INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2023.03.09.
Egy év háború: miért volt jóval kisebb az orosz GDP csökkenése, mint az elemzők várták, és miért lesz radikálisabb a csökkenés 2023-ban? Miért volt kisebb a szankciók hatása a kalkuláltnál? A kisebb volument hogyan kompenzálták a magasabb olajárak? Hogyan manipulálta Oroszország az európai tőzsdei gáz- és olajárakat már a háború előtt és alatt? Véget ért-e 2023-ban a szénhidrogén-bevételek kompenzációja? Mennyire nyugodtak meg az európai energiapiacok, és mennyi időre? Az ársapka-szabályok betartásával mennyire lehet továbbra is üzletet kötni Oroszországgal? Milyen volumenben maradhat meg Oroszország gáz-szállítóként Európában? Helyreáll-e valaha a korábbi szint? Elindulhat-e a háború után az Északi Áramlat 2? Megmarad-e az oroszok ármeghatározó szerepe, vagy alkalmazkodniuk kell majd a máshonnan hozott energiahordozókkal kialakult árakhoz? Mit szeretne Oroszország? Lesz-e újabb európai energetikai alapellátó forrás, vagy megmarad a mostanra kialakuló diverzifikált, norvég, LNG-alapú, hullámzó árú piac? Történetileg drága, az ijedtség csúcspillanataihoz képest pedig alacsonyabb a gáz ára Európában, mi lesz az új egyensúlyi ár? Mennyivel lesz drágább a dekarbonizáció így, és miért kell a gyors dekarbonizációhoz rövid távon még több gáz? Leválhat-e Magyarország az orosz gázról és olajról? Mennyivel lesz rosszabb helyzetben az orosz költségvetés az idei évben? Mennyire terheli meg az elhúzódó háború? Mennyi tartalékot tudott képezni Oroszország a magas energiaárak időszakában? Hány évig tudja finanszírozni a háborút Oroszország? Hogyan tudja ezt segíteni az orosz jegybank? Mikortól és mennyire érzékeli az orosz lakosság a saját bőrén is a háború gazdasági hatásait? Mikor fogyhat el az energiabevételekből épített orosz Nemzeti Jóléti Alap? Meddig maradhat fenn a szankciós rendszer a háború után? Ha Európától elfordul Oroszország, mely országok lehetnek az új partnerei? Kiépülhet-e bizalmi kapcsolat Indiával és Kínával? Izolálódik-e az orosz gazdaság?
Mennyivel tudunk többet arról, hogy ki robbanthatta fel az Északi Áramlat 2 vezetéket a tenger alatt? Kell-e szankciót társítani a nyomozás eredményéhez, ha bebizonyítható a tettes, akkor is, ha az esetleg nem Oroszország? Ha nem szankcionálunk egy EU-területen történő szabotázs-akciót, annak milyen következményei lehetnek? Hogyan lehet, hogy az Ukrajnán átmenő energia-vezetékek a háború alatt is zavartalanul üzemelnek? Mennyire van katasztrofális állapotban az ukrán gazdaság? Milyen összegek és tervek vannak a helyreállításra Európában vagy az Egyesült Államokban? Mi marad az ukrán gazdaságból és munkaerőpiacból a háború utánra? Mennyi ideig szorul külső segítségre Ukrajna a háború után? Lehet-e Ukrajna valaha is teljes jogú EU-tag?
Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.03.09-én. Podcast.
A szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, az OCCRP cikke szerint a magyar kormány nem nyílt elnyomással, hanem a médiapiac eltorzításával foglyul ejtette a médiát.
Orbán Viktor és kormányzó pártja az évek folyamán saját játszóterévé alakította át a magyar médiakörnyezetet, nem a nyílt elnyomás módszereivel – újságírók megölésével vagy száműzetésbe kényszerítésével -, hanem a piac eltorzításával, és azzal, hogy a szabályozás eszközét használva foglyul ejtette a médiát – írja a szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, amelynek az angol rövidítése OCCRP. A magyar újságírás elleni támadásokról beszámoló írás szerzője Ilya Lozovsky.
Idézi Szalay Dánielt, a Media1 független portál főszerkesztőjét, a magyar médiakörnyezet tapasztalt megfigyelőjét, aki elmondja, hogy korábban sok szabad újság létezett, fideszesek is, és lehetett miből választani, most azonban a helyzet ebből a szempontból kezd az oroszországira hasonlítani. Számításaik szerint a média immár 70-80 százaléka a kormányzat befolyása alatt áll, a regionális lapok azonban teljes mértékben, ott az arány száz százalék. Ennek tudható be például, hogy 19 azonos című, szövegű cikk egyszerre állította – egy civilnek mondott, kormánypárti irányultságú szervezet szóvivőjét idézve –, hogy az Átlátszó elnevezésű portál, amely jelen van az OCCRP platformon is, és annak igyekezett utánajárni, miként támogatja pénzzel a budapesti kormány a határon túli magyarokat, szóval, hogy az Átlátszó külföldi ügynökként tevékenykedik. Ugyanennek a szervezetnek az elnöke erre még rátett egy lapáttal, mondván, a kérdést nemzetbiztonsági szempontból kellene megvizsgálni.
Az OCCRP cikke kitér az Origo kormánypártivá történt átállítására, a kormánypárti médiaintézményeknek a KESMA nevű alapítványba történt beolvasztására. A rezsim azzal biztosítja saját túlélését, hogy párthű, rezsimtámogató emberekhez tereli az uniós pénzalapokat – állítja a szerzőnek nyilatkozva Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers egyetem politológusa.
Éveken át tartó, eredménytelen jogi birkózás után, nemrég viszonylag bátor lépést tett eurómilliárdok befagyasztásával, a magyar demokrácia problematikus voltára hivatkozva – folytatódik az elemzés. A szerző szerint a költségvetésre nehezedő, növekvő nyomás alatt az Orbán-kormány tett bizonyos engedményeket, beleértve azt, hogy több miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. De magyar jogvédő és transzparencia érdekében tevékenykedő csoportok szerint csekély a haladás a jogállamiság ügyében, és a változtatások nagyrészt felületiek. Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora hamis reformokról beszél, és szerinte csak az a kérdés, hogy vajon lehet-e a bolondját járatni az Európai Bizottsággal.
Az uniós végrehajtó testület kezdeményezte ugyan az Európai Médiaszabadság-törvényt, de Urbán Ágnes, a Mérték elemzője szerint ez nem lesz elég. Azt mondja, nagy segítséget jelent, hogy a törvény megakadályozhat más országokat az illiberális útra tévedésben, de nem oldja meg Magyarország problémáját, ahol már kiépült az illiberális rendszer.Kínai vállalatok
Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken fegyvereket szállítottak az oroszoknak
Tegnap késő délután jelent meg a Politicoamerikai portál európai kiadásának internetes oldalán az a hír, amely szerint vámszervektől származó információk alapján megállapítható: kínai vállalatok Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken keresztül karabélyokat, testpáncélzatot, valamint drónokat szállítottak az oroszoknak.
Az értesülés nem általánosságban fogalmaz meg vádakat. A szállítmányokat tavaly június és december között juttatták célba. Peking továbbra is mindent tagad. A CQA mintájú karabélyokat, amelyeket az M16-osok alapján terveztek, polgári rendeltetésű vadászpuskáknak tüntették fel. Az értesülés 12 tonna kínai testpáncélzat-elem Törökországon át történt Oroszországba juttatásáról is szól. A Da-Csiang Innováció elnevezésű kínai vállalat – angol rövidítése DJI – drónalkatrészeket, egyebek közt akkumulátorokat és kamerákat küldött egy orosz cégnek az Emírségeken keresztül 2022 decemberében.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács elzárkózott attól, hogy nyilvánosan kommentálja az értesülést, a testület egyik volt vezető tisztviselője, Zach Cooper ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy kihívást jelent az úgynevezett kettős rendeltetésű termékek besorolása, amelyeket civil és katonai célra egyaránt fel lehet használni.
Kína washingtoni nagykövetsége a Politico szerint nyilatkozatban szögezte le, hogy Peking elkötelezett az ukrajnai béke megteremtését célzó tárgyalások mellett. Ausztriának is üzen Zelenszkij
Végezetül egy apró információmorzsa az ukrajnai háborúhoz való európai hozzáállással kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 30-án videóüzenetet intéz az osztrák törvényhozás tagjaihoz. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria mellett most már csak Bulgária és Magyarország tartozik azon EU-tagállamok közé, amelyekhez Zelenszkij eddig még nem fordult szónoklattal. Tavaly egyszer már úgy volt, hogy beszélni fog az ukrán államfő a bécsi parlamenti képviselőknek, de akkor azt a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt megfúrta.
Tele van a levegő félelemmel, „fortélyos félelem igazgat”, különösen a pedagógusok körében. A március 15-i ünnepség betiltása a II. kerületi iskolában nem is az iskolaigazgatóról, sokkal inkább a hatalomról szól – véli Vásárhelyi Mária. A szociológus szerint azért kell, hogy a félelem légköre beköltözzön az iskolákba, hogy ott valóban alattvalókat neveljenek. Utoljára az ötvenes években lehetett ilyen. Ez a visszafelé tartó időutazás pedig a teljesen ostoba, bornírt tudatlanságba viszi az országot. Azt mondja: „megnyomorítani a diákokat, a pedagógusokat, a szülőket, őszintén szólva ezt az ember józan ésszel már nem is tudja felfogni.”
A történetet, hogy Csenki József, a budapesti II. kerületi Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az első előadás után betiltotta az intézmény március 15-e alkalmából előadott Petőfi-ünnepségét, a 444írta meg először. Csenki József azt közölte a tantestülettel, hogy a Petőfi Sándor életét születésétől a halálig követő zenés, verses előadásban „annyi aktuálpolitikai áthallás van, hogy ha ez kimegy, vége az iskolának”. A pedagógusok kompromisszumajánlatát se fogadta el: kihúzzák a nem megfelelő részt. Az első előadás után a gyerekek és a pedagógusok a hangos bemondón azt a bejelentést hallották, hogy a második előadás technikai problémák miatt elmarad. Az előadásban szereplő negyedikeseket állítólag annyira felháborította ez a hazugság és az igazgató intézkedése is, hogy spontán tiltakozásba kezdtek, aláírásokat gyűjtöttek és petíciót kezdtek írni.
Vásárhelyi Mária kérdésünkre, hogy ez csak az iskola botránya, vagy annál több, azt mondja, ez van a levegőben. Mindenki teljesen el van bizonytalanodva, hisz' senki nem tudja, hogy a következő pillanatban épp miért fogják „leszúrni”. Tele van a levegő félelemmel, és „fortélyos félelem igazgat”, különösen a pedagógusok körében. Ez a jelenség a hatalomról szól, és nem az iskolaigazgatóról. A hatalom akarata abból is látszik, hogy milyen törvényt akarnak elfogadni a pedagógusok további megrendszabályozásáról. Rabszolgákká, automatákká akarják lefokozni őket, akik semmiféle döntést nem hozhatnak a saját munkájukkal kapcsolatban, hanem robotként végre kell hajtaniuk az utasításokat...
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő ügyvédjét és barátját csütörtökön bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében a Budakörnyéki Járásbíróság egy magánvádas eljárásban.
“Fiák István egy rendkívül kiterjedt céghálózat tulajdonosa, fő profiljának a munkaerőközvetítés, -kölcsönzés és a diákmunka tűnik. Fiák igazgatósági tag a Meló-Diák iskolaszövetkezetben – ez a legnagyobb versenytársa az előzetes letartóztatásban levő szombathelyi DK-s képviselőjelölt, Czeglédy Csaba hasonló profilú vállalkozásának.”(444.hu; 2018.)
Bónusz:
“Dokumentumok bizonyítják, hogy Kósa Lajos miniszter ügyvédje, Fiák István rakta le a Farkas Flórián által vezetett Híd a munka világába nevű botrányprogram jogi alapjait, amelyért több mint 10 millió forintot számlázott az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) felé.” (Városi Kurír; 2018.)
“Megkerestük az alcsútdobozi iskola vezetőjét is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ő mit gondol az iskola tagozatainak áthelyezéséről. Keindl Zoltánné annyit írt lapunknak, hogy az iskola fenntartója a kérdéseinkre már elküldte a választ.”
Az a hír most épp, hogy a magyar országgyűlés március 31-én szavaz a finnek és a svédek NATO csatlakozásáról, pedig már Hende Csaba is megjött Helsinkiből. Azt nem tudjuk, hogyan mennek a parlamentben a dolgok, de állítólag Semjén döntött úgy, nem hívják össze a bátrakat, illetve a díszletként szolgáló ellenzéket. Tavaly nyár óta szórakozik hazánk a két északi országgal és a NATO-val, amin nagy valószínűséggel nem lepődik meg senki, mert, ha lehet így fogalmazni a diplomácia nyelvén, már mindenkinek tele van a töke Orbánnal, a Fidesszel, de, ami egészen sajnálatos, miattuk valaha volt szép hazánkkal is.
Néha azonban lehullanak a díszletek Orbán bábszínházában, és az aláomló paravánok mögül előkandikál a nagybüdös semmi. Ez most épp abban mutatkozott meg, hogy Balla György (a Fidesz frakcióvezető-helyettese, akinek hála a jóistennek eddig a nevét sem hallottuk), újabb narratívát adott a NATO-szavazás halogatásának, amikor pengeélesen kijelentette, ez azért van, mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”. Több dolog van itt, ami figyelmet érdemel a névtelenség homályából a fény felé kacsintó fideszkatona fölordításában, s ezek közül az első a képviselő nyelvteremtő ereje és plasztikus fogalmazása.
Mert ugyan magunkat meglehetősen jártasnak tartjuk édes anyanyelvünk rejtelmeiben (szókészlet, grammatika, nyelvtörténet, etc.), de ilyen szófordulatot még soha a büdös életben nem hallottunk, mivelhogy nincsen. De már van, ha a Fidesz mondja, ilyképp előttünk áll kegyelmes urunk cimborája, akit hellóröfivel üdvözölt az ólban, viszont kiderült, nem lehet hinni neki, mert malac lévén hazudik, mint a disznó. De ez a legkisebb baj. Az jelesül, hogy a tulokmagyarok nem tudnak magyarul, hanem valami egészen más nyelvet használnak, ami azonban tele van pontatlanságokkal, illetve hazugsággal.
A nyelvről annyit vázlatként, hogy a hazug disznó összetétel egy dolog, mint élő kapcsolat, illetve a hazudik, mint a vízfolyás a másik, ami szintén használatos a Kárpátok alatt. Ebből alkotta Balla fideszista a mellbevágó új mondatot, de vélhetően nem Kazinczy nyelvújító buzgalmával, hanem, mert fingja sincsen édes anyanyelvünkről, ami az ő beosztásában nem is követelmény, csak akkor nem kellene megszólalnia. Egyiküknek sem, tesszük hozzá sietve, viszont azt tapasztaljuk sajnálatosan, hogy ennek ellenére be nem áll a szájuk, így rombolva le az ország mellett a nyelvet is, tehát összegezve: mindent...
Függetlenek vagyunk, azok is szeretnénk maradni. Önön is múlik. Kérjük, támogassa a Klubrádió működését! Segítsen 2023-as első félévi túlélési gyakorlatunk során, hogy Magyarország szabad hangja ne tűnjön el!
Egy független, demokratikus, az európai liberális eszméket valló, ráadásul sokat beszélő rádiónak ma Magyarországon nincs esélye arra, hogy költségeit kizárólag a reklámpiacról fedezze. A Klubrádió csak a hallgatók anyagi támogatásával volt képes a feladatait teljesíteni az elmúlt években. Így most ismét gyűjtési időszakot szervezünk, ahogy azt már megszokhatták. 2023. március 16-án ismét elindult a Klubrádió túlélési gyakorlata.
A GYŰJTÉS ÁLLÁSA: 2023. MÁRCIUS 16. 17:45-ig 6.412.000 Ft
Ha fontos a függetlenség, ha fontos a szólás szabadsága, ha fontos Önnek, hogy mit gondol az, akinek esetleg más a véleménye, kérjük, felajánlásával segítse a Klubrádió további működését!
Nemcsak személyes hozzájárulását kérjük, hanem a felhívásunk terjesztését is ismeretségi körében. Ha az akció sikeres, akkor tovább szól Magyarország szabad hangja!
Telefonszámaink, ahol csekket és információt lehet kérni : +36-1 240 6953 és +36-1-240 7953
✲ ✲ ✲
Ha banki átutalással akar támogatni, íme a Szabad Sávért Alapítvány számlaszámai:
HUF 10918001-00000068-67980006 SWIFT (BIC): BACXHUHB IBAN HU 83 10918001 00000068 67980006
EUR 10918001 00000068 67980020 SWIFT (BIC): BACXHUHB IBAN HU 93 10918001 00000068 67980020
USD 10918001 00000068 67980037 SWIFT (BIC): BACXHUHB IBAN HU 22 10918001 00000068 67980037
VAGY Fizethet bankkártyával is a magyar SimplePay fizetési rendszer segítségével...
A Mi Hazánk március 15-i megemlékezésén Toroczkai László pártelnök beszédében egyebek mellett azt fejtegette, hogy szerinte az amerikaiak keze van az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában. Amikor erről beszélt, kitért Radosław Sikorski lengyel politikusra is, és ha már róla volt szó, nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy Sikorski felesége, Anne Applebaum zsidó.
„Anne Applebaum, aki Amerikában… ugye AppleBAUM… túlélő, ugye. A családjával együtt, mindent túlélt”
– fejtegette a pártelnök a hallgatóság nagy derültségére.
Március 15-én különösen rosszízű az antiszemita hangulatkeltés, már csak azért is, mert – bár a magyar történelemórák tananyagából ez többnyire kimarad – 1848. március 15. után antiszemita erőszakhullám söpört végig az országon, a közrend átmeneti felbomlása az ország több településén is felszínre hozta lakosság zsidóellenességét, és halálos áldozatokkal járó pogromokra is sor került.
Több mint harminc városban törtek ki kisebb-nagyobb antiszemita zavargások, ezekben összesen több tízezer fő vett részt. Ahogy Kádár Gábor és Vági Zoltán történészek írják, a pogromok résztvevői között voltak magyarok, németek, szlovákok, polgárok, diákok és parasztok, férfiak és nők egyaránt...
Március 14-én a délelőtti órákban Szevasztopoltól délnyugatra két orosz SzU–27-es vadászgép leszedett egy MQ–9 „Reaper” amerikai pilóta nélküli harci repülőgépet. Azzal, hogy az amerikai drón a Fekete-tengerbe csapódott, a politikai üzenet küldésén túl az oroszok annak technológiájához is hozzájuthatnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 384. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Azzal, hogy az amerikai drón a Fekete-tengerbe csapódott, a politikai üzenet küldésén túl az oroszok annak technológiájához is hozzájuthatnak
- Az amerikaiak nem tudják megakadályozni, hogy az eszköz roncsa az oroszok kezébe kerüljön
Részletes helyzetkép:
Március 14-én a délelőtti órákban Szevasztopoltól – forrásoktól függően – hatvan vagy százhúsz kilométerre délnyugatra légi incidens történt két orosz SzU–27-es vadászgép, illetve egy MQ–9 „Reaper” amerikai pilóta nélküli harci repülőgép (UCAV; unmanned combat aerial vehicle) között. Az eseményről elsőként az USA Európában és Afrikában állomásozó légierejének parancsnoka, James B. Hecker tábornok adott hírt késő délután. A nemzetközi légtérben rutin felderítőműveletet végző MQ–9-est elfoghatták, majd ezt követően az egyik vadászgép a drón légcsavarját találta el. Mindennek következtében az UCAV működésképtelenné vált, és az amerikaiaknak meg kellett hozniuk a döntést: az eszközt a nemzetközi vizekben elsüllyesztik...
G7.HU Szerzők: NAGY ZSOLT, STUBNYA BENCE 2023.03.16.
„Akinek van munkája, állása, az becsülje meg, és tegyen meg mindent azért, hogy maradjon is meg. A kata biztosította kiskapuk bezárultak, és nem is nyílnak újra. Európa recesszióba fog süllyedni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 15-én a Kossuth Rádióban.
A miniszterelnök vészjósló szavai aztán részben beigazolódtak. Mind a hazai, mind az európai statisztikák szerint évek óta nem látott mértékben buktak be a vállalkozások, ami még akkor is komoly veszteségnek számít, ha az előzetes várakozásoknál sokkal válságállóbbnak bizonyultak az uniós gazdaságok.
Az alábbi grafikonon látszik, hogy Magyarországon tavaly az év második felében jelentősen megugrott a felszámolási eljárások száma, és mindez már az összes regisztrált cég számának csökkenésében is látványosan megmutatkozik a statisztikák alapján.
Azonban nehéz tisztán látni, hogy ezt pontosan mi okozta, ugyanis a gazdasági helyzet romlása több negatív trenddel járt együtt. A G7 által megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy több hatás is hozzájárult a cégek tömeges megszűnéséhez. Azonban abban már eltértek a vélemények, hogy a különböző okok milyen arányban magyarázzák a jelenséget...
Halmai Gábor alkotmányjogász nincs meggyőzve arról, hogy az Európai Unió valóban akarja, hogy Magyarország visszatérjen azokhoz a feltételekhez, amelyek alapján 2004-ben felvették az uniós tagállamok közé. Az egyetemi tanár a Klikk Tv Tíz című műsorában arról is beszélt Bolgár Györgynek, hogy a rendszer megváltozásához más kényszerítő körülményekre is szükség van, akár az EU-n, de legfőképpen az országon belül.
Az Európai Unió alapvetően demokratikusnak elképzelt államok közössége, amely a tagállamok érdekei alapján szerveződik és működik. A fő érdek pedig a gazdasági érdek. Így hozták létre európai gazdasági közösségként, ami később, amikor már Európai Unióvá vált – a kilencvenes évek elején – kezdte azt hangoztatni, hogy egyszersmind értékközösség is. De még manapság sem ez a meghatározó eleme – vélte Halmai Gábor.
Az egyetemi tanár szerint, amikor az értékek megköveteléséről, kikényszerítéséről van szó, akkor nagyon sok esetben az EU, és az őt meghatározó tagállamok továbbra is alapvetően a gazdasági érdekeik szerint működnek. Az Európai Unió vezető tagállamai lényegében 2018 után kezdtek el azon gondolkodni, hogy gazdaságilag nem kifizetődő nekik továbbra is pénzelni egy olyan államot, amelyben a pénz elfolyik, nagy valószínűséggel oligarchák, vagy akár néhány vezető kezébe, vagy zsebébe vándorol. Ezért kezdték el védeni a saját adófizetőik, és ezen keresztül persze az Európai Unió befizetőinek az érdekeit. Ez jelenti a változást, ami viszont továbbra is gazdasági érdek...
Főznél? Elég lefotózni a hűtő tartalmát, és a GPT-4 azonosítja az élelmiszereket, majd több lehetséges receptet is ajánl. Az új modell kreatívabb, okosabb, pontosabb és biztonságosabb, mint a ChatGPT-t működtető GPT-3.5, és egy jogi szakvizsgán jobb eredményt ér el az emberi vizsgázók 90 százalékánál.
Nem revolúció, csak evolúció – így foglalhatók össze az első benyomások az OpenAI legújabb nyelvi modelljéről, a kedd este bemutatott GPT-4-ről. Még a mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezetője, Sam Altman is azt nyilatkozta, hogy az évek óta várt GPT-4- a nagy hype miatt valószínűleg csalódást okoz majd, ami tehát nem forradalmi újítás, de mindenképpen fontos lépcsőfok a generatív AI történetében.
Közel három éve annak, hogy az egykor nonprofitként működő, de ma már kis híján a Microsoft leányvállalataként szolgáló OpenAI megjelentette a GPT-3 nevű nagy nyelvi modelljét, amely ugyan chatelni még nem tudott, de már nagyjából hozta azt, ami a tavaly év végén ledobott ChatGPT varázsát adja. Egyszerű utasításra verset, esszét, kódot írt, utazási tippeket vagy életvezetési tanácsokat adott, és megtévesztően emberi szöveget generált.
Mindez a ChatGPT érkeztével sokkal interaktívabbá és gördülékenyebbé vált, ráadásul a chatbot már a 2020-ban kiadott GPT-3 finomított változatán, a GPT-3.5 modellen alapszik. A most bemutatott GPT-4 legnagyobb újdonsága az elődjeihez képest, hogy míg azok csak szöveget tudtak kezelni, az új változat úgynevezett multimodális modell, vagyis a szövegek mellett képekkel is dolgozik. Ez egyelőre csak a bemeneti oldalon igaz: egy feltöltött képet körbe tud írni, de szövegből még nem tud képet generálni...
Adót csalnak, nem lesz nyugdíjuk, nem adóznak eleget, igazából alkalmazottak – a katatörvény átírásakor ilyen érvek hangzottak el amellett, hogy a legtöbb használót kizárjanak a katás adózásból. Az érveket csak számokkal nem támasztották alá, amiket ezért kikértünk a Pénzügyminisztériumtól. Most megkaptuk a grafikonokat, amikből kiderül, hogy:
- évről évre egyre többen váltottak a katára, akik előtte nem vállalkozók, hanem alkalmazottak voltak;
- a kata 12 milliós felső határa miatt rengeteg adótól esett el az állam;
- és a katások a jövedelmük döntő többségét nem magánszemélyektől, hanem cégektől szerezték;
- a sokat szajkózott tömeges csalásoknak viszont továbbra sincs nyomuk.
Emlékszik még valaki, hogy mi volt a kata? Egy adózási forma, amivel nagyon egyszerűen, minden hónapban ugyanazt az összeget befizetve lehetett adózni egyéni vállalkozóknak. Ezt az adózási formát még a Fidesz vezette be, és egyszerűsége, valamint az alacsony adómérték miatt több százezren használtak.
Tavaly nyár elején a kormány környékéről elkezdtek szállingózni a vélemények, hogy a kata rendszerét át kell alakítani. Ezzel a szándékkal sokan egyetértettek, hiszen addigra elterjedt, hogy rengetegen a rendesen bejelentett munkaviszonyuk helyett adóznak katával, egyszerűen adóoptimalizálási céllal.
A kormány végül szokatlan gyorsasággal és határozottsággal július 11-én hétfőn benyújtotta a kata átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amit mindenféle társadalmi vitát megelőzendő már másnap, július 12-én el is fogadtak. Csakhogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem a visszaéléseket szűrték ki a rendszerből, hanem egészen egyszerűen kivégezték a katát: az új törvény értelmében ugyanis szeptember óta csak azok katázhatnak, akik kizárólag magánszemélyeknek nyújtanak szolgáltatásokat, ez pedig elég kevés ember. Az egyetlen kivételt a kormány régi barátai, a taxisok jelentik.
A törvény megszavazása több százezer embert érintett elég kellemetlenül, akik közül sokan a következő napokban tüntetéseket szerveztek, többször lezárták a Margit hidat, őket a rendőrök egyszer elektromos sokkolóval oszlatták fel. A tüntetések később elhaltak, a volt katások nagy része pedig szitkozódott egy jót, keresett egy könyvelőt, és áttért egy másik adózási nemre.
Központosítás, öncenzúra, nacionalista narratíva, ideológiai beavatkozás: komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – tudta meg a Népszava. Információink szerint Koltay András NMHH-elnök bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és távozóban megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
„Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet”. A megállapítás abból a lapunk birtokába jutott jelentésből való, amelyet az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készített magyarországi látogatásáról.
Általános megítélésük szerint a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi. A Népszava birtokába jutott jelentésben a delegáció ezzel szemben komoly aggályokat fogalmaz meg a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban.
A beszámolóban a képviselők kifogásolják a média szabályozását, kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét és szóvá teszik a KESMA megalakulását, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
Bírálják, hogy a közszolgálati média minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak, és hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti sajtó kapja.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegációval folytatott eszmecserén kifejtette, hogy a médiapluralizmusnak nincs meghatározása. Véleménye szerint a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett. Bár a látogatásról készített összefoglalóban nem szerepel, információink szerint Koltay András bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és távozóban megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra...
A rendszer ellen tüntetnek Budapesten. Mit hozott ki Orbán Petőfiből 2023-ra vonatkozóan? Mit csinál a MOL Szlovéniában, és mi köze Semjén Zsoltnak a NATO-bővítéshez? Dobja a kormány a németeket, az új barát Franciaország? Nemzetközi lapszemle.
Rendkívül központosított autoriter rendszerként jellemezte a tudósítónak a tüntetés egyik szónokaként is fellépett pedagógus az orbáni rezsimet, és azt hangsúlyozta, hogy ez már nem is csak kormány-, hanem rendszerellenes mozgalom is, amiért hónapok óta küzdenek. Az ország legnagyobb nemzeti ünnepén – jegyzi meg a tudósítás – Orbánnem a fővárosban, hanem egy kisvárosban beszélt követői előtt. Az elhangzottakból azt emelte ki az írás, hogy Petőfit ugyan megölték a forradalomban, de a magyarok még mindig úgy érzik itt van köztük, amikor idegen erők akarják saját akaratukat az országra kényszeríteni, amikor meg akarják mondani, hogyan éljen.
Az emberek maguk előtt példaként látják Petőfit, amikor a világ nagyhatalmai újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. A cikk zárásaként összegzi: a magyar kormány az EU egyik leghangosabb kritikusa, miután "Brüsszel" milliárdokat tart vissza a magyar kormánytól annak állami szinten kiterjesztett korrupciójára illetve a jogállami normasértésekre való indoklással.
39 szlovén kutat ad el a Shellnek a MOL, hogy az osztrák OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének megszerzéséhez megkaphassa az ehhez szükséges uniós jóváhagyást – számol be az akvizíció részleteiről az Euractiv, amit a cég fontos mérföldkőnek tekint. A MOL 301 millió eurót (120 milliárd forint) fizet. A versenyhivatal azonban aggályát fejezte ki a piac várható koncentrációja miatt, a piaci verseny felszámolásának veszélye láttán, merthogy így két nagy cég maradhat versenyben: az egyelőre első helyen álló Petrol illetve a MOL. A későbbiekben a Shell léphet a harmadik helyre.
"Semjén Zsolt kérésére" ismét halasztja a magyar parlament a finnek és a svédek NATO-tagságának a ratifikálását – írja az orosz Nemzeti Hírszolgálat. A miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottággal való egyezetetés elhúzódására hivatkozik, de a lap szerint a magyar kormány semmilyen feltételt nem szabott a két tagjelölt országnak. Az írás emlékeztet arra is, hogy Orbán Viktor korábban az Oroszországgal való együttműködés jövőjének átgondolásáról beszélt a kereskedelmi kamara fórumán.
Az ukrán Európai Pravda beszámolt a legfrissebb magyar közvéleménykutatásról, ami szerint a magyarok 84 százaléka támogatja az uniós tagságot a kormány Brüsszel-ellenes politikája ellenére. Mindössze 14 százaléka ellenzi, ebből pedig csupán 4 százalék - kategorikusan. Az elemzés kiemeli, hogy a támogatók közt ott vannak a fideszesek is, és hogy a Huxitot nagyjából ugyanennyien elutasítanák akkor is, ha Orbán ki akarná vezetni az országot az EU-ból. A magyarok többsége szerint Oránnak sokkal keményebben kellene ellenállnia Oroszországgal szemben.
Macron francia elnök az Európai Unió egységének fontosságárólbeszélt az Orbánnal folytatott találkozója után, és hogy Budapest és Párizs az eddiginél szorosabban akarnak együttműködni az energiaiparban. Ha szükséges, még Németország ellenében is – írja a FAZ, amely szerint nagy az egyetértés a két politikus közt a védelmi politikában is.
A magyar kormány is csatlakozott a franciák vezette nukleáris szövetséghez, amely 11 uniós tagállamot tud sorai közt. Orbán a volt, félig magyar származású volt elnökkel, Sarközyvel is találkozott, aki szintén az atomenergia mellett kardoskodik. A magyar külügyminiszter megerősítette a franciákkal való együttműködést Paks 2. esetében, amennyiben a németek továbbra is akadályozzák az építkezést.
Civilek, tanárok, diákok és ellenzéki szimpatizánsok vettek részt a Szabadságmeneten. A tüntetések remélt hatásairól és a pedagógusok helyzetéről kérdeztük őket..
A kormány számos döntése, köztük az új köznevelési törvény ellen tiltakoztak civilek, tanárok, diákok és ellenzéki szimpatizánsok a szerdai Szabadságmeneten. A tüntetések remélt hatásairól és a pedagógusok helyzetéről kérdeztük a demonstrálókat.
A március 13-án megszervezett eseményen a helyi média tevékenységét Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő “méltatta” Zalaegerszegen.
Hogy mi célból jött létre a médiában való aktivitásra utaló névvel (Status Media Project Kft.) ez a vagyonkezelő cég – amely immár a sokadik ilyen profilú társaság Mészáros érdekeltségei között –, azt nem tudni.
A Magyar Hang lapigazgatója három másik magyar hetilappal együtt magyar bíróság előtti pert és az Európai Bizottságnál panaszt tervez. Állításuk szerint az Orbán-kormány torzítja a versenyt azzal, hogy kizárólag a kormánypárti médiumoknak ítéli oda a hirdetéseket, és ezzel masszívan korlátozza a médiaszabadságot. És ebben a svájci Bussnang vonatgyártói is benne vannak.
Hanem minden mással. A kormány azonban makacsul kitart az akkumulátorgyártási kapacitások kiépítése mellett, Debrecenben már elkezdődtek a munkálatok, a gyárat a tervek szerint 2025 körül adják át.
A szigorítás az egész országra érvényes lenne, ám világosan látszik, hogy leginkább Budapest agglomerációjára „céloztak”: az új építkezések indításához olyan feltételeket szabnának, amelyeket a vonzáskörzet településein szinte lehetetlen lenne teljesíteni.
Egy újságíró által megosztott videón gyerekek, kisdiákok láthatók, amint géppisztolyok tisztítását, szét- és összeszerelését gyakorolják, valamint az is, hogy katonai gyakorló
Az egyik budapesti iskolában az igazgató lefújta (betiltotta) a diákok március 15-i, ünnepi előadását, mert beszart. Az iskoláját féltette vagy csak saját magát, nem tudni és nem is érdekes, de az agyában bekapcsolt a Menyhárt Jenő (Bizottság) által megénekelt kopasz cenzor, és így cselekedett, ahogy. Indoka a látványos és lehangoló akcióra az volt elmondása szerint, hogy a gyermekek előadásában Petőfi „Akasszátok fel a királyokat” című versének szavalása során a refrén egy helyen „elnyelődött” úgymond, így Orbán Viktort lehetett odagondolni. Nem tudjuk, nem hallottuk az akusztikát.
Bár elnyelődés nélkül is előfordulhat ilyen baleset, ám ennek megakadályozására gondolatrendőrségre volna szükség, ilyenje azonban igazgató úrnak nincsen. „Ha ez kimegy, vége az iskolának” – mesélte még a lehangoló döntésről, s bár a tudósítások nem írják, magunk látjuk, amint reszket a lába, és csorog róla a jéghideg izzadság, ezért inkább a magunk részéről sajnáljuk szegény direktort, hogy ilyen országban kell élnie. Bár hozzá tesszük, hogy mi is ebben tengetjük magunkat. A diákok a döntés után forradalmat játszottak az iskolában, petíciót fogalmaztak, aláírásokat gyűjtöttek, ilyenek.
De ez nem az a nap volt, nem az az óra és perc, amikor ügyüket jóvégre vihették volna, az ünnepi műsor tehát elmaradt. És az iskola, valamint annak igazgatója így áll előttünk a kiábrándító képben, a gyermekek pedig találkoztak a valósággal, ahol majd felnőtt korukban elmesélik nekik, hogy az élet nem habostorta, Pelikán. Viszont, mivel ünnep volt, és épp március 15-e, a kedves vezető is adott műsort, s pont Petőfi szülőházánál, mert odaette a rossebb, ahol azt hozta a hallgatóság és az összes magyarok tudomására, hogy mindannyiunkban lakik egy kis Petőfi. Szép gondolat.
Ugyanakkor az is látszik, hogy az emlegetett iskola diákjaiban megbúvó kis Petrovicsot képen vágták, és hiába akarták volna elmondani, hogy akasszuk fel a királyokat, mert ettől mi állítólag indultunk volna Kiskőrösre ezt a miénket fölkötni. Így lehet elképzelni a félelmeket és reszketéseket mindkét oldalon, viszont az a kérdés motoz bennünk mindenképp, hogy maga I. Orbán V. nagykirályunk, amikor a tavaszi szélben Petőfit dicsőítette, végig gondolta-e, hogy épp a költő az ő fajtájával mit is csinált volna. De ezt sosem tudjuk meg, mert lekaszabolták őt az oroszok, amit viszont nagy királyunk elfelejtett megemlíteni.
Elhallgatva, szemlélve így az aktuális ünnepi delíriumot, az a benyomásunk támadt, hogy ott, Kiskőrösön a beteg épp Petőfinek álmodja magát. Olyan tulajdonságokkal ruházta őt fel, amit magának is szeretne tudni, de ez nem igazi nóvum nála. Emlékezhetünk, a futball vébé után Messinek képzelte magát, a pici embernek, aki meghódítja a világot, és az a lába előtt hever. Ezúttal Petőfi lett. Előfordulnak ilyen balesetek a betegség lefolyásában, ám ebben az egész történetben csak az a zavaró, ha ő álmodhatja magát világforradalmár költőnek, gyermekeink miért nem tehetik meg ezt. A szelleme elveszi a játékukat.
Ám ne higgyük, hogy a kisdedek móka nélkül maradtak ezen a napon. Úgy fogalmazhatnánk, annak képzelhették magukat, amit a hatalom megengedett nekik, s itt, minálunk, a fatornyosomban épp kicsi huszárnak. Viszont nem akárhogyan. Nálunk a soknevű honvédelmi kaszinós járt emelni az ünnep fényét és utat mutatni tévelygő lelkeinknek, de már maga a megemlékezés címe is beszédes volt: „Ágyúinkat ismét nyugat felé fordítjuk”. No most, Buddhában testvéreim, engemet tessenek fölkötni, ha ebben viszont nincs ordas áthallás, csupán a másik irányba, amit viszont lehet ezek szerint...
Sűrű napok zajlanak a pedagógusok érdekvédelmében. A szakmai és civil szervezetek is elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt, oktatást érintő törvénymódosításokat. Úgy vélik, azok csak tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A szervezetek nem is tétlenkednek. A PSZ és a PDSZ sztrájkot hirdetett, a TASZ a Helsinki Bizottság és a CKP kritikáját eljuttatta a kormánynak, a Szülői Hang petíció küldésére buzdított. Hétfőn megkezdődött a kirúgott tanárok első pere. Közben a Belügyminisztérium közölte, már 15 ezer pedagógus véleményezte a teljesítményértékelési koncepciót.
A kormány március 2-án bocsátotta véleményezésre – a köznyelvben „státusztörvényként” elhíresült – köznevelési törvénymódosításának a tervezetét. Eszerint megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, s más kérdésekben is csökkentenék a pedagógusok társadalmi rangját és egzisztenciális biztonságát. Ugyanakkor a tervezet egyáltalán nem veszi/vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az utóbbi egy évben megfogalmaztak.
ACivil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZés a PSZ-szel közösen állt ki a tervezet ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés nem segíti, hanem tovább csorbítja a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A tanulók fegyelmi ügyekben kiszolgáltatottabbá válnának és a módosítás – miután a tanévet elnyújthatóvá teszi – azt sem veszi figyelembe, hogy a gyerekek számára fontos az oktatási-nevelési környezet stabilitása. Szerintük széles társadalmi egyeztetésen alapuló reformra lenne szükség ahhoz, hogy érdemi változás történjen az oktatásban. Ez a törvénytervezet nem reagál az oktatás problémáira, sőt, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása sérti a diákok oktatáshoz való jogát. Az új rendszer egyes elemei ráadásul kifejezetten retorzió jellegű válaszlépések a tanársztrájkra és a szülői, tanulói tiltakozásra. Az említett szervezetek elvárják, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel...
Magyarország megannyi falujának főutcája Petőfi, és biztos, hogy nincs az országban olyan település a fővárostól a legkisebb zsákfaluig, ahol ne lenne elnevezve jelentősebb közterület a Nemzeti Dal költőjéről. Tiszteljük a lenagyobb magyarként számon tartott Széchenyit és a talán leghíresebbet, Puskás Ferencet is, de vitán felül a kétszáz éve született, mindössze huszonhat évesen meghalt költő-forradalmár a magyar kollektív emlékezet legnagyobb hőse. De mikor és hogyan alakult ki Petőfi Sándor kultusza és mennyi belőle a mítosz? Katona Csaba történészt, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársát kérdeztük.
A nyolcvanas évek még éppen létező szocializmusát megélő emberként elgondolkodtatott, hogy Petőfi legendája vajon mennyire a második világháborút követő rendszerek terméke. Magyarországon nem forradalommal jutott hatalomra Rákosi proletárdiktatúrája, a tanácsköztársaságba torkolló őszirózsás forradalom emlékezete pedig már akkoriban meglehetősen ellentmondásos volt, a negyvenes-ötvenes években pedig bőven éltek még élő szemtanúi. Vagyis a kommunista vezetők kénytelenek voltak egészen 1848-ig visszatekinteni hősökért.
A Kádár-korban a karácsony és a húsvét mellett március 15. volt a legnagyobb kollektív ünnep, már kiscsoportban, társas lénnyé válásunk legkorábbi szakaszában megtanultuk, mit jelent, ha a kokárdaviseléssel egy eszme történetében válik közösséggé egy csoport. Hamarabb tanultuk meg a „Talpra magyart” elszavalni, mint elolvasni. Hamarabb tanultuk meg, mint a Himnuszt.
Katona Csaba azt mondja, mindez igaz, de Petőfi kultuszát nem a pártállami évtizedek teremtették meg, csak nagyon ráerősítettek.
A pártállam születése lényegében egybeesett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójával. Nem tartott sokáig felismerni, hogy Petőfi, az alulról jövő tehetség, aki a népies versezetet beviszi a magyar irodalomba, aki életét áldozza a szabadságharcban, aki költeményeiben a világforradalmat hirdeti, nagyon belepasszol a mindent uraló szocialista ideológiába, főleg, ha a személyét és az életét kissé hozzáigazítják.
Ebben az időszakban kezdődött a közterületek Petőfire nevezése, az emléktáblák avatása...
Osztovits Szabolcs, a Fazekas nyugdíjas irodalomtanára idén megjelent könyvében egy sor Petőfi-legendával leszámol, kiigazítja vagy összefésüli az ellentmondásos részleteket, megcáfolja az alaptalan anekdotákat, miközben olyan epizódokat hoz felszínre, amelyek az elmúlt 174 évben homályban maradtak.
„Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék nem vezette az 1823. január 1-jétől 1849. július 31-ig terjedő életút és alkotói pálya rögzítését” – írja Osztovits Szabolcs a Sors nyiss nekem tért – Petőfi Sándor életének krónikája című monográfia előszavában.
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium ma már nyugdíjas irodalomtanára szándéka ellenére mégis egy sor legendával leszámol a kötetben, kiigazítja vagy összefésüli az ellentmondásos részleteket, megcáfolja a sosem volt eseményeket elbeszélő anekdotákat, miközben olyan epizódokat hoz felszínre, amelyek az elmúlt 174 évben homályban maradtak.
A 26 és fél év történéseit szinte napról napra elbeszélő krónika mellett Osztovits külön fejezetet szentelt azoknak, akik Petőfi Sándor életében említésre méltó szerepet játszottak. A 217 rövid portréban családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák-szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok, könyvkiadók, cenzorok szerepelnek. A harmadik rész a Petőfi rövid, de annál sűrűbb életében megjelent köteteket lajstromozza, számba véve a beharangozókat, a lapokban és folyóiratokban megjelent recenziókat, valamint a sajtóvitákat...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2023.03.15.
...Az a virágzás ebből a versből sarjadt ki. Annak az árát Petőfi Sándor fizette ki a harcmezőn.
Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
De rabok leszünk mindörökre, mert a szabadságra alkalmatlanok és méltatlanok lettünk. Nekünk fényesebb a kardnál a lánc, az ékesíti a magyar kart. Rabságban élünk, vagy elmegyünk olyan népek országaiba, akik különbek voltak nálunk, kivívták és megőrizték a szabadságukat. Sokan más szabad népek országából is a zsarnokot éltetik, a diktátort támogatják. Mások a rabságból és a zsarnokságból köpködnek szabad népekre, akik segíteni akarnak. De ők ellökik a segítséget. Petőfit is. Ennél nagyobb szégyen és gyalázat nincs. Mi nem lemossuk, hanem növeljük a gyalázatot.
Miért van ez így? Mert ennek a népnek drágább a rongy élete, mint a haza becsülete. Ezek a fogalmak semmit nem mondanak neki. Mindenki Pató Pál lett. Szerencse, hogy Petőfi ezt nem érhette meg. Nem látja a sok sehonnai bitang embert, akikért teljesen feleslegesen adta az életét. Akik arra sem képesek, hogy megőrizzék és tisztán tartsák az áldott emlékét. Orbán Viktor ezzel átlépett egy nagyon súlyos határt. Ha a magyar nép nem is, a történelem és a sors elégtételt vesz rajta ezért az átkozott gaztettért. Ahogy a magyarokon is, akik ezt hagyták. Megérdemlik egymást.
Demeter Szilárd a forradalom nemzeti ünnepének előestéjén új dimenzióba helyezte saját hűségét ’48 eszméihez.
Történt, hogy egy nemzetközi könyvvásárona magyar pavilonban kiállították a Meseország mindenkié című mesekönyvet, tudják ez az a mű, amelyet a magyar kultúra éber őre, Dúró Dóra ledarált, ugyanis, mint azt most Demeter főmegbízott kifejti, a könyv szerintük a „genderpropaganda” terméke, és mint ilyen ledarálandó. Plusz még kiderült, hogy egy Demeter által kinevezett fordítói kollégium pénzt szavazott meg a könyv fordítására.
Mindez a rémtörténet arra indította Demeter Szilárdot, a ’48-as forradalom autentikus örökösét, hogy az ünnep előestéjén egyfelől feloszlassa a Kuratóriumot. Másfelől pedig, de ez olyan szép, hogy idézem őt magát:
„A Petőfi Kulturális Ügynökség a nemzetközi könyvvásárokon a magyar kiadók számára csupán lehetőséget biztosít a bemutatkozásra és tárgyalások lefolytatására. Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra.” (Írta a Mandinernek - ahogy arról beszámolt a Klubrádió is.)
Namármost. Demeter a forradalom lángjának éber őre, abbeli aggodalmában, hogy a magyar alkotmányosságot néki kell védenie, nem beszélve annak szelleméről, amit dettó, és még továbbá a „genderpropaganda” elleni forradalmi küzdelem hevében ezentúl előzetesen bekéri a kiadóktól a nemzetközi könyvfesztiválokra kivinni szándékozott műveket „alkotmányossági vizsgálatra.”
Akkor most tegyük tisztába. A Petőfi Irodalmi Ügynökség (sic!) főnöke vagy elnöke, most tessék figyelni: be akarja vezetni a cenzúrát magyarhonban.
Lássuk be: ez nem semmi, különösen a 12 pont árnyékában. Még továbbá, hogy csavarjon is egyet az ügyön, közli, hogy ő nem akar cenzúrát, csak a gyerekeit védi:
„A magam részéről a továbbiakban sem szeretnék cenzúrát – de gyakorló apaként gyermekeink védelmét mindennél fontosabbnak tartom.”
Lássuk be, így azért mindjárt más. Felszámolok egy kuratóriumot mert „hibás” döntést hozott, bekéretem a könyveket előzetes „alkotmányossági vizsgálatra”, mert mindennél fontosabb az alaptörvényi szellem és gyermekeink védelme.
Akkor szögezzük le: Csakis egy diktatúra vezethet becenzúrát, a szólás és a kultúra szabadságát védő demokrácia soha. Még a létezett szocializmusban is hiába követelte, persze iróniából, Eörsi István a cenzúra bevezetését, ott is csak a delfinológia működött, vagyis sunyiban húzták meg a műveket, Cenzúra Hivatalt nem mertek formálisan bevezetni.
Na de majd most. Mire valóa forradalom ünnepe? Hát arra, hogy a hatalom ellenforradalmi pontokat valósítson meg. Mielőtt még a további 11 „ellenforradalmi pontot” kitalálnám, szeretnék néhány megjegyzést fűzni Demeter úr mesekönyv elleni döntéseihez:
Végignéztem az Alaptörvényt, hogy vajon mire gondolhatott a Főcenzor. És arra jutottam, hogy ő az emberi méltóság védelmét keresi, nos ez valóban benne van az Alaptörvényben, a probléma csak az, hogy a Meseország mindenkié éppen hogy védi és nem támadja az emberi méltóságot. Idézem a kötet bevezetőjét: „Ez a mesegyűjtemény azért született meg, mert úgy gondoljuk, a mese akkor marad életben, ha minél többen használják. A Labrisz Egyesület arra kérte a kötetben szereplő szerzőket, hogy meséljenek el újra egy számukra fontos, klasszikus történetet a saját nézőpontjukból. Engedjék érvényesülni benne a mai kor tapasztalatait, és bátran válasszanak olyan hőst, akivel a kevesek, a marginalizált helyzetben élők különösen tudnak azonosulni anélkül, hogy a szöveg didaktikus lenne.” Ha ez nem éppen az emberi méltóság védelme, akkor mi az? Hiszen pont a „marginalizált helyzetben” lévő embertársainknak szeretnének segíteni a könyvvel. Védik és nem támadják az emberi méltóságot. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy ha egy szülő úgy érzi, hogy korai még a gyermekének mondjuk leszbikus szerelemről hallani mesét, akkor persze nem kell neki ilyet felolvasni, de egyrészt ez legyen a szülők és a nevelők kompetenciája, másrészt a mindenkori hatalomnak semmi dolga a mesekönyvekkel. A „gyerekeink védelmét”, amit annyit hangsúlyoz a kormány, nem akkor látja el egy társadalom, ha diktatórikus eszközökkel „védi meg az állampolgárokat”, hanem ha a szabad emberi közösség, így a szülők, a tanárok közössége dönt olyan kérdésben, hogy mit olvas a gyereknek vagy mit tanít meg és hogyan.
Szorosan idetartozik az az elképesztő nyelvi manipuláció, ami a „gender” szó használata körül nálunk zajlik: „a Meseország mindenkié genderpropaganda-mű.” -írja Demeter Szilárd. Ennek a kijelentésnek az ég egy adta világán semmi értelme, leszámítva azt a kormányzati kampánynyelvet, mely a „gender” szóhoz valami gyerekellenes, abnormális jelentéstartományt rendel, csakis azért, hogy hergelje a híveket. Nos, lehet gyűlölködni, lehet összevissza beszélni, lehet a gender szakokat betiltani, de ettől még a diktatúra az diktatúra marad: szándékosan manipulál a „gender” szóval, összemos benne mindent, ami az ő állítólagos „keresztény” ideológiáját „veszélyeztetné”, csak éppen a posztorwelli kísérlet, bár rengeteg kárt okoz, hosszú távon érvénytelen: ki fog derülni, hogy sem Nyugaton, sem sehol, a gender nem őrület, nem propaganda, hanem tetszik vagy sem tudomány, mely a társadalmi és nemi szerepek összefüggéseit, a társadalmi és a nemi szerepek identitásproblémáit kutatja, és, szemben Demeter és hatalmi kollegái tudatlanságával, a gender senki ellen nem lép fel, nem kérdőjelezi meg a heteroszexuális kapcsolaton alapuló életmódokat, viszont igenis védi az elnyomott, „abnormálisnak” titulált eltérő, marginális életmódok egyenjogúságát. Vagyis: az emberi méltóságért és a gyerekeink védelméért létezik, és nem ellenükben.
Az emberi méltóság ellen az vét, aki a forradalom ünnepének előestéjén a cenzúra bevezetésével fenyeget és adminisztratív döntéseket, tiltásokat hajt végre színtiszta hatalmi érdekeket szolgálva.
