TOVÁBBRA SEM EGYEZTETNEK VELÜNK AZ UKRÁNOK EGY FÉLBEHAGYOTT ATOMERŐMŰ BEFEJEZÉSÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.01.20.

Ahogy júliusban részletesen beszámoltunk róla, az ukrajnai Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek el, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta ott rozsdásodnak, vetemednek a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben, fagyban. Ez a magyar határtól csak 500 km-re van. A terjedési modellek szerint egy Csernobil-szintű baleset esetén Magyarország is nagyot kaphatna a sugárdózisból, attól függően, hogy éppen milyen akkor az időjárás. Azaz kicsit sem mindegy nekünk, mi épül Hmelnickij-ben, viszont egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy erről fogalmunk sincs. A jelek szerint az ENSZ sem kap kielégítő tájékoztatást Ukrajnától.

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében tájékoztatnia kell a projektről és a beruházás lehetséges környezeti hatásairól a potenciálisan érintett országokat. Vagyis környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatnia: ebben azt vizsgálják a hatóságok, hogy a felépítésük és üzemeltetésük során milyen hatással lehetnek a környezetre a nukleáris blokkok. Mivel egy atomerőmű esetében ezek a hatások az adott ország határain is túlnyúlhatnak, ezért ebben az eljárásban más országok is részt vehetnek.

Ez úgy zajlik, hogy a beruházást végző ország (jelen esetben Ukrajna) értesíti az eljárás megindításáról a potenciálisan érintett országokat, akik jelzik, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Ha igen, akkor megkapják a vizsgálati anyagokat, ami alapján kérdéseket tehetnek fel, állást foglalhatnak, vagy adott esetben jogi lépéseket is tehetnek. A lakosság pedig közmeghallgatás keretében kap tájékoztatást a projektről, és szintén kérdezhet, véleményt nyilváníthat.

Az ENSZ a földi halandók számára egy átláthatatlan konglomerátum, rengeteg egyezménnyel, protokollal és bizottsággal. Az egyik ilyen az UNECE, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (van ilyenje Afrikának, Ázsiának stb. is). Tevékenysége laikusok szintjén ugyancsak nehezen követhető: az UNECE a statisztikától az erdőgazdálkodásig mindenfélével foglalkozik. Környezetvédelemmel, környezeti politikával is. Ezen belül több fontos nemzetközi egyezményt is tető alá hoztak, cikkünk szempontjából az Espoo-i Egyezményt kell megemlíteni.

Az 1997-ben életbe lépett Egyezmény arról szól, hogy hogyan kell lefolytatni a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásokat. Emellett azt is előírja az aláíró országok számára, hogy nagyobb beruházások tervezésekor értesítik egymást, és konzultálnak az esetleges nemzetközi hatásokról. Ha ez nem teljesül, akkor az UNECE-hez lehet fordulni – ezzel a lehetőséggel környezet- és jogvédő szervezetek előszeretettel szoktak is élni. Ilyenkor az UNECE vizsgálatot indít, és indokolt esetben felszólítja a renitens országokat a megfelelő viselkedésre és a jog betartására. Egy-egy ilyen vizsgálat évekig is el tud húzódni, és valójában nem jár szankciókkal a jogsértés.

A Hmelnickij-i atomerőmű esetében komoly zavarok mutatkoznak ebben a folyamatban, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki nem érti igazán, mi történik ebben a projektben. Azt a legutóbbi cikkünkben is megírtuk, hogy az illetékes agrárminisztérium állítása szerint Magyarország évek óta nem kap semmilyen információt az ukrán féltől. Az ukránok ugyanakkor informális keretek között állítólag azt mondták, hogy Magyarország elmulasztott valamilyen határidőt. Az Agrárminisztérium ezt tagadta. Ezzel szemben Ausztriában viszont annak rendje-módja szerint lezajlott az egyeztetési folyamat, közmeghallgatással meg mindennel...

ITT OLVASHATÓ

KÜLFÖLDI CÉGEK TÉRNYERÉSÉTŐL TARTANAK - VONZÓ LETT A HAZAI ÉPÍTÉSI PIAC, MIUTÁN AZ ELMÚLT ÉVEKBEN JELENTŐS ÁREMELÉSEK TÖRTÉNTEK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: PINTÉR BALÁZS
2020.01.20.

Minden bizonnyal nem lesz már olyan áremelés az építőiparban és az anyagárak sem nőnek olyan mértékben, mint az elmúlt években. Az ágazati szakszövetség szerint a hazai vállalkozásoknak is érdemes lenne önmérsékletet tanúsítaniuk, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a közbeszerzésekhez hasonlóan a nagyobb piaci beruházásoknál is olyan verseny alakulhasson ki, amelyen a hazai vállalkozások nyerési esélye nagyobb a külföldiekkel szemben. A magas vállalási árak miatt külhoni cégeknek is egyre inkább megéri hazánkban dolgozni, olyannyira, hogy terjed az az iparági pletyka, miszerint a BMW debreceni gyárberuházásának fővállalkozója jó eséllyel egy török nagyvállalat lehet...

ITT OLVASHATÓ

NEM ORVOSOLTÁK A PAPHIÁNYT AZ IMASZÖVETSÉGEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.01.20.

A korábbi évek csökkenése után tavaly emelkedett ugyan az aktív katolikus lelkipásztorok száma a hazai egyházmegyékben, de mindössze egyetlen fővel. Az utánpótlás helyzete kevés jóval kecsegtet.

A Magyar Katolikus Püspök Konferencia titkársága a Népszava megkeresésére kimutatást készített arról, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a papság létszáma Magyarországon. A püspöki kar sajtószolgálata egyházmegyénként kérte be, majd összesítette az adatokat.
A lapunknak elküldött statisztikából az látszik, hogy 2015-ről 2016-ra néhány fővel emelkedett, majd csökkenésnek indult az aktív egyházmegyés papok száma. 2019-ben újra megállt a csökkenés, ám trendfordulóról túlzás lenne beszélni: a katolikus lelkipásztorok száma tavaly csupán egy fővel nőtt. Idehaza – a nyugdíjasokat nem számítva – 1436-an teljesítenek egyházmegyés papi szolgálatot.

Lapunk kérésének megfelelően a püspöki kar kimutatásában külön kategóriaként szerepelnek a szerzetes papok. Számuk 256-ról 223-ra fogyott öt év során, és hasonló mértékű apadás tapasztalható a papi hivatásra készülő papnövendékek esetében is. Ebből arra lehet lehet következtetni, hogy az utánpótlással szintén bajok vannak. (Lásd a cikkünkhöz mellékelt részletes adatokat.)

Az egyházmegyés és a szerzetes papok száma együttesen – a 295 nyugdíjas papot is hozzávéve – a mai Magyarországon 1954. Összevetésül: tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a szerzetesrendeket is beleértve a papok száma 2576, a papnak tanuló növendékeké – a mostani 216-ot lényegesen meghaladó módon – 356 volt. A paphiány mértékét akkor 25-30 százalékosra becsülték. A helyzet azóta láthatóan tovább romlott...

ITT OLVASHATÓ

VASMAROK

HÍRKLIKK
Szerző: SZOLGA BÁLINT
2020.01.19.

2019. november 30-án tanártüntetést tartottak a Kossuth téren. Ezen az eseményen magam is felszólaltam, igyekeztem tolmácsolni a diákok véleményét az oktatási rendszerről. Ezen a bizonyos demonstráción hangzott el a kijelentés, miszerint ha a kormány nem reagál a pedagógusok által benyújtott petíció(k)ra, akkor bizony januárban – 2016-hoz hasonlóan – sztrájkba fognak lépni. A kocka el lett vetve, a bejelentés megtörtént. A labda a kormány oldalán kezdett pattogni, akik úgy döntöttek, hogy hagyják, hadd pattogjon.

A sztrájkbizottságban már előbb, júniusban benyújtották a szükséges papírokat, ám a kormány nem reagált. Miután az utolsó tárgyalási fordulóban sem született megállapodás, a Pedagógusok Szakszervezete úgy döntött, hogy bírósági úton csikarják ki valahogyan a jogszerű sztrájkot. Állításuk szerint, amint a kezükbe kerül a jogerős ítélet, azonnal meghirdetik a sztrájkot.

Azonban felmerül egy kérdés: mégis, mi indokolja a kormány időhúzó taktikáját, mikor 2016-ban még nagyobb huzavona nélkül engedélyezték a tanároknak a munkabeszüntetést? Hogy erre a kérdésre választ találjunk, picit bele kell másznunk a számokba. 2016-ban még kezdeti állapotban volt a tanárhiány, érkeztek a cikkek arról, hogy idősödnek a tanárok, azonban komoly probléma még nem állt fenn. Most, 2020-ban, odáig jutottunk, hogy az egész egy ördögi körként funkcionál, a fiatalok letérnek a pályáról a fizetés és megbecsülés mértéke miatt, az idősek nyugdíjba vonulnak, eközben pedig rengeteg, a társadalom számára destruktív tanár tarthatja meg az állását...

ITT OLVASHATÓ

A JÖVŐ EMBERE A BÖLCSÉSZ

HETI VÁLASZ
Szerző: PR (támogatott tartalom)
2020.01.20.

Szakma, gondolkodásmód, életforma? Vagy még ennél is több? Mi a bölcsész lét 21. századi magyar valósága? Interjú Prof. Dr. Heidl Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjával.

– Hogyan találkozik a hagyomány és a 21. század a klasszikus bölcsészettudományok kapcsán?

– Aki olvasta például Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkáját, aki valamelyest ismeri a klasszikus görög és római történelmet, vagy akár az európai parlamentarizmus történetét, azt a legkevésbé sem lepik meg az aktuális közéleti, világpolitikai események, hiszen a múlt ismerete hihetetlen mértékben segíti a jelen megértését és a jövőre való felkészülést. Ha az ember intellektuális, szellemi jólétét nem biztosítjuk, akkor megbetegszik. Ha az egyes ember beteg lesz, akkor beteg lesz az egész társadalom. Az egészséges társadalom létrejöttéhez és fenntartásához a 21. században is alapvető szükség van a klasszikus bölcsészet szempontjaira, hogy az embernek azokat a képességeit fejlesszük, amelyek igazán emberré teszik. A jóléti GDP előállításához a bölcsészet- és társadalomtudományok, a művészetek, a kultúra különböző területei sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá, mint a pl. a traktorgyártás vagy a repülőgépgyártás, pedig ez utóbbiak társadalmi hasznosságát – érdekes módon – senki sem vitatja. Azt is pontosan tudjuk, hogy a diplomások vagy felsőfokú tanulmányokat végzettek sokkal nagyobb eséllyel indulnak egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb élet irányába, a klasszikus bölcsészet pedig egyfajta értelmiségi életmód. Ilyen értelemben a diploma nem garantál semmit, csak jobb lehetőségeket biztosít.

– A gondolat, a gondolkodás szabadsága meghatározó attribútuma a bölcsészlétnek. Mit jelent bölcsésznek lenni 2020-ban?

– Életformát, gondolkodásmódot, jó ízlést, kritikai attitűdöt, elemző és szintetizáló gondolkodást biztosan, de mivel a bölcsészet is folyamatosan alakul, nincsenek kész válaszok. Tanúja voltam annak, hogy a klasszikus bölcsész diszciplínák hogyan szorultak háttérbe, hogyan kerültek művelőik olyan helyzetbe, hogy védekezniük kelljen, meg kelljen magyarázniuk azt, amiről addig nem gondolták, hogy indoklásra szorul. Ez nem magyar sajátosság, nem is csak európai, hiszen az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában is lejátszódott ugyanez a folyamat, és szüntelenül arra sarkallja a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselőit, hogy reflektáljanak a saját helyzetükre. Mindig felvetődik a kérdés, hogy milyen társadalmi haszna van ezeknek a tudományterületeknek. Számunkra, bölcsészek számára evidens, hogy pl. a klasszika filológia, a néprajz, a művészettörténet, a filozófia, az esztétika, etika miért fontos, miközben a köztudatban teljesen téves – és statisztikai adatokkal cáfolható – elgondolások vannak azzal kapcsolatban, hogy az említett szakokon végzetteknek milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon. A bölcsészeknek nem azzal a nehézséggel kell szembenézniük, hogy nem lesz munkájuk, mert lesz, hanem azzal, hogy a társadalom nem úgy honorálja a teljesítményüket, ahogyan illene. Lehet, hogy némely fizetési összehasonlításból kedvezőtlenül kerülünk ki, de pl. egy programozó, egy menedzser vagy egy jól kereső bolti pénztáros soha nem rendelkezik azzal a szabadsággal, amire nekünk lehetőségeink nyílnak. Meglehet, egy multicég gyakornoka már az első hónapban többet keres egy egyetemi tanársegédnél, de az előbbi valójában rabszolga, amíg az utóbbi szabad ember. Sokan későn ébrednek rá arra, van fontosabb annál, mint hogy pillanatnyilag mennyit keresünk...

ITT OLVASHATÓ

JOGOSAN VAN KIAKADVA A KORMÁNY A GAZDASÁGKUTATÓKRA?

G7.HU
Szerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS
2020.01.20.

2019 második felében a magyar gazdaságpolitika egyik jelentős kérdése volt, hogy az eurózóna gyengélkedése okoz-e lassulást, visszaesést a magyar gazdaságban, és ha igen, akkor mekkorát. Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ha az eurózónában 2020-ban stagnálás lesz, akkor Magyarország sem úszhatja meg a gazdasági növekedés lassulása nélkül. A kormány ezért gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki. Az, hogy ez mire lesz elég, sőt, hogy egyáltalán szükség lesz-e rá, a következő hónapokban fog kiderülni.

A gazdaság szereplőinek, gazdaságpolitikusoknak azonban az ilyen helyzetekben is kell valamilyen elképzeléssel rendelkezniük arról, hogy mire lehet számítani. Ilyenkor jönnek képbe a különféle elemzőintézetek, nemzetközi szervezetek, amelyek rendelkeznek előrejelzéssel a következő évi gazdasági növekedés mértékére vonatkozóan is.

De mennyire lehet ezekben az előrejelzésekben megbízni? Mely elemzők a legpontosabbak, és ha hibáznak, akkor inkább alul- vagy felülbecslik az eredményeket? Mi igaz a politikai elfogultsággal kapcsolatos vádakból? Például a kormánypártiak közül azokból, miszerint a nemzetközi szervezetek nem hisznek a magyar gazdaságban. Mennyire van alapja a KDNP-s Hollik István (akkor még kormányszóvivő) pár hónappal ezelőtti kifakadásának, ami szerint a GKI az utóbbi években mindig csak riogat? És az ellenzéki hitetlenkedésnek a Pénzügyminisztérium és az MNB elmúlt években kiadott előrejelzéseivel kapcsolatban? A 2004 és 2018 között eltelt 15 évre vonatkozó előrejelzéseket elemezve próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC KÜLÖNÖS ÜZLETE AZ ÁLLAMMAL: A NAGY MÁTRAI-CSEL

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.01.20.

A magyar állam tulajdonában álló MVM-csoport megvásárolja a Mátrai Erőmű és a körülötte működő cégcsoport többségét, amely korábban Mészáros Lőrincék főtulajdonában állt. A tranzakció körül jó nagy ramazúri keletkezett, de vajon mi volt Mészárosék logikája, és mi az államé? Jó-e az nekünk, adófizetőknek, hogy mindenféle befektető rendre elvitt egy kis pénzt az erőműből, de a végső bezárás nehézségei és költségei az államra várnak?

Ahhoz nem kell túl nagy üzleti szakértelem, hogy kiszámoljuk, ha Mészáros Lőrinc a semmiből pár év alatt az ország leggazdagabb emberévé vált, gyakran köthetett mostanában jó üzleteket.

Bár biztosan sokan szurkolnak a magyar üzletemberek gyarapodásának, de azért nekünk, magyar adófizetőknek az ilyen vagyonosodás leginkább akkor örömteli, ha az nem a magyar adófizetők rovására történik.

A Mátrai Erőmű esete

Természetesen éppen a bevezető gondolatok logikája miatt különösen nagy figyelem hárult arra a tranzakciósorozatra is, amelyben Mészáros Lőrinc érdekeltségei előbb megvásárolták a visontai Mátrai Erőmű, az ország második legfontosabb (Paks után) áramtermelő cégének a többségét, majd elég hamar el is adták azt a magyar államnak.

Maga a deal elsőre nem tűnhet az évszázad bizniszének, hiszen a szenes (lignittüzelésű) Mátrai, illetve a hozzá kapcsolódó hulladékfeldolgozó (Geosol), a bányák és az ipari park kívülről nézve nem voltak annyira sikeresek az elmúlt években...

ITT OLVASHATÓ

EGY HÉT ALATT LETT PORTÁBÓL MAJORSÁG AZ ORBÁN-CSALÁD BIRTOKÁNAK ÉPÍTMÉNYE - NEM GYŐZZÜK KAPKODNI A FEJÜNKET.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.01.20.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő nyomozásának köszönhetően újabb hírek érkeztek az Orbán-család hatvanpusztai birtokán épülő portáról.

Az új hír az, hogy a porta nem porta, hanem majorság.

Óriási a különbség a kormányhivatal két különböző osztálya által kiadott két tájékoztatás között, már ami a becslésre ezer négyzetméter körüli, részben föld alatti építményt illeti. Hadházy mindezt most is Facebook-bejegyzésben tudatta a nagyérdeművel, posztjában azt is fejtegeti, mit jelent a majorság: "mezőgazdasági gazdálkodási központ, egy nagyobb gazdaság, mezőgazdasági üzem, rendszerint a településen kívül, a hozzá tartozó földekkel, ahol gazdasági épületek (istállók, magtárak) és más építmények, esetleg lakóházak vannak".

A független képviselő a definíció szerinti "hozzátartozó földek" miatt kitért arra is, hogy az épületegyüttes körüli 10 ezer hektár (közte a Hatvanpusztát körülvevő földek) nem az Orbán-, hanem nagyobbrészt a Mészáros-családé...

ITT OLVASHATÓ

DOBREV KLÁRA: AZ ORBÁNI DIKTATÚRÁT ITT AKARJUK ELKAPNI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.01.20.

A költségvetésről szóló viták idején különösen kínos látni, ahogy Orbán Viktor téblábol a tanácsüléseken, mert senki nem szívesen áll vele szóba - mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Egy diktatúra európai parlamenti (EP) képviselőjével beszélgetek? Ön azt mondta, a magyar miniszterelnök „meghirdette a diktatúrát” azzal, hogy a kormány felfüggesztette a fogvatartottaknak megítélt kárpótlások kifizetését. 

Igen, egy diktatúra ellenzékének EP-képviselőjével beszél.

Az diktatúra, ahol az ellenzék hónapok óta győzelmet ünnepel, és a miniszterelnök megbuktatására készül 2022-ben? 

Vannak diktatúrák, amelyek fenn akarják tartani a demokrácia látszatát. Ez egyébként a gyenge pontjuk is, az orbáni diktatúrát is itt akarjuk elkapni és demokratikus eszközökkel legyőzni. 

A Magyarországgal szemben folyó uniós eljárás ebben segíthet? 

Sokak szerint csak a miniszterelnök malmára hajtja a vizet. Minden segít, ami megmutatja, hogy nincs arra út, amerre Orbán megy. Meg kell mutatni a magyar embereknek, hogy az Európai Unió vigyáz rájuk, akár ilyen eljárásokkal is. Azt a pénzt, amit az iskolákra, kórházakra ad, nem lehet Tokaj-Hegyaljára, a Balatonra, az Orbán család gazdagodására költeni. Nagy lépés lenne, ha a kormány szankciókkal nézne szembe Brüsszelben. 

Hónapok óta tárgyalnak arról, hogy a városok közvetlenül kaphassanak uniós forrást. Milyen eredményeket ért el? 

Rengeteg konkrét javaslatot tettünk. Az idei év a következő hétéves költségvetés tervezéséről szól, ennyi időnk van az új szabályok felállítására. Bővíteni kell az önkormányzatok által közvetlenül pályázható támogatások körét, valamint azt is el kell érni, hogyha az Orbán-kormányt azzal büntetik, hogy nem férhet hozzá a forrásokhoz, akkor ezek a pénzek más módon érkezzenek meg önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez. 

Mi kell ahhoz, hogy ebből valóság legyen? 

Uniós jogszabály és költségvetés. 

Az új költségvetésről az az Európai Tanács mondja ki a végső szót, amelyben Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is helyet foglal. Ők biztosan megakadályoznák egy ilyen szabály elfogadását. 

A költségvetéshez valóban egyhangú döntés kell, de például a támogatások lehívásának szabályaihoz már elég a minősített többség is. Ez pedig meglesz nélkülük...

ITT OLVASHATÓ

PÁLINKÁS JÓZSEF: ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT TÁRGYALUNK EGY ÚJ JOBBOLDALI PÁRTRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.19.

„Jobb hely lenne Magyarország, ha egymást nem ellenségként kezelő politikai csoportok, hanem a versengő, de együttműködő pártok koalícióban kormányoznák az országot” – nyilatkozta portálunknak Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint, hazánk akkor lesz jobb hely, ha a politikai elit megteremti a békés politikai váltógazdálkodás feltételeit.

Itt beszélgetünk a Magyar Tudományos Akadémián. Professzor úr, örülök, hogy beengedik egykori munkahelyére. Gondolja, hogy az új elnök sem rendelkezik majd másként?

Annyira azért nem rossz a helyzet. Azért sem, mert nem csak elnöke voltam hat évig az akadémiának, de atomfizikusként rendes tag is vagyok...

ITT OLVASHATÓ

AGYRÉM, PROPAGANDA, HÁNYINGER

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.20.

A minap magam is belefutottam (nehéz is lett volna kikerülni…) abba a történetbe, melynek keretében egy Kanadából hazatért magyar nő az észak-amerikai országban dúló borzalmas állapotokat ecsetelte, egészen apokaliptikus helyzetet lefestve tudtukon kívül nemváltoztatás alá vetett óvodásokkal és egyéb bornírt baromságokkal. Úgyhogy igencsak megörültem, amikor a Kanadában élő Ákos elküldte alábbi írását.

“Erősen csodálkoztam, amikor Timka megemlítette, hogy nagyot megy a Facebookon az a sztori, amiben egy korábban Kanadában élő magyar nő azt állítja, hogy Kanadában a gyerekeket hormonokkal tömik, hogy megváltoztassák a nemüket.

Aztán csak szembejött a hír nekem is, amikor az Index és a 444 is lehozott egy-egy összefoglalót erról a HírTV műsorról, amiben Szakállas Katalin meredek dolgokat állít a kanadai oktatási rendszerről és a kanadai életről.

A műsor profin felépített propaganda, ahol leültetnek egy lelkészt, akinek ugye illik elhinni amit mond, meg egy “messziről jött embert”, aki állítólag saját tapasztalatát mondja el, erős szavakat használ, sokkoló dolgokat mond és ez így erősen hat az érzelmekre.

A műsor célja kb. fél óra múlva válik egyértelművé, amikor Katalin elmondja, hogy ha rosszul szavazunk, ahogy azt a kanadai szülők tették, akkor jönnek a liberálisok és a kanadai pokol vár a gyerekeinkre.

De mire ide eljutunk, addig nagyon meredek állításokat kell meghallgatnunk. Mint például:
...

ITT OLVASHATÓ

TÁLLAI: AZ OTTHONI PÁLINKAFŐZÉS RÉSZE AZ IDENTITÁSUNKNAK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.01.20.

A kormány tovább harcol az adómentes pálinkáért.

Teljesen ingyenesség tenné az otthoni pálinkafőzést a kormány - fejtegette a kormánypárti Magyar Nemzetnek Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.

Hiába tette ugyanis 2010 után adómentessé az otthoni pálinkafőzést a kormány, az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított, ezért jelenleg literenként 700 forintos adójegyet kell venni, ha valaki otthon akar pálinkát készíteni.

Tállai szerint

az adómentes párlatkészítés lehetősége az Európai Unióban mindenkit megillethetne,

sőt, hamarosan napirendre is kerülhet egy ilyen kezdeményezés. "Az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell" – jelentette ki Tállai András.

A miniszterhelyettes kifejtette azt is, hogy a pálinkafőzés gyakorlatilag a magyarok identitásának része...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉN HETEM: PÉTERFY GERGELY A BÖRTÖNNÉ LETT ORSZÁGRÓL

HVG360
Szerző: PÉTERFY GERGELY
2020.01.19.

Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Péterfy Gergelynek a következő szavakból kellett ihletet merítenie: centi, börtön, sorcsere, káosz, ártatlanság.

Kulcsszavak

Centi (Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban. Csütörtökön az Európai Parlamentben ugyanis a néppárti képviselők többsége is megszavazta a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárásról szóló határozatot.)

Börtön (Felfüggesztik az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítések kifizetését. Közben kiderült, hogy titokban vonult börtönbe a volt fideszes országgyűlési képviselő, Mengyi Roland, akit szeptemberben négy év letöltendőre ítélt a bíróság. A hírek szerint a kecskeméti börtönt, aki megkezdte büntetése letöltését, egyesek egyenesen „szanatóriumnak” nevezik.)

Sorcsere (Vlagyimir Putyin évértékelő beszéde után lemondott a teljes orosz kormány. Az új miniszterelnök az adóhivatal volt vezetője. Azt mondják róla, ő már az új generáció tagja. Lemondott a héten az ukrán kormányfő is.)

Káosz (Totális a zavar az Emberi Erőforrások Minisztériumának környékén az új (vagy nem új) nemzeti alaptanterv bevezetésével kapcsolatban. A hvg.hu információi szerint most legalább hat esélyes NAT-szövegváltozat vár jóváhagyásra. Ez nem hat egymással versengő szöveget jelent, hanem azt, hogy az anyag néhány vitás része többféle szakmai megközelítésben készült el és a kormánynak kell eldöntenie, melyik legyen a végleges.)

Ártatlanság (Elkezdődött Simonka György fideszes politikus és 32 vádlottársának pere. Az előkészítő ülésen az ügyész arról beszélt, Simonka György volt a hálózat irányítója, olyan hálózatot hozott létre, mellyel uniós és hazai költségvetési pénzzel éltek vissza. A vád szerint 1,4 milliárdos kárt okoztak. A vádlottak padján ül Simonka felesége is. A politikus ártatlannak tartja magát.)
...
Nem is tudom, láttam-e már ilyen szürke januárt. A kertünket a saját kandallónk füstje tölti meg szmoggal, jó kis archaikus, fafűtésű szmog, mint egy középkori városban egy Brueghel-képen ott hátul fent, a bal sarokban. Soha nem volt még ilyen mozdulatlan a levegő a kisoroszi kertben. A két folyóág közötti szigetspiccen tényleg mindig fúj a szél, a fák is mind nyugatról keletre dőlnek, a fő szélirány szerint. Most meg semmi, egy centit sem mozdul a levegő...

ITT OLVASHATÓ

MI AZ, AMIT EDDIG A KELET-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁSRÓL ROSSZUL TUDTUNK, ÉS MI AZ, AMIT ELFELEJTETTÜNK?

MÉRCE

Szerző: TÓTH CSABA TIBOR

2020.01.20.

Immár mögöttünk jár az 1989-es emlékév Magyarországon is, amely során Orbán Viktor rendszere ismét megpróbálkozott a rendszerváltás körüli mítoszainak szélesebb körben való elfogadtatásával. Egy 2019-ben kiadott brit tudományos munka éppen ezeket a nemzeti mítoszokat kérdőjelezi meg, miközben rámutat arra is, léteztek alternatívák a neoliberális rendszerváltásra. Másik fontos állítása, hogy a ma „illiberálisnak” nevezett tendenciák már a hetvenes-nyolcvanas években is jelen voltak a térségben, sőt: alábecsüljük 1989 globális jelentőségét.

Mi az, amit eddig a kelet-európai rendszerváltásról rosszul tudtunk, és mi az, amit elfelejtettünk? Az 1989 – A Global History of Eastern Europe egyik szerzőjével, James Markkal, az angliai Exeteri Egyetem történészével még tavaly október végén, Varsóban, az Európai Szolidaritási és Emlékezet Hálózat 1989-es konferenciáján (Genealogies of Memory 9.) beszélgettünk erről.

Mérce: A könyvetek sok történelmi fogalmat megpróbál újraértelmezni. Például ma elterjedt gondolat, hogy a jelenleg „illiberális fordulatnak” nevezett korszak Közép-Kelet-Európában nem más, mint politikai reakció 1989-re. E narratívában a rendszerváltás kifejezetten liberális jellegű volt, és a mostani kor ahhoz képest „visszafejlődésként” értelmeződik. A könyvetekben viszont arról olvashatunk, hogy ez egyáltalán nem így volt.

James Mark: Valójában ez a helyzet, meg nem is. Természetesen igaz, hogy a jelenlegi populista hullám kifejezetten a liberális korszak bizonyos vívmányainak visszavonását tűzte ki célul, és ez igaz azokra a civilizációs hierarchiákra is, amelyek valamilyen módon kimondatlanul is részei voltak az európai integrációnak a kilencvenes-kétezres években, például az, hogy kinek van joga a nemzetről, Európáról állításokat megfogalmaznia. Ebben az értelemben a mostani jobboldali rezsim egyértelműen reakció 1989-re.

Az 1990 utáni rendszer gazdasági alapjának kritikáját, amit akár a neoliberalizmus kritikájának, de akár a tágabb integrációs projekt bírálatának is hívhatunk, ennek válsága – tehát leginkább 2008 után – a legnagyobb mértékben a jobboldal csatornázta be, és a térségben ők faragtak ebből teljes értékű beszédmódot.

Érdekes kérdés persze, hogy a baloldal miért nem tudta ugyanezt az elégedetlenséget becsatornázni. Ennek a története valójában a baloldal deradikalizációjának a története, ami természetesen szerves része 1989 történetének, közelebbről Magyarországénak is, ahol a volt állampárt tulajdonképpen blairista párttá változott. Ezért azután nem volt lehetősége arra a gazdasági válság után, hogy elfoglalhassa az elégedetlenség terepét úgy, ahogyan a jobboldal azt megtehette. Ebben az értelemben ez igenis egy válaszreakció volt az 1989-ben történtekre...

ITT OLVASHATÓ

DRÁGA A KINTI SÍELÉS? EZ NEM VÉLETLEN! - JELENLEG IS NAGYOK AZ ELTÉRÉSEK, DE ÉRDEMES HOSSZABB TÁVOT IS NÉZNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.20.

Sokan panaszolják, hogy mennyire megdrágult a külföldi síelés. Ennek oka részben valóban az lehet, hogy a bérletek, felszerelések és egyebek ára is megy felfelé, de leginkább a gyenge forint lehet a ludas. Tíz év alatt előfordult, hogy az euróért 75 forinttal kellett többet adni. A tendencia sajnos elég egyértelmű.

Bár sokan még mindig azt hiszik, hogy a kártyás külföldi költés olcsóbb, mintha pénzváltónál szerezné be valaki az eurót, ez a tranzakciós illeték bevezetése óta nincs így. Az Azénpénzem.hu legfrissebb felmérése szerint (ennek részleteiről itt tájékozódhat) a valutaváltók legjobb átlagos árfolyama és a kártyánál alkalmazott legrosszabb konverziós árfolyam között eurónként több mint 9 forint a különbség.

A rosszul megválasztott bank és a jobb valutaváltók között a múlt pénteken eurónként közel 14 forintot lehetett veszteni, illetve nyerni. A kártyázók pedig félmillió forintos kinti költésnél körülbelül 30 euróról mondanak le, ha a legkedvezőbb helyett a legdrágább bankot választják. (Megjegyezzük, az eltérés még nagyobb lehet az Angliából hazaküldött pénz elszámolásakor.)...

ITT OLVASHATÓ

RÁLÁTÁS A HALÁLRA - A MASLOW-LÉPCSŐK TETEJÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.01.17.

...A történelmi fejlődés itt Európában váltott „sebességfokozatot”. Kontinensünk – sokat idézett – megkülönböztető jellegzetességét így foglalta össze a tudós: „Európát a törvény kormányozza, Ázsiát a hagyomány vezeti, Afrikát a szeszély irányítja” (K. Linne). Az európai sikermodellt több, egymásra épülő intézmény – a törvények hatalma, a magántulajdonon alapuló gazdaság, a piac által szabályozott kereskedelem, a liberális demokrácia és az egyének szélesülő jogai – rendszere alkotta. Ennek hatására lendült neki és ívelt meredeken felfelé az európai civilizáció életgörbéje. Világunk fokozatosan biztonságosabb és kényelmesebb lett. Egyre több ember előtt nyílt meg az út felfelé. A felemelkedés „lépcsőit” a XX. században Maslow „piramismodellje” tette jól láthatóvá (Maslow, A.: A Theory of Human Motivation, 1943).

Maslow az emberi szükségletek hierarchikus rendszerét rajzolta fel. Legalul az alapvető fiziológiai szükségletek helyezkednek el, ezek fölött a biztonság szükséglete van, erre a szeretet szükséglete épül, majd az elismerés szükséglete következik, és végül legfelül – a piramis tetején – az önmegvalósítás szükséglete található. A lépcsőfokokat a gazdasági és a társadalmi fejlődés fokozatosan formálta ki. A biztonság szükségletét a letelepedés, a földművelés és az állam létrejötte elégítette ki. Az élet ekkortól vált kiszámíthatóbbá, bár a biztonság még évszázadokig törékeny volt. A társas szükségletet eredetileg a család biztosította, ám az egyén fokozatosan egyre több társulás – iskola, munkahely, gyülekezet, politikai csoport és baráti társaság – tagjává vált. Életének nélkülözhetetlen feltétele lett, hogy a közös munkába bevonják, a csoportban szerepet kapjon, a kocsmában odainvitálják, a gyülekezetben helyet szorítsanak neki. Az elismerés az egyénnek azt az elvárását fejezte ki, hogy a sokféle közösség ne csupán tagjává fogadja, de teljesítményét, személyiségének értékeit elismerve, feljebb léptesse a társadalmi hierarchiában, és magasabb státusszal, vezető pozícióval jutalmazza.

Az életgörbe gyorsan emelkedő szakasza által kínált perspektíva először a fejlett társadalmakban – mindenekelőtt az USA-ban – vált az átlagemberek számára is elérhetővé. A polgárok az „amerikai álom” bűvöletében el is kezdtek felkapaszkodni a szükségletlépcsőkön. A státuszpreferencia – belső „iránytűként” – ösztökélte az egyént: kövesse vágyait, és váljon mindenki által elismert személlyé. A Maslow-lépcsők pedig szinte mozgólépcsőként emelték az egyént mind magasabbra. Az elmúlt század fejlett társadalmaiban az egymást követő nemzedékek mindegyike jobban élt, mint szülei, fogyasztása kifinomultabb, élete pedig kellemesebb lett. A XX. század utolsó évtizedeiben azután – a biztonság növekedése, a fogyasztás bővülése és az életminőség emelkedése miatt – a társadalom többsége bebocsátást nyert a fogyasztói paradicsomba. A boldogságjavak kínálata áttekinthetetlenné szélesedett, és ez olyan várakozást alakított ki az egyénben: bármely szükséglete, bármely pillanatban kielégíthető, és ragaszkodjon is ehhez.

Az üzlet felismerve a kifinomult kényelem igényét és az elismerés leküzdhetetlen vágyát, egyre magasabb presztízsértékűnek feltüntetett márkákat kínált föl. A fogyasztó viselkedését már nem valóságos szükséglete, hanem az elismerés iránti vágya vezérelte. Azért vásárolta meg és aggatta magára a megfelelő szimbólumokkal ellátott dolgokat, mert így tekintélyes személynek látszott, aki elvárhatta az elismerést. Ám a XX. század vége felé az életfeltételek évszázados javulásának trendje váratlanul megtört. A termelékenység növekedése ellenére a jövedelem stagnálni, az egyenlőtlenség pedig újra növekedni kezdett. A fogyasztásnövekedés előidézte boldogságnövekedés fokozatosan csökkent, és a 90-es évektől a „határboldogság” gyakorlatilag nullává vált. Az üzlet sikerrel terelte el a polgár figyelmét az önmegvalósítás szintjéről, aki „letáborozott”a negyedik lépcsőfokon, és életét a fogyasztás egyre őrültebb divatjai követésének szentelte.

Ez az oka, hogy a XXI. századba érkezve – annak ellenére, hogy a fenntarthatóság a túlélés feltétele – az életgörbe mégsem simult bele a növekedés nélküli, stabil pályába, hanem „túllőtt”. Ez összeomlások és ezek kiigazításának váltakozó kríziseit vetíti elénk. Csak remény, hogy ezek csillapodásával ránk köszönt a stabilitás. Az életgörbe szakaszváltásának küszöbére érkezve ugyanis a társadalom gyökeresen felbolydult. A komfortzóna bősége és biztonsága „szétfeszítette”a – korábban végső menedéket jelentő – családot. A házasságok gyengülnek, a gyermekek elvándorolnak, és a család tagjai egyre lazábban kötődnek egymáshoz. Az individualizmus ellenállhatatlanul terjed. Az Y- és a Z-generációk a self-partnerség (Emma Watson) életstratégiáját kezdik követni. Ám az interneten őket „követő” számtalan ismerős ellenére a legtöbben mégis „társas magányban” élik életüket.

Ebben a helyzetben alapvetően új jelentést kapott az elmúlás...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

FARKASHÁZY: UNGVÁRY KITŰNŐ TÖRTÉNÉSZ, DE „ELBORULT AZ AGYA”

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.01.17.

Farkasházy Tivadar szerint Ungváry Krisztián megkerülhetetlen demokrata és kitűnő történész, de Hősök? című könyve alapján „elborult az agya”. Reméli, hogy a Budapest ostromának szerzője hamar átdolgozza az említett munkáját.

Farkasházy Tivadar terjedelmes, a megszokott hangulattól eltérő cikkben foglalkozott a Hócipőben Ungváry Krisztián Hősök? – A budapesti csata német katonai elitje című könyvével, mert szerinte nem abban a történelmi megvilágításban mutatja be őket, ahogy azt az ember ismeretei alapján igazságosnak tartaná. A Megbeszéljük adásában Farkasházy azt mondta: Ungváry Krisztián megkerülhetetlen demokrata és kitűnő történész, akinek Budapest ostroma című könyvét több nyelvre lefordították, de nem tud finomabban fogalmazni, „elborult az agya”, és szeretné, ha ez minél előbb felszívódna.

A könyv a két legnagyobb német katonai kitüntetést megkapott 123 német tisztről szól a budapesti ostromban részt vevők közül. Ungváry azt írja, az említettek közül legalább öt ember érintett a zsidóüldözésben, Farkasházy szerint mindenki, mert „ha nem lettek volna itt, nem lett volna budapesti zsidóüldözés”. Egyébként a felük SS-tiszt volt, továbbá 17 Gestapo-tiszt, ők nem kényszersorozott sváb fiúk voltak, nekik jelentkezniük kellett – tette hozzá...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

TGM: SZEMPONTOK A BÖRTÖNBIZNISZHEZ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.01.20.

Kormányhatározattal felülbírálni bíróságot: ez államcsíny-jellegű alkotmánysértés.

„Mert vajon a rab nem marad-e embertársunk? Nem marad-e polgára azon hazának, melynek törvényei őt sújtják, de csak amennyire vétkezett, midőn azokat megszegi, egyébként az ő, valamint mindenki védelmére létezvén – s nem tartozunk-e a törvények védelmét fenntartani még annak is, ki azokat megbántá?”

Eötvös József: Vélemény a fogházjavítás ügyében, Pesten, 1838.

A fölvilágosodás és a reformkor idején – talán meglepő a mai sötét, barbár időkben – a legmagasabb körök és a legnagyobb elmék foglalkoztak a börtönüggyel és általában a büntetőjoggal.

II. József császár és reformköre megszüntette a kínzást 1776-ban (ehhez az alapmű későbbi miniszteréé, Joseph von Sonnenfels báróé: Über Abschaffung der Tortur, 1775, egy kurta évvel később meg is szűnt a kínvallatás, a világon először), báró Eötvös József pedig idézett, a korban igen népszerű munkájában a fogvatartás humánus körülményeinek meghonosítása mellett szállt síkra.

A társadalmi élet általános humanizálása – különösen a huszadik század fölfoghatatlan katasztrófái közben és után – általános programmá lett. (Miközben 1945 után folytatódtak a sztálini Szovjetunió rémtettei, Kelet-Európából a német nemzetiségűek millióit űzték el a nemzetközi jog tilalma ellenére, az „antifasiszta” hatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium – iszonyatos vérfürdőkkel próbálták visszaállítani gyarmatbirodalmukat Malájföldtől Kenyáig, Algériától Vietnamig, Jávától Kongóig, majd az Egyesült Államok kezdte el borzalmas, gyilkos, kudarcos ázsiai háborúit és latin-amerikai neokolonialista-militarista puccsait. A humanizálás sokáig terv maradt és képmutatás.)

De aztán a legtöbb országban megszüntették a testi fenyítést, a büntetőjog és a büntetőpolitika eltávolodott a megtorlás eszméjétől, s a helyreállítás, jóvátétel, átnevelés eszméi felé fordult. Európában és sok más helyen megszűnt a halálbüntetés. A büntetés gondolata és gyakorlata megmaradt, de a cél nem az elítéltek fizikai és lelki szenvedése, gyötrése és gyötrelme a szabadságmegvonás kínján túl, ami önmagában is szörnyű teher. Nem a fogoly emberi méltóságának megtörése, személyének a megalázása az eszköz – ez erkölcstelen dolog, s az állam erkölcstelenségre nem törekedhet – , hanem az ítélet szégyene és a fogvatartás súlya mellett a fokozatos társadalmi reintegráció, reszocializálás és nevelés, ami persze nem könnyű dolog. Mindehhez hozzájárul a büntetőpörökben a védelem jogainak megszilárdítása, a gyanúsított vagy a vádlott jogainak, az ártatlanság vélelmének komolyabban vétele.

De még általánosabban: mindazokban az intézményekben, ahol az emberek mások tekintélye alá vannak vetve (különböző mértékben) – a börtönökön, fogházakon, fegyházakon, rendőrőrsökön, fogdákon kívül itt szerepelnek az árvaházak, aggmenházak, elmegyógyintézetek, elfekvők, kórházak, iskolai bentlakások, kollégiumok, laktanyák, elszigetelt, zárt helyen történő munkavégzés, nagy csoportos fegyelmet igénylő munkahelyek, szigorú hivatali rangsorú hatóságok és hivatalok (ilyenek voltaképpen az oktatási intézmények is) stb. – a tekintély, a parancs és az engedelmesség viszonyai csak bizonyos korlátok között megengedhetők. (Például, mint láthattuk, egyre kevésbé tűrjük el hála Istennek az alárendeltekkel és függő helyzetűekkel szembeni szexuális visszaéléseket. Éppen ezért múlhatatlanul szükséges – az európai ügyészséghez való csatlakozásért küzdő, rokonszenvet és bátorítást érdemlő mozgalomhoz hasonlóan – harcolni az Isztambuli Egyezmény minél hamarosabb ratifikálásáért.)

Ezeken a helyeken – szabályozott formában – ellenőrzik a tekintély alá vetettek morális, lelki és fizikai sértetlenségét, büntetik a hatalmi visszaélést, a bántalmazást, a megalázást, biztosítják a panasztevőnek hátrányt nem okozható panaszeljárást. Az alapvető emberi jogok ilyen sajátos keretekben is kijárnak mindenkinek, és e jogok megkövetelését és betartatását szorgalmazza a humanista jogállam...

ITT OLVASHATÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYT KAPOTT A TIBORCZTÓL SZÍJJ LÁSZLÓHOZ KERÜLT VISEGRÁDI LUXUSHOTEL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE 
/ VISEGRÁD
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2020.01.20.

Rábólintott a környezetvédelmi hatóság annak a tíz éve félbehagyott luxusszállónak a befejezésére, melyet Tiborcz István cégétől vásárolt meg a Szíjj Lászlóhoz kötődő befektetési alap. Az építtető az új szálloda tájba illesztését és az egykori bányaterület rekultivációját is ígéri.

Több tulajdonosváltáson is átesett az a 2009 óta félkészen álló szálloda, melynek megépítésére most végre valóban sor kerülhet. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szálló építésének befejezésére még a Tiborcz Istvánhoz köthető Hotel VSGRD Kft.-vel kötött szerződést a visegrádi önkormányzat 2018-ban...

A félkész szállodát azonban 2019. február-márciusban megvásárolta a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap – írta meg 2019 júliusában a napi.hu. A befektetési alapok remekül alkalmasak arra, hogy háttérben maradjanak a valódi befektetők...
ITT OLVASHATÓ

NÁLUNK TALÁLKOZOTT KAP, AKI MAJDNEM PAP LETT, ÉS MIKLÓSA ERIKA, AKI MAJDNEM ATLÉTA

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTALÁLKOZÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2020.01.19.

  Valaha lelkésznek készült, de immár 16 
  éve humorral "térít" Kovács András Péter. 
  Miklósa Erika is más területről indult, de 
  sportpályáját egy sérülés törte ketté. 
  Viszont kiváló sprinter maradt: 
  Kiskunhalastól New Yorkig repítette őt a 
  nagy szerep. Az Éj Királynőjét 500-szor 
  énekelte idehaza és a nagyvilágban. Ők 
  ketten egy meglehetősen derűs órával 
  ajándékozták meg hallgatóinkat a 
  szombat délutáni Világtalálkozóban.

  Ki gondolta volna Kovács András Péterről, a 
  sikeres stand-upos humoristáról, hogy 
  kamaszkorában csendes, elmélyülő típus volt. Otthoni birodalmát pánikszobának nevezte, ahova el lehetett vonulni, ha éppen otthon feszültség volt, vagy amikor édesapja ismét a pohár után nyúlt. Csendben írta a maga kis novelláit, s közben gyakran eljárt misékre is. Már igen korán megérintette őt a spiritualitás. Ahogy szombati Világtalálkozónkban megfogalmazta: „A gimiben olyan több nyelven beszélő, 2-3 diplomás fiatal szerzetesek vettek körül bennünket, akik hatalmas tudással és lángoló, átragadó hittel rendelkeztek. Nagyon jó fejek és lazák voltak. Ez olyan példa volt nekem, hogy ha ezt lehet így is csinálni, akkor ezt én is el tudom képzelni magamnak. Ez 15 éves koromban volt. Utána viszont kicsit jobban beleláttam az egyház mechanizmusaiba, ami sajnos lángoló kamaszként kiábrándított. Másrészt jött a női nem 16-17 éves koromra, ami végleg eldöntötte a jövőmet és úgy gondoltam, hogy a családapai hivatás is van olyan nehéz, mint a szerzetesi. Barsi Balázs ciszter atya említette egyszer, hogy csak az lehet jó szerzetes, aki jó családapa is lenne, mert mindenképpen atyának kell lenned.”

Ezt az intelmet mindenképp teljesítette Kovács András Péter – vagy ahogy a szakma és a közönség szólítja: KAP. Ma már háromgyermekes családapa. Otthonról is bőven merít estjeiben, no és feleségét is gyakran megemlíti, akit a közönség soraiból választott! Ő – mint Columbo felesége – mindig csak említve van az esteken. Óvják-féltik magánéletüket, épp ezért a bulvármédiában ne is keressük róluk a nagy színes beszámolókat.

Hivatása amúgy is tele van meglepőbbnél meglepőbb fordulatokkal. Humorista társaival járja az országot és a világot, s gyakran igen meghökkentő szituációkba keveredik. Sok improvizációra készteti nem egy fellépése, a helyszínekből és a körülményekből adódóan. Lépett már fel repülőgépen, ami éppen Lappföld felé tartott, és pont az étkezés és kávé után került sorra. Jobb híján mindenki rajta keresztül mászkált a WC-re. „Talán furcsa ez, de én még szeretem is az ilyen fura történéseket.”

Akár még Miklósa Erikával is összefuthatott volna valamely interkontinentális repülőúton. Hiszen világjáró operadívánk sokszorosan körberepülte a Földet. Óriási út vezette őt Kiskunhalastól New Yorkig és a világ vezető operaházaiig. Álmában sem gondolta volna tinédzserkorában, hogy az ígéretesnek indult sportkarriert váratlanul kettétöri egy sérülés. De a sors mindig dob neki ajándékokat. Hogy időben egy nagyot ugorjunk, sérülésnek köszönheti mostani férjét is, akivel 10 éve egy hidegkamrában találkozott, mínusz 110 fokon! Ismét egy sérülést kezelendő – és épp a New York maratonra készülve – ült egy kamrában a későbbi jövendőbelijével. Csak a szemük volt kitakarva, de olyan intenzív beszélgetés indult el közöttük, hogy Erika hazatérve, még aznap este kibontott egy üveg bort, és azonnal szakított akkori kedvesével. Párjával azóta is harmóniában élnek, s ennek fontos alkotóeleme Bíborka (Bibi), Erikáék örökbe fogadott kislánya, aki már 4 és fél éves, és szakasztott mása Erikának: temperamentumban, habitusban, lendületben. Akár ugyanolyan sprinter lehet belőle is. Mert Erika a hosszútávfutó magányosságával vette az akadályokat: a pályamódosítást, aztán ahogy 19 évesen már az Operaház szerződtetett tagja lett. Állta néhány pályatársa rosszindulatú megjegyzéseit is, de ez inkább további motivációt jelentett. Mert igazi versenyhelyzetet adott, ahogy emblematikus szerepével, az Éj Királynőjével világkarriert épített. Mozart Varázsfuvolájának főszerepe az operairodalom legnehezebb koloratúr szerepe. A világban igen kevesen tudják professzionálisan elénekelni. Erika kereken 500-szor játszotta világszerte. Talán ennek is köszönhető, hogy – szintén rekorddal – már igen korán Kossuth-díjjal ismerték el őt.
ITT HALLGATHATÓ MEG

ÁLLAMI KERESZT 2. VOLT TISZTA FÉRFIÚSÁG. LESZ IS?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.01.19.

Ott tartottunk (Állami kereszt 1. Szigorúan ellenőrzött petesejtek), hogy van egy rémálmom a katolikus világtalálkozó évében. Is. Eszembe jutott: szegény Borkai úgy megtévedt a szexualitás frontján, hogy miközben csalás és egyéb miatt ül majd a börtönben, el kell olvasnia egy könyvet. Csak neki, vagy mindenkinek, aki a szexualitás mai szabad és normális formájában éli az életét?

Néhány évvel ezelőtt Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nem kevés humorral és gúnnyal azt írta egy Facebook bejegyzésében, hogy Szájer József és Deutsch Tamás előszavával újra megjelenik és kötelező lesz Tóth Tihamér: Tiszta férfiúság című könyve. Volt alkalmam megkérdezni, hogy ezt – Hogyan gondolta? – Vicc volt – jött a válasz. – De még minden lehet? – Ha beveszik Borkait a teamba.

És micsoda véletlen, Tóth (1889-1939) veszprémi püspök felvilágosító irodalmát éppen az 1938-as Budapesti Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István Jubileumi Év lelki hatásának elmélyítésére tízezer példányban ajándékként adták a magyar ifjúságnak. A könyv beszerzése az ország valamennyi középiskolájában kötelező volt. Szeptemberig, a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig ebben az országban még bármi megtörténhet: amíg kiteljesednek a keresztény könnyűzenét játszó fiatalok 750 milliós állami támogatással, addig akár olvashatnak is.

Azért maradt rémálmom, ismerve az állam és az egyház rátelepedését a fiatalokra. Nevelésileg, hittanilag, keresztény szósszal megspékelve. Vajon mi várhat még az űrkorszakra készülő, hamburger evő, Coca-Colát imádó, Nike-cuccot viselő, kemény rockot hallgató és a CNN-t néző, plázákat és centereket látogató magyar ifjúságra? Beleolvastam a könyvbe:..

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNÉSZ: AZ ÁLLAM MEGGYALÁZZA A ZSIDÓ ÁLDOZATOK EMLÉKÉT A TERROR HÁZÁVAL ÉS TÁRSAIVAL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.01.18.

Karsai László szerint a ’90-es évek óta folyamatos a történelemhamisítás a II. világháborús emlékműveknél, mert rengeteg helyen egymás mellett szerepel zsidó áldozat, katona és nyilas neve. A történész úgy látja, egyes politikai vezetők, amikor azt mondják, „az állam megvédi még a zsidókat is”, nem tekintik őket magyarnak. Az emléküket pedig szerinte meggyalázza a Szabadság téri emlékmű, a Terror Háza és az említett szobrok.

Pokorni Zoltán XII. kerületi fideszes polgármester megrendült beszédéről kérdeztük elsőként Karsai László történészt, aki fontosnak nevezte, hogy a kerület vezetője nemcsak a saját, nyilas háborús bűnös nagyapjának a nevét veteti le a turulos emlékműről, hanem felkérte Ungváry Krisztiánt és két másik történészt, hogy tekintsék át a neveket. Megjegyezte: 1312 névről van szó, és nem lehet tudni, milyen okból kerültek fel oda. Mitnyan György, az előző fideszes polgármester, aki a szobrot is állíttatta, zároltatta a listát, miután egy helytörténész elvégzett valamilyen munkát, kérdés, milyen minőségben. Karsai László szerint azt, hogy Pokorni József, a politikus nagyapja tömeggyilkos volt, a történészszakma 1945 óta tudja, legutóbb Zoltán Gábor nagy hatású Orgia című könyvében is szerepelt...
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

CÖLIBÁTUS ÉS PEDOFÍLIA - PÁPABOTRÁNY A VATIKÁNBAN ÉS A FILMVÁSZNON

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.01.20.

Nem kisebb horderejű esetről van szó, mint ami akár a Szentszék és az egyház súlyos válságához is vezethet. S hiába repült rá erre Hollywood: A két pápa című film csak botrányos és felháborító hatásvadászat – Gábor György vallástörténészt kérdeztük az aktuális vatikáni földindulásról.

- A témával jelenleg az összes nyugati lap tele van, a héten többek között a Le Figaro első 4-5 oldala csak ezt a történetet taglalta, ami meglepő módon itthon gyakorlatilag semmilyen érdemi figyelmet nem kapott, pedig egy határvonalhoz érkezett ismét a vatikáni történetírás.

- A történet lényege, hogy Ferenc pápa egy éve, Panamából hazafelé tartva egy nyilatkozatot adott, amiben elmondta, hogy a cölibátus egy ajándék az egyháznak, s nem tehető választhatóvá, továbbra is kötelező marad. VI. Pál híres szavait idézte: inkább adom az életem, semmint megváltoztassam a cölibátus törvényét. De ugyanebben a nyilatkozatban kitért arra is, hogy földrajzilag távoli, egyre ritkábban lakott területeken – például az Amazonas környéke - felmerülhetnek alternatív lehetőségek, ahol annyira nincs a katolicizmust életben tartó pap, hogy már a vallási lét elsorvadásától lehet tartani. Az ilyen vallási elsivárosodástól veszélyeztetett területeken teoretikusan megengedőnek véli elgondolkodni azon, hogy akár házas, tisztességükben makulátlan, idősebb férfiakat is fel lehetne szentelni, hogy gyakorolhassák a papi hivatást a katolicizmus megóvása érdekében, s hogy a pap megszentelői tevékenységét végezve kiszolgáltathassák a szentségeket...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: EGYRE NAGYOBB BAJBAN A NYUGATI VILÁG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.20.

SRF - Svájci köztévé és –rádió 

Válságba került a liberális demokrácia, a szabad nyugati világ immár kételkedik önmagában, nem utolsósorban a világhálón grasszáló populista elméletek miatt. Jönnek fel azok, akiknek a hangulatkeltés a fegyverük. Így látja a helyzetet az amerikai agytröszt, az Aspen Intézet igazgatója. Jiri Schneider azt mondja, sokáig a képzettek, a fejesek hangja érvényesült, de ez egy csapásra megváltozott a közösségi média megjelenésével, mert ott már érvényesül a migráció ellenségeinek, a klímaváltozás tagadóinak véleménye. Ezek a körök képesek támogatni egymást, így azután szítják a közhangulatot, amiből a populisták, illetve a szeparatisták húznak hasznot. Velük szemben a rövidebbet húzzák a mérsékelt körök. Ezt különösen Közép- és Kelet-Európában lehet érezni, ahol még 30 évvel a rendszerváltás után sem alakultak ki stabil politikai viszonyok. A pártok gyengék, a politikába vetett bizalom csekély, a polgári tudat nemigen jellemző. Ennélfogva állandóak a bajok. De nyomás alá kerülnek a stabil nyugati demokráciák is. Egyre többen vélik úgy, hogy nekik csak rosszat hozott a globalizáció. És itt lép be a képbe, hogy a szabad Nyugat elvesztette az önmagába vetett hitét. Kína lélegzetállító felemelkedése folytán már nem igaz, hogy a jólét a demokráciából következik. Ráadásul a gazdasági gondok azt vetítik előre, hogy a fejlett társadalmakban a gyerekek sorsa nem lesz könnyebb, mint a szülőké. Ilyen helyzetben valósággal kínálkozik, hogy bizonyos körök támadják a Nyugatot, feszültséget keltsenek, gyengítsék a közmegegyezést, ami viszonylag veszélytelen és olcsó módszer a fejlett világ megosztására. Oroszország módszeresen ezt csinálja és Kína követi. A válságért a felelősséget sokan szívesen hárítják az EU-ra és a NATO-ra. Igazából azonban minden tagállamnak magának kellene elvégeznie a nagytakarítást – odahaza. Mindenütt új társadalmi szerződésre volna szükség. A szakértő hozzáteszi, hogy Európa jelentősége a közeljövőben csak csökken és gyengélkedik az USA is. Vagyis a Nyugat egyre kevésbé a világ köldöke.

Guardian 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az új Bizottság hiába hirdetett meg nagy terveket, a pusztító világpolitikai játszmákat mások vívják. Szóval nincs könnyű helyzetben von der Leyen, ha tényleg el akarja érni, hogy az EU vezető hatalom legyen a nemzetközi porondon. Ahogy megfogalmazta: az általános stabilitás és jólét érdekében, az értékek és normák hatékonyabb terjesztésére. Ám Európát jelenleg egyik megaláztatás éri a másik után. Trump anélkül rendelte el az iráni katonai vezető meggyilkolását, hogy tájékoztatta volna szövetségeseit, így befellegzett a nukleáris alkunak, noha az az előző uniós vezetés egyik legjelentősebb eredménye volt. De Brüsszel nem igazán mer bármit is tenni, mert fél Washington megtorlásától. Sőt, az is kiderült a viszály során, hogy az USA képes alakítani az európai külpolitikát, ilyenformán a földrész rettenetesen gyengének tűnik. Az erő hiánya jellemzi a kontinens álláspontját Líbia kapcsán is. Még az sem dőlt el, hogy a tagállamok melyik felet támogassák az arab ország belháborújában. De végül is mindegy, hogy éppen mi a vita tárgya: Szíria, Ukrajna, Palesztina, Európa jóval a tényleges jelentősége alatt teljesít a világban. Ez nem új, de egyre rosszabb lesz. Kína és Oroszország folytatja a rombolást a világpolitikában, az EU viszont csak áll és dühöng. És nem jelent segítséget Nagy-Britannia sem, amely felelőtlenül és fejetlenül sodródik a transzatlanti jelentéktelenségbe.

Wall Street Journal 

A Brexit miatt története során először a hónap végén mind gazdasági erejét, mind lélekszámát tekintve zsugorodni fog az unió, ám a szigetország kiválása várhatóan csupán felgyorsítja Európa geopolitikai jelentőségének hanyatlását. Éppen akkor, amikor egyébként politikai földrengés rázza meg a nemzetközi rendet. A multilaterális diplomáciát, amelyben Amerikának kulcsszerepe volt, felváltja a nagyhatalmak, Kína és az USA nyílt versengése. Persze már több tengerentúli elnök lamentált azon, hogy az EU nem hajlandó arányos részt vállalni a saját védelméből, ám Trump emelte a tétet. Megvetésének első számú tárgya Németország, ugyanakkor számára Peking a legfontosabb. De még ha meg is bukik novemberben a politikus, akkor sem valószínű, hogy utódja ne Ázsiára és a Csendes-óceán térségére összpontosítana. Hogy az öreg földrész teljesen tehetetlen, az a legjobban az iráni viszály kapcsán rajzolódik ki, miközben a kockázatok igencsak jelentősek Európa számára. Hogy a kontinens válaszút elé került, az a legvilágosabban a francia államfő világította meg. Egészen pontosan azt mondta, hogy ha az unió nem globális hatalomként lép fel, akkor el fog tűnni. Csak éppen nem világos, mennyire képes erre a szerepkörre az EU, bár a britek nélkül erősödhet a belső összetartás. Idáig élesek voltak az ellentétek a menedékkérők befogadása és amiatt, hogy a Nyugat megítélése szerint Magyarország és Lengyelország tekintélyuralmi irányba sodródik. De több tagállam is ellenállt annak, hogy további jogköröket adjon át Brüsszelnek. Kérdés ezek után, hogy mennyire hajlandóak támogatni a szervezet geopolitikai törekvéseit. További súrlódási pont a Macron és Merkel közötti ellentét. Nem lehet tudni, mi lesz, ha a kancellár lelép a színről. Az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli elemző intézet igazgatója azt mondja, ha az unió el akarja érni a belső célkitűzéseit, pl. a karbon semlegességét, akkor nincs más választása, mint az, hogy világpolitikai tényezővé váljon. Ehhez azonban Németországnak fel kell adnia a 2. világháború vége óta elfoglalt álláspontját, hogy ti. nem hajlandó vezető szerepre...

ITT OLVASHATÓ

ELFOGNAK ÉS FEKÖTNEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.20.

Az orbáni televízió közvetítette az év sportolója díjátadó gálát a nemzet színházából, ami maga volt a megtestesült gyönyör. Főleg, amikor a műsor vezetője felszólította a publikumot, hogy álljanak fel, a süllyeszthető színpad pedig megemelkedett, és rajta állottak az 1964-es tokiói olimpia magyar versenyzői. Ki tolószékben, ki járókerettel, sok szegény öregember, akikből kirakati bábut csinált Orbán. Szóval, emelkedtek fölfelé a jupiterlámpák fényibe, s mindeközben oldalvást énekelte a Nélküled című friss, ropogós himnuszt egy lepusztult rocker, aki úgy nézett ki, mintha indulna Orbánnal szelfizni.

Ehhöz képest tegnap valami Potápi Árpád János, állítólag államtitkár, arról hablatyolt a magyar kultúra napja alkalmából, hogy „a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme, ezen a napon azonban nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük.” Örömteli, hogy Potápi államtitkár – de tényleg, mennyi van ezekből? – ilyen otthonos a kompozícióban, és megingathatatlan verstani ismeretei is vannak, sőt, ezeket meg is osztja velünk, arra nem méltó barmokkal.

Kölcsey maga nem sokra tartotta ezt a versét, amikor erre a depressziós korszakára visszaemlékezett, említést sem tett róla, mint kiemelkedő vagy jól sikerült írásról, hanem inkább például a „Hervadsz, hervadsz szerelem rózsája” címűt emelte ki, mint amire büszke lenne. De ilyeneket meg leginkább Szemere Pálhoz írt, mert viszonya hozzá a szentimentálisnál is több volt. Bayer Zsóti meg a haverjai buzinak mondanák a koszorús költőt, de már meg is halt, meg a magánügye is, csak a Fidesz meg ne tudja, mert meghasonlik, hogy nem lesz mire zokogni a futballmeccsek előtt...

ITT OLVASHATÓ