Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.24.
2023. február 24., péntek
EGY ÉV UTÁN KI ÁLL NYERÉSRE? – ITT A NAGY CASTEL VS. RÁCZ HÁBORÚS VITA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.24.
Egyikük Izraelben élő biztonságpolitikai szakértőként a kormányzati média egyik legfoglalkoztatottabb háborús kommentátora, másikuk (a Német Külpolitikai Társaság munkatársaként) a rogáni kommunikációs univerzumtól független nyilvánosság elsőszámú orosz–ukrán szakértője. A mögöttünk hagyott egy év hazai tragédiája a többi között az, hogy a társadalmi polarizáltság miatt az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratívák is élesen elválnak egymástól. A „teljes értékű orosz invázió” első évfordulóján arra vállalkoztunk, hogy összenyitjuk a két visszhangkamrát. Ki áll nyerésre Ukrajnában, és milyen szempontok alapján? A katonák száma a lényeges, vagy a tankoké? Minek a szimbóluma Bahmut? Lehet-e „egy darab papírnak” nevezni a NATO-t? Válaszok a nagy Robert C. Castel–Rácz András-vitában...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.24.
GLOBÁLIS KIHATÁS: ÖT DOLOG, AMIBEN MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT AZ UKRAJNAI HÁBORÚ
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.02.24.
A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően megváltozott a világ? Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
Egy év alatt ukrán civilek ezrei haltak meg, és számtalan épületet romboltak le. Katonák tízezrei vesztek oda vagy sebesültek meg súlyosan mindkét oldalon. Ukrajna határain túl az invázió megrendítette Európa biztonságát, átrendezte a nemzetek egymás közötti kapcsolatait és szétzilálta a szorosan összefonódott világgazdaságot.
Íme öt mód, ahogy a háború megváltoztatta az életünket.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.02.24.
Egy év alatt ukrán civilek ezrei haltak meg, és számtalan épületet romboltak le. Katonák tízezrei vesztek oda vagy sebesültek meg súlyosan mindkét oldalon. Ukrajna határain túl az invázió megrendítette Európa biztonságát, átrendezte a nemzetek egymás közötti kapcsolatait és szétzilálta a szorosan összefonódott világgazdaságot.
Íme öt mód, ahogy a háború megváltoztatta az életünket.
Visszatért a háború Európába
Három hónappal az invázió előtt Boris Johnson akkori brit miniszterelnök gúnyolódott azon, hogy a brit hadseregnek több nehézfegyverre lenne szüksége. „A régi elképzelések, miszerint nagy tankcsatákat vívunk az európai földeken, idejétmúltak” – mondta.
Johnson most azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Királyság küldjön több harckocsit, ezzel is segítve Ukrajnának visszaverni az orosz erőket.
Az új technológiák, például a műholdak és a drónok szerepe ellenére ez a XXI. századi konfliktus sok tekintetben hasonlít egy XX. századira. A kelet-ukrajnai Donbászi területen folyó harcok hétköznapi valósága brutális küzdelem sárral, lövészárkokkal és az első világháború húsdarálójára emlékeztető véres és frontális gyalogsági támadásokkal.
A konfliktus új fegyverkezési versenyt indított el, amely egyes elemzők szerint a harmincas évek második világháborúra való felkészülését idézi. Oroszország több százezer sorkatonát mozgósított, és célja, hogy hadseregét egymilliósról másfél milliósra növelje. Az Egyesült Államok felgyorsította a fegyvergyártást, hogy pótolja az Ukrajnába szállított készleteket. Franciaország 2030-ig egyharmadával tervezi növelni a katonai kiadásokat, míg Németország ejtette a sokáig fenntartott tilalmat, miszerint nem exportál fegyvert konfliktusövezetekbe, és rakétákat és harckocsikat szállított Ukrajnába.
A háború előtt sok megfigyelő azt feltételezte, hogy a katonai erők a fejlettebb technológia és a kiberhadviselés felé mozdulnak el, és kevésbé támaszkodnak majd a tankokra vagy a tüzérségre – emlékeztet Patrick Bury, a Bathi Egyetem biztonsági főelőadója.
Ukrajnában azonban a fegyver és a lőszer a legfontosabb.
„Legalábbis egyelőre azt látjuk, hogy Ukrajnában a hagyományos hadviselés – állam az állam ellen – tért vissza” – mondta Bury...
Három hónappal az invázió előtt Boris Johnson akkori brit miniszterelnök gúnyolódott azon, hogy a brit hadseregnek több nehézfegyverre lenne szüksége. „A régi elképzelések, miszerint nagy tankcsatákat vívunk az európai földeken, idejétmúltak” – mondta.
Johnson most azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Királyság küldjön több harckocsit, ezzel is segítve Ukrajnának visszaverni az orosz erőket.
Az új technológiák, például a műholdak és a drónok szerepe ellenére ez a XXI. századi konfliktus sok tekintetben hasonlít egy XX. századira. A kelet-ukrajnai Donbászi területen folyó harcok hétköznapi valósága brutális küzdelem sárral, lövészárkokkal és az első világháború húsdarálójára emlékeztető véres és frontális gyalogsági támadásokkal.
A konfliktus új fegyverkezési versenyt indított el, amely egyes elemzők szerint a harmincas évek második világháborúra való felkészülését idézi. Oroszország több százezer sorkatonát mozgósított, és célja, hogy hadseregét egymilliósról másfél milliósra növelje. Az Egyesült Államok felgyorsította a fegyvergyártást, hogy pótolja az Ukrajnába szállított készleteket. Franciaország 2030-ig egyharmadával tervezi növelni a katonai kiadásokat, míg Németország ejtette a sokáig fenntartott tilalmat, miszerint nem exportál fegyvert konfliktusövezetekbe, és rakétákat és harckocsikat szállított Ukrajnába.
A háború előtt sok megfigyelő azt feltételezte, hogy a katonai erők a fejlettebb technológia és a kiberhadviselés felé mozdulnak el, és kevésbé támaszkodnak majd a tankokra vagy a tüzérségre – emlékeztet Patrick Bury, a Bathi Egyetem biztonsági főelőadója.
Ukrajnában azonban a fegyver és a lőszer a legfontosabb.
„Legalábbis egyelőre azt látjuk, hogy Ukrajnában a hagyományos hadviselés – állam az állam ellen – tért vissza” – mondta Bury...
A NYUGAT MEGPRÓBÁLTA ELSZIGETELNI OROSZORSZÁGOT, DE NEM SIKERÜLT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.24.
Az amerikaiak és a németek az orosz támadás előtti napon már tudták, hogy támadás készülődik, miután az oroszok a vérkonzerveket felolvasztották és a rakéták betöltötték. De mit hozott ez az egy év? A Nyugat egységes, viszont a világ nagy része a semlegesség vagy éppen az oroszpártiság felé mozdult: de miért? Mi érnek a szankciók, amikor nem Orbán, hanem a New York Times értékeli azokat? Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.24.
A Nyugat megpróbálta elszigetelni Oroszországot, de ez nem sikerült – írja az ukrajnai orosz invázió első évfordulójához időzített cikkében a New York Times. A támadás megindítása után úgy nézett ki, hogy a Nyugat túlnyomó globális koalíciót hoz létre: 141 ország támogatta azt az ENSZ-dokumentumot, amelyben követelték az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását, és csak négy ország ellenezte azt: Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Eritrea. De a 47 tartózkodó, illetve a szavazástól távol maradó ország közt olyanok voltak, mint például India, vagy Kína. Ráadásul idővel a semlegesek közül több is Oroszország pártjára állt, míg a Moszkvát eredetileg elítélő államok közül pár a semlegesség felé mozdult el.
Mostanra világos, hogy miközben a Nyugat koalíciója figyelemre méltóan szilárd, a világ többi részét nem sikerült meggyőznie Oroszország elszigetelésének a szükségességéről. Nagyon sok ország nem egzisztenciális fenyegetésként, hanem alapvetően pusztán Európa és Amerika problémájaként tekint az orosz invázióra.
A New York Times kitér arra is, hogy a szankciók nem bizonyultak annyira pusztító erejűnek, miként azt a Nyugat remélte, számos ország ugyanis – a legnagyobb mértékben Kína és Törökország - belépett a gazdasági kapcsolatokat visszaszorítók helyére, és a háború előtti szint fölé növelte Oroszországba irányuló exportját. A lap értékelése szerint azonban hosszú távon így is van esély arra, hogy a szankciók katasztrofális hatással járjanak Oroszországra nézve.
Már most satnyulnak a külföldi beruházások, az olajkereskedelmi korlátozások a termelés visszafogására késztetik Oroszországot, a gázszállítási csővezeték-infrastruktúra Ázsia felé történő átirányítása pedig éveket igényel. A New York Times megállapítja, hogy a nyugati táboron belül most eltökélten Ukrajna mögött állnak olyan országok – köztük Németország, Franciaország, illetve Olaszország -, amelyek baráti viszonyt ápoltak Moszkvával, de a nyugati egység sem tökéletes, hiszen az Orbán Viktor vezette Magyarország kilóg az EU-országok sorából, és számos olyan uniós döntés meghozatalát késleltette, amihez egyhangú állásfoglalásra volt szükség.
A Le Monde megállapítja, hogy nyugaton Kijev megsegítését csak a kisebbség vitatja, de ez a kisebbség növekvőben van. Az egyes országokban eltérő a közhangulat: a britek ma is ugyanolyan mértékben állnak az ukránok mögött, mint egy évvel ezelőtt, ám Olaszországban például pacifista trend figyelhető meg, Szlovákiában pedig vonakodnak befogadni az ukrajnai menekülteket.
Robert Habeck német gazdasági miniszter a Frankfurter Rundschaunak elmondta: ő már az orosz támadás megindítása előtti napon tájékoztatást kapott a berlini amerikai nagykövetségtől arról, hogy másnap megkezdődik a háború. Kora este felkereste hivatalában a nagykövetség egyik diplomatája, aki átadott neki egy dossziét, amiből kiderült, hogy az éjjel egyértelműen megindul az invázió. Mik voltak ezek az egyértelmű jelek? Az egyik, hogy az oroszok felolvasztották a vérkonzerveket. Emellett a rakétavetőkben elhelyezték a rakétákat, a katonai járműveket jelzésekkel látták el, a csapatok pedig mozgásba lendültek a határ irányába. „Világossá vált, előttünk a háború – ez volt a keserű valóság” – mondja Habeck.
A Der Standardban Ido Baumnak, az izraeli Haim Striks jogi egyetem professzora azt állítja, hogy Izrael a tekintélyuralmi berendezkedés felé tart. A professzor szerint Benjamin Netanjahu alkotmányjogi reformjai jogi eszközökkel végrehajtott államcsínnyel érnek fel. Felhívja a figyelmet arra, hogy Jariv Levin igazságügyi miniszter egyik javaslata értelmében a kormánynak lehetősége nyílik bírák egyoldalú kinevezésére, beleértve a legfelső bíróság bíráit is. Egy másik pont alapján a parlament egyszerű többséggel hatályon kívül helyezhet legfelsőbb bírósági döntéseket.
Az izraeli miniszterelnök Orbán Viktort tekinti előképének – nagy különbség viszont az, hogy Izraellel ellentétben Magyarországon az EU képes bizonyos nyomásgyakorlásra, Budapestet az Unió szankciókkal sújthatja - olvasható a kommentárban, amely arra is kitér, hogy Netanjahu ugyan az izraeli közvélemény jelentős részének az ellenállásával találta magát szembe, de a tiltakozások kevéssé befolyásolták. A kormányfő folyamatosan fenyegeti az izraeli médiát az ágazat átalakításának a terveivel. Csak egy terület maradt, amelyet Netanjahu nem tudott teljes mértékben saját ellenőrzése alá vonni: a gazdaság – írja az osztrák lapban az izraeli jogászprofesszor.
RÁCZ ANDRÁS: EZ PUTYIN HÁBORÚJA, ÉS NEM FOGJA MEGNYERNI! EGY ÉVE TÁMADTA MEG OROSZORSZÁG UKRAJNÁT
WMN.HU
Szerző: DIÁN DÓRI
2023.02.24.
2022. február 24-én reggel nem hittünk a szemünknek a híroldalak feszült böngészése közben: a hajnali órákban Oroszország megtámadta Ukrajnát. Egy év telt el azóta, és a legfontosabb állítás, amit az orosz–ukrán háborúról ma le lehet írni, az az, hogy még nincs vége. Az elmúlt esztendő háborús eseményeit, és ezek szociális és gazdasági következményeit Dián Dóri foglalta össze Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság elemzőjének segítségével. Arra is kitértek, hogy mikor és hogyan lehet vége a háborúnak.
Régi háború
Kezdjük azzal, hogy az orosz–ukrán ellentét nem 2022 februárjában kezdődött az akkori támadással. A két fél közötti konfliktus immár kilenc éve, a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelen annexiója óta tart. (Azt, hogy akkor az oroszok miért és hogyan foglalták el a Krímet, és hogy mi vezetett odáig, ez a videó foglalja össze közérthetően.)
– mondja Rácz András, aki bár az egyike volt annak a két magyar szakértőnek, akik előre jelezték, hogy Oroszország támadni fog – a másik Jójárt Krisztián biztonságpolitikai elemző volt –, de arra ő sem számított, hogy egy évig elhúzódik a háború...
Szerző: DIÁN DÓRI
2023.02.24.
Régi háború
Kezdjük azzal, hogy az orosz–ukrán ellentét nem 2022 februárjában kezdődött az akkori támadással. A két fél közötti konfliktus immár kilenc éve, a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelen annexiója óta tart. (Azt, hogy akkor az oroszok miért és hogyan foglalták el a Krímet, és hogy mi vezetett odáig, ez a videó foglalja össze közérthetően.)
„Ennek különféle fázisai voltak, kevésbé intenzív, meg sokkal intenzívebb, de ez ugyanaz a háború. Csak hogy a nagyságrendeket érzékeljük: Európában több mint kilenc évig tartó háború utoljára a spanyol örökösödési háború volt, ami 1701 és 1714 között zajlott”
– mondja Rácz András, aki bár az egyike volt annak a két magyar szakértőnek, akik előre jelezték, hogy Oroszország támadni fog – a másik Jójárt Krisztián biztonságpolitikai elemző volt –, de arra ő sem számított, hogy egy évig elhúzódik a háború...
ORBÁN SZERINT AZ OROSZ AGRESSZIÓ: REGIONÁLIS KONFLIKTUS – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.24.
„Ebben a háborúban a legnagyobb feneség, hogy nem világos, mi a hadicél”
És más nyelvnyújtogató/bicskanyitogató megállapíások… Mindezt azon a napon, amelyen az oroszok egy éve lerohanták Ukrajnát.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.24.
És más nyelvnyújtogató/bicskanyitogató megállapíások… Mindezt azon a napon, amelyen az oroszok egy éve lerohanták Ukrajnát.
Orbán el is hiszi saját hazugságait
“Orbán Viktor legutóbbi megszólalásai azt tükrözik, már nemcsak arról van szó, hogy cinikus politikai vezetők maffia-módszerekkel elfoglalnak egy országot, hanem ennél rosszabb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a miniszterelnök és követői már el is hiszik morálisan tarthatatlan álláspontjukat.”
“Orbán Viktor legutóbbi megszólalásai azt tükrözik, már nemcsak arról van szó, hogy cinikus politikai vezetők maffia-módszerekkel elfoglalnak egy országot, hanem ennél rosszabb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a miniszterelnök és követői már el is hiszik morálisan tarthatatlan álláspontjukat.”
„B.szódjatok meg” – köszöntötte az orosz delegációt a lett képviselő
Igazság szerint az nem így van, hanem úgy, hogy “húzzatok a f@szba”.
Még itt: Rezeda: Orbánt megkérték: igyí nahuj
Igazság szerint az nem így van, hanem úgy, hogy “húzzatok a f@szba”.
Még itt: Rezeda: Orbánt megkérték: igyí nahuj
Szijjártó szerint az ENSZ-ben erősebb az ukrajnai béke támogatottsága
Azon a momentumon ő is és a főnöke is lazán átlépett, miszerint az ENSZ közgyűlése nagy többséggel határozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.
Azon a momentumon ő is és a főnöke is lazán átlépett, miszerint az ENSZ közgyűlése nagy többséggel határozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.
Visszatért a békeharc: a Rákosi-korszak után megint háborús uszítók és spekulánsok ellen kell harcolni
“A szovjet vezetésű béketábornak nem voltak erkölcsi aggályai, ha a béketankokban ülő békeharcosokat Kelet-Németország vagy Magyarország ellen kellett küldeni, 2023 békeharcosainak pedig úgy tűnik, nincsenek aggályai, ha Oroszországot Ukrajna területének 20 százalékával kellene kifizetni.”
Mindeközben:A spanyol miniszterelnök tízre kerekítette a korábban Ukrajnának ígért hat Leopard harckocsitAusztrália drónokat küld UkrajnánakKína kamikaze drónok eladásáról tárgyal Oroszországgal
“A szovjet vezetésű béketábornak nem voltak erkölcsi aggályai, ha a béketankokban ülő békeharcosokat Kelet-Németország vagy Magyarország ellen kellett küldeni, 2023 békeharcosainak pedig úgy tűnik, nincsenek aggályai, ha Oroszországot Ukrajna területének 20 százalékával kellene kifizetni.”
Mindeközben:A spanyol miniszterelnök tízre kerekítette a korábban Ukrajnának ígért hat Leopard harckocsitAusztrália drónokat küld UkrajnánakKína kamikaze drónok eladásáról tárgyal Oroszországgal
5,7 millió forint fölé nő Orbán Viktor fizetése
Vége a szerénység, elvtársak korszakának.
Vége a szerénység, elvtársak korszakának.
Bőven félmillió forint fölé mérte a KSH a tavalyi átlagbért, az országgyűlési képviselők jövő héttől ennek háromszorosát kapják
A magyar dolgozók nettóban – adókedvezmények nélkül – 343 ezer forintot vittek haza 2022-ben havonta. Ez legalábbis a hivatalos nemzetgazdasági átlagbér, amelyet a KSH csütörtökön közzétett, és amelytől például az országgyűlési képviselők vagy a jegybankelnök tiszteletdíja is függ. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja ráadásul jó eséllyel inflációkövető lesz.
A magyar dolgozók nettóban – adókedvezmények nélkül – 343 ezer forintot vittek haza 2022-ben havonta. Ez legalábbis a hivatalos nemzetgazdasági átlagbér, amelyet a KSH csütörtökön közzétett, és amelytől például az országgyűlési képviselők vagy a jegybankelnök tiszteletdíja is függ. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja ráadásul jó eséllyel inflációkövető lesz.
A Jobbik volt elnöke a minap bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít a parlament feloszlatásáért
Az aláírásgyűjtésnek, bármilyen eredménnyel záruljon is, nincs jogkövetkezménye, azaz semmire se kötelezi a kormányt.
Az aláírásgyűjtésnek, bármilyen eredménnyel záruljon is, nincs jogkövetkezménye, azaz semmire se kötelezi a kormányt.
Ellentmondó felmérések a Fidesz népszerűségéről
Nem a népszerűségre hajtanak, hanem a totális hatalomra…
Nem a népszerűségre hajtanak, hanem a totális hatalomra…
Soron kívüli Kormányinfó lesz szombaton
Vármegyei uszodabérlet…?
Vármegyei uszodabérlet…?
EU-biztos: Nem elegek a kormány nyilatkozatai, végre kell hajtani a feltételeket a pénzhez
A Navracsics-féle javaslatokat az EB addig nem tekinti a magyar kormány hivatalos álláspontjának, amíg azokról nem születik parlamenti határozat.
A Navracsics-féle javaslatokat az EB addig nem tekinti a magyar kormány hivatalos álláspontjának, amíg azokról nem születik parlamenti határozat.
Újabb gendertörvényen dolgozik a Fidesz
Húszra még húznak.
Húszra még húznak.
Az OLAF 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza egy magyarországi digitális projekttől
A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.
A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.
A HVG megkérdezte az agrártárcát, mi van a 2,2 milliárdos kárral, amit a már vádlott volt helyettes államtitkáruk okozhatott, meglepő válasz jött
“Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a törvényeket mindenkinek be kell tartania.”
Tolvajok fejedelme… az egy film.
“Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a törvényeket mindenkinek be kell tartania.”
Tolvajok fejedelme… az egy film.
Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól
A Mészáros M1 Autókereskedő megjelölte az alvállalkozóit, ezek a cégek egy kivétellel (Europ Assistance) mind a Mészáros-család érdekeltségei.
A Mészáros M1 Autókereskedő megjelölte az alvállalkozóit, ezek a cégek egy kivétellel (Europ Assistance) mind a Mészáros-család érdekeltségei.
Megint kivonul Magyarországról egy fontos külföldi médiavállalat
A Sanoma Media Group, a ProSieben.Sat1 és több más jelentős külföldi médiacsoport után ezúttal a Jófogás és a Használtautó, valamint az Autónavigátor.hu portálokat működtető Adevinta Hungary tulajdonosa döntött úgy, hogy elhagyja hazánkat.
A Sanoma Media Group, a ProSieben.Sat1 és több más jelentős külföldi médiacsoport után ezúttal a Jófogás és a Használtautó, valamint az Autónavigátor.hu portálokat működtető Adevinta Hungary tulajdonosa döntött úgy, hogy elhagyja hazánkat.
SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A MIGRÁNSOKTÓL AKAR MEGVÉDENI MINKET ORBÁN, A VALÓDI ELLENSÉGTŐL NEM
HÍRKLIKK
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.02.24.
Orbán jogilag megtehet bármit bármikor, olyan alkotmánya van, amilyet magának csinált – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arról, hogy indokolt-e a migrációs válsághelyzet meghosszabbítása. Hozzátette, már a kétharmadra sincs szüksége, mert a rendkívüli helyzeteket állandóan kihirdetgeti, és hosszabbítgatja, nem kell hivatkoznia semmire. Rámutatott, már az alaptörvény is számtalan rendkívüli helyzetet tartalmaz, úgy válogat benne, ahogy akar, de ha kell, betesz még egyet, ahogy eddig is jó párat beillesztett.
Szeptember elejéig meghosszabbítaná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, így továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre: az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a bevándorlási válsághelyzet. A tervezet szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt, mivel továbbra is fennállnak az elrendelés feltételei.
„Nem kell, hogy valóságos veszély legyen, nem azért csinálja, mert veszélyben van a haza a migránsoktól és még csak nem is azért, mert háborús vészhelyzet van” – mondta Szentpéteri Nagy Richard. „Ebben semmi sem igaz, nem kell nézni, hogy van-e migránsveszély, mert nincs, de akkor sem volt, amikor Bakondi György minden nap megmondta, hogy van.”
Ennek politikai, de leginkább szociálpszichológiai oka van – mutatott rá az alkotmányjogász. Azt, hogy szociálpszichológiai kérdés a veszélyhelyzet fenntartása, alátámasztja az is, hogy az intézményekben - amelyek a kezében vannak – állandóan átszervezéseket csinál.
„Általában három évenként teszi, hogy senki se érezze magát biztonságban és mindenki tudja, hova kell igazodni ahhoz, hogy megtarthassa a pozícióját. Most a Honvédelmi Minisztériumban van tisztogatás, de átmegy mindegyik minisztériumon, a tudományos intézményeken is. A válsághelyzet ehhez kell, hogy ezt megcsinálhassa, és még a parlamentet sem kell összehívnia, hivatkozni lehet a válsághelyzetre.”
„Minden autoriter berendezkedés állandó mozgásban, állandó mobilizációban van, állandó idegeskedésben kell tartani a társadalmat. Ehhez folyamatos átszervezésre van szükség, mert enélkül az emberek úgy érezhetik, hogy nincs szükség a kormányra. Erre a kormányra valóban nincs szükség, mert ez nem kormányoz, hanem ellenséget gyárt, amelytől sikeresen megvédi az országot. A valódi ellenségtől nem.”
A szakember szerint a valódi ellenség az elszegényedés, a nyomor, lassan az éhezés és az infláció vagy éppen a népesedési probléma, de a kabinet nem ezekkel foglalkozik, hanem kreál problémákat és azokra épít kampányokat. Ilyen a „97 százalékos kampány” is, és ha valaki azon gondolkozik, hogy mi az alapja, ne tegye, mert az nincs – fogalmazott...
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.02.24.
Szeptember elejéig meghosszabbítaná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, így továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre: az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a bevándorlási válsághelyzet. A tervezet szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt, mivel továbbra is fennállnak az elrendelés feltételei.
„Nem kell, hogy valóságos veszély legyen, nem azért csinálja, mert veszélyben van a haza a migránsoktól és még csak nem is azért, mert háborús vészhelyzet van” – mondta Szentpéteri Nagy Richard. „Ebben semmi sem igaz, nem kell nézni, hogy van-e migránsveszély, mert nincs, de akkor sem volt, amikor Bakondi György minden nap megmondta, hogy van.”
Ennek politikai, de leginkább szociálpszichológiai oka van – mutatott rá az alkotmányjogász. Azt, hogy szociálpszichológiai kérdés a veszélyhelyzet fenntartása, alátámasztja az is, hogy az intézményekben - amelyek a kezében vannak – állandóan átszervezéseket csinál.
„Általában három évenként teszi, hogy senki se érezze magát biztonságban és mindenki tudja, hova kell igazodni ahhoz, hogy megtarthassa a pozícióját. Most a Honvédelmi Minisztériumban van tisztogatás, de átmegy mindegyik minisztériumon, a tudományos intézményeken is. A válsághelyzet ehhez kell, hogy ezt megcsinálhassa, és még a parlamentet sem kell összehívnia, hivatkozni lehet a válsághelyzetre.”
„Minden autoriter berendezkedés állandó mozgásban, állandó mobilizációban van, állandó idegeskedésben kell tartani a társadalmat. Ehhez folyamatos átszervezésre van szükség, mert enélkül az emberek úgy érezhetik, hogy nincs szükség a kormányra. Erre a kormányra valóban nincs szükség, mert ez nem kormányoz, hanem ellenséget gyárt, amelytől sikeresen megvédi az országot. A valódi ellenségtől nem.”
A szakember szerint a valódi ellenség az elszegényedés, a nyomor, lassan az éhezés és az infláció vagy éppen a népesedési probléma, de a kabinet nem ezekkel foglalkozik, hanem kreál problémákat és azokra épít kampányokat. Ilyen a „97 százalékos kampány” is, és ha valaki azon gondolkozik, hogy mi az alapja, ne tegye, mert az nincs – fogalmazott...
„OROSZORSZÁG SE MEGNYERNI, SE ELVESZÍTENI NEM TUDJA A HÁBORÚT”
24.HU
Szerző: PAPP ATTILA
2023.02.24.
Sikerül-e valamelyik félnek áttörnie a befagyott frontvonalat? Hogyan hatnak a szankciók? Az ukrajnai háború csak egy front a Nyugat geopolitikai küzdelmében? Többségbe kerülhet-e Európában az orbáni szankcióellenes politika? Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője, Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és Szenes Zoltán volt vezérkari főnök válaszolta meg az egy éve dúló orosz–ukrán háború legégetőbb kérdéseit.
Egy éve indított teljes körű offenzívát Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A háború megingatta Európa és az egész világ biztonságát:
A veszteségek mindkét oldalon jelentősek, még sincs elérhető közelségben a háború vége...
Szerző: PAPP ATTILA
2023.02.24.
Egy éve indított teljes körű offenzívát Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A háború megingatta Európa és az egész világ biztonságát:
- a második világháború óta nem látott szárazföldi csapatmozgások indultak meg a kontinensen,
- nyolcmillió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát,
- az ENSZ adatai szerint nyolcezer civil halt meg,
- miközben a konfliktus az egész világon zavarokat okozott az energia- és az élelmiszer-ellátásban.
A veszteségek mindkét oldalon jelentősek, még sincs elérhető közelségben a háború vége...
MUTATJUK, HOGY HALAD A KORMÁNY AZ ENERGIAVÉSZHELYZET ELHÁRÍTÁSÁVAL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: FÜLÖP ORSOLYA
2023.02.23.
A kormány júliusban kihirdette az energia-vészhelyzetet, és ennek elhárítására elfogadott egy hét pontból álló intézkedési tervet. Több mint fél év elteltével megnéztük, mire jutottak a kormányhatározat megvalósításával. Nézzük a hét pontot sorban!
1. A kedvezményes villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartása
Amennyiben itt a rezsicsökkentésre gondolt a kormány, akkor ez rögtön egy olyan pont, amit nem sikerült megvalósítani. Hiszen alig egy héttel az energiaveszélyhelyzeti kormányhatározat elfogadása után a kormány jócskán megemelte a lakossági földgáz és áram árát: az átlagos fogyasztási szint felett az áram esetében közel kétszeres, a földgáz esetében pedig hét és félszeres volt az emelés.
Ráadásul a bejelentett rezsinövelés hatására a tűzifa is megdrágult, a KSH adatai szerint az elmúlt egy évben átlagosan közel 60 százalékkal. Magyarországon több mint 1,1 millióan élnek fával fűtött lakásban.
Ugyanakkor a kedvezményes árszint bizonyos szempontból fennmaradt, ugyanis európai viszonylatban a magyarországi gáz- és áramár még most is alacsonynak számít. Az ábrán pirossal jelöltük a magyarországi átlagárakat: az egyik a rezsicsökkentett ár, a másik az az ár, amit egy átlagfogyasztást 20 százalékkal meghaladó háztartás fizet, a harmadik pedig az átlagfogyasztás dupláját fogyasztó háztartás átlagára...
Szerző: FÜLÖP ORSOLYA
2023.02.23.
1. A kedvezményes villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartása
Amennyiben itt a rezsicsökkentésre gondolt a kormány, akkor ez rögtön egy olyan pont, amit nem sikerült megvalósítani. Hiszen alig egy héttel az energiaveszélyhelyzeti kormányhatározat elfogadása után a kormány jócskán megemelte a lakossági földgáz és áram árát: az átlagos fogyasztási szint felett az áram esetében közel kétszeres, a földgáz esetében pedig hét és félszeres volt az emelés.
Ráadásul a bejelentett rezsinövelés hatására a tűzifa is megdrágult, a KSH adatai szerint az elmúlt egy évben átlagosan közel 60 százalékkal. Magyarországon több mint 1,1 millióan élnek fával fűtött lakásban.
Ugyanakkor a kedvezményes árszint bizonyos szempontból fennmaradt, ugyanis európai viszonylatban a magyarországi gáz- és áramár még most is alacsonynak számít. Az ábrán pirossal jelöltük a magyarországi átlagárakat: az egyik a rezsicsökkentett ár, a másik az az ár, amit egy átlagfogyasztást 20 százalékkal meghaladó háztartás fizet, a harmadik pedig az átlagfogyasztás dupláját fogyasztó háztartás átlagára...
RÁCZ ANDRÁS: KILENC ÉV HÁBORÚ
444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.02.24.
Békét várni az Ukrajna elleni totális agresszió évfordulóján teljesen megalapozatlan, a háború sokáig velünk marad, akár a mostaninál magasabb intenzitáson. Még egy orosz katonai vereség sem hozná el a teljes lezárását.
Napra pontosan egy év telt el azóta, hogy Oroszország újra nagy léptékű támadást indított Ukrajna ellen. Azért újra, mert az első támadás majdnem pontosan kilenc évvel ezelőtt, 2014 februárjában történt, amely akkor a Krím elfoglalásával és gyors, bár teljesen törvénytelen annexiójával kezdődött. Arról, hogy mindez hogyan zajlott, itt írtunk.
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.02.24.
Előzmények
A Krím megszerzésén felbuzdulva az orosz vezetés úgy értékelte, lehetőség nyílhat ugyanennek a forgatókönyvnek a megismétlésére Ukrajna más, szintén jórészt oroszajkú régióiban. Moszkva ennek érdekében oroszbarát felkeléseket robbantott ki Ukrajna keleti és déli régióban, Odeszától Harkivig. Ezek a megmozdulások tömegtámogatottság hiányában sok helyen gyorsan elhaltak (ez történt Harkivban), máshol az ukrán kormányzat, illetve az azt támogató oligarchák törték le őket (például Mariupolban és Dnyipróban). A 2014 eleji oroszbarát tüntetések közül a legvéresebb az odeszai volt. Itt május 2-án a Moszkva-párti tüntetőket az ukránbarát ellentüntetők beszorították a szakszervezeti székházba, amely tisztázatlan körülmények között kigyulladt, és a tűznek több tucatnyi halálos áldozata volt.
Közös elem, hogy a helyi lakosság, bár sok szempontból elégedetlen volt az új kijevi vezetéssel, mégis inkább az Ukrajnához tartozást preferálta; ha nem is feltétlenül teljes odaadással, de legalább kisebbik rosszként. Az, hogy Oroszországhoz tartozni sokkal rosszabb volna, ekkorra a többség számára egyértelművé vált, részben az oroszbarát szakadárok példátlan erőszakossága, részben a megszállt Krímben végrehajtott „stabilizációs intézkedésekről” szóló hírek ismeretében.
A Moszkva által szított szeparatista akciók csak Kelet-Ukrajnában, Doneck és Luhanszk megyékben találtak érdemi támogatottságra. Többségük valószínűleg ott sem volt (a szeparatizmusról szóló legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Doneckben is csak alig több mint 30% volt a Kijevtől való elszakadást támogatók aránya), de mivel a helyi lakosság legnagyobb része a szovjet múlt miatt a végletekig passzív volt, az aktív, agresszív, Moszkva által igen erősen támogatott kisebbség át tudta venni a hatalmat.
Az ukrán vezetés Petro Porosenko 2014. május 25-ei elnökké választása után ellentámadást indított, amely eleinte gyorsan teret nyert. Augusztus elejére már reális lehetőségnek tűnt, hogy Ukrajna képes lehet visszafoglalni mindkét megyét, és véget vetni a szeparatizmusnak. Ezt Moszkva nem hagyhatta, így 2014 augusztusában reguláris haderővel is beavatkozott a konfliktusba. A Janukovics-rendszer évei alatt a végletekig leépült ukrán hadsereg két súlyos vereséget is elszenvedett, egyet augusztusban-szeptemberben Ilovajszknál, a másodikat 2015 februárjában Debalcevénél...
A Krím megszerzésén felbuzdulva az orosz vezetés úgy értékelte, lehetőség nyílhat ugyanennek a forgatókönyvnek a megismétlésére Ukrajna más, szintén jórészt oroszajkú régióiban. Moszkva ennek érdekében oroszbarát felkeléseket robbantott ki Ukrajna keleti és déli régióban, Odeszától Harkivig. Ezek a megmozdulások tömegtámogatottság hiányában sok helyen gyorsan elhaltak (ez történt Harkivban), máshol az ukrán kormányzat, illetve az azt támogató oligarchák törték le őket (például Mariupolban és Dnyipróban). A 2014 eleji oroszbarát tüntetések közül a legvéresebb az odeszai volt. Itt május 2-án a Moszkva-párti tüntetőket az ukránbarát ellentüntetők beszorították a szakszervezeti székházba, amely tisztázatlan körülmények között kigyulladt, és a tűznek több tucatnyi halálos áldozata volt.
Közös elem, hogy a helyi lakosság, bár sok szempontból elégedetlen volt az új kijevi vezetéssel, mégis inkább az Ukrajnához tartozást preferálta; ha nem is feltétlenül teljes odaadással, de legalább kisebbik rosszként. Az, hogy Oroszországhoz tartozni sokkal rosszabb volna, ekkorra a többség számára egyértelművé vált, részben az oroszbarát szakadárok példátlan erőszakossága, részben a megszállt Krímben végrehajtott „stabilizációs intézkedésekről” szóló hírek ismeretében.
A Moszkva által szított szeparatista akciók csak Kelet-Ukrajnában, Doneck és Luhanszk megyékben találtak érdemi támogatottságra. Többségük valószínűleg ott sem volt (a szeparatizmusról szóló legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Doneckben is csak alig több mint 30% volt a Kijevtől való elszakadást támogatók aránya), de mivel a helyi lakosság legnagyobb része a szovjet múlt miatt a végletekig passzív volt, az aktív, agresszív, Moszkva által igen erősen támogatott kisebbség át tudta venni a hatalmat.
Az ukrán vezetés Petro Porosenko 2014. május 25-ei elnökké választása után ellentámadást indított, amely eleinte gyorsan teret nyert. Augusztus elejére már reális lehetőségnek tűnt, hogy Ukrajna képes lehet visszafoglalni mindkét megyét, és véget vetni a szeparatizmusnak. Ezt Moszkva nem hagyhatta, így 2014 augusztusában reguláris haderővel is beavatkozott a konfliktusba. A Janukovics-rendszer évei alatt a végletekig leépült ukrán hadsereg két súlyos vereséget is elszenvedett, egyet augusztusban-szeptemberben Ilovajszknál, a másodikat 2015 februárjában Debalcevénél...
ORBÁN ELLENSÉGEI ÉS A DOLCE VITA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.24.
Balatonfüreden ülésezett a Fidesz-frakció. A bátrak, akik hétfőn nem mentek el a parlamentbe a rendkívüli ülésre az aksigyárakról diskurálni. A Fidesz hősei a nép gondjával foglalkoznak – értük harcolnak minduntalan – előadásuk szerint, s ezt a gondot most nem az ellenzék által összehívott aksigyűlésben látták, hanem Balatonfüreden vélték meglelni. Szeretik az országjárást a Fidesz-sáskák, nem is oly rég a kormány töltött három napot Sopronban, most ezek a százharmincvalamennyik Balatonfüreden, ami bulikat mind mi fizetjük a közpénzből, és még csak el sem tudjuk képzelni mennyit. Legutóbb ezekből néhány egy repülőúton pár óra alatt csinált ötmilliós kajaszámlát, mert élni tudni kell.
Dolce vita, és hullaszag. De ha már repülő és édes élet, épp akkor, amikor ’Füreden gyülekeztek a maffiatagok, jelent meg egy lehangoló vallomás arról, mennyit fizetett Orbán azért, hogy a honvédség nem is kormánygépe a kedves családját fuvarozza. Illetve nem vallomás volt, hanem lebukás és per. Minden onnan kezdődött, hogy egy római vakációról készültek kéretlen képek, és vallani kelett. A vallomás pedig azt mutatja, hogy doktorminiszterünk 2015 és 2022 között uszkve kétmillió forintot fizetett bőséges családja nem is kormánygéppel röptetéséért, amiben az volt a csont, hogy a lebukás után közvetlenül azt nyilatkozták, Orbán akkor is úgy fizetett, mint eddig, most azonban kiderült, hogy addig sehogyan sem...
Szerző: Rezeda
2023.02.24.
Dolce vita, és hullaszag. De ha már repülő és édes élet, épp akkor, amikor ’Füreden gyülekeztek a maffiatagok, jelent meg egy lehangoló vallomás arról, mennyit fizetett Orbán azért, hogy a honvédség nem is kormánygépe a kedves családját fuvarozza. Illetve nem vallomás volt, hanem lebukás és per. Minden onnan kezdődött, hogy egy római vakációról készültek kéretlen képek, és vallani kelett. A vallomás pedig azt mutatja, hogy doktorminiszterünk 2015 és 2022 között uszkve kétmillió forintot fizetett bőséges családja nem is kormánygéppel röptetéséért, amiben az volt a csont, hogy a lebukás után közvetlenül azt nyilatkozták, Orbán akkor is úgy fizetett, mint eddig, most azonban kiderült, hogy addig sehogyan sem...
2023. február 23., csütörtök
AZ OROSZ INVÁZIÓ 365 NAPJA - ÍGY ÁLL PUTYIN HÁBORÚJA
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.02.23.
Az egy éve tartó háború összefoglaló értékelése... Sz. Bíró Zoltánnal és más szakértőkkel.
Szerző: PARTIZÁN
2023.02.23.
Az egy éve tartó háború összefoglaló értékelése... Sz. Bíró Zoltánnal és más szakértőkkel.
MIBEN REMÉNYKEDJÜNK, AMIKOR NINCS MÁR REMÉNY? – VITAINDÍTÓ A MAGYAR ELLENZÉK PROGRAMJÁRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2023.02.21.
Közállapotaink Erdoğan Törökországával, Lukasenka Belaruszával kerültek egy színvonalra azzal a lényeges különbséggel, hogy a magyar társadalom semmi jelét nem mutatja annak az eltökéltségnek, amellyel ezek a népek szembefordultak elnyomóikkal – állapítja meg Lányi András. Majd felteszi a kérdést: ilyen körülmények között minek van még értelme az ebbe beletörődni nem kívánók számára? Válaszképpen a filozófus-író vázolja is egy lehetséges ellenzéki program körvonalait. Kifejezetten vitaindítónak szánva írását: a Válasz Online a Lányi által javasoltak közül többeknek megküldte a cikket még megjelenés előtt. Válaszaikat a későbbiekben közöljük.
Ellenzéken olyan csoportosulást értek, amely nem éri be a kormány eljárásainak bírálatával, és célja nem pusztán a hatalom megszerzése, hanem az uralom rendjének átalakítása. Ebben az értelemben ellenzék ma Magyarországon nem létezik, tehát programja sem lehet.
A hely, ahol ön áll
A nagy szovjet tömbből kiolvasztott kelet-közép-európai kisállamok számára 1989 után kétféle út kínálkozott:
Orbán Viktor sikerének titka, hogy e kettőt egyszerre valósította meg. Uralma azonban csak addig volt kikezdhetetlen, ameddig a „kettős hódoltság” állapota nem vált tarthatatlanná: egyidejű függőségünk az európai multiktól, uniós pénzforrásoktól egyfelől, a keleti despotikus rendszerektől és az orosz energiaforrásoktól másfelől.
A harmadik út, a civil társadalom önrendelkezésén alapuló demokratikus fejlődés útja nálunk járhatatlannak bizonyult. A megkésett és felemás hazai polgárosodás erői nem tudták kiheverni a huszadik század során, különféle kényuralmi rendszerekben elszenvedett vérveszteséget. (A polgári elem, elsősorban a fiatalok menekülése Magyarországról ma is tart, ez napjaink egyik legtragikusabb folyamata.)
Közállapotaink Erdoğan Törökországával, Lukasenka Belaruszával kerültek egy színvonalra. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a magyar társadalom semmi jelét nem mutatja annak az eltökéltségnek, amellyel ezek a népek szembefordultak elnyomóikkal...
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2023.02.21.
Ellenzéken olyan csoportosulást értek, amely nem éri be a kormány eljárásainak bírálatával, és célja nem pusztán a hatalom megszerzése, hanem az uralom rendjének átalakítása. Ebben az értelemben ellenzék ma Magyarországon nem létezik, tehát programja sem lehet.
A hely, ahol ön áll
A nagy szovjet tömbből kiolvasztott kelet-közép-európai kisállamok számára 1989 után kétféle út kínálkozott:
- alkalmazkodni a globális cégbirodalmak és pénzügyi hálózatok által diktált új világrend követelményeihez (ami a hozzánk hasonló, gyarmati sorból felszabadult országok számára teljes kiszolgáltatottságot jelentett: a természeti és kulturális erőforrások gyors felélését és kimerítését, egyenlőtlen nemzetközi csereviszonyokat, a társadalom kettészakadását);
- e cseppet sem virtuális veszélyek elleni védekezés reményében (és élve az ismerős csatlósszerep kínálta lehetőségekkel) fenntartani és megerősíteni az állami tekintélyuralom és bürokratikus abszolutizmus térségünkben hagyományos rendjét.
Orbán Viktor sikerének titka, hogy e kettőt egyszerre valósította meg. Uralma azonban csak addig volt kikezdhetetlen, ameddig a „kettős hódoltság” állapota nem vált tarthatatlanná: egyidejű függőségünk az európai multiktól, uniós pénzforrásoktól egyfelől, a keleti despotikus rendszerektől és az orosz energiaforrásoktól másfelől.
A harmadik út, a civil társadalom önrendelkezésén alapuló demokratikus fejlődés útja nálunk járhatatlannak bizonyult. A megkésett és felemás hazai polgárosodás erői nem tudták kiheverni a huszadik század során, különféle kényuralmi rendszerekben elszenvedett vérveszteséget. (A polgári elem, elsősorban a fiatalok menekülése Magyarországról ma is tart, ez napjaink egyik legtragikusabb folyamata.)
Közállapotaink Erdoğan Törökországával, Lukasenka Belaruszával kerültek egy színvonalra. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a magyar társadalom semmi jelét nem mutatja annak az eltökéltségnek, amellyel ezek a népek szembefordultak elnyomóikkal...
„EURÓPÁT EL KELL FOGLALNI, ÉS AZ FOG TÖRTÉNNI, AMIT MI MONDUNK”
444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2023.02.19.
Nem véletlenül villantotta fel Rogán Antalt idei évértékelője előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök üzent az Egyesült Államoknak, a Várkert Bazár közönségét pedig megosztotta a kérdés, fáj-e az EU-tagság. A 444 infláció oldala: https://444.hu/inflacio
Szerző: 444.HU
2023.02.19.
Nem véletlenül villantotta fel Rogán Antalt idei évértékelője előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök üzent az Egyesült Államoknak, a Várkert Bazár közönségét pedig megosztotta a kérdés, fáj-e az EU-tagság. A 444 infláció oldala: https://444.hu/inflacio
NÉGY ÓRA A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A FRONTON EGY UKRAJNÁBAN HARCOLÓ AMERIKAI EX-TENGERÉSZGYALOGOS SZERINT
G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2023.02.23.
Minden eddiginél hevesebb tüzérségi tűz jelzi, hogy megindulhatott az oroszok újabb előrenyomulása Ukrajnában. “A helyzet elég rossz. Az a mennyiségű tüzérségi tűz és páncélos jármű, amit a napokban látunk, szerintem jelzi, hogy elkezdődött az újabb offenzíva.” – mondta az ABC News-nak Troy Offenbecker, aki korábban az amerikai hadsereg tengerészgyalogságánál szolgált, csatlakozott ahhoz a nemzetközi légióhoz, mely az ukránok segítségére sietett az invázió kezdetén.
Offenbecker egysége Bahmut környékén harcol az oroszokkal, szerinte elképesztően kaotikus a helyzet, ezt egyébként jól jelzi, hogy Bahmutot most húsdarálónak is hívják, bár az orosz híradásokkal ellentétben a város még nem került a kezükre.
"A frontra kerülő katona várható élettartama nagyjából négy óra lehet."
– tette hozzá. Az egykori tengerészgyalogos szerint Bahmutban még mindig sok a civil lakos, akiknek nincs hová menniük.
A húsdaráló kifejezés nem csak az ukránok, de az oroszok számára is helytálló, mert ide összepontosítják támadásaikat. Korábban érkeztek hírek arról, hogy a Wagner-csoport a frissen, börtönökből toborzott, rosszul képzett zsoldosait küldi előre, hogy lekössék az ukrán tűzerőt, és megnyissák az utat a jobban képzett harcosoknak...
Szerző: NAGY ZSOLT
2023.02.23.
Offenbecker egysége Bahmut környékén harcol az oroszokkal, szerinte elképesztően kaotikus a helyzet, ezt egyébként jól jelzi, hogy Bahmutot most húsdarálónak is hívják, bár az orosz híradásokkal ellentétben a város még nem került a kezükre.
"A frontra kerülő katona várható élettartama nagyjából négy óra lehet."
– tette hozzá. Az egykori tengerészgyalogos szerint Bahmutban még mindig sok a civil lakos, akiknek nincs hová menniük.
A húsdaráló kifejezés nem csak az ukránok, de az oroszok számára is helytálló, mert ide összepontosítják támadásaikat. Korábban érkeztek hírek arról, hogy a Wagner-csoport a frissen, börtönökből toborzott, rosszul képzett zsoldosait küldi előre, hogy lekössék az ukrán tűzerőt, és megnyissák az utat a jobban képzett harcosoknak...
MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)
MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS
2023.02.22.
A SZERK.
A SZERK.
Elemi érdek
Egy évvel ezelőtt, az orosz agresszió megindulásakor azt gondoltuk – mi is azt gondoltuk –, és azt is írtuk, hogy ez a háború gyors és elképzelhetetlenül véres véget fog érni. Egy évvel ezelőtt azért voltak minden jóérzésű embernek álmatlan éjszakái, mert valós veszélynek tűnt, hogy az orosz hadsereg körbezárja, majd elfoglalja a 3,5 milliós Kijivet is. Arról pedig már akkor sem voltak illúzióink, hogy mi várhat a leigázott Ukrajnára és lakóira – s ezeket a legrosszabb sejtéseket a megszállt területeken elkövetett vérengzésekről utóbb érkező információk, s a hadviselés orosz módjának egyéb kegyetlen részletei mind igazolták. A bucsai, irpinyi tömeggyilkosságok, a kínzások, a menekültkonvojok elleni támadások, a polgári lakosság elleni eszeveszett erőszak, a civil célpontok szüntelen ágyúzása, a városok, falvak módszeres elpusztítása, a „filtrációs” táborok, az ukrán gyerekek és felnőttek deportálása.
A SZERK.
Mérgezett alma
„Bátran be kell avatkozni a gazdaságba” – mondta évértékelő beszédében Orbán Viktor, és már sorolta is a kormány „eredményeit” a rezsicsökkentéstől a kamatstopon át az ársapkákig. Megkérdőjelezhetetlenül, a leplezetlen önfényezés jegyében. Egyúttal felvezetve a legújabb szenzációt, a megyei és országos bérleteket, amelyekkel Orbán szerint filléres tétellé csökken a vasúti és a helyközi buszos tömegközlekedés. „A vármegye-bérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak” – mondotta a miniszterelnök, majd pár órával később meg is jelent a MÁV hasonló tartalmú közleménye, amelynek címét – Korszakalkotó változás a közösségi közlekedésben – valószínűleg a propagandaminisztériumban ötlötték ki.
PUBLICISZTIKA
HEIL PÉTER
Jár a szép szemünkért
Mit tett eddig és mit nem a kormány azért, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz?
Határozottan nem – mondta a miniszterelnök nemrég, egy zárt körű sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. És határozott nem a válasz arra is, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok által tavaly decemberben, az uniós pénzek lehívásának feltételéül szabott feladatokat a kormány eddig bejelentett intézkedései teljesítik-e. Az előttünk álló hetek és hónapok nagy kérdése, hogy a két állítás között van-e oksági összefüggés.
EGOTRIP
EGOTRIP
Vajda Gergely: Zene hetilapra
Ritmikus alibi
Zakatol a Tár. Még nem tudni, hogy március 13-án nyer-e Oscar-díjat, de hat kategóriában is jelölték a Todd Field írta és rendezte filmet. A Cate Blanchett főszereplésével forgatott pszichológiai dráma (a magyar forgalmazó szerint „amerikai zenés dráma”) a New York Film Critics Circle, a Los Angeles Film Critics Association és a National Society of Film Critics szerint is a 2022-es év legjobb mozgóképe volt.
EGOTRIP
Vajda Mihály: A ki nem végzett Szókratész
Már megint a halálról
Megnyugodtam, drága Szókratész. Már azt hittem, hogy valakinek ott a messzi Amerikában valahogy sikerült kicseleznie az isteneket (a görögöket, akik rád vigyáznak), s te valahogy mégis meghaltál. E-mailed Dél-Amerikából most megnyugtatott. Reggeltől estig csak csodálkozol, s nem érsz rá emilezni. Pedig nagyon kíváncsi vagyok, mit láttál, mit tapasztaltál. Majd mesélsz, ha visszajössz.
BELPOL
ZÁVOGYÁN MAGDOLNA KULTURÁLIS ÁLLAMTITKÁR PÁLYAKÉPE
Fixer a virágboltból
Február elsejétől tölti be a kulturális államtitkári pozíciót. Závogyán Magdolna története a népművelők legkisebb királylányának meséje, akinek erős pártfogók egyengették pályáját. A szálak Lakitelekre vezetnek.
EGY ALIG ISMERT NER-ES ÉPÍTŐIPARI CÉG TÜNDÖKLÉSE
A viharsarki üstökös
Csaknem negyvenszeresére nőtt egy gyulai cég éves árbevétele 2010 óta. Nem valamilyen startup vállalkozás, egy korábban jelentéktelen társaság, a Futizo Kft. produkálta e mesés felfutást 2010 és 2021 között az építőiparban. A Békés megyei cég helyi versenytársai mindeközben szinte elfogytak.
LEMONDOTT A POLGÁRMESTER, SZÉTHULLOTT AZ ÖSSZEFOGÁS GÖDÖN
Eltévedt lelkek
Májusban tarthatják meg Gödön az időközi polgármester-választást. Balogh Csaba azért mondott le, mert szerinte a Fidesz és a vele kollaboráló ellenzékiek ellehetetlenítették a munkáját. Helyi hírek szerint az időközi választáson a Fidesz egy többszörös olimpiai bajnokot indítana.
KÜLPOL
EGY ÉVE KEZDŐDÖTT AZ UKRAJNA ELLENI HÁBORÚ
„Csak a szomszéd kerületet bombázzák”
Amikor idén február elején átgurult velem a vonat Záhonyból Csapra, szinte azonnal nyilvánvaló volt, hogy a tavaly késő nyári optimizmus és relatív nyugalom helyett valami eléggé másba érkezem meg.
KÖNYV
INTERJÚ
„Rossz verset nem írt”
Osztovits Szabolcs magyartanár Petőfi hétköznapjairól
Sors, nyiss nekem tért címmel írta meg Petőfi Sándor életének „krónikáját”. Az Osiris kiadásában megjelent kötet Petőfi napjait igyekszik dokumentálni. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori tanárával, számos tankönyv szerzőjével beszélgettünk.
KRITIKA
KÖNYV
Kultúrától függetlenül
Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek
A Nagy-Britanniában élő, részben vagy egészében bevándorló hátterű nők egymásba hurkolódó élettörténeteit bemutató könyv a genderdiverzitás és a multikulturalizmus kordokumentuma, a woke-fóbiások rémálma, az interszekcionális feminizmus nagyregénye. Az angol, ír, német és nigériai felmenőkkel rendelkező író, szerkesztő, egyetemi oktató és színházalapító Evaristo fáradhatatlanul dolgozik a színes bőrű művészek elismertetéséért. Ez volt a kilencedik könyve (azóta két újabbat is írt), és az első, amelyet magyarul is olvashatunk. A mű méltán nyerte el 2019-ben – Margaret Atwood Testamentumok című regényével megosztva – a Booker-díjat.
SZÍNHÁZ
Átjáróház
Kócos macskaember-kölyök
Habakuk kapitány léghajója egyfajta Noé bárkája, amely szomorú állatkölyköknek biztosít menedéket: van köztük elefántormányú malac, akit sem az elefántok, sem a malacok nem fogadnak be; borz, aki megbukik borzalmas verseivel, és szégyenében nem mer hazamenni a falujába; gyík, aki dinoszaurusz szeretne lenni; katicabogár, aki attól fél, hogy ki fogják csúfolni a fehér pöttyei miatt és egy macskaemberkölyök, akit ottfelejtettek az állatkertben.
SZÍNHÁZ
Mindenki akármije
Soharóza – Jónás Vera Experiment: Back-Pack
„Zöld fű közt árva két ibolyácska, elröppen év és óra. Múló az élet”, halljuk a most 23 taggal (15 nő és 8 férfi) felálló kórus bevezető dalát. Itt kapcsolódik be a zenekar, még a szólista nélkül. Halas Dóra, a kísérleti kórus karnagya ritkán áll színpadra, de most végigkíséri az előadást, amelyet a Soharóza és a Jónás Vera Experiment hozott létre, és fókuszában az öröklött sors kérdései, a transzgenerációs élményeink (nem csupán a traumák!) állnak. Mennyit alakít rajtunk a felmenőink sorsa? Hogyan mozgat minket láthatatlan, de örökké bennünk élő hagyatékuk? Személyiség, nevelés és genetika: valóban csak ennyiből áll össze az, amit énnek nevezünk?
KIÁLLÍTÁS
Lépésről lépésre
Hantaï, Klee és más absztrakciók
A sváb családban, tisztes szegénységben felnövő Hantai Simont (Bia, 1922 – Párizs, 2008) semmi sem predesztinálta arra, hogy világhírű (francia) festővé váljon; gyerekkorában egy betegség miatt négy hónapra megvakult, képzőművészettel csak vallásos giccsek formájában találkozott, ráadásul reálgimnáziumba járt. Mégis: ő képviselte Franciaországot az 1982-es Velencei Biennálén, egyik műve pedig 2016-ban mintegy 4,5 millió euróért kelt el, egyik legfontosabb festménye pedig Macron elnöki dolgozószobáját díszíti.
FILM
Megetetett értékítélet
Darren Aronofsky: A bálna
Vannak olyan alakok Hollywoodban, akiktől a néző a korábban átélt extrém magasságokat (és mélységeket) várja. Ilyen alak, sőt az egyik legilyenebb Darren Aronofsky, azon kevés rendezők egyike, akinél a filmjeire adott „soha többet nem nézném meg” nem negatív kritika, hanem dicséret. Nem csoda tehát, ha minden megmozdulására ugrik a közönség, ráadásul a függők öt éve kapták legutóbbi adagjukat – igaz, az Anyám! kis híján aranylövés lett. Az elvárások tehát az egekben, ami sok rendező számára a bukásnak ágyazna meg, Aronofskynak azonban nem szokott gondot okozni a túlzott PR. És A bálnával sem ez volt a gond. Hanem az, hogy a tőle megszokott dolgok helyett ezúttal egy giccsel felütött drámát kapunk, amely sokak számára ugyan még így is óriási élmény, de akadnak páran, akik a film után másnap megmagyarázhatatlan fenéktáji fájdalommal ébrednek.
FILM
Kedves vendégünk
Mikhaël Hers: Éjszakai átutazók
Vörösbe öltözött, vörös zászlókat lengető fiatalok tömegei ünneplik a párizsi utcákon François Mitterrand 1981-es választási győzelmét. Ahogy a főszereplő csonka család ámulattal, egy autó belsejéből szemléli a tömeget, sejthetjük, hogy Mikhaël Hers szándéka nem a mély politikai analízis. A hosszú Mitterrand-éra megmarad hangulatos háttérnek, miként a 80-as évek zenéje és kulturális szövete is. Ami azt illeti, a rendezőt az érzelmi mélyfúrások sem izgatják túlzottan; bár évtizedes léptékkel dolgozó, küzdelemmel terhes családtörténet bontakozik ki a szemünk előtt, az Éjszakai átutazók meglepően könnyedén és könnyű szívvel tekint a Davies família sebeire és gyógyulására.
RÁDIÓ
Miféle szabadság?
Társadalmi nosztalgiaműsor a Kossuthon
Rövidre szabott rádióhallgatói/rádiókritikusi megpihenésünk után a visszatérés rögtön egy időhurokba vezetett. A Kossuth rádió közelmúltidéző műsorának címe szerint 30 éve szabadon élünk, de valójában inkább 33 éve vagyunk abban, amiben, ha tetszik szabadságban, bár a címnek ezt a felét is erősen lehetne ellenérvelni manapság. Alighanem a 2020-ban indult műsorfolyam címe ragadt ott idétlenül az egyes adások felett. Szerencsésebb cím lenne a „30 éve történt”, ha már. (Emlékezetünk szerint volt már hasonló címhelyzet ugyanezen a frekvencián, csak akkor még 25 évről volt szó, szintén több éven át. Tudjuk jól: kemény dió az emlékezés.)
SZÍNHÁZ
INTERJÚ
„Régimódi vagyok”
Balázs Zoltán rendező
A társulata, a Maladype már a 2001-es kezdetek óta része a nemzetközi színházi életnek, ő maga világszerte rendez. Alkalmazkodásról és nehezített pályáról, függetlenségről, inspirációról és progresszióról beszélgettünk vele.
FILM
INTERJÚ
„Senki nem repül”
Jesse Eisenberg színész
A Fleishman bajban van című sorozat főhőse, Toby Fleishman már épp hozzászokott a válás utáni szingliléthez, amikor élete fenekestül felfordul: egy reggel arra ébred, hogy volt felesége, Rachel mindkét gyerekét áthozta hozzá, majd egyszerűen köddé vált. A cseles elbeszéléssel operáló, magyarul 2020-ban megjelent regényt maga az író, Taffy Brodesser-Akner adaptálta minisorozattá. A főhőst alakító, korábban Oscar-díjra jelölt Jesse Eisenberget ellentmondásos figurájáról, a rosszfiúkról és a szuperhősökről is kérdeztük.
TÉVÉSMACI
Az őzek tanácsa
Amikor Sztupa és Troché – ez a két híres-neves oroszlánvadász – a szavannákat járták, nem csak a helyi törzsek szakelemei segítették őket, de velük volt a kerti óriások csapata is.
ZENE
NEKROLÓG
„Hány ilyen férfi van?”
Burt Bacharach (1928–2023)
„Divatos könnyű zeneszám, dal, táncdarab” – írja a Magyar nyelv értelmező szótára a slágerről, ám azokra a zeneszámokra, slágerekre nincs megfelelő szó, amelyek már első hallásra ismerősnek tűnnek, sőt az első taktusok után biztosak lehetünk a folytatásban. Mindez zenei közhelyek alkalmazásával vagy egyszerű plagizálással is elérhető, nagy ritkán azonban teljesen eredeti produkcióról van szó. És aki ilyet képes írni, azt akkor is a legnagyobb komponisták közt érdemes említeni, ha egészen banális dallamokról van szó.
MI A KOTTA?
Voltaire orra
Klasszikus zenei programajánló a 2023/8. hétre
RÉS A PRÉSEN
„Az alkotás a fontos, nem a műfaj”
Fekete-Kovács Kornél zenész, zeneszerző, a MAO művészeti vezetője
VISSZHANG
VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
Mariupol – Emberi történetek
Amióta könnyű kamerák és mobiltelefonok állnak rendelkezésére akármelyik hétköznapi embernek, nem maradhat rejtve semmi.
VISSZHANG: KÖNYV
Kiss Ottó: A Kék Oroszlán bezár
Ha mindenki bűnös, nincs aki ítéljen, hallja az érces férfihangot a Szabadi bácsi már nem él című novellában a kórházi ágyban fekvő kiszolgáltatott öregember.
VISSZHANG: LEMEZ
Inhaler: Cuts & Bruises
Valószínűleg nincs olyan cikk az Inhalerrel kapcsolatban, amely ne említené meg, hogy a zenekar frontemberének az édesapja Bono (ezzel most mi is teljesítettük kötelességünket), és akitől tényleg nehéz elvonatkoztatni.
VISSZHANG: LEMEZ
Sean Shibe: Lost & Found
Furcsa egy album: a japán származású skót klasszikus gitáros ezúttal félrerakta a nejlonhúros hangszert, és fekete Fender Stratocastert vett a kezébe...
VISSZHANG: FILM
Simlis
Az átverős filmek alapszabálya szerint senki és semmi sem az, aminek látszik.
VISSZHANG: SOROZAT
Azok a 90-es évek show
A show, ami a 70-es évekről szólt a 90-es években, de nálunk csak a 10-es évektől szerzett nagyobb figyelmet, most folytatást kapott.
VISSZHANG: LEMEZ
Quasi: Breaking the Balls of History
Mivel az utóbbi évtizedben az amerikai indie-rock duó mindkét tagja meglehetősen elfoglalt volt más zenekarokkal, meglepő volt a hír, hogy tíz év lemezszünet után visszatérnek.
VISSZHANG: LEMEZ
Caroline Polachek
Desire, I Want to Turn Into You
A New York-i énekesnő nem újonc a furapop szcénában.
INTERAKTÍV
Egy hét kultúra 2023/8.
Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt
Szerző: MAGYAR NARANCS
2023.02.22.
A SZERK.
Elemi érdek
Egy évvel ezelőtt, az orosz agresszió megindulásakor azt gondoltuk – mi is azt gondoltuk –, és azt is írtuk, hogy ez a háború gyors és elképzelhetetlenül véres véget fog érni. Egy évvel ezelőtt azért voltak minden jóérzésű embernek álmatlan éjszakái, mert valós veszélynek tűnt, hogy az orosz hadsereg körbezárja, majd elfoglalja a 3,5 milliós Kijivet is. Arról pedig már akkor sem voltak illúzióink, hogy mi várhat a leigázott Ukrajnára és lakóira – s ezeket a legrosszabb sejtéseket a megszállt területeken elkövetett vérengzésekről utóbb érkező információk, s a hadviselés orosz módjának egyéb kegyetlen részletei mind igazolták. A bucsai, irpinyi tömeggyilkosságok, a kínzások, a menekültkonvojok elleni támadások, a polgári lakosság elleni eszeveszett erőszak, a civil célpontok szüntelen ágyúzása, a városok, falvak módszeres elpusztítása, a „filtrációs” táborok, az ukrán gyerekek és felnőttek deportálása.
A SZERK.
Mérgezett alma
„Bátran be kell avatkozni a gazdaságba” – mondta évértékelő beszédében Orbán Viktor, és már sorolta is a kormány „eredményeit” a rezsicsökkentéstől a kamatstopon át az ársapkákig. Megkérdőjelezhetetlenül, a leplezetlen önfényezés jegyében. Egyúttal felvezetve a legújabb szenzációt, a megyei és országos bérleteket, amelyekkel Orbán szerint filléres tétellé csökken a vasúti és a helyközi buszos tömegközlekedés. „A vármegye-bérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak” – mondotta a miniszterelnök, majd pár órával később meg is jelent a MÁV hasonló tartalmú közleménye, amelynek címét – Korszakalkotó változás a közösségi közlekedésben – valószínűleg a propagandaminisztériumban ötlötték ki.
PUBLICISZTIKA
HEIL PÉTER
Jár a szép szemünkért
Mit tett eddig és mit nem a kormány azért, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz?
Határozottan nem – mondta a miniszterelnök nemrég, egy zárt körű sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. És határozott nem a válasz arra is, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok által tavaly decemberben, az uniós pénzek lehívásának feltételéül szabott feladatokat a kormány eddig bejelentett intézkedései teljesítik-e. Az előttünk álló hetek és hónapok nagy kérdése, hogy a két állítás között van-e oksági összefüggés.
EGOTRIP
EGOTRIP
Vajda Gergely: Zene hetilapra
Ritmikus alibi
Zakatol a Tár. Még nem tudni, hogy március 13-án nyer-e Oscar-díjat, de hat kategóriában is jelölték a Todd Field írta és rendezte filmet. A Cate Blanchett főszereplésével forgatott pszichológiai dráma (a magyar forgalmazó szerint „amerikai zenés dráma”) a New York Film Critics Circle, a Los Angeles Film Critics Association és a National Society of Film Critics szerint is a 2022-es év legjobb mozgóképe volt.
EGOTRIP
Vajda Mihály: A ki nem végzett Szókratész
Már megint a halálról
Megnyugodtam, drága Szókratész. Már azt hittem, hogy valakinek ott a messzi Amerikában valahogy sikerült kicseleznie az isteneket (a görögöket, akik rád vigyáznak), s te valahogy mégis meghaltál. E-mailed Dél-Amerikából most megnyugtatott. Reggeltől estig csak csodálkozol, s nem érsz rá emilezni. Pedig nagyon kíváncsi vagyok, mit láttál, mit tapasztaltál. Majd mesélsz, ha visszajössz.
BELPOL
ZÁVOGYÁN MAGDOLNA KULTURÁLIS ÁLLAMTITKÁR PÁLYAKÉPE
Fixer a virágboltból
Február elsejétől tölti be a kulturális államtitkári pozíciót. Závogyán Magdolna története a népművelők legkisebb királylányának meséje, akinek erős pártfogók egyengették pályáját. A szálak Lakitelekre vezetnek.
EGY ALIG ISMERT NER-ES ÉPÍTŐIPARI CÉG TÜNDÖKLÉSE
A viharsarki üstökös
Csaknem negyvenszeresére nőtt egy gyulai cég éves árbevétele 2010 óta. Nem valamilyen startup vállalkozás, egy korábban jelentéktelen társaság, a Futizo Kft. produkálta e mesés felfutást 2010 és 2021 között az építőiparban. A Békés megyei cég helyi versenytársai mindeközben szinte elfogytak.
LEMONDOTT A POLGÁRMESTER, SZÉTHULLOTT AZ ÖSSZEFOGÁS GÖDÖN
Eltévedt lelkek
Májusban tarthatják meg Gödön az időközi polgármester-választást. Balogh Csaba azért mondott le, mert szerinte a Fidesz és a vele kollaboráló ellenzékiek ellehetetlenítették a munkáját. Helyi hírek szerint az időközi választáson a Fidesz egy többszörös olimpiai bajnokot indítana.
KÜLPOL
EGY ÉVE KEZDŐDÖTT AZ UKRAJNA ELLENI HÁBORÚ
„Csak a szomszéd kerületet bombázzák”
Amikor idén február elején átgurult velem a vonat Záhonyból Csapra, szinte azonnal nyilvánvaló volt, hogy a tavaly késő nyári optimizmus és relatív nyugalom helyett valami eléggé másba érkezem meg.
KÖNYV
INTERJÚ
„Rossz verset nem írt”
Osztovits Szabolcs magyartanár Petőfi hétköznapjairól
Sors, nyiss nekem tért címmel írta meg Petőfi Sándor életének „krónikáját”. Az Osiris kiadásában megjelent kötet Petőfi napjait igyekszik dokumentálni. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori tanárával, számos tankönyv szerzőjével beszélgettünk.
KRITIKA
KÖNYV
Kultúrától függetlenül
Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek
A Nagy-Britanniában élő, részben vagy egészében bevándorló hátterű nők egymásba hurkolódó élettörténeteit bemutató könyv a genderdiverzitás és a multikulturalizmus kordokumentuma, a woke-fóbiások rémálma, az interszekcionális feminizmus nagyregénye. Az angol, ír, német és nigériai felmenőkkel rendelkező író, szerkesztő, egyetemi oktató és színházalapító Evaristo fáradhatatlanul dolgozik a színes bőrű művészek elismertetéséért. Ez volt a kilencedik könyve (azóta két újabbat is írt), és az első, amelyet magyarul is olvashatunk. A mű méltán nyerte el 2019-ben – Margaret Atwood Testamentumok című regényével megosztva – a Booker-díjat.
SZÍNHÁZ
Átjáróház
Kócos macskaember-kölyök
Habakuk kapitány léghajója egyfajta Noé bárkája, amely szomorú állatkölyköknek biztosít menedéket: van köztük elefántormányú malac, akit sem az elefántok, sem a malacok nem fogadnak be; borz, aki megbukik borzalmas verseivel, és szégyenében nem mer hazamenni a falujába; gyík, aki dinoszaurusz szeretne lenni; katicabogár, aki attól fél, hogy ki fogják csúfolni a fehér pöttyei miatt és egy macskaemberkölyök, akit ottfelejtettek az állatkertben.
SZÍNHÁZ
Mindenki akármije
Soharóza – Jónás Vera Experiment: Back-Pack
„Zöld fű közt árva két ibolyácska, elröppen év és óra. Múló az élet”, halljuk a most 23 taggal (15 nő és 8 férfi) felálló kórus bevezető dalát. Itt kapcsolódik be a zenekar, még a szólista nélkül. Halas Dóra, a kísérleti kórus karnagya ritkán áll színpadra, de most végigkíséri az előadást, amelyet a Soharóza és a Jónás Vera Experiment hozott létre, és fókuszában az öröklött sors kérdései, a transzgenerációs élményeink (nem csupán a traumák!) állnak. Mennyit alakít rajtunk a felmenőink sorsa? Hogyan mozgat minket láthatatlan, de örökké bennünk élő hagyatékuk? Személyiség, nevelés és genetika: valóban csak ennyiből áll össze az, amit énnek nevezünk?
KIÁLLÍTÁS
Lépésről lépésre
Hantaï, Klee és más absztrakciók
A sváb családban, tisztes szegénységben felnövő Hantai Simont (Bia, 1922 – Párizs, 2008) semmi sem predesztinálta arra, hogy világhírű (francia) festővé váljon; gyerekkorában egy betegség miatt négy hónapra megvakult, képzőművészettel csak vallásos giccsek formájában találkozott, ráadásul reálgimnáziumba járt. Mégis: ő képviselte Franciaországot az 1982-es Velencei Biennálén, egyik műve pedig 2016-ban mintegy 4,5 millió euróért kelt el, egyik legfontosabb festménye pedig Macron elnöki dolgozószobáját díszíti.
FILM
Megetetett értékítélet
Darren Aronofsky: A bálna
Vannak olyan alakok Hollywoodban, akiktől a néző a korábban átélt extrém magasságokat (és mélységeket) várja. Ilyen alak, sőt az egyik legilyenebb Darren Aronofsky, azon kevés rendezők egyike, akinél a filmjeire adott „soha többet nem nézném meg” nem negatív kritika, hanem dicséret. Nem csoda tehát, ha minden megmozdulására ugrik a közönség, ráadásul a függők öt éve kapták legutóbbi adagjukat – igaz, az Anyám! kis híján aranylövés lett. Az elvárások tehát az egekben, ami sok rendező számára a bukásnak ágyazna meg, Aronofskynak azonban nem szokott gondot okozni a túlzott PR. És A bálnával sem ez volt a gond. Hanem az, hogy a tőle megszokott dolgok helyett ezúttal egy giccsel felütött drámát kapunk, amely sokak számára ugyan még így is óriási élmény, de akadnak páran, akik a film után másnap megmagyarázhatatlan fenéktáji fájdalommal ébrednek.
FILM
Kedves vendégünk
Mikhaël Hers: Éjszakai átutazók
Vörösbe öltözött, vörös zászlókat lengető fiatalok tömegei ünneplik a párizsi utcákon François Mitterrand 1981-es választási győzelmét. Ahogy a főszereplő csonka család ámulattal, egy autó belsejéből szemléli a tömeget, sejthetjük, hogy Mikhaël Hers szándéka nem a mély politikai analízis. A hosszú Mitterrand-éra megmarad hangulatos háttérnek, miként a 80-as évek zenéje és kulturális szövete is. Ami azt illeti, a rendezőt az érzelmi mélyfúrások sem izgatják túlzottan; bár évtizedes léptékkel dolgozó, küzdelemmel terhes családtörténet bontakozik ki a szemünk előtt, az Éjszakai átutazók meglepően könnyedén és könnyű szívvel tekint a Davies família sebeire és gyógyulására.
RÁDIÓ
Miféle szabadság?
Társadalmi nosztalgiaműsor a Kossuthon
Rövidre szabott rádióhallgatói/rádiókritikusi megpihenésünk után a visszatérés rögtön egy időhurokba vezetett. A Kossuth rádió közelmúltidéző műsorának címe szerint 30 éve szabadon élünk, de valójában inkább 33 éve vagyunk abban, amiben, ha tetszik szabadságban, bár a címnek ezt a felét is erősen lehetne ellenérvelni manapság. Alighanem a 2020-ban indult műsorfolyam címe ragadt ott idétlenül az egyes adások felett. Szerencsésebb cím lenne a „30 éve történt”, ha már. (Emlékezetünk szerint volt már hasonló címhelyzet ugyanezen a frekvencián, csak akkor még 25 évről volt szó, szintén több éven át. Tudjuk jól: kemény dió az emlékezés.)
SZÍNHÁZ
INTERJÚ
„Régimódi vagyok”
Balázs Zoltán rendező
A társulata, a Maladype már a 2001-es kezdetek óta része a nemzetközi színházi életnek, ő maga világszerte rendez. Alkalmazkodásról és nehezített pályáról, függetlenségről, inspirációról és progresszióról beszélgettünk vele.
FILM
INTERJÚ
„Senki nem repül”
Jesse Eisenberg színész
A Fleishman bajban van című sorozat főhőse, Toby Fleishman már épp hozzászokott a válás utáni szingliléthez, amikor élete fenekestül felfordul: egy reggel arra ébred, hogy volt felesége, Rachel mindkét gyerekét áthozta hozzá, majd egyszerűen köddé vált. A cseles elbeszéléssel operáló, magyarul 2020-ban megjelent regényt maga az író, Taffy Brodesser-Akner adaptálta minisorozattá. A főhőst alakító, korábban Oscar-díjra jelölt Jesse Eisenberget ellentmondásos figurájáról, a rosszfiúkról és a szuperhősökről is kérdeztük.
TÉVÉSMACI
Az őzek tanácsa
Amikor Sztupa és Troché – ez a két híres-neves oroszlánvadász – a szavannákat járták, nem csak a helyi törzsek szakelemei segítették őket, de velük volt a kerti óriások csapata is.
ZENE
NEKROLÓG
„Hány ilyen férfi van?”
Burt Bacharach (1928–2023)
„Divatos könnyű zeneszám, dal, táncdarab” – írja a Magyar nyelv értelmező szótára a slágerről, ám azokra a zeneszámokra, slágerekre nincs megfelelő szó, amelyek már első hallásra ismerősnek tűnnek, sőt az első taktusok után biztosak lehetünk a folytatásban. Mindez zenei közhelyek alkalmazásával vagy egyszerű plagizálással is elérhető, nagy ritkán azonban teljesen eredeti produkcióról van szó. És aki ilyet képes írni, azt akkor is a legnagyobb komponisták közt érdemes említeni, ha egészen banális dallamokról van szó.
MI A KOTTA?
Voltaire orra
Klasszikus zenei programajánló a 2023/8. hétre
RÉS A PRÉSEN
„Az alkotás a fontos, nem a műfaj”
Fekete-Kovács Kornél zenész, zeneszerző, a MAO művészeti vezetője
VISSZHANG
VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
Mariupol – Emberi történetek
Amióta könnyű kamerák és mobiltelefonok állnak rendelkezésére akármelyik hétköznapi embernek, nem maradhat rejtve semmi.
VISSZHANG: KÖNYV
Kiss Ottó: A Kék Oroszlán bezár
Ha mindenki bűnös, nincs aki ítéljen, hallja az érces férfihangot a Szabadi bácsi már nem él című novellában a kórházi ágyban fekvő kiszolgáltatott öregember.
VISSZHANG: LEMEZ
Inhaler: Cuts & Bruises
Valószínűleg nincs olyan cikk az Inhalerrel kapcsolatban, amely ne említené meg, hogy a zenekar frontemberének az édesapja Bono (ezzel most mi is teljesítettük kötelességünket), és akitől tényleg nehéz elvonatkoztatni.
VISSZHANG: LEMEZ
Sean Shibe: Lost & Found
Furcsa egy album: a japán származású skót klasszikus gitáros ezúttal félrerakta a nejlonhúros hangszert, és fekete Fender Stratocastert vett a kezébe...
VISSZHANG: FILM
Simlis
Az átverős filmek alapszabálya szerint senki és semmi sem az, aminek látszik.
VISSZHANG: SOROZAT
Azok a 90-es évek show
A show, ami a 70-es évekről szólt a 90-es években, de nálunk csak a 10-es évektől szerzett nagyobb figyelmet, most folytatást kapott.
VISSZHANG: LEMEZ
Quasi: Breaking the Balls of History
Mivel az utóbbi évtizedben az amerikai indie-rock duó mindkét tagja meglehetősen elfoglalt volt más zenekarokkal, meglepő volt a hír, hogy tíz év lemezszünet után visszatérnek.
VISSZHANG: LEMEZ
Caroline Polachek
Desire, I Want to Turn Into You
A New York-i énekesnő nem újonc a furapop szcénában.
INTERAKTÍV
Egy hét kultúra 2023/8.
Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt
Egy hét tudomány 2023/8.
Rövid hírek: jég, sötét, Freddy...
Snoblesse Oblige 2023/8.
Heti kulturális programajánló
Szüret 2023/8.
Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.
TUDOMÁNY
INTERJÚ
„A nép igazán gyászolta”
Szilágyi Ákos költő, esztéta, Oroszország-kutató Sztálin haláláról, Berijáról és a csekista államról
Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimusz hetven évvel ezelőtt bekövetkezett halála után utódai, mindenekelőtt a rettegett Berija mélyreható változásokat kezdeményeztek a Szovjetunióban és a keleti blokkban. Más kérdés, hogy e kísérlet végül nem teljesedhetett ki – erről beszélt nekünk a korszak avatott kutatója.
LOKÁL
A 3-AS METRÓ FELÚJÍTOTT ÁLLOMÁSAI
Színorgia
Lassan véget ér Budapest leghosszabb metróvonalának felújítása, amelynek során az állomások képe is megváltozik. Építészeti áttekintésünkben e változások eredőjét és eredményét is igyekszünk bemutatni.
HELYRAJZI SZÁM
Az Alkotás utcai játékterem
Ma már kevesen tudják, hogy az 1970-es, 1980-as években létezett egy X, azaz Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat nevű cég.
GASZTRO
CHILI&VANÍLIA
Együk a zúzáját!
Klasszikus kacsazúzapörkölt
Rövid hírek: jég, sötét, Freddy...
Snoblesse Oblige 2023/8.
Heti kulturális programajánló
Szüret 2023/8.
Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.
TUDOMÁNY
INTERJÚ
„A nép igazán gyászolta”
Szilágyi Ákos költő, esztéta, Oroszország-kutató Sztálin haláláról, Berijáról és a csekista államról
Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimusz hetven évvel ezelőtt bekövetkezett halála után utódai, mindenekelőtt a rettegett Berija mélyreható változásokat kezdeményeztek a Szovjetunióban és a keleti blokkban. Más kérdés, hogy e kísérlet végül nem teljesedhetett ki – erről beszélt nekünk a korszak avatott kutatója.
LOKÁL
A 3-AS METRÓ FELÚJÍTOTT ÁLLOMÁSAI
Színorgia
Lassan véget ér Budapest leghosszabb metróvonalának felújítása, amelynek során az állomások képe is megváltozik. Építészeti áttekintésünkben e változások eredőjét és eredményét is igyekszünk bemutatni.
HELYRAJZI SZÁM
Az Alkotás utcai játékterem
Ma már kevesen tudják, hogy az 1970-es, 1980-as években létezett egy X, azaz Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat nevű cég.
GASZTRO
CHILI&VANÍLIA
Együk a zúzáját!
Klasszikus kacsazúzapörkölt
ELESHETNEK AZ EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS TÁMOGATÁSAITÓL AZOK A MAGYAR TUDÓSOK, AKIK ALAPÍTVÁNYI VEZETÉSŰ EGYETEMEKEN KUTATNAK
QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.02.23.
Az, hogy a kormány politikusokat ültetett egyes intézmények kuratóriumaiba, hatalmas támogatási összegektől foszthatja meg az érintett kutatókat. Az Európai Bizottság a Qubit kérdésére megerősítette, hogy az intézkedés a nagy presztízsű, esetenként több millió eurós ERC-grantekre is vonatkozik.
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.02.23.
Január végén két magyar kutató is elnyerte a nagy presztízsű Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) 2 millió euró összegű kutatási támogatását, a Consolidator Grantet. Egyikük Makk Péter, a BME szilárdtestfizikával foglalkozó kutatója, másikuk Nagy László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa. Ezt a támogatást olyan kutatók nyerhetik el, akik már saját kutatócsoporttal rendelkeznek, kiemelkedő sikereket értek el, és munkájuk folytatása újabb világszínvonalú eredményeket ígér.
Magyarország az ERC alapítása, 2007 óta részt vesz a támogatási programban, és az elmúlt 16 évben összesen 85 grantet, mintegy 124 millió eurónyi (körülbelül 47 milliárd forintnyi) támogatást nyertek el magyar kutatók. Mivel a támogatások nem egyenletesen oszlanak el, az adatokból nehéz trendeket megállapítani, de az így is látszik, mekkora érvágást jelentett, hogy 2018-ban a magyar kormány gyakorlatilag száműzte az ország nemzetközi szinten legelismertebb egyetemét, a Közép-európai Egyetemet, és 2019 óta a CEU kutatói már nem magyar intézményi affiliációval jelentkeznek az ERC támogatásaira.
Az utóbbi időben azért bizonytalanodhattak el a pályázást fontolgató kutatók, mert ez a kutatási támogatás ugyanahhoz a Horizont Európa programhoz tartozik, amely fölé az Erasmus+ programmal együtt az elmúlt hónapokban komor viharfelhők gyűltek...
Magyarország az ERC alapítása, 2007 óta részt vesz a támogatási programban, és az elmúlt 16 évben összesen 85 grantet, mintegy 124 millió eurónyi (körülbelül 47 milliárd forintnyi) támogatást nyertek el magyar kutatók. Mivel a támogatások nem egyenletesen oszlanak el, az adatokból nehéz trendeket megállapítani, de az így is látszik, mekkora érvágást jelentett, hogy 2018-ban a magyar kormány gyakorlatilag száműzte az ország nemzetközi szinten legelismertebb egyetemét, a Közép-európai Egyetemet, és 2019 óta a CEU kutatói már nem magyar intézményi affiliációval jelentkeznek az ERC támogatásaira.
Az utóbbi időben azért bizonytalanodhattak el a pályázást fontolgató kutatók, mert ez a kutatási támogatás ugyanahhoz a Horizont Európa programhoz tartozik, amely fölé az Erasmus+ programmal együtt az elmúlt hónapokban komor viharfelhők gyűltek...
ELVTÁRS, UGYE NEM LESZ EBBŐL BAJ? – DRMÁRIÁS A KULTÚRTÁJBAN
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2023.02.22.
Pillanatnyi világunkban olyan szempontok uralkodnak a politikában, melyek szerint a kultúrának reprezentatív szerepet kell betöltenie, amibe bizonyos művészeti produktumok, így például az ő képei vagy zenéi nem férnek bele – mondta a Kultúrtáj podcastban Máriás Béla, művésznevén drMáriás képzőművész, a Tudósok zenekar frontembere.. „Elvtárs, ugye nem lesz ebből baj?” – mintha ez a mondat ma is lebegne a levegőben.
A fentiek mellett számos más téma és kérdés is szóba került a Kultúrtáj új adásában. A teljesség igénye nélkül:
– Hány évig tarthat a mostani rendszer, figyelembe véve, hogy a politikában váratlanul is változhatnak a dolgok?
– Mit üzennek a művész képei, melyeken például a békegalambokat eregető Orbán Viktor, a Mona Lisaként ábrázolt Kádár János vagy épp a szerelmespárként megjelenő Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc látható?
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2023.02.22.
Pillanatnyi világunkban olyan szempontok uralkodnak a politikában, melyek szerint a kultúrának reprezentatív szerepet kell betöltenie, amibe bizonyos művészeti produktumok, így például az ő képei vagy zenéi nem férnek bele – mondta a Kultúrtáj podcastban Máriás Béla, művésznevén drMáriás képzőművész, a Tudósok zenekar frontembere.. „Elvtárs, ugye nem lesz ebből baj?” – mintha ez a mondat ma is lebegne a levegőben.
A fentiek mellett számos más téma és kérdés is szóba került a Kultúrtáj új adásában. A teljesség igénye nélkül:
– Hány évig tarthat a mostani rendszer, figyelembe véve, hogy a politikában váratlanul is változhatnak a dolgok?
– Mit üzennek a művész képei, melyeken például a békegalambokat eregető Orbán Viktor, a Mona Lisaként ábrázolt Kádár János vagy épp a szerelmespárként megjelenő Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc látható?
– Nem zavarja-e drMáriást, hogy képei egy része nem az örökkévalóságnak készül, hiszen a rajtuk szereplő figurákról – például Jászai Gellértről vagy akár Németh Szilárdról – öt-tíz-tizenöt év múlva remélhetőleg azt sem tudjuk majd, kicsodák?
– Mire szolgál a „celebkretének” hangjának felerősítése?
– Igaz-e, hogy neves politikusok is vásárolnak drMáris festményeiből? Sértődött-e már meg valaki a képein ábrázolt szereplők közül?
– Mit mond Hamvas Béla a király – vagyis a hatalom – és a bohóc – az „átlagember” – viszonyáról? Miért nem lehetne király drMáriás a legpicikébb afrikai országban sem?
– Mit kifogásolt a KGB a művész 2018-ban Szentpéterváron kiállított Putyin mint szabadságszobor című művén?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Magyar Hang Kultúrtáj podcastjának ötödik adásában. A műsor második blokkjában, az Utóhangban pedig arról beszélgetünk, miért baj – vagy nem baj –, hogy úgynevezett érzékenyítő szerkesztők vették górcső alá a világhírű gyerekkönyvszerző, Roald Dahl munkáinak angol nyelvterületen újra kiadott példányait, számos helyen változtatva az eredeti szövegeken.
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Magyar Hang Kultúrtáj podcastjának ötödik adásában. A műsor második blokkjában, az Utóhangban pedig arról beszélgetünk, miért baj – vagy nem baj –, hogy úgynevezett érzékenyítő szerkesztők vették górcső alá a világhírű gyerekkönyvszerző, Roald Dahl munkáinak angol nyelvterületen újra kiadott példányait, számos helyen változtatva az eredeti szövegeken.
BARKÓCZI BALÁZS: A MAGYAR KÖZOKTATÁS HÁTRAFELÉ HALAD
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.02.23.
Miközben az oktatás most a média érdeklődésének fókuszába került, arról nem beszélnek, hogy 12,1 százalék a korai iskolaelhagyók aránya, és a tanköteles gyerekek több mint tizede nem szerzett még végzettséget, és kihullott az oktatásból. Egyebek között erről beszélt a Klikk Tv Tíz című műsorában Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a DK árnyékkormányának oktatási minisztere, a párt volt szóvivője. Azt is elmondta Bolgár Györgynek, hogy a diákok képzetlenek, a tanerő túlterhelt, és olyan embereket engednek ki a szakképzésből, akik tulajdonképpen még betanított munkásnak sem felelnek meg.
Barkóczi középiskolai magyar tanárként 12 évig a közoktatásban dolgozott, utána végezte el a politológiát Miskolcon. Jelenleg hobbiként filozófiát tanul és úgy gondolja, hogy oktatási árnyékminiszterként munkájában éppen azokat a tapasztalatokat tudja megjeleníteni, amelyeket ebben a 12 évben gyűjtött.
„A magyar közoktatás nagyon lassan halad, most már inkább hátrafelé” – vélte. Szerinte látni, hogy a központosított rendszer csődöt mondott, a Klikk hiába alakult át Klebelsberg Központtá (KK), tulajdonképpen most egy fentről lefelé irányuló szisztéma érvényesül. Mindig fent találják ki, hogy mit kell lent megcsinálni, illetve azzal szembesülnek az intézményvezetők, hogy mivel az iskola nem önálló gazdálkodó, ezért, ha betörik egy ablak, akkor is a KK-hoz kell fordulniuk. Egy konferencián az egyik budapesti gimnázium igazgatója mesélte el, hogy szeptember óta a tanári teakonyhában ráz a bojler és most kaptak ígéretet rá, hogy talán jövő hónapban megcsinálják, de van, ahol egy kiégett izzó lecserélésére is hónapokat kell várni...
Szerző: HÍRKLIKK
2023.02.23.
Barkóczi középiskolai magyar tanárként 12 évig a közoktatásban dolgozott, utána végezte el a politológiát Miskolcon. Jelenleg hobbiként filozófiát tanul és úgy gondolja, hogy oktatási árnyékminiszterként munkájában éppen azokat a tapasztalatokat tudja megjeleníteni, amelyeket ebben a 12 évben gyűjtött.
„A magyar közoktatás nagyon lassan halad, most már inkább hátrafelé” – vélte. Szerinte látni, hogy a központosított rendszer csődöt mondott, a Klikk hiába alakult át Klebelsberg Központtá (KK), tulajdonképpen most egy fentről lefelé irányuló szisztéma érvényesül. Mindig fent találják ki, hogy mit kell lent megcsinálni, illetve azzal szembesülnek az intézményvezetők, hogy mivel az iskola nem önálló gazdálkodó, ezért, ha betörik egy ablak, akkor is a KK-hoz kell fordulniuk. Egy konferencián az egyik budapesti gimnázium igazgatója mesélte el, hogy szeptember óta a tanári teakonyhában ráz a bojler és most kaptak ígéretet rá, hogy talán jövő hónapban megcsinálják, de van, ahol egy kiégett izzó lecserélésére is hónapokat kell várni...
ÁRTATLANNAK VALLOTTA MAGÁT SCHADL GYÖRGY, VÖLNER PÁL ÜGYVÉDJE TANÚKÉNT IDÉZNÉ BE VARGA JUDITOT IS
NÉPSZAVA
Szerzők: BATKA ZOLTÁN, ÁRPÁSI BENCE, ÁGOSTON ZOLTÁN
2023.02.23.
Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon.
A korrupciós per csütörtöki ülésén ártatlannak vallotta magát Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. A letartóztatásban lévő tisztségviselő – akit bilincsben vezettek be a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe – azt hangoztatta, hogy nem ismeri be a bűnösségét, nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, végrehajtói ténykedését az ügyészség korábban nem kifogásolta.
Schadl György azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár semmilyen kinevezést nem hagyott jóvá utólag értesült róluk. Schadl György arra hivatkozik, ami tény, hogy Völner Pálnak nem volt lehetősége a végrehajtók kinevezésére, így a végrehajtói pályázatokat P. Béla hivatalvezető intézte, a kinevezéseket pedig Vízkelety Mariann államtitkár írta alá...
Szerzők: BATKA ZOLTÁN, ÁRPÁSI BENCE, ÁGOSTON ZOLTÁN
2023.02.23.
A korrupciós per csütörtöki ülésén ártatlannak vallotta magát Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. A letartóztatásban lévő tisztségviselő – akit bilincsben vezettek be a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe – azt hangoztatta, hogy nem ismeri be a bűnösségét, nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, végrehajtói ténykedését az ügyészség korábban nem kifogásolta.
Schadl György azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár semmilyen kinevezést nem hagyott jóvá utólag értesült róluk. Schadl György arra hivatkozik, ami tény, hogy Völner Pálnak nem volt lehetősége a végrehajtók kinevezésére, így a végrehajtói pályázatokat P. Béla hivatalvezető intézte, a kinevezéseket pedig Vízkelety Mariann államtitkár írta alá...
A HÁBORÚ ISMÉT ÁTRENDEZI A VILÁGOT ÉS ÚJABB MEGLEPETÉSEK IS JÖHETNEK
HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.02.23.
Ha Vlagyimir Putyin egy éve akár csak sejtette volna, mi következik, aligha támadta volna meg Ukrajnát. Így vélekedik Tarjányi Péter, aki szerint az orosz elnök sok mindenben elszámította magát. A biztonságpolitikai szakértővel az Ukrajna elleni háború kezdetének első évfordulóján beszélgettünk, megvonva az elmúlt év katonai, politikai mérlegét, kitérve arra, mi várható a világban a háború után. Ami pedig a magyar kormány viselkedését illeti, az elemző azt tartja a fő kérdésnek, ha mindenki szembejön velünk, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy nem mi megyünk-e rossz irányba?
Hogyan áll ma a háború, egy évvel Ukrajna lerohanása után?
Mielőtt válaszolnék a kérdés katonai vonatkozására, fontosnak tartom elsőként felidézni a háború egy éves évfordulóját alig pár nappal megelőző eseménysorozatot. Ami azzal indult, hogy Joe Biden amerikai elnök váratlanul megjelent Kijevben. Ez a hír mindent vitt, s nem véletlenül. Önmagában is jelzésértékű a látogatása, mert egy nappal megelőzte Vlagyimir Putyin nagy beszédét, de a látogatásnak több más, komoly üzenete is van. Egyrészt az, hogy az Egyesült Államok és a NATO teljes egészében elkötelezett Ukrajna mellett, másrészt a szövetségesek számára megerősíti, hogy Ukrajnát támogatni kell, nem csak az USA-nak, hanem a NATO és az Európai Unió tagországainak is. A kijevi vizit egyben figyelmeztetés az orosz vezetésnek: ne higgyék, hogy a Nyugatot eltántoríthatják Ukrajna támogatásától. Arról már nem is szólva, milyen üzenetet közvetít a tény – ami borzasztóan kínos az orosz katonai vezetés számára –, hogy az amerikai elnök további fegyverszállításokat és egyéb segítségre vonatozó bejelentéseket tesz mindössze alig 3-400 kilométerre az orosz csapatoktól. Ezt az oroszok nem tudják odahaza sem eltitkolni, s a hatása igencsak demoralizáló. A másik oldalon ugyanakkor nagy meglepetést okozott Ukrajna hadserege és társadalma, amely az első pillanattól kezdve sikeresen ellenáll az oroszoknak...
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.02.23.
Hogyan áll ma a háború, egy évvel Ukrajna lerohanása után?
Mielőtt válaszolnék a kérdés katonai vonatkozására, fontosnak tartom elsőként felidézni a háború egy éves évfordulóját alig pár nappal megelőző eseménysorozatot. Ami azzal indult, hogy Joe Biden amerikai elnök váratlanul megjelent Kijevben. Ez a hír mindent vitt, s nem véletlenül. Önmagában is jelzésértékű a látogatása, mert egy nappal megelőzte Vlagyimir Putyin nagy beszédét, de a látogatásnak több más, komoly üzenete is van. Egyrészt az, hogy az Egyesült Államok és a NATO teljes egészében elkötelezett Ukrajna mellett, másrészt a szövetségesek számára megerősíti, hogy Ukrajnát támogatni kell, nem csak az USA-nak, hanem a NATO és az Európai Unió tagországainak is. A kijevi vizit egyben figyelmeztetés az orosz vezetésnek: ne higgyék, hogy a Nyugatot eltántoríthatják Ukrajna támogatásától. Arról már nem is szólva, milyen üzenetet közvetít a tény – ami borzasztóan kínos az orosz katonai vezetés számára –, hogy az amerikai elnök további fegyverszállításokat és egyéb segítségre vonatozó bejelentéseket tesz mindössze alig 3-400 kilométerre az orosz csapatoktól. Ezt az oroszok nem tudják odahaza sem eltitkolni, s a hatása igencsak demoralizáló. A másik oldalon ugyanakkor nagy meglepetést okozott Ukrajna hadserege és társadalma, amely az első pillanattól kezdve sikeresen ellenáll az oroszoknak...
HÚSZ HÓNAP UTÁN ELŐSZÖR CSÖKKENT AZ ÉLELMISZEREK INFLÁCIÓJA, DE MÉG ÍGY IS FÉNYÉVEKKEL ELŐZZÜK A TÖBBI UNIÓS ORSZÁGOT
TELEX
Szerzők: DÖMÖTÖR BÁLINT, BAKRÓ-NAGY FERENC
2023.02.23.
Csattanós választ kaptak a károgók: januárban csökkent az élelmiszerek inflációja Magyarországon, míg az EU-átlag nőtt. Az már más kérdés, hogy a 48,2 százalékos magyar élelmiszer-inflációval továbbra is fényévekkel előzzük a többi uniós országot.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön tette közzé a 2023. januári inflációs adatokat. Ahogy arról beszámoltunk, a 26,2 százalékos magyar infláció már több mint két és félszerese az EU-átlagnak.
A KSH adatai szerint az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentéstől megszabadított háztartási energián és fűtésen kívül az egekbe szökő élelmiszerárak járultak hozzá leginkább a hónapról hónapra több évtizedes rekordot döntő inflációhoz. Már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja, nem a kiskereskedők hajtották-e fel az élelmiszerárakat az égig.
Az élelmiszerárak inflációja egészen 49,6 százalékig kúszott fel decemberben az Eurostat adatai szerint. A jó hír, hogy megállni látszik az óriási tempójú növekedés. Januárban ugyanis húsz hónap után először csökkent Magyarországon az élelmiszer-infláció – 1,4 százalékot csökkenve már csak 48,2 százalék...
Szerzők: DÖMÖTÖR BÁLINT, BAKRÓ-NAGY FERENC
2023.02.23.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön tette közzé a 2023. januári inflációs adatokat. Ahogy arról beszámoltunk, a 26,2 százalékos magyar infláció már több mint két és félszerese az EU-átlagnak.
A KSH adatai szerint az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentéstől megszabadított háztartási energián és fűtésen kívül az egekbe szökő élelmiszerárak járultak hozzá leginkább a hónapról hónapra több évtizedes rekordot döntő inflációhoz. Már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja, nem a kiskereskedők hajtották-e fel az élelmiszerárakat az égig.
Az élelmiszerárak inflációja egészen 49,6 százalékig kúszott fel decemberben az Eurostat adatai szerint. A jó hír, hogy megállni látszik az óriási tempójú növekedés. Januárban ugyanis húsz hónap után először csökkent Magyarországon az élelmiszer-infláció – 1,4 százalékot csökkenve már csak 48,2 százalék...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)