MAGYARORSZÁGON ELKÉPZELHETETLEN, A SZLOVÉNOK MEGCSINÁLJÁK: KICSAVARJÁK A POLITIKUSOK KEZÉBŐL A KÖZMÉDIÁT

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2022.12.11.

November utolsó hétvégéjén a szlovénok népszavazást tartottak arról, hogy engedélyezzék-e a parlamentnek, hogy kinevezhesse a közszolgálati televíziós műsorszolgáltató és hírszolgáltató szervezetek programigazgatósági tagjainak többségét. A szavazók 62 százaléka mondta azt, hogy ezt meg kell tiltani.

A népszavazás kiírására azért volt szükség, mert a jelenlegi kormány szerint az előző, jobboldali miniszterelnök, az Orbán Viktor szövetségesének számító Janez Janša, illetve pártja, a Szlovén Demokrata Párt idején a sajtószabadságot súlyos mértékben korlátozó lépéseket vezettek be a kétezer főt foglalkoztató köztévénél (RTV SLO). Janša ugyanis elfogultsággal vádolta az RTV-t, és a cégen belül több vezetőt is kirúgatott, hogy aztán a saját bizalmasait, sőt, rokonait ültesse a megüresedett székekbe.

Az új menedzsment aztán munkához is látott: elkaszáltak már futó közéleti műsorokat, kirúgtak szerkesztőket, nyomást gyakoroltak az újságírókra, illetve megpróbálták a hírszerkesztés területén a saját politikai nézőpontjukat átnyomni.

A vállalat szakszervezetei többször sztrájkoltak a szerkesztői szabadság megsértése miatt. A hónapokig tartó házon belüli ellenségeskedés miatt 30 munkatárs hagyta ott a köztévét, miközben a nézőszámok csökkentek, az állampolgárok közmédiába vetett bizalma pedig mélypontra zuhant. A Riporterek határok nélkül nevű szervezet sajtószabadságot vizsgáló rangsorában Szlovénia majdnem 20 helyet bukott lefelé, a 36. helyről az 54. helyre csúszott le.

Áprilisban új kormány került hatalomra, amely úgy ítélte meg, hogy a köztévét depolitizálni kell, annak vezetését pedig a civil szférából érkező szakemberekre kell bízni. (Az eddigi gyakorlat szerint a 29 fős programigazgatóságból 21 tagot a parlament jelölt.)

Mivel az RTV vezetőségében még az általa beültetett tagok foglalnak helyet, Janša népszavazás részeként* próbálta elgáncsolni a törvényt, azonban nem járt sikerrel, a referendumon a szlovénok 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem helyes átpolitizálni a közmédiát a parlamenti kinevezésekkel. (És így a most még bent ülő jobboldali kinevezettek sem maradhatnak a helyükön.)

Ez különösen magyar szempontból érdekes fejlemény, hiszen hazánkban jelenleg a közmédia a kormány első számú propagandaeszköze...

ITT OLVASHATÓ

SURÁNYI GYÖRGY: AZ EZERMILLIÁRDOK MEGMOZGATÁSÁRÓL, AVAGY MIT JELENT MATOLCSY GYÖRGY ÖTLETE?

PORTFOLIO
Szerző: SURÁNYI GYÖRGY
2022.12.12.

Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából...

ITT OLVASHATÓ

A SZANKCIÓK MIATT DRÁGUL A BENZIN? A SZÁMOK MINDENT MUTATNAK, CSAK EZT NEM

TELEX
Szerzők: BAKRÓ-NAGY FERENC, WEILER VILMOS
2022.12.12.

Szankciós infláció, szankciós benzinár-emelkedés, a drágulásba belerokkanó Nyugat-Európa. Elég sok kormányzati nyilatkozatban, propagandamédiás cikkben és világmegfejtő videóban találkozhattunk az utóbbi időben ezekkel a kifejezésekkel, amelyek most, a benzinárstop eltörlése után ismét megszaporodtak.

A magyarázat szerint a gázolaj ára az Oroszországra kivetett szankciók miatt lőtt ki az egekbe, ami alól Magyarország mentességet kapott. A kormány nagyon sokáig igyekezett ellentartani a drágulásnak a benzinárstoppal, de a szankciók indulásának másnapján elfogyott a benzin az országból, így ki kellett vezetni azt. Cserébe viszont még mindig nálunk drágult az egyik legkisebb mértékben az üzemanyag – szól a kormányzati kommunikáció.

Megpróbáltunk utánajárni ezeknek az állításoknak, ezért visszanéztük az utóbbi több mint egy év heti benzin- és dízelárait Európa minden országában. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a gázolaj árában alapvetően is vannak különbségek az országok között, mert:

- eltérőek a beszerzési források és lehetőségek;

- különbözik az adók és a járulékok mértéke;

- valamint több helyen a magyar benzinárstophoz hasonló állami engedményeket tettek az utóbbi időben.

Első körben érdemes megnézni, hogyan alakult Európa különböző országaiban a benzin és a dízel ára a háború kitörése óta. Ehhez összehasonlítottuk a háború kitörése utáni első, február 28-i árakat az aktuális, december 6-i árakkal. Február 28-án ugye még szó sem volt energiaszankciókról, azok hatásairól tehát nem beszélhetünk...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

CSÖKKENTHETIK A BEFAGYASZTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.12.12.

Akárhogy is ellenkezett a magyar kormány, az unió januártól pénzügyileg is támogatja Ukrajnát. Németország azt kérte, ne a teljes összeget fagyasszák be a Magyarországnak járó pénzekből. Miért nem zavarja Orbánt, hogy egyre jobban elszigetelődik. Putyin, Kaczyński és Orbán beszédeiben közös, hogy beszédeikben mindig van egy-egy, kisebbségeket bántó passzus. Nemzetközi lapszemle.

Az EU Orbánék vétója ellenére is pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. A hitelt 10 éves visszafizetési periódussal januártól folyósítja – írja a New Voice of Ukraine portál. Brüsszel a pénzt a sürgősségi alapból fogja biztosítani, hogy az oroszok támadásai miatt megrongált infrastrukturális rendszereket mielőbb helyre tudják állítani.

A FAZ szerint az Európai Bizottság álláspontja változatlan, be kell fagyasztani a 7,5 milliárd eurós kohéziós alapot Magyarország számára. Johannes Hahn költségvetési biztos szerint a magyar kormány uniós pénzelosztása továbbra is veszélyt és kockázatot jelent az uniós költségvetés számára. Németország azt kérte, hogy kisebb összeget fagyasszanak be, erről az uniós pénzügyminiszterek dönthetnek, de az biztos, hogy az EB álláspontja nem változott.

Hétfőn megkezdődnek a miniszterek közötti egyeztetések, és feltehetően a csütörtöki uniós csúcs előtt meg is hozzák a végleges döntést. December 18-án kell végleg pontot tenni az ügy végére. A lap információi szerint a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul, ha megvonják a forrásokat.

Ugyanakkor állítólag létezik egy B terv is. Németország másokkal egyetemben a magyar kormány tudomására hozta, hogy a kijevi hitel megvétózása nem marad következmények nélkül, ezen múlhat a Covid-féle helyreállítási alap. A cikk szerint nem kizárt a befagyasztott összeg jelentős mérséklése - a Balti-államok és Szlovákia is hajlik erre.

Az European Conservative azért kritizálja Brüsszelt, mert a saját politikáját rá akarja kényszeríteni az uniós tagállamokra. Sven Larson szerint ez komoly fenyegetést jelent az Unió egységére. A cikkben arról írnak, hogy Horvátország a schengeni övezet része lett, de Románia és Bulgária az osztrákok, illetve a hollandok ellenkezése miatt nem, mert nem tudják kellőképpen védeni határaikat.

A lap Magyarországot hozza fel példának, szerintük Orbánék helyesen megállították a menekültek beáramlását 2015-ben, ehhez képest az Unió bünteti őket. A cikk abban sem biztos, hogy Magyarországon nincs demokrácia, a szerző számára érthetetlen az is, miért akarja megvonni Orbánéktól Brüsszel az uniós forrásokat. Szerinte ugyanis kizárólag ideológiai alapon zajlik a vita Magyarország és Brüsszel között – írja az Egyesült Államokban élő újságíró. 

A bangladesi New Age portál az Orbán által kitalált és Frank Füredi által vezetett brüsszeli unióellenes agytrösztről ír, és hogy az állami pénzzel felpumpált Mathias Corvinus Collegium teljes erőbedobással hirdeti az orbáni téziseket. A lap arról is ír, hogy Orbán miként süllyesztette az országot a választási autokráciába, hogy osztja fel például a földeket/erdőket/mezőket a sajátjainak, miként osztja szét a "barátainak" az uniós pénzeket, így a mezőgazdasági szubvenciókat is. Az elemzés azzal zárul, hogy a magyar kormányfőt egyáltalán nem zavarja az egyre nagyobb elszigetelődése, és annál inkább folytatja szélsőjobboldali játszmáit, és barátkozik zavartalanul az oroszokkal.

Donald Tusk, volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács volt elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Vlagyimir Putyinnal és a Kremllel példálózott az ENSZ emberi jogi napján Varsóban – írja a First News angol nyelvű lengyel portál. Tusk élesen bírálta Jarosław Kaczyńskit, a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnökét, szerinte Putyin, Kaczyński és Orbán beszédeiben mindig van egy-egy, kisebbségeket bántó passzus. Megszégyenítik az LMBTQ-közösségeket is, és azt állítják, hogy "nyugatról jön", és "megfertőzi az embereket". Tusk Kaczyńskira is reagált, aki szerint, ha Tusk hatalomba kerülne, talán még a nemét is megváltoztatná, és nőnek adná ki magát.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HELLÓ, BLÖKIK!

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.12.12.

Mint tudjuk, doktorminiszterelnök urunk ezen a héten hanyagolja az ország gondját, mert megy futballt nézni. Fenségesen megtekinti a labdarúgó világbajnokság mindkét elődöntőjét, majd a döntőjét is, utána pedig bánatosan hazatér. Rossz kedvének oka az lesz, hogy a nagy játék kezdete előtt szimpátiáit megváltoztatva Szerbiának kezdett szurkolni, sőt, mint a futball nagy tudora, azt is kijelentette, hogy új kedveltjei nyerik a kupát. Nem fogják, mert már rég kizúgtak. No most, azt nem tudjuk, hogy talál-e a négybe jutottak között (Franciaország, Argentína, Marokkó, Horvátország) új, szívének kedves láblabdásokat, vagy olyanokat, akiknek névleg szurkolva politikailag üzenhet. 

De azért elmegy.

Mennie kell. Ebből fakadóan nem lesz itt, s elutazása előtt még gyorsan-gyorsan intéznie kellett ezt-azt, például szombatra kormányülést hívott össze, de, hogy miért, azt nem kötötték az orrunkra egyáltalán. Úgy van vele doktorminiszterelnök urunk, hogy örüljünk a luknak a seggünkön, még inkább annak, hogy jól szelel, más igényeink nekünk ne legyenek egyáltalán, de ezt majd máskor tisztázzuk. Egyébiránt a kormányülésről azt lehetett tudni, hogy az Unió kurvannya, mert migránsok, szankciók és genderek, de ezekkel már nem is igazán kell törődnünk, annyira régi a lemez és már teljesen le is járt. Az Uniónak azonban velünk ellentétben végtelen a türelme. Most is kioktatták kegyelmes urunkat.

Elmesélték neki, hogy nincsen Európában semmiféle szankciós olajár, továbbá, hogy az olajembargó nem befolyásolja a magyar ellátást, és legyen szíves, ne etesse ilyenekkel a bamba népét. De kegyelemes urunk mégis táplál minket végtelen bölcsességével továbbra is. Még továbbá azt is jegyezzük meg, hogy a vétózgatást megunva úgy döntött az Unió (a mocsadékok), hogy Orbán le van sajnálva, odaadják Ukrajnának azt a pénzt, amit előtte Varga kezével Orbán megvétózott, majd kórusban letagadták. Ez az a helyzet, amikor partvonalra kerül az ember, ha már futball vébé, illetve a tó partjára, ha olyan hal, mint a mi egyetlenünk. Mindebből süt a magány, hogy jobb is elutazni.

Ilyen kormányülés volt még szombaton, vasárnap viszont, mielőtt a nem is kormánygépre szállna, ahogyan harminc éve mindig is, menhelyi kutyákat látogatott meg a kedves vezető. Enkezével pakolta le a páncélozott, géperejű járműről a kutyakaját, és kijelentve, boldog karácsonyt a négylábúaknak, az egyikkel még külön is kvaterkázott haverilag köszöntve őt, hogy aszondja: helló blöki. Deja vu, rikkantott ekkor az ember elégedetten, mert a múlt ködéből előkúszott ugyanő a disznóól előtt állva, és helló röfivel üdvözölve aktuális barátját, úgy látszik, ez áll a szájára a sok jelszó után. A tőszavas röfi, blöki. Majd még keresni kell háztáji jószágot, akit ilyképp a jövőben köszönthet, ha már az embereket le sem szarja...

ITT OLVASHATÓ

A TÍZÉVESEK 70 SZÁZALÉKA EGY EGYSZERŰ SZÖVEGET SEM TUD ÉRTELMEZNI – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.12.

Erre a megdöbbentő eredményre jutott nemrég az UNICEF

A funkcionális analfabetizmus eddig sem volt ismeretlen jelenség Magyarországon. (Mostanában, úgy tűnik, célkitűzés, hogy az emberek tudjanak tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel már legyenek komoly nehézségeik…)

Két fideszes polgármestert is megválasztottak vasárnap

Ha értenék, nem tennék.

Nem árulja el a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hogy miről volt szó a kormányülésen, amire meghívták

Az illető egy győri gimnázium igazgatója. Van kérdés?

Szijjártó Péter a megtett távolság alapján novemberben már visszafelé utazott a Holdtól

A KKM sem árulja el, hogy a Szijjártó Péter által meghonosított utazási szokások mennyibe kerülnek a magyar költségvetésnek.

Az Orbán-kormány idén csúcsra járatja a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az átláthatóság hiányát

Csak félinformációk, váratlanul megjelent kormányrendeletek jönnek, amelyekből következtetni lehet az előttünk álló év elképzeléseire…

Orbánék átmennek a falon és utána visszanéznek, mit romboltak össze

“Matolcsy esete azért figyelemreméltó, mert Orbán hatalma attól is függ, mennyire tűri meg az ellenvetést. Most viszont egy olyan szembefordulás történt, amiben intézkednie kell, és ezért várható napokon belül valamilyen ellenlépés”.

Orbán Romániába repül

Magyar-azeri-román-grúz villamosenergia-szerződést fog kötni Bukarestben.

Üzbég bankot vesz az OTP

Az Ipoteka Bank Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja, közel 8,5 százalékos piaci részesedéssel és több mint 1,6 milliós lakossági ügyfélkörrel.

Több mint nepotizmus: reflektorfényben az üzbég vezető lányának új pozíciója

Saida Mirziyoyevának, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök legidősebb lányának most az a feladata, hogy egy különösen kényes időszakban megőrizze apja kormányának imázsát.

A 24.hu tulajdonosa a Politicónak: Orbán új szintre emelte a taktikáját

Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 kormányközeli médium közölt róla támadó, lejárató cikkeket, megpróbálták megvenni a lapjait, a magyar adóhatóság nemrég pedig egy büntetőügy gyanúsítottjaként hallgatta ki. A nyomás Varga szerint még az életmódlapokra is kiterjed, különösen a Nők Lapjára, ami a vállalkozó szerint igazán a vidéki nők körében népszerű…

Beperli a Magyar Államot a Népszava Strasbourgban

A főszerkesztő szerint az AB határozata is azt állapította meg, hogy a Népszava karikatúrája nem sértett senkit, mégis a KDNP-s politikusnak adtak igazat.

Jávor Benedek szerint már el is lopták azt az uniós pénzt, amit még meg se kapott az ország

Magyarországon egy alföldi, normál vasúti pálya felújítása annyiba kerül, mint Európában egy teljesen új szuperexpressz vonalának kiépítése, mert a pályázatot már tavaly elnyerte Mészáros Lőrinc és a Strabag konzorciuma, ráadásul Jávor szerint eleve túlárazottan.

Dalolnak a végrehajtók

Schadl fizette a végrehajtói irodák beindítását, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.

Egy szikra is elég lehet – erősít a Szikra Mozgalom

“Azt szeretnénk elérni, hogy azok fizessék meg a válság költségeit, akik még a válságból is profitálnak. Ne a kisemberről húzzák le a hetedik bőrt, hanem végre a milliárdosok is vegyék ki a részüket a társadalom fenntartásából és működtetéséből.”

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LÉGY SIKERES?

QUBIT
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2022.12.11.

„Aki ekkoriban, huszonhárom esztendős korában nem halt meg, huszonnégy éves fővel nem fulladt a vízbe, és akit huszonöt éves korában nem öltek meg, az adjon hálát az Istennek a csodáért” – jellemezte az orosz író, Valerij Brjuszov az embert évezredeken keresztül körülvevő világot 1908-as regényében, a Tüzes angyalban. Ilyen körülmények között legfeljebb a társak kínáltak némi biztonságot és kevéske örömet, cserébe azért, hogy valaki elfogadta a számára kijelölt helyet. Ám az elmúlt századok politikai, gazdasági, kulturális és technikai forradalmai alapvetően átalakították a világot. Az élet lassacskán kellemesebb lett, és egyre több minden szolgálta az ember kényelmét. Sőt, szemben a korábbi időkkel, amikor a kiemelkedés a szülők státuszán múlt, a forradalmak mindenkinek teret nyitottak. Az élet fokozatosan olyan versennyé vált, ahol bárki rajthoz állhatott, és a mindenkire kötelező szabályok mellett a kiemelkedést az „életversenyben” elért helyezés határozta meg.

A forradalmak nyomán elindult a termékek, a gondolatok és az emberek szabadabb áramlása, ami megnyitotta a korábban egymástól elszigetelten élő kis közösségek zárt világát. A kapitalizmus intézményei – a pénz, a piac, a magántulajdon, valamint a cserét és a rendet biztosító törvények – dinamikus és hatékonyan működő rendszerré fűzték össze a távoli közösségeket. Az egymást jól ismerők közötti kapcsolatot sokáig a kölcsönösség ösztöne és a partnerek reputációjának emléke vezérelte. A kapcsolatok egyre távolabbra terjedtek ki, és az embert egyre gazdagabb tárgyi világ vette körül. Mindennapi tapasztalattá vált, hogy ahhoz, amire szükségünk van és ami örömtelivé teszi életüket, csere útján juthatunk hozzá. A csere útján megszerezhető dolgok mennyisége pedig a siker mércéjévé is vált.

A születésünktől a halálunkig tartó adok-kapok játék azonban nem csak a pénzről és materiális javakról szól. Épp így, cserebere keretében jutunk hozzá a tisztelethez, a barátsághoz, a megbecsüléshez, sőt még a simogatáshoz is. Ám ahhoz, hogy megkapjuk, amire vágyunk, nekünk is adnunk kell valamit, amire partnerünknek éppen szüksége van. Hamar megtanuljuk azonban, hogy van itt egy rejtett csapda. Azzal, hogy átnyújtottuk partnerünknek, amire vágyott, még nem lehetünk biztosak abban, hogy ő is betartja a megállapodást, és hozzájutunk-e, amire mi számítunk. A történelem hajnalán ez kevésbé jelentett problémát, hiszen cserepartnereink döntően közvetlen családtagjaink voltak. Őket ugyan készen kaptuk, de hozzájuk elszakíthatatlan kötelékek fűztek, így szinte már az anyatejjel magunkba szívjuk a mindenki egyért, egy mindenkiért szabályát...

A kis közösségekben már lazábbak voltak a személyes szálak, ezért az együttműködést stabilizáló és az önzés ösztöneit felülíró szabályok bevezetésére kényszerültünk. A faluban fontos lett a múltbeli viselkedés emlékein alapuló és a megbízhatóságot előre jelző reputáció. A személyre szóló szeretetet és figyelmet ugyan továbbra is a társakként számon tartott személyektől kapjuk, akiknek ugyanilyen valutával fizettünk, mégis egyre szélesebb lett a mindenkit körülvevő közösségi kapcsolati háló. Lassacskán az életünkhöz nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások túlnyomó részét döntően idegentől szereztük be, méghozzá pénzért vagy viszont-szolgáltatásért cserébe. Eközben mindennapos élményünk lett az a frusztráció, amit a csereügyleteket fenyegető potyautasok okoztak, akik a közösség stabilitását is veszélyeztették...

ITT OLVASHATÓ

MEGKERÜLI AZ EURÓPAI UNIÓ ORBÁNT, NEM LESZ VÉTÓJOGA MAGYARORSZÁGNAK, KÖZELEDIK A HUXIT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.11.

Orbán Viktor az elfogadhatatlan vétójával, amivel megakadályozta, hogy az Európai Unió egy 18 milliárdos hitelfelvétellel támogassa Ukrajnát, átlépett egy olyan határt, amelynek Magyarországra nézve végzetes következményei vannak. Eddig is számos alkalommal élt vissza az Orbán-rezsim a vétójogával, részben zsarolásra, részben az Európai Unió értékrendjével ellentétes kultúrharcra és európaellenes rombolásra használva azt, de a mostani vétó egyértelművé tette, hogy Orbán kétszínű politikája Európa biztonságát veszélyezteti, Európa ellenségeinek oldalán áll.

Megunták Orbán szemétkedéseit és az Európai Uniót támadó lépéseit. Orbán demokráciaellenes, ellenséges politikája elindította Magyarország Európai Unióból való eltávolításának folyamatát. Az EU mostantól megkerüli Orbánt, s először megszünteti a vétójogát, s ha ez így megy tovább (márpedig Orbán nem fog a liberális demokratikus normákhoz és Európához visszatérni) Magyarország elveszíti a szavazati jogát is. Ha Orbán nem kap pénzt, a szavazati jogát pedig elveszíti, s az általa okozott bajokért az EU-t teszi bűnbakká, nem lesz miért maradnia az Európai Unióban.

A magyarok mostantól komolyan készülhetnek a Huxitra, amely minden bizonnyal be fog következni. Az Európai Néppártból való kirúgása a mintája ennek a folyamatnak. Az Európai Uniónak nincs formális lehetősége Magyarország (értsd: Orbán) kizárására, de Orbán a felelőtlen, sértődött politikájával olyan helyzetet teremt, hogy nem lesz maradása, ahogy a Néppártban sem volt. Az ukrán állam megsegítésének vétójával Orbán nyíltan szembefordult Európával, egyértelműen Európa és az EU (valamint a NATO) ellenségeinek oldalára állt, mellettük tette le a voksot.

Ezért az Európai Tanács úgy döntött, hogy mindenképpen megoldja a 18 milliárdos támogatást Ukrajnának, Magyarország támogatása nélkül is. Kezdetben az uniós költségvetés terhére, később hitelfelvétellel, amire vagy a tagállamok nyújtanak garanciát, vagy sikerül megállapodni a hitelfelvételről. Bárkivel bármiben fogadunk, hogy akkor az Orbán-féle rohadék banda csinál egy újabb fordulatot, kitalálnak egy mondvacsinált nevetséges feltételt, amit az EU egyszerűen teljesít, mert semmi jelentősége nincs, és megszavazzák azt, amit megvétóztak, hogy visszanyalják magukat.


Orbán veszített, nem sikerült megzsarolnia az Uniót, és nem sikerült megakadályoznia Ukrajna támogatását sem. Teljes vereséget szenvedett. Amikor pedig kirúgták az ajtón, megpróbál majd visszahunyászkodni az ablakon, mintha ő soha semmi szemétséget nem követett volna el. De az EU tizenkét év aljas mocsokság után már átlát ezen és nem dől be neki. A mostani döntés csak a jelenlegi helyzetre szól, de előre vetíti azt, hogy elkezdődik egy olyan jogalkotási folyamat, amely megszünteti a vétójogot, és Orbán elveszíti a zsarolási potenciálját.

Orbán csak késlelteni tudja az Európából való kirúgását, ahogy a Néppártban tette, de megakadályozni már nem tudja. Az általa elindított folyamatok visszafordíthatatlanná váltak. Elsősorban azért, mert illiberális fasiszta rendszeréről nem mond le, az pedig kibékíthetetlen ellentétben áll az Európai Unió liberális demokratikus jogállami értékeivel és alapszerződéseivel. Mivel a keleti tömeggyilkos, népirtó diktatúrák a szövetségesei, az európai szélsőjobboldal sem áll mellé. Neki és Magyarországnak vége. Most elveszíti a vétójogot és a pénzt, aztán elveszít majd mindent.

Ez azt is jelenti, hogy neki köszönhetően Magyarország szava mostantól semmit nem ér, nem számít. Orbánt, mint egy rákos daganatot, kiiktatják az EU szervezetéből. Egy megtűrt senki lesz, az országával együtt, amely az orosz propaganda szövegeit elhiszi, és nyugatellenes, Európa-ellenes, demokáciaellenes, fasiszta ország lett, ahol elszigetelten harcol minden jogfosztott kisebbség az alapvető jogaiért, amivel senki nem törődik. A magyarok a saját jogaikért, a saját életükért és egymásért sem állnak ki. Mindenkit csak önmaga érdekel, ezért megérdemlik Orbánt...

ITT OLVASHATÓ

VOLNERT SZINGAPÚRBA...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.11.

1995-ben jártam Szingapúrban, s láttam a hallatlanul izgalmas modern építészetét, láttam köztéri Botero-szobrot, láttam zsinagógát és zsidó közösségi épületet, kóstoltam a nagyszerű szingapúri konyhát, és azt tapasztaltam, hogy az angol, a mandarin, a maláj vagy a tamil nyelv ismerete szükséges a kommunikációhoz.
Magyarul nem megy.
Most ezt csak azért hozom szóba, mert olvasom, hogy a Szijjártó-minisztérium külgazdasági attasénak nevezi ki Szingapúrba azt a Volner Jánost, aki egy akkreditáció nélküli állítólagos orosz internetes kamuegyetemet – saját bevallása szerint - úgy végzett el, hogy noha angolul és oroszul folyt amott az oktatás, ám ő minden félévi vizsgáját szinkrontolmács segítségével, magyarul tette le.
Háry János sehol sincs. De ha már Háry János, lehet reménykedni, hogy amint azt egykor Háry János megtette, s Burkusország határőrbódéját áttolta Galícia területére, hogy megsegítse a hazafelé igyekvő császár leányát, Mária-Lujzát, most majd abban a térségben Volner attasé fogja áttologatni a határőrbódékat, hogy örülhessünk: Borneó és Celebesz, magyar volt és magyar lesz.
A Magyar Gárdában, a Jobbikban és a Mi Hazánkban, végül, tartózkodó visszafogottságról tanúskodva, a saját magáról elnevezett pártban szocializálódó és szép karriert befutó Volner a szingapúri zsinagógáknak (kettő is van!) biztos nagyon fog örülni, az éppen egy éve megnyitott The Jews of Singapore Museum anyagának úgyszintén, legfeljebb majd a szinkrontolmács lefordítja neki, milyen múzeumról is van szó, s ha viszi magával a múzeumba a Mi Hazánk legfontosabb attribútumát, az elegáns, könnyen kezelhető darálót, élve a diplomácia biztosította mentelmi joggal, még akár át is alakíthatja a maga képére és hasonlóságára a múzeum egy-két írásos anyagát. Viszont felettébb érdekel, miként fogja Szijjártó épp Szingapúrban igénybe venni Volner leginkább idehaza hasznosítható hallatlan szakértelmét, minthogy Volner - ahogy ő maga szereti nagy kedvvel emlegetni - a „cigánybűnözés”-nek vált szakspecialistájává, továbbá aki demográfiai kérdésekben bizonyította rendkívüli affinitását, midőn arra a külügyi és külgazdasági tárcánál nélkülözhetetlen elméleti felismerésre jutott, a tudomány kedvéért még a zéró tolerancia gumírozott tételét is zárójelbe téve, hogy „kiszülnek minket a cigányok az országból”, és „Magyarország neve egyszer majd Cigányország lesz.”
Mindenesetre Szijjártó remekül választotta ki új karrierdiplomata szakemberét, aki egészen biztosan felkészült és méltó képviselője lesz az orbáni Magyarországnak, feltéve, ha adnak mellé egy állandó szinkrontolmácsot. Az sem baj, ha orosz nyelvűt, még azzal is előrébb lesz, mint a maga ékes magyarjával.
És csak egy tanács: a külügy feltétlenül adja meg Volner Jánosnak a megfelelő szakmai felkészítést, beleértve az országismeretet is, mert ha valaki köp egyet a szingapúri utcán, azért – legalábbis még 1995-ben erről számoltak be a helyiek – huszonöt korbácsütés jár.

ITT OLVASHATÓ

„VAN EGY ÜGY, AMIÉRT HARCOLNI LEHET” - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.12.12.

Jó reggelt! A hétvége nem csak esőt és havat hozott, hanem sokféle remek anyagot is, elsősorban ezekből válogatunk napindító hírlevelünkben.

- Már 24 éve nincs vb-döntő Orbán Viktor nélkül

- Elkezdődik a következő 24 óra

- Semlegesítették a magyar zsarolási pozíciót az ukrán hitel ügyében

- „Soha nem fogjuk feladni, ha ez évekig tart, akkor addig”

ITT OLVASHATÓ

BEFOGOTT SZÁJ ÉS KALAPÁCCSAL SZÉTVERT PLAZMATÉVÉ – VIDEÓRIPORT A KÖZTÉVÉ ELŐTTI DIÁKTÜNTETÉSRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: BALOGH DÉNES, SZOPKÓ ZITA
2022.12.10.

Egy hónapja hiába kérik a diákok a köztévétől, hogy az ő álláspontjuk is kerüljön bemutatásra a pedagógustüntetésekkel, az év eleje óta egymást érő szolidaritási akciókkal kapcsolatban. Ezért december 9-ére újabb megmozdulást szervezett az Egységes Diákfront. A tömeg fáklyákkal vonult a köztévé épülete elé, ahol a felszólalások után egy tévét is szétvertek kalapáccsal.

Folytatódnak az oktatási rendszer javítását sürgető megmozdulások. December 8-ára országos munkabeszüntetést hirdettek a pedagógusok, számos iskolában sztrájkoltak, a fővárosban és vidéken egyaránt...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR A BENZINKUTAKON MEGLÁTTUK, HOGY A KOMMUNIZMUS MÉG MINDIG NEM MŰKÖDIK

HVG
Szerző: HVG.HU
2022.12.11.

A rezsicsökkentés-csökkentés után elért minket az árstopstop; már a benzinár megemelése előtti inflációnk is az EU élére ugrott; Matolcsy György beszólt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Kádár János forog a sírjában, akkorát bukott a benzinárstop. A hét úgy kezdődött – és már az előző is úgy ért véget –, hogy az ország benzinkútjainak negyede nem tudott már hatósági áras benzint és gázolajat adni az autósoknak. Pontosan az történt, amit a benzinárstop kritikusai egy éve folyamatosan mondtak: ha egyszerre lövik lábon az üzemanyagpiac keresleti és kínálati oldalát, akkor egyszercsak eljutunk arra a pontra, amikor kitör a pánikvásárlás, és hirtelen nagyon csúnya vége lesz a központilag nyomott árnak.

Kedd délelőttre már a Mol is arról beszélt, hogy pánik van, benzinből kétszer, gázolajból majdnem másfélszer annyi fogy, mint egy normális napon, és közölte, jövő hétfőig csak akkor tudnak üzemanyagot eladni a partnereiknek, ha azok el is mennek a benzinért, majd az OMV is átmeneti készlethiányról írt. Mi is autóba szálltunk, hogy a podcastünk egy speciális adását leforgassuk, addig elemeztük a gazdaság helyzetét, amíg nem sikerült tankolnunk – és közben egy jót dühöngtünk azon, miért gondolják emberek azt, hogy ha a közgazdaságtan alapvető törvényeit megpróbálják kormányrendelettel átírni, akkor azok nem fognak visszaütni...

ITT OLVASHATÓ

MIRE ÉS HOGYAN HAT A MINIMÁLBÉR-EMELÉS?

G7.HU
Szerzők: Scharle Ágota - Váradi Balázs - Krekó Judit
2022.12.10.

(A szerzők a Budapest Intézet vezető kutatói. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Most van a munkaadók-munkavállalók-kormány éves minimálbér-alkujának szezonja, nemrég fogadott el az Európai Unió egy a minimálbérrel kapcsolatos* irányelvet, ráadásul a jelentős idei infláció miatt az is körülbelül 20 százalékos emelést igényelne, ha csak a reálértékét meg akarják őrizni a bérminimumnak (ennek összege most havi bruttó 200 ezer, szakmunkásoknak 260 ezer forint).

Kétrészes cikkünk első részében az elvi kereteket vázoljuk fel: mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai?

Tekintsünk el most attól, hogy Magyarországon a társadalmi partnerek valódi beleszólása a minimálbérek szintjének meghatározásába csekély, az ma Magyarországon voltaképpen a kormány döntésén múlik. Lépjünk egy lépést hátra: mit mond a bérminimum hatásairól általában a szakirodalom?

A bevezető közgazdaságtankönyvek egyik első leckéje, hogy az olyan árpadlók, mint a minimálbér, vagy hatástalanok (a piacon kialakuló bér úgyis magasabb, mint a törvény által szabott alsó korlát), vagy a piacinál alacsonyabb foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez kell, hogy vezessenek (ha a piaci bér alacsonyabb lenne, mint a kiszabott minimum), ezért a minimálbér bevezetésével vagy emelésével biztosan nem járhat jól az egész társadalom.

A haladóbb tankönyvek későbbi fejezeteiből azért az is kiderül, hogy a munkaerő igen-igen sajátos áru, és piaca messze nem mindig engedelmeskedik azoknak a peremfeltételeknek, melyek a fenti egyszerű modell mögött állnak:

- a munkaadó bírhat (a helyi piacon, egyes szakmákban) erőfölénnyel, ami miatt minimálbér híján a társadalmi optimumnál alacsonyabb béreket kínálna;

- a fizetés nemcsak a munkaerő ára, hanem ösztönzési eszköz is;

- a minimálbér pedig üzenet a róla döntők részéről a munkaadóknak, munkavállalóknak és az egész társadalomnak.

A rövid- és hosszútávú hatások számbavételének első lépéseként próbáljuk meg egy minimálbér-emelés hatásait általában felmérni: ki jár jól, ki jár rosszul vele? Tényleg csökkenti a foglalkoztatottságot? Csökken-e általa a társadalmi egyenlőtlenség? Növeli a versenyképességet?

...

ITT OLVASHATÓ

FIZESSENEK A GAZDAGOK! JÁMBOR ANDRÁS ÉS A SZIKRA MOZGALOM KIÁLTVÁNYA

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS ÉS A SZIKRA MOZGALOM
2022.12.04.

Magyarországon már megtanultuk, hogy a válságokban a gazdagok még gazdagabbak, a többiek még szegényebbek lesznek. Ennek kell véget vetni! A válságok korát éljük, erre kell felkészülnünk. Fizessenek a gazdagok, éljenek meg az emberek!

Az egymást érő válságokban egyre nagyobb teher hárul a dolgozókra. Mi azt mondjuk, ennek a válságnak ne mi fizessük meg a költségét, hanem azok, akiknek van miből.

Míg a multik adókedvezményeket, direkt támogatást kapnak, az extraprofitadót áthárítják a népre. A négy legnagyobb magyar cég a harmadik negyedévben rekord nagyságú, 550 milliárdos profitra tett szert, az oligarchák kiviszik az állami vagyont, és a vállalataiknak semmit se kell pluszban betenniük a közösbe, a kormány a válság költségeit a népre hárítja. Csökken az egészségügyi termékek ártámogatása, az áremelkedéssel és a rekordmagas áfából ezermilliárdos pluszbevételt szed be a néptől a kormány, a rezsinöveléssel százezreket juttat nehéz helyzetbe, és minden adóemelés a hétköznapi embereket sújtja.

Ezért az alábbi azonnali intézkedéseket követeljük!

Fizessenek a gazdagok!

• Államosítsák a kaszinókat, töröljék el az autópálya-koncessziókat! Minden olyan szerződést mondjon fel a kormány, amely kiviszi a profitot az államigazgatásból, és amelyben az állam helyett magánembereknek biztosít monopolszerződésekkel százmilliárdos profitot. Ennek a pénznek a helye a nép kezében van, társadalmi intézményeink működését és közösségeink megélhetését kell biztosítsa!
• Vagyonadót és örökösödési adót a milliárdos vagyonokra! Magyarországon ma már több ezer, milliárdos vagyonnal rendelkező ember van! Egy válságban nekik is be kell adni a közösbe! Korlátozza a kormány az átláthatatlan offshore birodalmakat és magántőkealapokat, a NAV vizsgálja ki az óriási vagyonosodásokat, ne csak a kis- és középvállalkozásokat!
• Fizessenek a nagy cégek! A négy legnagyobb magyar cég a harmadik negyedévben rekordmagas profitot ért el, 550 milliárd forintot! Csak akkor örülhetünk annak, hogy Magyarországon nyereséges cégek működnek, ha azok érdemben hozzájárulnak a társadalom jólétéhez is, vagyis egy válságban többet adnak be a közösbe azok, akik tudnak. Ezek a cégek tudnak. Ki kell terjeszteni az extraprofitadó rendszerét minden szektorra, és az elmúlt 10 évben a társaságiadó-csökkentéssel, az adókedvezményekkel a multiknál és a nagy cégeknél hagyott pénzből minél többet vissza kell venni.
• Állítsák le a bajba jutottak végrehajtók általi kifosztását! Csökkenteni kell a végrehajtásokkal a fizetésekből levonható pénz összegét, hogy az adósság törlesztése mellett is meg tudjanak élni az adós családok, át kell világítani a végrehajtói kar ügyeit, el kell törölni a végrehajtási törvényből az adósokra extra terhet rakó kitételeket, igazságot kell adni visszamenőlegesen a végrehajtói maffia áldozatainak!
• Valódi demokráciát! Látjuk azt is, hogy jelenleg a médiát, valamint a gazdaság és a politika minden ágát a gazdagok uralják. Be kell látnunk: ahhoz, hogy megéljenek az emberek, valódi politikai és gazdasági demokráciára, egy új magyar demokráciára van szükség, ahol a hatalom nem a gazdagoké, a kormányt nem milliárdosok irányítják, és a média sem az ő kezükben van. Olyan  demokrácia kell, amelyik valóban a népé!

Ne érjük be kevesebbel!

A fenti intézkedésekből befolyt pénzből:

• Segítsék a bajba jutottakat! Adjon azonnali segítséget a kormány annak a 160 ezer háztartásnak, amelyet a választási ígéretek be nem tartása miatt a csőd fenyeget! Indítson energetikai-épületfelújítási programot a kormány annak az egymillió háztartásnak, amelyet veszélyeztet a  rezsinöveléssel!
• Valódi energiatámogatást a válságban! Jelenleg az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások költségvetési támogatása is az infláció értéke alatt növekszik, a kormány növelje ezeket a kiadásokat, a mindenkori infláció értékének a duplájával, hiszen a válságban támogatnunk kell azokat, akiknek szükségük van rá, nem pedig még többet elvenni tőlük!
• Béremelést a dolgozóknak! Emelje az állami dolgozók bérét a kormány annyival, hogy eltörölje az állami és piaci munkák bérezése közötti különbséget. A rendvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás helyzete addig nem fog rendeződni, ameddig a piac elszívja a munkaerőt, és így nem lesznek megfelelően ellátva  ezek a feladatok.
• A dolgozók boldogulását szolgáló gazdaságpolitikát! A magyar gazdaság jelenlegi működése a válságok korában nem a társadalom érdekét szolgálja,  hiszen a multiknak jutó egyre nagyobb támogatásokkal, az olcsó munkaerővel és a gyenge munkajoggal csak a tőke jár jól. A tőkének adott egyre nagyobb támogatásokra, az olcsó munkaerőre és a gyenge munkajogra építő magyar gazdaságpolitika helyett egy olyan modellre van szükség, amely a dolgozókra, a nép jólétére épül. A munkaalapú társadalomból induljunk el a megélhetés és a boldogság felé!
• Nyugalmat az embereknek! Töröljék el a dolgozók pihenő- és a munkaidejét a tőkének kiárusító törvényeket, legyen újra a pihenőidő a munkaidő része. Kötelezzék az állami és nem állami cégeket a PB-gázpalackok rezsicsökkentett áron való árusítására, az önkormányzati bérlakások és minden ügyben a rezsicsökkentés szabályának betartására. Erős fogyasztóvédelem, munkavédelem és környezetvédelem dolgozzon a nép megvédésén a válságban!

ITT OLVASHATÓ

ITT A BRÜSSZELI LEVÉL, AMI SÚLYOS HATÁSSAL LESZ AZ EU-PÉNZEINKRE!

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2022.12.10.

Még mindig komoly hiányosságokat és gyengeségeket lát az Európai Bizottság az Integritás Hatóság szabályainál, az ügyészi vizsgálatok bírósági felülvizsgálati folyamatában és a vagyonnyilatkozati rendszer tartalmi elemeinél, ezért december 9-i, pénteki levelében továbbra is azt javasolta a tagállamoknak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást függesszenek fel, illetve tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-pénzt kaphassanak – derül ki abból az 5 oldalas levélből, amely a Portfolio birtokába jutott...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE SÉRÜL MAGYARORSZÁGON A FÜGGETLEN TÁJÉKOZÓDÁS ALAPJOGA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VICSEK FERENC
2022.12.09.

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. A politikai propaganda eszközeivel azonban, még egy látszólag demokratikus országban is, a döntő többség véleménye jelentős mértékben eltéríthető ahhoz képest, hogy a manipulációtól mentes tájékozódási környezetben milyen álláspontja alakulna ki. Ezért tekinti egyaránt alapjognak Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta és az ENSZ Alapokmánya a polgároknak a befolyásolástól mentes tájékozódáshoz fűződő jogát. Ha ez nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. A méréseink kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.

2010 óta lépésről lépésre alakult ki a politikai propaganda intézményrendszere Magyarországon. A Médiatörvény, a médiapiac szabályozása, a közszolgálati médiumok lényegében kormányzati felügyelet alá rendelése, a kormányzati igények kielégítésére berendezkedett csaknem félezer szerkesztőség egy cégbe szervezése (KESMA), a közszolgálat és a magánlapok sok száz milliárd forinttal való kormányzati támogatása, az országos óriásplakát-kampányok, a nemzeti konzultációk, ez így mind együtt akár nagyon veszélyes fegyveregyüttes lehet a vélemény szabad kialakítása ellen. A mérések azt igazolják, hogy ez a médiaarzenál, összehangoltan működtetve, miközben alkalmas lehet a valós információk terjesztésére is, legalább annyira jól bevethető a cáfolt, tehát hamis, vagyis megtévesztő hírek terítésére, így alkalmas arra is, hogy a politikai propaganda céljainak megfelelően állítsa át a közvélemény döntő részét, például az ország helyzetének vagy egy-egy fontosabb ügynek a megítélésében. A Politikai Propaganda Indikátor azt méri, hogy a kampányok hatására a lakosság milyen arányban fogad el, alakít ki nem igazolható vagy egyértelműen cáfolt állításokra épített álláspontot...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

KARÁCSONYI ELŐKÉSZÜLETEK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.12.10.

Az ünnep előtt minden évben nagyon vegyes érzések kavarognak bennem. Mélységeket és magasságokat élek meg, sokszor teljesen ellentétes érzelmekkel. Ami a végére többnyire elsimul, és a fáradtsággal együtt átmegy valami jó, lezárás-féle érzésbe.

Amikor elindul a karácsonyi kérések áradata, szinte mindig dühöt érzek. Dühös vagyok, mert sokan kérnek, túl sokan ahhoz, hogy azt mondhassam, ez így normális egy országban. Dühös vagyok a nagyon rossz helyesírással megírt üzenetek miatt is, mert őrület, hogy így írnak ma felnőttek, akik általános iskolai képzésben részesültek: “Tisztel biszocság…. én egyedül nevelem 4gyermekem …nagyon szivesen fogadnbánk bármijen segicséget legyen az élelem ruházat stb …” Szemléletesen mutatja így, hogy a társadalmi leszakadás és az oktatás mennyire összefügg.

Elindul persze a kérések rögzítése, a kollégáim pontosan vezetnek mindent, akik benne vannak a kapcsolatrendszerünkben, őket ismerjük is. De ilyenkor máshonnan is írnak, telefonálnak, a facebookon látják a posztjainkat, és azt gondolják, országos hatókörű szervezet vagyunk, és mindenhol tudunk segíteni. Ám ez mindig nagy terhet ró ránk, lecsekkolni az információkat sok idő, sok a postázási költség is, ráadásul, ha egy új faluban akár csak egy pozitív visszajelzést adunk, ennek híre megy, és sorban keresnek minket onnan a segítségkérők. Tíz, húsz telefon is jön, egymás után.

Az a baj, hogy ez így egy olyan teret nyit, amiben az információk ellenőrizhetetlenek, és a kérdéseinkre adott zavaros válaszokból sokszor átjön, hogy valami nem stimmel. Sok esetben ott is van a településen, vagy a közelben segítő szervezet, aki segítséget nyújthat, és kiderül, hogy nyújt is, de ha lehet többet kérni, kapni, miért ne tennék? Most ezt már minimalizáltuk, mert sem idővel, sem adományokkal nem bírjuk. Persze ez sokszor eredményez dühös, követelőző, vádló kéréseket, amire nehéz mindig nyugodtan reagálni.

Közben elindul az adománygyűjtés. Jelentkeznek iskolák, cégek, magánszemélyek, vannak osztályonkénti vagy egyéni kívánságteljesítések, készülnek a listák, táblázatokat nyitunk, amiben minden felajánlást rögzíthetünk, úgy, hogy abban minden információ benne legyen, és a folyamat végig követhető legyen, a felajánlástól a visszacsatolásig. Sok időbe telt, mire ezt a rendszert ki tudtuk alakítani, de évről évre jobban megy.

Ehhez az időszakhoz valami reménykedéssel teli öröm társul bennem, hiszen annyira jó megélni, milyen sok odafordulás van felénk, és a szolidaritást érezni nagyon jó érzés.

Az idén ez nem így alakult. Már az indulás sem, a sokkal több befutó kérés nyomasztó volt, aztán jött, hogy az ársapka miatt nem fértünk hozzá cukorhoz, olajhoz, majd a benzinhiány sokkolt minket. Volt, akik hihetetlen történetben számolt be arról, hogy próbált nekünk cukrot szerezni, ezen már nevettünk is, inkább kínunkban persze.

Ahogy elkezdtek jönni az adományok, az megint csak szorongást hozott. A korábban sikeres Tesco-s adománygyűjtés is szerényebb lett, az emberek kevesebbet tudtak tenni az adománygyűjtő kosarainkba. Aztán sorban érkeztek a gyűjtések a visszatérő támogatóktól, és mindenki szabadkozva mondta: sajnálják, de nem gyűlt össze annyi, mint tavaly. Egyre világosabban látszott, hogy egyharmaddal biztosan kevesebb lesz a beérkezett cipősdoboz adomány, tartós élelmiszer.

Ilyenkor az érzés az emberben nagyon hullámzó, a pánik és a reménykedés váltakozik, sokszor nagyon rövid intervallumokban is. Egy megerősítő, lehetőséget rejtő üzenet, telefon optimistává teszi az embert, aztán jön egy másik, ami meg kétségbeejti. Jön egy visszatérő segítő, aminek nagyon örülünk, majd jön egy másik levél, amiben más közli, hogy most nem tud segíteni. Az is nehéz, hogyha mutatjuk az adományokat, hiszen természetes, hogy nyilvánosan is szeretnénk köszönetet mondani, ettől sokan azt hiszik: mi már túl sokat kapunk, és olyannak kell adni, aki kevesebbet kap… pedig lehet, ők csak nem mutatja meg. Sajnos túl sok az adományt kérő szervezet, akik az államon kívül, civilek segítségére számítva próbál segíteni.

Telnek a napok, és az adományok lassan gyűlnek. Már-már kezdené az ember átgondolni, milyen védhető indokokkal tud csökkenteni az adományokon, családok számán….aztán végre megérkezik egy nagyobb gyűjtés, és megtelik a terem cipősdobozokkal, és az élelmiszerraktár is látványosan alakul. Egyre többen jelentkeznek be gyűjtéssel. Megérkezett a megrendelt brikett is. Fellélegzünk.

Ma (most szombaton is dolgozunk, délig) megkezdjük az élelmiszercsomagok összeállítását. Egy támogatónk adományából Nagyváradon meg tudjuk venni a hiányzó cukormennyiséget, kész nemzetközi projekt lett már ez, hiszen kaptunk Bécsből is száz kilót. A cipősdoboz adományok válogatása már megkezdődött, vannak sarkok a központunkban, ahol már adott településre, konkrét gyerekekre felnevesítve tornyosulnak a szépen csomagolt dobozok.

Hétfőn már látni fogjuk, mit kell még megvásárolni, hogy minden csomag teljes legyen. Utána kezdődhet a kiszállítás. Ehhez már elkészültek a listák, “védhetően”, ami nagyon fontos, hogy az osztás utáni utóélete az ajándéknak, adománynak pozitív legyen. Hiába mondjuk el mindig nekik, hogy a szépen becsomagolt dobozokat nem bontjuk fel, nem tudjuk, ki, mit kap, mi csak megadtunk egy átlagértéket, mindig van utána ingerült telefon, van, aki úgy véli, méltánytalanság történt. És sajnos néha történik is. Ezt pedig mindig nekünk kell kezelni, ez rajtunk csattan, és nagyon amortizáló tudnak ám lenni.

A szervezésen sok múlik. A csapat egy része vásárol, másik része csomagol, a harmadik kiszállít, van, aki elindítja a visszacsatolásokat, nagyon kell figyelni mindenre. Ki, melyik csomagot pakolja fel, melyik autóba, vinni az átvételiket, fotózni is kell, aláíratni a GDPR nyilatkozatot, hiszen szeretnénk a visszacsatoláshoz és a karácsonyi videóhoz is használni a fotókat.

Ilyenkor gyakran hallani ezeket a mondatokat a csapatban: “Nem igaz…ki vette el innen a dobozomat?” “Nem írattad alá az átvételit?…” “Feltöltötted a fotót?” “Hol voltál már annyi ideig, mikorra fogok visszaérni szerinted?” “Nem találom amit tegnap összeraktam, ki nyúlt hozzá?”

Nyüzsög mindenki, az összeszokott csapaton kívül vannak önkéntesek is, és közben jönnek a határidőn túl érkező adományozók, mert nem lehet úgy kiírni a végső időpontot, hogy ne legyenek, akik utána hozzák. Pedig a beérkezés csak az első pont. Utána még sok munka van vele, mire célba ér, hiszen többszáz családról, és majd kétezer gyerekről van szó.

Azt hiszem, a karácsonyi adományosztásban résztvevőknél a kiégés kockázata megnő. Fontos ilyenkor a csapatban a türelem, az alkalmazkodás, a karácsony üzenetének szem előtt tartása, ekkor tudjuk a legtöbbet kihozni belőle. Kapaszkodnunk kell a pozitív történetekbe, a gyerekek örömébe, átérezni mindenkinek, aki dolgozik ebben, hogy sok helyre az az ajándék megy csak, amit mi viszünk, nélkülünk nem lenne semmi. Hogy mindig mosolyogva kívánjunk boldog ünnepet, így mi is töltődünk belőle, és átmegy a visszacsatolásokban azokhoz is, akik ezt az egészet támogatásukkal, adományukkal lehetővé tették. És ne bántódjunk meg, semmin, ne engedjük, hogy a negatív történések többet hassanak, mint a pozitívak.

Aztán a toldi karácsonnyal, majd a csapat-karácsonyozossál véget ér ez az időszak.

Kicsit fellélegzünk majd, hogy minden nehézség ellenére sikerült ez is, összekötni két világot, a karácsony üzenete mentén, és remélni, hogy a következő év más lesz majd. Szebb, emberibb, könnyebb. Jó lenne hinni ebben.

ITT OLVASHATÓ

A NEMZET VEJE EDDIG EGYMILLIÁRD UNIÓS PÉNZT KAPOTT CSAK ERDŐSÍTÉSRE, ILYENEK MIATT ESIK EL MAGYARORSZÁG 3000 MILLIÁRDTÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.10.

A klasszikus időkben, amikor Magyarországon demokrácia és sajtószabadság volt (amit Orbán a fasizmusba való “átmenet zavaros két évtizedének” nevezett), a tényfeltáró újságírók vadásztak a cégbíróságon arra, hogy kinek a rokona és ismerőse jelent meg olyan cégben, ami összeférhetetlen a politikus státuszával. Még az sem kellett, hogy kiderüljön, bármit is kapott az illető a politikus rokonától vagy barátjától, ez annyira összeférhetetlen volt. Ehhez képest Orbán “Ne Mi Kapjuk A Legtöbbet” Viktor apja, lánya, veje, Mészáros nevén ő maga, százmilliárdokat kaszálnak.

Válogatás nélkül lopják el a köz pénzét, függetlenül attól, hogy az “csak” a magyar adófizetőktől származik, vagy az Európai Unió polgárainak adójából érkezett uniós támogatás formájában. Ezért fagyasztotta be az EU a 3000 milliárd forint támogatást Magyarországnak, ami irdatlan mennyiségű pénz. Magyarország polgárai, szegényei, tanárai, nyugdíjasai, azért nem juthatnak hozzá ehhez a hatalmas összeghez, aminek hiánya miatt sokan éhezni, fázni fognak, másokat kiköltöztetnek, elveszíti a munkahelyét, be kell zárni a vállalkozását, mert Orbán családja ellopja az uniós pénzeket.

Nemcsak ellopja, hanem arra sem hajlandó, hogy a korrupcióra, lopásra épülő rendszerét megszüntesse. Az Európai Uniónak megpróbáltak port hinteni a szemébe egy kamu korrupcióellenesnek szánt hivatallal, ami egy vicc, amelyben a tolvajok “ellenőrzik” önmagukat, asszisztál hozzá néhány lefizetett, korrupt civilszervezet. De az EU-ban már nem esznek meg mindent, ez a hazugság sem jött be. Nem beszélve a jogállamiságot sértő egész rendszeréről. Ezért nem jut hozzá Magyarország az életet jelentő pénzhez, amitől Orbán zárja el az ország lakosságát. Ez egyedül miatta van.

Nemcsak ellopja a magyaroktól azt a pénzt, ami már a közösben van, hanem a lopásai miatt Magyarország elesik többezer milliárd támogatástól. A magyarok éheznek és fáznak, nyomorognak, de van cserébe egy Orbán Viktoruk. Elégedjenek meg vele és a hazugságaival. Az arcátlanságára pedig jellemző, hogy miközben megpróbálja elhitetni Európával, hogy az ő fasiszta diktatúrája mégis egy jogállam, amelyben nincs korrupció, az eljárás ideje alatt is kapott a “saját lábunkon” álló lányának férje, a Nemzet Veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást erdősítésre.


Ki az Magyarországon, aki csak úgy megkap 156 milliót, hogy erdősítsen, amit vissza sem kell fizetni, amivel úgy számol el, ahogy akar? Mindezt a korrupcióellenes eljárás kellős közepén. Nem tudnak mértéktartóak lenni, nem tudnak a tolvaj kezüknek parancsolni. Orbán veje megveszi a Gellért Szállót, csak úgy zsebből, Magyarország és Budapest egyik legpatinásabb szállodáját? Miből van neki erre és még sok más kastélyra, egyebekre pénze? Mielőtt elvette Orbán lányát egy pitiáner falusi fatolvaj volt. Akkor az esküvői traktorral lopta a fát, azóta uniós támogatással erdősít.

Sajtóhírek szerint az apja, Orbán násza, tavaly már kapott 687 millió forintot ugyanerre, amit a családi birtokra használtak fel. A Nemzet Vejének családja már egymilliárd forint uniós támogatást vett fel csak erdősítésre, csak az elmúlt egy évben, mialatt a korrupcióról folyó vita zajlik az EU-ban. Jelentkezzen, aki még ennyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott erdősítésre, de az is, aki szeretett volna, de nem kapott, mert a pénzt az Orbán-család maffiája lenyúlta. Ezek kisajátították maguknak, és ellopják az országot. Emiatt elzárják a magyarokat az uniós pénzektől.

Most pedig annak kell örülni, hogy Tiborcz István, ez az üzleti zseni, aki a maga erejéből és szorgalmából az egyik legnagyobb és leggazdagabb vállalkozó lett Magyarországon, akinél már csak az apósa nagyobb, aki Mészáros Lőrinc stróman nevén a világ egyik leggazdagabb embere, nagylelkűen felajánlotta, hogy nem használja fel a néhány napja “elnyert” 156 milliós vissza nem térítendő támogatást. De ha szabályosan és törvényesen jutott hozzá, akkor miért nem használja fel? Vagy tudják, hogy lopás, és most ezt leplezni kell?

ITT OLVASHATÓ

OLAJAT ÖNTÖTT A TŰZRE A TANÁROK KIRÚGÁSA

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.12.11.

A pedagógusok mindenféle összehasonlításban alacsony bérei és magas munkaterhei körülbelül egy éve állnak a közbeszéd homlokterében, december 8-án pedig pedagógus szakszervezetek és civilszervezetek szervezésben már az ötödik sztrájknapot hirdették meg, hogy ígéretek helyett mielőbbi intézkedésekre kényszerítsék a kormányt – azok után, hogy az állami iskolákat fenntartó tankerületek már tanárokat bocsátottak el azért, 

mert polgári engedetlenségben vettek részt.

Honnan tudhatjuk, hányan sztrájkolnak?

Egyrészről országos demonstrációkról és szrájkról szólnak a szakszervezetek és a független média hírei, másrészről a kormányzat kommunikációja úgy tesz, mintha nem történne semmi rendkívüli a magyar oktatásban. Az egyre élesebb szembenállásban és a lassan, de biztosan eszkalálódó konfliktusban egyre nehezebb megítélni, mekkora méreteket öltött a sztrájk. Hány intézményben volt valamiféle tiltakozás? És mihez képest? Egyre többen vagy egyre kevesebben sztrájkolnak?

Mielőtt megpróbálunk a fenti kérdésekre a lehető legpontosabban válaszolni, egyértelművé kell tenni, hogy a hivatalos részletes adatok a sztrájkolók létszámáról – a polgári engedetlenséget választók nélkül – és intézményéről a kormánynál, vagyis az állami iskolákat fenntartó tankerületekben, a Klebelsberg Központban, esetleg a Belügyminisztériumban vannak. És nem közlik. Ugyanakkor az adatokat a kormány előbb-utóbb továbbadja a Központi Statisztikai Hivatalnak, ahol majd valamilyen formában megismerhetővé válnak, de akkor sem túl részletes bontásban. Az is könnyen elképzelhető, hogy csak hónapok múlva, és külön adatkérések után.

A sztrájkokat szervező szakszervezeteknek és civileknek saját kommunikációs csatornái és adatgyűjtési útvonalai vannak, mindegyik szervezetnek külön-külön. Az adataikat nyilvánvalóan megosztják egymással, ezek azonban csak részben kompatibilisek. Arról nem is beszélve, hogy az adott szervezet fenntartja a jogot magának arra, hogy az adatait akkor és olyan formában közölje a nyilvánossággal, ahogy szeretné. Például az egyik tanárszakszervezet közlése szerint december 8-án becslésük szerint tízezer tanár sztrájkolt, de amikor arról érdeklődtem náluk, hogy hogyan jött ki ez a szám és fenntartják-e, nem válaszoltak.

A Civil Közoktatási Platformon (CKP) viszont térképek formájában épül egy nyilvános összesített adatbázis a megmozdulásokról, összesítve és sztrájknapokra bontva is. Ezek nem hivatalos adatok, ugyanúgy a szakszervezetek és civilszervezetek által külön-külön, de közvetlenül a CKP-nek adott jelentésekre épül az adatbázis. A CKP viszont nemcsak összefésüli az információcsomagokat, és például kiegészíti a sajtóból az adathiányokat, hanem hozzáférhetővé is teszi azokat egy interaktív térképen. 

Ezeknek a térképeknek az elsődleges célja, hogy első blikkre láthatóak legyenek azok a helyek, ahol valamilyen demonstráció zajlott. De mivel az érintett intézményeket és a demonstrációs események jellegét is gyűjtik, a felsorolásokból visszaszámolható az is, hogy például december 8–án országszerte

- hány intézményben volt legalább egy polgári engedetlen tanár;

- hányan léptek összesen a polgári engedetlenség útjára;

- hány iskolában zajlott sztrájk, és összesen hány iskolai dolgozó sztrájkolt;
- és hány intézményben tartottak ülősztrájkot a diákok szervezésében.

Sok vagy kevés?

Először is alább a térkép, amelyen minden december 8-i demonstrációs esemény látható, polgári engedetlenségtől szolidaritási akcióig. Ilyenből összesen 450 volt. (A térkép ezen a linken interaktív és nagyítható.)...

- Összesen 366 köznevelési intézményben történt valamilyen akció, például 96 intézményben zajlott ülősztrájk.

- Összesen 335 intézményben volt sztrájk vagy polgári engedetlenségi akció.

- Legalább 595 dolgozó polgári engedetlenkedett, és 4821 dolgozó lépett sztrájkba...

ITT OLVASHATÓ 

„NEM REMÉNYKEDEM ABBAN, HOGY AZ MTVA BÁRMIT LEADNA ABBÓL, AMI MOST TÖRTÉNIK”

24.HU
Szerző: TRENCSÉNYI ÁDÁM
2022.12.10.

A szakadó eső ellenére sokan vonultak együtt az Egységes Diákfront szervezésében az MTVA székháza elé péntek este, hogy a tanárokért és a közoktatás állapotának javításáért tüntessenek.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSAK FEBRUÁRBAN JÖHET A PÓTKÖLTSÉGVETÉS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.12.11.

Rendelettel módosítják rövidesen a jövő évi költségvetést, amelyet a parlament ugyan a nyáron elfogadott, de azóta túlhaladottá vált. Mellár Tamás szerint azonban a rendeleti módosítással sem úszhatja meg a kormány a pótköltségvetés készítését. Az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arra számít, hogy februárban, a Parlament következő ülésszakára be fogják nyújtani azt. Ennek realitását az is alátámasztja, hogy akkor már jobban látni, milyen pénzek és milyen ütemezésben érkezhetnek Brüsszelből. Mint mondta, a költségvetési pozíciók javításának egyik akadálya maga Orbán Viktor, aki már maga is foglya az általa létrehozott rendszernek, s így „az elsődleges célja az, hogy támogassa a hozzá és a politikai rendszeréhez hű vállalkozókat”.

Furcsa, hogy nagy meglepetést okozott a – kormányhoz hű sajtótermékek közül szakmainak és nem politikainak beállított – Világgazdaságban megszellőztetett hír, miszerint a kormány rendelettel lépne túl a parlament által júliusban elfogadott jövő évi költségvetésen. A sajtón futótűzként száguldott végig ennek a híre, ami amúgy váratlan egyáltalán nem volt, csak annyiban lehet „szenzációnak” tekinteni, hogy ez is szemléletes példa arra, hogy az Orbán-rezsim már a látszatára sem ad a demokratikus, jogállam szerinti működésnek.

Orbán Viktor is utalt erre a megoldásra pár napja. A 20 éves a Széchenyi Kártya Program jubileumi rendezvényen mondott beszédében már jelezte, hiszen a következőt fejtegette: „Van egy 2023-as költségvetése Magyarországnak, hiszen a parlament a szokásos rendben ezt július elsejéig elfogadta. Július elseje óta azonban történt egy s más a magyar meg az európai gazdaságban, tehát veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában hozzá kell igazítanunk a költségvetést a jelenlegi helyzethez.” Varga Mihály pedig már szeptember végén is utalt erre a lehetőségre: mint a Népszava tudósításából kiderült, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés újraszámolását az év végén végzik el, de arra nem tért ki, hogy a törvény módosítását a parlament elé viszik-e, vagy rendeleti úton írják át a pénzügyi terveket. Okkal gondolhatják persze: ki emlékszik már arra, hogy Orbán Viktor ősszel még arról beszélt, hogy a parlament dönt majd a törvény módosításáról...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNÉK ÁTMENNEK A FALON ÉS UTÁNA VISSZANÉZNEK, MIT ROMBOLTAK ÖSSZE

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Riporter: BÁNÓ ANDRÁS
2022.12.11.

A jegybank elnökének éles kormánykritikája arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor hatalma attól is függ, mennyire tűri meg az ellenvetést. Ez is elhangzott a Klikk TV Heti egyenleg című műsorában. Ezúttal Magyar György ügyvéd és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus vitatta meg Bánó Andrással az utóbbi napok közéleti eseményeit.

„A jegybankelnök mondott valamit és nem is akármit: durvábbat, mint amiről akármelyik ellenzéki ember akár csak álmodhatott. Olyat mondott Matolcsy, ami nem szalonképes és ezzel berúgni az ajtót akkor is megdöbbentő lett volna, ha nem maga a jegybankelnök mondja” – vélte Szentpéteri Nagy Richard.

Azzal együtt, hogy ennek lehetett személyes oka, sértődöttség, bármi, „de legalább mondja és valaki ezt nem fogja elvinni szárazon. Itt lesz valami, ez a változás előszele”...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ