ORBÁN REJTEGETI, HOGY CSŐDBEN VAN AZ ORSZÁG, A NER-KÖZELI CÉGEK MIATT - AZ MNB VESZTESÉGEIT MÁR NEM TUDJÁK KIFIZETNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.27.

Orbán megpróbálja elrejteni az emberek elől, hogy fizetésképtelenné vált a magyar állam, mert nem tudja kifizetni a tulajdonába tartozó Magyar Nemzeti Bank veszteségeit. Az MNB vesztesége a magyar állam vesztesége. Ennek a veszteségnek az összege, amit nem tudnak kifizetni, a magyar állam hiánya. Aki nem tudja a kötelezettségeit teljesíteni, mert nincs annyi pénze, az csődben van. Márpedig ez a helyzet, Magyarország csődbe jutott. Orbán úgy próbálja ezt eltakarni az emberek elől, hogy elválasztja az MNB-nél felhalmozott veszteséget a magyar államtól, ami abszurd.

A Magyar Nemzeti Bank 2300 milliárdos vesztesége nem független a magyar államtól. Az a magyar állam vesztesége, mert a költségvetésből már nem tudják kifizetni. Ez az államcsőd. Az MNB tulajdonosa a magyar állam, az MNB vesztesége a magyar állam vesztesége, amit a törvény szerint az államnak kellene betenni, de nincs rá pénze. Orbán ezért úgy tesz, mintha az MNB vesztesége független lenne az államtól. Azt gondolja: elég, ha az MNB veszteségeit nem írják bele az éves költségvetésbe, és akkor nem látszik a hiány. Hamisítással, csalással, trükközéssel becsap mindenkit.

2300 milliárd forint bődületesen sok pénz. Egyszerű ember ezt úgy tudja elképzelni, hogy a magyar lakosság bankokban elhelyezett teljes megtakarítását 6-7 ezer milliárdra becsülik. Ehhez képest kell elképzelni, mekkora veszteséget tapsoltak ezek össze a hozzá nem értésükkel, a rossz döntéseikkel, a pazarlásaikkal és a lopásaikkal, ahol a hitelek bődületes kamatait az MNB fizette, és nem a hitelezett NER-közeli cégek, akik csak nyertek rajta. Közönséges tolvajok ezek, akik szétlopták az országot. De haladjunk sorjában.

A veszteséget eldugják az MNB-ben

A fekete-fehér helyzet ez: a törvény szerint a magyar államnak az egyszemélyes tulajdonában levő Magyar Nemzeti Bank veszteségeit ki kellene fizetnie, de nem tudja, mert nincs rá pénze. Csődbe jutottak. Ezt egy önkényes törvénymódosítással akarja Orbán elleplezni, hogy ne kelljen a magyar államnak saját nemzeti bankja veszteségeit kifizetnie, hogy ne derüljön ki a csőd. Ezzel leválasztja magáról saját veszteségeit, eldugja az MNB-ben, mintha az nem lenne, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Mintha az a Magyar Nemzeti Bank magánügye lenne. De nem az.

Ha Orbán betartaná a törvényt, és kifizetné az MNB veszteségeit, akkor a költségvetésben akkora hiány keletkezne, hogy vagy hadiállapotnak megfelelő brutális megszorításokra lenne szükség, de ha az sem elég, akkor az állam más kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni. Nem tudna fizetni a hitelezőinek, a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak, stb., amitől nyilvánvalóvá lenne a csőd. Így azonban a csődöt megpróbálják eldugni az MNB-ben, az ottani veszteséget leválasztani és elkülöníteni a költségvetéstől, mintha az nem létezne.

Azt játsszák el, mintha a magyar állam rendben lenne, a magyar állami költségvetés stabil lenne, attól függetlenül van az MNB vesztesége, amihez nekik semmi közük. Azt majd az MNB megoldja. Miközben az MNB vesztesége a magyar gazdaság csődje miatt halmozódott fel, mert a forint stabilizálása érdekében olyan kamatterheket kellett vállalniuk, ami iszonyú veszteségeket okozott. Úgy is lehet mondani, hogy amikor választani kellett, akkor valójában az MNB-be „csoportosították át” az állam veszteségét, hogy elrejtsék azt. Úgy csinálták, hogy a veszteség ott jelenjen meg...

ITT OLVASHATÓ

POLÓNYI ISTVÁN: MAGYARORSZÁGON A FIDESZ MIATT NEM LESZ VILÁGSZÍNVONALÚ EGYETEM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.27.

Szerdán este 126 ezer diák örült vagy sírt, aszerint, hogy felvették-e arra az egyetemre, főiskolára, ahová jelentkezett. Polónyi István oktatáskutató szerint a választásnál a legkisebb szerepet az játszik, hogy valamilyen egyetemi rangsorban hányadik az adott intézmény. A választást valójában ugyanis a szocioökonómiai háttér határozza meg. Mint mondja, az oktatáspolitika igazából többtényezős játék, nagyon fontos szerepe van benne a régiók politikai lobbijainak. Emiatt a kihelyezett tagozatok száma nőni fog, ugyanakkor semmi esélye annak, hogy Magyarországon lesz világszínvonalú egyetem.

A fiatalok figyelik az egyetemi rangsorokat, számít ez abban, hogy melyik intézményt választják?

Erre viszonylag egyszerű válaszolni, mert vannak ilyen kutatások, de ez a kérdés azzal is összefügg, hogy mire szolgálnak ezek a rangsorok. A kutatásokból az látszik, hogy a tanulók egy része valóban figyeli a minőséget, az indikátorokat, az elismertséget. Másik részük az ismerősök, barátok véleménye, esetleg intézményi reklámok alapján választ. Egy harmadik csoport az intézményi életet figyeli, azt nézi, hol lehet jól szórakozni. A negyedik csoportba tartozók pedig – azok, akik gazdaságilag nehezebb helyzetben vannak – a kollégiumok és a jó közlekedés lehetőségeit nézik. A nemzetközi rangsorokat a diákok maximum két százaléka olvassa. De nem is csoda, hisz' mit lehet abból kiolvasni, hogy a Műegyetem egy rangsorban a 800. helyen van. Vagyis igazából ezeknek a nemzetközi rangsoroknak nincs jelentőségük...

ITT OLVASHATÓ

KÖZPÉNZMILLIÁRDOK IS VANNAK A TIBORCZ ISTVÁN FELÉ ÁRAMLÓ VAGYON MÖGÖTT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.07.27.

„A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”

A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.

A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.

Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?

Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:

- Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.

- A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.

- Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.

- A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.

- Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.

- Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.

- A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.

A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.

Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat* mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.

Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.

A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.

Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben...

ITT OLVASHATÓ

TUSNÁDFÜRDŐI ÁLMOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2023.07.25.

A Tusnádfürdőn összetákolt pódiumnak, melyre évente egyszer - az úgynevezett Úrfelmutatáskor - felmászik a Vezér, négy lába van.
Ebben különbözik a Vezértől, akinek csak kettő, de legalább mindkettő aranyból, habár ellenfelei szerint csak szépen kiszidolozott rézből vannak azok, imígyen hasznosítva az ősi tradíciókat.
A piedesztál négy pillére, melyre a szeretett Vezér és Kancellár évente szent buzgalommal felmászik a neonacionalizmus/sovinizmus, a revansizmus, a Kárpát-medence magyar szupremáciájának álma és a vélelmezett magyar kultúrfölény.
Csupa-csupa Horthy korabeli idea, icipicit a korhoz igazítva, de lényegét tekintve ugyanaz, melyet Klebelsberg Kunó hirdetett anno, a múlt század első harmadában.
Hát így vagyunk ma, miközben a világ forrong, egy új népvándorlás, meg a mesterséges intelligencia áll a kapunk előtt, mi meg elvesztettük a világ megértésének fonalát száz évvel ezelőtt.

Igaz, a mai nacionalizmus csak megszokásból emlegeti a kommunistákat, mint ellenfelet, helyette a globalizáció a fő ellenség, meg a brüsszeli bürokraták, a migránsok és a mások, legyenek azok bárkik, akik nem mi vagyunk.
Habár ez a "mi" is állandóan változik, hol mi fiatalok, hol mi polgárok, hol meg mi, hazafiak vagyunk, mikor éppen nagyon magyarok (mint tudjuk, három magyar = egy sváb, egy zsidó meg egy cigány...) vagyunk.
A szűkebb Kárpát - medencét se vagyunk képesek megtölteni, 2050-ben - holnapután - nyolc és félmillióan leszünk, tíz aktív dolgozóra öt nyugdíjas fog jutni, ennek összes gazdasági-társadalmi következményével együtt.
És azt se lehet ma pontosan prognosztizálni, hogy a munkaképes korú lakosságból hány embernek lesz munkája.
Ma azt jövendölik, hogy a munkahelyek negyedét automatizálja a mesterséges intelligencia, aztán ugye itt a klíma változás is, a fene tudja, elég lesz-e a problémák megoldásához a csodálatos feeling, mely szerint mi magyarok vagyunk.


De egyelőre úgy tűnik, hogy a pökhendi beképzeltség és kivagyiság legyűri a józan észt, Nagyurunk előszeretettel provokálja azokat az országokat, melyek párszázezer magyaar túszt mondhatnak állampolgáruknak, hadd örüljön a magyar, hogy milyen bátrak vagyunk!
Mígnem egyszer csak meg nem jelennek mondjuk a Zsil-völgyi bányászok, elbeszélgetni székely véreink beilleszkedési nehézségeiről.
Nopersze az is valami, hogy Románia húsz miniszterelnököt fogyasztott el az alatt az időszak alatt, míg mi ezt az egyet amortizáljuk - vajh melyik ország demokratikusabb?.
Egyébként sikeresen amortizáljuk, hiszen már úgy néz ki, mint Shrek, csak nagyobb a hasa és kevésbé rokonszenves.
Ő bizonyára érdekes kísérletnek tartja, hogy tesztelje - még mit engedhet meg magának egy másik állam területén.
Ez dicséretes a tudomány szempontjából, de könnyen úgy járhat, mint az álruhás brahmaputrai maharadzsa, aki mire kiderült mekkora nagyúr is ő, kapott már száztizenkét pofont...
Ami azt illeti, a móc kecskepásztorok béketűrő népség, de láttunk mi már puliszkát robbanni.
Én még fel se igen rónám nekik, hiszen ha a lakásodba meghívás nélkül beballag évente egyszer a szomszéd Józsi, felugrik at ebédlőasztalodra, letolja a gatyáját, majd odacsinál a damasztabroszra, te is elkezdenél idegeskedni - talán...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY SZÁMÁRA AZ OKTATÁSI RENDSZER = A GYEREKMEGŐRZÉSSEL (1. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.24.

Úgy tűnik, megpecsételődött Magyarország és a ma iskolába járó fiatalok jövője. A Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően, a végzősök nemcsak Nyugat-Európában nem tudnak majd a munkaerőpiacon elhelyezkedni, hanem Ázsiában sem. Már nem csak Japán, vagy az irigyelt „kistigrisek” (Koreai Köztársaság, Tajvan, Szingapúr, Hongkong), hanem a vietnámiak is előttünk járnak. A magyar iskolarendszer pedig még mindig abban a csapdában vergődik, hogy a társadalmat szűk elitre, és széles cselédrétegre osztaná.

A magyar szülők, pedagógusok diákok irigykedve olvashatják, hogy szárnyal a vietnámi oktatási rendszer. Az ázsiai ország gyerekei a világ egyik legsikeresebb oktatási rendszerében tanulnak, amit az olvasás, a matematika és a természettudományok nemzetközi felmérésein elért kiemelkedő eredmények is tükröznek. A Világbank legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a vietnámi diákok a tanulási eredmények összesítésében nemcsak a malajziai és thaiföldi, hanem a több mint hatszor gazdagabb brit és kanadai tanulóknál is jobban teljesítenek. Ráadásul az országon belül nem mutatkozik meg olyan mértékű egyenlőtlenség – regionális és nemi szinten – a diákok eredményeiben, mint máshol. Minderről az Economist nyomán a Privátbankár számolt be.

A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy a siker kulcsa a tanárokban a keresendő – akik nem feltétlenül képzettebbek másoknál, hanem egyszerűen hatékonyabbak. A vietnámi tanárok azért végzik jól a munkájukat, mert az állam jól bánik velük, gyakran továbbképzésre mehetnek és kötött tanterv helyett jelentős szabadságot kapnak arra, hogy az órákat érdekesebbé tegyék. A regionális egyenlőtlenségek leküzdése érdekében az elmaradott területeken dolgozó tanárokat jobban megfizetik, értékelésük pedig a diákok teljesítményén is alapul. Azokat, akiknek a tanulói jól teljesítenek, „tanári kiválóság” címekkel jutalmazzák...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ OKTATÁSPOLITIKÁJA BEZÁRJA A MOBILITÁS KAPUIT (2. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.26.

A Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően, a magyar oktatás már nem csak a nyugati országokétól, nem csak az „ázsiai kistigrisekétől”, hanem még a vietnámitól is lemaradt – írtuk cikkünk első részében. Most feltárjuk azokat az okokat, hogy miért is nem elég a tíz év után „leváltott” magyar pedagógus életpálya a jobbításhoz, és milyen kedvezőtlen változások történtek 2010 óta, vagyis mióta a Fidesz irányítja az oktatást.

Nem minden a jogállás. Vagy mégis?

Az Orbán-kormány kommunikációja szerint a pedagógusok jogállásának megváltoztatása – státusztörvény – a tanárok érdekeit szolgálja, a „tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást”. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint a státusztörvénnyel egyrészt a közalkalmazotti kiadásokat akarják lefaragni, másrészt egyúttal fegyelmezni akarják a renitens pedagógus társadalmat. Ha kikerülnek a közigazgatási besorolásból, akkor lényegesen gyengülnek a jogaik is.

Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter kijelentette, a státusztörvény azt a célt szolgálja, hogy segítsenek a pedagógusok tekintélyének visszaállításában. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár abban bízik: „mindenki tapasztalni és látni fogja majd, hogy igenis működőképes struktúrát hoztunk létre, amiben benne van az, hogy középtávon jelentősen javuljon a pedagógusok foglalkoztatási környezete, ezáltal pedig javuljon a köznevelés minősége.”

Ám a Fidesz nem először hoz létre új pedagógus életpálya-szabályozást. Egy pillanatra tekintsünk vissza az első (2013) ilyen „kormány-akcióra”, ami akkor „csodafegyvernek” nevezte a pedagógusok életpályájának akkori szabályozását, amit most, tíz év után le is váltottak.

Az akkor még létező edupress.hu azt írta 2014. június 12-én: „az elmúlt év szeptemberében vezették be a pedagógusok előmeneteli rendszerét, amelynek kidolgozása során az Oktatási Hivatal (OH) szakemberei a külföldön évek óta működő oktatási minőségbiztosítási rendszereket is figyelembe vették. (…)

A pedagógusok minősítési rendszeréhez kiadott útmutató szerint a minősítési rendszer az életpályamodell központi eleme, működtetésének előnyeit pedig már évekkel ezelőtt felismerte a fejlett és a fejlődő országok nagy része. Éppen ezért a hazai rendszer kidolgozását a szakemberek részéről sokoldalú, sokéves kutatómunka és alapos vizsgálat előzte meg, melynek során többek között tizenegy ország (Anglia, Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok) minősítési rendszereit vették górcső alá. Az a példa, amelyből a legtöbbet merítettek a hazai koncepció megalkotói, az angliai. Innen ered a folyamatos szakmai fejlődés, az élethosszig tartó tanulás elve, amely az értékelési rendszerrel és az életpályamodellel is összefügg. (…) Az előmenetel ebben a rendszerben olyan tényezőktől függ, mint a pedagógiai attitűdök (olyan értékek, elkötelezettség amelyek a pedagógustól elvárhatóak), a pedagógiai ismeretek és a tudatosság, illetve a szakmai képességek. (…) Hazánkban a különböző fokozatok elérése nemcsak a magasabb presztízsű szakmai feladatok ellátását, hanem a fizetésemelést is maga után vonja – ez utóbbiban különbözik a rendszer a külföldi példáktól.”...

ITT OLVASHATÓ

VASÚTI VONALBEZÁRÁS: „ELSORVASZTJÁK, RÁMONDJÁK, HOGY GAZDASÁGTALAN, BEZÁRJÁK, EZ MEGY”

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2023.07.26.

Augusztus 1-től jármű- és személyzethiány miatt tíz vidéki vasúti mellékvonalat bezár a MÁV. Az utolsó körös vonatok egyikén, a Karcag és a Tisza-tó között közlekedő öreg Bzmot motorvonaton – ahogy a helyiek becézik ugráló mozgása miatt, a Pattinkán – mi is teszünk egy kört, és megnézzük, mit szólnak az intézkedéshez a térségbeliek. Nagyjából ezt:

- „Elsorvasztják, rámondják, hogy gazdaságtalan, bezárják.”

- „Elvették a falvaktól a postát, a takarékszövetkezetet, most a vasutat, mi lesz így?”

- „Lópikula lesz itt, nem pótlás.”

A felújított karcagi vasútállomáson ténfergünk, ahol már az indulási időpont előtt fél órával az egyes vágányon áll a nevezetes motorvonat: a Bzmot. Dízelmotorja magabiztosan dohog.

Az állomásépület körül alig van fa, a hőségben dönti a meleget a járda, úgyhogy jobb lesz behúzódni a váróterembe. A bejárati ajtó fotocellás, a jegykiadó hölgy udvarias, de kérdésemre, miszerint van-e a környéken valami büfé, közli: az nincs...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ILLIBERALIZMUS ALKONYA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.26.

Nem szeretne az ember a lombrosóság hibájába (bűnébe) esni, de Orbán Balázs feje valami idvezült debilitást mutat, midőn az Alapjogokért Központ nagyformátumú kiadványát népszerűsíti. Feltartott hüvelykujj, bamba mosoly, s mindezt a jobboldali szellemi, de legfőképp erkölcsi fölény nevében. Mint annak az üzenete, hogy na, most úgy odacsaptunk az ellenségnek, hogy ebből az ütésből felállni már képtelen, és minimum behúzott farokkal (szőrét hullató vidéki róka) sompolyog el a küzdőtérről lehajtott, megszégyenült fejjel.

Nem éppen. Orbán Balázs a nagyobbik (zsírosabb, súlyosabb) Orbán politikai igazgatója, takarjon ez a hivatal akármit is, lényege azonban az ostoba szervilizmus, az önfeladás, és a kötelező eszme kétségek nélküli szolgálata. Az ilyesmi soha nem vezet jóra, ha az ember megszűnik gondolkozni, akkor olyan lesz, mint hősünk, bár azt nem akarnám mondani, csak rá kell nézni, holott de. Ez a kisebbik Orbán ezúttal azért csinált hülyét (vásári majmot) magából, mert az Alapjogokért Központ közpénzből egy könyvnek nevezett valamit adott ki.

Állított elő. Inkább ez a frappánsabb megfogalmazás, mert olyasmiről, aminek tartalma nincsen, csak formája, nehéz frappáns értékelést írni, s igazából nem is lehet. Ilyképp szükségszerűen a jelenségről lehet mesélni, a kiadványban megbúvó morális, intellektuális nihilről, ami ráadásul még attól is terhes, hogy humorosnak lett szánva. De mit várjunk egy olyan csapattól, amelynek ebbéli készségeit egy baginacsa páros képviseli, és ezzel mindent el is mondtunk. Az a vicces az egészben, hogy azt hiszik, ez vicces.

És ez a téveszme látszódik Orbán Balázs bamba vigyorán is. De nem feszítem tovább a húrt, hősünk feltartott hüvelykujjal mutatja be a lehengerlő műalkotást, ami nem egyéb, mint Michael J. Knowles amerikai konzervatív politikai kommentátor most megjelent Miért is szavazzunk a libernyákokra? című könyve. Ez a „könyv” 245 teljesen üres oldalt tartalmaz, ami lehengerlő – és sárba taposó – közlés arra utalna a maga lehangoló módján, nincs olyan dolog, amit a „libernyákokkal” kapcsolatban vonzónak vagy értéknek lehetne tekinteni.

A „libernyákok” tehát nincsenek is ebben a megközelítésben, azaz előttünk áll, midőn az illiberalizmus elérte ormait, teljesítőképességének csúcsát, ami nem egyéb, mint a puszta tagadás. Hogy mit tagad, azt hosszan lehetne részletezni, ám, ha egy szóval lehetne utalni rá, mint ami a liberalizmus lényege, akkor a szabadság az, amire nem létező megvetendőként tekint. De azt sem tudjuk, mit kínál helyette, mint egyedül üdvözítőt, mert erről nincsen tudomásunk, hacsak nem a régi fideszes szlogent: „folytatjuk”.

Ám, mint emlékezhetünk, akkoriban, amikor ez volt az a hívás, amely a bávatagokat szavazni szólította, egy büdös szó nem esett arról, mit is akarnának folytatni. Azaz, a liberalizmus úgymond eltörlése után nem kínált semmit, ami annak értékei helyébe lépne, csak a puszta, öncélú hatalmat, de ezt így bízvást nevezhetnénk akár a totális nihilnek is. S ha Orbán Balázsra nézünk, ez az üresség látszik a bamba képén, és még büszke is rá. Esszenciájuk a rombolás, és mindezt hangosan teszik, harsonaszóra mintegy, az illiberalizmus így menetel a semmibe.

ITT OLVASHATÓ

FORRADALMÁR HÓZENTRÁGERBEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.23.

Mindaközben, hogy a kedves vezető Tusványoson épp 2030-ig nézett előre az általa uralni kívánt jövőbe, ezer kilométerre tőle, felcsúti, avas szagú hajléka előtt megjelent egy búsképű lovag. Egy magányos hős, egyszemélyes forradalmi hadsereg, és berendezkedett a ház előtt. Takaros kis koporsót cíhölt oda, fekete drapériával letakart emelvényre tette, s mellette fehér ingben és hózentrágerben vigyázzba vágta magát, így örökítvén meg az utókor számára a demonstrációt, amit az arra járó verebeken, illetve később zsandárokon kívül senki sem nézett. Esetleg még az Isten a nagy kék ég mögül.

Mire így elrendezkedett, az, akinek az üzenetet fogalmazta a messzi vidéken már oda jutott, hogy jövőre majd már 2040-ig tekint előre hatalmában, mintha nem lenne idő, mintha egyáltalán nem tartana attól, hogy zsírban tocsogó szíve váratlanul felrobban. Attól meg pláne nem, hogy megindul a birnami erdő, mert sérthetetlen burokban érzi magát, amire – valljuk meg – minden alapja meg is van. A román erdő közepén sem kellett attól tartania, hogy netán kifütyölik, beléfojtják a bamba szavait, már ott is zsandárokat rendeltek oda, hogy a cirkusz zavartalan lehessen, ami gesztust aztán levélben meg is köszönt a helyieknek.

Mindeközben Felcsúton a mesélő nevű Keresztény Zoltán a koporsó mellől, fehér ingben, hózentrágerben és vigyázállásban mesélte el, hogy siratja a magyar fiatalságot, ahogyan a koporsó felirata is mutatta. Ilyképp az a gyászos jövő sejlett fel előtte, ami 2030-ig, vagy azon túl, 2040-ig vár reánk, s amit a jelek szerint Orbán háborítatlan hatalomban óhajt tölteni, feledve a saját hazug fiatalságát. A Nagy Imre újratemetését, az ottani üres koporsókat, amelyekre képletesen rátaposva kezdett el törtetni a hatalom felé, ahová az ország vesztére meg is érkezett, és az istennek sem akar onnan távozni.

Védelemre rendezkedett be. Védik őt a fogdmegek, mert mint ahogyan a Karmelitánál megjelentek a kordonbotókat és diákokat abajgatni, könnygázzal fújkálni, azonmód mentek a koporsó mellett feszítő Keresztényhez is, hogy ellene „gyülekezési joggal való visszaélés” miatt eljárást indítsanak. Álmos szombat volt amúgy Felcsúton, az utcán egy lélek sem, a gazda, akinek a háza előtt strázsált a tiltakozó ember, mint láttuk, nagyon messzire volt. Keresztény tehát az ég egy világon senkit nem zavart, nem akadályozott semmiben, még csak meg sem lehetett rajta botránkozni a fehér ingében és hózentrágerében.

Rá nem mondhatják, hogy csőcselék, mint a karmelitások, őt nem vezette félre a dollárbaloldal, bár, ha belegondolunk, abba még bele lehet kötni, ki finanszírozta a snájdig kis koporsót, ami jószágok manapság olyan drágák, hogy alig is futja rá Orbán országa népének. A népeknek ennek – és sok másnak – ellenére a vezérrel baja nincs, sőt, rajongva szereti, miközben a kedves vezető épp szíjat hasít a hátából. De nem lehet mindenki tökéletes, nem tudhatja, mi a jó neki, leginkább az, amit azt mondanak. Harc, megvédés és cirkuszi dobok, zacskó krumpli farháttal, este mise, reggel semmi se. Hullaszag. Ilyen szemüvegen keresztül nézzük hősünket.

A kitartását csodáljuk, a sziszifuszi munkát, hiszen nagy valószínűséggel tisztában van azzal, semmire – illetve még arra sem – megy az akciójával. Rá nem igazán figyelnek, a NER hangadói kiröhögik, akikért a szíve fáj, azok pedig tudomást sem vesznek róla. Hősiessége tehát kilátástalanságában rejtőzik, voltaképp az erkölcsi tartás az, ami egyedül a javára írható, viszont a jelenlegi helyzetben ennél több nincsen. Ennél hatalmasabb tett nem létezhet. Főleg, ha látjuk a Tusványoson sündörgő ellenzékieket, zenészeket, és minden olyan elemet, akik addig sem jutottak el, hogy nem közösködünk a gonosszal.

Hanem lehetőleg távol tartjuk tőle magunkat szavainkban, tetteinkben és hallgatásunkban is. Ám, ha így folytatom, akkor ebből ima lesz, amit viszont nem akar az ember, mégpedig egyáltalán. Keresztény a mi McMuprhynk a Kakukkból, aki legalább megpróbálta, viszont nincs körüle néma indián, sőt, ha ránézünk a felcsúti dácsa előtt készült portréra, Keresztényből úgy süt a magány, mintha Buendia volna a Száz év magányban. De azért állt ott, és hiába szólították fel a zsandárok, vigye el a nyüves kis koporsóját, erre ő hajlandó nem volt, és ebben ki is merült a forradalmi aktus. Viszont nem irigyeljük őt.

Nem azért, mert akkor és ott súrlódása volt az Orbán seggét védő hatalommal, hanem ami ezután következik. Nagy valószínűséggel, mivel egyedül van, levadásszák NAV-val, Megafonnal, akármivel. Keresztény immár megrókásodott, hull a szőre, és izmai is lazulnak. Így ível viszont történelmünk koporsótól koporsóig immár harmincnégy évet átölelve, s megmutatva, hová jutottunk, ahová nem is indultunk egyáltalán. Keresztény autóját ott helyben átkutatták, hogy érezze azt a törődést, ami majd vár rá a jövőben, s ahogy elnézem a kommentszekciót, örülnek a frissen született hősnek. Viszont ennél többre nem futja. Tényleg Buendia, akit látunk.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG LETT AZ UNIÓ MÁSODIK LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGA, ÉS EZT ORBÁNÉK HOZTÁK ÖSSZE – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.07.21.

Róna Péter, Csaba László, Inotai András, Lányi András és Bojár Gábor az ország helyzetéről – a Kompország nyári szünetének idejére válogatásokat készítettünk az első fél év adásaiból. Az első részben a Róna Péterrel, Csaba Lászlóval, Inotai Andrással, Lányi Andrással és Bojár Gáborral készült interjúk részleteit láthatják. 

00:34:00 Inotai András 

00:12:11 Csaba László 

00:22:49 Róna Péter 

00:36:03 Lányi András 

00:46:35 Bojár Gábor

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN VIKTOR 2030-IG SZÓLÓ TERVEKET VÁZOLT FEL TUSVÁNYOSON

TELEX
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, CSEKE BALÁZS
2023.07.22.

Szombat délelőtt az erdélyi Tusványoson tart beszédet Orbán Viktor, az eseményt a helyszínről közvetítjük. A miniszterelnök beszédét román tüntetők zavarnák meg, a korábbiaknál komolyabb készültség van...

ITT OLVASHATÓ

NYILVÁN ÉLNEK FIATALOK MAGYARORSZÁGON, DE MIÉRT NEM ÁLLNAK ÖSSZE ÖNÁLLÓ TÖRTÉNELEMALKOTÓ ERŐVÉ?

NÉPSZAVA
Szerző: KARIKÓ SÁNDOR
2023.07.16.

Minden kreativitásukat elvesztik, mert azt tapasztalják, itt nem a tehetség, a szorgalom és a szakma józan szempontja az elsődleges kritérium az előbbre jutáshoz, hanem az adott politikai hatalomhoz való lojalitás.

Az ifjúság-témában mindenki illetékes, „szakértőként” nyilatkozik, éppúgy, mint a futballról. Ám igazából nincs megoldva az ifjúsági kérdés. A szaktudományokban, még inkább a közgondolkodásban fölöttébb megosztott a fiatalok megítélése, és bizony gyakran találkozhatunk előítéletekkel, heves indulatokkal. Már abban az alapkérdésben sincs egyértelmű és egyöntetű állásfoglalás, hogy egyáltalán miért kívánatos, vagy inkább szükséges magáról az ifjúságról beszélnünk, vitatkoznunk, illetőleg komoly(abb) vizsgálatokat folytatnunk. Az alábbiakban hadd próbáljak válaszolni erre a magától értetődő, sokunkat izgató, mégis kevésbé átgondolt kérdésre.

Mintha egy megrögzött idős ember vagy szülő fakadna ki az ifjúság ellen: „A mai fiatalok szeretik a luxust, a fényűzést, rossz a modoruk, megvetik a tekintélyt, ellentmondanak szüleinek, nem tisztelik az idős embereket, fecsegnek akkor, mikor dolgozniuk kell, keresztbe teszik lábukat és zaklatják tanáraikat.” Alaposan meglepődünk, amikor kiderül, e dörgedelem nem manapság fogalmazódott meg, hanem csaknem két és fél évezreddel ezelőtt, és Szókratész nevéhez fűződik. Joggal kérdezhetjük, mire következtethetünk e roppant régen született mondásból? Arra mindenképpen, hogy a fiatalok és a felnőtt (továbbá az idős) emberek között mindig is voltak, vannak és lesznek különféle nemzedéki különbségek.

Ezzel kapcsolatban szeretnék emlékeztetni egy magyar adalékra is: Móricz Zsigmond írja a Rokonokban az 1930-as években (mellékes szál, de témánk szempontjából fontos megállapítás): „A mai fiatalság nekem úgy tűnik fel, mintha nem is a mi gyermekünk volna. Egészen más a gondolkodásuk, más az ízlésük, más a hazafiságuk. Ha van…”

Úgy tűnik tehát, a nemzedéki ellentétek és konfliktusok végigkísérik társadalom és ifjúság viszonyának történetét.

Ez alapigazság, amivel mindnyájunknak meg kell békülnünk. Általános összefüggésről van szó, amely bizonyos értelemben függetlenül létezik a konkrét társadalmi tértől és időtől. Nagy kérdés viszont, hogy vajon megállhatunk-e a fenti kijelentésnél, és nem indokolható-e annak továbbgondolása? Azt szeretném ajánlani, vigyük tovább a gondolatsort!

Röviden időzzünk el azon, hogy döntően mi határozza meg a mindenkori történelem és az ifjúság közötti viszonyt, amely – ha nagy léptékben is – már konkrétan változik. Több szakaszban mutatja meg alakzatait...

ITT OLVASHATÓ

300 ÉVE TERVEZGETIK A DUNA ÉS A TISZA KÖZÉ MAGYARORSZÁGON, MÉGSEM ÉPÜLT MEG SOHA, MI AZ?

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.07.22.

„A vízügyi szolgálat a legnehezebbek közé tartozik s rendkívüli egyéni felelősséggel is jár. Éppen ezért a legtöbb államban különleges intézkedésekkel igyekeznek biztosítani, hogy a fiatal mérnöki generációnak csak a színe-java kerülhessen be az állami vízügyi igazgatáshoz. Hazánkban, sajnos, vízügyi szolgálatunk mostoha viszonyai folytán a fiatal nemzedéknek agilisabb, élelmesebb része újabban a kevesebb felelősséggel járó és jobb megélhetést biztosító pályákon kezd elhelyezkedést keresni. Ha e tekintetben nem történik változás, lehetetlen lesz elkerülni, hogy a munkálatok végrehajtásánál hibák, hibás intézkedések is ne történjenek” – panaszkodott Sajó Elemér vízépítő mérnök 1931-ben a Vízügyi Közleményekben megjelent, Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában című átfogó esszéjében.

A kéziratban közel 200 oldalas tanulmányt Sajó a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselőjeként, a hazai vízgazdálkodás szakpolitikai irányítójaként írta tíz évvel az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után, 1930-ban. Bár az ország drasztikus területi veszteségét eredményező békeszerződés Magyarország számos gazdasági és gazdaságirányítási rendszerében szinte helyrehozhatatlan károkat okozott, a vízgazdálkodást a többi ágazatnál, például az erdőgazdálkodásnál vagy a jóformán teljesen lenullázott nyersanyag-kitermelésnél és az azon alapuló iparnál kevésbé érintette. Mint azt Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke a Kárpát-medence vízgazdálkodását feldolgozó tanulmányában – Sajó értékítéleténél lényegesen optimistább húrokat pengetve – írta, „az 1919-1920. évi békék a Kárpát-medence magyarországi részének vízügyi igazgatását sújtották a legkevésbé, mivel itt érintetlen maradt az 1867–1918 között európai színvonalon kiépített vízügyi adminisztráció. Mind a szervezet, mind a szakembergárda. Míg a szomszédos államok vízügyét – eddigi ismereteink szerint – újra kellett építeni. Az európai szintű vízgazdálkodási szakemberállomány, illetve a mögötte meghúzódó mérnökképzés rendben tartotta – természetesen a kor igényeihez igazodva – a magyar állam víztesteit, és tovább építette az 1918 előtti szakigazgatást.”

A vízi úthálózat, ami nem jött létre

Sajó 1931-ben nyilvánosságra hozott tervezete alapján azonban mégis úgy tűnik, hogy a szakembergárdában és az intézményrendszerben rejlő lehetőségeket nem feltétlenül sikerült maradéktalanul kiaknázni. A vízügyi mérnök-szakpolitikus egyik szívügye, a magyarországi vízi úthálózat kiterjesztése például máig nem valósult meg, pedig ahol lehetett, például a fakitermelést követő – főként tiszai – faúsztatásokkal, több ágazat is előszeretettel használta a folyók által az országrészek között biztosított összeköttetéseket. Sajó hosszan sorolta a magyarországi folyók csatornákkal való összekötésében rejlő gazdasági lehetőségeket, kiemelve, hogy „csonka hazánk területeinek jelentékeny része – sík volta és már jelenleg is előrehaladott mezőgazdasági kultúrája révén – önként kínálkozik arra, hogy ott intenzív víziút-hálózatot teremtsünk meg. Ennek a jövendőbeli hálózatnak most még csak a keretei vannak nagyjában meg: a Duna, a Tisza, a Körös, a Sajó, a Sió és a Balaton, délen pedig a Dráva egy része. Ami már megvan, az is kevéssé vagy éppenséggel sehogy sincsen kihasználva, vasúti és közúti hálózatunk még alig van összekapcsolva vizeinkkel.”...

ITT OLVASHATÓ 

SAJÁT ÖSSZEGZÉSE ALAPJÁN IS ÉDESKEVÉS, AMIT A KORMÁNY A NŐK ÉS GYERMEKEK MEGGYILKOLÁSA ELLEN TESZ

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2023.07.21.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kormány családon belüli erőszak felszámolásáért tett lépései három pontban összegezhetők:

- 10 évvel ezelőtt bevezették a Büntető Törvénykönyvbe a párkapcsolati erőszak fogalmát,

- a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia egyik céljául tűzték ki „a család védelmi funkciójának növelését”,

- és létrehoztak úgynevezett krízisambulanciákat, melyek célja „a kapcsolati erőszak áldozatainak mielőbb segítséget nyújtsanak, megelőzve a krízishelyzetek kialakulását”

– derült ki a minisztérium válaszából, miután Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a kormány intézkedéseiről érdeklődött írásbeli kérdésében.

Májusban megölte terhes barátnőjét egy férfi Nyírkátán, július elején megölte – korábban távoltartást kérő – feleségét és gyermekét egy férfi Albertirsán, múlt hét szerdán elrabolta, halálosan megfenyegette és szexuális erőszakot követett el volt feleségén egy férfi, múlt hét pénteken pedig megölte barátnőjét egy férfi Angyalföldön.

Miközben éppen hetente újabb és újabb súlyos bántalmazási ügyekkel és nőgyilkosságokkal van tele a sajtó, felmerül a kérdés, mire elegendők a kormány intézkedései. Látszólag ugyanis pontosan ugyanott tartunk, mint amikor 3 évvel ezelőtt az apjuk által meggyilkolt két győri gyermek tragédiája kapcsán Varga Judit egykori igazságügyi miniszter drámai Facebook-videóban jelentette be: 2020. az áldozatsegítés éve lesz, és a kormány lépéseket tesz a nők és gyermekek védelmében.

„Egyetlen intézkedés sincsen, ami valós segítséget jelentene” a nők elleni erőszak megelőzésében vagy az áldozatok segítésében – jelentette ki Spronz Júlia ügyvéd, a PATENT Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője lapunk megkeresésére a minisztérium válaszaira reagálva. A szakember emlékeztetett: a kapcsolati erőszak 2013-ban társadalmi nyomásra került be a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.), „enyhe szemtelenség ezt saját intézkedésként promotálni.”

Ráadásul a kormány korántsem végzett alapos munkát, hiszen semmilyen képzés, jogalkalmazói felkészítés nem kapcsolódott a Btk. módosításához, ezért nagyon sok évig azt se tudták a rendőrök, ügyészek, hogy létezik ilyen tényállás.

Amellett, hogy ezt a nőjogi szervezet jogsegély-szolgálatára befutó esetek sokasága is alátámasztja, dr. Garai Renáta, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa is megerősítette 2019-es tanulmányában.

„A kutatás során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a nyomozó hatóságok túlnyomó többsége a rendőri jelentés, a feljelentés, illetve a helyszínen felvett tanúvallomások ellenére nem a kapcsolati erőszak bűncselekményében, hanem más, tradicionálisan megszokott — tipikusan testi sértés, zaklatás, garázdaság — bűncselekmény miatt rendeli el a nyomozást akkor is, ha a sértettek egyértelműen régóta fennálló, többszöri bántalmazásról számolnak be. (…) Általánosságban elmondható, hogy a rendőrségek a kapcsolati erőszak bűncselekményét és az esetleges halmozatokat (tipikusan kiskorú veszélyeztetése, magánlaksértés, hamis tanúzásra felhívás, zaklatások) — kevés kivételtől eltekintve — egyáltalán nem ismerik fel még úgy/akkor sem, hogy annak tényállási elemeit maguk rögzítik a kezdő iratokon, összefoglaló jelentésekben, előterjesztésekben, egyéb iratokban.”...

ITT OLVASHATÓ 

MIÉRT NEM OLCSÓBB AZ OLAJ, HA LASSUL A VILÁGGAZDASÁG?

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2023.07.21.

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

2023 jelentős gazdasági lassulást hoz a világban. A Nemzetközi Valutaalap áprilisi becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2,8 százalék lesz idén a világon, ami visszaesés a tavalyi 3,4 százalék után. A lassulás leginkább a fejlett országokat érinti, a tavalyi 2,7 százalékos bővülés után csak 1,3 százalékkal bővül idén a GDP-jük, 

elsősorban a szárnyaló kamatok és a magas energiaárak miatt.

A világgazdaság befékezése ellenére a globális kőolajpiac alig gyengült: a mostani 80 dolláros Brent-ár felette van a hosszútávú kőolajreálárnak, vagyis a piac egyáltalán nem áraz gazdasági lassulást.

Vajon mégse lassul a világgazdaság, vagy más okok húzódnak meg a rendkívül ellenálló kőolajár hátterében? Ez különösen érdekes annak a fényében, hogy a kőolajpiacon spekuláló fedezeti és egyéb pénzpiaci alapok pesszimistává váltak az elmúlt időben. John Kemp, a Thomson Reuters olajipari szakembere szerint az utóbbi csoport nettó vételi pozíciónak aránya a 2021-es mélypont körül van. De ha a spekulánsok is ennyire pesszimisták, akkor miért nem esik össze az olajár?

ITT OLVASHATÓ

BEZÁRNAK 10 VASÚTVONALAT, MÉSZÁROS LŐRINC ÚJABB BANKOT VESZ - AZ ÁTLÁTSZÓ HÉTVÉGI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.07.21.

Portfolio: 10 vasútvonalat zárnak be Magyarországon, mert se vonat, se ember nincs elég

A MÁV-Volán-csoport augusztus elsejétől további intézkedésig 10 regionális vasútvonalon vonathelyettesítő autóbuszokkal szolgálja ki utasait; ez rövid távon enyhíti a regionális közlekedésben jelentkező járműhiányt – közölte a csoport pénteken az MTI-vel. Az érintett vonalak a következők: 38 – Somogyszob–Nagyatád, 47 – Godisa–Komló, 78b – Balassagyarmat –Ipolytarnóc, 89 – Miskolc–Tiszaújváros, 98b – Abaújszántó–Hidasnémeti, 103 – Karcag–Tiszafüred, 114 – Mátészalka–Csenger, 121 – Mezőhegyes–Újszeged, 125a – Mezőhegyes–Battonya, 146b – Lakitelek–Kunszentmárton. Azt írják, hogy „az autóbuszos vonathelyettesítő járatok közlekedtetését a jármű- és személyzethiány indokolják, amelynek enyhítésére a MÁV-VOLÁN-csoport folyamatosan toborozza a munkatársakat, várja a csatlakozni szándékozók jelentkezését”.

Népszava: Készül az Orbán-kormány, csak idén ezer milliárd forintot költ fegyverekre

Több száz millió euró értékben vásárol Magyarország Hero típusú öngyilkos német-izraeli drónokat a düsseldorfi Rheinmetall AG-tól. Azt a cég nem árulta el, hogy pontosan mekkora összeget költ el Magyarország, a közleményben csak az szerepel, hogy nagyságrendileg mekkora üzletről van szó. Egyelőre nem tudni, hogy a magyar hadsereg pontosan milyen típusú Hero-ból mennyit vásárolt, a fegyvercsaládba ugyanis öt, növekvő méretű, hatótávolságú és robbanóerejű fegyver tartozik.

Hvg.hu: Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást

Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket. A hitelmegállapodás legfontosabb paraméterei, a nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlanok maradnak. Változatlanul 16 év a törlesztési idő – ez eredetileg 21 év volt, akkor rövidítették le, amikor a törlesztés kezdő időpontját az előző módosítással kitolták öt évvel a projekt csúszása miatt.

G7: Tízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé

Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint érkezett egy rejtélyes forrásból. A pénz eredetéről Tiborcz István vállalata eddig semmit nem volt hajlandó elárulni. Pedig ez az összeg még az ő mértékével mérve is hatalmas: teljes becsült vagyonának felét-harmadát teszi ki. A G7 azonban most talált egy dokumentumot, amely arra utal, hogy a pénz forrása az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel lehetett.

Forbes: Újabb bankot vehet Mészáros Lőrinc

A Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható közlemény szerint Mészáros Lőrinc bankja a Danube Magántőkealaptól vásárolja meg a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46%-os közvetlen részesedést megtestesítő részvénycsomagját. A tranzakció előzetes felügyeleti engedélyezése folyamatban van. A Duna Takarék honlapján olvasható bemutatkozás szerint a bank száz százalékban magyar tulajdonú, négy megyében fiókkal rendelkező regionális hitelintézet.

ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: MEGBUGGYANNAK AZ ÉLSPORTOLÓK? - TALPRAESETTEK LESZNEK, VAGY OLYANOK, MINT AKIKET KISKORUKBAN FEJRE EJTETTEK?

24.HU
Szerző: GYARMATI ANDREA
2023.07.22.

Olyan nyár van, még a beton is olvad. Szerencsére ilyenkor a vírusok is nyaralnak, kevesebb a beteg, jut idő a szokásosnál is kicsit többet beszélgetni. És végtelenül megtisztelő, ha a szülők megosztják velem a gondolataikat, ha kíváncsiak a véleményemre, ha tanácsot kérnek – no, nem mintha mindig tudnám a tutit.

Sokaknál előkerül a kérdés, hogy ősztől majd sportoljon-e a gyerek, és ha igen, mit, milyen intenzitással.

A sport melletti érv, hogy legyen erős, egészséges, kapjon sikerélményt, teljesítse ki önmagát, és mindez a felnőtt korára is szolgáljon munícióval. És akadnak ellenérvek is, hogy például az élsport megnyomorít.

A minap két szülő előttem adta elő a szokásos szópárbajt.

Kezdte az anyuka: „Nézd csak meg a doktornőt, igazán nem tűnik se megnyomorodottnak, se szakbarbának, pedig évtizedeken át úszott, Európa-bajnokságot nyert, világcsúcsot tartott, aztán orvos lett!”

Mire az apuka: „De hát a rengeteg edzés elveszi az időt a tanulástól, és az a sok oxigénhiány pedig biztosan nem tesz jót az agynak, a tanulmányi eredménynek.”

Anyuka: „Jaj ne csináld már! Úgy néz ki a doktornő, mint akit a feje lágyára ejtettek?”

Hallgatok, mulatok magamban.

Ami az időbeosztást illeti, akár mindkettőjüknek igaza lehet.

Én úgy vagyok összerakva, hogy mindig inspirált – és nincs ez másképpen manapság sem –, ha sok volt a dolgom. Olyankor be tudtam osztani az időmet, ám amikor nagyritkán kevesebb feladat jutott, úgy elvacakoltam az időt, semmivel nem végeztem.

Az edzések okozta oxigénhiányról azt tudom elmondani, hogy nem buggyantam meg tőle, sőt más élsportoló esetében sem tudok ilyenről...

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A MEGSZORÍTÁSOKTÓL A BARBIE FILMIG – A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.07.22.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, videóival. Számos hírlevelünk van, ezekre itt lehet feliratkozni, ajánljuk mindegyiket!

Tusványos

A nyár szokásos kiemelt politikai eseménye a fideszes holdudvar erdélyi látogatása. Hamarosan kezdődik az Orbán-beszéd, erről természetesen tudósítunk majd, de már az elmúlt napokban is történtek események: összefutottunk a fideszes reklámszpottok hangjaként is ismert Kőszegi Ákossal és az ex-MTVA-s Bende Balázzsal, ott voltunk az esemény eddigi legkeményebb, putyinista fórumán, és meghallgattuk Szalay-Bobrovniczky honvédelmi minisztert, illetve Csák Jánost is. Akik inkább a fényképek erejében hisznek, azoknak jó hír, hogy fotógalériával is jelentkeztünk már a helyszínről.

Az élet itthon

Interjút készítettünk a héten Jámbor Andrással, akivel szemben Fidesz-mércével is súlyos hadjárat zajlik. A Szikra mozgalom első embere szerint a titkosszolgálat és a kormánypárti frakcióvezető dühe is benne lehet abban, ami történik.

Tavaly a választások előtt a kormány orrba-szájba ijesztgetett azzal, hogy a hatalomra kerülő ellenzék megszorítások sorozatát tervezi. A megnyert választás után alig több mint egy hónappal máris adóemelésről és különadókról döntött az ötödik Orbán-kormány: részletesen végigvettük, hogyan érik egymást a megszorítások a tavalyi választások óta.

Elmentünk Siófokra, megnézni, hogy tényleg annyira drága-e a nyaralás, mint ahogy arról olvasni lehet. (Spoiler: igen.), és ha már gazdaság: Uj Péter podcastvendége a Hold Alapkezelő társalapítója, Szabó László volt, akivel inflációról, a magyar gazdaság helyzetéről és a huxit kérdéséről is beszélgettek.

Írtunk arról, hogy Varga Zs. András hogyan akadályozza aktívan, hogy ellenőrizni lehessen, miként választja ki a Kúriára kinevezett bírókat: a tavalyi beszámolójából még ki lehetett bogarászni, hogy miként avatkozott be önkényesen a kúriai kinevezések menetébe, de idén már le se adta a szükséges adatokat. És foglalkoztunk azzal is, hogy nem csak tőlünk nyugatra, de keletre is jár a transzoknak az egyenlő nyugdíj, itthon mégis törvénymódosítással menne szembe a bírósági ítélettel a Fidesz.

A háború

A héten előkerült Prigozsin, és írtunk részletesen arról, hogy a wagneresek elkezdtek megérkezni Belaruszba, összefoglaltuk az orosz sikereket a luhanszki fronton, a krími híd elleni támadás történetét, és írtunk arról is, hogy terjed a lázongás szelleme az orosz hadseregben.

A világ

Vasárnap választanak Spanyolországban, és mint beharangozó cikkünkben írtuk, reális esélye van annak, hogy a konzervatívok a szélsőjobb támogatásával váltsanak kormányt.

Választásokra készül Szlovákia is, ahol a magyargyűlölőnek megismert Robert Fico Orbán Viktor szövetségeseként térhet vissza a politikába. Az egyik tényező, ami összekötheti a régiós populistákat, az az oroszbarátság, így a választásnak a háború EU-s támogatása szempontjából is van tétje.

Az Egyesült Államokból a héten a leghülyébb Kennedyt mutattuk be közelebbről, és írtunk Alabama államról is, ahol ideiglenesen felfüggesztették a kivégzéseket, mert többször sem sikerült azokat végrehajtani...

ITT OLVASHATÓ

SZALAY SÁNDOR: MÁR AZ SINCS MESSZE, HOGY A KÖZÉPISKOLA ELŐL IS ELMENEKÜLNEK A DIÁKOK NYUGATRA

TELEX
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2023.07.22.

Szalay Sándor asztrofizikus, kozmológus volt Veiszer Alinda műsorának e heti vendége. A kozmológia mellett másik kutatási területe a big data, az általa kifejlesztett adatvizualizációs rendszert világszerte rengeteg kutató használja. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzoraként az utóbbi években a rákgyógyítás területén is végez kutatásokat, egy személyre szabott orvoslást segítő diagnosztikai rendszer kifejlesztésén dolgozik. És még zenélni is szokott.

Több mint húsz éve él tartósan az Egyesült Államokban, beválasztották az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai közé is, de – mondja – „teljesen magyarnak” vallja magát, a magyar híreket is mindennap megnézi. „Sok dolgot nehéz szívvel nézek” –mondja az adásban, amit egy jelképes támogatásért cserébe itt lehet megnézni.

„Amikor én Magyarországon felnőttem, fantasztikusan jó tanáraink voltak […], és az egyetem alatt is ugyanolyan jó képzést kaptam, mint amit bármelyik amerikai egyetemen kaphattam volna.” Mint mondja, az ő generációjában volt egy elég erős egyetem utáni „eláramlás” nyugatra, ma azt látja, hogy ez az eláramlás már a középiskola után megindul, és szerinte

már az sincs messze, hogy „a középiskola elől is elmenekülnek a diákok” nyugatra.

Szalay Sándort 1980-ban hívták meg először Amerikába, a Berkeley Egyetemre. Akkor másfél évre utazhattak ki, és Szalay azt mondja, visszanézve már látja, mekkora szerencse kellett ahhoz, hogy egy lengyelországi nyári iskolán felfigyeljen rá az egyetem professzora, és meghívja. Az más kérdés, hogy utána bizonyította is, hogy van helye az amerikai elit egyetemeken nevelődött kutatók között.

Másfél év után haza kellett jönniük, Szalay szerint bár akkor még nem Amerikában képzelte el a tudományos karrierjét, amikor hazaindultak, majdnem bőgött. „A Berkeley volt akkor az a társaság, akikkel akkor gyakorlatilag a mai modern kozmológiát megcsináltuk” – mondja.

Másfél évet kellett Magyarországon tölteniük, utána visszatértek az Egyesült Államokba két évre, aminek a végén a Johns Hopkins Egyetem ajánlott neki állást, amit akkor csak úgy tudott elfogadni, hogy „egy év itt, egy év ott”. „A Hopkinson aláírták a permanens állásajánlatot, és azt mondták, hogy ha meggondolom, itt írjam alá” – meséli. 1991-ben aztán végleg Amerikába költözött. Azt mondja, azért döntött úgy pont a rendszerváltás után, hogy kiköltözik, mert úgy érezte, az országnak akkor nem kozmológusokra volt szüksége, hanem „emberekre, akik felépítenek egy új infrastruktúrát”. Ő viszont kozmológiával szeretett volna foglalkozni.

Az univerzum feltérképezésével kezdett el foglalkozni, az ő nevéhez fűződik az egyik legnagyobb kozmológiai adatbázis, a Sloan Digital Sky Survey tudományos archívumának megalkotása. „Ez a projektünk a csillagászatot biztosan megváltoztatta, és a tudományban is igazából egy új kategóriát jelentett”.

Ez a kihívás vezette el végül az adatkezeléssel kapcsolatos kérdésekhez, és – ha lehet – még nagyobb kihívásokhoz...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ELEMZŐ: ORIENTÁCIÓS VÁLSÁGBAN ORBÁN RENDSZERE

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: VOVESZ TIBOR
2023.07.21.

Lesz-e válasz a stratégiai megoldatlanságokra? – erre vár választ a kormányfő tusványosi beszédében elemzőnk. Lakner Zoltán politológust kérdeztük a svéd NATO-csatlakozás kérdésében látható külpolitikai súlyvesztésről, a homofóbia felhangosításáról, a gazdasági krízisről és az ellenzék eltűnéséről is.

ITT HALLGATHATÓ MEG

GÁBOR GYÖRGY: KURZUSKERESZTÉNYEK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.21.

Jézus a beteg gyermekekről azt mondta: "Aki befogad egy ilyen gyermeket a nevemben, engem fogad be. De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék." (Máté 18,5-6).

Fogalmam sincs, mennyi malomkő áll rendelkezésre, s jut-e abból valamennyi fideszes kormánytag és illetékes nyakába, de miután az Orbán-kormány Triesztben épp tengerparti kikötőt vásárolt, tengerből garantáltan lesz elég.

"Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. 'Hagyjátok – mondta –, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz övék az Isten országa. Igazán mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyerek, nem jut be oda.' Azután ölébe vette és kezét rájuk téve megáldotta őket." (Márk 10,13-16)

Hát így tett Jézus a gyermekekkel.

És vajon mit tesz a gyermekekkel a tizenharmadik éve regnáló Fidesz-KDNP rezsim, amely – mint az köztudott – a zsidó-keresztény hagyomány egyedüli európai őrizőjeként, s rendre konfrontálódva a kereszténységét elveszejtő, dekadens nyugati világgal, határozottan kiáll a keresztény értékrend mellett, s utolsó bástyaként védelmezi azt?

A zsidó hagyományban a gyermekek tanítása elsődleges. A Talmud több helyén is olvasni ezzel kapcsolatos egyértelmű gondolatokat. Például azt, hogy "a tanulás az imánál is fontosabb", "az iskolának nagyobb a szentsége, mint a zsinagógáé", "egy művelt fattyú előnyt élvez a tudatlan főpappal szemben", s minden olyan helyen, ahol zsidók élnek, iskolát és zsinagógát kell építeni, ám ha nincs pénz a kettőre, akkor az iskoláé az elsőbbség.

A zsidó-keresztény hagyományra hivatkozó Orbán-rezsim nyilvánvalóan a fenti hagyomány alapján lehetetleníti el a tizenéves magyar gyerekek alapjogait, a tanuláshoz való jogot, s a pályáról elüldözött és kiutált tanárok vészes fogyatkozásával párhuzamosan a minőségi oktatáshoz való jogot, azon fáradozva, hogy a brutálisan szétrombolt, lassan csupán a gyermekmegőrzési feladatokat ellátó oktatási rendszer totálisan alkalmatlanná tegye a gyerekeket a nemzetközi munkaerőpiacokon való megmérettetésre, ám ugyanez az oktatási rendszer gondoskodjék a jelen és a jövőben is remélt fideszes arisztokrácia nélkülözhetetlen szolga- és cselédállományáról.

Aztán egy másik szép példázat.

2016. júliusában Ferenc pápa lengyelországi látogatásakor meglátogatta a krakkói egyetem gyermekkórházát, amely egyébként az USA-ban élő lengyel diaszpóra pénzéből épült fel, s az alábbiakat mondta: "Meg szeretnék állni minden beteg gyermek ágya mellett, egyenként átölelni benneteket, akár csak egy pillanatra is mindegyikőtöket meghallgatni, és csendben szembesülni azokkal a kérdésekkel, amelyekre nem létezik azonnali válasz. És imádkozni", majd hozzátette: nagyon szeretné, ha a keresztények képesek lennének úgy a betegek mellett lenni, ahogy Jézus volt: "hallgatással, öleléssel, imával".

De felidézhetjük a pápa budapesti látogatását is, ahol szintén szakított időt arra, hogy találkozzék halmozottan sérült gyermekekkel.

Ferenc pápa rosszul gondolkodik a kereszténységről, ez nem vitás, s ezt most már a hülye is láthatja. Ugyanis vele szemben az igaz kereszténység útját az a Fidesz-KDNP kormány járja, amely az Európai Uniós támogatásból épült, s 2015-ben felavatott, teljesen akadálymentesített agárdi hotelt, amelyet súlyos izomsorvadásban szenvedő gyermekek és családjaik táboroztatására hoztak létre, a keresztényi szeretet, s a gyermekek, kiváltképp a rászoruló betegek iránti jézusi magatartás felelevenítésével a sérült gyermekeket kihajította a számukra felépített hotelből, hogy végre a helyükre költöztethesse az iváncsai akkumulátorgyárban dolgozó koreai és mongol vendégmunkásokat. (Ha a Fidesz-KDNP ezt minden további nélkül megtette, az akkumulátorgyár vendégmunkásait részesítve előnyben a súlyosan beteg, rászoruló gyermekekkel szemben, akkor semmi okunk sincs azon csodálkozni, hogy nagyban is ugyanezt teszi, az akkumulátorgyárakat részesítve előnyben az ország jövőjével, egészségével, termőföldjeivel és vízkészletével szemben.)

A "minden súlyosan beteg gyerek helyett koreai és mongol vendégmunkásokat" akció mellett egyúttal a kormány elrendelte, hogy a Libri könyvesboltjaiban lévő Bibliákat azonnali hatállyal fóliázzák le, mert azokban olyan képtelen és a gyermekeket súlyosan veszélyeztető mondatok olvashatók, amit a híresen családbarát és még híresebben gyermekvédő kormányzat nem tűrhet el. Például Jézus alábbi mondata: "Aki befogad egy ilyen gyermeket a nevemben, engem fogad be. De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék." (Máté 18,5-6).

Fogalmam sincs, mennyi malomkő áll rendelkezésre, s jut-e abból valamennyi fideszes kormánytag és illetékes nyakába, de miután az Orbán-kormány Triesztben épp tengerparti kikötőt vásárolt, tengerből garantáltan lesz elég.

ITT OLVASHATÓ

AHOGY A FRADI IS CSÚFOSAN KIKAPOTT, A SOROZATOS ÖNGÓLOK UTÁN MAGYARORSZÁG IS VERESÉGRE ÁLL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.07.22.

„A Ferencváros focicsapatának minapi 0:3 veresége a feröeri bajnokcsapattal szemben ugyan csak egy kis csepp a magyar tengerben, de jó lenne ennek nyomán végiggondolni, hogy hány területen állunk rosszul – nagyjából amúgy öngólok miatt – az 1-től 10-ig terjedő (negatív) skálán.” Így értékelt Inotai András, aki azzal is tisztában van, hogy a mostani csúfos Fradi-kudarc nem járt akkora sokkhatással, mint az 1954-es világbajnoki döntő, de hozzáadódhat a más területeken vesztes pozícióhoz, ami végül ki tudja hova vezethet. A közgazdász professzor azt javasolja, több területen is mérleget kellene vonni, kezdve a versenyképességtől, a gazdaság termelési szerkezetétől és a magyar hozzáadott érték alakulásától az oktatáson, egészségügyön, környezetvédelmen és vízgazdálkodáson át egészen a nemzetközi bizalomvesztésig és a társadalom mentális állapotáig. „Mindenkinek a saját tapasztalataira és belátására bízom, hogy ezen a tízes skálán egyenként hova teszi a fenti területeket, amelyeken mindenütt eltérő mértékben ugyan, de – túlnyomórészt évtizedes öngólokkal – vereségre állunk”

A Bajnokok Ligájában a feröeri KÍ Klaksvík csapatától Budapesten elszenvedett 0:3 arányú vereség ugyan egy kicsit megrázta a focitársadalmat, de ezen túl, úgy is lehet rá tekinteni, mint egy szimbolikus dologra – mondta a Hírklikknek Inotai András. A közgazdász professzort azzal kerestük meg, hogy lát-e összefüggést a magyar bajnokcsapat csúfos budapesti veresége (amivel búcsúra kényszerült a BL selejtezőből már az első fordulóban) és a focimániás, a futballt agyontámogattató Orbán Viktor kormányzásának elmúlt 13 éve között.

„Ennek kapcsán az merült fel bennem, hogy meg kellene vizsgálni a magyar gazdaság és társadalom teljesítőképességét, mondjuk egy tízes skálán” – fejtegette. Az FTC 3:0-ás veresége szerinte a skálán mínusz hármon áll, de vajon hol helyezkedik el a magyar gazdaság versenyképessége; szerkezete (az összeszerelő tevékenységnek „köszönhetően”); a magyar hozzáadott érték alakulása (az elmúlt tíz évben az EU-ban csak nálunk csökkent); az oktatás; az egészségügy; a környezetvédelem; a vízgazdálkodás; vagy éppen a nemzetközi bizalom és nem utolsósorban a társadalom mentális állapota? – sorolta a kérdéseket. „Mindenkinek a saját belátására és tapasztalataira bízom, hogy ezen a tízes skálán egyenként hova teszi a fenti területeket, amelyeken mindenütt eltérő mértékben ugyan, de vereségre állunk” – fogalmazott. Ráadásul, szemben az FTC- KÍ Klaksvík 0:3-mal, ami már a végeredmény, a többi emlegetett területen még zajlik a meccs, nyitott tehát a lehetőség, hogy újabb gólokat kapjunk, vagy éppen öngólokat rúgjunk.

Hogy mit nevez öngólnak? Inotai ezt egy példával illusztrálta: a magyar oktatási rendszer 0:6-os vereségre állt, majd jött a státusztörvény és az eredmény 0:8-ra változott. Ezt a két gólt azonban nem az ellenfél csatára rúgta be, hanem az egy kapura játszó magyar kormány, amely folyamatosan rugdossa a gólokat a saját kapujába – hívta fel a figyelmet.

Vagy ott vannak a kormány akkumulátorgyártói nagyhatalmi törekvései – mondott a közgazdászprofesszor egy másik példát, megjegyezve, hogy persze sokat és sokan írtak már erről, de a kérdés jogos: milyen következményekkel jár számos, amúgy is elhanyagolt területet további negatívumokkal terhelő beruházásokat betelepíteni fél Magyarországra. Figyelmen kívül hagyva az egészséget, a stratégiai fontosságú nemzeti vízkészletet, a biztonságos mezőgazdasági termelést veszélyeztető, környezetszennyező következményeket, nem beszélve a földrajzi és gazdaságszerkezeti függőség további erősödéséről, ráadásul mindezt (importált) energia-igényekkel megtetézve egy közismerten energiaszegény országban, amelynek már jelenleg is rendkívül erős az (egyoldalú) import energia-függősége? Arról már nem is szólva, hogy milyen dolog ezt a tetemes költségvetési hiánnyal küszködő, gyorsan eladósodó országot, nem kevésbé jelenlegi társadalmát és a jövő generációit tovább terhelni azzal, hogy az adófizetői pénzekből százmilliárdos nagyságrendű támogatásokat biztosítanak ezeknek a gyáraknak.

„Persze, el kell ismerni, hogy a focihoz alig hasonlítható nemzetközi mezőnyben néha tudnak adogatni, és érnek el apró sikereket” – jegyezte meg Inotai András, aki szerint azonban végül öngólokat rúgunk, amelyeknek semmi közük az ellenfél kapujához, de még a térfeléhez is alig. Csak a legutóbbi napok történéseit említve, ilyen Novák Katalin ruandai látogatása, Varga Judit texasi kiruccanása vagy a miniszterelnök „beszélgetése” a paraguayi és az ecuadori elnökkel az EU-Latin-Amerika brüsszeli csúcsösszejövetel farvízén. (A BBC szerint Paraguayt politikai instabilitás, korrupció és krónikus gazdasági bajok jellemzik, Ecuador kapcsán pedig megjegyzi, hogy sok elemző szerint ott táncol a kábítószer-hatalommá válás határán – a szerk.) Nem is szólva az évek óta szédületes tempót diktáló és követhetetlen külügyminiszter globális kalandozásáról, vagy inkább kalandorságáról...

ITT OLVASHATÓ

TUSVÁNYOS NEM KOMILFÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.22.

Előtte vagyunk a fő attrakciónak, ami a mai Orbán-beszéd lesz, s amitől feltehetőleg holnap fogunk majd írásban elborzadni. Voltaképp úgy van felépítve ez az egész több napos fideszes köldöknézés, hogy fölvezesse a vezér megszólalását. Minden annak ágyaz meg, muníciót ad hozzá, hangolja a csápolókat és klakőröket, aki tehát – mindenki – ide elutazik, itt fellép, színpadra áll vagy azt hiszi, valamiféle vitában vesz részt, esetleg az a kényszerképzete, hogy ott őt érdemben meghallgatják, javaslatait figyelembe veszik, akkor nem tudja, hol él. Nem ismeri a Fideszt, és menthetetlenül elveszett a barbárság mocsarában.

Nem kellene sok ennek belátásához, csak emlékezni kellene arról és arra, hogy a fideszhatalom a köznapokban hogyan bánik az ellenfeleivel, vonja meg a jogait, röhögi ki és alázza meg. S ha ez megvolna, akkor már csak minimális önbecsülés miatt sem járkálna Tusványosra az, aki komolyan gondolja, hogy ennek a maffiának el kellene takarodnia az ország éléről. Mert minden egyes ember, aki elfogadja a meghívást, részt vesz egy illegitim hatalom legitimációjában, mi pedig erre nem adtunk felhatalmazást. A Fidesznek arra, ahogyan legyalulja az országot, a magát ellenzéknek tartókat pedig a díszlet szerepre.

A NER tizenharmadik évében, mindazok után, ami velünk történt, a rendeleti kormányzás sokadik évében, amikor Orbán egy személyben dirigálja az országot annak kifosztása mellett leginkább a bosszúállástól vezérelve, a köznapokon látványosan megmutatva azt, hogy a parlamentre bábszínházként tekint, nincs épeszű ok és indok Tusványosra menni. Semmit nem lehet elérni, ábrándozni ugyan igen a párbeszédről, csak jobb volna tudni, akit most bábunak odaültettek a színpadra, azt a háta mögött kiröhögik, voltaképp embernek sem tartják igazán, magyarnak pedig pláne nem. Tusványosra menni morális csőd...

ITT OLVASHATÓ