TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY2024.01.12.
A Balkan Insight cikke szerint Orbán Viktor személyesen ugyan nem vett részt az ünnepségen, de Dodik azt mondta az ünneplő tömegnek, hogy a magyar kormányfő elfogadta a kitüntetést. Sőt, később az is elterjedt, hogy februárban személyesen veszi majd át. Orbán Viktor és Milorad Dodik viszonyáról a Telex korábban nagyobb elemzést is közölt.
A hivatalosan betiltott, Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága által már két határozatban is elítélt ünnepnapra Banja Luka idén már 332 ezer eurót (130 millió forintot) költött. Tavaly kihozták 230 ezerből. A rendezvényen 3400-an vonultak fel, fegyveres rendőrök, háborús veteránok, sportklubok tagjai, repkedtek helikopterek, illetve idén először drónok is. Sőt,
még amerikai katonai gépek is felbukkantak az égen, bár azok éppen ellentétes céllal, ünneplés helyett figyelmeztető erődemonstráció gyanánt.
Mindenesetre az ünnepség végén jött a szokásos tűzijáték, amit a szerbiai és a boszniai szerbek összehangoltak, egy időben indítottak Banja Lukában és Belgrádban. A lelkes szerbiai támogatásra jellemző, hogy Belgrád legnagyobb fényfeliratán, ahol a karácsonyi, vagy újévi állami jókívánságok jelennek meg, esetleg a hihetetlenül népszerű Novak Đoković teniszsikereiről olvasható tájékoztatás, január 9-én az RS születésnapját éltették.
A bejelentés, Orbán kitüntetése más balkáni országok sajtótermékeiben is megjelent hírként, sokszor azzal fűszerezve, hogy tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta ugyanezt a kitüntetést. Ám Bosznia-Hercegovinában nem ez az epizód, hanem elsősorban maga az ünnep nagyon megosztó. Rendre felbőszíti a bosnyákokat és a horvátokat, akik úgy érzik, hogy a véres boszniai háború kirobbanása kötődik ehhez a naphoz. Az EU-t és az Egyesült Államokat pedig azért, mert a boszniai szerbek fittyet hánynak az alkotmánybírósági határozatokra, nem jogkövetők.
Január 9-e a szerb ortodox világban mára szinte szakrális ünneppé vált. Mivel a lakosság egyre inkább december 24-25-én karácsonyozik és január 1-én köszönti az újévet, az egyházi ünnepeket az ortodox hagyomány szerint a julián naptár szerint két hetes csúszással ünneplik a mi Gergely-naptárunkhoz képest. A Szenteste így január 6-ára, a Szilveszter pedig január 13-ára esik. Éppen ezek közé ékelődik be az a boszniai szerb ünnep, amely
1992. január 9-re emlékezik.
Jugoszlávia széthullása során, Szlovénia és Horvátország kiválása után már nyilvánvaló volt, hogy Bosznia-Hercegovina se maradhat sokáig az államszövetség része. A többségi bosnyákok a horvátok támogatásával 1991 decemberében kezdeményezték is, hogy az EU Horvátországgal és Szlovéniával közösen Bosznia-Hercegovina és Macedónia függetlenségét is ismerje el. A boszniai szerbek, akik inkább maradtak volna szövetségben Szerbiával, ezt megelőzendő 1992. január 9-én kikiáltották saját független államukat, a Boszniai Szerb Köztársaság elődjét, vagyis a Bosznia-Hercegovinai Szerb Népköztársaságot.
Számukra ez maradt a „függetlenség napja”, nem pedig a Bosznia-Hercegovinában így ünnepelt március 1-e, az 1992-es függetlenségi népszavazás évfordulója. A népszavazáson a jogosultak 63,7 százaléka 99,7 százalék arányban szavazott Bosznia-Hercegovina függetlenségére, mindössze 6037-en szavaztak ellene. Ami nem csoda, a boszniai szerb közösség bojkottálta a népszavazást, a helyi szerb hatóságok akadályozták is a szavazást.
A boszniai Alkotmánybíróság szerint január 9-e nem lehet ünnepnap, mert diszkriminatív. Legfeljebb a boszniai szerbeknek lehet ünnep, a bosnyákokban és a horvátokban inkább sebeket tép fel, mert ez vezetett a boszniai háború áprilisi kirobbanásához. A háború bő három évében Radovan Karadžić és Ratko Mladić szerb politikai és katonai vezetők irányításával a szerb fegyveresek népirtások sorát követték el. Mladićot és Karažićot bűneikért a nemzetközi bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, jelenleg is azt töltik...
