2024. március 17., vasárnap

MAGYAR PÉTER – KÜLDTÉK VAGY JÖTT? (MÁRCIUS 15, PARTIZÁN INTERJÚ)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.03.17.



Magyar Péter március 15 alkalmából szépen ellopta a show-t nagyjából mindenkitől. De vajon kinek az érdeke, hogy pártot alapítson? A Fidesz küldte, vagy magától jött? Partizán interjú 

Beindult a kampányszezon a nemzeti ünnepen | Interjú Magyar Péterrel és az MKKP társelnökeivel.



AMERIKAI NÉPSZAVA: MAGYAR PÉTER NEM TÁMOGATJA KARÁCSONY GERGELYT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.17.


Mielőtt bárki eltévedne és Magyar Péterben az Orbán-rendszer megdöntésének reményét látná, felhívjuk mindenki figyelmét Magyar Péter nyilatkozatára: nem támogatja Karácsony Gergelyt a főpolgármester-választáson. Ezzel Budapest megtartása veszélybe került. Orbán Viktor köszöni szépen, ha Magyar Péter kezére játssza a jelenleg szabad Budapestet.

Nem állítjuk, hogy Karácsony Gergely hibátlan (Márki-Zay Péter a lelkén szárad), senki nem az, de az ellenzék közös jelöltje, aki jól végezte a dolgát, s minden megszólalása telitalálat, esélyes a győzelemre. Ha Karácsony Gergely nyer, akkor a főváros ellenzéki kézben szabad marad. Ha veszít, a fővárost visszaveszi Orbán. Ezt kockáztatja Magyar, s aki őt támogatja.

Ez az egyetlen nyilatkozata máris megosztja az ellenzéket, mert aki Magyart támogatja, az nem támogathatja Karácsony Gergelyt, mert meghasonlik magával. Magyar Péter ellenjelölt nélkül vonta meg a bizalmat az ellenzék legnépszerűbb politikusától, aki megőrizte szabad földnek Budapestet. Ez azonnal bizonyítja, hogy Magyar nem középutas, hanem jobboldali.

Ha Magyar középutas lenne, aki az Orbán-rendszer ellen van, akkor Karácsony Gergelyt nyugodtan támogathatná. De a fideszes lelke, a fideszes szocializációja megakadályozza ebben, mert Karácsony Gergely nem jobboldali, ő pedig az. Egy szó nem igaz abból, hogy ő középen áll. Magyar Péter a fideszes jobboldalon áll, élesen szemben a baloldallal.

Magyar még javában Orbán Viktor kegyeltje, NER-lovagja volt, amikor Karácsony Gergely már a demokráciáért harcolt. A szélhámos Fidesz-menekültekben messiást látó ellenzékiek egy hónap után képesek megtagadni sajátjaiakat, és beállni olyan jobboldali árulók mellé, akik a fideszes ideológiát a baloldali szavazókkal akarják megvalósítani, Orbán nélkül.

Azért, mert valamiért megsértődtek. De mi közünk nekünk ehhez?

A kérdés az, hogy kinek kell egy Orbán nélküli Fidesz, a demokraták Orbán nélküli Fideszt akarnak, ezt a jövőt szánják Magyarországnak? Orbán nélküli Fidesz nincs. Aki az orbánista ideológián nevelkedett, azzal egyetért, azt mondja vissza, az szükségszerűen jut ugyanoda, ahova Orbán. Nincs demokratikus orbánizmus.

Erről szól, a „se nem jobb, se nem bal”, ami azt jelenti: ő jobboldali, neki sincs jobboldali támogatója, ahogy az elődjének számító Márki-Zay Péternek sem volt. Ezért ez a szlogen azt jelenti, hogy a baloldalra van szüksége, az pedig adja fel a baloldaliságát, mert ez kell ahhoz, hogy támogassa őt, az Orbán nélküli, orbánista fideszest. Mert nélkülük egy senki.

A legnagyobb álnokság és hazugság az, hogy „Nincs jobb, nincs bal, csak magyar”, mert ő jobboldali, a maga jobboldaliságát nem is adta fel, csak hazudik. Viszont a baloldaliakra van szüksége, mert különben egy kávézót nem tud megtölteni a jobboldali támogatóival. A „magyar” nem politikai irányzat, amely felváltja a jobboldalt és a baloldalt. Egy bullshit...

FÉLELEM A KÜLÜGYBEN; BUDAPESTEN STRÓMAN, LONDONBAN MŰGYŰJTŐ; NEMVÁLTÓ ÓVODÁSOK FORRADALMA - A SZABAD EURÓPA E HETI CIKKVÁLOGATÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, MAGYARORSZÁG
2024.03.17.


Bennfentesek szerint a külügyben a félelem légköre uralkodik, hatalmas a fluktuáció. Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik. Politológus: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, akkor kitörne a nemváltó óvodások forradalma.”  
A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Bennfentesek szerint a külügyben a „félelem légköre uralkodik”, hatalmas a fluktuáció

A köztisztviselők kormánytisztviselővé válásával gyakorlatilag minden munkajogi védelmük megszűnt a kormányzati apparátusban dolgozóknak. Az elmúlt években ez fokozódó fluktuációt, leépülést hozott több minisztériumban is. Van, ahol változatos módokon alázzák meg a dolgozókat.

Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik


Száraz István itthon arról ismert, hogy tagja Matolcsy Ádám baráti körének, amely a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai körüli ügyletekből gazdagodott meg. Párizsban és Londonban viszont egészen másképp bukkant fel a férfi és párja: fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként – derítette ki a Szabad Európa. A NER-elit egyik kedvenc éttermében, a budapesti Felixben pedig Száraz párja rendez kiállításokat.

Kováts Eszter: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, kitörne a nemváltó óvodások forradalma”

Először 2017-ben kezdett el teljes erőből genderezni a kormány – mondta Kováts Eszter politológus a Szabad Európának. A szakember szerint erre akkor két apropója is volt a Fidesz–KDNP-nek: az egyik az isztambuli egyezmény ratifikációja, amelyet végül azért nem írt alá a kormány, mert a genderideológia trójai falovának tekintették, a másik pedig az, hogy abban az évben indultak el a hazai egyetemeken a gender szakok.

Amerikai nagykövet: Nem várunk a magyar kormányra, az Egyesült Államok cselekedni fog

Azt, hogy ez a cselekvés pontosan mit is jelent, a diplomata nem árulta el. A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulójának alkalmából David Pressman azt mondta: a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, ugyanis csak a tettekből ért. Komoly problémának nevezte a demokrácia leépítését, a korrupciót és az Oroszországgal való szoros barátság jelentette biztonsági kockázatot.

Megúszhatja K. Endre az újabb akcióját; úgy tűnik, nem bűncselekmény, amit most tett


K. Endre öngólt rúgott a felvétellel a bicskei áldozatok ügyvédje szerint, de ez nem bűncselekmény. Az elnöki kegyelemmel szabaduló volt bicskei igazgatóhelyettes újra elkövette azt, amiért elítélték, de a körülmények miatt nem áll meg a bűncselekmény. Közben friss sajtóértesülések szerint Balog Zoltán református püspök csaknem száz ember előtt beszélt arról, hogy K. Endre személyesen kereste őt fel a feleségével, ezután fordult Novák Katalinhoz a kegyelmi ügyben.

Volt állami gondozott: „Akkoriban azt mondták, ritka a fehér gyerek, kapkodtak is utánunk”

Egykori otthonos és nevelős gyerekek – ahogy ők mondják: zacisok – beszámolói a hatvanas évektől a rendszerváltásig. Személyes történeteiken keresztül arról is mesélnek, mi az, ami miatt régen jobban működött a gyermekvédelmi rendszer.

Az Európai Parlament perre megy a magyar kifizetések miatt

Az EP elnökének friss döntése nyomán a képviselő-testület március 25-ig pert kezdeményez az Európai Bíróságon, megkérdőjelezve az Európai Bizottság azon határozatának jogszerűségét, amellyel tavaly decemberben feloldotta több mint tízmilliárd euró magyar kohéziós politikai forrás zárolását.

Legfrissebb podcastunkban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak, állandó brüsszeli tudósítónk pedig úgy vélekedett, hogy a per erős politikai üzenet, de nem Orbán Viktornak.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy az EP – mintegy keretbe foglalva az elmúlt öt évet – a jelenlegi ciklus végéhez közeledve előbb plenáris vitát tervez, majd a hónap végi legutolsó ülésén állásfoglalást készül elfogadni Magyarországról.

Lakner Zoltán: „A régi és az új államfő sem mond igazat”

Van egy összekötő kapocs a régi és az új köztársasági elnök között, mégpedig az, hogy nem mondanak igazat – mondja Lakner Zoltán politológus Elemző című podcastunkban. Sulyok Tamás saját náci múltú apja példáján keresztül abban segíthetné az egész társadalmat, hogy egyszer az életben túl tudjunk már lendülni ezeken a történelmi traumákon. Beszéltünk még a kegyelmi ügy hatásáról, a március 15-i nagygyűlésekről és az Orbán–Trump-találkozóról is.

Sáfrány Réka: Nagyon nem jó irány, hogy női politikusokat terrorizáljanak

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jelenlegi és az Európai Női Lobbi korábbi elnöke szerint egy női politikus bukását egy ennyire patriarchális rendszerben társadalmi nemi tényezők árnyalják, miközben Novák Katalin nem egy velejéig romlott nőnek kegyelmezett meg, az áldozatok sem a nők alantas visszaéléseinek voltak kiszolgáltatva, és a döntésben számos nagy hatalmú férfinak befolyásos szerepe volt.

Mi lehet a titka Balásy Gyula közpénzszázmilliárdokból kitömött cégcsoportjának?

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan vállalatcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja. Mi állhat e példátlan sikernek a hátterében, és milyen tételeket számláznak ki Balásy Gyuláék az állami megrendelőknek, amelyek, ha szeretnének, sem dolgoztathatnak mással? Ennek járt után Keller-Alánt Ákos és Kósa András, akik most podcastunk vendégei voltak.

Véget ért a lassulás, mostantól négyszázalékos marad az infláció

Úgy tűnik, februárra számolta el a KSH a kormányzati adóemelésből fakadó negyvenforintos benzinár-emelkedést. Csak emiatt 0,4 százalékkal nőtt az infláció havi alapon. A szakértők szerint véget ért az áremelkedések lassulása, és idén be kell rendezkedni arra, hogy három–négy százalék között marad az infláció.

Kinek kellenek, és kinek nem az ellenzéki pártok?

A főváros mára legnépszerűbb ellenzéki pártját, a Kutyapártot most hétvégén megrázó földrengés az ellenzéki pártközi egyeztetések miatt tört ki az ettől való távolmaradást identikus kérdésként megélő tagság körében. A közelmúltbeli influenszertüntetés sikere is azt mutatta, hogy nem csak a Kutyapárt szimpatizánsainak nagy része szeretne távol maradni a Fidesz-rendszerbe szerintük beilleszkedő ellenzéktől. Mit mutat a választási készülődés a pártok szerepének, jelentőségének megváltozásáról?

Játszd újra, Ursula! – dübörög az európai választási kampány

Előző héten megérkezett a nagy európai „szupermarketbe” az Európai Bizottság elnökének legfrissebb verziója: Ursula von der Leyen 2.0. Az európai uniós vezetők által öt éve pótmegoldásként a cilinderből elővarázsolt, Németország határain kívül kevéssé ismert politikust az Európai Néppárt EP-választásokra bemelegítő bukaresti kongresszusán a szavazati jogukkal élő küldöttek négyötöde (kereken négyszáz fő) támogatta, közel egyötödük viszont nem.

Recski sárlavina: kilenc hónap alatt egy család lakásügyét sikerült megoldani a huszonkettőből

Lassan halad a segítségnyújtás, de nem igaz, hogy nem történik semmi – mondja a tavaly júniusban sárlavinával érintett Recsk polgármestere. A kormány által bejelentett ötszázmillió nincs, helyette az MR Lakásalap próbál segíteni máshol lakhatást biztosítani a károsult családoknak, de nem mindenki tud vagy akar élni a lehetőséggel.

Románia nyert: elvesztette a kártérítési pert a verespataki aranybányát nyitni készülő cég

Az elmúlt hetekben több közleményt is kiadott a román kormány az ország költségvetésére is hatással bíró kártérítési per miatt. Február 8-ra várták ugyanis a Világbank égisze alatt működő, washingtoni székhelyű választottbíróság döntését a meghiúsult verespataki bányaberuházás ügyében. A befektető brit–kanadai cég beperelte a román államot. A bánya nyitását korábban környezetvédők, helyiek, civil szervezetek és több romániai egyház tiltakozása nyomán állították le, mert szerintük történelmi épületek és környezetvédelmi területek hatalmas pusztulását okozta volna a beruházás.

A Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei


Két hét múlva kiderül, hogy mennyit szakítanak Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a magyar autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetésén. Hiába érhető most is el egy kormányzati honlapon az autópálya-koncessziós szerződés, mivel a mellékleteket nem töltötték fel. Pedig ezekben volt a lényeg elrejtve, hogy mekkora bevétel származhat a 35 évre kötött üzletből.

Mire lesz jó az EU új csodafegyvere a magyar médiakörnyezetben?

Az EP jóváhagyása után hamarosan megszületik az első európai uniós jogszabály, amely rendeletben kötelezi a tagállamokat a sajtó szabadságának és pluralizmusának védelmére, valamint az újságírók függetlenségének tiszteletben tartására. Kérdéses, hogy a rendelet mennyire éri el a céljait a magyar médiakörnyezetben.

ITT OLVASHATÓ

ÍGY FOGLALTA EL A FIDESZ A MÉDIÁT: ÍGY LETTEK A TV-K, NAPILAPOK ÉS A RÁDIÓK A PROPAGANDA RÉSZEI

TOPIK
Szerző: PITZ DÁNIEL
2024.03.15.



Hogy alakult át a média az első kétharmados győzelem után? Ezt mutatom be, külön témára bontva a nyomtatott napilapokkal, tévékkel és rádiókkal.

Figyelem! Az online médiatérről csak később lesz elemzés, ezért nem szerepel ebben a videóban!

HOGY LÁSSÁK EGYMÁST AZ EMBEREK

ALFÖLD, ÉRTEKEZŐ PRÓZA
Szerző: TIMÁR KRISZTINA
2024.03.16.


Nehéz a dolga a kritikusnak, ha ennyire egyedi hangról akar írni. A Kettészakadt világ többféle kulturális hagyományba is illeszkedik ugyan, mégsem kategorizálható. Nem is dolga, hogy az legyen. A róla való beszédet azonban megkönnyíti (illetve könnyítené) a háttér fölismerése, márpedig beszélni szükséges a műről. Szükséges azért, hogy minél jobban tehesse azt, ami a dolga.

Magyarországon a XX. század első évtizedei óta hagyománya van a szociográfiának. Irodalmi válfaja is megőrizte aktualitását, ezt bizonyítja például Borbély Szilárd azóta számos kiadást megért Nincstelenekjének sikere a 2010-es évek elején. L. Ritók Nóra nem ebben az értelemben vett szociográfiát ír. Művei dokumentumértékűek, nem törekednek esztétikai hatásra – ettől függetlenül nagyon is hatnak esztétikai úton (is). Abban az értelemben sem követi a Kettészakadt világ a magyar szociográfia hagyományát, hogy a szerző-elbeszélő nem kívülről lép be a bemutatott világba, és azt sem lehet elmondani, hogy a múltja része volna, amelyet már maga mögött hagyott – hanem évtizedek óta benne lakik, egyszerre szemlélője és részese annak. Ettől azonban még ugyanazt a közvetítői szerepet vállalja fel, amit a szociográfiák írói, és céljuk is azonos: a közvélemény szembesítése a tényekkel, felrázása közönyéből.

L. Ritók, ahogyan korábbi munkáiban, úgy a Kettészakadt világban is jószerével ismeretlen közösségeket, jelenségeket mutat meg. Illetve, ami a megmutatásnál is több: hangot ad nekik, vagy legalábbis fölerősíti azoknak a hangját, akiket nehéz meghallani. Nem valamiféle „leleplezés”, nem „titokfeltárás” ez a megmutatás – ugyanúgy, ahogyan korábbi, Láthatatlan Magyarország című kötetében sem „rejtett” világot jelent a láthatatlanság. Ellenkezőleg: olyan világot, amelynek eseményei mindenki szeme láttára, füle hallatára zajlanak, ám rájuk nézni, meghallani őket nehéz. Félrefordulni sajnos annál könnyebb. Pontosan erre utal a Kettészakadt világ cím: hogy mintha párhuzamos világokban élnénk, és ezek a világdarabok elenyészően keveset tudnak egymásról. A szöveg tétje ennek megfelelően szokatlanul nagy: annak terhét és felelősségét vállalja, hogy ami szétszakadt, az elkezdjen a másik feléhez közelíteni. Mindenki érdekében.

A Láthatatlan Magyarország (2017) vagy elődje, a Bukdácsoló esélyegyenlőség (2011) a szerző blogján megjelent bejegyzések gyűjteménye volt, a „nyilvános napló” minden előnyével és hátrányával. Egyfelől nagyon megérdemelték ezek a bejegyzések, hogy nyomtatásban is megjelenjenek, így még a korábbinál is komolyabban vegyék őket, ráadásul egy másik olvasóközönséget is elérhessenek. Másfelől, még ha újfajta logika szerint szerkesztették is egymás mellé a bejegyzéseket, még ha egységes gondolati ív mentén rendezték is el őket, akkor is megőrizték eredetileg nem kinyomtatásra szánt jellegüket. A fejezetek és alfejezetek továbbra is inkább külön-külön olvasásra valók, nem feltétlenül szerencsés őket egyetlen tömbként kezelni. Mindezzel együtt azonban hiánypótló könyvekről van szó, amelyeknek (különösen a Láthatatlan Magyarországnak) az olvasása feltétlenül ajánlott.

A Kettészakadt világban megszűnik ez a töredezettség. Továbbra is azt az ismeretanyagot dolgozza fel a szerző, amelyik a blogon is megjelenik, de másképpen kezeli azt, ennek köszönhetően a szöveg is egészen más hatást kelt. Nem mozaiknak, hanem egyetlen hosszú, de jól tagolt szónoki beszédnek tűnik. Az asszociáció annál is indokoltabb, mert bár egy ilyen hosszú szöveg nyilvánvalóan nem hangozhatna el élőben, mégis, ha létezik műfaj, amely összekapcsol szót és cselekedetet, a szónoki beszéd az. A Kettészakadt világnak pedig pontosan az a célja, hogy cselekedetek hajtóerejévé váljon.

Nagyon összetett, nagyon nehezen kezelhető helyzet az, amit L. Ritók ábrázol: a mélyszegénységben, abszolút periférián élők helyzete. A szerző-elbeszélő minden eszközzel tudatosítja azt, hogy ami ebben a világban történik, egyáltalán nem kizárólag (gyerekek esetében pedig semmiképpen nem) azoknak a felelőssége, akikkel történik, és egyáltalán nem várható el tőlük, hogy egyedül kijussanak belőle. Természetesen ír a megoldási lehetőségekről is; van rá alapja, hiszen a körülötte kialakult csapattal, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársaival együtt évek óta dolgozik az esélyteremtésért és a valódi integrációért Berettyóújfaluban és környékén, ahol mára konkrét és általánosítható eredményeket egyaránt felmutathatnak. Ráadásul egy olyan helyzetben, amelyben – ahogy azt részletezi is a szöveg – éppen hatékonyságot mérni rendkívül nehéz, ahogyan azt megfogalmazni is, mit jelent pontosan például a fejlesztés, illetve hogy mit nem jelenthet, amit más környezetben magától értetődően igen. Azt, hogy mennyire elszakadt egymástól az úgynevezett közvélemény és az ábrázolt közeg, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy még annyira egyértelműnek tűnő fogalmak is mást-mást jelentenek az egyik és a másik számára, mint az adakozás, a jogkövetés vagy a siker. Annak, aki a közvetítői szerepet vállalja, azzal kell kezdenie, hogy szinte minden szót újradefiniál...

MARKÓ BÉLA: HÁTHA NEM LESZ CSENDES

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: MARKÓ BÉLA
2024.03.17.


Egy biztos: Petőfi Sándor költészetét tényleg meg kell tisztítani az előítéletektől, de akármilyen furcsa, ez szükségképpen társadalmi programjának újrafelfedezését is jelenti.


Meglepően gazdag volt a tavalyi Petőfi-év. Én legalábbis úgy éreztem, hogy az elmúlt évtizedek ilyen-olyan fanyalgásai után ismét a legnagyobbnak vagy legnagyobbaknak kijáró reflektorfénybe került a költő. Nem a forradalmár, hanem a költő. Egyfajta igazságtételként visszavette Petőfit az irodalomtörténet a történetírástól. Több folyóirat is különszámot jelentetett meg az évfordulóra, sok kötetnyi verset dedikáltak neki mai magyar poéták, idősek meg fiatalok, és fontos tanulmányok irányították a szakma figyelmét az életmű sokszínűségére, árnyékban maradt vagy árnyékba került remekeire.

Nem tudom, mennyire lesz tartós ez a visszavétel, de szükség volt rá. A borongós szerelmi dalok vagy a lelkesítő hazafias költemények mellett ugyanis az idők folyamán egyre inkább háttérbe szorult a sokoldalú poeta doctus. Igen, ne tessék csodálkozni, nagyon is tudós költőnek tartom ezt a tragikus véget ért fiatalembert, és el kellene felejteni a lúdtoll helyett a papírt is karddal teleíró költő imázsát, akit már-már a magyar költészet Rózsa Sándoraként idéznek sokan. Annyira így van ez, hogy alig egy éve nálunk is Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön fellázadt a Facebook népe, mert a városvezetés olyan Petőfi-szobortervet fogadott el, amely vézna ifjút ábrázol, hatalmas lúdtollal a kezében, nem pedig egy kigyúrt vitézt. Kell hát a visszavétel. Vagy fogalmazzak pontosabban most március idusán: emeljük föl a költőt, de ne taszítsuk le a piedesztálról a szabadságharcost! Különös tehetségünk van ugyanis nekünk, magyaroknak fekete-fehérben láttatni a múltat. Aki költő, legyen költő egészen, aki forradalmár, legyen forradalmár reggeltől estig. Holott Petőfi Sándor költői nagysága elválaszthatatlan társadalmi jövőképétől. Költőként volt forradalmár, és forradalmárként volt költő. A mi kultúránkban ez természetes lehetne, Batsányi Jánostól Ady Endréig, de nekem úgy tűnik, hogy mégsem az. Szabadulni szeretnénk mindenféle politikai belemagyarázástól, és ezért próbáljuk a két státuszt szétválasztani. De nem lehet. Ilyen volt az a kor. És ilyen volt nemcsak Petőfi költészete, hanem a sokkal „szelídebbnek” tartott Arany Jánosé is. Hogy a mi korunk milyen, az később fog kiderülni.

Egy biztos: Petőfi költészetét tényleg meg kell tisztítani az előítéletektől, de akármilyen furcsa, ez szükségképpen társadalmi programjának újrafelfedezését is jelenti. Legutóbb akkor tapasztaltam ezt, amikor marosvásárhelyi barátom, Kocsis Francisko – erdélyi név, kiváló román költő és műfordító – nemrég lefordította Az apostolt, és román kiadója meg a kritikusok is revelációként fogadták. Bevallom, nemcsak a valóban kitűnő román fordítást olvastam el ebből az alkalomból, hanem újraolvastam magyarul is, hiszen utoljára valamikor ifjúkoromban vettem kézbe, és akkor nem érintett meg különösebben. Talán azért sem, mert egy kommunista diktatúrában a szocialista vagy anarchista forradalom eszméje nem igazán ragadja meg egy kamasz képzeletét. Nos, most viszont, több mint fél évszázad múlva megfogott Petőfi dühe. Nem főhősének magányos lázadása, nem is a meglehetősen naiv társadalomkritika, hanem Az apostol huszonéves szerzőjének az életpéldája. Hogy kereste a kiutat. Hogy volt víziója. Hogy bele akart szólni. És hogy bele is szólt. Azt hiszem, Petőfi továbbra is feladat számunkra. Ha ráleltünk a költőre – immár sokadjára természetesen –, ne felejtsük el a forradalmárt, és szokás szerint ne is skatulyázzuk be. Ugyanis az az érzésem, hogy a tavalyi Petőfi-redivivus nem volt véletlen, és nem választható el attól a „zsákutcás” politikai programtól, amely ma talán leginkább Magyarországra jellemző, de kisebb-nagyobb mértékben jelen van az egész térségben. Hívei szeretik konzervatív ideológiának nevezni, de valójában egy sosem volt euroszkeptikus rendszer különös restaurációjáról van szó, rongyrázással és einstandolással dúsítva...

GÁBOR GYÖRGY: BALOG PÜSPÖK ÜGYE PONTOSAN JELLEMZI AZ ORBÁN-RENDSZERT

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.17.


Amikor eltűnnek a határok a politika és hitélet között, akkor az egyházi vezetők előtt nagy a csábítás, hogy „átlépjenek a lelki hatalom pályájáról a világi hatalom térfelére”. Egyebek között így kommentálta a református egyházban Balog Zoltán körül kialakult helyzetet Gábor György vallásfilozófus. Emlékezetes, hogy a volt miniszter a kegyelmi botrány nyomán – némi hezitálás után – kénytelen volt lemondani a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztéről, azaz az egyház vezetéséről. Néhány nappal később a Kis Virtuózok Alapítvány tiszteletbeli elnöki posztjáról is távozott.


Az egyházon belül azonban még gomolyog az ügy. A Direkt36 és a 24.hu írta meg, hogy a történteken komolyan felzúdultak az egyszerű református hívek és az alsópapság. Nem értették, hogyan gondolhatta a püspök, hogy az egyházat maga elé tolva, próbálja megvédeni magát? „Amint nyilvánosságra került Balog Zoltán érintettsége az országos felháborodást kiváltó kegyelmi ügyben, másnap valósággal felrobbant az egyház” árulta el a körülményeket feltáró oknyomozó újságíróknak egy jól értesült belső forrás. Balog most roadshowt indított, elmegy minden egyházmegye lelkészi karához, ezzel próbálja meg rávenni hittársait „kiátkozásának” visszavonására.

Eddigi lemondásait egy különös imával magyarázta lelkész társainak. „Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez ne menekülésből történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne egyházunkba férkőzött, hatalomra vágyó emberek kényszerítésére történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne számításból történjen. Hogy ne a féltőn szeretők cserbenhagyása legyen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez a te akaratodat keresve történjen. Erősíts meg! Erősítsd meg azokat, akik nem engednek a külső nyomásnak! Erősítsd meg azokat, akik tudják, hogy nem test és vér ellen van hadakozásunk! Erősítsd meg azokat, akik ki akarnak tartani az igazság mellett, és nem akarnak a világ szerint, a világ logikájában élni és dönteni! Erősítsd meg azokat, akiknek egyházunk egysége fontosabb, mint a hitetlenek hitetése! Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!... Most én egyedül hibáztam, de nem vagyok hajlandó elfelejteni azt, ami jó volt. Ami épülés volt, egyházunk épülése… A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De, hogy én ne legyek, arról Ti döntötök. Arról nem az ellenzék dönt, arról nem a média dönt, arról nem a kormány dönt, arról nem a Facebookon döntenek. Arról Ti döntötök, a Magyarországi Református Egyház törvényhozó testülete. Ezt ne felejtsétek el!”...

2024. március 16., szombat

KLUBRÁDIÓ: MAGYAR PÉTERBŐL VÉGRE TALÁN NEM LESZ NAGY POFÁRA ESÉS - A NER ÚJ KIHÍVÓJÁNAK KÖZÖNSÉGÉT KÉRDEZTÜK

KLUBRÁDIÓ VIDEÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2024.03.16.



Megtartotta új, NER-ellenes politikai mozgalmának zászlóbontó rendezvényét Magyar Péter. Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férje, aki hetek óta rendszeresen bírálja a fideszes kormányzatot, március 15-én több tízezer ember előtt jelentette be, hogy Talpra, magyarok! néven indított közösséget, és rövidesen bejelenti egy új párt megalakítását is. Az Andrássy úton tartott rendezvény résztvevőit kérdeztük Magyar Péterről és mozgalmának esélyeiről.

BOD PÉTER ÁKOS: LASSAN MI LESZÜNK A LEGSZEGÉNYEBBEK, AZ ORBÁN-KORMÁNY CSAK JÚNIUS ELEJÉIG TEKINT ELŐRE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.03.16.


A Magyar Nemzeti Bank és az Orbán-kormány között eldurvult vita a 2023-as kudarcos év következménye és főként arról szól, hogy ki viselje a felelősséget az EU legmagasabb inflációjáért és a fogyasztás csökkenéséért – nyilatkozta a Népszavának a közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.


Az elmúlt hetekben kiéleződött egy gazdaságpolitikai, avagy személyes vita a jegybank és a kormány között. Az MNB szerint a kormány sorozatosan csorbította a függetlenségét. Valóban veszélyben van az MNB függetlensége?

A nézetkülönbségnek van egy klasszikus magja, hisz a jegybank fő feladata a pénz értéke feletti őrködés, ami nem azonos a kormány céljaival, mert a politikusoknak a gazdasági növekedés, de főként a népszerűség, a választási siker fontos. Az idei is választási év. Ugyanakkor az intézmények közötti szokásos érdekütközés nálunk most személyes villongásként jelenik meg. A jegybankelnök korábban az Orbán-kormány minisztere, a kormányfő „jobbkeze” volt, akitől anno „semmi áron” nem akart megválni. Most úgy tűnik, újabb jobb kéz van, Nagy Márton miniszter, aki a gazdasági kabinet vezetőjeként „primus inter pares”, azaz első a gazdasági területen működő miniszterek között. A helyzetet bonyolítja, hogy jövőre lejár az MNB elnökének a mandátuma. De a kormány és a jegybank vitája nem most kezdődött.

Mitől lett ennyire éles a szembenállás?


Itt van mögöttünk 2023, amely cudar mutatókkal vonul be a gazdaságtörténetbe. Ilyenkor nyilván felmerül a felelősség kérdése. Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek. Emellett az államadósság is roppant nagy. Ezt a problémahalmazt látva, előbb-utóbb tényleg szólni kell a felelősségről, amit a kormányzat már nem tud hihetően az elődjére hárítani. A megoldatlan problémákhoz konkrét intézmények köthetők, a vezetőik egymásnak feszülnek, a korábbitól eltérően már nem tudják elrejteni a szembeállásukat. Maga a vita egyébként rendben levő dolog lenne, máshol is bőven találunk példát a kormány és a jegybank közötti érdekütközésre. Csak mi elszoktunk ettől...

MAGYAR: A BŰNÖZŐ ÁLLAM NEM A KÖZJÓT KERESI

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜCS RÓBERT
2024.03.15.


Amikor korrupcióról beszélünk, az ember hajlamos azt gondolni, hogy ha valaki valamely közhatalmi pozícióban "szolgáltatja a korrupciót" egy magánszemély felé, akkor az egy alkalmi alacsony szintű "tranzakció". Amikor azonban bűnöző államról van szó, akkor az állam működik bűnszervezetként, nem a közjót keresi és szolgálja, hanem a "magánjót". Nyugaton ez jobbára ismeretlen, Magyarország az egyetlen, amelyik például az Európai Unióban így működik – állítja Magyar Bálint.

A posztkommunista rendszerek anatómiája címmel indult Magyar Bálint szociológus kurzusa a CEU-n.

"Hasonló más egyetemi kurusokhoz, hat előasból áll" – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Magyar. A volt oktatásügyi miniszter hozzátette, a kurzus kollégájával, Madlovics Bálinttal közösen írt, azonos című könyvükből merít. "A lényege, hogy milyen új nyelvet kell teremteni ahhoz, hogy megértsük azokat a rendszereket, amelyek az egykori kommunista rendszerek romjaira épültek fel a '89-'90 tájékán."

Magyar kifejtette, a redszerváltással "abban az illúzióban éltek" az emberek, hogy a kommunista rendszerek összeomlásával magától értetődően liberális demokrácia épül ki.

Mi a különbség a korrupt állam és a bűnöző állam között?

A második előadás témájával kapcsolatban elmondta, amikor korrupcióról beszélünk, az ember hajlamos azt gondolni, hogy ha valaki valamely közhatalmi pozícióban "szolgáltatja a korrupciót" egy magánszemély felé, akkor az egy alkalmi alacsony szintű "tranzakció". Amikor azonban bűnöző államról van szó, akkor az állam működik bűnszervezetként, nem a közjót keresi és szolgálja, hanem a "magánjót". Nyugaton ez jobbára ismeretlen, Magyarország az egyetlen, amelyik például az Európai Unióban így működik.

A képzés arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet ezeket bűnöző államokat a demokratikus rend felé terelni.


Lásd még:

AMERIKAI NÉPSZAVA: FASIZMUS ÉS DEMOKRÁCIA KÖZÖTT NINCS KÖZÉPÚT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.15.


Az nyilvánvaló, hogy az Orbán-rendszert nem a jelenlegi ellenzék fogja leváltani, hanem a népharag, mely elsöpörheti a jelenlegi ellenzéket is. Jelenleg nincs hova csatlakozni annak, aki elutasítja Orbánt, s nem kívánja az Orbán-rendszert legitimáló ellenzék pótcselekvését sem támogatni, a hazugságaikkal együtt. De a megoldás nem Magyar Péter lesz, az biztos.

A messiásvárás hangulatában ide-oda sodródó emberek reménykedve mentek ki Magyar Pétert meghallgatni, hátha ő lesz az, akit várnak. A Fideszból kiugrott új ellenzéki messiás nem okozott meglepetést, pontosan azt hozta el, amire számítottunk: a semmit. Mert az a harmadik út, amely demokrácia és fasizmus között van, nem létezik.

Magyar Péternek ezután a mondata után kellett volna elhagyni a teret: „Létrehozzuk azt a középen álló politikai erőt, amely leszámol az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor logikájával.” Nem a „szekértábor logikával” van itt a baj, hanem a demokrácia, az alkotmányos rend, a jogállam megdöntésével. Demokráciában szekértáborok vannak.

Nem lehet összemosni az önkényuralom és a demokrácia híveit. Nem lehet megszüntetni és felszámolni a diktatúra és a szabadság közötti ellentétet és szakadékot. Nem lehet egy diktatúrát „mosolyogva” leváltani. Magyar Péter máris azt hazudja, hogy az Orbán-rendszer demokratikus úton leváltható. Ez azt jelenti, hogy politikai karrierre, állásra, pénzre vágyik.

Magyar Péter március 15-én egy kollaboráns programot hirdetett, egy kollaboráns pártot hoz létre, ami nem Orbán Viktort, hanem az ellenzéket fogja gyengíteni. Egy bajkeverővel több, aki tökéletesen képviseli az orbánizmust: az EU és a NATO ellen beszél, továbbviszi azt a hazugságot, hogy Orbán nyugatellenes politikája a nemzeti érdeket szolgálja...

"NEM ŐRAJTA MÚLIK, HANEM RAJTUNK" - ÍGY LÁTTÁK MAGYAR PÉTER ELSŐ NAGYGYŰLÉSÉT A RÉSZTVEVŐK

SZERETLEK MAGYARORSZÁG
Szerző: SZERETLEKMAGYARORSZÁG.HU
2024.03.16.



A Szeretlek, Magyarország stábja kinn járt Magyar Péter nagygyűlésén, az Andrássy úton. A résztvevőket kérdeztük Magyarról és arról, mit várnak tőle.

JULIJA NAVALNAJA ÜZENETE A MAGYAROKNAK

YOUTUBE
Közreadó: KARÁCSONY GERGELY
2024.03.15.



Julija Navalnaja üzenete a magyaroknak.

HATVANPUSZTA ÉS KÖRNYÉKE: AMEDDIG A SZEM ELLÁT, MINDEN ORBÁNÉKÉ ÉS MÉSZÁROSÉKÉ - PÉNTEK REGGEL #15

PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.15.



2,7 millió négyzetméter: összesen ekkora földterületet szerzett meg az Orbán-Mészáros társaság a hatvanpusztai luxusmajorság környékén. Ez nagyobb, mint az 5., a 6. vagy a 7. kerület Budapesten. Orbán Győző és Mészáros Lőrinc mellett jutott föld Mészáros két gyerekének és két kiskorú unokájának is. 

E heti a podcastunkban Oroszi Babettel, a Partizán újságírójával beszélgetünk, aki az elmúlt napokat azzal töltötte, hogy végigböngészte a Hatvanpuszta környéki földek dokumentumait.


Lásd még:







AZ ÁTLÁTSZÓ, A K-MONITOR ÉS A TRANSPARENCY IDÉN SEM FOGADTA EL A KORRUPCIÓELLENES MUNKACSOPORT ÉVES JELENTÉSÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2024.03.15.


A jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elegendő ambiciózus vállalást, továbbá hiányzik belőle a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés. Többek között emiatt szavazott nemmel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport 2023. évi jelentésének elfogadásakor. Egyúttal hiányolták a konkrét esetek valamint a kiemelt korrupciós kockázatokat bemutatását: a pártfinanszírozást, a kampányköltéseket, a vagyonnyilatkozatokat vagy épp a közérdekű bejelentők helyzetét.

Elfogadta éves jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport, azonban a döntés nem volt egyhangú. A 2023-as évet elemző dokumentumra 17 tag szavazott igennel, 3 nemmel – utóbbiak a munkacsoport 3 civil tagja: az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International delegáltjai voltak. A tavalyihoz hasonló döntésük okát egy különjelentéssel magyarázták meg a nemmel szavazó szervezetek.

Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben a kormánytól valóban független civil szervezetek is részt vehetnek. A Munkacsoportban állami szervek által delegált tíz tag, valamint tíz civil tag dolgozik együtt, továbbá több almunkacsoportot is kialakítottak, amelyekben állami és civil tagok is részt vesznek. A Korrupcióellenes Munkacsoport elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el.

A Munkacsoport március 14-én tette közzé a 2023. évről szóló, második éves jelentését (PDF), amely 18 konszenzusos (tehát az állami és a civil tagok által egyaránt elfogadott), valamint 10 nem konszenzusos, csak a civilek által támogatott javaslatot tartalmaz.

Két civil tag, a K-Monitor és a Transparency International (TI) különjelentést (PDF) is közzétett a KEMCS eddigi munkájának értékeléséről, amelyet Katus Eszter, az Átlátszó munkatársa, Kutasi Gábor (Magyar Közgazdasági Társaság), dr. Várady Szilvia, Hegedűs Mihály és Sándor Tamás tag is véleményezett és támogatott.


„Ugyan a 2022. évre vonatkozó jelentésünkben foglalt javaslatok egy része megvalósult vagy megvalósulása folyamatban van, azonban a komolyabb horderejű javaslatok megvalósítása érdekében nem történt kormányzati intézkedés. A most elfogadott, 2023. évre vonatkozó jelentésünk civil oldali javaslataink többsége nem konszenzusos, azaz az állami tagok által nem támogatott formában kerülhetett csak a KEMCS-jelentésbe. Mindazonáltal a jelentés többségi elfogadása is jelzi azt a bizakodást, hogy a közös munkával és a közösen kidolgozott, elfogadott javaslatok implementálása révén sikerül a korrupciót visszaszorítani” – mondta el dr. Várady Szilvia, a KEMCS alelnöke a hivatalos jelentés kapcsán.

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: „ORBÁNÉK KAPKODNAK ÉS AZ EGYIK BAJBÓL A MÁSIKBA SODORJÁK AZ ORSZÁGOT”

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: FRISSHÍREK.HU
2024.03.15.



A fogyasztást tekintve az Európai Unió sereghajtói lettünk. Szakértők kezében a magyar gazdaság vagy ez a jelző is csak egy kommunikációs trükk? A keleti diktatúrák fogják megmenteni a hazai ipart? Miért harcol az Orbán-kormány az EU-val? Van kiút a recesszióból? A kérdéseinkre Petschnig Mária Zita közgazdász válaszol.

AZ EU-BAN AZ ORBÁN-KORMÁNY KÖLTI A LEGKEVESEBBET AZ EGÉSZSÉGÜGYRE, MAGÁRA ÉS AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSÉRE VISZONT KÉT KÉZZEL SZÓRJA A PÉNZT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.03.16.


Csak öt olyan EU-tagország van, amelyik kevesebbet fordít szociális kiadásokra a magyar államnál.


Ha az Orbán-kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarország jobban hasonlítson egy uniós országra, akkor a jelenleginél lényegesen többet kellene költenie egészségügyre, szociális ellátásokra, ugyanakkor egy hatékonyabban működő, olcsóbb kormányzatra lenne szükség, alacsonyabb államadóssággal. Továbbá spórolni lehetne az egyházakra, a sportra, gazdasági támogatásokra költött kiadásokon – ez derül ki az Eurostat adataiból, amelyek a 27 uniós tagállam költségvetését hasonlítják össze.

Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022-ben a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP) 48,8 százalékát költötte el, ami picit alacsonyabb a 49,6 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a környező országokban a költségvetési újraelosztás inkább közelebb volt a 40 százalékhoz. Vagyis az Orbán-kormány a régiós versenytársakhoz képest többet költ.

Az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Nem teljesen ez a helyzet Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.

Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll.

Az élen a GDP 9,3 százalékával Ausztria van, ott a legmagasabbak a közkiadások az egészségügyben. A régiós országok a bruttó hazai termékük 4,9-9,1 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet Csehország. A 2022-es 4,4 százalék még magyar idősort nézve is az elmúlt 10 év legalacsonyabb adata. A magyar állam a covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti – hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is...

L. RITÓK NÓRA: A RENDSZEREN BELÜL VAN A HIBA. TUTI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.03.15.


Sokszor beszélgetünk egy-egy eset kapcsán, és nagyon gyakran azt érezzük, nem azonos következtetésekre jutunk, szakmai alapon sem, az intézményrendszerben dolgozókkal.

Próbálom ezt mindig az ügy-kezelő szemlélettel magyarázni, a prevenció hiányával, de gyakran felmerül egy másik kérdés is: ez pedig a rendszerben dolgozók tudása, szemlélete, gyakorlata. Mikor egy-egy kérdést felvetek a facebookon, gyakran kapok utána olyan üzeneteket, hogy nemcsak a rendszerrel van a baj, hanem azokkal is, akik benne dolgoznak. Akik durvábban fogalmaznak, azt írják, szerintük nagyon sok, erre a munkára alkalmatlan személy dolgozik ma az intézményekben.

Én ezt nem hiszem. Bizonyára vannak, mint minden területen, a leszakadókkal foglalkozóknál is (és itt most nyilván értem az óvodától az iskoláig, a védőnőtől a családgondozóig, a lakásotthonokban dolgozóktól a gyógypedagógusokig, de akár a rendőröktől az önkormányzati munkatársakig mindenkit) képzettebb, elhivatottabb, empatikusabb, vagy kevésbé ilyen szakemberek. No és a kiégésfaktorról se feledkezzünk meg, ami ugye jóval nagyobb azoknál, akik ezen a területen dolgoznak.

Azt gondolom, minden, ami kritikaként megfogalmazódik a szakemberek felé, az mind abból adódik, hogy a rendszer nem megfelelő, vagy talán úgy még pontosabb, hogy nem megfelelő elvárásokkal és protokollal működtetett. És ebben így kódolva van a kiégés, de a hibáztatás, a kivárás, és az eltussolás is. A felelősségtől menekülés fontosabb, mint a problémák megoldása, a “lepapírozás” pedig ebben biztonságot ad. Hangsúlyosabbá válik, mint minden más.

Azt hiszem, ez is kulcsszó ebben az egészben. A felelősségtől menekülés. A megúszás. A “ magától megoldódás” reménye.

Ott van pl. az elköltözés, mint megoldás. Persze nem a családnak, hanem, hívjuk az egyszerűség kedvéért így: az ügyintézőnek megoldás ez. Mert nem neki lesz ezután vele gondja, hanem annak, aki ott ügyintéző, ahova költöznek. De ott is a kivárás, hátha visszamennek. Így vannak gyerekek sokszor hónapokig, vagy még tovább óvoda, iskola nélkül. Mondjuk érthető, ha azt nézem, hiszen egy csomó papírmunka van vele, átvenni, és lehet, kárba vész az egész, mert hirtelen visszamennek, vagy tovább, egy harmadik helyre. Plusz munkát meg senki sem akar. Csakhogy a gyerek szempontjából ez nem ilyen egyszerű. Neki kiesés, amit senki, sosem fog bepótolni. És kockázat is, hiszen kikerült a rendszer látóköréből.

Aztán ott van az is, mikor nem értjük a szakértői véleményeket. Nálunk is vannak képzett szakemberek, és mi, a gyerekekkel végzett hosszú távú munka során egyszerűen mást tapasztalunk, mint amit egy egyszeri szakértői vizsgálat diagnosztizál. Elképedve nézzük, hogy amivel mi a fejlesztésben küzdünk, az meg sem jelenik a szakértői véleményben problémaként. Ilyenkor mit tegyünk? Nyilván eleve aránytalan a küzdelmünk, hiszen a civil szférából mi hiába próbálunk meg érvelni, még, ha megfelelő szakmai hátterünk is van, lepattanunk, hiszen ők a hivatalos szakértők, és nehogy már megkérdőjelezze bárki a munkájukat. No persze más a helyzet ott, ahol a szülő érdekképviselete erős, mert ott utánamennek, másik szakértőt kérnek, stb. De a mi gyerekeink szülei nem értik ezt, nem értik az egészet, az SNI-t sem, sokszor maguk a szülők is azok, ők biztosan nem kérnek semmit, elfogadják, hazamennek, és örülnek, ha békén hagyják őket. Nekünk viszont nagyon óvatosnak kell lennünk, mert könnyen előáll a helyzet, hogy a problémajelzésünk a családon csapódik le. Talán ha lenne egy másik véleményező is… és ha a kettő nem azonos, akkor annak a rendszeren belül utána kellene menni. De nyilván leterhelt mindenki, és ebből a társadalmi csoportból kisebb kockázattal jöhet a megkérdőjelezés. Ám ezekhez a véleményekhez igazodik a fejlesztés, a lehetőségek szűkös tárából.

No és ott a nagy hézag, amikor az SNI gyerek felnő. És a rendszer innentől teljes döntési képességgel rendelkezőként kezeli, miközben mi pontosan tudjuk, hogy nem az. A pszichiátriai vizsgálat pl. olyan véleménnyel zárul, ami számunkra teljességgel értelmezhetetlen. Mert pontosan ismerjük az élettörténetet, a körülményeket, a tudás- és képességszintet gyerekkora óta, és azt is meg tudjuk jósolni, mi következik. Kezdjünk bele, hogy vizsgálják meg újra? Hogy vegyék észre azokat, amiket mi látunk? Veszett fejsze nyele…Nehogy már mi felülbíráljuk a szakértőt.

Aztán ott van a leterheltség is. Mikor nem értjük, miért nincs még börtönben a visszaeső, miközben állandó cirkusz van vele, hol az alkohol, hol az agresszió, hol a betörések miatt, de nem kerül börtönbe még egy év után sem. Közben halmozza tovább körülötte a problémákat, elkövet abúzust is, de ez már csak akkor derül ki, mikor börtönben van. Megelőzhető lett volna, ha hamarabb elviszik. De zsúfoltak a börtönök, hosszú az ügyészi szakasz, aztán ugye kiértesítik, hogy vonuljon be, de nem teszi, megint kivárnak, mire végre elviszik. Mi meg tehetetlenek voltunk, és tudjuk, nincs vége még ezzel sem.

A sort hosszan folytathatnám. A szökésben levő állami gondozottakkal, akiket senki sem keres. A jelzőrendszer fogalmára rácsodálkozó pályakezdő szakemberrel. Az egyik gyámhivatali szakvéleményt figyelmen kívül hagyó másik gyámhivatallal, mert ők máshogy látják, mint az, ahonnan elköltöztek.

Az egyik ok nyilván a szétdaraboltság. Mert a gyermekjólét, családsegítő nem az önkormányzathoz tartozik, hanem a járáshoz. Az csak helyet ad neki…és ugye a családok is az önkormányzatok településein élnek. De előfordul, hogy egymásnak feszülnek. Hogy lehetne ebben értelmes ügykezelés? Az okoról már nem is beszélek… Az óvoda az önkormányzaté (még), az iskola a tankerületé. A pedagógia szakszolgálatok megint egy külön vágány. Más protokoll, más elvárás, más tempó. A rendszer minden eleme ezer sebből vérzik.

És egymásnak feszül a rendszeren belül a többi szereplő is, előfordul, hogy minket is ellenségesen kezelnek, és azt is, aki a mi véleményünket osztja közülük egy-egy kockázatos eset kapcsán. Mert munkát adunk, foglalkozni kell vele, kitenni magukat konfliktusnak, és sokszor félnek is. De közben mi meg rettegünk, hogy visszafordíthatatlan baj történik, a jelzésünk ellenére, ha azt látjuk, senki sem mozdul. És nem szólunk, ha megoldható a segítségünkkel, hiszen nekünk is a célunk, hogy ne legyenek ügyek. De ha szólunk, az azért van, mert a probléma kezelésében civilként nem vagyunk elegek, és elé szeretnénk menni egy-egy tragédiának. Amiből nekik is bajuk lehet…

A másik ok nyilván az, hogy ebben a rendszerben, ezzel a szemlélettel nem lehet hatékony a szociális munka, a gyermekvédelem. Mert nem a családok problémái vannak a fókuszban, nem ahhoz igazodik a működés, hanem van a működés, és ehhez próbálják hozzárendelni a problémákat. Ha nem így lenne, összeérnének a szálak, és egységesednének a hatások is. És végre sikerélményük lehetne azoknak, akik a leszakadókkal dolgoznak, és nem egy védekező-hibáztató attitűd határozná meg a munkájukat.

Mert alapvetően és többségükben ők elhivatott, jó szakemberek. De ez a rendszer, így, ebben a működésben, ebben az elvárásban kiégeti őket. A megoldást a döntéshozók megint a BM-es módszerekben látják: szigorítani, büntetni.

Közben pedig épp humanizálni kellene.

TALPRA MAGYAROK KÖZÖSSÉGE – EURÓPAI FELÜTÉSSEL HIRDETETT PROGRAMOT MAGYAR PÉTER

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2024.03.15.


Míg Orbán Viktor Brüsszel elfoglalásáról beszélt március 15-én a Múzeumkertben, addig Magyar Péter rendezvénye az Európa című dallal indult az Andrássy úton. Sok ezren voltak kíváncsiak a NER-ből kivált Magyar zászlóbontására, amit tízezrek követtek élőben közösségi oldalán is.

„Éljenek a szabad magyarok!” – adta meg az alaphangot a Nemzeti dal elszavalása után Nagy Ervin színművész. „Nem félünk!” – skandálta a tömeg, amikor Magyar Péter a színpadra lépett a kormánymédiában a lejáratására tett kijelentésének óriásképernyőre vetítése után, és az 1848-as 12 pont újbóli időszerűségét idézte.

Az akkori tavaszról és szabadságharcokról beszélt, és az összefogás erejéről egy szabad, modern, szuverén európai Magyarország létrehozása érdekében. Mint mondta: „Mutassuk meg, hogy mi, konzervatívok, polgári demokraták, szociáldemokraták, liberálisok elsősorban magyarok vagyunk!”

„Magyarország nem a Rogán Antalok, a Tiborcz Istvánok és még nem is a Döbrögik országa, hanem a Hunyadiak, az Arany Jánosok, a Márai Sándorok és a Lúdas Matyik hazája” – fogalmazott.

Magyar Péter azt mondta: ma morális, politikai és gazdasági válság van Magyarországon, megingott a bizalom a teljes politikai elitben. Egymás után sorolta a példákat erre a szerinte elfecsérelt uniós pénzektől kezdve az egészségügyön és az oktatáson át a gyermekvédelem válságáig.

Új kormányról beszélt, és ehhez programot is hirdetett, pontról pontra szembeállítva a jelenlegi kormány tevékenységével és intézkedéseivel. Forrást is megjelölt, mint mondta, az egészségügy gyógyításához például a rogáni propagandára költött 1300 milliárd forint elegendő alapot biztosítana. Önálló oktatási és kulturális minisztérium, szociális, illetve egészségügyi tárca létrehozását szorgalmazta.

„Az új kormány első lépésének kellene lennie, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez” – folytatta Magyar, aki szerint az ukrajnai háború kapcsán nem megkerülhető annak kimondása, hogy Oroszország agresszor. Ukrajna önvédelmi harca jogos, de nem nézhetjük el neki a magyar kisebbség elleni korlátozásokat – tette hozzá.

Magyarország és Európa nem választható külön – mondta. Bármilyen hibái is vannak az uniónak, mi ennek a klubnak vagyunk a tagjai; kritikusan, de konstruktívan kell együttműködnünk Brüsszellel. Arról is beszélt, hogy Magyarországnak ismét megbízható NATO-szövetségessé kell válnia.

Higgyétek el: ez a kormány választáson legyőzhető – fogalmazott. Ha a magyar választók végre látnak egy valós, megvesztegethetetlen, megzsarolhatatlan, őszinte, nyílt, szélsőségektől mentes politikai erőt, akkor egyre többen fogják elhinni, hogy van remény a változásra, talán gyorsabban, mint sokan gondolnák. A nemzeti vagyon kijátszása csak a hatalomgyár és az ellenzéki szereplők érdeke, ő megoldásként egy középen álló politikai erőt ajánl, amely leszámolna az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor-logikájával.

Ez a most útjára induló Talpra, magyarok közössége, amelyből hamarosan politikai párt lesz – mondta. A cél a haza visszavétele, egy modern Magyarország megteremtése, ahol mindenkinek számít a szava.

Magyar Péter új nemzeti minimumot hirdetett 12 pontban.

ITT OLVASHATÓ

ELMENTEM MEGNÉZNI ORBÁN VIKTORT IRL (M1-EN EZ KIMARADT)

VIDEÓ
Szerző: befekszemazagyala
2024.03.15.



Ma 5 év után újra Budapesten mondott ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök. Mivel most épp ott lakom a közelben, kihagyhatatlan alkalomnak tűnt. Vajon milyen egy Fidesz-esemény testközelből? Milyen emberek mennek oda? Biztosnágban érzem magam? A videóból megtudjuk, milyen volt az én szemszögemből.

NAGY FERÓ: ORBÁN VIKTOR ÁTVETTE AZ ÉN DUMÁMAT

ZACC / TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.03.16.


A Nemzeti Múzeumnál hallgatta élőben Orbán Viktor március 15-i beszédét a Kossuth-díjas Nagy Feró, aki bevallása szerint imádja a miniszterelnök seggét. A Blikk megkérdezte a Beatrice frontemberét, hogy tetszett neki a beszéd.

„Orbán Viktor átvette az én dumámat. Ezelőtt egy évvel megmondtam, nem kell szórakozni Brüsszellel, hanem el kell foglalni és Európát át kell alakítani olyanra, amilyen nekünk is tetszene” – mondta a politikai elemzővé avanzsált énekes.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy Brüsszelben becsaptak minket, és ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, akkor nincs más választás, el kell foglalnunk Brüsszelt. „1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.” A március 15-i beszéde leginkább a június 9-i EP-választásról szólt, az elemzésünket itt lehet elolvasni.

ORBÁN ÉLET-HALÁL HARCOT HIRDETETT A NYUGAT ELLEN

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.15.


Orbán március 15-i beszédében kinyilvánította, hogy nincs több pávatánc, nincs taktikázás, nincs visszaút, egyenes és nyílt támadást intéz a demokratikus világ, a Nyugat ellen. Orbán a jogállami Európai Uniót („Brüsszelt”) nevezte az európai népek és emberek ellenségének, úgy állította be, mintha Brüsszel elnyomó hatalom lenne, miközben az EU-ból ki is léphet.

Orbán harcra hívta a magyarokat, mindenkinek színt kell vallani: vagy mellé áll vagy áruló. Nincs középút, nem lehet senki pártatlan vagy semleges. Aki nincs vele, az ellene van. Az európai szabad, demokratikus országok önkéntes közösségét a népek börtöneként mutatta be. A nyugati demokratikus világról azt mondta, hogy „háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent”.

A Nyugatnak, a nyugati demokráciáknak tulajdonított mindent, amit Putyin és Oroszország tesz, az ő szövetségese. Az 1848-as szabadságharcot vérbe fojtó és Ukrajnát megtámadó orosz hadseregről egy szót sem szólt. Háborút és élet-halál harcot hirdetett a demokratikus Nyugat, az EU, az alkotmányos, jogállami és demokratikus Amerika ellen. Orbán nyíltan az amerikai demokrácia és az amerikai Alkotmány ellen fordult. Amerikát fenyegeti.

Orbán most kimondta, amit mindig is akart, hogy elfoglalja az Európai Uniót és felszámolja a liberális demokráciát Európában. Az Európai Uniót saját fasiszta államának mintájára alakítja át. Ezzel hadat üzent az Európai Uniónak, amit el akar foglalni, a magyar fasiszta diktatúra képére akar formálni. Ezzel megtámadta az EU országait és alapszerződését is.

Miközben saját szuverenitásának sérthetetlenségéről beszélt, megdöntené Európában a demokratikus kormányokat. Átalakítaná az Európai Uniót egy fasiszta birodalommá, amely szövetségese lenne az Amerikát megtámadó szélsőjobboldali, rasszista és fasiszta Trump diktatúrájának. Orbán át akarja venni az uralmat Európa, az Európai Unió felett.

Orbánnak elment a maradék esze, megbolondult Floridában, elhitte, hogy az elmebeteg és súlyos bűnöző Trump mindenképpen megnyeri a választást és egy orosz típusú diktatúrát hozhat létre, vagy akár csak lemásolhatja az ő (egyelőre) puha fasiszta diktatúráját. Orbán mindent egy lapra tett fel, és Magyarország sorsát a fasiszta világforradalomhoz csatolta.

Mindezt magyar szabadságharcnak nevezi. Aki nem áll mellé, aki nem osztja az elmebeteg nézeteit, hazugságait és gonosz terveit, az áruló, ellenség, azt nem létezővé nyilvánítja, az nincs, az meghalt, „nem is ismertük soha”. Az kérdés, hogy a nemzetből való kirekesztésen és az életfeltételek, a boldoguláshoz szükséges eszközök megvonásán túl, még mit tervez...

ORBÁN VIKTOR: HA MEG AKARJUK ŐRIZNI AZ ORSZÁG SZABADSÁGÁT, EL KELL FOGLALNI BRÜSSZELT

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.03.15.


1848-ban megálltunk Schwechatnál, most Brüsszelig fogunk menetelni, és meg fogjuk csinálni a változást az Európai Unióban – mondta ünnepi beszédében a Nemzeti Múzeumnál Orbán Viktor. A miniszterelnök 2022-ben mondott utoljára beszédet Budapesten, akkor a Békemeneten, a Kossuth téren
.

Orbán Viktor szembeállította a nyugati értékrendet a magyarral, és 86 nappal az európai választások előtt párhuzamot vont a választás és a ’48-as forradalom tétje között.

A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Orbán szerint ez kolosszális tévedés, mert a valódi kérdés az, milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden, és ezen múlt minden már 1848-ban is. A március ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse. A magyar haza örökös fenyegetettségben van, kizárólag polgárai szeretete, szívének ereje tartja fönn, szerinte ezt teszi a magyarokat különlegessé.

A miniszterelnök a létezés semmihez sem fogható magyar minőségéről beszélt: „A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.”

Szerinte a nyugati világban ma emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jött és a semmibe megy. Háborúkat robbantanak ki, országok határait rajzolják át, és sáska módjára rabolják le. A magyarok viszont másként akarnak élni, mert mindent, amijük van, az elődeiktől kaptak, az a küldetésük, hogy ezt fenntartsák és továbbadják.

„A baloldal követ tör, mi katedrálist építünk”

Orbán Viktor az európai és benne a magyar baloldalt ostorozta, amely szerinte ma múltjától és jövőjétől megfosztott, önmagért való robotot végez, követ tör, míg „mi katedrálist építünk”.

Orbán szerint Európa ma egyre hangosabb, népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfi idejében. „Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket” – fogalmazott.

Mint mondta, Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de a magyarokat nem lehet meghajlítani, hódoltatni.

„Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk” – mondta Orbán...


Lásd még: