2020. október 1., csütörtök

FRISS NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR NARANCS
2020.10.01.


Sajó László: Öt és feles
A NEI, a hely, ahol

VÉLEMÉNY

Tábor Áron: Normaszegők
Megvédik-e az intézmények az amerikai demokráciát?

Szeptember 18-án, a zsidó újév első estéjén meghalt Ruth Bader Ginsburg, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának liberális ikonja. Egy héttel később koporsóját teljes állami tiszteletadás mellett ravatalozták fel a kongresszus épületében, ám a gyász pillanatai még el sem múltak, amikor Donald Trump a konzervatív Amy Coney Barrett bírónőt jelölte a megüresedett helyre, és Mitch McConnell republikánus vezető pedig egyértelművé tette, hogy a szenátus a lehető leghamarabb szavaz a pozíció betöltéséről.

A szerk.
Szabadságharc a sárga földig

Eddig nem tudtuk, hogy ünnepelni szokás „a szabad pálinkafőzés évfordulóját”, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület kezdeményezése azonban nem hagyott kétséget felőle.

A szerk.
Nem tört át

Múlt csütörtökön a V4-ek kormányfői (mínusz a szlovák miniszterelnök) Brüsszelben látogatták meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy megmondják neki, nem támogatják a Bizottság egy nappal korábban bemutatott új migrációs csomagját.

POLITIKA

Nekrológ
Fogás a reménytelenségen
Bertók László (1935–2020)

Egynéhány irodalmi lap és intézmény már a decemberben esedékes születésnapjára készült, de az ünneplés helyett már csak a búcsúra és a méltó megemlékezésre lesz alkalom.

Harminc éve volt az első szabad önkormányzati választás
Korai öröm

1990-ben az első szabad önkormányzati választásokon a városok nagy részében az akkori liberális ellenzék tönkreverte a kormányzó, tavasszal még diadalmaskodó jobboldalt.

Interjú
Az autonómia aláásása
Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője az egyetemek helyzetéről

Nagy nemzetközi háttérhatalom hergeli Vidnyánszky Attila szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) elfoglaló diákokat. A hallgatók azonban universitasuk évszázados hagyományon alapuló autonómiáját védik.

Civilek a családi pótlék megduplázásáért
Hat krajcár

A családi pótlék összege 12 éve nem változik, pedig a civilek szerint az alapjövedelem-szerű juttatás 100 százalékos emelése sokat segítene a jelenlegi válsághelyzetben. Ezzel szakértők is egyetértenek, a kormány viszont a foglalkoztatáshoz kötött adókedvezményeket preferálja.

Magyar kormányzati szándék a Facebook megrendszabályozására
Véleményelhárítás

Az eddiginél is jobban ráfordulna a Fidesz a közösségi médiára: jobboldali „Facebook-harcosok” kinevelésével növelné a jelenlétét, és a platform szabályozása is szóba került. De milyen eszközöket tudnának felhasználni az oldal uralásához?

Interjú
„Nem lehet a városok feje felett dönteni”
Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője

EP-képviselő volt 2014 és 2019 között, most a budapesti önkormányzat érdekében lobbizik az uniós intézményeknél. Jávor Benedeket a jogállamisági mechanizmusról, a zöld átállásról és a kormány fővárosellenes trükkjeiről is kérdeztük.

KULTÚRA

mi a kotta?
A cékla kipusztult

Lemez
Marie Davidson & L’Œil Nu: Renegade Breakdown

Koncert
MORDÁI

Lemez
Capella Savaria: Mozart-szerenádok

rés a présen
„Ordas szólókkal vétetem észre magam”
Bujdosó János zenész

Lemez
Szimplán nagyon jó
The Rolling Stones: Goats Head Soup Deluxe

1973-ban nem létezett népszerűbb zenekar a Rolling Stonesnál, talán csak a Led Zeppelint lehetett hozzájuk mérni.

tévésmaci
Farkasfalvi állatok

Rádió
Pianóban megfogni
Operaérzékenyítés a Klubrádióban

Nem az operák idejét éljük.

Tánc
Batarita: Lüktetésed

Színház
A tudatlanság: erő!’84

Az Asbóth utcai Stúdió most fojtogatóan szűknek tűnik. Barna doboz, ahol a falakat lefedő, katonás rendben elhelyezett hang­falak még inkább összenyomják az amúgy sem túl tágas teret. Kálmán Eszter látványvilágának egyetlen izgalmas eleme a fejek fölött hullámzó mikrofonrengeteg.

Könyv
Kertész Erzsi: Ludmilla újabb esetei

Könyv
Hogy kiderüljön
Erdős Virág: Hősöm

Bár a legtöbb falu szélén és a nagyvárosaink több pontján is kialakultak szegregátumok, ahol kirekesztettek élnek, de a Hős utca – talán a mérete miatt is – a periféria szimbólumává vált.

A szegénység ábrázolása a kortárs irodalomban
Nyelvtelenül

A szegénység témája a felvilágosodás idején tűnt fel a magyar irodalomban, s azóta ugyan folyamatosan jelen van, de az elmúlt évtizedekben ez a jelenlét ismét kiemelt jelentőséget kapott – aligha véletlenül. Mi a tétje és mik a buktatói a honi szegénység irodalmi ábrázolásának?

ÉLET + MÓD

kertész lesek
Pistacia – Diósd

chili&vanília
Csak az alma

Kerékpáros-oktatás Magyarországon
Valami kis kóstoló

Februárban híre ment, hogy kötelező kerékpárosvizsgát vezetnének be az általános iskolában. A programot, amit a Révész Máriusz irányította Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ készített elő, elvitte a világjárvány.

Volt egyszer egy SZOT-üdülő
A kihagyott ziccer luxusa

Befejezéshez közeledik a Rózsadomb hírhedt szellemkastélyának felújítása. Az épület sorsa jól illusztrálja, hogy egy ház nemcsak kő, tégla, acél és üveg, hanem az azt létrehozó közeg kultúrájának pontos fizikai lenyomata is.

BLOG

Film
Notting Hill-i cukrászda

Film
Mindig az ördöggel

Film
Collini nem beszél

SZEMREVALÓ
Gipsy Queen

SZEMREVALÓ
Wolkenbruch különös útja egy siksze karjaiba

SZEMREVALÓ
Berlin Alexanderplatz

SZEMREVALÓ
Végzet és kezdet

Film
Dreyfus én vagyok
Roman Polański: Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy

Nyilvánvaló, hogy Roman Polański szeretné a leginkább, hogy „elválasszuk az embert a műtől”, de éppen ő az, aki ezt lehetetlenné teszi legújabb filmjében.

Interjú
„Uraim, mit akarnak tőlem?”
Roman Polański filmrendezővel beszélget Adam Michnik és Jarosław Kurski

A már a magyarországi mozikban is futó Tiszt és kém című filmjének lengyelországi bemutatásakor készített interjút a 87 éves művésszel a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik és főszerkesztő-helyettese, Jarosław Kurski.

„SZAR, SZEMÉT SZEKUSOK” – KITÁLAL A FIDESZ VOLT TITOKMINISZTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.10.01.


Váratlanul erős beszédet mondott egy augusztus 20-i ünnepségen Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal vezetője. Az első Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere arról beszélt: „ellenérdekelt titkosszolgálat” meg akarja fosztani pozíciójától, hogy a helyébe saját emberét ültesse. Nem sokkal beszéde után Demetert valóban leváltották. Az érintett a teljes magyar sajtó érdeklődését elhárította, de a Válasz Online-nal kivételt tett, így feltehettük neki kérdéseinket. A szekusozás az új huszonhárommillió román? Miért higgyük el, hogy nem egy sértett ember vagdalkozik? Miért állítja, hogy a román titkosszolgálat harminc éve használ Magyarországra telepedett erdélyieket? Exkluzív nagyinterjú:...

ORBÁN VIKTOR MEGLEBEGTETTE: AKÁR EURÓMILLIÁRDOKAT IS BUKHAT MAGYARORSZÁG

PORTFOLIO
Szerző: WEIHARDT ATTILA
2020.10.01.


Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára.


A javaslat ugyanis lefordítva azt jelenti, hogy a magyar kormány inkább hajlandó lenne lemondani 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásról és további 10 milliárd eurós hitelfelvételi lehetőségről a NextGenEU programból, csakhogy mentesülni tudjon a kifizetésekhez hozzákötendő jogállamisági feltételektől. A javaslat azért érdekes, mert nemcsak a NextGenEU-hoz, hanem a 2021-2027-es uniós költségvetés összes kifizetéséhez is ugyanazt a jogállamisági feltételrendszert kötnék hozzá a német soros elnökség minapi javaslata alapján, így tehát a normál uniós költségvetésből Magyarország által várt 33 milliárd eurónyi forrásoknál jelen állás szerint nem tudna mentesülni a jogállamisági feltételek alól a kormány. Jól látszik mindebből, hogy a német jogállamisági javaslat továbbra sem fogadható el a magyar kormánynak, azaz nem a magyar és a lengyel kormány nyári helyzetértelmezése győzedelmeskedett eddig: ...

SZABAD SZEMMEL: KŐKEMÉNY UNIÓS KRITIKA A MAGYAR JOGÁLLAMISÁGRÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.01.


A bizottsági vitában leszavazták hazánkat, így megindulhat az eljárás. Nemzetközi lapszemle.


Spiegel 

A magyar és a lengyel biztos szembefordult von der Leyennel a Bizottságban és nem támogatta a jogállami jelentést, ami Brüsszelben csak minden szökőévben szokott elfordulni. A lap úgy tudja, hogy a többiek sokáig próbálták meggyőzni Várhelyi Olivért és lengyel társát, ám mindhiába. Csak többségi döntés született. Így a jogállamiság felmérése a tervekkel ellentétben nem megbékélést hoz, hanem még inkább kiélezi a vitát. Pedig a munka célja az volt, hogy Budapest és Varsó ne mondhassa: folyton őket pécézik ki, és ne kelljen a szégyenpadban ülniük, noha mindkettő évek óta rombolja a demokráciát.

A dokumentum ismertetésekor Jourová utalt is rá, hogy a nem egyhangú határozat született, voltak ellenvetések. Ez azt jelenti, hogy az elnök nem tudta a maga oldalára állítani a magyar biztost, ily módon a nemzeti érdekek megmérgezhetik a bizottság munkáját. Pedig a nemzeti hovatartozás ezen a fórumon elvileg nem játszhat szerepet. Ám Várhelyi esetében már eleve az ellenkezőjétől lehetett tartani, mivel EU-nagykövetként időnként igen agresszívan képviselte Orbán politikáját. Pont ezért csak a második nekifutásra kapta meg a posztot. Akkor azt ígérte, hogy teljesen függetlenül dolgozik majd és nem fogad el utasításokat Budapestről. 

FAZ 

Leszavazták Magyarországot és Lengyelországot a jogállami vitában, így megindul az eljárás, hogy legyen olyan mechanizmus, amelynek keretében megbüntetik a demokratikus szabályok ellen vétő kormányokat. A nagykövetek bizottságának a többség a magyar és a lengyel fenyegetőzés ellenére támogatta a német javaslatot. Így rajtolhat az egyeztetés az Európai Parlamenttel, sőt annak eredményeként még szigorodhatnak is a feltételek. Egyébként Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia és Belgium is ellenezte az indítványt, de ők azért, mert szerintük az nem megy elég messzire. De így sem jött össze a blokkoló kisebbség.


Az igazságügyért felelős bizottsági alelnök azt gondolja Magyarország és Lengyelország kapcsán, hogy a pénzzel mindig megfelelő nyomást lehet gyakorolni, miután mindkettőnél rendszerszintű a hiba. Didier Reynders reméli azonban, hogy már a jogállami jelentés is jobb belátásra bírja a két kormányt, amely politikai okokból már meggyengítette az igazságszolgáltatást. A bírák függetlensége a tét, és azon javítani kell. Az eddigi politika ugyanis nem hozta meg a kellő eredményt. Azt viszont jónak nevezte az interjúban, hogy a civilek mellett az összes állam segített a helyzetfelmérésben.

A politikus nem gondolja, hogy az Európai Néppárt segédkezet nyújtana Orbánnak, mert tudja, hogy igencsak heves viták zajlanak ez ügyben, mind a parlamentben, mind a frakción belül. De azt biztos – tette hozzá – megfelelő útra kell terelni Magyarországot.

Gondoskodni kell arról, hogy a közösségi pénzeket a joggal összhangban költsék el. Most különben azt látja, hogy az EP kiáll a Bizottság elképzelése mellett, ám a Tanács már nem annyira lelkes. Ő azonban a maga részéről azt szeretné, ha a jogállami mechanizmus a lehető leghatékonyabb lenne. Majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Reynders a lapnak arról beszélt, hogy ha engednek a jogállamból, akkor az egész EU-t teszik kockára, mert olyan tagok esetében, mint Magyarország és Lengyelország, rendszerszintű bajokról van szó. Az alelnök úgy látja, hogy riadót kell fújni az alapértékek és a demokratikus intézmények tiszteletben tartása érdekében, mivel a magyar és a lengyel kormány minden közösségi akciót ellenez ez ügyben. Közben pedig egyre fokozódik a feszültség.

A magyarok és lengyelek esetében nem segítenek a szerződésszegési eljárások, sem az Európai Bíróság ítéletei. Nem változik azoktól semmi. Magyarországon a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya problematikus. De ezért időnként mégiscsak hat az unió nyomása, pl. az igazságszolgáltatás egy-két reformja ügyében.

Mindazonáltal a két ország megakadályozhatja a mentőcsomag elfogadását, de a pénzre nekik is szükségük van. Azon kívül a két miniszterelnök aláírta a határozatot a júliusi csúcson, tehát, hogy lesz jogállami mechanizmus. Arra azonban annál is inkább szükség van, mert Budapest és Varsó nem tagja az Európai Ügyészségnek. Viszont a Bizottságnak kell kimondania, amikor úgy látja, hogy általános hiányosságok jelentkeznek a jogállam területén. Az alelnök egyébként azt pártolja, hogy csak minősített többséggel lehetne meggátolni a szankciók elrendelését. 

Az Európai Parlamentben jó a jogállami jelentés fogadtatása. A CDU-CSU frakció vezetője szerint megfelelő kiinduló pont, hogy a tényekre alapoznak, csak most az kell, hogy a tagállamok elemezzék az eredményeket és kiküszöböljék a hiányosságokat. A zöldek viszont már jóval kritikusabbak. Mint kifejtették, végre tetteknek kell következniük, hiszen folyamatosan fenyegetések érik a demokratikus elveket. Így további szerződésszegési eljárásokat kell indítani. Katarina Barley, az EP SDP-s alelnöke örül, mivel Orbán és a többiek már nem mondhatják, hogy a többiek pikkelnek rájuk. 

FT 

Az EU mérföldkőnek számító módon felmérte a tekintélyelvűség állapotát saját soraiban, ám ezzel feltárta saját belső megosztottságát. A magyar kirohanás mutatja, mekkora a feszültség a ma kezdődő csúcskonferencia előtt. A Bizottság úttörő módon próbálja megállítani, hogy egyes tagok a tekintélyelvűség felé sodródjanak. A jelentés azonban aláhúzza mekkora is a gond az unióban az autokrácia kapcsán. Ebben mindenképpen a középpontban áll Orbán Viktor, aki egyre inkább ellenőrzése alá vonja a sajtót, és aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát.

A dokumentum tényszerűen foglalja össze a helyzetet, nem vádaskodik. A bírálatok leginkább a közép-európai országoknak, valamint Máltának szólnak. De nemigen erősíti az EU eszköztárát. Hiszen a jogállami eljárás már 3 éve folyamatban van a lengyelek ellen, a magyarok ellen pedig két éve kezdődött, de egyiket sem tudta visszafordítani az illiberalizmus felé vezető úton. Jourová nyíltan azzal vádolja Magyarországot, hogy az „beteg demokráciát” épít, ám sokkal nehezebb meggyőzni a többieket, hogy tegyenek is valamit ez ügyben. 

Magyarországot és Lengyelországot feldühítette a jogállami jelentés, pedig a demokrácia cudarul áll a két országban. A Bizottság pontosan az ezzel kapcsolatos aggályokat tartotta szem előtt, tehát hogy egyes kormányok mind inkább tekintélyelvű vonalra állnak rá. Egyben cáfolni kívánta, hogy nem lép fel a demokrácia visszaszorítása ellen, miközben a liberális értékek bajnokaként hirdeti magát.

A szabad sajtó és a független bíróságok hívei azzal vádolják Brüsszelt, hogy az csak lovat ad az illiberális vezérek alá, amikor nem vonja meg tőlük az uniós forrásokat.

Az EU a demokráciák klubjaként jött létre, ám gondot okozott számára, hogy mitévő legyen, amikor az utóbbi években azt látja, hogy Orbán Viktor kötőféket tett az igazságszolgáltatásra, az állami hirdetéseket „baráti” szerkesztőséghez irányította, és belefojtotta a szót az ellenzékbe.

A jelentésben a legélesebb bírálatok Magyarországot és Lengyelországot érik. Orbán hazai ellenzői azt mondják, hogy a politikus a közösségi pénzeket felhasználva erősödött meg, de a brüsszeli kritika miatt időnként mégis kénytelen volt lassítani. Krekó Péter kifejtette, igenis számít az európai kiállás, illetve nyomás. De a pénz lehet a legfőbb eszköz, hogy Orbán hajlandó legyen engedni. Ugyanakkor az unió továbbra is erősen megosztott az ügyben, hogy visszatartsák-e az alapokat olyan kormányoktól, amelyek megszegik a jogállami elveket.


Az Európai Unió Bizottsága megrótta Magyarországot és Lengyelországot, amiért azok nem tartják be az alapvető demokratikus normákat. A testület ily módon muníciót adott azoknak, akkor azt szeretnék, hogy a két kormányt zárják ki az anyagi kedvezményezettek köréből, ha csak nem emberelik meg magukat a média és az igazságszolgáltatás szabadsága ügyében. Ilyen körülmények között kezdődnek a tárgyalások az EP-vel az 1,8 milliárd eurós költségvetésről, illetve újjáépítési tervről. A finn kereszténydemokraták egyik strasbourgi képviselője, Petri Sarvamaa kutya nehéz és kemény egyeztetésre számít. 

Az Európai Bizottság súlyosnak látja a demokrácia helyzetét Magyarországon és Lengyelországban, ily módon azonban csak ráerőerősített a vitára, amely azzal fenyeget, hogy nem léphet időben hatályba a 2027-ig előirányzott büdzsé, illetve a segélycsomag a vírus miatt meggyengült gazdaságok megsegítésére.

A jelentés azt kifogásolja, hogy a magyaroknál csak igen kevés történik a magas szintű korrupció visszaszorítására. Nincs elhatározás, hogy megtalálják a felelősöket a vezető tisztségviselőket érintő visszaélések kapcsán. Azon kívül a hirdetéseken keresztül a kormány közvetlenül befolyást gyakorol a sajtóra. A felmérés fokozhatja a nyomást, hogy kapcsolják össze a jogállami normák érvényesülését a brüsszeli szubvenciókkal. 

NZZ 

Egyelőre nem kell semmitől sem félnie Orbán Viktornak a jogállami vitában, bár az EU pellengérre állította a lengyelekkel együtt, és a tagországok jóváhagyták, hogy kezdődjön meg az egyeztetés a demokratikus elveket megszegő kormányok megbüntetésére. Főleg Budapest és Varsó igen rossz osztályzatot kapott a bizottságtól, amely komoly aggodalmát fejezte ki a két ország igazságszolgáltatási helyzete miatt. És bár a testület igyekszik elkerülni az elfogultságnak még a látszatát is, Jourová pár napja azt vetette a magyar miniszterelnök szemére, hogy az „beteg demokráciát” igyekszik életre segíteni.

Persze, hogy Orbánra bármilyen formában hatással volnának a most nyilvánosságra hozott megállapítások, azt senki sem gondolja komolyan. Viszont a politikusnak hétfőn éppen Németország sietett segítségére, amikor olyan tervet tett közzé, amelynek értelmében nem sújtanák szankcióval az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének megnyirbálását. 

FAZ 

Mérgezett a légkör az unióban, mert a jogállami felmérés kiélezte a feszültséget a magyarokkal és a lengyelekkel. Pedig a lépéssel a Bizottság éppen a kedélyeket igyekezett megnyugtatni, főleg a magyar és lengyel hiányosságok kapcsán. Minden kormány előre elolvashatta a dokumentumot, megjegyzéseket fűzhetett ahhoz. De Orbán eleve elővágáshoz folyamodott, amikor habzó szájjal követelte Jourová menesztését. 

Brüsszel keresztül akarja vinni a jogállamot – Budapest és Varsó ellenében. De a kompromisszum a rosszak kezére játszhat. Mindenesetre idáig semmi sem segített Magyarország és Lengyelország esetében, ám most végre megmozdultak a dolgok, ami nem csoda: minden eddiginél több pénz forog kockán. Ha Európa nem akarja, hogy ezeknek az alapoknak jó része autokrata államférfiaknál és oligarcháknál kössön ki, akkor világos üzenetet kell küldenie.

A magyarok és a lengyelek a nehéz helyzetben lévő déli partnerek rovására „izmoznak”.

Michael Roth külügyi államminiszter a német elnökség nevében úgy nyilatkozott, hogy a jelentés segítségével új rendszert kívánnak kialakítani a jogállamiság ellenőrzésére. Berlin a jövő hónaptól ABC-sorrendben végigveszi az országokat, hogy rávilágítson, hol vannak gondok. Mint mondta, csak így juthatnak közös nevezőre, ideértve, hogy mi tartja egyben a közösséget.

Ugyanakkor a bolgár ellenzék elsőszámú vezetője, Ivanov volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy a Berlin által előterjesztett indítvány valójában felhívás a táncra, tehát hogy még több állam térjen rá a korrupció és a jogállam leépítésének útjára. Merthogy az érintett államok a jövőben egymás hátát fedezhetik, nehogy szankciókat hozzanak ellenük. A jogállami jelentést pedig elszalasztott lehetőségnek tartja, mert Bulgáriában pl. a főügyész nem a korrupciót, hanem a politikai ellenfeleket üldözi. 

Magyarország és Lengyelország megbukott a jogállami TÜV-vizsgán. Az EU-ban drámai módon kiéleződik a vita az alapértékekről. A bizottság megsemmisítő bizonyítvány állított ki Budapest és Varsó számára. De teljesen nyitott, hogy miként lehet megoldani a viszályt. A német szociáldemokraták egyik EP-képviselője bőven el tudja képzelni, hogy az unió szétesik a vita miatt, és 10 év múlva már nem létezik a jelenleg ismert formájában. 

A kommentár szerint, mivel az alapító atyák egykor nem gondoskodtak arról, hogy legyen egy mindent eldöntő eszköz a jogállamiság védelmében, az első lépést a bizottságnak kellett megtennie, de még rendkívül sok a teendő annak érdekében, hogy feltartóztassák a folyamatot, hiszen látnivaló, hogy Magyarország, Lengyelország és Málta kihasználja a szervezetet és visszaél annak pénzével.

Pl. a magyaroknál látszik, hogy sokkal gyorsabban le lehet rombolni a jogállamot, mint amennyi idő a felépítéséhez kell. De ha szétszakad a szabályozások és szerződések hálója, akkor arra hamar rámehet az EU. Ezért fontos fejlemény a mostani jelentés. Mert világosan rámutat, hol vannak hiányosságok a tagországokban. Viszont pont az ellenkező irányban hat, hogy a jogszegők semmibe veszik a brüsszeli állásfoglalásokat, sőt, aktívan és agresszívan hadba szállnak az unióval.

Orbán Viktor már megint úgy érezheti: győzött, mivel nekiment az illetékes alelnöknek és látszatra sikert aratott, amikor zsarolással árukapcsolásba hozta a koronacsomag támogatását, illetve a jogállami mechanizmus felvizezését. Úgy gondolja, hogy szét lehet választani a jogot és a pénzt, ami magától értetődően képtelenség. Tehetetlen pragmatizmustól vezérelve a soros német elnökség mégis erőtlen kompromisszumot terjesztett elő.

Persze amíg Orbán a vétóval túszként tartja fogva az EU-t , addig a lába az ajtórésben marad. De a jogállami feltételekből még lehet hatékony eszköz. 

FAZ 

A vezető német jobboldali újság eleve adottnak nevezi, hogy Magyarország és Lengyelország kézzel-lábbal tiltakozik az árukapcsolás ellen, tehát hogy összekombinálják a jogállami elvek érvényesülését és a szubvenciókat. Németország ugyanakkor felpuhította az eredeti elképzelést. Így igazából körön kívül maradt az alapprobléma: hogy módszeresen leépítik a demokráciát a két országban. Megtorlás nélkül marad, ha még jobban meggyengítik a bírói függetlenséget. Az EU csak akkor lép, ha a visszaélések uniós pénzeket érintenek. De hogy azt miként állapítják meg, azt változatlanul nem tudni.

A két ország igazságszolgáltatásában azonban nem érdemes bízni, és sem Budapest, sem Varsó nem csatlakozott az új Európai Ügyészséghez. Ám a két kormány számára még így is elfogadhatatlan a német indítvány. Kilátásban helyezték, hogy megtorpedózzák a segélycsomagot. Ám ha az EU megint beadja a derekát, az bátorítana más országokat, amelyek hasonló vonásokat mutatnak, mármint hogy ők is gázolják le az igazságszolgáltatást. Így – ha a Bizottság és a Parlament is ezt akarja, akkor érdemesebb volna eleve egy keményebb mechanizmust bevezetni. 
Érvényesíteni kell a jogállamot, különben elszivárognak az uniós támogatások. Erre figyelmeztet a konzervatív lap, hozzátéve, hogy mivel a nyugati adópénzekből támogatják a keleti tagállamokat, erre a kérdésre a német polgároknak nagyon oda kell figyelniük.

Merthogy megfelelő ellenőrzés – tisztakezű képviselők, pártatlan bíróságok és független újságírók nélkül nem lehet nyomon követni a pénzeket, így azok eltűnnek sötét csatornákon. Ám a magyar és a lengyel kormány éppen ezeket az intézményeket igyekszik hatástalanítani.

És ebben a kezére játszik, hogy az EU által tegnap hozott határozat fogatlan, miközben a következő években 1,8 milliárd eurót osztanak szét a tagok között. Ám igen fontos, hogy ezek az alapok a jólétet szolgálják a célországokban, hogy ezáltal az unió erősebb legyen. 


Magára maradt az unióban Magyarország és Lengyelország. A két kormányt két súlyos vereség is érte egyetlen napon: előbb a többi 25 állam állandó képviselői megszavazták Brüsszelben, hogy kezdődjön meg az egyeztetés az EP-vel a jogállami mechanizmusról. A döntés erődemonstráció, azt mutatja, hogy Budapest és Varsó hiába reménykedik, egyáltalán nem lesz könnyű dolga, ha megpróbálja megfúrni a folyamatot.

Megkísérelhetik persze, hogy vétózzanak, ám azzal bedöntik a költségvetést, márpedig mindketten igencsak tekintélyes támogatást kapnak Brüsszelből. Vagyis ez a húzás nagyon is visszafelé sülhet el. Főként Orbán esetében. Ő volt az elsőszámú címzett, amikor a jelentés felsorolta a jogsértéseket. Jourová az orra alá dörgölte, hogy a „beteg demokrácia” útjára viszi az országot. 

Varga Judit megerősítette a lapnak nyilatkozva, hogy Magyarország véget akar vetni a migrációnak. Mert lehet, hogy más államoknak szükségük van pótlólagos munkaerőre, ez szívük joga, de a magyar kormány igényt tart arra, hogy az ő álláspontját is tartsák tiszteletben. Azaz minden állam maga dönthessen a kérdésben

A riporter ekkor feltette: hogy ha senki se jöjjön ide, akkor minek a közös migrációs politika, amire az igazságügyi miniszter válasza az volt, hogy jó a kérdés, de az egységes irányvonalat nem Magyarország akarja. Úgy érzékeli egyébként, hogy az utóbbi időben Brüsszelben változott a hang. Olyasmi is nyíltan szóba kerül, ami korábban tabunak számított. Pl. hogy miként lehet az elutasított menedékkérőket sebesen hazazsuppolni.

De hogy mennyire megfelelő Budapest számára a bizottság napokban előterjesztett javaslata a menedékpolitika megújítására, azt még nem tudta megmondani. Előbb látni kell a részleteket. Ám az biztos, hogy nehéznek ígérkeznek a tárgyalások. A jogállamiság kapcsán pedig ismét csak azt fejtegette, hogy annak nincs egyértelmű meghatározása. A normákról ugyan lehet vitatkozni, de ez a tagállamok dolga, abba a bizottság ne üsse bele az orrát. Viszont aki ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz, az kockáztatja mind a hétéves költségvetést, mind gazdasági újjáépítést.

EUobserver 

A jogállami visszaélések megakadályozására az európai intézmények és a civilek összefogását szorgalmazza a Soros György fémjelezte Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet két munkatársa. Natasha Kazatchkine és Carl Dolan, akik az EU belpolitikájával foglalkoznak, emlékeztetnek arra, hogy az unió éveken át tehetetlen tárta szét a kezeit, amikor az emberi jogok megsértése, a demokrácia módszeres leépítése került szóba, mondván, hogy nincs eszköze, nem tud mit tenni. És csak erkölcsi elmarasztalást, illetve párbeszédet tudott ajánlani, amit persze semmibe vettek az olyan felbátorodott autokraták, mint Orbán Viktor.

Az új jogállami jelentés nagy változást jelent ebben a hozzáállásban. Elismeri, hogy a jogállam védelme nem csupán a bíróságok függetlenségét jelenti, hanem magába foglalja a demokratikus vitákat, az ellentmondás jogát is, ideértve a szabad sajtót, valamint a virágzó civil társadalmat. Továbbá elismeri, hogy a demokráciát bárhol és bármikor fenyegetheti veszély.

A bizottság részéről bátorság kellett ahhoz, hogy megnevezze a tagországokban a demokrácia-ellenes jelenségeket, ám ez csak az első lépés. Az Európai Tanácsnak lehetőleg egy hangon kell beszélnie, amikor valamilyen akciót kezdeményez, és ki kell tartania erőfeszítései mellett, mert pl. Magyarországon látszik, hogy a jogállam helyreállítása éveket vesz majd igénybe. Azon kívül gyorsan meg kell hoznia a szabályokat, hogy mikor kell felfüggeszteni a támogatásokat a jövő autokratái számára.

A bizottságnak segítenie kell az elrettentést, úgy, ahogyan azt akkor csinálta, amikor elűzték Budapestről a CEU-t és jogellenesen tartottak őrizetben migránsokat Magyarországon. A szerzők dicsérik az Európai Parlamentet is, mivel az nagyon határozottan kiáll a jogállamért. De Strasbourgot teljes jogú partnernek kell tekinteni a demokrácia védelmében, mert jelenleg előfordul, hogy átlépnek rajta.


SZABADSTRAND IS LEHETETT VOLNA, DE INKÁBB PRIVÁT KIKÖTŐT CSINÁLNAK BELŐLE

444.HU
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, BOROS JULI
2020.10.01.


A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül.


Ahogy az mostanában szokás a Balaton környékén, Balatonakarattyán is felvonultak a munkagépek egy fás, nagyon zöld területen, és elkezdték előkészíteni a terepet a betonnak és a térkőnek. Jó ideje tudni lehet, hogy oktatási és konferenciaközpont épül az egykori üdülő területén, de a helyiek és a nyaralótulajdonosok többsége sokáig úgy tekintett az egészre, mint egy természetes fejlődési folyamatra. Néhányan még örültek is neki, hogy valami új épül az elhanyagolt területen.

Az önkormányzat mindenesetre nem sokkal az értékesítés után megváltoztatta a helyi építési szabályzatot úgy, hogy a területen 7,5 méter helyett 8 méter magas épületeket lehessen felhúzni, a telken belüli kötelező zöldfelület arányát pedig 60-ról 40 százalékra csökkentette. Amint arra egy az üggyel foglalkozó Facebook-csoportban felhívták a figyelmet, a környéken a partközeli ingatlanok maximum 4,5 méter magasak lehetnek, és a telken legalább 65 százalék kell hogy legyen a zöldfelület.

Arról viszont nem volt szó, hogy a volt üdülő előtti partszakaszon, ami közterület, kikötő épül...

MAGYAR KUTATÓK BIZONYÍTOTTÁK, HOGY A MÉZ IGAZI IDŐKAPSZULA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2020.10.01.


...Kiderült, hogy az akácméz olyan precíz kormeghatározást tesz lehetővé, mint az évről évre megújuló faévgyűrűk. A debreceni kutatók szerint ezt bizonyítja az is, hogy az 1958-tól rendelkezésre álló akácmézmintákban a szaknyelvben radiokarbon bombacsúcsnak nevezett időszak magas értékei megegyeztek a kormeghatározási szakirodalom értékeivel. Vagyis a mézek megőrizték az 1950-es évek elejétől az 1968-as atomcsend-egyezményig végrehajtott légköri nukleáris robbantások nyomait.

Sajtos és Baranyai a Qubitnek elmondta, hogy az általuk kidolgozott módszertannal a régészeti ásatások során fellelt mézminták alapján rekonstruálható, hogy a múltban milyen volt a környezet állapota – legalábbis ott, ahol egykor a mézelő méhek nektárt gyűjtöttek és mézet készítettek. Ráadásul jól elkülöníthető egymástól a természetes és az antropogén hatás.

ÍGY ALAKUL ÁT A MAGYAR AGRÁRPIAC: JÖN MÉSZÁROS, RÁÍGÉR, ÉS VISZI

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.09.30.


Sok pulyka vajon legyőzheti Csányi Sándort? Mészáros Lőrinc rámenős ajánlatokkal igyekszik a márkás termékek piacára is kilépni agrárbirodalmával.


Szintet léptek a Mészáros Lőrinc agrárbirodalmát összefogó Talentis Agro Zrt.-nél: megveszik az országban évente vágóhídra kerülő 3,7 millió pulyka 40 százalékát, 40 ezer tonna húst feldolgozó, egyben a legtöbb magyar pulykaterméket exportáló, három évtizedes múltú Gallicoopot.

Mint azt a felcsúti milliárdos üzleteinél már megszokhattuk, ez az ügylet sem átlátható. A Gallicoopot ugyanis nem az elvben erre a célra alapított holdingcég, hanem három magántőkealap vásárolja meg. És hiába látszik a Gallicoop élére kinevezett új vezetők és az alapkezelők létéből, hogy végső soron Mészáros lesz az úr, ezt ő nem vállalja fel nyíltan. A felvilágosítás helyett a Mészáros-csoport sajtórészlege a HVG érdeklődésére ezzel hárított: „mivel a magántőkealapok által kezelt befektetési jegyek tulajdonosai nem ismertek a nyilvánosság előtt, így azokra nincs rálátásunk, információkat adni nem tudunk”.

A magyar agrárszektorban rohamtempóban nő fel Csányi Sándor mellé Mészáros, izmos külföldi befektetők híján pedig kettejükön kívül nincs is más, aki nagyban tudna vásárolni...

ORBÁN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELLEN - A KLUBRÁDIÓ MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.10.01.


Leginkább Magyarországot és Lengyelországot marasztalta el az EB jogállamisági jelentése, ami nem váratlan fejlemény. Hogy jönnek-e a pénzügyi szankciók, az még kérdés. Médiaszemle.


A Washington Post is beszámol európai tudósítójának köszönhetően arról, hogy felbőszítette Magyarországot és Lengyelországot a tegnap nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentés. A 27 tagországot összefogó jelentés azt az aggályt erősíti meg, hogy a liberális értékek legerősebb, legbüszkébb bástyájának tartott Európai Unió képtelen volt megállítani a demokrácia egyre több országban tapasztalható erózióját. S idézi az Unióban ezért felelős Vera Jourovát, aki úgy fogalmazott ez alkalomból, hogy „új fejezetet nyitunk a jogállam megvédésében és kiterjesztésében. A különbözőségek – még ha egyenként jók is a recept összetevői – ihatatlanná teszik a kikevert koktélt.” Majd a magyar helyzet ismertetésével kezdve a lengyelen át eljut a cikk odáig, hogy hiába indultak különféle eljárások a jogállami normákat megszegők ellen, a döntő szavazásnál alkalmazható vétójogok megakadályozzák az eljárások lefolytatását. Illetve, hogy mindkét ország sértett vezetői az ellenük kezdeményezett eljárásokat azért tartják illegitimnek, mert a nép hatalmazta fel őket a kormányzással. A legkeményebb kritikát hazánk és lengyelek kapták – tekintve a korrupciót, az igazságszolgáltatást és a sajtószabadságot is, azonban súlyos problémákat tártak fel Bulgáriában, Horvátországban, Máltán, Romániában, Csehországban s Szlovákiában is. Azonban még az oly stabilnak hitt demokráciát is, mint az osztrák - kifogás érte. Az elkövetkező hetek vitáiban fog eldőlni Brüsszelben, hogy tényleg megvonják-e a pénzügyi forrásokat a szabályszegőktől. S a jelen pillanatban a többség hajlik erre a megoldásra – élükön a svédekkel, hollandokkal, dánokkal. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a magyar és a lengyel ellenkezéssel sikerül fellazítani a szigorú elképzeléseket.

A magyar és a lengyel kormány nem fogadja el a jogállamisági jelentést

A független varsói The First News arról számol be, hogy a magyar és a lengyel igazságügyminiszter közösen lépett fel a most bemutatott jogállami jelentés ellen, elfogadhatatlannak tartva a jelentés elkészítésének a koncepcióját, a vizsgálat és az elemzés módszereit, valamint a megjelölt forrásokat. Szerintük véletlenszerűek és elfogultak a források, alaptalanok a vádak, nem transzparens a módszer, az átpolitizált jelentés nem felel meg az objektivitás kritériumának.

Alaposan körbejárta az említettekhez hasonlóan a jelentést az AP amerikai hírügynökség is, ami egyben azt is jelenti, hogy számos amerikai állam helyi lapjában meg fog jelenni az tudósítás hazánkról.

A Spiegel pedig arról számolt be, hogy a Várhelyi Olivér magyar biztos lengyel kollégájával együtt már bejelentette a bizottságban, hogy egyikük sem fogadja el a jogállami jelentést.
Kovács Zoltán képzelt világa ütődött liberálisokkal van tele

Rövid időre, talán egy órára felfüggesztette a Twitter a magyar kormány ’About Hungary’ elnevezésű oldalát, szabálysértésre való hivatkozással – összegzi a történteket az AP hírügynökség. Kovács Zoltán, aki a nemzetközi médiában a kormány migrációellenes kampányának és az illiberális üzeneteinek tolmácsolója, úgy fogalmazott az amerikai hírügynökségnek az incidens kapcsán: minden jel arra utal, hogy elérkezett az új világ végre, amikor a tech-óriások elhallgattathatják azokat, akik az ütődött liberálisoktól különböző véleményt hirdetnek. Sőt még azt is megjegyezte, hogy erre a lépésre épp akkor került sor a Twitter részéről, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta 27 tagországa jogállami helyzetére vonatkozó jelentését. A Twitter nem reagált a hírügynökség megkeresésére.

Új-Zélandon is ismerős a Sziget Fesztivál

Mivel Magyar Woodstock néven ismertté lett a Sziget-fesztivál és vele együtt a Hajógyári sziget, még az új-zélandi Scoop news is beszámol a sziget tervezett beépítése körüli huzavonáról, jelen esetben arról a jó hírről, hogy az Országos Vízügyi Hatóság visszavonta az árvízvédelmi fejlesztésekre vonatkozó kérelmét a WWF-től, a Természetvédelmi Világalaptól és a lakosság részéről érkező nyomás hatására is. Ugyanis ha a kitűzött tervek drasztikusan beavatkoztak volna a sziget természeti rendjébe, megbomlott volna az ökoszisztéma a hőmérséklet-változástól kezdve a környék széndioxid szennyeződéséig. Sipos Katalin a WWF magyar igazgatója köszönetet mondott mindannak a 10 ezer aláírónak, akinek szignója sokat nyomott a latban. Kérelmüket beadták a fővároshoz, hogy a szigetet nyilvánítsák természetvédelmi területnek.

A keleti nyitás jegyében

Ugyan kedden tárgyalt a Sooronbai Jeenbekov kirgiz elnök Orbán Viktorral és ment Zuglóba, hogy felavassa a Csingiz Ajtmatov teret a főpolgármesterrel és Zugló polgármesterével, a hírek mostanra értek el a nemzetközi sajtóba. Sok egyéb között az, hogy a magyar kormányfő bejelentette, hogy duplára emelték a hazánkban ösztöndíjjal tanulók számát, 75-ről 150-re – adta hírül az AKIPRESS.


KÖVES SLOMÓ: AZ "ELLENSÉGES LÉGKÖR" MIATT VÉGLEG KIVONUL A SAJTÓBÓL AZ EMIH

HVG360
Szerző: HAMVAY PÉTER
2020.09.30.


A betegesen gyanakvó helyzet miatt nem támogatják többé a baloldali médiát – mondta a Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija a HVG-nek adott interjúban. Köves Slomó azt is elárulta, hogy a választásokra meglesz a Sorsok Háza, amerikaiak készíttették el a kiállítás forgatókönyvét.


HVG: A 168 Órában történteket – leváltott főszerkesztő, új tulajdonostárs – sokan úgy tekintik, hogy megkezdődött a lap átjátszása a Fidesz kezére, mit szól ehhez?

Köves Slomó: 2015-től kezdődően azért nyújtottunk segítséget a súlyos anyagi gondokkal küzdő 168 Órának és a megszűnés előtt álló Klubrádiónak, mert azt gondoltuk, hogy ezeken a felületeken lehetőségünk lesz a számunkra fontos társadalmi és kulturális üzenetek eljuttatására, nem utolsósorban az antiszemitizmus elleni harc kompromisszumok nélküli képviseletére. Nemcsak arra kértük nemzetközi támogatóinkat, hogy fektessenek be (a Brit Média Kft.-n keresztül) az egyes médiumokba, hanem a Klubrádió ingatlanát is megvásároltuk Arató Andrástól, és ingyenesen biztosítottuk az épületben a rádió működési feltételeit, beleértve az ő személyes irodáját is. Eszünk ágában sem volt beleszólni az újságírók napi munkájába – soha nem is vádolt ezzel minket senki –, de a kezdetektől betegesen gyanakvó, ellenséges légkörben saját céljainkat sem tudtuk érvényesíteni. Öt-hat év keserű tapasztalatai után fel kellett ismernünk, hogy a nyilvánosság politikai polarizáltsága és a hideg polgárháborús viszonyok miatt a helyzet egyelőre nem érett az általunk képviselt értékelvű megközelítésre...

A MAGYAR NEMZET INKÁBB A NAGYTŐKÉRE HALLGAT, MINT A LAKHATÁSI SZAKÉRTŐKRE

MÉRCE
Szerző: ŐZE SÁNDOR
2020.10.01.


Július 14-én az Országgyűlés megszavazta a kormány által benyújtott javaslatot, miszerint az önkormányzatoknak lehetőségük van a magánszálláshelyek rövid távú kiadásának korlátozására, azaz (röviden és kicsit pontatlanul) az Airbnb-típusú lakáskiadás korlátozására.

Szeptember 13-án a Magyar Nemzetben jelent meg a Karácsony inkább a szociológusokra hallgat, mint a turisztikai szakértőkre című írás. A cikk alapvetően az Airbnb lobbi érveit sorakoztatja fel. A megszólaltatott „turisztikai szakértő” Schumiczky Balázs a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, valamint a Goodapest Apartments tulajdonosa. A vállalat portfóliójába több mint harminc belkerületi luxusingatlan tartozik.

A cikk nem csupán a megszólaltatott „szakértő” személye miatt problémás, akinek nyilvánvaló piaci érdeke fűződik az „Airbnb-korlátozás” megakadályozásához, hanem sokkal inkább azért, mert a felsorakoztatott érvek – finoman szólva – torzítanak. Állításait ezért a következőkben 8+1 pontban cáfolom...

KÖZEL KÉTMILLIÁRDOS OSZTALÉKOT VETTEK KI A TENDERKEDVENC WHB-BÓL A TULAJDONOSOK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.10.01.


Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila.

Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumok szerint a WHB éves forgalma tavaly 61 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés nettó árbevétele hat év alatt megháromszorozódott, hiszen 2014-ben még csak 20 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye, azaz nyeresége ugyanezen időszak alatt 1,4 milliárdról 2018-ra 7,3 milliárdra ugrott, majd tavaly 4,4 milliárd forintra csökkent.

A taggyűlésen hozott határozat szerint a társaság tagjainak a 2019-ben elért nettó 4,4 milliárd forintos haszonból 1,75 milliárd osztalékot fizetnek ki, tekintettel a társaság osztalékpolitikájára, amely szerint:

- adózás előtti eredmény * 100 / nettó árbevétel = minimum 6 %.

- osztalékfizetés utáni mérleg szerinti eredmény eléri az éves nettó árbevétel 3,5 %-át.

- osztalék kizárólag az adózott eredmény 60 %-ig (más esetben 50 %) írható ki.

A cég tavaly 240 dolgozónak összesen 1,2 milliárd forint bért fizetett ki...

A KISGÖMBÖC MÁR RÉG LESZAKADT A PADLÁSRÓL, ÉS GURUL MEGÁLLÍTHATATLANUL KÖRBE-KÖRBE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.09.30.



Annyira szép. Mint a Magyar népmesék sorozat. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember és annak három fia. Nagytotál a felcsúti szegény bányász középső fiára, aki annak idején egy tarisznyával vágott neki a nagyvilágnak, és a végén király, bocs, miniszterelnök lett belőle. Nem vetkőzte le az allűrjeit, az maradt aki mindig is volt: egy parasztlegény.

Az a lezser elegancia, ahogy az udvari szabó által készített kurva drága nadrágja zsebébe lazán bedugja kezét, ki sem mászik belőle, talán a férfiasságát masszírozza folyamatosan, és közben befordul a pálinkafőzők szentélyébe, komótosan, lazán, otthonosan, az egyszerűen utánozhatatlan. Ez az ő igazi énje, otthon van vidéken, otthonosan mozog szájmaszk nélkül is. Falun a vírus úgysem terjed, oda minek felvenni, pláne ha cefre is van, az közömbösíti a kórságot. Ő földet evett, meg nyakig sáros volt egész gyerekkorában, ő immunis már minden nyavalyára, nem úgy, mint a tápos budapestiek.

Annyi propagandaepizód készül róla nap mint nap, hogy nagyon remélem, lassan lesz egy best of is. Annyira konzekvens ez az ember, hogy az egyik filmecskében álarcban van, meg váll- és ökölpacsizik mindenkivel, de amikor kiszabadul a mókuskerékből, akkor elengedi magát. Szarik a vírusra, szarik mindenkire, szarik a protokollra. Mondjuk ez utóbbira folyamatosan: a kigombolt ing, a maszk hiánya, a mindenkivel kéfogás, ölelkezés, pacsizás mind ennek a bizonyítéka. Sofőrje van, úgyhogy iszik is, jó magyar szokás szerint. Mert az igazi magyar pálinkát iszik, ha kell, ha nem. Meg is főzheti magának, sőt kötelessége megfőzni, és jól bebaszni. Ha nem is minden áldott nap, de hetente egyszer minimum. Meg aztán egy jó magyarnál mindig van pálinka, mert azzal mindent meg lehet gyógyítani. A fogfájástól a székrekedésig. Mert ugye kis mennyiségben gyógyszer, nagyban meg egy kis Xanaxra búfelejtő. Angyal Banditól tudjuk, a magyar sírva vigad, és szárazon nem mulat. Putyinék a vodkát vedelik, mi magyarok meg a pálinkát. 10 éve adta ki a parancsot, hogy igyon mindenki sajátot. 10 éves háború ez, ki mással, mint az Unióval, akik itt is csak gáncsoskodni tudtak. Igaz, hogy a legális pálinkafőzdéket ellehetetlenítette, a gógyis magyar meg egyből elkezdett seftelni a szesszel meg a zárjeggyel, követhetetlenül, átláthatatlanul, természetesen a büdzsét megkárosítva, de kit érdekel? Sokaknak ez a zsinormérték. Ez a zéró pont, innen kell elindulni, ehhez kell igazodni...

MINTHA A DAL NEM AKARNA VÉGET ÉRNI

NÉPSZAVA
Szerzők: BALOGH GYULA, P. SZABÓ DÉNES
2020.10.01.


Több százan búcsúztatták szerda este a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönő vezetőségét. A hallgatók elfoglalták Film- és Médiaintézetének Szentkirályi utcai épületét is.


Több száz hallgató és szimpatizáns búcsúztatta némán a szerda esti csendes esőben a forgalom elől lezárt Vas utcában a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönő vezetőségét, akik fáklyákkal a kezükben álltak őrt az Ódry Színpad erkélyén. A hangulat egyszerre volt gyászos és búcsúzó, ugyanakkor a kitartás is érezhető volt a levegőben. A harminc perc őrség letelte után a jelenlévők tapssal köszönték meg a vezetők eddigi munkáját, majd a hallgatók újra beolvasták követeléseiket és hangsúlyozták, hogy addig nem oldják fel a Vas utcai épület blokádját, amíg az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tárgyal velük. Együtt mondták el az egyetem gólyaesküjét, majd a tiltakozók kórussá váltak, és több dalt is elénekeltek, köztük a himnusszá vált Titkos egyetem-et. Mintha a dal nem is akart volna véget érni...

TÚLÉLI AZ ŐSZT AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA?

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.09.30.


A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az országokban, ahol megszűnik a politikai közép, leromlik a közéleti párbeszéd minősége és átpolitizálódnak a független intézmények, a demokrácia a megszűnés felé halad. Az Egyesült Államokban a jelek szerint éppen ez történik. Nehéz megmondani, hogy mennyiben tudható be ez Donald Trump amerikai elnök személyes aknamunkájának, és mennyire volt elkerülhetetlen, hogy az évtizedek óta ható, egyre feszültebb helyzetet eredményező folyamatok ide vezessenek.

Most mindenesetre egyre többen számítanak arra, hogy a novemberi választások körül teljes káosz lesz. Sőt, a dolog ennél egy lépéssel konkrétabb: Trump gyakorlatilag előre bejelentette, hogy nem fog távozni a posztjáról a választás után, és hogy a választásnak nem feltétlenül a leadott szavazatok alapján kell eldőlnie. Azaz tulajdonképpen a választás elcsalására készül. Ez nem egy titkos összeesküvés, az elnök és szövetségeseinek nyilvános nyilatkozataiból kirajzolódik egy teljes akcióterv, aminek eredményeként – az államhatalom teljes arzenáljának bevetésével, információs és utcai káosz szításával, majd az átpolitizált bíróságok végső döntésével – akkor is kísérletet tennének a hatalomváltás megakadályozására, ha a választói akarat egyértelműen efelé mutatna.

Ezekre az eszközökre szükség is lehet, mivel Trump egész elnöki ciklusa alatt példátlanul népszerűtlen volt a korábbi elnökökhöz képest, és ezen szinte semmilyen esemény nem tudott érdemben változtatni. Ez annak fényében nem is lehet teljesen meglepő, hogy kormányzása alatt az általános káosz mellett az volt igazán feltűnő, hogy kizárólag saját bázisa felé tett gesztusokat. Ennek megfelelően demokrata kihívója, Joe Biden (dinamikusnak nem mondható kampánya ellenére) országosan jelentős, 7-8 százalékos előnyben van vele szemben. Csakhogy az amerikai választási rendszer meglepően antidemokratikus beépített jellegzetességei és néhány aktív intézkedés segítségével ezt azt előnyt lényegében le lehet radírozni...

A GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELŐREJELZÉSE 2020-21-RE

GKI.HU
Szerző: GKI
2020.09.30.


Az idei 7% körüli visszaesést és romló egyensúlyt jövőre csak viszonylag lassú korrekció követi

A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7%-os idei visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. Akkoriban még az előbbi is nagyon pesszimista prognózisnak számított. Júniusban a GKI elvetette a 3%-os recesszió lehetőségét, s 5-7%-os sávban határozta meg a várható visszaesést. A járvány újabb hulláma miatt most, 2020 szeptemberében a GKI már csak a -7%-os prognózist tartja életszerűnek, ezt is azzal, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat. A GKI az első félévi 6,1%-os visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6%-os GDP-zuhanás) után a második félévben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke. A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5%-os bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz.

ÖN KORMÁNYOZ?

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.09.28.


Szerencsésebb tájakon az állam ahol csak lehet, kivonul a lakosság idomításából, az ügyek jelentős többségét rábízza az érintettekre.
Ki is találtak erre egy szép kifejezést: önkormányzatiságról beszélnek, mely az állam igazgatásának fontos része.
Természetesen nem nálunk, mert hát hogy jön ahhoz egy koszos falu vagy poros kisváros, hogy azt képzelje, okosabb mint Nagyurunk és sleppje, akik - mint ez nyilvánvaló - olyan okosak, hogy a szelídlelkű költő róluk írta: olyan okosak, hogy a seggükben is fejük van.
A kollektív tapasztalat szerint némelyeknek pedig a fejük helyén seggük, de törődjünk bele: nekünk őket dobta a gép...
A NER magasztos eszméjével természetesen nem fér össze az önkormányzatiság anarchiája, nem tűrhető, hogy olyan emberek döntsenek saját sorsukról, akik képtelenek átlátni és szőni a nemzeti érdekek gubancos szövevényét, legfeljebb saját önös érdekeik mentén képesek hibát hibára halmozni.
A hüje civil azt gondolja, hogy az állam célja polgárainak biztonsága és jóléte, pedig igazán tudhatná, hogy a jólét is olyan, mint az átkosban a francia konyak, a dolgozó nép itala, melyet képviselői útján fogyasztott.
A rendszerváltásnak túl sok haszna nemigen volt, a sok nyomorúság között, mely a kettéfűrészelt Napóleon által abszolvált hősi szabadságharccal járt üdítő kivétel volt az önkormányzatiság, még akkor is, ha megalkotói hagytak rajta csiszolnivalót bőségesen...

MITŐL OLYAN VESZÉLYES EGY MESEKÖNYV, HOGY VALAKI LEDARÁLJA?

HVG
Szerző: CZEGLÉDI FANNI
2020.10.01.


Gyorsan szögezzük le: véleménye mindenkinek lehet, a könyvdarálás azonban jócskán túlmegy a véleménynyilvánításon. De mi lehet egy mesekönyvben, ami ekkora indulatokat kavar? A felnőttek vagy a gyerekek csinálnak nagy ügyet belőle, ha mássággal találkoznak? Szakértőkkel beszélgettünk a „homoszexuális propagandának” titulált Meseország mindenkié című könyvről.


Szeptember 20-án mutatta be a Labrisz Leszbikus Egyesület a Meseország mindenkié című meseantológiáját. A bemutató után öt nappal Dúró Dóra országgyűlési képviselő már a Meseország nem az aberráltaké! címmel tartott sajtótájékoztatót, ahol egész egyszerűen ledarált egy példányt...

ELOLVASTUK A BIZOTTSÁG JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSÉT: ENNÉL SARGENTINI IS JOBBAN TÖREKEDETT A MAGYAR HELYZET MEGÉRTÉSÉRE

AZONNALI.HU
Szerző: BAKÓ BEA
2020.09.30.


Sok jogos kritikát és néhány érdemtelen dicséretet is tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentése, amit szerdán tettek közzé. Mivel azonban meg sem próbálták kontextusba helyezni a jelentésben felsorolt információkat, a dokumentum csak annyiban különbözik a „magyar helyzet” miatti aggódást kifejező eddigi közleményektől, hogy jóval hosszabb, és több időt meg energiát pocsékoltak el rá.

Már érkeznek is az Azonnali szerkesztőségi postafiókjába az első lelkes és/vagy felháborodott sajtóközlemények az Európai Bizottság első éves jogállamiság-jelentéséről, amit minden tagállamra vonatkozóan elkészítettek. A DK például a jelentésben is annak bizonyítékát látja, hogy Orbánék kontroll nélkül akarnak lopni, Varga Judit igazságügyi miniszter sorosozással és a bizottsági önkényre való panaszkodással reagált a szerda délután közzétett jelentésre, a Mi Hazánk pedig gyurcsányozva lépne ki miatta az EU-ból...

RENDESEN RÁHÚZTA A VIZES LEPEDŐT AZ ORBÁN-KORMÁNYRA AZ EU JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSE

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.09.30.


Korrupció, fékek és ellensúlyok elégtelensége, a médiapluralizmus eltűnésének veszélye, az igazságszolgáltatás kormányzati befolyásolása - csokorba szedte az Európai Bizottság a jogállamisági problémákat Magyarországon.


Közzétette a jogállamisági jelentését a tagállamokról az Európai Bizottság (EB). A jelentés nyilvánosságra hozása előtt a magyar kormány már jelezte, a jogállamiság nem konkrét fogalom, igazából csak politikai zsarolásra jó, és kedden azt is bejelentette, követeli a Von der Layen bizottsági elnöktől az alelnöke, a jogállamiságért felelős Vera Jourová leváltását, akivel a magyar kormány megszakítja a kapcsolatot is - utóbb von der Leyen jelezte, a kérésnek nem hajlandó eleget tenni.

Ezek voltak az előjelek, amelyek a jelentés irányát és következtetéseit már sejtetni ígérték. A jelentés az igazságügy, a korrupció, a média és a transzparencia ügyében fogalmaz meg bírálatot.

Az igazságszolgáltatás területén először arról ír a jelentés, az Országos Bírói Tanács (OBT) nehézségekkel küzd, hogy leküzdje az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének hatalmát. Bár az OBT elvileg felügyeli Handót, a gyakorlatban ez nehézségekbe és korlátozásokba ütközik. Handót az Országgyűlés nevezte ki. Eközben az OBH az OBT akarata ellenében nevezett ki többször bírókat. A Parlament nem teljesítette az OBT követelését, hogy távolítsa el Handót az elnöki székből 2019 júniusában...

A REFORMÁTUS EGYHÁZÉ LEHET A KAPOSVÁRI EGYETEM

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.10.01.


Az érintettek nem cáfolták, hogy tárgyalnak karok átadásáról. Az intézményt nyáron szervezték át, akkor önállóságról és fejlesztésekről beszéltek.


A kaposvári önkormányzat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a református egyház között tárgyalások folynak arról, hogy a Szent István Egyetem (SZIE) és a Kaposvári Egyetem (KE) összeolvadásával létrejött intézmény szinte összes, a somogyi megyeszékhelyen működő kara a jövőben egyházi fenntartásba kerüljön - értesült a Népszava. Úgy tudjuk, a Kaposváron lévő négy kar - az agrár, a gazdasági, a pedagógiai és a művészeti - közül háromról tárgyalhatnak, mert az agrár biztosan marad a SZIE-n. 

„Egyelőre nincs döntés az ön által felvetett ügyben” - írta rövid válaszában a Magyar Református Egyház zsinata, nem cáfolva információinkat. Az ITM érdeklődésünkre szintén ezt közölte: "a kaposvári karok egyházi fenntartásba adására vonatkozó döntés nem született". A minisztérium hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány minden olyan kezdeményezést támogat, ami a magyar egyetemek fejlesztését, az oktatás színvonalának növelését szolgálja. Szerintük a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával létrejött intézmény célja a hazai agrárképzés megújítása, nemzetközi versenyképességének növelése. Hozzátették, a kaposvári felsőoktatás teljes, sokszínű képzési kínálata az összevonást követően is megmarad...

LAKNER: „PÁRT-KATONA” KEZÉBE ADTÁK A SZÍNMŰVÉSZETIT

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.09.30.


Szarka Gábor ezredest, a Honvédelmi Minisztérium volt kabinetfőnökét nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjának. Lakner Zoltán politológus szerint (aki óraadóként tanít az SZFE-n), ez a lépés illeszkedik a miniszterelnök egyre militánsabb szemléletébe. Azonban a diákságot dicséri, hogy se Vidnyánszky Attila, a kuratórium elnöke, se az új kancellár nem tudott bemasírozni az épületbe. Talán a NER túl könnyűnek gondolta az egyetem átvételét – vélekedett.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fölé kinevezett kuratórium kezdeményezésére távozott az egyetem kancellárja, helyére pedig Szarka Gábor ezredes, volt katonai attasé, a Honvédelmi Minisztérium korábbi kabinetfőnöke került. A 2015-ben bevezetett új rendszerben a miniszterelnök által kinevezett kancellárok vették át az egyetemek gazdasági irányítását.

Lakner Zoltán politikai elemzőt, a Jelen hetilap főszerkesztőjét kérdeztük, aki elmondta: évek óta óraadóként oktat az SZFE-n, ha nem is a Vas utcában, ahol most elfoglalták az egyetemet a hallgatók, de a Szentkirályi utcában igen, a film-és médiaintézetbe járó hallgatókat tanítja. Ráadásul amikor a miniszterelnök meghívta az évértékelőjére a honvédség vezetőit februárban, akkor írt arról, hogy ez azért nincs jól, hogy egy pártrendezvényre egy nemzeti intézmény képviselőit elhívják, sőt, külön megszólítják őket.

Azt mondta: a kormányfő által használt nyelvezetből kitűnik a folyamatos katonásdi, militarizálódás, a katonai erények központba állítása, a fegyveres testületek behozatala a közéletbe, ebbe a sorba illeszkedik az ezredes kinevezése – akinek ugyan van némi egyetemi tapasztalata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, de a jelenség aggasztó. Az SZFE-ügyben nem éppen a békülékenységet mutatja, hogy a szó szoros értelmében odavezényeltek egy ezredest. Az eddigi kancellárt, Vonderviszt Lajost megbecsülték az egyetemen, talán ez is lehetett az eltávolításának oka...

ITT OLVASHATÓ

Lakner Zoltán azt mondta, kicsit a szavakkal játszva egy „párt-katona” kezébe adják az egyetem működtetését (nem megszokott bürokratáról van szó, hanem katonáról, aki megkapta ezt, a hatalomnak fontos feladatot). Hozzátette: böngészte Szarka Gábor életútját, és „nem azt olvasta ki belőle, hogy a NER legsikeresebb káderéről van szó”. Azt az egyetemi polgárság ellenállásának javára írja, hogy se Vidnyánszky Attila, se az új kancellár nem tud bemasírozni az egyetemre. Mintha az egészet nem gondolták volna végig forgatókönyv-szerűen. Hangsúlyozta: meglepetést okozott a kormánynak, hogy itt nem lehet áthaladni, mint kés a vajban, és a személyi, tudásbeli feltételek nem állnak rendelkezésre. Az egyetem átvételéhez és a jelenlegi szisztémába illesztéséhez is kell egyfajta tudás, „még ha ez számunkra nem is rokonszenves”, azonban a politológus ezt se látja. Ez a NER egyik szimbolikus ügye már most is, és visszatekintve még inkább az lesz...

A PIMASZ SOROS HOGY VIGYOROG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.01.


Nem vagyok egy kárörvendő manus, de eltelten, szívemben némi maliciózus mosollyal nézegetem, ahogyan Varga igazságügyis nyikorog, sipít, mint egy szúette hintaló. Meg vergődik mind az összes, és más nem jön ki a szájukon, csakis Soros, és ez már túl van a felháborítón, túl a hazugságon, ez már annyira túljutott minden valóságon, hogy jelző csak egy van rá, és ez a szánalmas. Elkészült megint az Unió jogállamisági jelentése lesújtó eredménnyel kies hazánkra nézvést, és reakció csak egy van: Soros.

Sajtó: Soros, civilek: Soros, lopás: Soros, igazságszolgáltatás: Soros. Ott lebeg az egükön ez a szegény, vénséges Soros tíz éve szakadatlan, és nem tudják megállítani, nem tudják nem hagyni, hogy ő nevessen a végén, és Brüsszel sem fékezett be a kanyarban. Mi több, a robogó Brüsszel megszavazta, hogy bevezessék a jogállami mechanizmust a pénzosztáskor. Zavar keletkezhet a lopásban, rosszabb esetben leállhat az ország, tehát: Soros. Hatástalanok voltak a nagy, kék plakátok tehát.

Viszont azért ne bízzunk abban, hogy ez olyan egyszerű lesz, mint amilyennek tűnik. Egy kis fellazítás, egy kiskapu marad majd, hogy vegyük továbbra is a német tankokat, és a magyar proletár olcsón szerelje össze az Audit. Mert ugyanis momentán még nem dőlt el, hogy a gazdaság irányítja-e a politikát esetleg fordítva, vagy együtt aljasok. A szép eszmék mindig mocsokkal terhesek ugyanis, így most épp a reménykedés helyett szorítkozzunk arra, hogy élvezzük a cirkuszt, amit ezek közösen itt előállítanak.

Mert az van, ez el nem tagadható. Például már ennél a szavazásnál is, amely jogállamizik, és a kést Orbán torkára tette lehetségesen, egyedül maradtunk a dva bratankinkkal, a lengyel testvérekkel abban a buzgalomban, hogy ezt ne vezessék be. Közösen szavaztuk le tehát a javaslatot, de a hollandok, finnek, svédek, dánok és belgák is, ám ellenkező előjellel, mondván, az túl puha. Már nem csak holland fickó van tehát, hanem tele van libernyák fickókkal a világ, midőn mindenki nemzetünk vesztét óhajtja...