REZSICSÖKKENTÉS: MEGJELENT A KALKULÁTOR A FRISS ÁRAKKAL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.07.21.

...Megjelentek a kalkulátorok

Itt az érdeklődők megtalálhatják a menüpontok között az új áram- és gáztarifákkal kapcsolatos legfontosabb kérdés-válaszokat, letölthetőek a szükséges jogszabályok, dokumentumok, valamint a társasházi nyilatkozat, de nagyon hasznos lehet sokaknak az árkalkulátor aloldal.

A gázár-kalkulátor ide kattintva külön is elérhető, az áramár-kalkulátor pedig innen érhető el...

ITT OLVASHATÓ

HOLODA ATTILA: HAZUGSÁG, HOGY KIZÁRÓLAG CSAK A MAGYAROK VÉDIK A FOGYASZTÓKAT REZSICSÖKKENTÉSSEL 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.21.

(Az előző részt itt olvashatják)

A magyar családok fogyasztása nagyságrendileg egy középátlag érték alapján földgázból olyan 3000-3200 köbméter, villamosenergiából alsó hangon 3000-3200 kilowatt – nyilatkozta Holoda Attila, energetikai szakértő. Elmondta, az átlagfogyasztást úgy határozták meg nálunk, hogy mindenkinek fizetni kelljen.

Hozzátette: „a Fidesz az első olyan kormány, amelyik ugyan a családok védelméről papol meg hazudozik, belengette, hogy egy bizonyos réteget – ők a fogyasztók negyedét mondták, szerintem a felét – kilökik a szabadpiacra. Ilyen a világon nem volt még soha, remélem nem is lesz, és meggondolják magukat” – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a bértárolásban van logika.

Hol abban a logika?

A bértárolásban van logika, a szerbeknek viszonylag kevés a tárolói kapacitásuk. A földgáztárolójuk nem túl nagy, annak idején azt is a mi segítségünkkel építették. Egyébként pedig a szerb gázfogyasztás nem olyan nagy, mint a magyar. Mi 9,5-10 milliárd köbméter fogyasztunk évente, a szerbek meg 7,5-et. Ott leginkább a távhőcégek használják a földgázt, de arányait tekintve sokkal kevesebbet. Akkor miért vennének most tőlünk, ha az oroszoktól annyit kapnak, amennyit akarnak. Ellentmondások tömege érezhető, attól kezdve, hogy kiviteli tilalom van, aztán mégsem, Szijjártónak be kellene szerezni a gázt és nem eladni, ráadásul a magyar lakosságnak folyamatosan bizonygatják, senki ne ijedjen meg, itt van a gáz, már betároltuk, már 45 százalék felett van a teljes tárolói kapacitás a kereskedelmi részét tekintve. Ebből következően a stratégiai tárolóban már 60 százalék fölött van a tárolt készlet, a nem stratégiaiban, hanem a kereskedelmiben 40 százalék körül...

ITT OLVASHATÓ

A ROSSZUL FINANSZÍROZHATÓ TANSZÉKEIK KISZORÍTÁSÁBAN, AKÁR MEGSZÜNTETÉSÉBEN LESZNEK ÉRDEKELTEK AZ EGYETEMEKET MŰKÖDTETŐ ALAPÍTVÁNYOK

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.07.21.

A rosszul finanszírozható tanszékeik kiszorításában, akár megszüntetésében lesznek érdekeltek az egyetemeket működtető alapítványok

Egy hallgató átveszi diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok és politológia BA szak diplomaosztó ünnepségén az egyetem aulájában 2015. július 14-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A kormányzati kommunikációban gyakran felmerül a felsőoktatás emelkedő finanszírozásának témája: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint például a 2018-2022-es ciklusban még soha nem költöttek Magyarországon annyit felsőoktatásra, mint korábban, sőt a 2021-ben a felsőoktatásba áramló költségvetési forrás duplája a 2014-esnek. Stumpf István felsőoktatással foglalkozó kormánybiztos szerint “a magyar kormány eddig soha nem látott összegű támogatást fordít 2022-ben a felsőoktatásra, ami “impozáns jövő előtt áll”.

Egy másik visszatérő ígéret szerint a felsőoktatási intézmények 2700 milliárdos fejlesztési igényét –egyes szereplők néha 1700 milliárdos összegről beszélnek – maradéktalanul elfogadja és biztosítja a kormányzat.

Az összeg forrása viszont az EU helyreállítási alapja lenne, csakhogy az EU és a kormány vitája miatt ehhez az alaphoz Magyarország egyelőre nem fér hozzá: az EU-nak számos fenntartása van a magyar helyreállítási tervvel, az egyik éppen az, hogy a felsőoktatásba áramló források hatékony elköltése az alapítványi fenntartási szerkezetben nem elég transzparens. A pénzek elköltését közben megkezdte a kormányzat: 82 milliárd forint infrastrukturális és digitális fejlesztésekre felsőoktatásba irányításáról döntött a kormány úgy, hogy fenti okok miatt az összeg fedezete a központi költségvetés lett.

Több, de nem annyi

Ezekre az összegekre hivatkozva állítják kormányzati szereplők, hogy ezzel a magyar felsőoktatás állami dotációja rádupláz az GDP-arányos felsőoktatási költések EU-s átlagára. Bár nehéz megalapozott állításokat tenni, ugyanis a terület állami finanszírozásának rendszere, ahogy maga a költségvetés is, egyre átláthatatlanabb, az egyértelmű, hogy a felsőoktatás állami finanszírozásáról szóló állítások, mint látni fogjuk, egyértelműen túlzóak és/vagy csúsztatásokra épülnek.

Még akkor is, ha nagy általánosságban 2022-ben várhatóan és 2023-ban a tervek szerint valóban jelentősen javulnak a magyar felsőoktatás anyagi kondíciói, főként az elmúlt mintegy 10 év szintjéhez képest, noha a területre áramló megnövekedett állami forrás nyilvánvalóan mást jelent egy már többségében magánosított magyar intézménystruktúrában. A bérfejlesztés biztosan ráfért a területre, tavaly még több ezer tanársegéd és adjunktus robotolt raktárosi fizetésért a magyar felsőoktatási intézményekben.


Egyébként pont az állami többletforrás biztosítása mutat rá a látszólagosan magánosított fenntartási modell sajátos jellegére: bár a kormány formálisan leválasztotta az államról az egyetemeket, hogy így növelje hatékonyságukat, közelítse azokat a magánszféra igényeihez és magánforrásokat csatornázzon be a finanszírozásukba, ezzel egy időben nemcsak vállalta a mindenható fenntartóvá kinevezett alapítványok finanszírozását, de növelte is az állam költéseit. De nézzük meg a konkrét számokat!

Az összes felsőoktatási célú állami támogatás a költségvetési adatok alapján a következőképpen alakult az elmúlt években*:

2019 — 260 milliárd forint
2020 — 235 milliárd forint
2021 — 225 milliárd forint
2022 — 277 milliárd forint

Drasztikus változás ezeken a számokon nem látszik, bár kétségtelen, hogy 2022-ben az előző évhez képest számottevő a javulás, ahogy az azt megelőző 2 évben elég jelentős volt a visszaesés is.

Az összegek viszont a teljes költségvetés viszonylatában már nem mozognak ekkorát: durván 1 százalékát teszik ki az adott éves költségvetéseknek. Némi változás igen, érdemi növekedés így már nem látszik.

Azonban egy 2021-es törvény melléklete az elkövetkezendő 5 évre 22 alapítványi fenntartású egyetem állami finanszírozási összegeit rögzíti, és egyetlen mozdulattal 1,8 ezer milliárd forint közpénzt csatornáz be a felsőoktatásba, átlagosan évi 300 milliárdot, 2022-re egészen pontosan bő 330 milliárdot.

Értelemszerűen ebből a maradék, állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény, például az ELTE kimarad.

A magánosított egyetemek ezzel több, de legalábbis jobban tervezhető állami forráshoz jutottak, mint az állami fenntartásban maradt intézmények. Az összegek kifizetésére a kormányt a jelenlegi jogszabályi környezetben törvény kötelezi.

A 2022-es, a fenti többletforrással kibővített büdzsé jóformán duplázza a felsőoktatásra szánt forrásokat, ezzel feltolja a kiadási főösszeghez viszonyított arányt 1-ről 2 százalékra...

ITT OLVASHATÓ 

„BELEGONDOLNI IS ROSSZ” – INTERJÚ VÁRADI GERGELLYEL, A BESÚGÓ CÍMSZEREPLŐJÉVEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A SZÍV
2022.07.21.

Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézték és erősen kritizálták az HBO által időközben elérhetetlenné tett A besúgó című sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. Korábban lapunk kérésére Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója véleményezte a sorozatot, most A Szív újsággal való együttműködés keretében közöljük a jezsuita lap friss számának interjúját Váradi Gergely címszereplővel...

ITT OLVASHATÓ

A LEGÉGETŐBB KÉRDÉSEK AZ ŐSZI ENERGIASZÁMLÁINKRÓL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.07.21.

Hogyan érdemes áramot és gázt fizetni: átalányban vagy havi diktálással? Miért ilyen magas a piaci gázár és miért ilyen alacsony az áramár? Mi lesz a zöld mérőkkel, hogyan számít az éjszakai és a nappali mérés? A válaszok nem egyszerűek, hiszen azt sem tudjuk, hogy a következő negyedévekben merre indul a gáz és az áram ára.

Megjelentek a rendeletek – amikről itt is írtunk –, és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. is kiadott egy sajtóközleményt arról, hogy 2022. augusztus 1-től a lakossági ügyfelek hogyan vásárolhatnak áramot és földgázt.

Jó sok kérdés adódik azonnal:

- Ki jár jól, ki jár rosszul?

- Miért fogott erősebben a kormány ceruzája a gázárak, és miért kevésbé az áramárak tekintetében?

- Hogyan érdemes a jövőben gáz- és áramszámlát fizetni?

Az eddig megjelent információk szerint mérési pontonként, azaz mérőnként a villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg a földgáz esetében évi 1729 m3, azaz 59 132 MJ fogyasztásig vehető igénybe a rezsicsökkentett árszabás. Kérdések persze itt is vannak, például a mérési pontok/mérők értelmezésében: kérdés, hogy a zöld mérőkön fogyasztott áram beszámít-e az áramszámlába, illetve a nappali és éjszakai mérés hogyan számolandó. Aki próbálgatná, hogy rá mi vonatkozik, az MVM oldalán talál egy kalkulátort. Ez alapján mintha a fogyasztóknak kedvező lenne a rendszer (külön mérő, külön kedvezmény, a rendeletből azonban nem ezt olvassuk ki.)

Ami biztos: a rendeletben szereplő átlagfogyasztás-mennyiségeket meghaladó fogyasztás elszámolása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletében meghatározott magasabb árakon történik, korábbi cikkeinkben rögzítettük azt is, hogy a piaci áramár kétszerese a rezsiárnak, viszont a piaci gázár hétszerese a rezsiárnak...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MINDENKI A KATA KINYÍRÁSÁT SIRATJA, MIKÖZBEN A HÁTUK MÖGÖTT ÉPP LEDOBTÁK AZ ATOMBOMBÁT

G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2022.07.20.

Örök politikai trükk, hogy ha valami nagyot akarsz lépni, olyan döntést hozni, ami normál esetben nagyot szólna, előtte hozz egy vagy akár több olyan rendeletet, törvényt, aminek ugyan kisebb a jelentősége, de alkalmas arra, hogy a többség figyelmét elterelje a nagy dobásról.

Múlt hét elején a kormány egyetlen tollvonással, egy nap alatt gyakorlatilag kinyírta a katát, egy olyan adózási formát, amelyet közel félmillió ember használt Magyarországon. Sokat lehet azon polemizálni, mennyire volt jó, igazságos a kata, vagy felesleges, mert sok baj volt vele. De maga a módszer, ahogy az egészet végigvitte a kormány, hagy maga után kívánnivalót.

Ahogy jó egy évtizeddel korábban, a magánnyugdíjpénztárak sem voltak tökéletesek, de egy kis gondolkodással, társadalmi kommunikációval, szakértőkkel folytatott egyeztetéssel ki lehetett volna hozni egy egészséges és mindenki számára elfogadható magánnyugdíjrendszert. Nem ez történt, a kormány rövid idő alatt kinyírta azt is, helyette pedig nem tett le semmilyen alternatívát azoknak, akik szerették volna az állami nyugdíjukat kiegészíteni valamekkora összeggel. Valami hasonló történt a katával is. Sietve, nulla egyeztetéssel ellehetetlenítették több százezer ember megélhetését, olyanokét is, akik valóban jogosan használták ezt az adózási formát.

Igen, sokan visszaéltek a katával, igen, nem biztosított egy széles társadalmi réteg számára megfelelő nyugdíjalapot, igen, sok olyan ember is használta, aki konkrétan bújtatott munkaviszonyt folytatott a katával. De ezeket a problémákat lehetett volna orvosolni. A 450 ezer katás vállalkozó döntő többsége azért választotta ezt az adózási formát, mert nem gazdasági szakember, hanem művész, író, újságíró, egyszerű mesterember, akinek az adóbevallás, az áfa-befizetés – bármi, ami egy kft. vagy egyéb gazdasági forma választása esetében elkerülhetetlen – nyűg és brutális teher volt. Amíg a NAV nem kezdte el elkészíteni az adóbevallásomat, gazdasági szakemberként gyomorgörccsel ültem le kitölteni. Akkor vajon mit érezhettek azok, akik a saját iparágukban jó szakembernek számítottak, de nem voltak gazdasági végzettségűek?

Így hát most van egy nagyobb társadalmi felháborodás, ismét emberek tüntetnek az utcán, a rezsiharc feladásáról pedig alig beszélnek az emberek.

Mellesleg, szerintem a fideszes kormányzat legnagyobb gazdasági eredménye az elmúlt 12 évből a gazdaság kifehérítése volt. Na, ez most véleményem szerint kapott egy nagy sallert...

ITT OLVASHATÓ

MIT ÁRUL EL EGY DIÁKRÓL AZ EGYETEMI FELVÉTELI PONTSZÁMA?

QUBIT
Szerző: MOLONTAY ROLAND
2022.07.21.

Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

Minden év júliusában eljön a pillanat, amikor a felvételizők még utoljára izgulhatnak egy kicsit, vajon elég pontot gyűjtöttek-e össze ahhoz, hogy elérjék a kinézett egyetemi szak ponthatárát. A ponthatárokat hagyományosan a Pont Ott Parti nevű élő rendezvényen hirdetik ki, az Oktatási Hivatal pedig SMS-ben is értesíti a hallgatókat a felvételi eredményükről. A híradások rendszerint beszámolnak arról, hogy melyik egyetemi szakra való bejutáshoz kellett a legtöbb pont, illetve az egyetemek is árgus szemekkel figyelik a riválisok ponthatárait. Sokan tudják azt is, hogy miből tevődik össze a felvételi pontszám: a középiskolai, érettségi, nyelvvizsga- és versenyeredményekből.

Arról már kevesebb szó esik, hogy vajon jól mér-e a felvételi pontszám, vagy lehetne-e pontosabb, méltányosabb felvételi rendszert alkotni.

Mire jó a felvételi pontszám?

Egy megfelelő felvételi rendszert összerakni nagy felelősség: életpályák, karrierek múlhatnak azon, hogy valakit felvesznek-e a megcélzott szakra vagy sem. Ahogy a legtöbb országban, úgy a magyarországi egyetemeken is korlátozottak a férőhelyek, nem mindenki tud arra a szakra bejutni, ahová szeretne. Valahogy tehát el kell dönteni, hogy ki nyerjen felvételt, és ki ne. Ehhez rangsorolni kell a felvételizőket, és ennek a rangsorolásnak az alapja a felvételi pontszám. De nemcsak az egyetemek rangsorolják a felvételizőket, hanem a felvételi eljárás során a diákok is sorrendbe állítják a megjelölt egyetemi szakokat aszerint, hogy hova szeretnének első-, másod- vagy többedsorban bekerülni. A két rangsor alapján aztán a Gale–Shapley-algoritmus szolgáltat a diákok szempontjából optimális, stabil párosítást a jelentkezők és az egyetemi szakok között. Ez azt jelenti, hogy ha egy diákot nem vettek fel egy adott szakra, annak csak két oka lehet: vagy egy neki kedvezőbb helyre vették fel a jelentkezőt, vagy az intézmény töltötte fel a keretszámát magasabb felvételi pontszámú diákokkal...

ITT OLVASHATÓ

MIKÖZBEN EZREK IDEGESKEDTEK A KATA ÉS A REZSI MIATT, MÉSZÁROS CÉGEI 18 MILLIÁRDNYI KÖZBESZERZÉST NYERTEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.07.21.

...Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ... jelent meg, hogy

Mészáros Lőrinc cégei 3 tendert nyertek nettó 18,6 milliárd forint értékben.

Szabadkikötő: a felcsúti milliárdos fő építőipari vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 9,3 milliárd forintért végez „különböző infrastrukturális fejlesztéseket” az állami tulajdonú Mahart-Szabadkikötő Zrt. részére a csepeli Szabadkikötő területén. A projekt során többek között új térburkolatot kap a konténerterminál, új tranzitvágány épül a régi helyett, létrehoznak több új parkolót, mederkotrást és partfalmegtámasztást is végeznek. A fejlesztési munkálatok költségét előzetesen nettó 6,8 milliárdra becsülte a Mahart, de a Mészáros Zrt. ennél 37 százalékkal drágábban vállalta a megbízást, amit az állami cég uniós forrásból kíván finanszírozni. A szerződést július 6-án írták alá a felek, és július 15-én jelent meg az értesítőben.

Töltések a Tiszán: szintén július 15-én jött ki az a hirdetmény, miszerint a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 8,3 milliárd forintos ajánlattal nyerte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) „Töltésfejlesztések a Felső-Tisza jobbpartján, az országhatár és Gulács között” című tenderét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárosnaményi járásában megvalósuló projekt Tivadar, Tarpa és Gulács települések kül- és belterületeit érinti, ahol töltésépítési és/vagy magasítási (fejlesztési) munkákat fognak végezni összesen 12,3 kilométeren. A beruházás árát az OVF előzetesen nettó 8,4 milliárdra becsülte, a KE-VÍZ 21 Zrt. nettó 9,3 milliárdért, a Békés Drén Kft. pedig 9,7 milliárdért vállalta volna. A legalacsonyabb ajánlatot tevő Mészáros-céggel július 6-án kötöttek szerződést.

Hercegi Istálló: Az állami tulajdonú Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tenderét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. – ZÁÉV Zrt. kettőse nyerte. A konzorcium nettó 1,3 milliárd forintért vállalta a munkát, melynek keretében a Fertődi Esterházy-kastély volt lovardájának állagmegóvása érdekében végeznek bontási és építési munkákat. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV már 2016 óta dolgozik a fertődi kastély részletekben történő felújításán újabb és újabb állami milliárdokból. A szerződés május 23-án kelt, de csak július 15-én jelent meg a róla szóló értesítés...

ITT OLVASHATÓ

MENEKÜL A LAKOSSÁG A SZUPERÁLLAMPAPÍRBÓL - MIT CSINÁLJAK MOST A PÉNZEMMEL?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.07.21.

Továbbra sem emelik a bankok a betéti kamatokat, igaz, az MNB már nem is noszogatja őket. A korábban kiemelkedően vonzó lakossági állampapírok veszítenek népszerűségükből, a szuperállampapírból kifejezetten menekül a pénz. Jobban járhatunk, ha inkább diszkontkincstárjegyet veszünk. A banki tanácsadókkal pedig nem árt vigyázni.

Nyugdíjas olvasónk úgy döntött, hogy a 3 éve vásárolt Magyar Állampapír Pluszban tartott befektetését visszaváltja az évforduló hetében, amikor 100 százalékos árfolyamon juthat hozzá a pénzéhez. Mivel a kérdéses héten éppen külföldön tartózkodott, és a bank nem tette lehetővé, hogy erre előre megbízást adjon, kérésére a lánya – akinek meghatalmazása volt a számlához – intézte a visszaváltást. A pénzét a 6,6 százalékos kamatozású, inflációkövető, 5 éves Prémium Magyar Állampapírba szerette volna fektetni, de ezen a héten hiába kereste fel a bankját, ott közölték, hogy náluk nem lehet az értékpapírszámlára ilyen állampapírt vásárolni. Ha pedig a Magyar Államkincstárhoz utalná a pénzét, ott előbb számlát kellene nyitni.

A történet azért is furcsa, mert két héttel korábban éppen azon az értékpapírszámlán csücsült az akkor még nem visszaváltott állampapír, a Magyar Állampapír Plusz. Ráadásul az Erste Bank hivatalos forgalmazója a Prémium Állampapírnak is. Végül az ügyfelet befektetési jegy vásárlására beszélte rá a banki tanácsadó: Erste Duett alapok alapjába került a megtakarítás, ami egy vegyes alap, és bár alacsony kockázatú, valójában az ügyfél nem volt tisztában azzal, mibe teszi a pénzét – legalábbis ez derült ki utólag a beszámolójából...

ITT OLVASHATÓ

NEM A MEDVE JELENTI AZ IGAZI VESZÉLYT TUSVÁNYOSON!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.21.

Olvasni, hogy miközben a fél Fidesz, maga a miniszterelnök, továbbá miniszterek, pártfunkcik, sajtósnak álcázott kitartottak, egyéb kegyeltek, vagy a Kádár-korból megmaradt, s újra értelmet nyert szakterminológiával élve, a „társutasok” éppen Tusványoson gyülekeznek, ugyanott súlyos medveriasztás lépett életbe, s a helyszínen lévők folyamatosan kapják a telefonjaikra a medvék jelenlétéről tudósító vészjelzéseket.

Ha az ott összegyülekezett mély keresztények legalább egyszer az életben belelapoztak volna a Bibliába, tudnák, hogy nem a medve jelenti az igazi veszélyt, hanem az őrült és annak megnyilatkozása. A Példabeszédek figyelmeztetése teljesen helytálló: „Inkább kölykétől megfosztott medvével találkozz, mint bolonddal, amikor rajta a roham.” (Példabeszédek 17,12)

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY TARSOLYÁBAN LEHETNEK MÉG A REZSICSÖKKENTÉS FELMONDÁSÁHOZ HASONLÓ MEGLEPETÉSEK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2022.07.21.

Az „adócsökkentés kormánya” folyamatosan növeli a közterheket és a társadalmi feszültséget. A központi költségvetés labilis állapota miatt nem kizárt, hogy további meglepetések előtt állunk – véli Pitti Zoltán kutató, az adóhatóság volt elnöke.

Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában a kata típusú adózási forma részbeni megszüntetését a a nyugdíjszolgáltatási bevételek növelési igényével indokolta. Mire utalhatott a kormányfő?

A miniszterelnöki vélemény egyértelműen a kata-rendszer szerint adózók elmarasztalásáról szólt, mégpedig arra hivatkozva, hogy más adóalanyokhoz viszonyítva elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a társadalombiztosítási rendszer működtetéséhez. Álláspontja szerint ezzel veszélybe kerül egyrészt a mai nyugdíjak finanszírozása, de az aktív kor végén, a kata-rendszer szerint adózók nyugdíja sem lesz elégséges.

A felvetés valódi problémára utal, de azonnal hozzá kell tenni két dolgot: egyrészt azt, hogy az eva, az egyszerűsített vállalkozói adó helyére lépő kisadózó vállalkozások tételes adóját a szürke foglalkoztatás megszüntetése, illetve a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek biztosítása érdekében 2012. évben fogadták el, vagyis a torzuló foglalkoztatási formák felismerését követően a kormánynak már korábban lett volna módja a korrekcióra. Másrészt azt is meg kell említeni, hogy a kata típusú adózás választása nem mindig egyéni döntés volt, hanem gyakran a munkáltatók, köztük a működési gondokkal küzdő állami fenntartású intézmények ösztönözték az áttérést. De térjünk vissza arra, hogy a kata típusú adózók szerény mértékben vesznek részt a közteherviselésben. Ezen a gondon lehetett volna változtatni, mégpedig úgy, hogy az inflációs kiigazításra, a valorizációra hivatkozással lépcsőzetesen és sávosan emelték volna az 50 ezer forintos kötelezettséget. Mai körülményeink között elfogadható lett volna egy 25 ezer, vagy 50 ezer forinttal történő emelés. Egy ilyen intézkedés a 2021. évi tényleges 196 milliárd forintos költségvetési bevétellel szemben a 2023-től kezdődően a 25 ezer forintos változat esetében 100-150 milliárd, az 50 ezer forintos változat esetében 200-250 milliárd forinttal növelte volna a költségvetés bevételeit. Népünnepély ez esetben sem lett volna, de egy jól időzített előkészítéssel és a hatályba léptetést január 1-re ütemezésével elkerülhető lett volna a kata típusú adózás ad hoc felszámolása, s ezzel 400 ezer ember és családtagjaik életfeltételeinek elbizonytalanítása.

Mi több, elkerülhető lett volna az is, hogy az előzetes szakmai és társadalmi konzultáció kiiktatásával rövid időn belül megszegjük az EU által ajánlott és általunk elfogadott 4 pontos ígéretünket. Sajnos a kormány nem ezt választotta, az pedig a helyzet komolyságát jelzi, hogy a Magyar Közlönyben már meg is jelent az új törvény. Vélelmezhető, hogy ennek komoly okai lehetnek! Ilyennek tekinthető a központi költségvetés labilis állapota, nem kizárt, hogy a rezsicsökkentés felmondásához hasonló további meglepetések előtt állunk, de az sem zárható ki, hogy a politika, a szellemi szabadfoglalkozásúaknak szóló üzenet mellett, így kívánja átterelni a kata típusú adózásból kiesőket a munkaerőpiacra...

ITT OLVASHATÓ

VÁLSÁGBIZTOS RENDSZERREL BÁSTYÁZZA KÖRBE MAGÁT ORBÁN VIKTOR – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.21.

Zord időkre készül

A miniszterelnök számára az elmúlt hónapokban mindennél fontosabb szempont lett saját hatalmi pozíciójának körülbástyázása politikai közössége és az ország élén.

Vásárhelyi Mária: a kormány tudatosan emelte a rendőrbért

Szüksége van a lojalitásukra.

Az emberekkel fizettetik meg: megszorítások és a NER

Mi lapul még az Orbán-kormány tarsolyában?

A központi költségvetés labilis állapota miatt nem kizárt, hogy további meglepetések előtt állunk – véli Pitti Zoltán kutató, az adóhatóság volt elnöke.

Több mint 250 milliót költött evésre, ivásra és szállodára a Fidesz-frakció az előző ciklusban

Úri muri.

A francia Riviérára érkezett a NER szuperjachtja és magánrepülője

Az elérhető adatok alapján úgy tűnik, hogy a NER-elit tagjai idén nyáron Franciaországot favorizálják úti célként. Hogy az utak magánjellegűek-e, netán üzleti, politikai okok vannak, arról nem lehetnek információink, ahogy arra vonatkozóan sem, hogy kik az utasai jelenleg a luxusjachtoknak és a magánrepülőnek.

Milliárdos tétel lehet a főispánság adminisztratív költsége

“Úgy számoljuk hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás.”

Kétszer keresnének Orbánék a piaci áramáron?

Ezen sem csodálkoznánk…

Az energia-veszélyhelyzetben tuti a mutyi

Az energetikai szakértő szerint a kiviteli tilalom megint csak egy, a híveknek szóló maszlag, hiszen már másnap eladtak Szerbiának 500 millió köbméter földgázt. Amiben az a faramuci, hogy tegnapelőtt még arról volt szó, hogy vennének 700 millió köbméter gázt. Azt pedig pláne nem érteni, hogy a szerbek, akiken keresztülmegy egy hatalmas gázvezeték az oroszoktól, miért tőlünk vesznek gázt? Ez olyan kaotikus rendszer, amiben az ember egy valamit lát: tuti, hogy mutyiznak.

Miközben ezrek idegeskedtek a KATA és a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek

A kormány több beruházást, még a híres-hírhedt Fertő tavi projektet is leállította nemrég spórolási okokból, és Orbán Viktor szerint ezért kellett megnyirbálni a rezsicsökkentést és a KATA szabályait is. A miniszterelnök barátja azonban még most is kapja a közpénzes megbízásokat.

A covidos Bányai Gábor fideszes képviselő felesége közvetlenül Müller Cecíliát hívta fel segítségért

Akkor egyetlen szabad műtüdőgép állt rendelkezésre az egész országban, így a képviselőt Szegedre kellett szállítani.

Rácz András már nem dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Az ország egyik legfelkészültebb Oroszország-szakértőjével nem hosszabbította meg június 30-án lejáró szerződését az intézmény.

20 év után távozik a Totalcar egyik legrégebbi munkatársa

A Totalcar élére új ügyvezető igazgató érkezett Varga Endre személyében – ő az, aki a napokban félmillió forint összegű fizetési meghagyási eljárást küldött a Media1 ellen…

Orbán Viktor sms-ben gratulált a korrupciós vádak alól felmentett Sepp Blatternek

Reméljük, fordítva nem így lesz. Nem az sms, hanem a felmentés.

“Utálunk szar Szlovákia” (1:2)

“A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz fűző szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s más népek jellemét is éppúgy megértik,
és nagyra tartják, hogy te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye.“

Medveriasztás Tusványoson, mindenki telefonjára vészjelzés érkezett

Mindenki üljön át egy másik medvébe…?

Lavrov kijelölte a Kreml ukrajnai céljait

Putyin pedig még mindig túl egészséges a CIA szerint..

ITT OLVASHATÓ

LAKNER: ORBÁN GYURCSÁNYHOZ HASONLÓAN HALLGATTA EL A VALÓSÁGOT, ÚJ SZLOGEN KELL AZ ELLENZÉKNEK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.21.

2006-hoz hasonlóan, az idei választási kampányban sem fejtette ki a kormány, valójában milyen helyzetben van az ország, a tényleges állapotok csak hónapokkal később derültek ki. Eközben, bár témája és lehetősége is lenne rá, nem lép fel erőteljesen az ellenzék, amelynek most egységesen a megélhetési válságról kellene beszélnie. Igaz, nagyon sok meghatározó különbség is van 2006 és 2022 között, a kormány ellenfelei szervezetlenek, az érdekképviseletek gyengék, a médiahelyzet is teljesen más – mondta Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője a Megbeszéljük című műsorban.

A jelenlegi és a 2006-os választási győztes kormányfő, Orbán Viktor, illetve Gyurcsány Ferenc a kampányokban hasonlómód elhallgatta az ország és a költségvetés valódi állapotát, majd nem azt tette, amit mondott, szembement ígéreteivel. Tizenhat éve a kormányalakítás pillanatában "vallódott be", hogy kétszer akkora a költségvetési hiány, mint amiről addig beszéltek – mondta Laknert Zoltán politológus. Szerinte a választást akkor megnyerő Gyurcsányék nagyon későn mondták el, hogy ez alapvetően átalakítja azt, amit a kormány tenni készül, az intézkedéseik pedig a reáljövedelmek visszafogásával járnak. Ehhez hasonló történik most is a mai kormányfővel. Az idén tavasszal többek közt a rezsicsökkentés megtartásával kampányoló, annak lehetséges korlátozását kifejezetten tagadó Orbán Viktor, azt követően, hogy augusztustól korlátozzák a rezsicsökkentést, azt mondja, lesz család, amelyik megérti, lesz, amelyik nem, hogy ilyen döntéseket kell hozni. Lakner hozzátette, ebben a tekintetben nem lát nagyon nagy "színezetbeli különbséget" a két eset között.

Annak ellenére azonban, hogy sok hasonlóság is van a mostani és a tizenhat évvel ezelőtti állapotok között, a különbségek is jelentősek, sőt jelentősebbek. A jelenlegi ellenzék nehezebb helyzetben van, mint annak idején a Fidesz. Az ellenzek ma szervezetlen, szabad média alig van, a többség véleményét a kormánypropaganda formálja és az érdekképviseleti szervezetek ereje sem összehasonlítható a tizenhat évvel ezelőttivel – véli Lakner.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elhíresült 2006-os őszödi beszéde a Kossuth Rádióban hangzott el – a mai sajtókörnyezetben elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen kormányra nézve botrányos anyag a közmédiában menjen le. 2006-ban volt egységes és jól szervezett ellenzék, illetve szakszervezeti háttér is, akik tudták érvényesíteni az akaratukat. Most azonban a megosztottság és a belharc jellemzi az ellenzéki térfelet – tette hozzá az elemző.

Lakner emlékeztetett rá, hogy Donáth Anna, a Momentum Mozgalom politikusa az április 3-i országgyűlési választások után arról írt, hogy kevesebb ellenzéki pártra volna szükség, mert a széttagoltság miatt nem tudják egységesen kommunikálni az üzenteiket. A politológus ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy az elképzelés jó, de vajon melyik lenne az az ellenzéki párt, amelyik visszalépne a többiek javára.

A Jelen főszerkesztőjének elmondása szerint az ellenzéki pártok összesen körülbelül napi 15-20 sajtóközleményt adnak ki a saját ügyeik tematizálására. Azonban ezek dömpingjellege, a kommunikációjuk elaprózódása miatt nem tud összeállni egységes ellenzéki narratíva. Most a megszorítások, az infláció és a forint gyengülése olyan problémák, amiket a választók széles rétegei a saját bőrükön és pénztárcájukon is érzékelni fognak. "Rosszabbul élünk, mint négy éve", szerinte most egységesen erről kellene beszélnie az ellenzéknek. „Hogyha a megélhetési válságból nem lehet politikát gyártani, akkor nem tudom miből lehet” – mondta Lakner Zoltán.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

MONDJUK KI VÉGRE: NEM A TAKARÉKOSSÁG, HANEM A PAZARLÁS BAROMI CIKI!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HUSZÁR ANDRÁS
2022.07.20.

A rezsicsökkentés részbeni kivezetésével az energiaválság Magyarországon is húsbavágó kérdéssé vált. Mégis, az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában. Rendszeres vendégszerzőnk, Huszár András, a Green Policy Center vezetőjének írása...

ITT OLVASHATÓ

AZ UNIO PULZUSA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.21.

Előadást tartott Navracsics Tibor az MCC-ben (Mathias Corvinus Collegium), mert biztosan felkérték rá. Navracsics mostanában azért jár Brüsszelbe, hogy pénz után kuncsorogjon, így kiindulásként elmondható, innen nézvést nem kellene előadást tartania az MCC-ben, mert annak bukéja van. Navracsiccsal azonban nem az a legnagyobb gond, hogy ilyen helyeken járatja a száját, hanem azzal, amit mond és ahogyan mondja. Tartalmai ugyanis nem felelnek meg a hivatalának, bár, magunk közt szólván Orbán köreiben nem nagyon találhatni olyan alakot, aki komilfó lenne ott. Ő tehát a legkisebb rossz, és éppen ebbéli minőségében – vagy miatt – nem fog eredményre vezetni pénzszerző zarándoklata. Hiába szaggatja a csuháját.

Ez tragikus az országra nézvést. Ennél nagyobb baj már csak az lenne, ha sikerrel járna, viszont nem fog, így mindenki megnyugodva láthat neki az éhezés és megfagyás nemes időtöltésének. Az ország helyzete nagyjából és egészéből tragikus, amit Orbán eddig titkolt, de a választás sikere után elérkezettnek látta az időt, hogy elhülyített választóira borítsa az éjjeli edény tartalmát, akik viszont ettől még jobban rajonganak érte. Visszatérve azonban hősünkhöz, ő kincstári optimizmussal adta elő az MCC értő közönségének, hogy közel a megállapodás a pénzcsap megnyílásához, viszont – tette hozzá rezignáltan – az Európai Unió, ezen belül pedig az Európai Bizottság „politikai akaratát nem tudom kitapintani” – mondta hősünk.

Nem kellene tapizni. Százszor leírták, dübörögnek a kötelezettségszegési eljárások, már bíróság előtt is veszített a magyar kormány, és ennek ellenére még az ítéletet sem képesek végrehajtani, ami nem jó ómen és ajánlólevél Navracsics küzdelmeihez. Ráadásul kapott egy újabb puttonyt is a párttársaitól, akik a magyar országgyűlésben megszavazták abbéli óhajukat, hogy az Európai Parlament oszlassa fel önmagát, mert a magyar vezérnek ez az vágya és lázárja. Tudjuk, hogy a demokrácia itt a kerítésen belül egy kiüresedett fogalom, de arra azért utalnék a parlamenti határozat kapcsán, az Európai Parlamentben megválasztott képviselők ülnek, akik nem Orbán bábjai, elzavarni őket tehát a fideszi gőggel bajos.

Hogy úgy mondjuk, lehetetlen. Innen nézvést tehát lefordítva ivói nyelvre az eseményeket, az nem megy, hogy kérjük a pénzt, de mindeközben elküldjük őket az anyukájukba. Mindez csak apró kis adalék Navracsics kilátástalan küldetéséhez. Illetve az sem könnyíti meg a dolgát, hogy ami az Unió legfőbb baja Magyarországgal, a jogállam totális lebontása – annak minden oldalhajtásával -, abban Navracsicsnak tevőleges szerepe volt miniszterelnök-helyettesként, közigazgatási és igazságügyi miniszterként. Úgyhogy belegondolva, Navracsics a saját szarát lapátolja, mert emlékszünk rá ebből a korszakából, amikor közlekedve körüllengte őt a hatalom egyeseknek tán ijesztő, de amúgy köpedelem aurája...

ITT OLVASHATÓ

SZÁMOLD KI, MENNYIVEL FOGSZ TÖBB REZSIT FIZETNI: ITT AZ ÁTLÁTSZÓ REZSIKALKULÁTORA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.07.19.

Kiszámolhatod, mennyivel növekedhet augusztustól az energiaköltséged. Kalkulátorunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), illetve a gázpiaci szereplő, a Smart Gas Consulting adatai alapján készült...

ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: AZ ŐSZI-TÉLI SZÁMLÁK KÉZHEZVÉTELE SOKKTERÁPIÁVAL FOG FÖLÉRNI

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.07.20.

A magyar társadalom rég szembesült már a mindennapjait közvetlenül érintő megszorítással, minél inkább rájátszott a kormánypárt arra, hogy megvédi az emberek anyagi helyzetét, annál durvább lesz az ébredés – mondta a hvg360-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.

hvg360: Nem hátrált meg a Fidesz, Novák Katalin hétfőn aláírta a katatörvény szigorítását. 

Mi célt szolgál az intézkedés úgy, hogy magát az 50 ezres adó- és járulékszintet nem emelték?

Csaba László: A katánál két okból érezhetik magukat rosszul az emberek: az első az új szabály statáriális bevezetése. A rögtönző kormányzati stílus az első pillanattól jellemző a Fidesz-kormányra, így szoktak dönteni a legváratlanabb helyeken és pontokon, lényegében hétfőről keddre. Szerintem itt is az lehetett, hogy valaki kitalált valamit a József Nádor téren, az ötlet megtetszett a miniszterelnöknek és 9 és 12 között bevezette. De ez nincs se végiggondolva, se végigszámolva. Az éven belüli adóváltozás jogbizonytalanságot okoz, másrészt nem is ajánlottak fel helyette semmit.

A katát nyugodtan hívhatjuk államilag engedélyezett adóelkerülésnek, egy jelentős réteg nyilván az indokoltnál kevésbé vett részt a közteherviselésben (például a nyugdíj-, egészségügyi-, iskolarendszer fenntartásában), ezért másokat jobban kell adóztatni, de ezt akkor sem így kell orvosolni.

Ha már egyszer létrejött, és több százezer ember ebben a keretben működik – van, akiknek a túlélés záloga –, akkor nem jogos, méltányos és helyes egyik napról a másikra megváltoztatni.

Novák Katalin meg sem próbálta betölteni az Alaptörvény által biztosított – igaz, korlátozott – ellensúly szerepét, nem küldte vissza a parlamentnek a jogszabályt egy észszerű határidő bevezetését kérve. Pedig nem dőlt volna össze a NER, és Varga Mihály tekintélye sem lenne se nagyobb, se kisebb az eddiginél.

Ami történt, az tovább erősíti a társadalom és a politikai osztály között kialakult szakadékot, és az emberek teljes joggal érzik úgy, hogy a kétharmad úgy viselkedik, mintha bármit megengedhetne magának. Ez nem így van, ezt is üzenik a tüntetések.

hvg360: De nem vezet eredményre, a hídlezárás sem.

Cs. L.: Szerintem senki sem gondolja, hogy a tüntetés hatására Varga Judit majd hamut szór a fejére, amiért nem tartották be a jogalkotási törvényt, vagy Varga Mihály bevallja, hogy már megint előbb léptek, és csak aztán kezdtek el számolni.

Ez inkább az emberek kétségbeesésének a megnyilvánulása. Ezzel szemben a kormány úgy érzi, teljesen rendben van, amit tesz...

ITT OLVASHATÓ

GÓRCSŐ ALATT NÉGY KORMÁNYZATI „ENGEDMÉNY” – V. VÉLHETŐEN TÖBBET AJÁNLOTTAK ORBÁNÉK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.07.20.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány mindenben engedett az Európai Bizottságnak, majd négy területet sorolt fel, amelyen konkrét „engedményekre” kész. A közbeszerzések, a korrupció, a jogalkotás és az energiafüggés csökkentése az érintett területek, amelyeken konkrét ajánlásokat tettek – tudatta a kormányinfón. Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, merthogy az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. Sorozatunk eddigi négy részében az általunk megkérdezett szakértők mutatták be, hogy „a király meztelen”. Összegzésképpen Horn Gábor úgy fogalmazott a Hírklikknek: „Ha valóban csak ennyi az ajánlat, akkor az nem lesz elég az uniónak, ám a tényleges ajánlat sokkal nagyobb lehet”...

Sorozatunk eddig megjelent cikkei:

I. – Jogalkotás

II. – Az egyszereplős közbeszerzések

III. – Az ügyészi túlhatalom letörése

IV. – Az energiafüggés csökkentése

ITT OLVASHATÓ

A CÉLDÁTUM: AUGUSZTUS VÉGE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.20.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

A bécsi központú Nemzetközi Sajtóintézet - a médiaszabadság mellett elkötelezett további olyan szervezetekkel együtt, mint például az Európai Újságíró Szövetség, illetve a Riporterek Határok nélkül -, nyilatkozatban üdvözölte a Klubrádió frekvenciája ügyében indított uniós bírósági beadványt.

Az Európai Bizottság lépése megkésett, de fontos jelzés arra, hogy készek jogi eszközöket is felhasználni a független média védelmében – olvasható a közös állásfoglalásban, amellyel arra reagálnak, hogy az Unió végrehajtó intézménye úgy döntött: Magyarországnak az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága előtt kell felelnie azért, mert a Médiatanács 2021 februárjában megfosztotta a Klubrádió független műsorszolgáltató rádiót a frekvenciájától.

Az állásfoglalás kibocsátói szerint a brüsszeli Bizottság döntése, hogy beperli Magyarországot a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatban az uniós távközlési szabályok vélhető megsértése miatt, azt jelzi: a testület egyre inkább kész fellépni a független média, a szólásszabadság és a médiapluralizmus védelme érdekében ott, ahol azok a legnagyobb veszélyben vannak. "Úgy véljük, hogy ez a jogi lépés a demokratikus normák és az uniós értékek lényegét érinti: a sajtó szabadságát, hogy bírálhassa a kormányt, és független módon tudósíthasson, a kormány vagy az állami szabályozó szervek indokolatlan beavatkozása nélkül” – fogalmaznak a közös nyilatkozatban.

Az Európai Bizottság a múlt pénteken jelentette be a kötelezettségszegési eljárás folytatásáról szóló döntését, arra hivatkozva, hogy a Médiatanács "erősen megkérdőjelezhető indokokkal” utasította el a Klubrádiónak a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó kérelmét, valamint "aránytalan és diszkriminatív módon” alkalmazta a szabályokat. Hozzátette, hogy a rádió elhallgattatása "sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített szólásszabadságot”.

Bár a Klubrádió továbbra is működik az online térben, az a körülmény, hogy nincs frekvenciája, a Nemzetközi Sajtóintézet és a vele együtt közös állásfoglalást kiadó szervezetek szerint jelentősen korlátozza hatókörét és befolyását. A nyilatkozatban reményüket fejezik ki, hogy az Európai Unió Bírósága alaposan kivizsgálja ezt az ügyet, és megállapítja, hogy Magyarország megsértette az uniós távközlési jogszabályokat a rádiófrekvenciák tisztességes és megkülönböztetés nélküli elosztását illetően.

Végső soron ez az ügy túlmutat egyetlen rádióállomás helyzetén – áll a nyilatkozatban, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a függetlenség hiányában a Médiatanács központi szerepet játszott a médiapluralizmus jól dokumentált és szisztematikus eróziójában Magyarországon. A Klubrádió egyike azon eseteknek, amikor a frekvenciamegújítási eljárást szelektíven alkalmazták a kormánykritikus műsorszolgáltatók kárára.

Más téma. A Reuters ismerteti Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár nyilatkozatát, miszerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. A hírügynökségi beszámoló kitér arra, hogy a brüsszeli uniós végrehajtó testület szerint a médiapluralizmus és a bírói függetlenség mellett a korrupció is gondot jelent, és hogy ennek nyomán fennáll az EU-pénzek elköltésével való visszaélések kockázata – nem csupán az úgynevezett helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós támogatási keretét, hanem a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési keret egész magyar vonatkozású részét illetően.

Bóka államtitkár most a Reuters jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli Bizottsággal folytatott tárgyalások új szakaszba jutottak, és hogy Magyarország célja az összes még nyitott kérdés lezárása augusztus végéig. Szerinte nincs olyan kérdéskör, amiben ne lehetne megegyezni. Az egyik témával, a mindössze egyetlen pályázóval lebonyolított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megerősítette, hogy az ilyen ügyek arányát Budapest kész 15 százalékig leszorítani. Nullára azért nehéz lemenni, mert bizonyos területeken csak egyetlen komoly pályázó akad – magyarázta Bóka János.

A hírügynökség megkérdezte minderről az Európai Bizottságot is, de onnan nem kapott reagálást.

Végül röviden felhívom a figyelmet a Die Zeit német magazin honlapján megjelent vendégkommentárra, amelyben Markus Beeko, az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet németországi részlegének a főtitkára ír arról, hogy a kémszoftverek iparága az autokrata kormányzatok nagyhatalmú szövetségesévé vált, az ilyen szoftverekkel való üzletelés fölött képtelenség ellenőrzést gyakorolni. Egy évvel a Pegasus-leleplezések után az ügynek nincs szinte semmilyen következménye – állapítja meg. Mint írja, annyit már tudni, hogy a Pegasust több mint húsz állam vásárolta meg – ezek közt megemlíti Magyarországot is -, ám hozzáteszi, hogy a Pegasus csak a jéghegy láthatóvá vált csúcsa, és vannak más kémszoftverek is, mint például a Cytrox észak-macedón cég Predator nevű terméke, amit legutóbb egy görög újságíró mobiltelefonján észleltek...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

HÁNY CIGÁNY ÉL MAGYARORSZÁGON?

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.07.19.

315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?

Hány cigány él ma Magyarországon? Nem tudjuk. Miért nem tudjuk? Hiszen rendelkezésünkre állnak a legutóbbi, igaz, immár több mint tízéves népszámlálás adatai, és nagyjából ez az egyetlen olyan felmérés, ami azt kérdezi az emberektől, hogy minek vallják magukat. A számokból pedig világosan látszik, hogy 2011-ben 315 583 ember vallotta magát romának.

Csakhogy az a helyzet, hogy az országban először a 19. században végzett nagyívű „cigányösszeírás” és a 20-21. század romákat felmérő kutatásai is rendre több százezer emberrel többet számoltak össze, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. A számok közötti szakadék ékes példája a romák magyarországi helyzetének, és itt nem csak arról van szó, hogy valószínűleg jóval többen gondolják magukat romának, mint amennyien ezt be is vallják. Amikor a kutatók azt is a romák közé sorolják, akit a környezete annak tart, arra hivatkoznak, hogy az előítéletek miatt fontos tudni, kiket tekint a többség romának, hiszen őket szegregálják az iskolákban, nekik nem adnak ki albérletet, őket nem engedik be az esti szórakozóhelyekre, magyarán a romáknak vélt emberek nagy részét így vagy úgy, de diszkriminálja a többségi társadalom.

Márpedig ha tudni akarjuk, hogy mekkora problémával állunk szemben, nem elég azt tudnunk, hogy kik azok, akik romának vallják magukat, hanem tudni kell a vélelmezett romák számát is...

ITT OLVASHATÓ

HA AZ EURÓPAI PARLAMENT ELLENŐRIZNI MERI AZ ORBÁN-REZSIMET, AKKOR FEL KELL OSZLATNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.07.19.

Az ellenzék legnagyobb bűne az, hogy miután résztvesz egy előzetesen elcsalt, egyenlőtlen feltételek mellett zajló választáson, majd begyűjti az előre beállított kétharmados vereségét, bevonulnak a parlamentbe, ahol egy demokratikusnak látszó színjáték keretében legitimálják a rendszert, az önkényuralmi törvényhozást, amely egy diktátor önkényeskedéseinek és törvénytelenségeinek adja a törvényesség hamis látszatát. Egyebek mellett Orbán európai szemétkedései mögé állítják azt a hamis látszatot, hogy ezt nem egy diktátor, hanem a magyar parlament akarja.

Orbán utána erre hivatkozva állítja az Európai Unióban, hogy ő nem tehet mást, meg van kötve a keze, ugyanis a “magyar parlament” által hozott határozat őt kötelezi, ez pedig a magyar nép akarata. A magyar népnek ehhez semmi köze, a “magyar parlamentnek” is csak annyi, hogy a csaló választáson létrehozott mindenkori kétharmados többség parancsba kapja, hogy szavazza meg, amit Orbán akar, és ehhez adja a törvényesség és a demokratikus eljárás hamis látszatát az ellenzék.

Ez az arcátlanság már odáig tart, hogy a “magyar parlament” megszavazza, hogy szűnjön meg az Európai Parlament, amely az európai demokrácia egyik kulcsa, mert az ellenőrzi és kritizálja Orbán fasiszta rendszerét. Ehelyett legyen egy olyan európai parlament, ahova Orbán delegál embereket, akik mindenben vétójoggal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nem születhet semmilyen döntés Orbán akarata és támogatása nélkül Európában. A magyar fasiszta diktatúra, a jogállamiság totális lebontása pedig nem kritizálható és nem szankcionálható.

Angela merkel bűne és az EU többi tagországának bűnös engedékenysége, hogy Európa első fasiszta államának diktátora már olyan arcátlan, hogy nyíltan az európai demokrácia, a jogállamiság ellen támad, és a magyar fasiszta diktatúra normáit és kontrollját kiterjesztené az európai intézményekre is. Nem az Európai Parlament kontrollálná Magyarországot, a magyar diktatúrát, hanem Magyarország és a fasiszta magyar állam kontrollálná az Európai Parlamentet. Mindezt a “magyar parlament” írja elő saját diktátorának, hogy ezt kell képviselnie, nem tehet mást...

ITT OLVASHATÓ

MEGINT JŐNEK, SOKKOLÓZNAK - HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.20.

„Tíz éve dolgozunk a kilakoltatások megelőzésén és megakadályozásán, de még soha nem láttunk ilyen kegyetlen intézkedést”

Egy kisgyermekes édesanya lakhatása vált bizonytalanná Budapest XV. kerületében, az önkormányzat és a civilek egymásra mutogatnak. A rendőrök sokkolót is bevetettek az egyik aktivistával szemben.

Még itt: Rezeda: Sokkolózás

A kataszigorítás, a rezsinövelés és az infláció miatt is óriási szja- és áfabevétellel számolhat a kormány

A 30 százalékos bevételnövekedés nem kis mértékű…

Az Orbán-kormány a jelenlegi piaci áraknál is magasabb energiadíjakat szabna az átlagnál többet fogyasztó családokra

Nehéz idők jönnek.

Salgótarján lefújta a tűzijátékot

Inkább katásoknak és a rezsiárak miatt bajba jutottaknak nyújtanak tanácsadást.

Csak a rakéták kerülnek 1,3 milliárd forintba az augusztus 20-i tűzijátékhoz

A tűzijáték azonban nem csak a rakéták megvásárlásából áll, továbbá ez az összeg egyértelműen nem tartalmazza a többi augusztus 20-i rendezvény költségét sem.

Elmagyarázták Palkovicsék, miért vacsoráztak együtt Mészáros Lőrinc cégének vezetőjével

Keresik a helyét a +30 %-nak….?

A kínai vasút kivitelezésének felgyorsítása is téma volt a Palkovics-féle találkozón a budai Várban

A találkozót a Népszavának név nélkül kommentáló fideszes politikus nem találta meglepőnek a dolgot, mondván, több mint 50 közös projektjük van, így érthető, ha időnként informálisan is beszélnek. 8Ahogy arra a VEKE felhívta a figyelmet, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. több ezer milliárd forint értékű közbeszerzésben érintett.)

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megerősítette, hogy kiebrudalják a helyéről a Hadtörténeti Múzeumot

A HIM munkatársainak finoman szólva sincs ínyére a terv, leépítésektől tartanak. Előfordulhat, hogy a kulturális intézménynek végül Székesfehérvárra vagy Kecskemétre kell költöznie.

A főváros az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a kormány elvett budapesti tereket

Karácsony Gergely szerint ez az önkormányzati autonómia semmibevétele.

Menczer Tamás: a gáztárolók töltöttsége télre megfelelő lesz

Jegyezzük meg ezt a mondatot.

Megérkezett a fotó- és hangcenzúra

Elfogadta az Országgyűlés azt az alaptörvény-módosítást, ami lehetővé teszi, hogy ha valaki azonos tömegrendezvényen vett részt a kormányfővel vagy a köztársasági elnökkel, akkor kérhesse, hogy az ezt megörökítő fényképről távolítsák el a képmását. A hangfelvételekkel kapcsolatban is kéréseket fogalmazhatnak meg az eseményeken résztvevők. Sokkoló lesz?

Górcső alatt négy kormányzati „engedmény” – V.

Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, merthogy az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. A Hírklikk sorozatában szakértők mutatják be, hogy „a király meztelen”.

1500 euróra emelték a belga nyugdíjminimumot

Mostani árfolyamon kb. 385 ezer forint.

Erdogan megváratta Putyint Teheránban

Az orosz elnök híres arról, hogy sportot űz a nemzetközi tárgyalópartnerek várakoztatásából… A fagylalt visszanyalt, bár csak 50 másodpercről van szó.

Bónusz: Orbán Viktor figyelmébe

A tusnádfürdői medvepásztor tanácsai

“Ha mégis szembetalálod magad a medvével: ne fuss el! Ne mássz fel egy fára! Ne pánikolj, őrizd meg a nyugalmadat! Tudasd vele, hogy ember vagy.”

Nem könnyű…

ITT OLVASHATÓ

HASZNÁLT ÉTOLAJ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.20.

Tegnap tán a magyari jódógos, porbafingó panelproli számára a legörömtelibb hír az volt, hogy újabb helyeken adhatja le a használt étolaját, ezzel is kímélve a környezetét, ami majd másba pusztul bele úgyis. És a panelproli sem az étolajba fog. Hovatovább elérkezik az az idő, amikor, akárha Pelikán gátőr gyermeke arra a kérdésre, hogy tartanak-e disznót, azt a feleletet adta: „Nincsen ahhoz nekünk moslékunk”. Hasonképp a magyar porbafingónak sem lesz ahhoz étolaja, hogy óvja a környezetet, és mégsem erről fogunk diskurálni máma látszólag, pedig dehogynem. Ezt az olajas hírt foglalta aztán keretbe a fotósorozat, amelyet egy élelmes riporter készített a kedves vezetőről az ország házában, miközben aljas és röhejes törvényeket fogadtak el.

Azok a képek mindent elmondanak róla, de nem vagyunk mi egy Lombroso, hogy messzire mutató következtetéseket vonjunk le valakinek az ábrázatjáról, pedig az Orbánéról lehetne. De mondom, ilyet mi a hajdani gyermekszoba miatt nem teszünk, pedig tehetnénk. Ezek között a képek között minden bizonnyal szerepelt az a pillanat is, amikor nem vette át a kata-törvény ellen tüntető futárok petícióját. Igaz, hárító gesztusokat nem tudott volna kattintani az élelmes riporter, lévén, a petíció el sem jutott hozzá, testőrsége ugyanis megakadályozta azt, és most ne a TEK-re tessenek gondolni. Ők fizikailag védik a valóságtól, míg itt, a parlamentben Nacsa Lőrinc csinovnyik akadályozta meg, hogy a kérelem őméltósága (felsége?) kezébe jusson, megzavarva őt az emésztésben.

Rossz módszert és utat választottak a futárok. Nem csupán egy cetlit kellett volna küldeni be, a falak közé, hanem mondjuk egy pizzásdoboz belsejére írni rá a könyörgést, hogy a nagy ember ne tegye őket földönfutóvá, ne taszítsa őket nyomorba. Igaz, az sem biztos, hogy eredményre vezetett volna, mert emlékezhetünk, régebben a dohányipari dolgozók egy tábla csoki papírjára írtak hasonló esdekléseket, mint most a futárok, és akkor a Semjénnel a csokit megzabálták, a kérelmet pediglen le sem szarták magunk közt szólván. Így, ha most a futárok pizzával, illetve annak dobozával kísérleteztek volna, úgy járhattak volna, mint annak idején a cigisek. Hogy ugyanis a pizzát is megzabálták volna, és föl sem kötötték volna őket, ha már Pelikán gátőrt emlegettük az elébb...

ITT OLVASHATÓ

ODAJÖTT HOZZÁM EGY KAPATOS FIATALEMBER, ÉS AZT KÉRDEZTE: FŐNÖK, LESZ PÉNZ?

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2022.07.19.

Az utóbbi hetek fejleményeinek, a megszorításokról egymás után született kormányzati döntéseknek köszönhetően valószínűleg most már sokak számára nyilvánvalóvá vált, mennyire ingatag lábakon állhat a magyar költségvetés. A hirtelen gyorsasággal elfogadott katatörvény-módosítás – amit hétfőn írt alá az államfő, és aznap meg is jelent a Magyar Közlönyben –, valamint a rezsicsökkentés-csökkentés különösen nehéz helyzetbe hozhatja a háztartásokat és a vállalkozásokat. Az viszont az egész költségvetést és a magyar kormány gazdasági céljait is megrengetheti, ha nem lesz idén megállapodás az uniós forrásokról az Európai Bizottsággal.

A tárgyalások legfontosabb szereplője hazai részről Navracsics Tibor, aki a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterként tért vissza tavasszal az Orbán-kormányba. Ebben a szerepben igyekezett megnyugtatni mindenkit a fideszes elitképzőnek számító Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) tartott előadásán arról, hogy szerinte lesz megállapodás a Bizottsággal – ehhez viszont kompromisszumokra van szükség.

„Már csak egy-két tisztázandó kérdés van, de folyamatosak a tárgyalások: online és offline is, ma is hazaérkezik egy tárgyalási delegáció, és mi is megyünk majd ki újra, és folyamatosan tisztázódnak a kérdések az Európai Bizottsággal.

Ma már nem a szakpolitikai kérdésekben látom a megállapodások akadályát, hanem a politikai akaratban”

– mondta Navracsics, aki szerint bár a kormány részéről biztosított a politikai akarat a megegyezéshez, „a Bizottság részéről ezt nem tudom kitapogatni, de bízom abban, hogy sikerül erről őket is meggyőzni”.

A miniszter az előadás utáni beszélgetésen arra is kitért, milyen kép él benne az Európai Unióról: „Magyarország az EU része, szükségünk van rá, és az EU-nak is szüksége van ránk. Persze konfliktus nélkül nincs együttélés, hiszen két ember számára is gyakran lehetetlen ez. De minden vita előtt fontos tudatosítani magunkban, hogy meg kell egyeznünk valamiben, és holnap is oda kell köszönnünk a másiknak” – mondta Navracsics, aki uniós biztosi tapasztalata alapján azt mondta, nekünk, magyaroknak meg kell tanulni az európai politika játékszabályait: „Lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de nem fog működni.”...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN