerekekről.

A pedagógusok egy része egy ilyen törvényről azt gondolja, hogy nem fogja betartani. Egészen addig, amíg nem lesz belőle ügy, nem lesz fölötte egy olyan igazgató, aki azt gondolja, bűnös propagandát végez az, aki beszél erről a tanítványaival. Vagy, egészen addig, amíg nem lesz egy olyan szülő, aki, hallva otthon a gyerekétől, miről beszélt a tanár az osztályban, másnap már rohan, feljelenteni, előbb csak az igazgatónál, aztán a tankerületnél, maga mellé állít más szülőket is, követelve a tanár eltávolítását az iskolából, mivel rossz hatással van az ő gyerekeikre. Hiszen valakinek meg kell védenie őket, ők csak azokat a mondatokat ismétlik, melyeket a legmagasabb szintről is hallani….. Megmondták ott is. Ők pedig szintén felelős szülők, és féltik a gyerekeiket. Mert nekik is a család a legfontosabb….

Aki azt hiszi, ilyen nincs, téved. Naponta megtapasztaljuk ennél sokkal egyszerűbb ügyekben a rendszernek való megfelelés kényszerét. Nem egyszer nézünk egymásra, hogy ezt vajon most utasításba kaphatta, vagy magától találta ki? És a legszomorúbb, hogy sokszor magától… Ez az, amire azt szoktam mondani, önjáróvá lettek már a negatív folyamatok, és egymást gerjesztik. Ebben a bizonytalan világban, amit áthat a rendszeren belül dolgozók egzisztenciális félelme, a minta már leért a legalsó szintig. És sokan követik azt. Még többen pedig sodródnak azokkal, akik követik.

Szóval, nem lesz egyszerű azoknak a pedagógusoknak a helyzete, akik találkoznak a témával. Akár úgy, hogy meleg párok gyerekét tanítják, akár úgy, hogy a gyerekek között van olyan, aki érintett.

Eszembe jutott különben egy történet, mikor egy középiskolás korú gyereket, aki más nemi irányultságú volt, próbáltunk “kimenekíteni” a családból, a falujából és az iskolájából is. A családból azért, mert próbálták “kiverni belőle” a másságát, a falujából azért, mert gúny tárgya volt mindenhol, és még a buszvezető is meg merte tenni, hogy leszállította, mondván, hogy “buzikat nem szállítunk”. Az iskolájából meg azért, mert lediktáltak neki egy szabályzatot, amit aláírásával vállalnia kellett, pl. hogy csak ingben jár majd iskolába, és kerüli a feszes pólókat. Ez nem most volt ám, hanem évekkel ezelőtt…ő ma már felnőtt.

Szóval, kerestem neki helyet, iskolát, kollégiumot, nagyvárosban, ahol nincs annyira szem előtt a másságával, mint egy kistelepülésen. Találtam is egyet, ahol nyitottak voltak, abban az évben épp az elfogadás volt a fő téma náluk. Az első, bemutatkozó találkozás után az igazgató rémülten telefonált: “De hát rajta látszik….Így sajnos nem tudjuk fogadni.” Talán, ha nem látszik rajta, és odamehet, máshogy alakul az élete. De látszott. És ez már akkor is kizáró ok volt.

Nos, erre a helyzetre jött rá most ez a törvény. Nemrég néhány egyetemistával beszélgettem a munkánkról, és feljött az LMBTQ téma is. “A cigányok között is vannak melegek?”-kérdezte tágra nyílt szemmel egyikük. “Miért ne lennének?”-kérdeztem vissza. “Csak, mert úgy hallottam, ők kiközösítik a melegeket…” “És gondolod, hogy ettől közöttük nem lesznek?”-kérdeztem. Nem általánosítok, de azért nagyon elgondolkodtató, hogy a tanult fiatalok között is vannak, akik úgy vélik, melegnek lenni egy döntés, és a kiközösítés megtapasztalása miatt ez meg is változhat.

Hosszasan tudnám még sorolni, micsoda homály övezi ezt az egészet. Minden szinten, a döntéshozóktól egészen a családokig. Törvényt hozni erről, ebben a helyzetben, nagy kockázattal jár. Olyan folyamatokat indíthat meg, amelyeket a történelem fekete lapjain olvashatunk.

A végére még csak két gondolat. Az egyik, hogy ma, a tankerületi rendszerben egyetlen igazgató sem enged be semmiféle külsőst az iskolába. A protokoll nem teszi lehetővé, és nem is vállalja be senki, hogy ezt titkon megszegje. Mindenre, legyen az bármilyen rendhagyó óra, vagy kulturális program, rá kell bólintania a tankerületnek. Ebből a szempontból elég lett volna a törvény helyett a tankerületeknél kiemelni ezt, ha már annyian akarnak “betörni” az iskolákba, és terjeszteni a gyerekekre káros eszmét.

A másik, amit szeretnék leírni, hogy mi végig kísértünk egy transznemű gyereket a felnőttkorig. Bár már 14 évesen határozottan érezte, de az, hogy bármi történjen vele 18 éves koráig, elképzelhetetlen volt. Nagyon komoly orvosi vizsgálatok, helybenhagyó vélemények, és hosszú évek kellenek az elhatározás mellé ahhoz, hogy valaki majd felnőtt fejjel meg tudja lépni a nemének/nevének a megváltoztatását. Tehát aki azt állítja, hogy ezt “csak úgy”, hip-hop bárki megteheti ma magával, vagy a gyerekével, az nem mond igazat. Csak végig kell nézni ennek a hivatalos menetét, és világosan látszik.

Ez a törvény nekem abszurd, és olyan veszélyeket, kockázatokat állít, amelyek nem léteznek. Félelmet kelt a másság iránt azokban, akik keveset tudnak róla. A félelem és a tájékozatlanság pedig elhatárolódást, előítéleteket, majd gyűlöletet vált ki az emberekből.

Most az LMBTQ emberek iránt, aztán mással kapcsolatban.

A lényeg, hogy lopakodva ugyan, de alapviszonyulássá válhat a kirekesztés. Törvénnyel megtámogatva. Ez pedig nem egy biztos jövőkép. Egyikünknek sem.