2022. július 22., péntek

KIRÁLYSÁG NEM LESZ! (?) – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.22.


Legalábbis Pest vármegye főispánja szerint

Sokkal jobban tetszik, mint például az elvtárs – mondta a Mandinernek adott interjújában Tarnai Richárd Pest Megyei kormánymegbízott, akit a parlament által megszavazott döntés értelmében mostantól főispánnak kell hívni.

Azért úgy elképzeljük, ahogy a folyosón valaki utánakiált: “Főispán úr, egy percre…!”… Zárt osztály.

Tiborcz István anyja 60 millió forintért vásárol földet

Fejér megyében több száz hektár került Tiborczék kezébe.

Az állam furcsa rezsiszámokat publikál

De az biztos: a magasabb ár jót tesz az áfabevételeinek.

Orbán a hazudozás mestere, mégis rendhagyó, ahogy most veri át az országot

(Fizetős tartalom.)

“… a társadalom szekértáborok szerint egymás ellen fordul, mintsem egymást erősítené, és különböző okokból ábrándult ki a politika kritizálásából – vagy azért, mert kiegyezett a rendszerrel, vagy azért, mert tehetetlennek érzi magát ellene. És akkor még az alternatíva hiányáról nem is beszéltünk.”

Újabb egy milliárd forintot adott a kormány a Közlekedési Múzeumra

A Városligetben lebontott intézmény helyett Kőbányán, kiemelt beruházásként épülő új Közlekedési Múzeumra 2026-ig összesen 6,6 milliárdot szánnak. A kormány arról is döntött, hogy a 100%-ban állami tulajdonú kukaholdingot) eladják a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-nek  „versenyeztetés mellőzésével, a koncessziós közbeszerzési eljárás ajánlatkérője által megbízott független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett”.

Rogán Antal hivatala 75 milliárdos kommunikációs szerződést kötött Balásy Gyula cégeivel

Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a feladat az állam teljes kommunikációjának ellátását lefedi, a keretszerződés pedig azt jelenti, hogy amíg ennek az összege tart, addig nem kell egyenként pályázatokat kiírni a munkákra.

Mindeközben:

Varga Mihály szerint elég idejük van a katásoknak

„Szerintem hagytunk kellő felkészülési időt arra, hogy szeptemberig mindenki eldöntse, hogy kívánja a vállalkozását működtetni”

Nos, amikor majd – egy másik filmben – kopogtat a rendőrség, talán ők is hagynak elég időt a holmi összecsomagolására…

Az Orbán-kormánynál „a rövid távon elérhető hasznok felülírnak mindenféle középtávú érdeket”

Miközben minden partnerünk arra törekszik, hogy függetlenné váljon a zsaroló potenciáltól, mi odamegyünk üzletelni.

Bődületes méretű euróhitelért vesz földgázt az állam

Emlékszünk még a lélegeztetőgép-bizniszre…?

Orbánék elrejtették a fővárosi közlekedés államosításának lehetőségét a költségvetési törvény módosítói közé

A személyszállítási törvény új passzusait a Törvényalkotási Bizottság a 2023-as költségvetési törvényhez utolsó percben benyújtott csaknem százoldalas kormánypárti módosító javaslatcsomagjában rejtették el – szúrta ki a Népszava.

780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda

A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.

1,1 milliárd forintos állami támogatással épül tornacsarnok Dadon

Az új tornacsarnokban 615 férőhely lesz, kézilabda, kosárlabda, röplabda, valamit atlétika, birkózás és vívás gyakorlására alkalmas felszerelésekkel és kiszolgáló létesítményekkel. A Komárom-Esztergom megyei Dadnak 2015-ben 977 lakosa volt.

KÖVÉR KATALIN ÉLETVEZETÉSI TANÁCSAI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.22.


Mióta Isten (Orbán) fölvitte Novák Katalin dolgát, jár-kel a kerek, nagy világban, és csak törvényeket aláírni ugrik haza, itt maradtunk nélküle a családügyi sivatagban. Nem tudjuk, hogyan szaporodjunk, mikor és mennyit, elfelejtjük bevenni a Viagrát, vak komondort uszítani életünk egyetlen párjára, nemzetünk pedig fogy. Örülünk viszont, hogy ebben a majd’ kilátástalanná váló helyzetben sok egyéb gondja közt – ellenzék egrecíroztatása a parlamentben, mikrofonok kapcsolgatása ki-be, büntetési tételek összeállítása és egyebek – Kövér pedellus szaporodási gondjainkat magára veszi, valamint életvezetési tanácsokat is osztogat. Mit tegyünk, ha hideg van. Például.

Szólítsatok csak Katinak. Kövér Katinak, sugallta nekünk új minőségében, midőn minibölcsődét adott át Tökölön, és nem tudni kinek, tán a minibölcsődéseknek megjegyezte, „ha van gyerek, van jövő, ha nincs gyerek nincs jövő”. Mindeközben pedig megigazította a melltartóját, mert szorított kicsit. Az idő és a nemzeti szaporulat ilyetén összekapcsolásának helytelenségére nem szívesen mutatunk rá, mert jövő az mindig van, kivéve a fekete lukak szingularitásában, a kérdés így sokkal inkább az, hogy van-e kedv gyereket csinálni. Olyan helyen, amelyről a másik Katalin, a Novák azt mondta, „nehogy már az járjon jól, aki nem vállal gyereket”, ergo azon vannak, hogy az ilyen magtalanok rosszul járjanak.

Ezt a fenti következtetést követeli tőlünk a logika, de ezt mutatja a tapasztalat is. Nem merülünk el azonban az önsajnálatba, hanem bővebben idézzük a bajuszos Katát, mert megéri. „Egy felelős állam és egy felelős politika tudja a helyét ebben a helyzetben: nem adunk életvezetési tanácsokat az embereknek, nem mondjuk meg, hogyan éljenek, mikor, hogyan és hány gyermeket vállaljanak. Azt sem mondjuk, hogy mosás helyett hogyan szellőztessék a ruhájukat vagy hogy hány pulóvert húzzanak fel az emberek, ha nincs fűtés a lakásukban, mint ahogyan ezt Brüsszelből üzenik az európaiaknak azok az uniós politikusok, akik romba döntik Európa energetikai biztonságát.”

Ez valami eszméletlenül szép, és leírhatatlanul utánozhatatlan. Ahogyan lebüdösözi, mosdatlanozza a brüsszelita embereket, akiknek a kormánya megszabja a felveendő pulóverek mennyiségét is, mert még azt sem tudják kiszámolni. Ezzel szemben a magyari panelproli a túlfűtött lakásban csupasz seggel toszik, sőt, nagy valószínűséggel közben vidáman fütyörészik is. Mindezt egyébként, amit Kövér előadott, azon a napon adta elő, amikor megjelent a rendelet a rezsicsökkentés csökkentéséről, és az emberek, akiknek nem mondja meg Kövér, hány pulóvert húzzanak fel, ekkor döbbentek rá, hogy ezt már semmiképp nem tudják kifizetni, következésképp föl fognak fordulni...

ROGÁN HIVATALA IS FELTŰNIK KORÁBBI FELESÉGÉNEK KIUGRÓAN SIKERES ÜZLETE KÖRÜL

TELEX
Szerző: DIREKT36 / SZŐKE DÁNIEL
2022.07.22.


2019 végén jelentette be Rogán Antal hivatala, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elválik akkori feleségétől, Cecíliától. Utóbbi 2020-ban újraházasodott, de továbbra is politikus exférjének nevét használja, és jelenleg is Rogán-Gaál Cecíliának hívják.

A Direkt36 kutatásai szerint az egykori feleség nem került messze azoktól a gigantikus állami költésektől sem, amelyek felett Rogán a kormány egyik legbefolyásosabb tagjaként rendelkezik. Sarka Katával közös weboldalán ugyanis ezekben a napokban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, valamint feltűnt egy Rogán alá tartozó állami cég hirdetése is. Továbbá rendszeresen megjelent rajta a kormányközeli TV2 egyik olyan műsorának a reklámja, amelynek partnere a Rogán alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség.

A Top World News nevű, elsősorban bulvártémákkal foglalkozó weboldal kiadója, a Top News Hungary Kft. a közelmúltban azzal került be a hírekbe, hogy a 2021-es évben meghökkentő pénzügyi eredményt produkált. A csekély látogatottságú weboldal tavaly másfél milliárd forintos nettó árbevételre tett szert, amiből több mint 1,3 milliárd forintot profitként tudott elkönyvelni. A profitot Rogán-Gaál és Sarka osztalékként kivette a cégből...


PERVERZ ÚJRAELOSZTÁS, DILETTÁNS IMPROVIZÁCIÓ: AZ ELLENZÉK REAGÁLT A REZSIREFORM LEGÚJABB FORDULATÁRA

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.07.22.


Miután a kormány egy héttel meghirdetése után bejelentette a rezsicsökkentés-csökkentés reformját is, az ellenzéki pártok, politikai erők is szükségét érezték hogy reagáljanak, és kifejtsék vízióikat. Az alább az eddigi reakciókból válogattunk.

ITT OLVASHATÓ


AZ ÁLLAM FURCSA REZSISZÁMOKAT PUBLIKÁL, DE AMI BIZTOS: A MAGASABB ÁR JÓT TESZ AZ ÁFABEVÉTELEINEK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.07.21.


A kormány használ néhány érthetetlen számot is a rezsikommunikációban – mentségére szóljon, hogy nem feltétlenül a maga hasznára. Ami viszont biztos: a kormány a rezsiszabályok átírásával egyszerre talált új forgalmi adótömeget, miközben érdemi bevételről le is mondott.

Unja már a rezsinöveléssel kapcsolatos jó sok számot? Akkor ne olvassa el ezt a cikket! Itt ugyanis egy kicsit annak szeretnénk utánamenni, hogy a kormány hivatalos számaival mi is történik mostanában! Hosszas matekozásra hívjuk fel hardcore rezsirajongó olvasóinkat, de érdekes lesz, ígérjük!

Hány mérőhely van?

A kormány szerint áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti.

Ha ezek a számok helytállóak, akkor 5,6 millió vételezési helyen fogy el fejenként évi 2523 kWh áram – ebből 14 TWh lakossági áramfogyasztás számítható. Emellett 3,5 millió fogyasztási helyen fogy el helyenként 1729 köbméternyi gáz, ebből 6 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztás számolható...


BRUTÁLISAN EMELKEDIK A GÁZREZSI: SZÁZEZREKKEL NŐHET AZ ÁTLAGNÁL TÖBBET FOGYASZTÓ HÁZTARTÁSOK FÖLDGÁZSZÁMLÁJA

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2022.07.22.


Augusztustól az eddigi díj akár tízszeresére is emelkedik az átlagnál többet fogyasztó háztartások e határon felüli földgázszámlája. Az áramárnál kisebb a szorzó - derült ki a tegnap közzétett részletszabályokból. Bár még maradtak tisztázatlan kérdések, sokan már most elgondolkodnak a számlázásimód-váltáson.


Augusztus 1-től számítva évi 1729 köbméter fogyasztás felett az eddigi, köbméterenként 102 forintról augusztus-szeptemberben 732, október-decemberben pedig 752 forintra nő a lakossági gáztarifa – derült ki a tegnap a Magyar Közlönyben közzétett rendeletekből, illetve az állami energiaszolgáltatást végző MVM Next délután közzétett tájékoztatóiból. A háztartások az 1729 köbméter fogyasztáson belül – az eddigieknek megfelelően - évi 1200 köbméterig térségtől függően köbméterenként bruttó 99,9-104,6, 1200 és 1729 köbméter között pedig bruttó 113,8-120,1 forintot fizetnek. Az ezt meghaladó éves fogyasztás esetén a díj augusztus-szeptemberre köbméterenként egységesen bruttó 732 forintra, október-decemberre pedig 752 forintra nő. A nagycsaládosok kedvezményhatára három gyerek után változatlanul további 600 köbméter, illetve minden további csemete után 300-300 köbméter.

Szintén augusztus 1-től számítva, 2523 kilowattóra (kWh) áramfogyasztás felett a háztartások eddigi, kWh-nkénti, mintegy 36 forintos díja 70,1 forintra nő. A vezérelt áram esetében a jelenlegi, átlag 23 forint 10 filléres díj az átlagfogyasztás felett 62,9 forintra emelkedik. A lakossági B Geo, illetve fűtési idényben igénybe vett – környezetkímélő berendezésekre szabott – H-tarifa feltételei nem változnak. A rezsicsökkentett díj évi 1320 kWh fogyasztásig térségtől függően kWh-nként 35,3-36,4, 1320 kWh és 2523 kWh között kWh-nként 37,3-37,74 forint...

2022. július 21., csütörtök

REZSICSÖKKENTÉS: MEGJELENT A KALKULÁTOR A FRISS ÁRAKKAL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.07.21.


...Megjelentek a kalkulátorok

Itt az érdeklődők megtalálhatják a menüpontok között az új áram- és gáztarifákkal kapcsolatos legfontosabb kérdés-válaszokat, letölthetőek a szükséges jogszabályok, dokumentumok, valamint a társasházi nyilatkozat, de nagyon hasznos lehet sokaknak az árkalkulátor aloldal.

A gázár-kalkulátor ide kattintva külön is elérhető, az áramár-kalkulátor pedig innen érhető el...



HOLODA ATTILA: HAZUGSÁG, HOGY KIZÁRÓLAG CSAK A MAGYAROK VÉDIK A FOGYASZTÓKAT REZSICSÖKKENTÉSSEL 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.21.


(Az előző részt itt olvashatják)

A magyar családok fogyasztása nagyságrendileg egy középátlag érték alapján földgázból olyan 3000-3200 köbméter, villamosenergiából alsó hangon 3000-3200 kilowatt – nyilatkozta Holoda Attila, energetikai szakértő. Elmondta, az átlagfogyasztást úgy határozták meg nálunk, hogy mindenkinek fizetni kelljen.

Hozzátette: „a Fidesz az első olyan kormány, amelyik ugyan a családok védelméről papol meg hazudozik, belengette, hogy egy bizonyos réteget – ők a fogyasztók negyedét mondták, szerintem a felét – kilökik a szabadpiacra. Ilyen a világon nem volt még soha, remélem nem is lesz, és meggondolják magukat” – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a bértárolásban van logika.

Hol abban a logika?

A bértárolásban van logika, a szerbeknek viszonylag kevés a tárolói kapacitásuk. A földgáztárolójuk nem túl nagy, annak idején azt is a mi segítségünkkel építették. Egyébként pedig a szerb gázfogyasztás nem olyan nagy, mint a magyar. Mi 9,5-10 milliárd köbméter fogyasztunk évente, a szerbek meg 7,5-et. Ott leginkább a távhőcégek használják a földgázt, de arányait tekintve sokkal kevesebbet. Akkor miért vennének most tőlünk, ha az oroszoktól annyit kapnak, amennyit akarnak. Ellentmondások tömege érezhető, attól kezdve, hogy kiviteli tilalom van, aztán mégsem, Szijjártónak be kellene szerezni a gázt és nem eladni, ráadásul a magyar lakosságnak folyamatosan bizonygatják, senki ne ijedjen meg, itt van a gáz, már betároltuk, már 45 százalék felett van a teljes tárolói kapacitás a kereskedelmi részét tekintve. Ebből következően a stratégiai tárolóban már 60 százalék fölött van a tárolt készlet, a nem stratégiaiban, hanem a kereskedelmiben 40 százalék körül...

A ROSSZUL FINANSZÍROZHATÓ TANSZÉKEIK KISZORÍTÁSÁBAN, AKÁR MEGSZÜNTETÉSÉBEN LESZNEK ÉRDEKELTEK AZ EGYETEMEKET MŰKÖDTETŐ ALAPÍTVÁNYOK

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.07.21.


A rosszul finanszírozható tanszékeik kiszorításában, akár megszüntetésében lesznek érdekeltek az egyetemeket működtető alapítványok

Egy hallgató átveszi diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok és politológia BA szak diplomaosztó ünnepségén az egyetem aulájában 2015. július 14-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A kormányzati kommunikációban gyakran felmerül a felsőoktatás emelkedő finanszírozásának témája: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint például a 2018-2022-es ciklusban még soha nem költöttek Magyarországon annyit felsőoktatásra, mint korábban, sőt a 2021-ben a felsőoktatásba áramló költségvetési forrás duplája a 2014-esnek. Stumpf István felsőoktatással foglalkozó kormánybiztos szerint “a magyar kormány eddig soha nem látott összegű támogatást fordít 2022-ben a felsőoktatásra, ami “impozáns jövő előtt áll”.

Egy másik visszatérő ígéret szerint a felsőoktatási intézmények 2700 milliárdos fejlesztési igényét –egyes szereplők néha 1700 milliárdos összegről beszélnek – maradéktalanul elfogadja és biztosítja a kormányzat.

Az összeg forrása viszont az EU helyreállítási alapja lenne, csakhogy az EU és a kormány vitája miatt ehhez az alaphoz Magyarország egyelőre nem fér hozzá: az EU-nak számos fenntartása van a magyar helyreállítási tervvel, az egyik éppen az, hogy a felsőoktatásba áramló források hatékony elköltése az alapítványi fenntartási szerkezetben nem elég transzparens. A pénzek elköltését közben megkezdte a kormányzat: 82 milliárd forint infrastrukturális és digitális fejlesztésekre felsőoktatásba irányításáról döntött a kormány úgy, hogy fenti okok miatt az összeg fedezete a központi költségvetés lett.

Több, de nem annyi

Ezekre az összegekre hivatkozva állítják kormányzati szereplők, hogy ezzel a magyar felsőoktatás állami dotációja rádupláz az GDP-arányos felsőoktatási költések EU-s átlagára. Bár nehéz megalapozott állításokat tenni, ugyanis a terület állami finanszírozásának rendszere, ahogy maga a költségvetés is, egyre átláthatatlanabb, az egyértelmű, hogy a felsőoktatás állami finanszírozásáról szóló állítások, mint látni fogjuk, egyértelműen túlzóak és/vagy csúsztatásokra épülnek.

Még akkor is, ha nagy általánosságban 2022-ben várhatóan és 2023-ban a tervek szerint valóban jelentősen javulnak a magyar felsőoktatás anyagi kondíciói, főként az elmúlt mintegy 10 év szintjéhez képest, noha a területre áramló megnövekedett állami forrás nyilvánvalóan mást jelent egy már többségében magánosított magyar intézménystruktúrában. A bérfejlesztés biztosan ráfért a területre, tavaly még több ezer tanársegéd és adjunktus robotolt raktárosi fizetésért a magyar felsőoktatási intézményekben.


Egyébként pont az állami többletforrás biztosítása mutat rá a látszólagosan magánosított fenntartási modell sajátos jellegére: bár a kormány formálisan leválasztotta az államról az egyetemeket, hogy így növelje hatékonyságukat, közelítse azokat a magánszféra igényeihez és magánforrásokat csatornázzon be a finanszírozásukba, ezzel egy időben nemcsak vállalta a mindenható fenntartóvá kinevezett alapítványok finanszírozását, de növelte is az állam költéseit. De nézzük meg a konkrét számokat!

Az összes felsőoktatási célú állami támogatás a költségvetési adatok alapján a következőképpen alakult az elmúlt években*:

2019 — 260 milliárd forint
2020 — 235 milliárd forint
2021 — 225 milliárd forint
2022 — 277 milliárd forint

Drasztikus változás ezeken a számokon nem látszik, bár kétségtelen, hogy 2022-ben az előző évhez képest számottevő a javulás, ahogy az azt megelőző 2 évben elég jelentős volt a visszaesés is.

Az összegek viszont a teljes költségvetés viszonylatában már nem mozognak ekkorát: durván 1 százalékát teszik ki az adott éves költségvetéseknek. Némi változás igen, érdemi növekedés így már nem látszik.

Azonban egy 2021-es törvény melléklete az elkövetkezendő 5 évre 22 alapítványi fenntartású egyetem állami finanszírozási összegeit rögzíti, és egyetlen mozdulattal 1,8 ezer milliárd forint közpénzt csatornáz be a felsőoktatásba, átlagosan évi 300 milliárdot, 2022-re egészen pontosan bő 330 milliárdot.

Értelemszerűen ebből a maradék, állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény, például az ELTE kimarad.

A magánosított egyetemek ezzel több, de legalábbis jobban tervezhető állami forráshoz jutottak, mint az állami fenntartásban maradt intézmények. Az összegek kifizetésére a kormányt a jelenlegi jogszabályi környezetben törvény kötelezi.

A 2022-es, a fenti többletforrással kibővített büdzsé jóformán duplázza a felsőoktatásra szánt forrásokat, ezzel feltolja a kiadási főösszeghez viszonyított arányt 1-ről 2 százalékra
...

„BELEGONDOLNI IS ROSSZ” – INTERJÚ VÁRADI GERGELLYEL, A BESÚGÓ CÍMSZEREPLŐJÉVEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A SZÍV
2022.07.21.


Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézték és erősen kritizálták az HBO által időközben elérhetetlenné tett A besúgó című sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. Korábban lapunk kérésére Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója véleményezte a sorozatot, most A Szív újsággal való együttműködés keretében közöljük a jezsuita lap friss számának interjúját Váradi Gergely címszereplővel...

A LEGÉGETŐBB KÉRDÉSEK AZ ŐSZI ENERGIASZÁMLÁINKRÓL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.07.21.


Hogyan érdemes áramot és gázt fizetni: átalányban vagy havi diktálással? Miért ilyen magas a piaci gázár és miért ilyen alacsony az áramár? Mi lesz a zöld mérőkkel, hogyan számít az éjszakai és a nappali mérés? A válaszok nem egyszerűek, hiszen azt sem tudjuk, hogy a következő negyedévekben merre indul a gáz és az áram ára.


Megjelentek a rendeletek – amikről itt is írtunk –, és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. is kiadott egy sajtóközleményt arról, hogy 2022. augusztus 1-től a lakossági ügyfelek hogyan vásárolhatnak áramot és földgázt.

Jó sok kérdés adódik azonnal:

- Ki jár jól, ki jár rosszul?

- Miért fogott erősebben a kormány ceruzája a gázárak, és miért kevésbé az áramárak tekintetében?

- Hogyan érdemes a jövőben gáz- és áramszámlát fizetni?

Az eddig megjelent információk szerint mérési pontonként, azaz mérőnként a villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg a földgáz esetében évi 1729 m3, azaz 59 132 MJ fogyasztásig vehető igénybe a rezsicsökkentett árszabás. Kérdések persze itt is vannak, például a mérési pontok/mérők értelmezésében: kérdés, hogy a zöld mérőkön fogyasztott áram beszámít-e az áramszámlába, illetve a nappali és éjszakai mérés hogyan számolandó. Aki próbálgatná, hogy rá mi vonatkozik, az MVM oldalán talál egy kalkulátort. Ez alapján mintha a fogyasztóknak kedvező lenne a rendszer (külön mérő, külön kedvezmény, a rendeletből azonban nem ezt olvassuk ki.)

Ami biztos: a rendeletben szereplő átlagfogyasztás-mennyiségeket meghaladó fogyasztás elszámolása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletében meghatározott magasabb árakon történik, korábbi cikkeinkben rögzítettük azt is, hogy a piaci áramár kétszerese a rezsiárnak, viszont a piaci gázár hétszerese a rezsiárnak...


MINDENKI A KATA KINYÍRÁSÁT SIRATJA, MIKÖZBEN A HÁTUK MÖGÖTT ÉPP LEDOBTÁK AZ ATOMBOMBÁT

G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2022.07.20.


Örök politikai trükk, hogy ha valami nagyot akarsz lépni, olyan döntést hozni, ami normál esetben nagyot szólna, előtte hozz egy vagy akár több olyan rendeletet, törvényt, aminek ugyan kisebb a jelentősége, de alkalmas arra, hogy a többség figyelmét elterelje a nagy dobásról.

Múlt hét elején a kormány egyetlen tollvonással, egy nap alatt gyakorlatilag kinyírta a katát, egy olyan adózási formát, amelyet közel félmillió ember használt Magyarországon. Sokat lehet azon polemizálni, mennyire volt jó, igazságos a kata, vagy felesleges, mert sok baj volt vele. De maga a módszer, ahogy az egészet végigvitte a kormány, hagy maga után kívánnivalót.

Ahogy jó egy évtizeddel korábban, a magánnyugdíjpénztárak sem voltak tökéletesek, de egy kis gondolkodással, társadalmi kommunikációval, szakértőkkel folytatott egyeztetéssel ki lehetett volna hozni egy egészséges és mindenki számára elfogadható magánnyugdíjrendszert. Nem ez történt, a kormány rövid idő alatt kinyírta azt is, helyette pedig nem tett le semmilyen alternatívát azoknak, akik szerették volna az állami nyugdíjukat kiegészíteni valamekkora összeggel. Valami hasonló történt a katával is. Sietve, nulla egyeztetéssel ellehetetlenítették több százezer ember megélhetését, olyanokét is, akik valóban jogosan használták ezt az adózási formát.

Igen, sokan visszaéltek a katával, igen, nem biztosított egy széles társadalmi réteg számára megfelelő nyugdíjalapot, igen, sok olyan ember is használta, aki konkrétan bújtatott munkaviszonyt folytatott a katával. De ezeket a problémákat lehetett volna orvosolni. A 450 ezer katás vállalkozó döntő többsége azért választotta ezt az adózási formát, mert nem gazdasági szakember, hanem művész, író, újságíró, egyszerű mesterember, akinek az adóbevallás, az áfa-befizetés – bármi, ami egy kft. vagy egyéb gazdasági forma választása esetében elkerülhetetlen – nyűg és brutális teher volt. Amíg a NAV nem kezdte el elkészíteni az adóbevallásomat, gazdasági szakemberként gyomorgörccsel ültem le kitölteni. Akkor vajon mit érezhettek azok, akik a saját iparágukban jó szakembernek számítottak, de nem voltak gazdasági végzettségűek?

Így hát most van egy nagyobb társadalmi felháborodás, ismét emberek tüntetnek az utcán, a rezsiharc feladásáról pedig alig beszélnek az emberek.


Mellesleg, szerintem a fideszes kormányzat legnagyobb gazdasági eredménye az elmúlt 12 évből a gazdaság kifehérítése volt. Na, ez most véleményem szerint kapott egy nagy sallert...

MIT ÁRUL EL EGY DIÁKRÓL AZ EGYETEMI FELVÉTELI PONTSZÁMA?

QUBIT
Szerző: MOLONTAY ROLAND
2022.07.21.


Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

Minden év júliusában eljön a pillanat, amikor a felvételizők még utoljára izgulhatnak egy kicsit, vajon elég pontot gyűjtöttek-e össze ahhoz, hogy elérjék a kinézett egyetemi szak ponthatárát. A ponthatárokat hagyományosan a Pont Ott Parti nevű élő rendezvényen hirdetik ki, az Oktatási Hivatal pedig SMS-ben is értesíti a hallgatókat a felvételi eredményükről. A híradások rendszerint beszámolnak arról, hogy melyik egyetemi szakra való bejutáshoz kellett a legtöbb pont, illetve az egyetemek is árgus szemekkel figyelik a riválisok ponthatárait. Sokan tudják azt is, hogy miből tevődik össze a felvételi pontszám: a középiskolai, érettségi, nyelvvizsga- és versenyeredményekből.

Arról már kevesebb szó esik, hogy vajon jól mér-e a felvételi pontszám, vagy lehetne-e pontosabb, méltányosabb felvételi rendszert alkotni.

Mire jó a felvételi pontszám?


Egy megfelelő felvételi rendszert összerakni nagy felelősség: életpályák, karrierek múlhatnak azon, hogy valakit felvesznek-e a megcélzott szakra vagy sem. Ahogy a legtöbb országban, úgy a magyarországi egyetemeken is korlátozottak a férőhelyek, nem mindenki tud arra a szakra bejutni, ahová szeretne. Valahogy tehát el kell dönteni, hogy ki nyerjen felvételt, és ki ne. Ehhez rangsorolni kell a felvételizőket, és ennek a rangsorolásnak az alapja a felvételi pontszám. De nemcsak az egyetemek rangsorolják a felvételizőket, hanem a felvételi eljárás során a diákok is sorrendbe állítják a megjelölt egyetemi szakokat aszerint, hogy hova szeretnének első-, másod- vagy többedsorban bekerülni. A két rangsor alapján aztán a Gale–Shapley-algoritmus szolgáltat a diákok szempontjából optimális, stabil párosítást a jelentkezők és az egyetemi szakok között. Ez azt jelenti, hogy ha egy diákot nem vettek fel egy adott szakra, annak csak két oka lehet: vagy egy neki kedvezőbb helyre vették fel a jelentkezőt, vagy az intézmény töltötte fel a keretszámát magasabb felvételi pontszámú diákokkal...


MIKÖZBEN EZREK IDEGESKEDTEK A KATA ÉS A REZSI MIATT, MÉSZÁROS CÉGEI 18 MILLIÁRDNYI KÖZBESZERZÉST NYERTEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.07.21.


...Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ... jelent meg, hogy

Mészáros Lőrinc cégei 3 tendert nyertek nettó 18,6 milliárd forint értékben.

Szabadkikötő: a felcsúti milliárdos fő építőipari vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 9,3 milliárd forintért végez „különböző infrastrukturális fejlesztéseket” az állami tulajdonú Mahart-Szabadkikötő Zrt. részére a csepeli Szabadkikötő területén. A projekt során többek között új térburkolatot kap a konténerterminál, új tranzitvágány épül a régi helyett, létrehoznak több új parkolót, mederkotrást és partfalmegtámasztást is végeznek. A fejlesztési munkálatok költségét előzetesen nettó 6,8 milliárdra becsülte a Mahart, de a Mészáros Zrt. ennél 37 százalékkal drágábban vállalta a megbízást, amit az állami cég uniós forrásból kíván finanszírozni. A szerződést július 6-án írták alá a felek, és július 15-én jelent meg az értesítőben.

Töltések a Tiszán: szintén július 15-én jött ki az a hirdetmény, miszerint a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 8,3 milliárd forintos ajánlattal nyerte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) „Töltésfejlesztések a Felső-Tisza jobbpartján, az országhatár és Gulács között” című tenderét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárosnaményi járásában megvalósuló projekt Tivadar, Tarpa és Gulács települések kül- és belterületeit érinti, ahol töltésépítési és/vagy magasítási (fejlesztési) munkákat fognak végezni összesen 12,3 kilométeren. A beruházás árát az OVF előzetesen nettó 8,4 milliárdra becsülte, a KE-VÍZ 21 Zrt. nettó 9,3 milliárdért, a Békés Drén Kft. pedig 9,7 milliárdért vállalta volna. A legalacsonyabb ajánlatot tevő Mészáros-céggel július 6-án kötöttek szerződést.

Hercegi Istálló: Az állami tulajdonú Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tenderét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. – ZÁÉV Zrt. kettőse nyerte. A konzorcium nettó 1,3 milliárd forintért vállalta a munkát, melynek keretében a Fertődi Esterházy-kastély volt lovardájának állagmegóvása érdekében végeznek bontási és építési munkákat. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV már 2016 óta dolgozik a fertődi kastély részletekben történő felújításán újabb és újabb állami milliárdokból. A szerződés május 23-án kelt, de csak július 15-én jelent meg a róla szóló értesítés...

MENEKÜL A LAKOSSÁG A SZUPERÁLLAMPAPÍRBÓL - MIT CSINÁLJAK MOST A PÉNZEMMEL?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.07.21.


Továbbra sem emelik a bankok a betéti kamatokat, igaz, az MNB már nem is noszogatja őket. A korábban kiemelkedően vonzó lakossági állampapírok veszítenek népszerűségükből, a szuperállampapírból kifejezetten menekül a pénz. Jobban járhatunk, ha inkább diszkontkincstárjegyet veszünk. A banki tanácsadókkal pedig nem árt vigyázni.


Nyugdíjas olvasónk úgy döntött, hogy a 3 éve vásárolt Magyar Állampapír Pluszban tartott befektetését visszaváltja az évforduló hetében, amikor 100 százalékos árfolyamon juthat hozzá a pénzéhez. Mivel a kérdéses héten éppen külföldön tartózkodott, és a bank nem tette lehetővé, hogy erre előre megbízást adjon, kérésére a lánya – akinek meghatalmazása volt a számlához – intézte a visszaváltást. A pénzét a 6,6 százalékos kamatozású, inflációkövető, 5 éves Prémium Magyar Állampapírba szerette volna fektetni, de ezen a héten hiába kereste fel a bankját, ott közölték, hogy náluk nem lehet az értékpapírszámlára ilyen állampapírt vásárolni. Ha pedig a Magyar Államkincstárhoz utalná a pénzét, ott előbb számlát kellene nyitni.

A történet azért is furcsa, mert két héttel korábban éppen azon az értékpapírszámlán csücsült az akkor még nem visszaváltott állampapír, a Magyar Állampapír Plusz. Ráadásul az Erste Bank hivatalos forgalmazója a Prémium Állampapírnak is. Végül az ügyfelet befektetési jegy vásárlására beszélte rá a banki tanácsadó: Erste Duett alapok alapjába került a megtakarítás, ami egy vegyes alap, és bár alacsony kockázatú, valójában az ügyfél nem volt tisztában azzal, mibe teszi a pénzét – legalábbis ez derült ki utólag a beszámolójából...

NEM A MEDVE JELENTI AZ IGAZI VESZÉLYT TUSVÁNYOSON!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.21.


Olvasni, hogy miközben a fél Fidesz, maga a miniszterelnök, továbbá miniszterek, pártfunkcik, sajtósnak álcázott kitartottak, egyéb kegyeltek, vagy a Kádár-korból megmaradt, s újra értelmet nyert szakterminológiával élve, a „társutasok” éppen Tusványoson gyülekeznek, ugyanott súlyos medveriasztás lépett életbe, s a helyszínen lévők folyamatosan kapják a telefonjaikra a medvék jelenlétéről tudósító vészjelzéseket.

Ha az ott összegyülekezett mély keresztények legalább egyszer az életben belelapoztak volna a Bibliába, tudnák, hogy nem a medve jelenti az igazi veszélyt, hanem az őrült és annak megnyilatkozása. A Példabeszédek figyelmeztetése teljesen helytálló: „Inkább kölykétől megfosztott medvével találkozz, mint bolonddal, amikor rajta a roham.” (Példabeszédek 17,12)

AZ ORBÁN-KORMÁNY TARSOLYÁBAN LEHETNEK MÉG A REZSICSÖKKENTÉS FELMONDÁSÁHOZ HASONLÓ MEGLEPETÉSEK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2022.07.21.


Az „adócsökkentés kormánya” folyamatosan növeli a közterheket és a társadalmi feszültséget. A központi költségvetés labilis állapota miatt nem kizárt, hogy további meglepetések előtt állunk – véli Pitti Zoltán kutató, az adóhatóság volt elnöke.


Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában a kata típusú adózási forma részbeni megszüntetését a a nyugdíjszolgáltatási bevételek növelési igényével indokolta. Mire utalhatott a kormányfő?

A miniszterelnöki vélemény egyértelműen a kata-rendszer szerint adózók elmarasztalásáról szólt, mégpedig arra hivatkozva, hogy más adóalanyokhoz viszonyítva elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a társadalombiztosítási rendszer működtetéséhez. Álláspontja szerint ezzel veszélybe kerül egyrészt a mai nyugdíjak finanszírozása, de az aktív kor végén, a kata-rendszer szerint adózók nyugdíja sem lesz elégséges.

A felvetés valódi problémára utal, de azonnal hozzá kell tenni két dolgot: egyrészt azt, hogy az eva, az egyszerűsített vállalkozói adó helyére lépő kisadózó vállalkozások tételes adóját a szürke foglalkoztatás megszüntetése, illetve a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek biztosítása érdekében 2012. évben fogadták el, vagyis a torzuló foglalkoztatási formák felismerését követően a kormánynak már korábban lett volna módja a korrekcióra. Másrészt azt is meg kell említeni, hogy a kata típusú adózás választása nem mindig egyéni döntés volt, hanem gyakran a munkáltatók, köztük a működési gondokkal küzdő állami fenntartású intézmények ösztönözték az áttérést. De térjünk vissza arra, hogy a kata típusú adózók szerény mértékben vesznek részt a közteherviselésben. Ezen a gondon lehetett volna változtatni, mégpedig úgy, hogy az inflációs kiigazításra, a valorizációra hivatkozással lépcsőzetesen és sávosan emelték volna az 50 ezer forintos kötelezettséget. Mai körülményeink között elfogadható lett volna egy 25 ezer, vagy 50 ezer forinttal történő emelés. Egy ilyen intézkedés a 2021. évi tényleges 196 milliárd forintos költségvetési bevétellel szemben a 2023-től kezdődően a 25 ezer forintos változat esetében 100-150 milliárd, az 50 ezer forintos változat esetében 200-250 milliárd forinttal növelte volna a költségvetés bevételeit. Népünnepély ez esetben sem lett volna, de egy jól időzített előkészítéssel és a hatályba léptetést január 1-re ütemezésével elkerülhető lett volna a kata típusú adózás ad hoc felszámolása, s ezzel 400 ezer ember és családtagjaik életfeltételeinek elbizonytalanítása.

Mi több, elkerülhető lett volna az is, hogy az előzetes szakmai és társadalmi konzultáció kiiktatásával rövid időn belül megszegjük az EU által ajánlott és általunk elfogadott 4 pontos ígéretünket. Sajnos a kormány nem ezt választotta, az pedig a helyzet komolyságát jelzi, hogy a Magyar Közlönyben már meg is jelent az új törvény. Vélelmezhető, hogy ennek komoly okai lehetnek! Ilyennek tekinthető a központi költségvetés labilis állapota, nem kizárt, hogy a rezsicsökkentés felmondásához hasonló további meglepetések előtt állunk, de az sem zárható ki, hogy a politika, a szellemi szabadfoglalkozásúaknak szóló üzenet mellett, így kívánja átterelni a kata típusú adózásból kiesőket a munkaerőpiacra...

VÁLSÁGBIZTOS RENDSZERREL BÁSTYÁZZA KÖRBE MAGÁT ORBÁN VIKTOR – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.21.


Zord időkre készül

A miniszterelnök számára az elmúlt hónapokban mindennél fontosabb szempont lett saját hatalmi pozíciójának körülbástyázása politikai közössége és az ország élén.

Az emberekkel fizettetik meg: megszorítások és a NER

Mi lapul még az Orbán-kormány tarsolyában?

A központi költségvetés labilis állapota miatt nem kizárt, hogy további meglepetések előtt állunk – véli Pitti Zoltán kutató, az adóhatóság volt elnöke.

A francia Riviérára érkezett a NER szuperjachtja és magánrepülője

Az elérhető adatok alapján úgy tűnik, hogy a NER-elit tagjai idén nyáron Franciaországot favorizálják úti célként. Hogy az utak magánjellegűek-e, netán üzleti, politikai okok vannak, arról nem lehetnek információink, ahogy arra vonatkozóan sem, hogy kik az utasai jelenleg a luxusjachtoknak és a magánrepülőnek.

Milliárdos tétel lehet a főispánság adminisztratív költsége

“Úgy számoljuk hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás.”

Az energia-veszélyhelyzetben tuti a mutyi

Az energetikai szakértő szerint a kiviteli tilalom megint csak egy, a híveknek szóló maszlag, hiszen már másnap eladtak Szerbiának 500 millió köbméter földgázt. Amiben az a faramuci, hogy tegnapelőtt még arról volt szó, hogy vennének 700 millió köbméter gázt. Azt pedig pláne nem érteni, hogy a szerbek, akiken keresztülmegy egy hatalmas gázvezeték az oroszoktól, miért tőlünk vesznek gázt? Ez olyan kaotikus rendszer, amiben az ember egy valamit lát: tuti, hogy mutyiznak.

Miközben ezrek idegeskedtek a KATA és a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek

A kormány több beruházást, még a híres-hírhedt Fertő tavi projektet is leállította nemrég spórolási okokból, és Orbán Viktor szerint ezért kellett megnyirbálni a rezsicsökkentést és a KATA szabályait is. A miniszterelnök barátja azonban még most is kapja a közpénzes megbízásokat.

A covidos Bányai Gábor fideszes képviselő felesége közvetlenül Müller Cecíliát hívta fel segítségért

Akkor egyetlen szabad műtüdőgép állt rendelkezésre az egész országban, így a képviselőt Szegedre kellett szállítani.

Rácz András már nem dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Az ország egyik legfelkészültebb Oroszország-szakértőjével nem hosszabbította meg június 30-án lejáró szerződését az intézmény.

20 év után távozik a Totalcar egyik legrégebbi munkatársa

A Totalcar élére új ügyvezető igazgató érkezett Varga Endre személyében – ő az, aki a napokban félmillió forint összegű fizetési meghagyási eljárást küldött a Media1 ellen…

Orbán Viktor sms-ben gratulált a korrupciós vádak alól felmentett Sepp Blatternek

Reméljük, fordítva nem így lesz. Nem az sms, hanem a felmentés.

“Utálunk szar Szlovákia” (1:2)

“A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz fűző szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s más népek jellemét is éppúgy megértik,
és nagyra tartják, hogy te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye.“

Lavrov kijelölte a Kreml ukrajnai céljait

Putyin pedig még mindig túl egészséges a CIA szerint..

LAKNER: ORBÁN GYURCSÁNYHOZ HASONLÓAN HALLGATTA EL A VALÓSÁGOT, ÚJ SZLOGEN KELL AZ ELLENZÉKNEK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.21.


2006-hoz hasonlóan, az idei választási kampányban sem fejtette ki a kormány, valójában milyen helyzetben van az ország, a tényleges állapotok csak hónapokkal később derültek ki. Eközben, bár témája és lehetősége is lenne rá, nem lép fel erőteljesen az ellenzék, amelynek most egységesen a megélhetési válságról kellene beszélnie. Igaz, nagyon sok meghatározó különbség is van 2006 és 2022 között, a kormány ellenfelei szervezetlenek, az érdekképviseletek gyengék, a médiahelyzet is teljesen más – mondta Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője a Megbeszéljük című műsorban.


A jelenlegi és a 2006-os választási győztes kormányfő, Orbán Viktor, illetve Gyurcsány Ferenc a kampányokban hasonlómód elhallgatta az ország és a költségvetés valódi állapotát, majd nem azt tette, amit mondott, szembement ígéreteivel. Tizenhat éve a kormányalakítás pillanatában "vallódott be", hogy kétszer akkora a költségvetési hiány, mint amiről addig beszéltek – mondta Laknert Zoltán politológus. Szerinte a választást akkor megnyerő Gyurcsányék nagyon későn mondták el, hogy ez alapvetően átalakítja azt, amit a kormány tenni készül, az intézkedéseik pedig a reáljövedelmek visszafogásával járnak. Ehhez hasonló történik most is a mai kormányfővel. Az idén tavasszal többek közt a rezsicsökkentés megtartásával kampányoló, annak lehetséges korlátozását kifejezetten tagadó Orbán Viktor, azt követően, hogy augusztustól korlátozzák a rezsicsökkentést, azt mondja, lesz család, amelyik megérti, lesz, amelyik nem, hogy ilyen döntéseket kell hozni. Lakner hozzátette, ebben a tekintetben nem lát nagyon nagy "színezetbeli különbséget" a két eset között.

Annak ellenére azonban, hogy sok hasonlóság is van a mostani és a tizenhat évvel ezelőtti állapotok között, a különbségek is jelentősek, sőt jelentősebbek. A jelenlegi ellenzék nehezebb helyzetben van, mint annak idején a Fidesz. Az ellenzek ma szervezetlen, szabad média alig van, a többség véleményét a kormánypropaganda formálja és az érdekképviseleti szervezetek ereje sem összehasonlítható a tizenhat évvel ezelőttivel – véli Lakner.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elhíresült 2006-os őszödi beszéde a Kossuth Rádióban hangzott el – a mai sajtókörnyezetben elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen kormányra nézve botrányos anyag a közmédiában menjen le. 2006-ban volt egységes és jól szervezett ellenzék, illetve szakszervezeti háttér is, akik tudták érvényesíteni az akaratukat. Most azonban a megosztottság és a belharc jellemzi az ellenzéki térfelet – tette hozzá az elemző.

Lakner emlékeztetett rá, hogy Donáth Anna, a Momentum Mozgalom politikusa az április 3-i országgyűlési választások után arról írt, hogy kevesebb ellenzéki pártra volna szükség, mert a széttagoltság miatt nem tudják egységesen kommunikálni az üzenteiket. A politológus ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy az elképzelés jó, de vajon melyik lenne az az ellenzéki párt, amelyik visszalépne a többiek javára.

A Jelen főszerkesztőjének elmondása szerint az ellenzéki pártok összesen körülbelül napi 15-20 sajtóközleményt adnak ki a saját ügyeik tematizálására. Azonban ezek dömpingjellege, a kommunikációjuk elaprózódása miatt nem tud összeállni egységes ellenzéki narratíva. Most a megszorítások, az infláció és a forint gyengülése olyan problémák, amiket a választók széles rétegei a saját bőrükön és pénztárcájukon is érzékelni fognak. "Rosszabbul élünk, mint négy éve", szerinte most egységesen erről kellene beszélnie az ellenzéknek. „Hogyha a megélhetési válságból nem lehet politikát gyártani, akkor nem tudom miből lehet” – mondta Lakner Zoltán.


MONDJUK KI VÉGRE: NEM A TAKARÉKOSSÁG, HANEM A PAZARLÁS BAROMI CIKI!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HUSZÁR ANDRÁS
2022.07.20.


A rezsicsökkentés részbeni kivezetésével az energiaválság Magyarországon is húsbavágó kérdéssé vált. Mégis, az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában. Rendszeres vendégszerzőnk, Huszár András, a Green Policy Center vezetőjének írása...

AZ UNIO PULZUSA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.21.


Előadást tartott Navracsics Tibor az MCC-ben (Mathias Corvinus Collegium), mert biztosan felkérték rá. Navracsics mostanában azért jár Brüsszelbe, hogy pénz után kuncsorogjon, így kiindulásként elmondható, innen nézvést nem kellene előadást tartania az MCC-ben, mert annak bukéja van. Navracsiccsal azonban nem az a legnagyobb gond, hogy ilyen helyeken járatja a száját, hanem azzal, amit mond és ahogyan mondja. Tartalmai ugyanis nem felelnek meg a hivatalának, bár, magunk közt szólván Orbán köreiben nem nagyon találhatni olyan alakot, aki komilfó lenne ott. Ő tehát a legkisebb rossz, és éppen ebbéli minőségében – vagy miatt – nem fog eredményre vezetni pénzszerző zarándoklata. Hiába szaggatja a csuháját.

Ez tragikus az országra nézvést. Ennél nagyobb baj már csak az lenne, ha sikerrel járna, viszont nem fog, így mindenki megnyugodva láthat neki az éhezés és megfagyás nemes időtöltésének. Az ország helyzete nagyjából és egészéből tragikus, amit Orbán eddig titkolt, de a választás sikere után elérkezettnek látta az időt, hogy elhülyített választóira borítsa az éjjeli edény tartalmát, akik viszont ettől még jobban rajonganak érte. Visszatérve azonban hősünkhöz, ő kincstári optimizmussal adta elő az MCC értő közönségének, hogy közel a megállapodás a pénzcsap megnyílásához, viszont – tette hozzá rezignáltan – az Európai Unió, ezen belül pedig az Európai Bizottság „politikai akaratát nem tudom kitapintani” – mondta hősünk.

Nem kellene tapizni. Százszor leírták, dübörögnek a kötelezettségszegési eljárások, már bíróság előtt is veszített a magyar kormány, és ennek ellenére még az ítéletet sem képesek végrehajtani, ami nem jó ómen és ajánlólevél Navracsics küzdelmeihez. Ráadásul kapott egy újabb puttonyt is a párttársaitól, akik a magyar országgyűlésben megszavazták abbéli óhajukat, hogy az Európai Parlament oszlassa fel önmagát, mert a magyar vezérnek ez az vágya és lázárja. Tudjuk, hogy a demokrácia itt a kerítésen belül egy kiüresedett fogalom, de arra azért utalnék a parlamenti határozat kapcsán, az Európai Parlamentben megválasztott képviselők ülnek, akik nem Orbán bábjai, elzavarni őket tehát a fideszi gőggel bajos.

Hogy úgy mondjuk, lehetetlen. Innen nézvést tehát lefordítva ivói nyelvre az eseményeket, az nem megy, hogy kérjük a pénzt, de mindeközben elküldjük őket az anyukájukba. Mindez csak apró kis adalék Navracsics kilátástalan küldetéséhez. Illetve az sem könnyíti meg a dolgát, hogy ami az Unió legfőbb baja Magyarországgal, a jogállam totális lebontása – annak minden oldalhajtásával -, abban Navracsicsnak tevőleges szerepe volt miniszterelnök-helyettesként, közigazgatási és igazságügyi miniszterként. Úgyhogy belegondolva, Navracsics a saját szarát lapátolja, mert emlékszünk rá ebből a korszakából, amikor közlekedve körüllengte őt a hatalom egyeseknek tán ijesztő, de amúgy köpedelem aurája...

2022. július 20., szerda

SZÁMOLD KI, MENNYIVEL FOGSZ TÖBB REZSIT FIZETNI: ITT AZ ÁTLÁTSZÓ REZSIKALKULÁTORA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.07.19.


Kiszámolhatod, mennyivel növekedhet augusztustól az energiaköltséged. Kalkulátorunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), illetve a gázpiaci szereplő, a Smart Gas Consulting adatai alapján készült...

CSABA LÁSZLÓ: AZ ŐSZI-TÉLI SZÁMLÁK KÉZHEZVÉTELE SOKKTERÁPIÁVAL FOG FÖLÉRNI

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.07.20.


A magyar társadalom rég szembesült már a mindennapjait közvetlenül érintő megszorítással, minél inkább rájátszott a kormánypárt arra, hogy megvédi az emberek anyagi helyzetét, annál durvább lesz az ébredés – mondta a hvg360-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.

hvg360: Nem hátrált meg a Fidesz, Novák Katalin hétfőn aláírta a katatörvény szigorítását. 

Mi célt szolgál az intézkedés úgy, hogy magát az 50 ezres adó- és járulékszintet nem emelték?

Csaba László: A katánál két okból érezhetik magukat rosszul az emberek: az első az új szabály statáriális bevezetése. A rögtönző kormányzati stílus az első pillanattól jellemző a Fidesz-kormányra, így szoktak dönteni a legváratlanabb helyeken és pontokon, lényegében hétfőről keddre. Szerintem itt is az lehetett, hogy valaki kitalált valamit a József Nádor téren, az ötlet megtetszett a miniszterelnöknek és 9 és 12 között bevezette. De ez nincs se végiggondolva, se végigszámolva. Az éven belüli adóváltozás jogbizonytalanságot okoz, másrészt nem is ajánlottak fel helyette semmit.

A katát nyugodtan hívhatjuk államilag engedélyezett adóelkerülésnek, egy jelentős réteg nyilván az indokoltnál kevésbé vett részt a közteherviselésben (például a nyugdíj-, egészségügyi-, iskolarendszer fenntartásában), ezért másokat jobban kell adóztatni, de ezt akkor sem így kell orvosolni.

Ha már egyszer létrejött, és több százezer ember ebben a keretben működik – van, akiknek a túlélés záloga –, akkor nem jogos, méltányos és helyes egyik napról a másikra megváltoztatni.

Novák Katalin meg sem próbálta betölteni az Alaptörvény által biztosított – igaz, korlátozott – ellensúly szerepét, nem küldte vissza a parlamentnek a jogszabályt egy észszerű határidő bevezetését kérve. Pedig nem dőlt volna össze a NER, és Varga Mihály tekintélye sem lenne se nagyobb, se kisebb az eddiginél.

Ami történt, az tovább erősíti a társadalom és a politikai osztály között kialakult szakadékot, és az emberek teljes joggal érzik úgy, hogy a kétharmad úgy viselkedik, mintha bármit megengedhetne magának. Ez nem így van, ezt is üzenik a tüntetések.

hvg360: De nem vezet eredményre, a hídlezárás sem.

Cs. L.: Szerintem senki sem gondolja, hogy a tüntetés hatására Varga Judit majd hamut szór a fejére, amiért nem tartották be a jogalkotási törvényt, vagy Varga Mihály bevallja, hogy már megint előbb léptek, és csak aztán kezdtek el számolni.

Ez inkább az emberek kétségbeesésének a megnyilvánulása. Ezzel szemben a kormány úgy érzi, teljesen rendben van, amit tesz...

GÓRCSŐ ALATT NÉGY KORMÁNYZATI „ENGEDMÉNY” – V. VÉLHETŐEN TÖBBET AJÁNLOTTAK ORBÁNÉK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.07.20.


Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány mindenben engedett az Európai Bizottságnak, majd négy területet sorolt fel, amelyen konkrét „engedményekre” kész. A közbeszerzések, a korrupció, a jogalkotás és az energiafüggés csökkentése az érintett területek, amelyeken konkrét ajánlásokat tettek – tudatta a kormányinfón. Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, merthogy az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. Sorozatunk eddigi négy részében az általunk megkérdezett szakértők mutatták be, hogy „a király meztelen”. Összegzésképpen Horn Gábor úgy fogalmazott a Hírklikknek: „Ha valóban csak ennyi az ajánlat, akkor az nem lesz elég az uniónak, ám a tényleges ajánlat sokkal nagyobb lehet”...

Sorozatunk eddig megjelent cikkei:

I. – Jogalkotás

II. – Az egyszereplős közbeszerzések

III. – Az ügyészi túlhatalom letörése

IV. – Az energiafüggés csökkentése

A CÉLDÁTUM: AUGUSZTUS VÉGE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.20.


Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

A bécsi központú Nemzetközi Sajtóintézet - a médiaszabadság mellett elkötelezett további olyan szervezetekkel együtt, mint például az Európai Újságíró Szövetség, illetve a Riporterek Határok nélkül -, nyilatkozatban üdvözölte a Klubrádió frekvenciája ügyében indított uniós bírósági beadványt.

Az Európai Bizottság lépése megkésett, de fontos jelzés arra, hogy készek jogi eszközöket is felhasználni a független média védelmében – olvasható a közös állásfoglalásban, amellyel arra reagálnak, hogy az Unió végrehajtó intézménye úgy döntött: Magyarországnak az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága előtt kell felelnie azért, mert a Médiatanács 2021 februárjában megfosztotta a Klubrádió független műsorszolgáltató rádiót a frekvenciájától.

Az állásfoglalás kibocsátói szerint a brüsszeli Bizottság döntése, hogy beperli Magyarországot a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatban az uniós távközlési szabályok vélhető megsértése miatt, azt jelzi: a testület egyre inkább kész fellépni a független média, a szólásszabadság és a médiapluralizmus védelme érdekében ott, ahol azok a legnagyobb veszélyben vannak. "Úgy véljük, hogy ez a jogi lépés a demokratikus normák és az uniós értékek lényegét érinti: a sajtó szabadságát, hogy bírálhassa a kormányt, és független módon tudósíthasson, a kormány vagy az állami szabályozó szervek indokolatlan beavatkozása nélkül” – fogalmaznak a közös nyilatkozatban.

Az Európai Bizottság a múlt pénteken jelentette be a kötelezettségszegési eljárás folytatásáról szóló döntését, arra hivatkozva, hogy a Médiatanács "erősen megkérdőjelezhető indokokkal” utasította el a Klubrádiónak a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó kérelmét, valamint "aránytalan és diszkriminatív módon” alkalmazta a szabályokat. Hozzátette, hogy a rádió elhallgattatása "sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített szólásszabadságot”.

Bár a Klubrádió továbbra is működik az online térben, az a körülmény, hogy nincs frekvenciája, a Nemzetközi Sajtóintézet és a vele együtt közös állásfoglalást kiadó szervezetek szerint jelentősen korlátozza hatókörét és befolyását. A nyilatkozatban reményüket fejezik ki, hogy az Európai Unió Bírósága alaposan kivizsgálja ezt az ügyet, és megállapítja, hogy Magyarország megsértette az uniós távközlési jogszabályokat a rádiófrekvenciák tisztességes és megkülönböztetés nélküli elosztását illetően.

Végső soron ez az ügy túlmutat egyetlen rádióállomás helyzetén – áll a nyilatkozatban, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a függetlenség hiányában a Médiatanács központi szerepet játszott a médiapluralizmus jól dokumentált és szisztematikus eróziójában Magyarországon. A Klubrádió egyike azon eseteknek, amikor a frekvenciamegújítási eljárást szelektíven alkalmazták a kormánykritikus műsorszolgáltatók kárára.

Más téma. A Reuters ismerteti Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár nyilatkozatát, miszerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. A hírügynökségi beszámoló kitér arra, hogy a brüsszeli uniós végrehajtó testület szerint a médiapluralizmus és a bírói függetlenség mellett a korrupció is gondot jelent, és hogy ennek nyomán fennáll az EU-pénzek elköltésével való visszaélések kockázata – nem csupán az úgynevezett helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós támogatási keretét, hanem a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési keret egész magyar vonatkozású részét illetően.

Bóka államtitkár most a Reuters jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli Bizottsággal folytatott tárgyalások új szakaszba jutottak, és hogy Magyarország célja az összes még nyitott kérdés lezárása augusztus végéig. Szerinte nincs olyan kérdéskör, amiben ne lehetne megegyezni. Az egyik témával, a mindössze egyetlen pályázóval lebonyolított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megerősítette, hogy az ilyen ügyek arányát Budapest kész 15 százalékig leszorítani. Nullára azért nehéz lemenni, mert bizonyos területeken csak egyetlen komoly pályázó akad – magyarázta Bóka János.

A hírügynökség megkérdezte minderről az Európai Bizottságot is, de onnan nem kapott reagálást.

Végül röviden felhívom a figyelmet a Die Zeit német magazin honlapján megjelent vendégkommentárra, amelyben Markus Beeko, az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet németországi részlegének a főtitkára ír arról, hogy a kémszoftverek iparága az autokrata kormányzatok nagyhatalmú szövetségesévé vált, az ilyen szoftverekkel való üzletelés fölött képtelenség ellenőrzést gyakorolni. Egy évvel a Pegasus-leleplezések után az ügynek nincs szinte semmilyen következménye – állapítja meg. Mint írja, annyit már tudni, hogy a Pegasust több mint húsz állam vásárolta meg – ezek közt megemlíti Magyarországot is -, ám hozzáteszi, hogy a Pegasus csak a jéghegy láthatóvá vált csúcsa, és vannak más kémszoftverek is, mint például a Cytrox észak-macedón cég Predator nevű terméke, amit legutóbb egy görög újságíró mobiltelefonján észleltek...

HÁNY CIGÁNY ÉL MAGYARORSZÁGON?

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.07.19.


315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?


Hány cigány él ma Magyarországon? Nem tudjuk. Miért nem tudjuk? Hiszen rendelkezésünkre állnak a legutóbbi, igaz, immár több mint tízéves népszámlálás adatai, és nagyjából ez az egyetlen olyan felmérés, ami azt kérdezi az emberektől, hogy minek vallják magukat. A számokból pedig világosan látszik, hogy 2011-ben 315 583 ember vallotta magát romának.

Csakhogy az a helyzet, hogy az országban először a 19. században végzett nagyívű „cigányösszeírás” és a 20-21. század romákat felmérő kutatásai is rendre több százezer emberrel többet számoltak össze, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. A számok közötti szakadék ékes példája a romák magyarországi helyzetének, és itt nem csak arról van szó, hogy valószínűleg jóval többen gondolják magukat romának, mint amennyien ezt be is vallják. Amikor a kutatók azt is a romák közé sorolják, akit a környezete annak tart, arra hivatkoznak, hogy az előítéletek miatt fontos tudni, kiket tekint a többség romának, hiszen őket szegregálják az iskolákban, nekik nem adnak ki albérletet, őket nem engedik be az esti szórakozóhelyekre, magyarán a romáknak vélt emberek nagy részét így vagy úgy, de diszkriminálja a többségi társadalom.

Márpedig ha tudni akarjuk, hogy mekkora problémával állunk szemben, nem elég azt tudnunk, hogy kik azok, akik romának vallják magukat, hanem tudni kell a vélelmezett romák számát is...

HA AZ EURÓPAI PARLAMENT ELLENŐRIZNI MERI AZ ORBÁN-REZSIMET, AKKOR FEL KELL OSZLATNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.07.19.


Az ellenzék legnagyobb bűne az, hogy miután résztvesz egy előzetesen elcsalt, egyenlőtlen feltételek mellett zajló választáson, majd begyűjti az előre beállított kétharmados vereségét, bevonulnak a parlamentbe, ahol egy demokratikusnak látszó színjáték keretében legitimálják a rendszert, az önkényuralmi törvényhozást, amely egy diktátor önkényeskedéseinek és törvénytelenségeinek adja a törvényesség hamis látszatát. Egyebek mellett Orbán európai szemétkedései mögé állítják azt a hamis látszatot, hogy ezt nem egy diktátor, hanem a magyar parlament akarja.

Orbán utána erre hivatkozva állítja az Európai Unióban, hogy ő nem tehet mást, meg van kötve a keze, ugyanis a “magyar parlament” által hozott határozat őt kötelezi, ez pedig a magyar nép akarata. A magyar népnek ehhez semmi köze, a “magyar parlamentnek” is csak annyi, hogy a csaló választáson létrehozott mindenkori kétharmados többség parancsba kapja, hogy szavazza meg, amit Orbán akar, és ehhez adja a törvényesség és a demokratikus eljárás hamis látszatát az ellenzék.

Ez az arcátlanság már odáig tart, hogy a “magyar parlament” megszavazza, hogy szűnjön meg az Európai Parlament, amely az európai demokrácia egyik kulcsa, mert az ellenőrzi és kritizálja Orbán fasiszta rendszerét. Ehelyett legyen egy olyan európai parlament, ahova Orbán delegál embereket, akik mindenben vétójoggal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nem születhet semmilyen döntés Orbán akarata és támogatása nélkül Európában. A magyar fasiszta diktatúra, a jogállamiság totális lebontása pedig nem kritizálható és nem szankcionálható.

Angela merkel bűne és az EU többi tagországának bűnös engedékenysége, hogy Európa első fasiszta államának diktátora már olyan arcátlan, hogy nyíltan az európai demokrácia, a jogállamiság ellen támad, és a magyar fasiszta diktatúra normáit és kontrollját kiterjesztené az európai intézményekre is. Nem az Európai Parlament kontrollálná Magyarországot, a magyar diktatúrát, hanem Magyarország és a fasiszta magyar állam kontrollálná az Európai Parlamentet. Mindezt a “magyar parlament” írja elő saját diktátorának, hogy ezt kell képviselnie, nem tehet mást...