Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.21.
Az európai demokrácia nem eladó! – mutat rá a német zöldek két vezetője, akinek jogállami felhívásához már több mint 100 EP-képviselő csatlakozott a 705 fős testületben. Franziska Brantner, a környezetvédők Bundestag-frakciójának uniós ügyekben illetékes szóvivője, valamint Daniel Freund, aki a zöld csoport megbízottja az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában, a kezdeményezéssel több jogállamiságot akar a földrészen, merthogy itt az egyik legfőbb közös érték forog kockán.
Mint írják, a magyar és a lengyel helyzet mutatja, hogy az uniónak végre cselekednie kell, bár eszközei korlátozottak. A Bizottság és a Parlament jó javaslattal rukkolt ki a jogállami mechanizmus kialakítására, de a júliusi csúcs felvizezte azt, a német elnökség pedig végképp kiherélte. Berlin ily módon hatalmas feladattal kénytelen szembenézni, mert meg kellene találnia a megfelelő egyezséget.
A szerzők szerint azonban a kompromisszum érdekében sem szabad megfeledkezni több szempontról:
- Világos és hatékony rendszert kell találni a jogállam kikényszerítésére. A kezdeményezés jogát a Bizottságra kell bízni, és a javasolt szankciókat csak kétharmaddal lehessen elutasítani.
- Pontosan meg kell határozni a feltételeket, ideértve a demokratikus szabályok és a bírósági függetlenség megszegését.
- Meg kell gátolni, hogy a tagállamok a Tanácsban elodázhassák a döntéshozatalt.
- Lehetővé kell tenni, hogy a polgárok, a helyi hatóságok és cégek közvetlenül kaphassanak EU-pénzeket, ha kormányuk miatt nem jutnak hozzá a támogatásokhoz a megszokott csatornákon keresztül.
Brantner és Freund emlékeztet arra, hogy azonnal cselekedni kell, mert az unió példátlan értékválságba került. Úgyhogy már az egész európai terv kerül veszélybe. A jogállamiság nem a Kelet-Nyugat, a Dél-Észak, vagy akár a takarékosok és a kohézió barátainak ellentétét jelenti. A demokrácia minden európai polgár ügye, a közös értékeket pedig meg kell védeni.
Yahoo/AFP
Tűz alá került Orbán Viktor, mert a koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük.
Szakértők szerint a nehéz helyzet a kormány politikájából és az emberek felelőtlenségéből fakad. Ebbe beleértendő Szijjártó adriai hajókázása, valamint az is, hogy a Fidesz szóvivője az általa rendezett fogadáson kapta el a fertőzést. Orbán az elején megint csak az idegeneket okolta, akárcsak márciusban. Akkor az iráni diákokat találta meg. Nacionalista vezetőként a múlt hónapban lezárta a határokat, de azért a kupadöntő német és spanyol szurkolói bejöhettek.
A politikus próbálja elkerüli a húsbavágó korlátozásokat, nem úgy, mint tavasszal, amikor szükségállapotot hirdetett ki. Hadházy Ákos szerint a kormányfő azért tartózkodik a túlzott szigorításoktól, mert tudja, hogy rámehet a következő választás, ha összeomlik a gazdaság. Így most a nemzeti konzultációra hivatkozva mossa kezeit.
Az eddigi lépések miatt aggódnak az orvosok és a tanárok is. Falus Ferenc volt tiszti főorvos viszont arra mutat rá, hogy a hatóságok bealudtak a nyáron és nem gondoskodtak elegendő tesztkapacitásról, illetve a megfelelő rendszerről a fertőzések útjának visszakövetésére. Ingyenes vizsgálatra csak kevesen jogosultak. Ráadásul egy sor magánklinika leállította a tesztelést, mert az nem fizetődik ki számukra a maximált ár miatt. Ebből a szempontból az EU-n belül csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben.
Falus Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy ha továbbra is zárva maradnak a határok, akkor az hamarosan arra lesz jó, hogy a külföldet védje a magyaroktól.
Euractiv
Leginkább a magyar és a lengyel vezetés ellenzi a jogállami mechanizmus bevezetését, de még a magyarok és a lengyelek 72 százaléka is egyetért azzal, hogy a kormányok csak akkor kaphassanak anyagi forrásokat Brüsszelből, ha kifogástalan a demokratikus pedigréjük. Európában pedig 77 százalék sorakozott fel e vélemény mögé. Ezt tartalmazza az a közvélemény kutatás, amelyet az Európai Parlament felkérésére végeztek el az EU tagországaiban, összesen mintegy 25 ember megkérdezésével. Mindössze 12 százalék mondta az, hogy nincs szükség ilyen automatizmusra.
Az Európai Néppárt megbízottja, a finn Petri Sarvama úgy értékelte az eredményt, hogy az európai lakosság csaknem 80 százalékának akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsincs sok kilátás megállapodásra a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalásain, mert nem tudnak zöldágra vergődni az ügyben, miként is működjön a rendszer.
Daniel Freund, aki Strasbourg nevében van ott az egyeztető megbeszéléseken, teljesen kizártnak tartja, hogy a tagállamok kezdeményezése valaha is célt érjen, vagyis kétharmaddal mondják ki a szankciókat, bár a jogi lehetőség megvolna rá. Csak éppen a tapasztalatok teljesen ellentmondanak az elképzelésnek. De szerinte így is a Tanácsnak kell lépnie, mert különben egyhamar nem fogadják el a következő hétéves költségvetést. Hozzátette, hogy sokan nem mérik fel az EP elszántságát.
Bár sokan úgy vélik, hogy az idő és a hazai politika szorításában jó pár képviselő feladja majd ellenkezését, a német politikus egyelőre nem tapasztal erre utaló jeleket. Bár az igaz, hogy például a fertőzés által keményen sújtott Spanyolországnak úgy kell a pénz, mint egy falat kenyér. Mégis elképzelhetőnek tartja, hogy egymás tenyerébe csapjon a Parlament és a Tanács, akkor viszont akkora lesz a nyomás a nemzeti törvényhozásokon, hogy az alól még a magyar Parlament sem tud majd kibújni. Ám egyelőre az a benyomása, mintha Orbán Viktor szelleme ott lebegne a tárgyalóasztal fölött.
Die Presse
Zsákutcába jutott az újjáépítési alap ügye, mert megfeneklett a jogállami vita. Az állam- és kormányfők ugyan júliusban letették a maguk elképzelését az asztalra, ám a terv nagy veszélyben van, mert a tagországok közt változatlanul megy a vita, hogy miként kössék a szubvenciók folyósítását a jogállami kritériumok betartásához. Ráadásul a twitteren keresztül megy a durva adok-kapok az Európai Parlamenttel, amelynek szintén jóvá kell hagynia mind a hosszút távú költségvetést, mind a mentőcsomagot. Strasbourgnak a jogállamon kívül az is fáj, hogy a büdzsét túlságosan is szűkre szabták a kormányok.
Az osztrák kormány ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Az Európa-ügyi miniszter asszony úgy nyilatkozott a lapnak, hogy egy értékközösségben a jogok és a kötelezettségek együtt járnak. Ám ő is valósnak látja a veszélyt, hogy a torzsalkodás miatt csúszni fog a koronasegélyek kifizetése. A jogállamból azonban semmiképpen sem szabad engedni – tette hozzá.
Az ellentábor két csoportra oszlik: Magyarország és Lengyelország kézzel-lábban tiltakozik a feltételrendszer ellen. A két kormány azt állítja, hogy egy balliberális brüsszeli diktátum elő akarja írni a két nemzeti-konzervatív országnak, miként éljenek. Ugyanakkor a hollandok, belgák, luxemburgiak, osztrákok, valamint a finnek, svédek és dánok azért ellenzik az indítványt, mert az nem tartják eléggé következetesek.
A mentőterv kétharmaddal is átmehetne, de mivel azt összekötötték a költségvetéssel, nem lehet megkerülni a nemzeti törvényhozásokat. Nem véletlen, hogy a Christine Lagarde, az EKB elnök asszonya jelezte: nem lehet várni a decemberi EU-csúcsig, mert januárban mindenképpen hozzá kell látni a gazdasági segítség folyósításához.
Die Zeit
A lap volt ikonikus főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy az unió a jelenlegi keretekben nem képes rendezni az olyan gondokat, amit Oroszország, Magyarország, a migráció vagy éppen Kína jelent, ezért újjá kellene alakítani a szervezetet – azoknak az államoknak a részvételével, amelyek hajlandóak az együttműködésre. Theo Sommer szerint jelenleg nincs túl sok ok a derűlátásra, ha bárki végigtekint a földrészen. És ezen a német elnökség sem sokat segíthet.
Merkel három hónapja meghirdette, hogy újra kell indítani Európát, ám ebből nem sok lett, mivel a vírus mindent derékba lőtt. A koronaalap jelenti az egyetlen konkrét, felmutatható eredményt. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország továbbra is blokkolja a megállapodást a jogállamiság, illetve a gazdasági szankciók kapcsán, miközben olyan értékek sérülnek náluk, mint a bíróságok önállósága, a média szabadsága, valamint a hatalmi ágak függetlensége.
Ezen felül olyan teendők tornyosulnak, mint a Brexit, az új migrációs megállapodás, éleződik a görög-török viszony és nem jutott előbbre a kapcsolat megújítása Kínával.Továbbá hetekig tartott, amíg sikerült egyezségre jutni a Moszkva, illetve Minszk elleni megtorló intézkedések kapcsán.
Ily módon a mérleg nem túl hízelgő és a kilátások sem éppen rózsásak. Európa hiába hirdeti, hogy világtényező kíván lenni, ehhez fel kellene oldani az egyhangú döntéshozatal elvét, csak éppen az változatlanul igen-igen messze van. Sőt, lehet, hogy csupán akkor lehet elérni, ha új alapokon állnak össze a haladásban érdekelt országok. Ám ha sikerül, az forradalommal érne fel. Ám ez már aligha Merkelre hárul majd, de még csak nem is az utódjára, bárki is legyen az.
Bloomberg
Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump éppen két hét múlva alulmarad a választáson. Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány persze valószínűleg ujjongana, ha Amerikában véget érne korunk legunortodoxabb és időnként kaotikus elnöki uralma, de az említett 9 országnak lenne oka szomorkodni. Itt javarészt tekintélyelvű politikusokról van szó, akik profitáltak az eltelt négy évből. Részükről most közös a félelem, hogy Biden győzelmével az USA visszatér a hagyományos külpolitikához.
Azaz az Egyesült Államok helyreállítaná szövetségesi kapcsolatait és ismét támogatná az olyan, egyetemes értékeket, mint a demokrácia, valamint az emberi jogok. Továbbá harcolna az éghajlatváltozás ellen. Biden a minap kijelentette, hogy vetélytársa keblére öleli a világ összes csirkefogóját. És név szerint is megemlítette Magyarországot, illetve Lengyelországot, továbbá Belaruszt. Mégpedig annak kapcsán, hogy milyen veszély fenyegeti a NATO-t a tekintélyelvű rezsimek felemelkedése folytán.
A kommentár megjegyzi, hogy Orbán és Duda magára maradt a liberális európai vezetők között, de vigaszt talált az amerikai elnöknél. Osztják Trump megvetését a politikai korrektség ügyében, úgy hogy ez ügyben bőven lehet súrlódásuk Bidennel.
FT
Ha Biden lesz a befutó, akkor megnyugodhat a legtöbb ország, mert legalábbis a zűrzavar véget ér. A külpolitikában azonban elsősorban várhatóan a stílus módosul, de Amerika továbbra is saját magára összpontosít majd. Ezt jósolja a New America nevű agytröszt vezetője, az FT publicistája. Anne-Marie Slaughter szerint a világ jelenleg döbbenettel figyeli Trumpot, miután az arról győzködi a híveit, hogy ha távoznia kell, akkor az csak azért következhet be, mert elcsalták a választásokat.
Biden azonban mindenképpen visszatérne a nemzetközi együttműködéshez, új lendülettel fordulna a partnerek felé. Olyan kérdésekre koncentrálna, mint a klímaváltozás, a Covid-19, és más átfogó fenyegetések. De folytatná a hatalmi harcot Kínával. Külpolitikájának pillérét a három ’D’ alkotná: Domestic, Deterrence és Democracy, azaz a hazai ügyek preferálása, az elrettentés és a demokrácia.
Ami utóbbi két pont közül az elsőt illeti, az azt jelenti, hogy felújítaná a hidegháborúból ismert elrettentést, de új eszközökkel. Vagyis hozzáigazítaná azokat a Peking és Moszkva elleni küzdelem igényeihez, de a célkeresztben benne lesz Irán, valamint Észak-Korea is. Biden igyekszik majd elvenni Putyin kedvét a kalandorságtól, és attól, hogy megosztottságot keltsen és eltorzítsa a demokráciát az Egyesült Államokban, valamint Európában.
A jogállam védelmének megfelelően válogatja majd meg a partnereket. Egyik fő tanácsadója Anthony Blinken, a volt budapesti nagykövet fia, aki felvetette, hogy létre kell hozni a Demokráciák Szövetségét. A szerző szerint Biden feltehetőleg több figyelmet szentel majd az olyan problémáknak, amelyek megoldásához más államokat kell ostorozni, illetve más kormányokkal kell szövetkezni. De Trumptól eltérően legalább tudja, hogy nem hanyagolhatja el a globális kihívásokat sem.
Brantner és Freund emlékeztet arra, hogy azonnal cselekedni kell, mert az unió példátlan értékválságba került. Úgyhogy már az egész európai terv kerül veszélybe. A jogállamiság nem a Kelet-Nyugat, a Dél-Észak, vagy akár a takarékosok és a kohézió barátainak ellentétét jelenti. A demokrácia minden európai polgár ügye, a közös értékeket pedig meg kell védeni.
Yahoo/AFP
Tűz alá került Orbán Viktor, mert a koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük.
Szakértők szerint a nehéz helyzet a kormány politikájából és az emberek felelőtlenségéből fakad. Ebbe beleértendő Szijjártó adriai hajókázása, valamint az is, hogy a Fidesz szóvivője az általa rendezett fogadáson kapta el a fertőzést. Orbán az elején megint csak az idegeneket okolta, akárcsak márciusban. Akkor az iráni diákokat találta meg. Nacionalista vezetőként a múlt hónapban lezárta a határokat, de azért a kupadöntő német és spanyol szurkolói bejöhettek.
A politikus próbálja elkerüli a húsbavágó korlátozásokat, nem úgy, mint tavasszal, amikor szükségállapotot hirdetett ki. Hadházy Ákos szerint a kormányfő azért tartózkodik a túlzott szigorításoktól, mert tudja, hogy rámehet a következő választás, ha összeomlik a gazdaság. Így most a nemzeti konzultációra hivatkozva mossa kezeit.
Az eddigi lépések miatt aggódnak az orvosok és a tanárok is. Falus Ferenc volt tiszti főorvos viszont arra mutat rá, hogy a hatóságok bealudtak a nyáron és nem gondoskodtak elegendő tesztkapacitásról, illetve a megfelelő rendszerről a fertőzések útjának visszakövetésére. Ingyenes vizsgálatra csak kevesen jogosultak. Ráadásul egy sor magánklinika leállította a tesztelést, mert az nem fizetődik ki számukra a maximált ár miatt. Ebből a szempontból az EU-n belül csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben.
Falus Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy ha továbbra is zárva maradnak a határok, akkor az hamarosan arra lesz jó, hogy a külföldet védje a magyaroktól.
Euractiv
Leginkább a magyar és a lengyel vezetés ellenzi a jogállami mechanizmus bevezetését, de még a magyarok és a lengyelek 72 százaléka is egyetért azzal, hogy a kormányok csak akkor kaphassanak anyagi forrásokat Brüsszelből, ha kifogástalan a demokratikus pedigréjük. Európában pedig 77 százalék sorakozott fel e vélemény mögé. Ezt tartalmazza az a közvélemény kutatás, amelyet az Európai Parlament felkérésére végeztek el az EU tagországaiban, összesen mintegy 25 ember megkérdezésével. Mindössze 12 százalék mondta az, hogy nincs szükség ilyen automatizmusra.
Az Európai Néppárt megbízottja, a finn Petri Sarvama úgy értékelte az eredményt, hogy az európai lakosság csaknem 80 százalékának akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsincs sok kilátás megállapodásra a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalásain, mert nem tudnak zöldágra vergődni az ügyben, miként is működjön a rendszer.
Daniel Freund, aki Strasbourg nevében van ott az egyeztető megbeszéléseken, teljesen kizártnak tartja, hogy a tagállamok kezdeményezése valaha is célt érjen, vagyis kétharmaddal mondják ki a szankciókat, bár a jogi lehetőség megvolna rá. Csak éppen a tapasztalatok teljesen ellentmondanak az elképzelésnek. De szerinte így is a Tanácsnak kell lépnie, mert különben egyhamar nem fogadják el a következő hétéves költségvetést. Hozzátette, hogy sokan nem mérik fel az EP elszántságát.
Bár sokan úgy vélik, hogy az idő és a hazai politika szorításában jó pár képviselő feladja majd ellenkezését, a német politikus egyelőre nem tapasztal erre utaló jeleket. Bár az igaz, hogy például a fertőzés által keményen sújtott Spanyolországnak úgy kell a pénz, mint egy falat kenyér. Mégis elképzelhetőnek tartja, hogy egymás tenyerébe csapjon a Parlament és a Tanács, akkor viszont akkora lesz a nyomás a nemzeti törvényhozásokon, hogy az alól még a magyar Parlament sem tud majd kibújni. Ám egyelőre az a benyomása, mintha Orbán Viktor szelleme ott lebegne a tárgyalóasztal fölött.
Die Presse
Zsákutcába jutott az újjáépítési alap ügye, mert megfeneklett a jogállami vita. Az állam- és kormányfők ugyan júliusban letették a maguk elképzelését az asztalra, ám a terv nagy veszélyben van, mert a tagországok közt változatlanul megy a vita, hogy miként kössék a szubvenciók folyósítását a jogállami kritériumok betartásához. Ráadásul a twitteren keresztül megy a durva adok-kapok az Európai Parlamenttel, amelynek szintén jóvá kell hagynia mind a hosszút távú költségvetést, mind a mentőcsomagot. Strasbourgnak a jogállamon kívül az is fáj, hogy a büdzsét túlságosan is szűkre szabták a kormányok.
Az osztrák kormány ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Az Európa-ügyi miniszter asszony úgy nyilatkozott a lapnak, hogy egy értékközösségben a jogok és a kötelezettségek együtt járnak. Ám ő is valósnak látja a veszélyt, hogy a torzsalkodás miatt csúszni fog a koronasegélyek kifizetése. A jogállamból azonban semmiképpen sem szabad engedni – tette hozzá.
Az ellentábor két csoportra oszlik: Magyarország és Lengyelország kézzel-lábban tiltakozik a feltételrendszer ellen. A két kormány azt állítja, hogy egy balliberális brüsszeli diktátum elő akarja írni a két nemzeti-konzervatív országnak, miként éljenek. Ugyanakkor a hollandok, belgák, luxemburgiak, osztrákok, valamint a finnek, svédek és dánok azért ellenzik az indítványt, mert az nem tartják eléggé következetesek.
A mentőterv kétharmaddal is átmehetne, de mivel azt összekötötték a költségvetéssel, nem lehet megkerülni a nemzeti törvényhozásokat. Nem véletlen, hogy a Christine Lagarde, az EKB elnök asszonya jelezte: nem lehet várni a decemberi EU-csúcsig, mert januárban mindenképpen hozzá kell látni a gazdasági segítség folyósításához.
Die Zeit
A lap volt ikonikus főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy az unió a jelenlegi keretekben nem képes rendezni az olyan gondokat, amit Oroszország, Magyarország, a migráció vagy éppen Kína jelent, ezért újjá kellene alakítani a szervezetet – azoknak az államoknak a részvételével, amelyek hajlandóak az együttműködésre. Theo Sommer szerint jelenleg nincs túl sok ok a derűlátásra, ha bárki végigtekint a földrészen. És ezen a német elnökség sem sokat segíthet.
Merkel három hónapja meghirdette, hogy újra kell indítani Európát, ám ebből nem sok lett, mivel a vírus mindent derékba lőtt. A koronaalap jelenti az egyetlen konkrét, felmutatható eredményt. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország továbbra is blokkolja a megállapodást a jogállamiság, illetve a gazdasági szankciók kapcsán, miközben olyan értékek sérülnek náluk, mint a bíróságok önállósága, a média szabadsága, valamint a hatalmi ágak függetlensége.
Ezen felül olyan teendők tornyosulnak, mint a Brexit, az új migrációs megállapodás, éleződik a görög-török viszony és nem jutott előbbre a kapcsolat megújítása Kínával.Továbbá hetekig tartott, amíg sikerült egyezségre jutni a Moszkva, illetve Minszk elleni megtorló intézkedések kapcsán.
Ily módon a mérleg nem túl hízelgő és a kilátások sem éppen rózsásak. Európa hiába hirdeti, hogy világtényező kíván lenni, ehhez fel kellene oldani az egyhangú döntéshozatal elvét, csak éppen az változatlanul igen-igen messze van. Sőt, lehet, hogy csupán akkor lehet elérni, ha új alapokon állnak össze a haladásban érdekelt országok. Ám ha sikerül, az forradalommal érne fel. Ám ez már aligha Merkelre hárul majd, de még csak nem is az utódjára, bárki is legyen az.
Bloomberg
Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump éppen két hét múlva alulmarad a választáson. Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány persze valószínűleg ujjongana, ha Amerikában véget érne korunk legunortodoxabb és időnként kaotikus elnöki uralma, de az említett 9 országnak lenne oka szomorkodni. Itt javarészt tekintélyelvű politikusokról van szó, akik profitáltak az eltelt négy évből. Részükről most közös a félelem, hogy Biden győzelmével az USA visszatér a hagyományos külpolitikához.
Azaz az Egyesült Államok helyreállítaná szövetségesi kapcsolatait és ismét támogatná az olyan, egyetemes értékeket, mint a demokrácia, valamint az emberi jogok. Továbbá harcolna az éghajlatváltozás ellen. Biden a minap kijelentette, hogy vetélytársa keblére öleli a világ összes csirkefogóját. És név szerint is megemlítette Magyarországot, illetve Lengyelországot, továbbá Belaruszt. Mégpedig annak kapcsán, hogy milyen veszély fenyegeti a NATO-t a tekintélyelvű rezsimek felemelkedése folytán.
A kommentár megjegyzi, hogy Orbán és Duda magára maradt a liberális európai vezetők között, de vigaszt talált az amerikai elnöknél. Osztják Trump megvetését a politikai korrektség ügyében, úgy hogy ez ügyben bőven lehet súrlódásuk Bidennel.
FT
Ha Biden lesz a befutó, akkor megnyugodhat a legtöbb ország, mert legalábbis a zűrzavar véget ér. A külpolitikában azonban elsősorban várhatóan a stílus módosul, de Amerika továbbra is saját magára összpontosít majd. Ezt jósolja a New America nevű agytröszt vezetője, az FT publicistája. Anne-Marie Slaughter szerint a világ jelenleg döbbenettel figyeli Trumpot, miután az arról győzködi a híveit, hogy ha távoznia kell, akkor az csak azért következhet be, mert elcsalták a választásokat.
Biden azonban mindenképpen visszatérne a nemzetközi együttműködéshez, új lendülettel fordulna a partnerek felé. Olyan kérdésekre koncentrálna, mint a klímaváltozás, a Covid-19, és más átfogó fenyegetések. De folytatná a hatalmi harcot Kínával. Külpolitikájának pillérét a három ’D’ alkotná: Domestic, Deterrence és Democracy, azaz a hazai ügyek preferálása, az elrettentés és a demokrácia.
Ami utóbbi két pont közül az elsőt illeti, az azt jelenti, hogy felújítaná a hidegháborúból ismert elrettentést, de új eszközökkel. Vagyis hozzáigazítaná azokat a Peking és Moszkva elleni küzdelem igényeihez, de a célkeresztben benne lesz Irán, valamint Észak-Korea is. Biden igyekszik majd elvenni Putyin kedvét a kalandorságtól, és attól, hogy megosztottságot keltsen és eltorzítsa a demokráciát az Egyesült Államokban, valamint Európában.
A jogállam védelmének megfelelően válogatja majd meg a partnereket. Egyik fő tanácsadója Anthony Blinken, a volt budapesti nagykövet fia, aki felvetette, hogy létre kell hozni a Demokráciák Szövetségét. A szerző szerint Biden feltehetőleg több figyelmet szentel majd az olyan problémáknak, amelyek megoldásához más államokat kell ostorozni, illetve más kormányokkal kell szövetkezni. De Trumptól eltérően legalább tudja, hogy nem hanyagolhatja el a globális kihívásokat sem.
