JÖHETNEK A PEREK A GYURCSÁNY-ELLENES PROPAGANDAFILM MIATT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.29.

Dobrev Klára a hírek szerint egyelőre csak az MTVA-t pereli, mert a közszolgálati rádióban a hazug Gyurcsány-film alapján tényként közölték róla, hogy ő hozott döntést 2006-ban a szemkilövésről és a rendőri brutalitásról. Az eset azonban rávilágít arra, hogy a felismerhető és beazonosítható közszereplőket hamis színben tüntették fel, róluk valótlan tényeket állítottak. Most legújabban pedig Hann Endre tette szóvá, hogy mind a személyét, mind az általa vezetett Medián közvéleménykutatót is olyan hamisan ábrázolták, hogy az egyértelműen hitelrontás.

A Gyurcsány-film egy hazug összeesküvés-elmélet alapján interpretálja a 2006-os eseményeket, azt a látszatot keltve, mintha a film a valóságot mutatná be. A film fikciós jellege mögé nem lehet elbújni, mert konkrét eseményekről szól, beazonosítható közszereplőkkel, akikről közönséges hazugságokat állítanak. Nyilvánvalóan személyiségi jogokat sért a film, mert ha valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, azzal megsértik az illető jó hírnevét, az emberi méltóságát, a becsületét, összességében a személyiségi jogait.

A bírósági gyakorlat alapján nem szükséges, hogy az illetőt saját nevén nevezzék, a jogsértés megállapításához elég, ha a sértett felismerhető és egyértelműen azonosítható. Nem lehet hivatkozni a film fikciós jellegére, mert a filmet nem úgy promotálták, hogy egy kitaláció, aminek semmi köze nincs a valósághoz, ezért senki nem gondolja, hogy amit filmben lát, az igaz. Ellenkezőleg, a film a választások előtt azt a célt szolgálja, hogy az emberek elhiggyék a filmben látható történetet, s annak alapján alakítsanak ki véleményt a filmben beazonosítható szereplőkről...

ITT OLVASHATÓ

„VÁLTSUK LE AZ EGYFARK-RENDSZERT!” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2021.10.29.

A TARTALOMBÓL:

– Bödőcs Tibor: „Váltsuk le az egyfarkrendszert!” – Bödőcs Tiborral a populista giccsről, Tiborcz István éjszakai munkájáról, Clint Eastwood pisztolyáról és Orbán Viktor safe space-éről beszélgettünk, de kiderült az is, hogy vállalna-e politikai szerepet. Interjú

– Veszíthet Orbán Viktor, de még ellenzékből is folytathatja a szabadságharcot – Feszült időszak várható tavasszal, ha az ellenzék nyeri a parlamenti választást – mondta Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora a Magyar Hangnak. Interjú

– Elhallgatták a hősöket előlünk – Fabricius Gábor a Kádár-rendszerről, a politikai pszichiátriáról és az ügynökaktákról. Interjú

– „Nem a Fidesz kampánya ellen kell védekezni” – Vajon most mit tehet az ellenzék azért, hogy az elkövetkezendő hónapokban lelkesítse saját táborát? A Magyar Hang szakértőket kérdezett.

– Félezer település áll a kihalás szélén – Ahol a multik, ott a munkahelyek

– Kézművessör-forradalom feketelistával – A szakember szerint megfizethető áron kell kínálni a prémiumsöröket

– Diósgyőr, a csokinyúl hazája – Magyarország igazi csokinyúl- és csoki-Mikulás-nagyhatalom – évente 110 millió darab készül itt belőlük

– „Vigye a gyerek felét?” – Az egyenlő szülői jogokat a szakmabeliek jó alapelvnek tartják válás esetére, de felmerülnek aggályok

– Egyre bolondabb lettem, de mindig csak egy kicsivel – Egy ultrafutó titkai: verseny előtt egy kiló tészta és üres rizs, a legnagyobb bűn egy gírosztál. Csécsei Zoltán tárnoki otthonában fogadta a Magyar Hangot

– Hosszú még az út a valóban zöld autózásig – Egyre több kormány tervezi, hogy néhány évtized múlva betiltja a belső égésű motorral működő autók üzembe helyezését

– A fal adja a másikat – Csütörtököt mondhat Lukasenka migrációs fegyvere

– Egy miniszterelnök és a maffiózók – Ficót is elérték a tisztítótűz lángjai. Politikai botrány Szlovákiában

– Messze még a megbékélés Irakban – Csalásról beszélnek az Iránhoz hű síiták, a választók bizalmatlanok

– Még nem háború, de már nem béke – A diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése soha nem látott mélységbe süllyesztette Moszkva és a NATO viszonyát

– Határtalanok Erdogan ambíciói – A feltörekvők türelmetlensége siettetheti az ENSZ reformját, ám agresszivitásuk visszafelé sülhet el

– Plüssbagoly a kistestvérnek – Húsz éve nyitott meg a Pagony könyvesbolt. A három baráti házaspár indította vállalkozás mára a gyerekkönyves piac megkerülhetetlen szereplőjévé nőtte ki magát. A siker titka az alapítók szerint, hogy sosem a gyors meggazdagodás lebegett a szemük előtt, hanem az, hogy a megfelelő könyvet kínálják a szülőknek és a gyerekeknek

– Légzuhatag – Ötven éve történt a Malév 731-es járatának koppenhágai katasztrófája

– Napkorong és holdsarló – A fél évszázada elhunyt Macskássy Gyula nélkül másképp alakult volna a magyar rajzfilmgyártás

– Konzervált mutánsok – Sokan úgy hitték, hogy az egymást követő járványhullámok automatikusan egyre gyengébbek lesznek, de az első három esetén pont fordított volt a változás

– Tudóskartell – Mexikóban 31 kutatót vádolnak pénzmosással és szervezett bűnözéssel, gyakorlatilag kutatási dollártízmilliók elsikkasztásával

– Az emberi természet bugyrai – Megjelent Philip Zimbardo önéletrajzi könyve. Ennek kapcsán megvizsgáltuk azt is, mennyire tekinthető etikusnak a pszichológus hírnevét megalapozó, sok vitát kiváltó stanfordi börtönkísérlet

– Megtartani a szocialista morál szabályait – A Szórakoztató zenészek zsebkönyve 1964-ből a Talált tárgy rovatban

– Megtaláltam a belső békét – Könyvben vall érzéseiről és sorsáról a náci lágerparancsnok, Amon Göth unokája

– Korbácsot sejtenek a burnusz alatt – Nagy botrányt okozott, hogy szaúdi befektetők megszerezték az angol Newcastle futballcsapatát, holott az emberi jogi szervezetek által élesen bírált arab államok már rég bevásárolták magukat az európai fociba

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Pintér Béla színháza: nyomorult jelenkor az egyetemes kultúra fényében
– Gulyás Balázs: Fásyizmus – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Megállíthatatlanul a lejtőn?
– Szerető Szabolcs: Elkéstek – Álláspont
– Mangel Gyöngyi: A magát zöldre festő Orbán-kormány
– Szabó Antal: Van képe hozzá
– Nagy Attila Tibor: A Fidesz-féle függetlenség – Ítélet Orbán felett
– Bácsi Róbert László: Hegyi-Karabah – hiányzó generációk – Helyzet-Kép
– P. Szathmáry István: Közös ellenség – Irodalomország és lakói
– Pethő Tibor: Jogurt – Ószleng
– Híd Jenő rajzol: Populizmus kezdőknek
– Szerető Szabolcs: Szemléletváltás, nemzetegyesítés – Szotyola
– Dévényi István: A kör közepén állok, körbevesznek
– Marabu: Bebetonozódás

Tárca:
– Maros András: Szoprán
– Haklik Norbert: Priznicisták, avagy a jeseníki magyar oroszlán

Kritika:
– Robotkirályfi és a robotsárkány – Stanislaw Lem: Kiberiáda
– Dalmácia az Árpád-kori Magyar Királyságban – Gál Judit: Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban
– Tetszettek volna elszámoltatást csinálni! – Áldozatok 2006. Skrabski Fruzsina–Bodoky Tamás–Kisberk Szabolcs, 2021
– Politikai termék a filmvásznon – Elkxrtuk

ITT OLVASHATÓ

BÖDŐCS: ITTHON A HOMOFÓBIA AZ URALKODÓ ESZME

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2021.10.29.

Bödőcs Tibor humoristával készített interjút a Magyar Hang. A beszélgetés apropóját a Mulat a manézs című szatirikus könyv adta, ami egy cirkuszi diktatúrát mutat be, és amiben az „egy a cirkusz, egy a sátor” visszatérő motívumként szerepel. Bödőcs augusztus 20-án fejezte be a kéziratot, véletlen egybeesés csupán, hogy könyve főhősének lánya elhagyja az apja birodalmát.

A humorista főbb megállapításai az interjúban:

- Annyira átpolitizált az életünk, hogy még a hálószobából sem száműzhetjük a bölcs vezetőt.

- A populizmus egy algoritmus, ami mindenhol hasonlóan működik, a helyi klimatikus viszonyok alakítják.

- A parlament kapcsán nem szerencsés a kocsmai színvonallal példálózni, mert a kocsma sokkal magasabban van. Attól kellene inkább félnünk, hogy a parlament színvonala beszivárog a kocsmákba.

- Az lenne a jó, ha nem egy politikus döntene mindenről, hanem kinevezne autonóm, tehetséges embereket egy-egy terület élére, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, és nem a propagandát böfögik vissza.

- Itthon a homofóbia az uralkodó eszme, az lenne a provokáció, ha a közmédiában véletlenül bemondanák, hogy mindannyian emberek vagyunk.

- Állítólag nem vállal semmilyen szerepet Gyurcsány, ha kormányra jutnak, de akkor mit fog csinálni? Ő lesz a kabalaember?

- A humorista dolga, hogy lerántsa a leplet mindenről, amit megpróbálnak eltakarni és másnak hazudni.

Azt is elmondta, hogy nincsenek politikai ambíciói. Woody Allent idézve zárul a beszélgetés, nem az emberek emlékezetében akar élni, hanem a nappaliban.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: SZIJJÁRTÓ SZERINT ÖRÖMTELI, HOGY A POPULISTA POLITIKUSOK ÁTJÁRÓHÁZÁVÁ VÁLTUNK - A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTER A LE FIGARONAK ADOTT INTERJÚT.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.29.

Le Figaro

Szijjártó Péter kijelentette, hogy az EU zsarolja Magyarországot és Lengyelországot, ám ez elfogadhatatlan. A lapnak adott interjúban a külügyminiszter úgy értékelte, hogy Európa forrong, ami persze nem meglepő, hiszen itt a járvány, zajlik a vita az unió jövőjéről, meg kell küzdeni a Brexit következményeivel és valamit csinálni kell az új geopolitikai világrenddel is. A keleti tagok azonban nem szeretnék, ha a válasz minderre az Európai Egyesült Államok volna. A földrész ugyanis csak akkor nyerheti vissza befolyását, ha erős nemzetállamok alkotják.

Elismerte ugyanakkor, hogy ez a vélemény kisebbségben van, mert a nagyobb országok a szorosabb szövetség felé kívánnak haladni. Így vita van az ügyben, hogy milyen új jogköröket kell átadni Brüsszelnek. Mint mondta, a legutóbbi járvány megmutatta, hogy a tagok képesek gyors és hatékony válaszra, míg a Bizottság csak bizonytalankodott.

Egyértelmű, tette hozzá, hogy a földrészt a liberális irányzat uralja, viszont a magyar és a lengyel vezetés a hazafiasabb, jobbosabb, keresztényibb áramlatot testesíti meg, és sok kérdésben teljesen más véleményen van, mint a másik oldal, amely ugyanakkor nehezen emészti meg a két ország sikereit. Ám nem volna jó, ha azonnal Európa-ellenességgel vádolnák meg azokat, akik nem a liberális táborhoz tartoznak, ám úgy látják, hogy a jelenlegi politika nem a kontinens érdekeit szolgálja.

A jogállami vitáról szólva hangsúlyozta, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország igazi demokrácia, és nem szabad lebecsülni egyik teljesítményét sem ezen a területen. Megjegyezte, hogy a liberálisok azonnal temetik a demokráciát, amint elvesztik a hatalmat, de egészen odáig semmi bajuk sincs vele. Lehet persze vitatkozni a kérdésről, de csakis a kölcsönös tisztelet és a tények alapján. A helyzetet azonban nem lehet érzelmek, vagy ideológiai szempontok alapján megítélni.

Márpedig az anyagi támogatások felfüggesztését pontosan ideológiai megfontolások vezérlik. Hiszen Magyarország már minden részletet tisztázott, hogy megkaphassa a milliárdokat, ám beütött, hogy elfogadta az LMBT-törvényt. Sőt, a Bizottság már az egész jogszabály visszavonását akarja a pénz fejében. Ez igazi zsarolás!

Az pedig külön is roppant igazságtalan, hogy Lengyelország fizessen napi egymillió eurós büntetés, ám itt megint csak a politikai mozgatórugót lehet Brüsszelnél tetten érni. Az európai intézmények mindent megtesznek a lengyel kormány meggyengítésére, pedig az ország több tiszteletet érdemel. És amikor a tagok jogköréről van szó, egyértelmű, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi normákkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy miért látogatnak el sűrű egymásutánban Budapestre olyan jobbos, szélsőjobbos személyiségek, mint Zemmour, Tucker Carlson, Le Pen és Mike Pence, a válasz az, hogy az érdeklődés örömteli. Azt mutatja, hogy az ország fontos a szövetségkötéshez szükséges intellektuális és stratégia viták szempontjából. Ugyanakkor ezeket az utakat a média rendre felfújja. Mert pl. arról nem sok szó esett, hogy a francia külügyminiszter pár hete 19 év után ellátogatott Magyarországra.

Süddeutsche Zeitung

A populisták egy emberként imádják szapulni, rágalmazni Brüsszelt, a kirohanások fegyvertáruk szerves részét képezik, csak éppen ezzel sokat ártanak a közösségnek. Egyes tagok szavakban valóságos háborút folytatnak az unió ellen. A lengyel miniszterelnök a minap kijelentette, hogy országa védekezni fog, ha az EU a jogállami vitában megindítja a „3. világháborút” és pénzeket tart vissza.

Orbán Viktor arra figyelmezteti a magyarokat, hogy a brüsszeli elit erőnek erejével próbálja a nyugati értékeket elfogadtatni az emberekkel, így mindenkinek készen kell állnia arra, hogy megvédje a házát. De senki se ítélje el elhamarkodottan a keleti nacionalistákat és populistákat, mert a volt Brexit-főtárgyaló, Barnier ugyanilyen húrokat penget. Csak ő azt mondja, hogy a bevándorlás ügyében vissza kell adni tagállami kézbe a jogköröket, mert különben veszélybe kerül a nemzeti identitás.

Ily módon nem áll messze a brit kilépés populistáitól, sem Orbántól vagy Morawieckitől. Vagyis az EU igen népszerű ellenségkép a demagógok körében. „Brüsszelen” azokat az európai intézményeket értik, amelyeket a tagok hoztak létre, de amelyeket úgy állítanak be, hogy csak a hatalmukat igyekeznek kiterjeszteni. Ám az unió csupán védtelen óriás, ha a kormányok nem kelnek pártjára. Merkel is gyengítette, amikor túl sokáig elnézte, amint a magyaroknál és a lengyeleknél leépítik a demokráciát, illetve elterjedt a korrupció. Így most még inkább az fenyeget, hogy cselekvőképtelenné válik a szervezet.

Alighanem további büntetések várnak nem csupán Lengyelországra, hanem Magyarországra is, mert a Bizottság kénytelen keményen odacsapni a közös normák és értékek érdekében. Morawiecki és Orbán harcias retorikája azonban arra utal, hogy nem fognak fizetni. De várhatóan nem is lépnek ki, mert ahhoz túl sok pénzt kapnak a közös kasszából. Bíznak abban, hogy a végén csak összejön valami egyezség. Ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetállamok Európáját kell megteremteni – Brüsszel nélkül.

Az alapszerződések azonban a mind szorosabb unió tervét tartalmazzák, de hogy az mit tartalmaz, azt vitákban kell tisztázni. Így azokat nem lehet elkerülni, ha az EU szembe akar szállni a populistákkal.

Euractiv

Orbán Viktor minden éven sokmillió eurót tol a szomszédos országokba, szakértők szerint azért, hogy megszerezze az ott élő magyarok szavazatát. A pénzelosztás központi szerve az állami kézben lévő Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak tavaly 128 milliárd forintot költött „nemzetpolitikai célokra”, ami ez esetben egyházak, kulturális és művészeti szervezetek, oktatási intézmények, szerkesztőségek és sportklubok támogatását jelenti.

Egyedül Szlovákiára 140 millió euró jutott. Jelentős összegek landolnak kisebbségi politikusokhoz kapcsolódó szervezetek számláin. A program méreteire, a meggyilkolt újságíró, Jan Kucak nevét viselő oknyomozó központ derített fényt.

Úgy néz ki, hogy a magyar kormány az idén még több alapot mozgósít. Ezekből mezőgazdasági cégek termőföldeket vesznek a határon túl, de ez Szlovákiában leállt az ottani hatalom erőteljes tiltakozására. A román hatóságok törvénymódosításokkal akadályozták meg a magyar földvásárlást.

Szlovákiai magyar vezetők nem látnak semmi kivetnivalót a támogatásban. Ugyanakkor Márki-Zay Péter kétli, hogy Orbánt az önzetlen lelkesedés és nem a politikai haszonszerzés szándéka vezérli. De mint, mondja, az ellenzéken belül egyetértés van az ügyben, hogy megszerzett kisebbségi jogokat nem adnak fel.

Politico

A Bizottság elnök jelezte, hogy kész feloldani Lengyelország számára a befagyasztott uniós alapokat, ha Varsó teljesít bizonyos feltételeket, legelsősorban is a bírák megregulázására létrehozott Fegyelmi Tanácsot kell szélnek eresztenie, úgy ahogyan azt az Európai Bíróság előírta. Von der Leyen reményét fejezte ki, hogy rendezni tudják a jogállam miatt előállt vitát, és akkor fel lehet szabadítani a gazdaság újraindítására szolgáló milliárdokat, de csakis akkor, ha a lengyel kormány szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ebbe beletartozik, hogy vegye vissza azokat a bírákat, akiket az erősen vitatott testület bocsátott el.

Spiegel

A lengyel igazságügyi miniszter, aki az EU esküdt ellensége a kormánykoalícióban, úgy nyilatkozott, hogy országának nem kell, de nem is szabad akárcsak egyetlen fityinget fizetnie, miután az Európai Bíróság napi egymillió eurós bírságot rótt ki a Morawiecki-kabinetre, amiért az dacol az EUB ítéletével és nem zárja be a Fegyelmi Kamarát. Ziobro szerint nem szabad engedni a törvénytelenségnek, és ez vonatkozik arra a napi félmillió eurós bírságra is, amelyet Varsónak azért kell(ene) átutalnia, mivel megint csak az unió legfelsőbb bíróságával szembeszegülve nem zárt be egy környezetszennyező lignitbányát a cseh határ mentén.

Csakhogy szavainak nincs sok nyomatéka, mert a Bizottság simán levonhatja a szóban forgó összegeket a Lengyelországnak járó támogatásokból. Márpedig egyetlen más állam sem profitál annyit az alapokból, mint éppen a lengyelek. Csak két éve 12 milliárd euróval többet kaptak, mint amennyit oda befizettek. Ez két és félszer annyi, mint amennyi Magyarországnak, a 2. legnagyobb nettó kedvezményezettnek jutott.

The Times

Elbocsátották a Wizzair egyik vezetőjét, mert titokban kereskedett a cég részvényeivel. A társaságot a Londoni Tőzsdén jegyzik, így az ottani pénzügyi felügyelet értesítette a vállalatot, hogy Sebők András, 2019 áprilisától tavaly november elejéig 114-szer vett és adott el a cég értékpapírjaiból. Erről azonban nem értesítette saját főnökeit.

Sebők, aki az ellátásért felelt, nem volt tagja az Igazgató Tanácsnak, de hozzájutott bizalmas információkhoz. Pl. amikor fejlesztési döntések születtek, vagy az üzleti kilátásokról volt szó. Így az ügy meglehetősen kínos a Wizzair számára, amelynek piaci értékét 4,8 milliárd fontra becsülik.

ITT OLVASHATÓ

PITTI ZOLTÁN: ÖNKORMÁNYZATOK KETTŐS SZORÍTÁSBAN (1. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.29.

Az 1990. évi önkormányzati törvény kiemelkedő jelentőségű volt a „rendszerváltó” jogalkotás lépései között – mondja Pitti Zoltán közgazdász. A volt közigazgatási szakértő szerint a szabályozás egyidejűleg szolgálta az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztását, a civil társadalom működési feltételeinek javítását, a helyi közösségek tulajdonhoz való jogának visszaállítását, a gazdálkodási szabályok elvi alapokra helyezését és a kiszámíthatóság javítását. Az önkormányzatok vagyonhoz juttatása, illetve a finanszírozási rendszer „modernizálása” azonban túl jól sikerült, így a ’90-es évek közepétől megkezdődött mozgásterük fokozatos szűkítése, majd 2010-től jogosítványaik kiüresítése. Valójában a politikai értékrend módosulásáról van szó, vagyis a „lopakodó” lépések mögött hatalomkoncentrációs törekvések húzódnak meg. Ezt az önkormányzatiság magyarországi története is mutatja.

– Egy pillanatra tekintsünk vissza az önkormányzatiság történetére! Hogyan, mikor jött létre az önkormányzatiság Magyarországon?

– Az önkormányzatiság igénye már a XIX. századi reformmozgalmak törekvéseiben is megfogalmazódott, ám a „szokásjogon” alapuló gyakorlat egységes szabályozására csak az 1867-es kiegyezést követően kerülhetett sor. Az első székesfővárosi, majd községi törvények 1870-1890 között születettek meg. Az új szemléletű törvények viszonylag tág teret adtak a helyi társadalmak életének formálásáért felelős testületeknek, de kötelezettségként jelölték meg a törvények, valamint a törvényhatóságok állami és a törvényhatósági közigazgatási feladatainak végrehajtását. Gyakorlatilag ez a kettősség napjainkig ható módon van jelen az önkormányzatok életében, ám a hangsúlyok többször és jelentősen módosultak. A nagy társadalmi-gazdasági változások sodrásában hatalomra került politikai erők azonban elsőként mindig saját pozícióik megerősítésére koncentráltak. A hatalmi viszonyok stabilizációja után – közigazgatási reformoknak álcázva – azonnal megjelentek a központosító törekvések, amelyekben az önkormányzatokra a központi akaratot érvényesítő szerep várt...

ITT OLVASHATÓ

KAMPÁNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.29.

Mintha maga a lenyugvó nap álldogált volna a falu közepén, olyan narancssárga dzsekiben nyomta a csengőt a falu közepén egy középkorú férfi, kezében mappa. Frissen borotvált volt a férfi, illatozott, mint egy bazsarózsa, haja élesen elválasztva, a dzsekin pedig Fidesz logó, hogy mindenki láthassa és tisztában legyen, kivel is áll szemben a magyar ugaron.

A ház kertjének mélyéből, ahová becsöngetett, észvesztő kutyaugatás hangzott, és már porzott is a kiégett udvar, ahogyan a komondor száguldott, hogy megegye az érkezőt, vagy legalább egy darabka máját a belsejéből.

Nyikorgott a kulcs a ház ajtajában, mielőtt föltárult, amikor viszont kinyílt, svájcisapkás, ősz-borostás férfi – már megmártózva az öregkorban – tűnt elő, lábán gumicsizma, szeme csipás és véreres, arca napbarnított, és üdvözölte az érkezőt a kerítés felé haladtában, de föl se nézve, hogy kit vagy kiket fogad kedvesen.

Rámordult a kutyára, hogy takarodjon, feléje rúgott, de az állat kiröhögte, és két lépéssel hátrébbról ordított, miközben a férfi mondta azt az Isten hozottat, ahogyan mifelénk fogadják a váratlan látogatót, hogy ki az anyám picsája nyomja azt a kurva csöngőt ilyenkor.

Így ért a kapuhoz, ahol végre fölnézett a földre szállt napra, és nyájasan üdvözölte őt:

– Maga meg ki a rosseb – a dzsekis viszont nem jött zavarba, és egyből vágta rá.
– A maga országgyűlési képviselője.
– Azt mindenki mondhatja – jött a válasz, de a dzsekis nem jött zavarba, bemutatkozott, a kezét nyújtotta, amit a vendéglátó nem fogadott el, sőt, támadásba lendült.
– Ha már az, akinek mondja magát, csináltassa meg az utat maga mögött, ott az a luk már tíz éve, a malacok is kitörik a bokájukat benne. Meg a buszok is alig járnak a városba, orvosunk nincs, a bolt bezárt. Ezért jött? – szegezte a kérdést végül a jövevénynek.
– Nem.
– Akkor meg mi az anyám valagáért.
– Hogy írjon alá egy petíciót.
– Krumplit hozott? – ezt kérdezte a házigazda, amitől a jövevény elképedt.
– Miért hoztam volna? – csodálkozott nagyon, de jött is a válasz.
– Amikor valamit alá kell írni, mindig szoktak adni egy necc krumplit. Igaz, hogy a fele rohadt, a disznókkal kell föletetni, de legalább valami.
– Tavasszal majd kap – állt neki ígérgetni a dzsekis, és elszállóban volt az önbizalma, ami akkor még nagyon benne volt, amikor becsengetett, de kísérletezett tovább – Itt ez a petíció….
– Mi a rosseb az a petíció? – érdeklődött kedvesen a házigazda, de a dzsekis már megemberelte magát.
– Hogy maga tiltakozik az ellen, hogy a Gyurcsány visszajöjjön.
– Hova vissza? – horkant fel a svájcisapkás – Itt ugyan soha nem is járt. Meg egyáltalán ki az a Gyurcsány? Ő nem csinálja meg a lukat az úton? – élénkkedett már a házigazda.
– Ő vette el a maga nyugdíját – vitte be a gyomrost a képviselő, de emberére talált.
– Nekem ugyan nem. Nekem maximum a Mariskám veszi el, csönget a Jenő postás, hogy hozza azt a nyamvadt nyugdíjat, már lohol a nyakamba a kapuhoz. Máskor csak rimánkodik, hogy a dereka meg a lába, hogy alig bír járni, nyugdíjkor bezzeg röpül, mint valami lúd, és viszi a pénzet. Mariskám meg nem a Gyurcsány így ránézésre – zárta rövidre a dolgokat.
– De tudja-e, hogy most novemberben kap plusz nyolcvanezret?
– Oszt kitűl? A postástól? Mert ő hozza nekem, ugye.
– Na de, ki adja a postásnak azt a pénzt?
– A főpostás?
– Orbán Viktor.
– Ő ismeri a Jenőt, a postást? Sose mondta a Jenő.
– Nem.
– Akkor hogyan adja neki a pénzt?
– Sehogyan, csak, na, mindegy… – adta föl a dzsekis – csak írja alá a petíciót.
– Mit petíciózik itt nekem? Ha ez a Gyurcsány – ahogyan mondja – vissza akar jönni, ha aláírom, mért nem jön? Megmutatja neki az aláírást, aztán meggondolja magát? – mondta a házigazda, és látszott, hogy a látogató nem volt fölkészülve a józan, paraszti észre.
– Ha aláírja, tavasszal megcsinálják az utat a malacoknak.
– Ne a malacoknak csinálják, hanem nekem, de tíz éve ígérik, és nézzen maga mögé – a képviselő hátra nézett, amivel csak a kétségbe esését leplezte, és úgy érezte, tehetetlen.
– Küldetek magának krumplit, ha aláírja.
– Rohadtat megint, ja.
– Nem, szépet.
– Aztán mikor?
– Holnap – adta fel a dzsekis.
– Na jó, megegyezhetünk. Holnap visszajön, hozza a krumplit, és aláírok, addig semmit se. Így jó lesz? – adta elő a feltételeket a svájcisapkás.
– Jó – hunyászkodott meg teljesen a képviselő, és indult a következő házhoz, ahol már várták, mert az ablak mögül figyelték az alkut, elhatározva, ha a szomszéd egy necc krumplit kért, akkor ők legalábbis kettőt fognak.

ITT OLVASHATÓ

VISSZAOLVASÁS: BÁCSKAI JÁNOS: ÉRDEMES-E MA FIDESZESNEK LENNI, EZ EGY SZÉP KÉRDÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2017.10.18.

Ferencváros fideszes polgármestere (2017-ben) interjút adott az Átlátszónak a kerületi bérlakásügyekről. Szerinte az ellenzéki képviselők csak a kampány miatt kapták fel a témát, és a fideszesek nem bérelnek olcsóbban lakást másoknál. Nagyinterjú Bácskai Jánossal.

Előzmények

A önkormányzat által nyilvánosságra hozott adatok alapján Ferencváros az elmúlt két és fél évben 94 lakást adott el féláron vagy annál is olcsóbban. Összesen 1,39 milliárd forint forgalmi értékű ingatlantól vált meg így a kerület 668,5 millió forintért, vagyis a vevők összesen 722,5 millió forint engedményt kaptak. Ötvenöten 15 éves részletfizetési kedvezményt is kaptak, tehát a vételárat ráérnek 2030-32-ig kifizetni.

További részletek: 2015 óta 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól...

ITT OLVASHATÓ

ZSUGORODÓ FALVAKAT ROHANTAK LE A BEKÖLTÖZŐK A BALATON KÖRÜL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.10.28.

Nem egy olyan település volt a Balaton környékén, amelynek lakossága több mint ötödével növekedett 2020-ban. Az egy térségként kezelt régióban az elmúlt években inkább stagnált, vagy csak kisebb mértékben nőtt a lakosságszám, a járvány azonban soha nem látott népességrobbanást hozott. Egyetlen év alatt több mint ötezer ember költözött a tó közvetlen közelébe.

Zsugorodó községeket rohantak le a beköltözők

A hivatalos adatok szerint Balatonszepezd nemhogy balatoni, de országos viszonylatban sem tartozott a legvonzóbb lakóhelyek közé az elmúlt években. A község 2010-ben még 406 főt számlált, de 2019-re közel hetedével, 357-re csökkent az ott élők száma. Tavaly azonban egyetlen év alatt hirtelen közel 80 fő költözött be a településre, így az egy évtizede zsugorodó községben most papíron jóval többen laknak, mint 11 esztendővel ezelőtt.

Balatonszepezd esete egyáltalán nem egyedi. Ugyanez volt a forgatókönyv például Örvényes, Balatonőszöd, Balatonfenyves, sőt Balatonfüred esetében is. Utóbbi kettőnél arányaiban ugyan kisebb volt a 2020-as lakosságboom, mivel azonban jóval népesebb településekről beszélünk, ez mindkét esetben több mint kétszáz fős növekedést jelentett. A rekorder Siófokon pedig hatszáznál is több új lakos érkezett...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN IS KIEMELKEDŐEN ROSSZUL KERESNEK AZ EGYETEMI OKTATÓK HAZÁNKBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.10.28.

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Július végén foglalkoztunk részletesebben az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. A felsőoktatásban dolgozó tanárok esetében ugyanis nem csak az alacsony fizetések jelentenek problémát, több magyar egyetemen az is bevett gyakorlat, hogy ellentételezés nélkül, azaz ingyen foglalkoztatnak oktatókat:..

Egy korábbi cikkünkben pedig arról is beszámoltunk, hogy milyen negatív hatási vannak annak, ha díjazás nélkül kell tanítaniuk a felsőoktatási intézményekben. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy ennek három oka van: „Helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a felsőoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL 2021

ZENEAKADÉMIA
Szerző: Zeneakadémia
2021.10.25-

A RÉSZTVEVŐ KVARTETTEK FELLÉPÉSI SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL KEZDŐDÖTT HÉTFŐN DÉLUTÁN A 2021-ES BARTÓK VILÁGVERSENY. AZ ÉLŐ FORDULÓK A SOLTI TEREMBEN VÁRJÁK A KÖZÖNSÉGET.

A sorsoláson a Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a japán Quartet Integra hegedűse, Misawa Kyoka húzta ki az első fellépő vonósnégyes sorszámát, amely a bécsi székhelyű Chaos String Quartet lesz a kedden kezdődő elődöntőkben. A többiek betűrendben követik majd az ábécé végéig. A sorrend ide kattintva látható. Az első versenyzők már a hétvégén jelentkeztek a Versenytitkárságon, többen elkezdték próbáikat is. E célra a szervezők tantermeket biztosítottak, de a fordulókat megelőzően a Solti teremben is van lehetőség gyakorolni.

A 2017-ben elindult versenysorozat hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek mérettetik meg magukat: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek. A páros években zeneszerzői verseny zajlik, mindig a következő esztendő hangszeres megmérettetésnek megfelelő művekkel, és az itt győztes kompozíciók bekerülnek a repertoárba.

Az elő- és középdöntők, a döntő, valamint a díjkiosztó gálakoncert élőben követhető majd a Zeneakadémia Solti termében és online felületein, de beszámol róla a közszolgálati televízió és a Bartók Rádió is.

Az idén választható műveket tartalmazó lista ide kattintva olvasható, és Haydntól Ligetiig a vonósnégyes-irodalom kiemelkedő szerzeményeit tartalmazza. A repertoárban szerepel természetesen Bartók több műve, illetve a 2020-as, zeneszerzőknek megrendezett forduló díjazott alkotásai: az első helyezett, japán Okamoto Sinszuke és a különdíjas Brandenburg Ádám vonósnégyesre írt műve is.

A 24 ezer euró összdíjazású Bartók Világversenyen különdíjakat is kioszthat a nemzetközi zsűri. A rangos grémiumban idén az egyaránt Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, Keller András és Rolla János hegedűművészek, valamint a Széchenyi-díjas Tallián Tibor zenetörténész mellett a világ kamarazenei életének elismert személyiségei foglalnak helyet: Mikhail Kopelman orosz-amerikai hegedűművész; Bjørg Lewis norvég csellóművész, a Vertago Quartet alapító tagja; Johannes Meissl osztrák hegedűművész, a Bécsi Zeneművészeti Egyetem kamarazene professzora és rektorhelyettese, az Artis Quartet tagja; Ami Oike hegedűművész, a Tokiói Művészeti Egyetem (GEIDAI) tanára.

Az idén vonósnégyeseknek meghirdetett Bartók Világverseny előválogató testülete, a Kossuth díjas Keller András hegedűművész és karmester, valamint a Zeneakadémia két oktatója: Falvay Attila hegedűművész, a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere és Kováts Péter, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője úgy döntött, hogy a jelentkező kvartettek közül a tervezett 12 helyett 15 formációt enged tovább. A versenyzők Amerika, Ázsia és Európa fiatal tehetségei lesznek, egy magyar együttes is bekerült az elődöntőbe.

Végül az élő fordulókban tizenegy kvartett vesz részt. A bécsi illetőségű Chaos String Quartet, az Izraelből, Koreából–Kanadából, Saint Luciából és az USA-ból származó tagokból álló, az Indianai Egyetemen létrehozott Dior Quartet, a japán tagokból álló Quartet Integra, a salzburgi Mozarteum növendékei által létrehozott, Bécsben működő Javus Quartet, a magyar, zeneakadémista tehetségekből álló Korossy Quartet, a Zürichi Zeneművészeti Főiskola négy növendéke alapította Modulor String Quartet, a koppenhágai székhelyű, a Dán Királyi Zeneakadémián tanuló tagokból álló Novo Quartet, a dél-koreai Risus Quartet, a belgiumi Sonoro Quartet, a New York-i The Juilliard School egykori és jelenlegi diákjai alapította Unison Quartet, valamint a több országból származó, jelenleg észak-rajna-vesztfáliai bázisú Velvet Quartet

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

NER-FELESÉGEK - NER LISTA #2

NER-LISTA / YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.27.

Ez itt a NER-lista, a Fidesz top ügyleteit, szereplőit bemutató sorozat második része. Mostantól két hetente megismerhetsz egy kisebb listát a közéletünket befolyásoló ügyekről, személyekről, történésekről. Ismerjük a mondást: minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Ez a Fideszben sincs másképp.

A mai epizódban a legsikeresebbek mögött feltűnő NER-feleségeket vesszük górcső alá.

ITT NÉZHETŐ MEG

KONTROLL VAGY SZABADSÁG? | A GYEREKNEVELÉS DILEMMÁI | KÖZGYŰLÉS I.

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.27.

Ma Magyarországon a vitakultúra szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból, a társadalom megosztott és az emberek egyre kevésbé tudnak befogadni olyan véleményt, ami eltér a sajátjuktól.

ITT NÉZHETŐ MEG

SOKKHATÁSOK ÉS ÁLLAMI KÉNYSZER VISZI ELŐRE A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK MODERNIZÁCIÓJÁT

G7.HU
Szerző: PINTÉR RÓBERT
2021.10.27.

(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az Európai Unió Digital Economy and Society Index (DESI) rendszeres méréseinek köszönhetően évről-évre látható, hogy Magyarország hol tart a digitalizációs versenyfutásban. Az öt dimenzióban mérő DESI adatai alapján beazonosítható, hogy leginkább a digitális technológiák integráltságában maradunk el az EU átlagától, ami a vállalkozások digitális felkészültségét összegzi. Az adatokat alaposabban megnézve (lásd a 2020-as riport 12. oldalát) látszik, hogy 2018-ig a magyar vállalkozások az átlaggal megegyező mértékben fejlődtek, 2018-2020 között viszont teljesen megállt a fejlődés, ami további leszakadáshoz vezetett. A cikk írásakor elérhető legfrissebb, 2020-as DESI jelentés még a 2019-es adatokkal dolgozik, így a koronavírus hatását nem mutatja. Várható, hogy a járvány elmozdulást hozott ezen a területen, de ettől függetlenül elmondható, hogy a vállalkozások digitális versenyképességének növelése az egyik legfontosabb hazai feladat.

Nézzük meg közelebbről, hogy vajon milyen tényezők és folyamatok hajthatják előre egy vállalkozás digitálisabbá válását. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban öt kiemelt tényezőt vizsgálok meg rövidebben (koronavírus, szabályozás, alkalmazottak és cégvezetők, vevők, verseny). Ennek során a kifejezetten a kkv-k digitális versenyképességével foglalkozó Digiméter mérési rendszer tavalyi és friss, 2021. augusztus-szeptemberi adatfelvételének eredményei lesznek a segítségemre...

ITT OLVASHATÓ

JÖHETNEK MÉG MEGLEPETÉSEK A BENZINKUTAKON - SOK MÚLIK A SPEKULÁNSOKON IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.27.

Egyre drágulnak az üzemanyagok, de az azért elgondolkodtató, hogy amikor utoljára a mostani szinten volt a világpiaci olajár, akkor a benzin 404, a dízel pedig 411 forintba került literenként. A kormány adócsökkentési kommunikációja pedig pimasz csúsztatás.

Mától ismét emelkedik a benzin ára. Egymás után dőlnek meg a történelmi rekordok, lassan hozzá kell szoknunk a lélektaninak mondott 500 forintos szinthez a kutaknál. Mint korábban megírtuk, rekordokról persze csak nálunk van szó. Tény, hogy idén január óta a világpiacon az irányadó Brent 50 dollár körüli árról napjainkra 85 dollárra emelkedett, ami persze nem csekély, több mint 60 százalékos drágulást jelent.

Legutóbb 2018 szeptemberében adták-vették a nyersolajat ennyiért a világpiacon, itthon azonban akkor még ennek ellenére távol voltunk az 500 forinttól. A NAV akkor hivatalosan 404 forintban szabta meg a 95-ös benzin, és 411 forintban a dízelolaj üzemanyagköltség-elszámoláskor alkalmazható hivatalos árát. A három év alatt elért 25 százalékos növekedés a forint romlásának következménye...

ITT OLVASHATÓ

NYUGAT UTÁN AZ ELSŐ - AZ EURÓ BEVEZETÉSE SZLOVÉNIÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZŰCS R. GÁBOR
2021.10.22.

Amikor a nagykövetségről Ljubljana Stožice nevű kertvárosába hazaérve kinyitottuk a postaládánkat, a szokásos számlák mellett egy kis számológépet találtunk. A gépben egy szám: 239,640. Ez volt az az árfolyam, amelyen rögzítették a szlovén tolár (SIT) és az euró arányát. A számológépet pedig Szlovénia minden postaládájába bedobták, hogy még az euró bevezetése előtt, de már a kettős fizetés idején bárki ellenőrizhesse: a megfelelő átváltási arányt alkalmazták-e az üzletekben, a piacon, a vendéglőkben, a fodrásznál, a benzinkutaknál – szóval mindenütt. Az árfolyamdrágítást nagyon keményen büntették, egyszerű vásárlónak álcázott hatósági alkalmazottak segítségével is. A rekord egy benzinkút volt, ahol egy jégkrémért a kilencszeresét kérték annak, amit a rögzített árfolyam diktált. Ilyen intézkedések révén sikerült elkerülni az euró bevezetésétől való legnagyobb félelmet: az infláció növekedését.

A szlovén sziget. Ez a szorgalmas kis nép éppen az önállóságért vívott hosszú küzdelem miatt roppant büszke önmagára./1 2002-ben, amikor először merült fel a NATO-tagság lehetősége, nem is annyira a veszélyes nyugat-balkáni térség közelsége, hanem a lakosság többségének ellenvéleménye miatt nem hívták meg az országot a szervezetbe. Egy évvel később, 2003 márciusára azonban változott a helyzet: a NATO- és a EU-tagságról egyszerre rendezett népszavazáson 66,02 százalék szavazott arra, hogy Szlovénia fogadja el a meghívást a NATO-ba, és 89,6 százalék mondott igent az uniós csatlakozásra./2

Az utóbbival kapcsolatban tehát igen erős volt a támogatottság. Mi több, ebben az összefüggésben éppen a nemzeti büszkeségnek volt jelentős szerepe. A saját pénz elvesztése nem jelentett sokat: a hagyomány nélküli, frissen kitalált nevű tolárhoz nem fűződött érzelem./3 Ezzel szemben megszokták, hogy a második, titói Jugoszláviában is ők a legfejlettebbek, a leginkább nyugat-európaiak, országuk tulajdonképpen nem is a Balkán része (valóban nem az)./4 És joggal kavart érzelmeket (már Jugoszlávia részeként is), hogy a tőlük a Tito-korszakban központilag elvont pénzekből (például az exportbevétel 2 százaléka) a fejletlen területek alapjába5 vándorolt összegek egyszerűen eltűntek a semmiben. Ennek ellenére, amikor Jugoszlávia szétesett, egyetlen, tíznapos konfliktustól eltekintve Szlovénia volt a nyugalom szigete. A sok délszláv menekült miatt bővelkedett a szlovének számára tökéletesen érthető szerb-horvát nyelvet beszélő, jelentős részben jól képzett munkaerőben,6 de a betanított vagy segédmunkát is többnyire az exjugoszláv bevándorlók végezték és végzik.

Ami az intellektuális hátteret illeti: ennek a kis országnak igen nagy értelmisége van. Szlovénia volt a rossz (vagy jó) nyelvek szerint Jugoszlávia esze. A jugoszláv önigazgatás elveit Edvard Kardelj, a zökkenők miatt szükségessé vált korrekciókat Stane Dolanc dolgozta ki, a függetlenség elnyerése után pedig olyan közgazdászok, mint a liberális pénzügyminiszter Dušan Mramor vagy a konzervatív, de igen eredeti nézeteket valló Jože Mencinger váltak nemzetközileg elismertté.

A függetlenedéskor Szlovéniának egyszerre három feladatot kellett megoldania: az önálló állam kiépítését, a sajátosan torz, „önigazgató” szocializmusból a piacgazdaságra való áttérést és a demokratikus átalakulást. Mindemellett, ha elvben nem is evidenciaként, de elkerülhetetlenül csatlakoznia kellett az atlanti védelmi szövetséghez, illetve az európai integrációhoz. Ehhez hatalmas lelkesedésre, akarásra és persze felkészültségre volt szükség. Egyikben sem volt hiány. A szlovének meg akarták mutatni, hogy nemcsak Jugoszláviában voltak az elsők, hanem annak széthullása után az egész térségben, azaz a politikai értelemben vett Kelet-Európában is azok maradtak. Sok szlovén szemében a „varsói” Kelet-Európa mélyen elmaradott, a szovjet fegyverek és ideológia által hosszú időre visszavetett térség, amelyhez képest ők egy másik, sokkal inkább nyugati világot képviselnek.

Ezt mutatták a számok is...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ EGÉSZ EURÓPAI UNIÓ BELEREMEGHET A LENGYEL PISZKOS BOMBÁBA

TELEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2021.10.27.

A lengyel ügy az EU egyik legsúlyosabb válsága, Lengyelország pedig máris a jogi polexit állapotában van – állítják sokan. A lengyel kormány ugyan azt hangoztatja, hogy eszükben sincs kilépni, de a miniszterelnök az EU pénzügyi retorzióival kapcsolatban már „harmadik világháborúról” beszél. Miért és mennyire fenyegeti az Európai Unió jövőjét a lengyel szuverenista döntés, amiben a magyar kormány Varsó egyetlen nyílt szövetségese? Melyik bíróság az erősebb, kinek a joga nagyobb? Az Európai Unió vajon mi?

Egy lengyel férfit drogügyletek miatt körözött a lengyel rendőrség, az illetőt Hollandiában fogták el. Ilyenkor szokott jönni a rutinszerű kiadatás, ebben az esetben azonban máshogy alakult. Az amszterdami bíróság a lengyel igazságszolgáltatás politikai behatásai miatt úgy látta, hogy nem lenne garantált a férfi tisztességes tárgyaláshoz való joga, ezért több jogi kör után megtagadta a kiadatást. Szerintük Lengyelország már nem jogállam.

Az idén év eleji holland döntés alapjaiban kérdőjelezi meg az európai bűnügyi együttműködést. Korábban az Európai Unió tagállamai között gyakorlatilag automatikus volt a kiadatás. A lengyel igazságszolgáltatás átalakítása után azonban az európai intézmények és Varsó között eszkalálódott a konfliktus. Az Európai Bíróság szerint a lengyel bíróságok függetlensége és pártatlansága már nem biztosított, a rendszer átszabásával realitássá vált a politikai kontroll és a nyomásgyakorlás lehetősége. A konkrét holland esetben az sem emelte a lengyel igazságszolgáltatás renoméját, hogy a miniszterhelyettesi rangú lengyel főügyész a gyanúsítottat nevesítve beleállt az ügybe, és megelőlegezte, hogy akkor ők sem fogják kiadni Hollandiának a delikvenseket, mert ott meg eutanázia van.

Most, hogy az uniós jog elsőbbségének, az alapszerződés alkotmányosságának és az Európai Bíróság fennhatóságának megkérdőjelezésével Lengyelország az eddigieknél sokkal durvább jogi konfliktusba ment bele az EU-val, még több hasonló ügyre lehet számítani, és az is elképzelhető, hogy a kiadatási ügyeken túl más területeken is elszigetelődik jogilag Lengyelország. Ez már nem a távoli politika: a hétköznapi jogszolgáltatás és a bíróságok normális működése kérdőjeleződhet meg a büntetőügyektől a befektetések védelméig. Vészjóslóbb forgatókönyvek szerint az egész EU jogi alapjai rendülhetnek meg...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

DEFENZÍVÁBA SZORULT A FIDESZ: TERELNEK, TAGADNAK, NEM TUDNAK MIT KEZDENI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.10.27.

Tordai Bence nem hiszi, hogy Kövér László megbüntetné a keddi parlamenti folyosói akciója miatt, de ha úgy lenne sem bánná, „mindenképpen megérte az akció, már csak azért is, mert defenzívába szorultak, terelnek, tagadnak, láthatóan nem tudnak mit kezdeni a helyzettel”. A Párbeszéd országgyűlési képviselője hétfőn Orbán Viktort kérdezte az országgyűlés ülésnapján a Pegasus-ügyről, kedden pedig az igazságügyi bizottság ülése után „üldözte” a Parlament folyosóin Varga Juditot. Az igazságügyi miniszter – a testületben a párttársainak, a folyosón pedig sleppjének köszönhetően – megúszta, hogy válaszolnia kelljen a megfigyelési botránnyal kapcsolatos kérdésekre. Tordai szerint Varga Brüsszelben kemény, de interperszonális helyzetben nem annyira „félelmetes”.

„Káprázatos testcselek, kiábrándító válaszok Varga Judittól – Miután az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában a fideszes többség leszavazta, hogy a ma 100 napos Pegasus-ügyben kérdezhessem a minisztert, kénytelen voltam a folyosón próbálkozni. Ez lett az eredménye...” – ezzel a rövid szöveggel vezette fel Tordai Bence azt a Facebook posztját, amit kedden egy rövid kis videóval tett fel a közösségi oldalra. A videón az látszik, hogy a parlament folyosóján Varga Juditnak próbál – igencsak türelmesen és udvariasan – kérdéseket feltenni a Pegasus-botrányról, azon belül is az ügyvédek – és név szerint Bánáti János ügyvédi kamarai elnök – titkosszolgálati megfigyelésével kapcsolatban. De hiába, mert a miniszter menekül előle, miközben emberei védik Tordaitól. (A videót cikkünk végén megnézhetik.)...

ITT OLVASHATÓ

“TI IS 90 PERCET JÁTSZOTOK? ÉS UGYANAKKORA KAPURA?” | ZSÓFILTER

PARTIZÁN
Szerző: Zsofilter
2021.10.26.

Mik a leghülyébb kérdések, amikkel egy női futballista találkozhat? Miért gondolják még mindig sokan, hogy a lányoknak nem való a foci? Mi kellene ahhoz, hogy javuljon a nők részvételének megítélése Magyarországon a legmacsóbb sportágban?

ITT NÉZHETŐ MEG

130 MILLIÁRD A KÉZI EB-RE - NER 100 #18

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.26.

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát Magyarország és Szlovákia kapta meg. 

Bár Kocsis Máté, a FIDESZ frakcióvezetője a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke 2018-ban azt állította, hogy a rendezés 10-15 milliárd forintos költséget jelent majd az adófizetőknek, a végösszeg ennek akár a tízszerese is lehet. 

Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN MÁR ARRÓL BESZÉL, MILYEN „ERŐT” KELL KISZORÍTANI AZ ORSZÁGBÓL

MAGYAR JETI
Szerző: 444.HU
2021.10.26.

Ellenfeleit egyszerre nevezte kicsinek és nevetségesnek, közben a „mögöttük álló hálózat” miatt nagynak és félelmetesnek. Autokrata vezetők gyakran beszélnek így. Közben az ellenzék számára világosan kiderült, hogy az előválasztás csak a kezdet volt, a Fidesz ellen már sokkal nehezebb lesz. #magyarjeti

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGSPÓROLOM A JEGYED AZ ELKXRTUKRA

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.10.26.

Megspórolom a jegyed az ElkXrtukra...

ITT NÉZHETŐ MEG

UNIÓS PÉNZBŐL ÉPÜLT VENDÉGHÁZAK, AHOL JÓL JÁRTAK A POLITIKAKÖZELI PÁLYÁZÓK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.10.27.

Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.

Az EU-s pénzből való házépítés, illetve felújítás nagyon jó üzlet, ugyanis a támogatásért cserébe csak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni az ingatlant. Utána azt csinálnak vele a tulajdonosok, amit akarnak: beköltözhetnek vagy el is adhatják. A visszaélések melegágya, hogy semmilyen megtérülési elvárás nem volt a pályázati feltételek között. A szállásadók az ismeretlen vendégek távoltartására pedig több módszert is kifejlesztettek, amikkel akár az ellenőrzéseket is kijátszhatták...

ITT OLVASHATÓ

EZ VOLT A MI NEMZETI ÜNNEPÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.10.27.

Orbán talán már első kormányzási időszakában ráérzett a „nemzeti” érzés fontosságára, később már a „különleges nemzet vagyunk” fogalmára, és úgy fest, hogy ez a ráérzés lett a későbbi politikai rendszer alapja. Orbán jól gondolta, hogy Magyarországon erre a nemzeti-soviniszta ideológiára van igény, amit pártja vezetői rendszeresen megtoldanak kommunista-ellenes elemekkel.

Mi jut eszembe a Nemzeti Ünnepről? Egy olyan nap egy ország életében, amikor az összetartozást fejezzük ki. Július 13-án a franciák például egyszerűen kitűzik a trikolórt és ünnepelnek. Ezt személyesen is tapasztaltam. A briteknél van egy zászlós díszszemle és van egy Remembrance Day, amikor politika-mentesen emlékeznek meg a háborús veszteségeikről. Nincsenek beszédek, csak a túlélők és veteránok csöndes, méltóságteljes felvonulása. 1919 óta valamennyi miniszterelnöknek és ellenzéki vezetőnek természetes kötelessége, hogy együtt részt vegyenek, ezt követően pedig, ugyancsak együtt megjelenjenek a királyi család szerény fogadásán és koccintsanak a békés jövőre.

Ezen eseményeket megélve, eszembe jut, hogy sehogy sem fér össze a közerkölccsel, a józan ésszel és a demokratikus alapelvekkel, hogy a nemzeti ünnep szónoka, a kormányfő, egy ilyen alkalmat pártcélokra, parlamenti ellenfelei és az Európai Unió gyalázására használjon fel és bújtatott kormánypénzeken utaztasson rá hallgatóságot...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZ: “SIMONKA GYÖRGY NEM ÉREZTE JÓL MAGÁT” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.10.27.

A jobbik úgy látta, tök részeg illuminált állapotban volt

„A képviselő nem érezte jól magát, ezt jelezte a frakcióvezetésnek, és engedélyt kapott, hogy hazamenjen” – írta a Telexnek a Fidesz-frakció sajtóosztálya.

Kövér: A mértékkel fogyasztott pálinka bátorságot, a bor bölcsességet ad

Mondta az Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny keddi díjátadó ünnepségén az Országházban a rendezvény fővédnökeként a házelnök. Simonka is ott volt…?

Kálomista feljelenti Kovács Gábort szabotázs miatt

Állítsátok meg az időgépet, ki akarok szállni!

„Tévhit, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent”

És a Tízparancsolat sem segít, de erről ma még Rezeda mester bővebben szól.

Hetek alatt felszámolják a városi kórházak maradék függetlenségét

Az egyes városi kórházak megőrzik főigazgatóságukat, de a pénzügyi szervezetük és önállóságuk lényegében megszűnik.

Járványkommunikációból elégtelenre vizsgázott a kormány

Müller Cecília sem adott azóta érdemi nyilatkozatot, tájékoztatást, igaz, szeptember elején még látható volt a TV2 Mokka című reggeli szórakoztató műsorában.

Karácsony arra kéri a budapestieket, hogy viseljenek maszkot a BKV-n

Kötelezővé nem tudják tenni. Egyébként az amúgy is influenzás időszakban nem ördögtől való a dolog…

Orbán: Agglegények lettünk

Marine Le Pennel, a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjével tartott közös tájékoztatót a Karmelitában.

Szijjártó: 62 magyar katonát küld a kormány Maliba

A Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben vesz részt a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben.

Szijjártó még nem tett le arról, hogy Dzsudzsákot beszuszakolja a válogatottba

“Nem az első eset, hogy Szijjártó megszólal Dzsudzsák érdekében”. Nem csak megszólalt, gépet is küldött érte… Ilyen egy jó barát…

A Fővárosi Törvényszék dönthet Hernádi Zsolt kiadatásáról

Úriember biztosra nem fogad.

Sorra dönti a rekordokat az állami médiaszolgáltató az adófizetők pénzének költésében

Másban nem tudja.

Jól járt a Nimród

Az állami kiadásba került és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, a vadászati kiállítás kormánybiztosa által főszerkesztett Nimród című vadászati szaklap sem járt rosszul a vadászati kiállítással: csaknem 59 millió forintért kötöttek velük szerződést.

ITT OLVASHATÓ

INFLÁCIÓ, OSZTOGATÁS, ÁREMELKEDÉS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2021.10.26.

Farkas Zoltán gazdasági újságíró, a HVG munkatársa érkezett a 2021. október 26-i Reggeli személybe, és Dési Jánossal gazdasági témákról beszélgettek: növekvő inflációról, emelkedő árakról, valamint a kormány osztogató politikájáról és annak lehetséges következményeiről.

ITT HALLGATHATÓ MEG