Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
2023. december 10., vasárnap
RÁADÁS: RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020
RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020
Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
PUSZTAI ERZSÉBET: JÓL MŰKÖDŐ RENDSZERREL LEHET VISSZASZORÍTANI A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEKET
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.10.
A kórházi fertőzéseket a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet 100 százalékban eltűntetni, viszont a legnagyobb gondossággal, a szigorú szabályok betartásával nagyon komolyan csökkenteni lehet a számukat – mondta a Hírklikknek Pusztai Erzsébet orvos, korábbi egészségügyi államtitkár. Ehhez pedig jól működő rendszer kell, hogy a megfelelő számú dolgozó, normális, megtervezett munkarendben, jó dologi feltételek között tevékenykedhessen.
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…
Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni.
A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka?
Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…
Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak.
Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?
...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.10.
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…
Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni.
A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka?
Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…
Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak.
Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?
...
A PISA-FELMÉRÉS SZERINT KIKÉSZÍTI A DIÁKOKAT A TELEFONFÜGGÉS
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.09.
A friss PISA-eredmények nemcsak arról számoltak be, hogy a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlaghoz képest valamivel kevésbé zunant mélyre, és hogy matematikából még soha nem született Magyarországon ilyen alacsony átlagpontszám. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévi oktatási-tanulási felmérése, a PISA (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) idén a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat. Ezek azt mutatják, hogy a több mint 70 ország több millió 15 éves diákjának mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár együtt.
A friss PISA-adatokból kiolvasható:
Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.
A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.
Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.09.
A friss PISA-adatokból kiolvasható:
- A magyar diákok 31 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki a telefonján a közösségimédia- és egyéb alkalmazások értesítéseit a tanórák alatt, ez egyébként 6 százalékkal magasabb az OECD-áltagnál.
- Majdnem 50 százalékuk az idő felében vagy annál gyakrabban hagyja ezeket az értesítéseket bekapcsolva tanulás alatt.
- A magyar diákok 40 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki az értesítéseket addig, amíg alszik. Ez 10 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál.
- A magyar diákok fele otthon mindig vagy szinte mindig közvetlen közelében tartja telefonját azért, hogy meg tudja válaszolni az érkező üzeneteket. Ez megyezik az OECD-átlaggal.
- A magyar diákok körülbelül 40 százaléka tapasztal legalább néha stresszt a tanórákon amiatt, hogy nincs online és nem válaszol meg üzeneteket ezalatt. Ez kicsivel több, mint az OECD-átlag.
- Mentális egészség, tanulmányi eredmény
Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.
A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.
Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről...
DIGITÁLIS MÉREG? A KÖZÖSSÉGI MÉDIA VESZÉLYEIRE FIGYELMEZTETNEK AMERIKAI EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA BUDAPEST
2023.12.09.
A fiatalok mentális állapotát érintő lehetséges közegészségügyi fenyegetésnek tartják egyes városi egészségügyi vezetők az Egyesült Államokban a közösségi média terjedését, ezért helyi szinten próbálnak szabályozást kialakítani.
Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.
„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.
A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.
Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.
A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.
A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.
New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.
Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.
„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat...
Szerző: SZABAD EURÓPA BUDAPEST
2023.12.09.
Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.
„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.
A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.
Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.
A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.
A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.
New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.
Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.
„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat...
A NYUGDÍJASOK ELVÁRNÁK, HOGY A NYUGDÍJÁBÓL MINDENKI MEG TUDJON ÉLNI
24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.
Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok. Elnökükkel, Karácsony Mihállyal azt beszéltük át, mivel indokolják a nyugdíj összegét érintő általuk szorgalmazott változtatásokat. Másképp számolnák a nyugdíjakat, más alapon szeretnének nyugdíjemelést, és feltétlenül elvárnák, hogy a legkisebb nyugdíj is elég legyen egy szűkös megélhetésre.
Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.
Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.
Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.
A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.
2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.
A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.
Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.
Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.
Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.
- A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.
A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.
- Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.
2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.
A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...
„A NŐ TESTE ARRA VALÓ, HOGY SZÜLJÖN” – MONDTA AZ ORVOS A NŐGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLATON
444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2023.12.09.
- A nők többsége azzal tisztában van, hogy a szexuális jellegű megjegyzések nem megengedettek egy nőgyógyászati vizsgálat során, de azt kevesen tudják, hogy a nőgyógyásznak mennyire van joga a nő magánéletében vájkálni, például gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben.
- Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.
Szerző: FŐDI KITTI
2023.12.09.
- Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.
- Nőgyógyászok, szülésznők és jogi szakértők segítségével pedig igyekszünk megvilágítani a nőgyógyászok oldalát is, hogy értsük, mit, miért tesznek, de mi az, ami nem oké egy ilyen szituációban...
LECSÚSZÓBAN ÉS ROSSZ LELKIÁLLAPOTBAN VAN A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY
QUBIT PODCAST
Szerző: CEU HATÁRTALAN TUDÁS
2023.12.10.
Az egzisztenciális elbizonytalanodás, a lecsúszás réme újra megjelent a középrétegekben, és ezt sokan talán saját bőrükön is érzik. De az alsóbb társadalmi rétegek számára tragikus szociális folyamatok bőven nem az elmúlt másfél-két év magas inflációs viszonyai között, hanem már sokkal régebben kezdődtek. Az alábbi beszélgetésben a szociális problémák több körét is körberajzoljuk: szó esik az állami alkalmazottak hosszú ideje tartó relatív elszegényedéséről, a nyomorban élő százezrek egyre kilátástalanabb helyzetéről és arról is, hogy még a közepes vagy akár magas jövedelemből élőknek is anyagi tragédiát jelenthet egy válás, egy beteg szülő vagy egy fogyatékossággal születő gyermek. Vendégeink szerint a magyar állam ezekkel a problémákkal igazán soha nem tudott mit kezdeni, de úgy tűnik, 2010 óta nem is nagyon akar. Hová vezet mindez?
A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatója és Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus beszél arról, hogy van-e ma szociális válság Magyarországon. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti.
Szerző: CEU HATÁRTALAN TUDÁS
2023.12.10.
A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatója és Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus beszél arról, hogy van-e ma szociális válság Magyarországon. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti.
ÉRDEKLI-E ORBÁN VIKTORT A NÉP HELYZETE?
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ODZE GYÖRGY
2023.12.08.
Tudom, hogy populista a kérdés, talán egyenesen populista-demagóg, de az biztos, hogy legalább tükrözi a kort, amiben élünk. Ma ilyen a politikai és a köznyelv is. A címben feltett kérdésre a válasz röviden az, hogy nem érdekli, ami teljesen nyilvánvaló, hiszen egy autokrata vezető számára a nép és általában az alattvalók sorsa teljesen mellékes, néhol pedig egyenesen teher. Mert az viszont nem lehet kérdés, hogy igenis, autokráciában élünk, mondjuk, finomítva, nem „abszolút”, hanem választási autokráciában. Ne szépítsük a dolgot, mert ezzel az örökös szépítgetéssel, meg önmagunk felmentésével, hogy azért a dolgok nem olyan rosszak, mint amilyenek lehetnének, most már nem megyünk semmire. Tudjuk, hogy a hatalom egyetlen ember, mégpedig a miniszterelnök kezében összpontosul, és miután ez a folyamat lényegében kiteljesedett, a népjólétnek vagy népakaratnak megszűnt a jelentősége. Az autokrata hatalom kiépítésének nincsenek felső határai, sőt, pont az a lényege, hogy a mostani évtizedeket „Orbán-korszak”-nak nevezzék majd el az utódok, egyértelmű, hogy a mi mostani vezetőnknek ez a nagy vágya. Mondjuk mániája. Ezért folyik a folytonos, látszólag értelmetlen, valójában tudatos maga alá gyűrés. Mindent irányítani, mindent kézben tartani, mindent figyelni. Óvodai vallásoktatás, kötelező tornaóra, az iparkamara bedarálása. És ennek a sornak nincs vége, mindig vannak új jelentkezők, akik szeretnének behódolni, mert azzal ők maguk is jól járnak.
Hogyan kezdődött? Miért hagytuk, hogy így történjen? Kis dolgokkal kezdődött, látszólag értelemszerűen. „A dolgok másképpen fognak menni ezentúl” – ezt ő maga mondta 2010-ben, de ez is milyen magától értetődően hangzott. Minden újonnan megválasztott kormányfő ezt mondja. Persze mondott ő sokfélét. Az „Előre megyünk, nem hátra” jelmondatát egyenesen a Simpsons című idétlen amerikai rajzfilmsorozatból lopta – vagy „cserkészte”, majdnem mindegy. Ennyit az eredetiségről...
Szerző: ODZE GYÖRGY
2023.12.08.
Hogyan kezdődött? Miért hagytuk, hogy így történjen? Kis dolgokkal kezdődött, látszólag értelemszerűen. „A dolgok másképpen fognak menni ezentúl” – ezt ő maga mondta 2010-ben, de ez is milyen magától értetődően hangzott. Minden újonnan megválasztott kormányfő ezt mondja. Persze mondott ő sokfélét. Az „Előre megyünk, nem hátra” jelmondatát egyenesen a Simpsons című idétlen amerikai rajzfilmsorozatból lopta – vagy „cserkészte”, majdnem mindegy. Ennyit az eredetiségről...
VÁLASZTÁSI CSALÁS AZ ÚGYNEVEZETT NEMZETI KONZULTÁCIÓ? – HETES AJÁNLÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.09.
Horn Gábor elemezte a "nemzeti konzultációt", Bárándy Péter pedig a választási törvény átírását; háború(k) és béke a Szabadság köreiben – ez volt a Hetes Stúdióban.
Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.
A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.
Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.
Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.
A második órában pedig szokás szerint megbeszéltük a hetet Gáspárik Attila rendező-médiasszakemberrel, és a Klubrádióból Józsa Mártával és Bolgár Györggyel.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.09.
Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.
A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.
Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.
Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.
A második órában pedig szokás szerint megbeszéltük a hetet Gáspárik Attila rendező-médiasszakemberrel, és a Klubrádióból Józsa Mártával és Bolgár Györggyel.
BUSZOZNI MAHOLNAP SOKKAL NEHEZEBB, MINT ÁLTALÁBAN
TELEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2023.12.10.
Mi történik?
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet vasárnapra és hétfőre munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.
Miért?
Azért, mert a jövő évre még nem kaptak fizetésemelési ajánlatot.
Mit jelent az elégséges szolgáltatás?
Vasárnap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap alatt összesen körülbelül 23 ezer kieső járattal tervez országszerte.
Mit gondol erről a Volánbusz?
A Volánbusz vitatja az „indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét, és jogorvoslattal él a végzés ellen.
Mit csináljak, ha mindenképpen buszoznom kell?
Indulás előtt mindenképpen érdemes átböngészni ezt a hosszú listát. Eltart egy darabig, de megéri.
Budapest környékén szeretnék utazni, engem is érint?
Igen. Az érintett kék buszok listáját ide kattintva lehet megnézni>>>
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2023.12.10.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet vasárnapra és hétfőre munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.
Miért?
Azért, mert a jövő évre még nem kaptak fizetésemelési ajánlatot.
Mit jelent az elégséges szolgáltatás?
Vasárnap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap alatt összesen körülbelül 23 ezer kieső járattal tervez országszerte.
Mit gondol erről a Volánbusz?
A Volánbusz vitatja az „indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét, és jogorvoslattal él a végzés ellen.
Mit csináljak, ha mindenképpen buszoznom kell?
Indulás előtt mindenképpen érdemes átböngészni ezt a hosszú listát. Eltart egy darabig, de megéri.
Budapest környékén szeretnék utazni, engem is érint?
Igen. Az érintett kék buszok listáját ide kattintva lehet megnézni>>>
SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: JOBB LENNE, HA EGYÁLTALÁN NEM VOLNÁNAK VÁLASZTÁSOK
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.12.10.
Négyévente nekibuzdul a demokratikus oldal, hogy a választásokon leváltsa a kormányt. Mert hát a szavazófülkében mindenki őszinte. Kellő elégedetlenségnek meg kell lennie, hol a rosszul kezelt járvány, hol az infláció miatt. A pártok különféle kombinációkat találnak ki a választási rendszer és a hatalom felé lejtő médiafelület kijátszására. Közös listán indulnak, előválasztást tartanak, elhatárolódnak a jobboldaltól, összefognak vele. Az eredmény minden esetben kétharmados Fidesz-győzelem. Mindenki döbbenten bámul, majd felelőst, balféket, árulót keres. Már az ellene leadott szavazat is a Fideszt erősíti? Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző szerint a kudarcokban semmi meglepő nincs, a mai rendszerben törvényszerűek.
– A cikkeit olvasva az ember arra a következtetésre jut, hogy jelenleg csak forradalommal vagy általános sztrájkkal lehet leváltani a kormányt és rendszerét.
– Egyiket sem javasolnám, mert konzervatív vagyok. Mindenféle forradalmat elutasítok, még a magyar nép által szentesítetteket is. Csupán azt állítom, hogy szabad és tiszta választásokon nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, mert ilyenek nem léteznek benne. Ha lennének, nem is kéne megdönteni, mert szabad és tiszta választásokon egyszerűen leváltható egy kormány. Még azt sem mondom, hogy ez egy totalitárius rendszer; nem diktatúra, de a maga totalitásában stabilan kiépült. De hogy vörös farkat is rakjak a mondandóm végére: a rendszer mégis fél attól, hogy nem szabad és nem tiszta választásokon is megbuktatható. Az embereknek nem kell ebben reménykedniük, de a vezetők tartanak tőle. Továbbra is mindent elkövetnek, sőt egyre több eszközt vetnek be, hogy a választásokat megnyerjék. Leginkább ez mozgatja őket. Bibó István mondatát, miszerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, általában úgy idézik, mintha a polgárokról beszélne. De nem rájuk gondolt, hanem a hatalom birtokosaira. Ha ők demokraták, nem félnek, hogy megbuktatják őket, hiszen demokráciában ez normális dolog. Minden kormány megbukik egyszer. A mai politikai vezetőink viszont félnek a demokráciától, ezért aztán nem szabad és nem tiszta választásokat szerveznek. Egy nem-demokráciában a választások csupán arra valók, hogy a nép felsorakozzon a hatalom mögé, és így igazolni lehessen a rendszer legitimitását. Jobb lenne, ha egyáltalán nem volnának választások, mert megúsznánk a sorosozást, a migránsozást, az összes mocskolódást, nem kéne hülyíteni az embereket. És a hatalom foglalkozhatna racionális dolgokkal is.
– Mégis, mi hozhat változást?
– Talán furcsán hangzik mindezek után, de a választásokon lehet fordulatot elérni. Ugyan nem szabadok és tiszták, de ha az emberek nagyobbik része kifejezné ellenérzését a rendszerrel szemben, változást hozna. Ehhez persze sokaknak ki kéne állnia a rendszer mögül. Amitől tart is a hatalom...
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.12.10.
– A cikkeit olvasva az ember arra a következtetésre jut, hogy jelenleg csak forradalommal vagy általános sztrájkkal lehet leváltani a kormányt és rendszerét.
– Egyiket sem javasolnám, mert konzervatív vagyok. Mindenféle forradalmat elutasítok, még a magyar nép által szentesítetteket is. Csupán azt állítom, hogy szabad és tiszta választásokon nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, mert ilyenek nem léteznek benne. Ha lennének, nem is kéne megdönteni, mert szabad és tiszta választásokon egyszerűen leváltható egy kormány. Még azt sem mondom, hogy ez egy totalitárius rendszer; nem diktatúra, de a maga totalitásában stabilan kiépült. De hogy vörös farkat is rakjak a mondandóm végére: a rendszer mégis fél attól, hogy nem szabad és nem tiszta választásokon is megbuktatható. Az embereknek nem kell ebben reménykedniük, de a vezetők tartanak tőle. Továbbra is mindent elkövetnek, sőt egyre több eszközt vetnek be, hogy a választásokat megnyerjék. Leginkább ez mozgatja őket. Bibó István mondatát, miszerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, általában úgy idézik, mintha a polgárokról beszélne. De nem rájuk gondolt, hanem a hatalom birtokosaira. Ha ők demokraták, nem félnek, hogy megbuktatják őket, hiszen demokráciában ez normális dolog. Minden kormány megbukik egyszer. A mai politikai vezetőink viszont félnek a demokráciától, ezért aztán nem szabad és nem tiszta választásokat szerveznek. Egy nem-demokráciában a választások csupán arra valók, hogy a nép felsorakozzon a hatalom mögé, és így igazolni lehessen a rendszer legitimitását. Jobb lenne, ha egyáltalán nem volnának választások, mert megúsznánk a sorosozást, a migránsozást, az összes mocskolódást, nem kéne hülyíteni az embereket. És a hatalom foglalkozhatna racionális dolgokkal is.
– Mégis, mi hozhat változást?
– Talán furcsán hangzik mindezek után, de a választásokon lehet fordulatot elérni. Ugyan nem szabadok és tiszták, de ha az emberek nagyobbik része kifejezné ellenérzését a rendszerrel szemben, változást hozna. Ehhez persze sokaknak ki kéne állnia a rendszer mögül. Amitől tart is a hatalom...
VÁLSÁGBAN A LIBERÁLIS VILÁGREND | CSICSMANN LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.12.07.
A Reggeli személy 2023. december 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Corvinus Egyetem tanára volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.12.07.
A Reggeli személy 2023. december 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Corvinus Egyetem tanára volt.
AZ UKRÁNOK SAPKÁJA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.10.
Ukrajna, illetve az ukránok közeledve az EU csatlakozáshoz, teljesíteni igyekezve annak feltételeit, törvényt hoztak a korrupció ellen, és visszaadták a nemzetiségeik (köztük a magyarok) nyelvhasználati jogait. Az oroszokét nem, jegyezzük meg gyorsan, ami a jelenlegi helyzetben, miszerint módszeresen pusztítják az országukat, talán érthető, mert ilyen világot élünk. De megszületett a Fidesz reakciója is minderre.
Ehhez kiindulási pont lehet Orbán tegnap bemutatott útmutatása a maffiatagok számára, mint emlékezhetünk: „Mi, európaiak nem vagyunk hajlandók teljes jogú tagként elfogadni Ukrajnát”. Voltaképp ennek kiegészítése, folyománya mintegy az ukrán két új törvényre adott reakció a párt két szellemi nagyságától (Hollik, Menczer), mert a főnök épp Argentínában építi a jobboldali világuralmat, s benne az ő vezető szerepét.
Várjuk majd a beszámolót, milyen géppel utazott és milyen minőségben, mennyiért. Illetve tudjuk azt is, az egyik alvezér, a Szijjártó nevű meg biztosan el van foglalva a roratéjával, ezért nem nyilvánult még meg a maga eszelős módján. Ugyanakkor bármit mond is Hollik és Menczer, abban biztosak lehetünk, azt nem saját kútfőből teszik, hanem szigorúan ellenőrzött módon, azaz, félig-meddig hivatalosnak tekinthetően. És ez elég nagy baj, ha látjuk, miket deliráltak.
Hollik hosszabban értekezett, ebből fakadóan több borzalmas dolgot mondott, de nem volt bennük semmi új voltaképp. Dolgozatának címe is az volt: „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására”. Azt nem tudni, hogy mindezt papíron adták ki neki felolvasandó, vagy a kiskátéból maga dolgozott, a végeredmény azonban amennyire röhejes, annyira tragikus is, tehát nem árt bővebben megismerni.
Pontokba szedte ez a drága ember a tudnivalókat, amelyek közül az első máris fölöttébb érdekes, mert mintha Ukrajna létét kérdőjelezné meg, és mintha ezt is hallottuk volna már régebben a főnök szájából, ez pedig a következő: „Ukrajna háborúban áll, ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”. – Nem tudom, érezzük-e ennek a primitív aljasságát, hogy Putyin se mondhatta volna szebben.
Sok minden lenne mondható erről a mondatról, elég legyen annyi, Ukrajnának megvannak az orosz hódítás előtt elismert határai, Hollik tehát ezeket nem ismeri el. A többi mellékszál, illetve ebből fakad, ám ennyi is elég, hogy kiiratkozzon az európai gondolkodásból, ahová, mint nyugati ember az ukránokat a főnöke be sem engedné. S bár ez egy katyvasz, de nagyon súlyos tartalmú trutyi, amihez kultúrembernek köze nem lehet.
De ezek barbárok, így a többi Hollik-állítás sem meglepő. A második pontja az, hogy „Ukrajnában lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” ez pedig arra utal, hogy nem elégséges az új ukrán nyelvtörvény, illetve nem tudjuk, mi lehet még a baj. Valószínűleg Hollik sem tudja, csak ki volt adva neki, hogy beszéljen. A harmadik pont is ilyen, ez pedig a pénz miatti rinyálásról szól, amit szintén hallunk már jó ideje.
Nemzeti konzultálunk is róla, következésképp biztosan hazugság, de nézzük, mit mond erről Hollik. Szerinte Ukrajna már most több pénzt kapott az Uniótól, mint Magyarország, Horvátország és Szlovénia együtt, ami lehet, de amely országokat emleget, azoknak ezzel semmi baja. Egy árva szavuk sincs emiatt, csak nekünk, és azt is sejtjük, miért. Ezt is Orbán kezdte az Uniónak címzett kérdésével, miszerint „hol a pénz”?
Erről tudjuk, az a baja, hogy nem az ő zsebében, és azt is tudjuk, nem az ukránoknak adták, mint azt a Fidesz közkeletűen hazudja, hanem egyszerűen parkolópályán van bizonyos jogállami kifogások miatt, amin ezerrel dolgoznak. Bár nem táncolnak úgy, ahogyan Brüsszel fütyül, ami mellékszálnak tűnik most, de látjuk, mégis ide tartozik. Megjegyzendő, sem a szlovéneknek, sem a horvátoknak ilyesmi gondja nincs.
Hollik tehát – illetve a Fidesz – maga mellé rángatta őket a trutymóba...
Szerző: Rezeda
2023.12.10.
Ehhez kiindulási pont lehet Orbán tegnap bemutatott útmutatása a maffiatagok számára, mint emlékezhetünk: „Mi, európaiak nem vagyunk hajlandók teljes jogú tagként elfogadni Ukrajnát”. Voltaképp ennek kiegészítése, folyománya mintegy az ukrán két új törvényre adott reakció a párt két szellemi nagyságától (Hollik, Menczer), mert a főnök épp Argentínában építi a jobboldali világuralmat, s benne az ő vezető szerepét.
Várjuk majd a beszámolót, milyen géppel utazott és milyen minőségben, mennyiért. Illetve tudjuk azt is, az egyik alvezér, a Szijjártó nevű meg biztosan el van foglalva a roratéjával, ezért nem nyilvánult még meg a maga eszelős módján. Ugyanakkor bármit mond is Hollik és Menczer, abban biztosak lehetünk, azt nem saját kútfőből teszik, hanem szigorúan ellenőrzött módon, azaz, félig-meddig hivatalosnak tekinthetően. És ez elég nagy baj, ha látjuk, miket deliráltak.
Hollik hosszabban értekezett, ebből fakadóan több borzalmas dolgot mondott, de nem volt bennük semmi új voltaképp. Dolgozatának címe is az volt: „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására”. Azt nem tudni, hogy mindezt papíron adták ki neki felolvasandó, vagy a kiskátéból maga dolgozott, a végeredmény azonban amennyire röhejes, annyira tragikus is, tehát nem árt bővebben megismerni.
Pontokba szedte ez a drága ember a tudnivalókat, amelyek közül az első máris fölöttébb érdekes, mert mintha Ukrajna létét kérdőjelezné meg, és mintha ezt is hallottuk volna már régebben a főnök szájából, ez pedig a következő: „Ukrajna háborúban áll, ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”. – Nem tudom, érezzük-e ennek a primitív aljasságát, hogy Putyin se mondhatta volna szebben.
Sok minden lenne mondható erről a mondatról, elég legyen annyi, Ukrajnának megvannak az orosz hódítás előtt elismert határai, Hollik tehát ezeket nem ismeri el. A többi mellékszál, illetve ebből fakad, ám ennyi is elég, hogy kiiratkozzon az európai gondolkodásból, ahová, mint nyugati ember az ukránokat a főnöke be sem engedné. S bár ez egy katyvasz, de nagyon súlyos tartalmú trutyi, amihez kultúrembernek köze nem lehet.
De ezek barbárok, így a többi Hollik-állítás sem meglepő. A második pontja az, hogy „Ukrajnában lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” ez pedig arra utal, hogy nem elégséges az új ukrán nyelvtörvény, illetve nem tudjuk, mi lehet még a baj. Valószínűleg Hollik sem tudja, csak ki volt adva neki, hogy beszéljen. A harmadik pont is ilyen, ez pedig a pénz miatti rinyálásról szól, amit szintén hallunk már jó ideje.
Nemzeti konzultálunk is róla, következésképp biztosan hazugság, de nézzük, mit mond erről Hollik. Szerinte Ukrajna már most több pénzt kapott az Uniótól, mint Magyarország, Horvátország és Szlovénia együtt, ami lehet, de amely országokat emleget, azoknak ezzel semmi baja. Egy árva szavuk sincs emiatt, csak nekünk, és azt is sejtjük, miért. Ezt is Orbán kezdte az Uniónak címzett kérdésével, miszerint „hol a pénz”?
Erről tudjuk, az a baja, hogy nem az ő zsebében, és azt is tudjuk, nem az ukránoknak adták, mint azt a Fidesz közkeletűen hazudja, hanem egyszerűen parkolópályán van bizonyos jogállami kifogások miatt, amin ezerrel dolgoznak. Bár nem táncolnak úgy, ahogyan Brüsszel fütyül, ami mellékszálnak tűnik most, de látjuk, mégis ide tartozik. Megjegyzendő, sem a szlovéneknek, sem a horvátoknak ilyesmi gondja nincs.
Hollik tehát – illetve a Fidesz – maga mellé rángatta őket a trutymóba...
2023. december 9., szombat
30Y: SZERINTEM, HA TUDNÁK MENNYIRE SZERETJÜK EGYMÁST, LEFÓLIÁZNÁNAK MINKET
TELEX AFTER
Szerző: Telex After
2023.12.07.
A szeretetet, vágyat, és veszteségérzetet tartják a legfontosabb emberi kérdéseknek. Megénekelték a tinédzserkorunkat, dalszövegeik tartalmazzák sóvárgásainkat a szerelem iránt, megénekelték a csalódásainkat, szeretni akarásunkat, ők a magyar alternatív könnyűzene egyik legmeghatározóbb zenekara több, mint húsz éve. A 30Y tizedik stúdióalbuma december elsején jelent meg. Az albumon énekelnek társadalmi felelősségről, kollektív bűntudatról, közönyről, és a kultúra szabadságának féltéséről. A Telex After vendégei Beck Zoli, a 30Y frontembere, és öccse, Beck Zaza, a zenekar dobosa voltak. Az adásban mesélnek arról, milyen következményei lehetnek annak, hogy felnőtt tartalomnak számít egy kiállításon egy kép, amin két férfi csókolózik, mit jelent ideológiai értelemben antikapitalistának lenni, miért lengi körül a lemezt a részvét, és miért nem mehet le az Éhezők jóllakottak című szám a Petőfi Rádión...
Szerző: Telex After
2023.12.07.
A szeretetet, vágyat, és veszteségérzetet tartják a legfontosabb emberi kérdéseknek. Megénekelték a tinédzserkorunkat, dalszövegeik tartalmazzák sóvárgásainkat a szerelem iránt, megénekelték a csalódásainkat, szeretni akarásunkat, ők a magyar alternatív könnyűzene egyik legmeghatározóbb zenekara több, mint húsz éve. A 30Y tizedik stúdióalbuma december elsején jelent meg. Az albumon énekelnek társadalmi felelősségről, kollektív bűntudatról, közönyről, és a kultúra szabadságának féltéséről. A Telex After vendégei Beck Zoli, a 30Y frontembere, és öccse, Beck Zaza, a zenekar dobosa voltak. Az adásban mesélnek arról, milyen következményei lehetnek annak, hogy felnőtt tartalomnak számít egy kiállításon egy kép, amin két férfi csókolózik, mit jelent ideológiai értelemben antikapitalistának lenni, miért lengi körül a lemezt a részvét, és miért nem mehet le az Éhezők jóllakottak című szám a Petőfi Rádión...
Lásd még:
Az új album meghallgatható itt:
Korábbi koncertfelvételek:
30Y - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)
30Y - FISHING ON ORFŰ 2019 (TELJES KONCERT)
+
GYERGYÓREMETÉTŐL A BOSNYÁK TÉRIG TERJESZKEDIK AZ ORBÁN RENDSZER
HADHÁZY ÁKOS PODCAST
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2023.12.07.
Nagy megtiszteltetés volt Zuglóban vendégül látni Stefano Bottoni történészt, aki örömünkre nem fél politikusok társaságában mutatkozni. Az ő egyik szakterülete egyébként a határon túli magyar kisebbségek elnyomásának kutatása, de most talán az anyaországi magyarok tömegeit is elnyomó rendszert leíró „A hatalom megszállottja – Orbán Viktor Magyarországa" című könyve miatt forog többet a neve. Rózsa András polgármesterjelölttel közösen a zuglói Bosnyák téri gigantikus NAV székház beruházása kapcsán beszélgettünk vele magáról a rendszerről, ami lehetővé tette ennek a gigantikus szörnyszülöttnek a megvalósítását Zugló szívében (vagy például lehetővé tette Budán a Normafa teljes szétverését is). Jó előadóként Stefano Bottoni természetesen megtalálta a közös halmazt a határon túliak, az Orbán-rendszer és Zugló közt: a Bosnyák téri monstrumot építő Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát. Róla például kevesen tudják, hogy szülőfalujában, a hatezer lelkes Gyergyóremetén épített egy komplett repülőteret, hogy repülőgéppel hozza-vigye a munkásait, egyebek mellett a Puskás Stadion építésére. Ez volt az ő nagy dobása, ezzel tette le a névjegyét nevet a Orbán-rendszerben.
Ez azt is mutatja, hogy az, amit Orbán Viktor felépített, túlmegy Magyarország határain, ez már egy regionális rendszer. És nem csak a határon túli magyarokat jelenti, de a boszniai szerbeket is nagy pénzekkel támogatják, előkészítve a kiszakadásukat. Ugyanezek a kavarások mennek Szerbiában vagy Szlovéniában – utóbbi helyen komoly médiaportfóliót vásároltak össze és működtettek propagandagépezetként. Ez pont olyan külföldi befolyásszerzés, mint ami ellen a kormány annyira berzenkedik.
A történészt persze az érdekli, hogyan alakulhatott ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Bottoni a 2000-es évek első felére teszi azt, hogy valami elromlott, csak akkor ezt sokan nem vették még észre. A rendszerváltás kudarcai miatt megszűnt az a konszenzus, ami a posztkommunista demokrácia mögött állt. 2010-ben a döntő többség, a Fidesz mellett a Jobbik és az LMP szavazói is váltást akartak. Csakhogy az első kétharmad kidobott mindent, a fékeket és ellensúlyokat, és ez már hozta magával a többi kétharmadot. A rendszer lényege Bottoni szerint a gazdasági rendszerben érhető tetten: az állami szereplők és multinacionális cégek 2010 után létrehoztak egy szörnyszövetséget. A magánszektor nagyjából piaci körülmények között működik, de állandóan lavírozik a politikai rendszerben. Ha nagyon szembe menne a politikával, nem tudna profitot termelni. A KKV szektor teljesen lemaradt, mert a kormány csak szavakban támogatja, és van az állami szektor meg a NER-lovagok, akik az állami és uniós források leszívására szakosodtak.
A „state capture”, vagyis állam foglyul ejtése pontosan arról szól, hogy az állam foglyul ejti a gazdaságot és együtt hoznak létre egy egészségtelen rendszert. Ilyen nagy tőkekoncentráció a Horthy-korszakban sem volt, de persze, a NER is a magyar történelemből átörökölt mintákkal dolgozik. Ezek megértése nélkül nehéz megtámadni a rendszert, és itt jön elő Magyarország egyik nagy hiányossága: szemben más, volt szocialista országokkal, itt nem volt demokráciára nevelés. Ezért nincsenek sztrájkok vagy komolyabb tüntetések, nem tanulták meg az emberek, hogy bizonyos ügyekben ki kell állniuk magukért.
Stefano Bottini kulcsszava – a könyvében is ez áll – a varázstalanítás. Orbán Viktor nem varázsló, rendszere pedig nem valami varázslat. A valóságot kell megnézni, elfelejteni a legendákat, és akkor látjuk, hogy mire jutott, mit csinál valójában. A parlamenti politizálás szerinte is csak asszisztál a színjátékhoz, a valódi munkát helyben, kis közösségekben kell elkezdeni.
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2023.12.07.
Nagy megtiszteltetés volt Zuglóban vendégül látni Stefano Bottoni történészt, aki örömünkre nem fél politikusok társaságában mutatkozni. Az ő egyik szakterülete egyébként a határon túli magyar kisebbségek elnyomásának kutatása, de most talán az anyaországi magyarok tömegeit is elnyomó rendszert leíró „A hatalom megszállottja – Orbán Viktor Magyarországa" című könyve miatt forog többet a neve. Rózsa András polgármesterjelölttel közösen a zuglói Bosnyák téri gigantikus NAV székház beruházása kapcsán beszélgettünk vele magáról a rendszerről, ami lehetővé tette ennek a gigantikus szörnyszülöttnek a megvalósítását Zugló szívében (vagy például lehetővé tette Budán a Normafa teljes szétverését is). Jó előadóként Stefano Bottoni természetesen megtalálta a közös halmazt a határon túliak, az Orbán-rendszer és Zugló közt: a Bosnyák téri monstrumot építő Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát. Róla például kevesen tudják, hogy szülőfalujában, a hatezer lelkes Gyergyóremetén épített egy komplett repülőteret, hogy repülőgéppel hozza-vigye a munkásait, egyebek mellett a Puskás Stadion építésére. Ez volt az ő nagy dobása, ezzel tette le a névjegyét nevet a Orbán-rendszerben.
Ez azt is mutatja, hogy az, amit Orbán Viktor felépített, túlmegy Magyarország határain, ez már egy regionális rendszer. És nem csak a határon túli magyarokat jelenti, de a boszniai szerbeket is nagy pénzekkel támogatják, előkészítve a kiszakadásukat. Ugyanezek a kavarások mennek Szerbiában vagy Szlovéniában – utóbbi helyen komoly médiaportfóliót vásároltak össze és működtettek propagandagépezetként. Ez pont olyan külföldi befolyásszerzés, mint ami ellen a kormány annyira berzenkedik.
A történészt persze az érdekli, hogyan alakulhatott ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Bottoni a 2000-es évek első felére teszi azt, hogy valami elromlott, csak akkor ezt sokan nem vették még észre. A rendszerváltás kudarcai miatt megszűnt az a konszenzus, ami a posztkommunista demokrácia mögött állt. 2010-ben a döntő többség, a Fidesz mellett a Jobbik és az LMP szavazói is váltást akartak. Csakhogy az első kétharmad kidobott mindent, a fékeket és ellensúlyokat, és ez már hozta magával a többi kétharmadot. A rendszer lényege Bottoni szerint a gazdasági rendszerben érhető tetten: az állami szereplők és multinacionális cégek 2010 után létrehoztak egy szörnyszövetséget. A magánszektor nagyjából piaci körülmények között működik, de állandóan lavírozik a politikai rendszerben. Ha nagyon szembe menne a politikával, nem tudna profitot termelni. A KKV szektor teljesen lemaradt, mert a kormány csak szavakban támogatja, és van az állami szektor meg a NER-lovagok, akik az állami és uniós források leszívására szakosodtak.
A „state capture”, vagyis állam foglyul ejtése pontosan arról szól, hogy az állam foglyul ejti a gazdaságot és együtt hoznak létre egy egészségtelen rendszert. Ilyen nagy tőkekoncentráció a Horthy-korszakban sem volt, de persze, a NER is a magyar történelemből átörökölt mintákkal dolgozik. Ezek megértése nélkül nehéz megtámadni a rendszert, és itt jön elő Magyarország egyik nagy hiányossága: szemben más, volt szocialista országokkal, itt nem volt demokráciára nevelés. Ezért nincsenek sztrájkok vagy komolyabb tüntetések, nem tanulták meg az emberek, hogy bizonyos ügyekben ki kell állniuk magukért.
Stefano Bottini kulcsszava – a könyvében is ez áll – a varázstalanítás. Orbán Viktor nem varázsló, rendszere pedig nem valami varázslat. A valóságot kell megnézni, elfelejteni a legendákat, és akkor látjuk, hogy mire jutott, mit csinál valójában. A parlamenti politizálás szerinte is csak asszisztál a színjátékhoz, a valódi munkát helyben, kis közösségekben kell elkezdeni.
LÉTKÉRDÉS UKRAJNA SEGÍTÉSE, VAN, AKI SZERINT A KELET-EURÓPAI NATO-TAGORSZÁGOKNAK HÁROM ÉVÜK VAN FELKÉSZÜLNI A KONFRONTÁCIÓRA OROSZORSZÁGGAL
NÉPSZAVA
Szerző: HARSÁNYI GYÖRGY
2023.12.09.
Oroszország mostanra háborús alapokra helyezte gazdaságát, miközben az Egyesült Államok hadiipari termeléséről kiderült, hogy nem képes Ukrajna fegyverszükségleteit kielégíteni és egyidejűleg saját készleteit is feltölteni.
A NATO európai tagjainak sürgősen fokozniuk kell hadiipari és katonai képességeiket, hogy elrettentsék Oroszországot attól, hogy az USA és Kína között az évtized második felére várható konfliktust az észak-atlanti szövetség megtörésére használja ki – figyelmeztet csütörtökön közölt elemzésében a brit RUSI védelmi és biztonsági agytröszt főmunkatársa. Justin Bronk szerint az Egyesült Királyság és a legtöbb NATO-szövetséges ország erejét 2023-ban érthetően Ukrajna támogatása, egy sor gazdasági és társadalmi kihívás, legutóbb pedig Izrael és a Hamász váratlan háborúja kötötte le, elterelve figyelmüket a következő évek még súlyosabb fenyegetéseiről.
Mint írja, Oroszország mostanra háborús alapokra helyezte gazdaságát, miközben az Egyesült Államok hadiipari termeléséről kiderült, hogy nem képes Ukrajna fegyverszükségleteit kielégíteni és egyidejűleg saját készleteit is feltölteni. Bronk hozzáteszi, hogy a NATO katonai képességei számos téren nagyban függenek az amerikai szerepvállalástól, s ha az Egyesült Államok az Indo-csendes-óceáni térségben kénytelen lekötni kapacitásait, Európa kiszolgáltatottá válik egy egyidejű orosz katonai agresszióval szemben. A brit katonai szakértő szerint Moszkva láthatóan hosszú háborúra rendezkedik be, hogy felőrölje Ukrajnát és kimerítse a szövetségesek kapacitásait és Kijev melletti politikai kiállását. Európa pedig máig nem növelte a szükséges mértékben védelmi kiadásait és a hadiipari kapacitásait, holott ez utóbbi megvalósítása évekbe telhet.
Meggyőződése, hogy a Kreml a hatalmas emberáldozatok és fegyverveszteségek ellenére sem fogja elfogadni a háború tartós lezárását, ha a nyugati kormányok visszatartják a katonai támogatást, hogy Kijevet engedményekre kényszerítsék egy tárgyalásos tűzszünet érdekében. Ukrajna elárulása, írja, épp az ellenkező hatást váltaná ki, arra bátorítva Putyin rezsimjét, hogy a végső győzelem reményében folytassa a harcot. „A háború befejezésének egyetlen módja, ha meggyőzzük Oroszországot arról, hogy katonai sikerének kilátásai idővel (...) romlani fognak. A sikeres elrettentés költségei (pedig) elhalványulnak azokhoz az elképzelhetetlen költségekhez képest, amelyek akár egy sikeres védelmi háború esetén is felmerülnek, ha az már elkezdődött.”...
Szerző: HARSÁNYI GYÖRGY
2023.12.09.
A NATO európai tagjainak sürgősen fokozniuk kell hadiipari és katonai képességeiket, hogy elrettentsék Oroszországot attól, hogy az USA és Kína között az évtized második felére várható konfliktust az észak-atlanti szövetség megtörésére használja ki – figyelmeztet csütörtökön közölt elemzésében a brit RUSI védelmi és biztonsági agytröszt főmunkatársa. Justin Bronk szerint az Egyesült Királyság és a legtöbb NATO-szövetséges ország erejét 2023-ban érthetően Ukrajna támogatása, egy sor gazdasági és társadalmi kihívás, legutóbb pedig Izrael és a Hamász váratlan háborúja kötötte le, elterelve figyelmüket a következő évek még súlyosabb fenyegetéseiről.
Mint írja, Oroszország mostanra háborús alapokra helyezte gazdaságát, miközben az Egyesült Államok hadiipari termeléséről kiderült, hogy nem képes Ukrajna fegyverszükségleteit kielégíteni és egyidejűleg saját készleteit is feltölteni. Bronk hozzáteszi, hogy a NATO katonai képességei számos téren nagyban függenek az amerikai szerepvállalástól, s ha az Egyesült Államok az Indo-csendes-óceáni térségben kénytelen lekötni kapacitásait, Európa kiszolgáltatottá válik egy egyidejű orosz katonai agresszióval szemben. A brit katonai szakértő szerint Moszkva láthatóan hosszú háborúra rendezkedik be, hogy felőrölje Ukrajnát és kimerítse a szövetségesek kapacitásait és Kijev melletti politikai kiállását. Európa pedig máig nem növelte a szükséges mértékben védelmi kiadásait és a hadiipari kapacitásait, holott ez utóbbi megvalósítása évekbe telhet.
Meggyőződése, hogy a Kreml a hatalmas emberáldozatok és fegyverveszteségek ellenére sem fogja elfogadni a háború tartós lezárását, ha a nyugati kormányok visszatartják a katonai támogatást, hogy Kijevet engedményekre kényszerítsék egy tárgyalásos tűzszünet érdekében. Ukrajna elárulása, írja, épp az ellenkező hatást váltaná ki, arra bátorítva Putyin rezsimjét, hogy a végső győzelem reményében folytassa a harcot. „A háború befejezésének egyetlen módja, ha meggyőzzük Oroszországot arról, hogy katonai sikerének kilátásai idővel (...) romlani fognak. A sikeres elrettentés költségei (pedig) elhalványulnak azokhoz az elképzelhetetlen költségekhez képest, amelyek akár egy sikeres védelmi háború esetén is felmerülnek, ha az már elkezdődött.”...
UKRAJNA GESZTUS TETT A MAGYAR KORMÁNY FELÉ, A FIDESZ PEDIG HATÁROZATOT GYÁRTOTT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.09.
Ukrajna jövendő sorsa egy nagy kérdőjel, de nem feltétlenül csak az uniós közeledés miatt. Rengeteg belpolitikai paramétere van, s temérdek olyan feltételrendszere, ami az orosz környezettel való viszonyában rejlik, megjegyezve, hogy nem önmagában a háborúval leírható módon. Ezt fejtette ki portálunknak Bársony András korábbi kijevi magyar nagykövet, akivel arról beszélgettünk, vajon mire véljük az ukrán részről tapasztalható gesztusokat. A szakértő úgy véli, Orbán Viktor nem zsarolási szándékkal áll ellen annak, hogy elindulhasson Ukrajna csatlakozási folyamata, egészen egyszerűen csak meg szeretné akadályozni Ukrajna közeli csatlakozását. Amúgy pedig Ukrajna is illúziókba ringatja magát – és már igen régóta.
Szükség van Magyarország és Ukrajna kapcsolatának javítására, és ennek legjobb eszköze a közvetlen személyes párbeszéd – értett egyet Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, akik megállapodtak abban, hogy személyesen is találkoznak. Mint az MTI jelentette, a két politikus telefonbeszélgetését az ukrán fél kezdeményezte.
Andrij Jermak egyúttal tájékoztatta Szijjártó Pétert arról, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. Ezen túl javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy a magyar fél nyitott egy ilyen találkozóra, de annak csak akkor van értelme, ha van esély pozitív eredményre, amihez azonban alapos előkészítésre és előzetes megbeszélésekre van szükség...
Szerző: NVZS
2023.12.09.
Szükség van Magyarország és Ukrajna kapcsolatának javítására, és ennek legjobb eszköze a közvetlen személyes párbeszéd – értett egyet Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, akik megállapodtak abban, hogy személyesen is találkoznak. Mint az MTI jelentette, a két politikus telefonbeszélgetését az ukrán fél kezdeményezte.
Andrij Jermak egyúttal tájékoztatta Szijjártó Pétert arról, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. Ezen túl javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy a magyar fél nyitott egy ilyen találkozóra, de annak csak akkor van értelme, ha van esély pozitív eredményre, amihez azonban alapos előkészítésre és előzetes megbeszélésekre van szükség...
VÁSÁRHELYI MÁRIA: LEÉRTÉKELŐDÖTT A TUDÁS ÉS A TELJESÍTMÉNY
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAY SZILVIA
2023.12.09.
Magyarországon sem a tudásnak, sem pedig a teljesítménynek nincs becsülete, innen valamilyen oknál fogva mindig elüldözték a tehetségeket. Egyebek között erről beszélt Vásárhelyi Mária annak kapcsán, hogy a két új magyar Nobel-díjas a vasárnapi stockholmi ünnepségen veheti át az elismerést. A szociológus emlékeztetett rá, azok többsége, akik kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtottak és ezért Nobel-díjat vagy más rangos elismerést kaptak, sajnos mind külföldön érték ezt el. Ez történt Karikó Katalinnal, az orvosi-élettani és Krausz Ferenccel, a fizikai Nobel-díj kitüntetettjével is.
Örülünk a két új Nobel-díjasnak, büszkék is vagyunk arra, hogy két honfitársunk ilyen fantasztikus eredményt ért el. De ez nem a mi teljesítményünk és Magyarország imázsát sem javítja, hiszen mindketten külföldön érték el a tudományos eredményüket – mondta Vásárhelyi Mária. Hiszen külföldön biztosították számukra azokat a kutatási feltételeket, amelyekre szükségük volt ahhoz, hogy eredményesek legyenek. „Politikailag nem növeli az ország presztízsét” – tette hozzá.
A kormánynak végképp semmi köze ehhez, ahhoz viszont igen, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai még kevésbé érhetnek el eredményeket itthon. Olyan elképesztően rossz állapotban van az oktatás minden szintje és annyira romló tendenciát mutat, hogy az sem jut előbbre, aki kiemelkedő teljesítményt mutat. Emellett „a teljesítménynek nincs becsülete Magyarországon”, sem a gazdasági életben, sem egyéb területeken nem a teljesítmény az, ami az emberek boldogulását biztosítja. Ennek a kormánynak a tevékenysége csak arra adhat garanciát, hogy elmenekülnek innen azok, akik valódi szakmai teljesítménnyel szeretnének boldogulni és nem a politika révén, vagy azzal, hogy jó helyre születtek – magyarázta a szociológus...
Szerző: NÉMETH-KÁLLAY SZILVIA
2023.12.09.
Örülünk a két új Nobel-díjasnak, büszkék is vagyunk arra, hogy két honfitársunk ilyen fantasztikus eredményt ért el. De ez nem a mi teljesítményünk és Magyarország imázsát sem javítja, hiszen mindketten külföldön érték el a tudományos eredményüket – mondta Vásárhelyi Mária. Hiszen külföldön biztosították számukra azokat a kutatási feltételeket, amelyekre szükségük volt ahhoz, hogy eredményesek legyenek. „Politikailag nem növeli az ország presztízsét” – tette hozzá.
A kormánynak végképp semmi köze ehhez, ahhoz viszont igen, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai még kevésbé érhetnek el eredményeket itthon. Olyan elképesztően rossz állapotban van az oktatás minden szintje és annyira romló tendenciát mutat, hogy az sem jut előbbre, aki kiemelkedő teljesítményt mutat. Emellett „a teljesítménynek nincs becsülete Magyarországon”, sem a gazdasági életben, sem egyéb területeken nem a teljesítmény az, ami az emberek boldogulását biztosítja. Ennek a kormánynak a tevékenysége csak arra adhat garanciát, hogy elmenekülnek innen azok, akik valódi szakmai teljesítménnyel szeretnének boldogulni és nem a politika révén, vagy azzal, hogy jó helyre születtek – magyarázta a szociológus...
AMIKOR MINDEN ÖSSZEOMLOTT – SZERKESZTŐSÉGI TAPASZTALATOK A KIBERTÁMADÁSOKRÓL
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Szerző: MÚOSZ
2023.12.05.
Minden védtelen – minden védhető Fórum a túlterheléses (DDoS) támadásokról a MÚOSZ-ban.
Amikor minden összeomlott – szerkesztőségi tapasztalatok a kibertámadásokról:
Résztvevők:
Ágoston Zoltán, a nepszava.hu főszerkesztője
Szerző: MÚOSZ
2023.12.05.
Minden védtelen – minden védhető Fórum a túlterheléses (DDoS) támadásokról a MÚOSZ-ban.
Amikor minden összeomlott – szerkesztőségi tapasztalatok a kibertámadásokról:
Résztvevők:
Ágoston Zoltán, a nepszava.hu főszerkesztője
Kulcsár László, az Infovilág főszerkesztője
Pálinkás János, a Klubrádió online szerkesztője
Szalay Dániel, a media1.hu főszerkesztője
BESZÉLNÜNK KELL! – A SZÜLŐ-GYEREK LEVÁLÁSRÓL – KURUCZ ADRIENN-NEL
WMN MAGAZIN
Szerző: WMN MAGAZIN
2023.12.07.
Szülőként a gyerekünkkel erős köteléket igyekszünk kialakítani, miközben tudjuk, egyre nagyobb szabadságot kell számára biztosítani, ahogy növekszik. Kurucz Adrienn utálja a „leválás" szót, akárcsak korunk másik mantráját, az „elengedést". Hogy miért? Kiderül a vodcastból, D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a héten vele beszélget.
Szerző: WMN MAGAZIN
2023.12.07.
Szülőként a gyerekünkkel erős köteléket igyekszünk kialakítani, miközben tudjuk, egyre nagyobb szabadságot kell számára biztosítani, ahogy növekszik. Kurucz Adrienn utálja a „leválás" szót, akárcsak korunk másik mantráját, az „elengedést". Hogy miért? Kiderül a vodcastból, D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a héten vele beszélget.
AZ, HOGY PAPÍRON BRUTÁLISAT ZUHANT A LAKOSSÁGI GÁZ ÁRA, JÓT TETT AZ INFLÁCIÓNAK
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.09.
Nagy meglepetést ugyan nem keltett, de a gyanút sem igen oszlatta el a Központi Statisztikai Hivatal novemberi inflációs adata. A fogyasztói árak – újabb 2 százalékpontos mérséklődéssel – 7,9 százalékkal nőttek a tavaly novemberihez képest. A mindennapos tapasztalatok alapján, már ez is eléggé „érdekes”, de az már egyesen hihetetlen, hogy az élelmiszerek ára „csak” 7,1 százalékkal emelkedett. Mindez akkor, amikor – egy, a Hírklikken megjelent elemzés – egy olyan komoly problémára hívta fel a figyelmet, amely végül nem csak hazai szakmai vitává terebélyesedett, hanem már külföldi hullámokat is vet.
Nem tartjuk kizártnak, hogy a most megjelent novemberi inflációs adattal kapcsolatban is felmerülnek majd kérdések az alkalmazott módszertant illetően. A kérdések – ahogy a problémára idehaza Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő a Hírklikken megjelent írásában felhívta a figyelmet – a lakossági energiaár változásának kiszámítási módszerét érintik.
Ez az „ügy”
A KSH-ban tavaly változtatták meg a számítás módszertanát, amivel most – október után novemberben is – elképesztő mértékű árcsökkenést mutattak ki a lakossági energiaáraknál. Kétféle árból indul ki a számítás: az átlagfogyasztás alatt támogatott, „rezsicsökkentett”, valamint az átlagfogyasztás felett fiktív piaci áron értékesített villamos energia- és földgáz-árból. A kettő közötti különbség az előbbi esetben – írta utóbb a Népszava – kétszeres, az utóbbinál pedig hétszeres. Az emberek – főként spórolási kényszerből – ugyan kevesebb energiát használnak, s egyre többen kerülnek át a rezsicsökkentett kategóriába, ám a KSH ezt árcsökkentésként számolja el, holott az árak nem mérséklődtek, csak a fogyasztás. Októberben (Mellár eredetileg arra készített számítást) a KSH szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Nem csoda, hiszen, ha a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal lett kevesebb – állapította meg Mellár.
Novemberi adatok
És akkor lássuk a novemberi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem egyenesednek ki a fenti kérdőjelek. A KSH jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal haladták meg a 2022. novemberi adatot. A nyugdíjas infláció ennél is alacsonyabb volt (kérdeznék meg a nyugdíjasokat erről – a szerk.), mindösszesen 7,1 százalékra rúgott. Az inflációs nyomást jelző maginfláció ugyanakkor 9,1 százalékra jött ki.
Az átlagos 7,9 százalékos infláción belül vannak érdekességek. Ilyen az, hogy az élelmiszerek az átlagostól elmaradva, „csupán” 7,1 százalékkal drágultak, illetve, hogy a háztartási energia még az októberben mértnél is dinamikusabban, 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gáz 36,2 (!), az elektromos energia pedig 3,5 százalékkal, miközben némileg emelkedett a tűzifa és a palackos gáz ára (0,8, illetve 1,9 százalékkal). Több, mint a negyedével (+ 25,4 százalék) emelkedett a jármű-üzemanyagok ára, s drágultak a szolgáltatások (+12,6 százalék) is.
Ami azt illeti, immár külföldön is felfigyeltek a KSH által mért infláció körül felmerülő kérdőjelekre, sőt, mint kiderült, már ősz óta az Eurostat is foglalkozik a kérdéssel. A Reuters jelentéséből tudhattuk meg, hogy az energiaárakkal kapcsolatos számítási módszertan kapcsán kutakodnak. A brit hírügynökség az uniós statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyeztetések a harmonizált infláció számításának keretében zajlanak. A jelentés nem tett említést az idehaza a problémát nyilvánosságra hozó – nem nevesített – közgazdászokról (azaz Mellár Tamásról és a témában később a Népszavának nyilatkozó Katona Tamásról.)...
Szerző: NVZS
2023.12.09.
Nem tartjuk kizártnak, hogy a most megjelent novemberi inflációs adattal kapcsolatban is felmerülnek majd kérdések az alkalmazott módszertant illetően. A kérdések – ahogy a problémára idehaza Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő a Hírklikken megjelent írásában felhívta a figyelmet – a lakossági energiaár változásának kiszámítási módszerét érintik.
Ez az „ügy”
A KSH-ban tavaly változtatták meg a számítás módszertanát, amivel most – október után novemberben is – elképesztő mértékű árcsökkenést mutattak ki a lakossági energiaáraknál. Kétféle árból indul ki a számítás: az átlagfogyasztás alatt támogatott, „rezsicsökkentett”, valamint az átlagfogyasztás felett fiktív piaci áron értékesített villamos energia- és földgáz-árból. A kettő közötti különbség az előbbi esetben – írta utóbb a Népszava – kétszeres, az utóbbinál pedig hétszeres. Az emberek – főként spórolási kényszerből – ugyan kevesebb energiát használnak, s egyre többen kerülnek át a rezsicsökkentett kategóriába, ám a KSH ezt árcsökkentésként számolja el, holott az árak nem mérséklődtek, csak a fogyasztás. Októberben (Mellár eredetileg arra készített számítást) a KSH szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Nem csoda, hiszen, ha a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal lett kevesebb – állapította meg Mellár.
Novemberi adatok
És akkor lássuk a novemberi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem egyenesednek ki a fenti kérdőjelek. A KSH jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal haladták meg a 2022. novemberi adatot. A nyugdíjas infláció ennél is alacsonyabb volt (kérdeznék meg a nyugdíjasokat erről – a szerk.), mindösszesen 7,1 százalékra rúgott. Az inflációs nyomást jelző maginfláció ugyanakkor 9,1 százalékra jött ki.
Az átlagos 7,9 százalékos infláción belül vannak érdekességek. Ilyen az, hogy az élelmiszerek az átlagostól elmaradva, „csupán” 7,1 százalékkal drágultak, illetve, hogy a háztartási energia még az októberben mértnél is dinamikusabban, 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gáz 36,2 (!), az elektromos energia pedig 3,5 százalékkal, miközben némileg emelkedett a tűzifa és a palackos gáz ára (0,8, illetve 1,9 százalékkal). Több, mint a negyedével (+ 25,4 százalék) emelkedett a jármű-üzemanyagok ára, s drágultak a szolgáltatások (+12,6 százalék) is.
Ami azt illeti, immár külföldön is felfigyeltek a KSH által mért infláció körül felmerülő kérdőjelekre, sőt, mint kiderült, már ősz óta az Eurostat is foglalkozik a kérdéssel. A Reuters jelentéséből tudhattuk meg, hogy az energiaárakkal kapcsolatos számítási módszertan kapcsán kutakodnak. A brit hírügynökség az uniós statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyeztetések a harmonizált infláció számításának keretében zajlanak. A jelentés nem tett említést az idehaza a problémát nyilvánosságra hozó – nem nevesített – közgazdászokról (azaz Mellár Tamásról és a témában később a Népszavának nyilatkozó Katona Tamásról.)...
IGENIS LÉTEZNEK ESZKÖZÖK, AMELYEK A TÖRVÉNYI TILTÁSNÁL HATÉKONYABBAN ENYHÍTIK A DROGFOGYASZTÁS KOCKÁZATAIT
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.12.08.
Az intravénás heroint egyre több városban kezdi kiszorítani az inhalált crack kokain, az orrba szippantva fogyasztott klasszikus stimulánsok mellé pedig sok helyen felzárkóztak a magyar szcénában bio vagy herbál néven emlegetett szintetikus kannabinoidok – tudtuk meg az Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (C-EHRN) éves találkozóján, amit idén Budapesten rendeztek meg december 5-től 7-ig.
A CEU Nádori utcai épületében rendezett hétfői sajtóbeszélgetésen a közel száz európai városban megtalálható felügyelt szerhasználói szobák és a 14 országot lefedő anonim drogbevizsgálást végző laborhálózat gyakorlata mellett a portugál dekriminalizáció több mint két évtizedes tapasztalatairól is szó esett.
Katrin Schiffer, a közel félezer európai szervezetet tömörítő hálózat elnöke, Roberto Perez Gayo, a felügyelt droghasználói szobák európai hálózatának vezetője, Dominik Schorli, a nemzetközi drogbevizsgáló program vezetője és Marta Pinto, a Portói Egyetem társadalomkutatója december 4-én, a háromnapos találkozó nulladik napján azzal szembesítette a magyar sajtó csekély számban megjelent képviselőjét, hogy az ártalomcsökkentés a magyar határokon kívül mást is jelenthet, mint a regnáló Orbán-kabinet által mostanra szinte teljesen leépített tűcsere-program.
A steril eszközök mellett az addiktológia ellátórendszerbe való egyszerű belépést is biztosító, a hepatitis és HIV-fertőzések csökkentésében Magyarországon is bizonyítottan hatásos tűcseréken túl Európában más programok is a három évtizede kidolgozott metódus elveit és gyakorlatát követik.
Megelőző szerelés
Az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétében, steril eszközökkel higiénikus körülmények közötti drogfogyasztást lehetővé tevő intézményeket, valamint a nem kívánt toxikus mellékhatások kiküszöbölése mellett az aktuális drogpiaci trendeket monitorozó, a felütött, vagyis higított, valamint az életveszélyes adalékokat tartalmazó szerekről naprakész riasztási listát publikáló laborhálózatot egyaránt civilek működtetik. „Az adományok és támogatások mellett önkormányzati, illetve pályázati forrásokból, de sehol sem a központi költségvetésből, az adófizetők pénzéből” – válaszolta le a Qubit kérdésére a C-EHRN elnöke.
Európa egyre több országában követik például azt a francia eredetű finanszírozási modellt, amelyben a szerencsejátékcégek bevételének pár százalékából olyan a szenvedélybetegségek megelőzését és kezelését szolgáló pénzügyi alapokat hoznak létre, amely fedezi a problémás szerhasználók alacsony küszöbű addiktológiai ellátását is.
A droghasználói szobák európai hálózatát koordináló Roberto Perez Gayo szerint a konkrét szer fogyasztási rizikójának minimalizálása mellett az ilyen védett helyek az adott városnegyed közbiztonságára is jó hatással vannak. Tapasztalatai szerint a jó szomszédi viszonyt megalapozza, ha nyilvánvalóan visszaszorul az utcai narkózás, a lakosság pedig rövid úton meggyőződik arról, hogy a belövő szoba semmiben sem különbözik egy orvosi rendelőtől vagy egy patikától. Szemléletformáló hatással van a az is, hogy a fogyasztás rendezett, intézményesített keretei átpozícionálják a droghasználók megítélését, az anyagért bármire képes potenciális bűnelkövetőből szenvedélybeteg páciens, az ellátórendszer segítségére szoruló kliens lesz...
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.12.08.
A CEU Nádori utcai épületében rendezett hétfői sajtóbeszélgetésen a közel száz európai városban megtalálható felügyelt szerhasználói szobák és a 14 országot lefedő anonim drogbevizsgálást végző laborhálózat gyakorlata mellett a portugál dekriminalizáció több mint két évtizedes tapasztalatairól is szó esett.
Katrin Schiffer, a közel félezer európai szervezetet tömörítő hálózat elnöke, Roberto Perez Gayo, a felügyelt droghasználói szobák európai hálózatának vezetője, Dominik Schorli, a nemzetközi drogbevizsgáló program vezetője és Marta Pinto, a Portói Egyetem társadalomkutatója december 4-én, a háromnapos találkozó nulladik napján azzal szembesítette a magyar sajtó csekély számban megjelent képviselőjét, hogy az ártalomcsökkentés a magyar határokon kívül mást is jelenthet, mint a regnáló Orbán-kabinet által mostanra szinte teljesen leépített tűcsere-program.
A steril eszközök mellett az addiktológia ellátórendszerbe való egyszerű belépést is biztosító, a hepatitis és HIV-fertőzések csökkentésében Magyarországon is bizonyítottan hatásos tűcseréken túl Európában más programok is a három évtizede kidolgozott metódus elveit és gyakorlatát követik.
Megelőző szerelés
Az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétében, steril eszközökkel higiénikus körülmények közötti drogfogyasztást lehetővé tevő intézményeket, valamint a nem kívánt toxikus mellékhatások kiküszöbölése mellett az aktuális drogpiaci trendeket monitorozó, a felütött, vagyis higított, valamint az életveszélyes adalékokat tartalmazó szerekről naprakész riasztási listát publikáló laborhálózatot egyaránt civilek működtetik. „Az adományok és támogatások mellett önkormányzati, illetve pályázati forrásokból, de sehol sem a központi költségvetésből, az adófizetők pénzéből” – válaszolta le a Qubit kérdésére a C-EHRN elnöke.
Európa egyre több országában követik például azt a francia eredetű finanszírozási modellt, amelyben a szerencsejátékcégek bevételének pár százalékából olyan a szenvedélybetegségek megelőzését és kezelését szolgáló pénzügyi alapokat hoznak létre, amely fedezi a problémás szerhasználók alacsony küszöbű addiktológiai ellátását is.
A droghasználói szobák európai hálózatát koordináló Roberto Perez Gayo szerint a konkrét szer fogyasztási rizikójának minimalizálása mellett az ilyen védett helyek az adott városnegyed közbiztonságára is jó hatással vannak. Tapasztalatai szerint a jó szomszédi viszonyt megalapozza, ha nyilvánvalóan visszaszorul az utcai narkózás, a lakosság pedig rövid úton meggyőződik arról, hogy a belövő szoba semmiben sem különbözik egy orvosi rendelőtől vagy egy patikától. Szemléletformáló hatással van a az is, hogy a fogyasztás rendezett, intézményesített keretei átpozícionálják a droghasználók megítélését, az anyagért bármire képes potenciális bűnelkövetőből szenvedélybeteg páciens, az ellátórendszer segítségére szoruló kliens lesz...
TÍZ ÉV KÉSÉSSEL BEINDULT A KELETI NYITÁS, CSAK KÖZBEN ELVESZTETTE ÉRTELMÉT
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.12.08.
Orbán Viktor miniszterelnök már hónapokkal a hatalomba való visszatérését követően, 2010-ben elkezdte hangoztatni, hogy a világgazdaságban keleti szelek fújnak: bár a “nyugati civilizáció” az ipari forradalmat követően hatalmas előnyre tett szert, a globalizáció megnyitotta e tudást a világ többi része előtt, így “India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek”, és “a nyugat elveszti vezető erejét”. Ez a “hatalmi átrendeződés nagy lehetőség Magyarország előtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek” – a magyar külgazdaságpolitika már 13 évvel ezelőtt is ugyanazokkal a sablonokkal operált, mint napjainkban.
Orbán számára akkortájt a keleti nyitás nem csak lehetőségnek, hanem szükségszerűségnek is tűnt. Magyarország a 2008–2009-es globális pénzügyi válság során a tönk szélére került, a dél-európai adósságválságba pedig az egész Európai Unió beleremegett. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter hiába akarta állami költekezéssel kihúzni a gazdaságot a recesszióból, az akkor uralkodó európai elképzelések (amelyek elsősorban az akkor még Orbánnal politikai szövetséges német kereszténydemokratáktól származtak) pont, hogy takarékoskodással és belső leértékeléssel akarták kezelni a helyzetet. A válság miatt csökkenő nyugati kereslet és a nyugati finanszírozás elégtelensége miatt Kína gyakran került elő potenciális megmentőként, amelytől keresletet és tőkét remélhet az addig a nyugati piacoktól és pénztől függő Magyarország.
Ebből egy évtizeden át nem lett semmi. A tőkebefektetések és a kereskedelem terén Magyarország erős európai függősége semmit nem változott 2010 és 2020 között, a nagy kínai tőkebeáramlás elmaradt, a kínai piachoz való hozzáférés pedig olyannyira nem sikerült, hogy Magyarország súlyos és évről-évre növekvő kereskedelmi hiányt halmozott fel Kínával szemben.
Az utóbbi évek azonban jelentős változást hoztak. Bár Magyarország ázsiai exportjának részaránya egyáltalán nem nőtt, a befektetések terén az akkumulátoripari beruházások miatt jelentősen feljött Kína és Dél-Korea, sőt a jelenlegi tendenciák alapján a 2020-as évtized második felére az ázsiai országok Németország mögé is felzárkózhatnak, mint a legnagyobb külső működőtőke-befektetők hazánkban.
A dolog egyik szépséghibája, hogy ehhez valójában kevés köze van a keleti nyitásnak, és elsősorban tágabb világgazdasági folyamatok eredménye. A nagyobb probléma, hogy míg 2010-ben a magyar gazdaságnak valóban nagy segítség lett volna az ázsiai gyárak megjelenése, 2023-ban, jóval magasabb gazdasági fejlettség és erősebb tőkeellátottság mellett ez már nem igazán van így: az ázsiai vállalatok – szintén gazdaságszerkezeti okokból – pont azokkal az alacsony hozzáadott értékű gyártási folyamatokkal jönnek ide, amelyeken lassan túl kellene lendülnie a magyar gazdaságnak...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.12.08.
Orbán számára akkortájt a keleti nyitás nem csak lehetőségnek, hanem szükségszerűségnek is tűnt. Magyarország a 2008–2009-es globális pénzügyi válság során a tönk szélére került, a dél-európai adósságválságba pedig az egész Európai Unió beleremegett. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter hiába akarta állami költekezéssel kihúzni a gazdaságot a recesszióból, az akkor uralkodó európai elképzelések (amelyek elsősorban az akkor még Orbánnal politikai szövetséges német kereszténydemokratáktól származtak) pont, hogy takarékoskodással és belső leértékeléssel akarták kezelni a helyzetet. A válság miatt csökkenő nyugati kereslet és a nyugati finanszírozás elégtelensége miatt Kína gyakran került elő potenciális megmentőként, amelytől keresletet és tőkét remélhet az addig a nyugati piacoktól és pénztől függő Magyarország.
Ebből egy évtizeden át nem lett semmi. A tőkebefektetések és a kereskedelem terén Magyarország erős európai függősége semmit nem változott 2010 és 2020 között, a nagy kínai tőkebeáramlás elmaradt, a kínai piachoz való hozzáférés pedig olyannyira nem sikerült, hogy Magyarország súlyos és évről-évre növekvő kereskedelmi hiányt halmozott fel Kínával szemben.
Az utóbbi évek azonban jelentős változást hoztak. Bár Magyarország ázsiai exportjának részaránya egyáltalán nem nőtt, a befektetések terén az akkumulátoripari beruházások miatt jelentősen feljött Kína és Dél-Korea, sőt a jelenlegi tendenciák alapján a 2020-as évtized második felére az ázsiai országok Németország mögé is felzárkózhatnak, mint a legnagyobb külső működőtőke-befektetők hazánkban.
A dolog egyik szépséghibája, hogy ehhez valójában kevés köze van a keleti nyitásnak, és elsősorban tágabb világgazdasági folyamatok eredménye. A nagyobb probléma, hogy míg 2010-ben a magyar gazdaságnak valóban nagy segítség lett volna az ázsiai gyárak megjelenése, 2023-ban, jóval magasabb gazdasági fejlettség és erősebb tőkeellátottság mellett ez már nem igazán van így: az ázsiai vállalatok – szintén gazdaságszerkezeti okokból – pont azokkal az alacsony hozzáadott értékű gyártási folyamatokkal jönnek ide, amelyeken lassan túl kellene lendülnie a magyar gazdaságnak...
DÖBBENETES POFONT JELENTENEK EURÓPÁNAK A FRISS PISA-EREDMÉNYEK, DE MAGYARORSZÁG NEM FOG TANULNI BELŐLE
444.HU / PODCAST
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2023.12.09.
Úgy bezuhant az OECD-országok átlaga a 2022-es PISA-teszten, hogy hiába stagnál a magyar oktatás színvonala, középmezőnybe kerültünk. Miért történt? Hogyan megy tovább innen Európa, és hogyan Magyarország? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Radó Péter oktatáskutatóval a 444 podcastjában.
Még egy PISA-teszten sem teljesítettek olyan rosszul matekból a magyar tanulók, mint idén, de még így is egy ponttal az átlag fölé kerültünk.
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2023.12.09.
A korábban éllovas észak- és közép-európai országok átlaga ugyanis brutálisan bezuhant, elsősorban a Covid-járvány miatti iskolabezárásoknak köszönhetően.
Mit mond el a magyar oktatási rendszerről a 2022-es PISA-felmérés? Az elmúlt két év látványos közéleti eseményeinek lehet hatása a következő teszt eredményére? Mit kezd majd a sokkoló friss adatokkal Európa?
Ilyen kérdésekről beszélgettünk Radó Péter oktatáskutatóval.
MAGYARORSZÁGON A BEVÁNDORLÓ GYEREKEK HÚZZÁK FEL A DIÁKOK EREDMÉNYEIT, A TEHETSÉGEKET INKÁBB CSAK ELVESZÍTJÜK
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.09.
Bárhova nézünk, szinte minden mutató azt mutatja, hogy nálunk rettenetesen nagyok az esélyegyenlőtlenségek – állítja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a jelenlegi oktatáspolitika gátja a fejlődésnek.
A héten váltak nyilvánossá a 2022-es PISA-mérés eredményei, a kormányzat sikerként számolt be arról, hogy a magyar diákok a nemzetközi átlagnak megfelelően teljesítettek. Valóban örülnünk kell?
Én úgy látom, hogy szignifikáns változás nem történt az előző három méréshez képest. Egyébként sem érdemes egyik mérésről a másikra nézni a változásokat, bár azok valóban érdekes pillanatok, amikor lényeges különbségek vannak. Magyarországon is volt ilyen, de akkor is a hosszabb távú tendenciák a fontosak. Ezekből az látszik, hogy 2000 és 2009 között volt egy lassú növekedés, sőt 2009-ben értük el a legjobb eredményeket. Majd 2012-ben és 2016-ban óriási visszaesés volt a magyar tanulók teljesítményében, azóta lényegében ugyanazon a szinten vagyunk. 2018-ban történt némi javulás, de nem annyi, hogy a tendencia statisztikailag változott volna. A legutóbbi mérésen a matek és a szövegértés eredménye kicsit romlott, a természettudomány kicsit javult, de ezek nem óriási értékek, nem változtatják meg a tendenciát; igazából sem jobbak, sem rosszabbak nem lettünk, valójában semmi újdonság nem történt.
Ugyanakkor a magyar diákok úgy teljesítettek az átlagnak megfelelően, hogy maga a nemzetközi átlag csökkent, több nyugat-európai országban is romlottak az eredmények. Ön szerint ennek mi az oka?
Ahogy a nemzetközi szakértők, úgy elsősorban én is a Covid-világjárványt okolom. Nem az egyedüli, de fontos tényező. Viszont az meglepett, hogy nálunk ennek kisebb volt a hatása, mint máshol. Például a nemzetközi átlag matekból 15 ponttal csökkent, nálunk 8 ponttal, a szövegértés összességében 10 ponttal, nálunk csak 3 ponttal, a természettudománynál pedig kifejezetten növekedtünk, 5 ponttal. De, mint mondtam, ezek nem adnak okot a hurráoptimizmusra. Van egy másik tényező is, ez pedig a bevándorló gyerekek aránya és helyzete. Kimutatható, hogy azokban a nyugat-európai országokban, amelyek az utóbbi évek erős menekültmozgalmában leginkább érintettek voltak, csökkentek az eredmények. Ez persze nem a gyerekek bevándorlóstátusza miatt van, sokkal erősebb hatást jelent a szociális helyzetük vagy az, hogy nem az anyanyelvük az adott ország hivatalos nyelve. Ami külön érdekes, hogy Magyarország esetében ez épp fordítva történt. Nálunk a bevándorló gyerekek lényegesen jobban teljesítenek, mint az „őslakos” magyar diákok.
Ez hogyan lehetséges?
Úgy, hogy Magyarországon nem azokról a bevándorlókról van szó, akik az utóbbi években határokon át menekültek. Ők nem maradtak itt, máshova igyekeztek. Nálunk elsősorban a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségű családokról beszélhetünk, valamint nagyon sokan jönnek távol-keleti országokból, Kínából, Vietnámból. Utóbbiak a világon mindenhol sokkal jobban teljesítenek mindenki másnál. Tehát Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a bevándorló gyerekek még fel is húzzák az eredményeket...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.09.
A héten váltak nyilvánossá a 2022-es PISA-mérés eredményei, a kormányzat sikerként számolt be arról, hogy a magyar diákok a nemzetközi átlagnak megfelelően teljesítettek. Valóban örülnünk kell?
Én úgy látom, hogy szignifikáns változás nem történt az előző három méréshez képest. Egyébként sem érdemes egyik mérésről a másikra nézni a változásokat, bár azok valóban érdekes pillanatok, amikor lényeges különbségek vannak. Magyarországon is volt ilyen, de akkor is a hosszabb távú tendenciák a fontosak. Ezekből az látszik, hogy 2000 és 2009 között volt egy lassú növekedés, sőt 2009-ben értük el a legjobb eredményeket. Majd 2012-ben és 2016-ban óriási visszaesés volt a magyar tanulók teljesítményében, azóta lényegében ugyanazon a szinten vagyunk. 2018-ban történt némi javulás, de nem annyi, hogy a tendencia statisztikailag változott volna. A legutóbbi mérésen a matek és a szövegértés eredménye kicsit romlott, a természettudomány kicsit javult, de ezek nem óriási értékek, nem változtatják meg a tendenciát; igazából sem jobbak, sem rosszabbak nem lettünk, valójában semmi újdonság nem történt.
Ugyanakkor a magyar diákok úgy teljesítettek az átlagnak megfelelően, hogy maga a nemzetközi átlag csökkent, több nyugat-európai országban is romlottak az eredmények. Ön szerint ennek mi az oka?
Ahogy a nemzetközi szakértők, úgy elsősorban én is a Covid-világjárványt okolom. Nem az egyedüli, de fontos tényező. Viszont az meglepett, hogy nálunk ennek kisebb volt a hatása, mint máshol. Például a nemzetközi átlag matekból 15 ponttal csökkent, nálunk 8 ponttal, a szövegértés összességében 10 ponttal, nálunk csak 3 ponttal, a természettudománynál pedig kifejezetten növekedtünk, 5 ponttal. De, mint mondtam, ezek nem adnak okot a hurráoptimizmusra. Van egy másik tényező is, ez pedig a bevándorló gyerekek aránya és helyzete. Kimutatható, hogy azokban a nyugat-európai országokban, amelyek az utóbbi évek erős menekültmozgalmában leginkább érintettek voltak, csökkentek az eredmények. Ez persze nem a gyerekek bevándorlóstátusza miatt van, sokkal erősebb hatást jelent a szociális helyzetük vagy az, hogy nem az anyanyelvük az adott ország hivatalos nyelve. Ami külön érdekes, hogy Magyarország esetében ez épp fordítva történt. Nálunk a bevándorló gyerekek lényegesen jobban teljesítenek, mint az „őslakos” magyar diákok.
Ez hogyan lehetséges?
Úgy, hogy Magyarországon nem azokról a bevándorlókról van szó, akik az utóbbi években határokon át menekültek. Ők nem maradtak itt, máshova igyekeztek. Nálunk elsősorban a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségű családokról beszélhetünk, valamint nagyon sokan jönnek távol-keleti országokból, Kínából, Vietnámból. Utóbbiak a világon mindenhol sokkal jobban teljesítenek mindenki másnál. Tehát Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a bevándorló gyerekek még fel is húzzák az eredményeket...
BÍRÓSÁGHOZ FORDUL A PSZ ÉS A PDSZ, HA NEM INDULNAK ÚJRA A SZTRÁJKBIZOTTSÁGI TÁRGYALÁSOK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.09.
Az oktatás két érdekvédelmi szervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közelmúltban frissítette sztrájkköveteléseit, és szorgalmazta, hogy a kormány tűzzön ki időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Ehelyett levelet kaptak Maruzsa Zoltántól, amelyben az államtitkár kifejtette véleményét a követeléseikről, de időpontot nem jelölt meg. A PSZ és a PDSZ azonban továbbra is kitart álláspontja mellett és az államtitkárnak küldött újabb levelükben közlik, ha a jövő héten nem kapnak választ az egyeztetés időpontjára, a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordulnak.
A sztrájktörvény alapján, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is a sztrájkbizottsági egyeztetések folytatását kívánja elérni. A köznevelési államtitkárnak még novemberben küldött levélben ezt azzal indokolták, hogy „a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt [...], az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. [...] Drámai a szakemberhiány”.
A két szakszervezet közös, reprezentatív felmérése szerint a státusztörvény elutasítottsága meghaladja a 98 százalékot. Azt is írták, a törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, hogy a legkevésbé sem kompenzálják az Európában rekordszintű inflációt...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.09.
A sztrájktörvény alapján, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is a sztrájkbizottsági egyeztetések folytatását kívánja elérni. A köznevelési államtitkárnak még novemberben küldött levélben ezt azzal indokolták, hogy „a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt [...], az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. [...] Drámai a szakemberhiány”.
A két szakszervezet közös, reprezentatív felmérése szerint a státusztörvény elutasítottsága meghaladja a 98 százalékot. Azt is írták, a törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, hogy a legkevésbé sem kompenzálják az Európában rekordszintű inflációt...
PROF. DR. VAJDA MIHÁLY ANDRÁS
MAGYARORSZÁG VIDEÓS ARCKÉPCSARNOKA
Szerző: Magyarország Videós Arcképcsarnoka
5 hónappal ezelőtt
Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® Minden jog fenntartva
Szerző: Magyarország Videós Arcképcsarnoka
5 hónappal ezelőtt
Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® Minden jog fenntartva
Lásd még Vajda Mihály önéletrajzi kötetét:
EGY KIS VAJDA MIHÁLY 2015. ÁPRILIS 1. AZ ALIGTÓL A TÚLIG
CSILLAG ÁDÁM VIDEÓ
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2015.04.01.
Egy kis Vajda Mihály 2015 április 1 2015. április 1. szerda 17 óra
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2015.04.01.
Egy kis Vajda Mihály 2015 április 1 2015. április 1. szerda 17 óra
DUPRESS - LICEUM - KALLIGRAM
Az aligtól a túlig – Bevezetés Vajda Mihály gondolkodásába – Pszeudo-lexikon
Bemutatja: Radnóti Sándor
Vajda Mihállyal beszélget Széplaky Gerda és Valastyán Tamás
EURÓPA TOLVAJA BESZÉL UKRÁN KORRUPCIÓRÓL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.08.
Orbán azért gyűlöli Ukrajnát, mert megállította az oroszokat, egységbe forrasztotta és megerősítette Európát, helyreállította a demokratikus Amerika vezető szerepét a világban az oroszokkal szembeni ellenállással. Orbán azt akarja, hogy Ukrajna az oroszoké legyen, s az uniós tagság, ami előszobája a NATO-tagságnak, ezt örökre megakadályozná. Orbánnál nincs korruptabb európai vezető, de megkockáztatjuk, hogy a világon sincs talán hozzá mérhető tolvaj bűnöző, aki nem a börtönben, hanem hatalomban van. Magyarország szégyene és tragédiája ez az ember, akinek igazi arcát akkor látták, amikor az Üllői úton lefényképezték, ahogy számolja a készpénzt, és megy valami simlis titkos találkára. Orbánnál nincs korruptabb politikus talán az egész világon. Európában ő az egyetlen, akiről mindenki tudja, hogy egy tolvaj, de nem lehet ellene eljárást indítani, mert saját embereit ültette mindenhova. A legkevesebb, amit mondhatunk róla, hogy igazi söpredék bűnöző. Ja, keresztény bűnöző. A "keresztény" az ő szájukban ezt jelenti. Lop, csal, hazudik...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.08.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)